Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-18 / 187. (1814.) szám
1928 aggttsgfcttfl 18, saomhai. * WalíAR-HIRLAE i Széni István felső karját keresik Szent-Jobbon Pap József szent-jobbi apát megindítja az ásatásokat az ereklye felkutatására Budapest, augusztus 17. Szent István napján a budai várkápolnáiból kiemelik az első magyar király megmarad! ereklyéjét, a Szent Jofhbot és ünnepi kör menetiben hordozzák körüli a városon. Az idlée különösen nagy előkészületek történnek Szent István napjára, épen ezért felélte Időszerű és érdekes Pap József szent-joibbi apát nyilatkozata, amelyet Bukarestben adott s amely szerint •Szent István felső karja a szent-jobbi apátságon van elásva és annak felkutatására az apátság megindítja az ásatásokat. Szénit Jóbb — mint tudju/k — Bikarmegyében román területen van. Pap József román ember és a 'bukaresti kultusiziminisztéri ómban dolgozik. Nyilatkozata, amely szerint alapos remény van az értéke? ereklye feltalálására, a következőképen hangzik: — Amikor szent-jobbi apátnak neveztek ki, beszereztem az összes történeti munkákat és forrásúm veket. Már kutatásaim •elejéit rá kellett jönnöm arra, hogy az apátság régi címerében Szent István teljes joíbbkarja szer-epei, mig az ereklyetartó, amelyben ma Budapesten a szénit jobbot őrzik, csupán a kéz-lejét tartalmazza a csuklóval. — Hová tűnt el a szent kar az évszázadok folyamán? Van-*© remény arra, hogy ezt a kart. amely több, mint nyolcszáz évvel ezelőtt elveszett, meg lehessem találni? — Mindéin ekelőtt tisztában kelll lennünk j azzal, hogy mikép találták nreg Szent Talván ! jobblkarját és hogyan került az a biharmegyei Szent -Jobb apátságra, majd onnan — már csak megcsonkított állapotban — a budapesti várítempJomba. A legrégibb legenda szerint Szent István szentté történt avafása után, tehát 1083-ban, amikor felnyitották Székeitek ér várom a szent sírt, hogy a szent ereklyét a szokásos tesz teletnek kitegyék, nagy csodálkozással azt tapasztalták, .hogy a jobb kar hiányzik. Hartvic, regensburgi püspök, krónikája szerint Mercurius, székesfehérvári ÖTknmouck találta meg a széni kart. A magyar történetirök szerint ő vollt az, aki a szent. király teliéről leválasztotta' a jobb kart és magával vitte Bibarmegyébe, ahol azt a imái szent-jobbi apátság' területién helyezte el. így ő lett volna az első szent-jobbi apát. vezetője annak az apátságnak, amelyet Szent László király az első magyar király jobbkezének őrizetére állapított. Az apátság árnyékában aztán egész kis város fejlődött, amely a tatárjárásig szépen virult. — Amikor a tatárjárás Szent-Jobb felé közeliedéit, az apát a bencés papokkal együtt Ragnzáha menekült és magával vitte a szent jobbot, valószínű tehát, hegy a menekülő bencések nem vitték magukkal az egész felső kant, hanem csak a kézfejet, amelyet leválasztottak a karról. A felsőkart ped ig — mimídieini valószínűség szerint — elásták Szent-Jobban azzal, hogy ha majd sikerül a kézfejét visszahozmiok, helyreállítják az apátság régi fényét. . . — Nem marad tehát máé elfogadható feltevés, mint az, hogy a szent kar még ma is ott van valahol elásva a szent-jobbi apátság területén. Sajnos, az apátság 'épületei közül csak a templom régi építmény és az is csak a 18-ik százaidban épült. A régi épületeket az elmúlt évszázadok alatt mind lerobol- ták s a megmaradt köveket elhordták. Már Winkler apát is, az 1715-ben megtartott Szent Imre-gyűlésen arról panaszikiodiott, hogy a környékbeliek szétviszik a régi köveiket. Mindamellet remélem — fejezte be nyilatkozatát Pap József apát. — hegy rendszeres munkával, az apátság területének gondos feltárásával, sikerül megtalálni a szent ereklyét, amely nyóleszáz 'évvel ezelőtt elveszett. — Megmérgczte magát a budapesti főkapi- | tányság életmentő irodájában. