Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-18 / 187. (1814.) szám

5 1928 &uguastms 18, sxomW: ^as<OTMAGtesR‘HrKtű® A francia titkosrendőrség kémhálózattal fonta he a német vegyészeti ipar gyárait, hogy ellesse gyártási titkait Három letartóztatott ügynök vallomása vezetett a kémháíózaí leleple­zésére — Néhány adatot már kiszolgáltattak a francia iparnak kémszervezet szálai befonták a társaság le- verkuseni telepét is, ahol főleg gyógyszerek előállításával foglalkoztak. A három ügynök letartóztatása után, val­lomásaik és irataik segítségévei, a német rendőrség lerántotta a leplet a francia titkos rendőrség ipari kémhálózatáról. A nyomo­zásról a rendőrség hivatalos kommünikét még nem adott ki és a német kormány sem foglalkozott hivatalos formában az ipari kém­kedéssel, amely azonban minden valószínű­ség szerint komoly diplomáciai tárgyalások anyagát fogja szolgáltatni. A francia titkos rendőrség Párisból irányi- tott akciója semmiképpen sem tesz szolgála­tot a német—francia politikai és gazdasági közeledés ügyének. fMzatos lm-mm iái pusztít Gfirfigországban Athén, augusztus IV. Athén több városrésze olyan mostanában, mintha pestis tört volna a városba. A forró, szélcsendes időjárás, amely hetek óta szaka,dtalanul tart, titok­zatos járványos láznak egyengette az útját, amely országszerte több ezér embert kapott le lábáról s az esetek legnagyobb része halállal végződik. Különösen a sűrűbben lakott városokat, elsősorban Athént támadta meg a járvány. Az orvosok megállapítása szerint a betegség az úgynevezett Deuge-láz, amely közismert a délamerikai országokban és Spanyolországban, Görögországban azonban ritkábban jelentkezik. A betegséget moszkitó- szurás idézi elő s a száraz hőség még csak fokozza az amúgy is rendkívül heves fájdal­makat. Kádig még nem találtak orvosságot a betegség ellen s az orvosoknak meg kell elégedniük azzal, hogy hüsátő szereket Írnak elő. A betegség által megtámadott egyének rövidesen elvesztik egészséges színüket s néhány óra múlva, mint a pestásesek, sárgán és lesoványodva támolyognák az utcákon. i—» ni 11 w > n Mm imu i Feímbhmní a heígrád-héesi express mozdonya Húrom halottja és egy súlyos sebe sülije vast a katasztrófának Belgrád, augusztus 17. A belgrád—bécsi expresszvonat mozdonya Toponica állomás közelében felrobbant. A kazánból kiáramló gőz rendkívül súlyos sebeket ejtett egy moz­dony vezetőn cs .egy vontatási felügyelőn, aki szintén a mozdonyon tartózkodott. Mindket­ten rövid idő alatt belehaltak sebesüléseikbe. Á fii tő súlyosan megsebesült. Egy mérnök, aki a mozgásban lévő vonatról á szerencsét leriség pillanatában leugrott, kóponyatörést szenvedett és szintén meghalt. Az első jelentések a pánik pillanatában húsz halottról és hatvan sebesültről szóltak és csak később derült ki a valóság. Iratai? lapja a magyarokat teszi felelőssé a fehérhegyi vereségért A „NáresT vitája a ,,^a9yarság“-gal a cseh­szlovák és a Bsasyar katessa hősiességéről Köln, augusztus 17. A közelmúlt napokban egy nagyarányú ipari kémkedés hálózatára bukkantak