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A budapesti főkapitányság | életmentő irodájában ma reggel megjelent egy töpörödött öreg asszony, a 65 éves özvegy Erős Jánosné, aki azzal a szándékkal jött, hogy támoga fást kér az irodától, mert néhány , hónap előtt meghalt az nra és azóta betevő falatja sincs. Egy ideig üldögélt a várakozókkal zsúfolt teremben azután úgy látszik, amiatt való elkeseredésében hogy nagyon sok szerencsétlen ember vár és re mél támogatást, elővett egy kis üvegcsét és annak tartalmát megitla. Néhány percre rá lefordult a j pádról. Ekkor vették észre, hogy a szerencsétlen öregasszony ismeretlen méreggel megmérgezte magát. Gyomormosás után a mentők beszállítói fák a Rókáé kórházba. Véres leszámolást rendezett haragosával egy somogyi legény Megölte felesége csábitóját és annak édesapját is Kaposvár, augusztus 17. (Tudósítónk távirati jelentése.) Szerdán kettős gyilkosság történt a somogymegyei Pettend községben, amely különös előzményeikre vezethető vissza. A falu egyik kocsmájában üldögélt két gazdálkodó. Kovács Lajos és Kovács György. A két testvér egymásután rendelte a borospalackokat. Már ittasok voltak mindketten, amikor belépett a korcsmába régi haragosuk, Kresz Ferenc. Kovács Lajos azért hanagudotí Ereszre, meri tiz év előtt elcsábította a feleségét. Akkor már összeverekedett a két ember, amelynek azonban súlyosabb következményei nem voltak. Kovács elvált az asszonytól, de úgy látszik, nem tudta elfelejteni sem az %;z- szony hűtlenségét, sem pedig azt, hogy Kresz volt a felesége csábitója. Mikor Kresz a korcsmába lépett, Kovács György figyelmeztette bátyját, hogy most jó alkalom vct-n a leszámolásra. 'Kovács Lajos erre felkelt az asztaltól, Kresz felé indult és sértő szavakat mondott neki. Kresz felugrott helyéről és Kovács felé rohant. A korcsmában volt Kresz apja is, aki közéjük állt és csititgatni próbálta őket. A közbelépésnek épp ellenkező hatása volt. Kovács testvére, Kovács Lajos is a verekedők közé állt és a két Kovács testvér Kresz Fe- Tencre ugrott, aki védekezni próbált, de a következő pillanatban Kovács György kezében megvillant a kéé és agyonszurta, Kresz Ferencet. Mikor látta, hogy Kresz véresen rogy össze, az áldozat apjához rohant és'0-z öreg emberben is mefflfnártotfa kését. Kresz apja is holtan esett össze. A csendőrség letartóztatta a gyilkost és testvérét. Mindkettőjüket beszállították a kaposvári ügyészség fogházába. Kétszáz év előtt kincsek után kutatnak a Vári község határában Beregszász, augusztus 17. Kincsek szunnyadnak a föld mélyén. Néha elhagyatott, vadregényes vidékeken li- dércláng bujkál és csábítja a kósza vándort. Bizonyára régi idők aranyát, ezüstjét, sok drágakő vés csecsebecséjét őrzi némely szikla öle és kék láng csap föl, hogy jó embereknek megmutassa a kincsek rejtekét. A népképzelet sok bűvös mesét sző a földbe, sziklába, patak medrébe rejtett kincsekről, melyet valamelyik véreskezü rabló, ellenség elől menekülő nagyur, vagy más hasonló szerzet ásott el jó mélyen, hogy rá ne találjon az üldöző tatár, a pandúr, a labanc. De majd minden kincselásó ember gondoskodóit arról is, hogy az arany, a sok jó tallér, amely szinül- tig megtölti a fazekat, vagy a drágaköves kösöntyűk ne maradjanak gazdátlanul az idők végéig rejtekükben, hanem valami érdemes leszármazottat boldogítsanak. Arra: jó a pergament s a kőbevésétt jel, hogy késő századok múltán egy arravetődö ember megtalálja és máról-holnapra gazdag ember legyen belőle. Örök emberi gyarlóság, hogy legtöbben habozás nélkül vállalkoznak bármilyen nyaktörő kalandra, csakhogy egy marék aranypénzhez jussanak, holott a föld méhe rejt aranyat bőven, csak éppen nem lidéreláng jelzi. Mert. van-e különb arany, mint amit az érő búza tengere sugároz? Bizonyára: nincsen, de akik kurta ideje a ruszinszkói Vári község mellett bolygatják a sziklát, azt mondják, hogy: igen. A. közel múltban a község melletti erdőségben fát irtottak a munkások s ahogy az egyik fatörzs kérgét bántották, redves, barna papirféle hullt a lábuk elé. Óvatosan terítették ki a pergamentet, amelyen szabad szemmel is jól kivehető Írás fe- ketéllett. A pergament kézen-közön elkerült két- vasutashoz: az egyik Kovács és Királyházára való, a másik Német nevű UngvárróL Ők azután kisilabizálták, hogy a pergament kincsről beszél, aranyékszerekről és drágakövekről, melyeket tulajdonosuk 1712-ben ásott el. Úgy mondta az irás, arany, ezüst, drágakő fekszik egy kis ládácskában, amit a fától nem messze, a patak partja mellett ástak el közel háromszáz éve. Hamar Ilire ment a kincsmutató pergamennek és aki hallott róla, nem kételkedett, hogy az irás igazat beszél. A kuruc, labanc háborúk után nem volt még rend az országban. Sokan menekültek és éppenséggel nem lehetetlen, hogy valamelyik ős éppen Vári mellett gondolta tanácsosnak megszabadulni a magával mentett kincsektől. Legfőképpen hittek az üldözött kuruc vezér elásott kincseinek létezésében. Kovács és Németh vasutasok, akik meg is folyamodták a kutatási engedélyt és saját rezsiben, családi alapon láttak hozzá a pergamentben jelzett terület átkutatásához. Modern kincskeresők lévén, nem várták a teli holdat, hogy éjfélkor kört vonva maguk köré és bűvös szavakat mormolva idézzék a föld szellemét, hanem világos nappal, ásóval, csákánnyal felfegyverkezve láttak hozzá a sziklás föld szétbontásához. Ástak, túrtak, kalapáltak, hogy elérjék a kincsei, melynek negyven százaléka Ungvár városát, húsz százaléka pedig Vari községet, illette, de hiába volt minden erőfeszítésük, az ékszeres ládák csak nem bukkantak elő. Nyolc méter mélységig hatoltak, tovább azonban erejük fogytán és eszközök híján nem mentek, hanem úgy határoztak, hogy munkásokait fogadnak fel és velük folytatják a kutatást. Közben messze vidéken híre ment a kincskeresésnek és amerre a hir járt,nagyrészt. mindenütt hitelre talált. Még hozzá sem láttak a munka folytatásához, máris jelentkezett egy üzletember, egy beregszászi kereskedő, aki 82 ezer koronával akart betársulni a kincskeresőkhöz. A közvélemény egyelőre várakozó álláspontot foglal el és érdeklődve várja a munkálatok előrehaladását. A német Nehring vitorlásrepüiögépe a levegőben. Nehring a métornélküli repülés távolsági rekordere. HHT* T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! Magyar, olasz és lengyel vízumok, illetve útlevelek meghosszabbítása végett mél- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Bratí- lava, Gröszling-u. 36. I. eimro beküldeni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: gegT" P r a h a, II., Pánská 12. III. eszközli. — Masaryk uj szobrot kap Prágában. Masaryk köztársasági elnök tiszteletére Prága szobrot emel s ez lesz a leghatalmasabb szobormű, melyet eddig Masaryk kapott. A szobrot a Köztársaság-téren fogják felállítani, s október 28-án lesz a szobormű alapkőletétele. — Visszatért szabadságáról » magyar konzul. Bartók László dg, poasonyi magyar királyi fconwsi! szabadságairól visszatért és átvette a boaroulálnBi vezetéséi. .r — Szent István-nap a prápi magyar követségen. A prágai magyar királyi követség Szent István-napján (augusztus 20-án, hétfőn) délelőtt 11 órakor a máltai lovagrend prágai templomában (III. kér., Maltheserplatz) ünnepi szentmisét mondat. Ezen a nemzett' ünnepnapon sem a követség, sem az utlevélosz- tály hivatalos órákat nem tart. / ■'. — A tornaijai ákadémiktwok «, magyar diákmenzáért. A tornaijai magyar akadémikusok e Sió elején SzenitHlivániiy József ®em®öfgyü4étíí fcéprráaéíÓ és Törköly József dr. eaemátoai fővédnölkéége áttett pompásan sikerült műsoros estélyt, és Éámcmulait- ságot rendeztek. Az esti él y tiszta jövedelmiéit, Í9EÜ koronát, a derék akadémikusok a prágai magyar dliiákmenza megerősítésére fordilttják s az összeget, a menza pénzííánáiha fizették be. Az értékes anyagi eriedmlényt elsősorban a következő íelüiffl&eitéieettc biztosították: ár. Gaátt Gusztáváé 100, Koriteánszky Márton dir., őaontáigih ZoOJtián 60, Hantos László dr., Httillaivotlh Károly, RleftniilLz Mór, - Rtedl Itefcván, Sohwairtz Gyula 50, Fodor Jenő, Kövér Árpád, R, V. ár., Simon Gábor, Szán'thő N. 40, Bőd Ádárn, Giamaiuí István dir., Hevessy László, Kufftor Vitt- mos, Lüiimerdiintgih H., Rothiman Sándor dr., Vaibay Vaikay Gy. 30, Amdiráasy László; Basa Albert, Botl- oöviiis János, Czékus Zoilítánné, Ferdariber Jakab dir., Berdeoiber Kent., G. A, Jóizsa Áron, Király Kálmán dr., Kemény Dezső, Lissanesr Emil, Le- hoczky Zoltán, Molnár Lajos, Roaenberg Jónás. Tóth Kálmán 20, G amsei Ferenc 15, Fazekas Dezső dir., Fifeoher Gyula, Friedimjamn Sáodox da*., Galambos Gézámé, Halászi N., Kazár Zoltán. Klein Fábián. Kardos Lápéi, Kende Dezső dr., Laz Dávid, MolDnár László, M'ispáll János, Reiilnlite Miklós, Retoh- mian László, Rcsanberg Vilmos, Reiöhmann Miklós, Tormilljiay Zoltán, Tomaillyay létmán 10—10 'koronát, végül Beszeda N., K. J. fsomögyi György és Sdbwarte N. 5—-5 koronát. — A memessBivii adakozóknak a magyar d'iákmenza ezúton mond hálás köszönetét. . > v . — Halálozás. Freuder Móric, Pozsony iközttep fcdi&tiben álffló polgára, tegnap rövid szenvedés uiáp i 73 'éves korábam, Pozsonyban elhunyt. Freuder Móric, akinek nagy teoiIógiM és klasszíikus tudása közismert volt, az utolsó éviekben főkémt a jótékonyságnak szentelte életéit. Számos jóteüoony ■egya- ■ .sütet, de különösem a zsidó népkor vtea és a zöldó jótokony&ági egyesülteit aligha foggá tudni pótol ;p' hiánya!. Kadosa Pá'né. a Dur-afc'"r:k vez,ii>égaz^ifö- játiaik íelesége cdesepjál gyöseoéja az eihuny'.han. — Nem tart hivatalos órákat Szent lityin napján a pozsonyi magyar konzulátus. A pozsonyi rniá- gvar kiráilyi konzulátus fdigyiehnezJteia az utazó közönségeit, hogy viugusztas 20-án, a Sízéat tettem nájri magyar írem teli ünnepen bivalmlo? órákat nem tart é® felieket nem fogad. 21M5 COSUUCH UNE TRIEST Fényűző óriásmotorbajók, a „Saturnla1* és a MVulcanlaif 24000 bruttó registertonna, 33500 lóerő, 2280 utas számára való hely. Expressösszeköttetés Észak- és Oélamerikába Információkat díjmentesen ad a Vezérképviselet, Praha, Yáclavské nám. 67-35 rlilREK^ . A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Én Ferenc — te Ferane... (H. Jnn- kermann.) FLÓRA: Az óceánrepülő. E1VEZDA: A párisi katakombák haldPolyosóján, 1ULIS: Hat ki9 leány éjjeli szállást keres. LIDO: Egy zászlós kalandja Shanghatbau, LUCERNA: Az óceánrepfilő. METRÓ: Az artistanő. 3LYMPIC: Mintaszerű szerelem, (Marié Prevozt.) 3VETGZOR: A csinos kolléga-kisasszony. íMarion Davies.)
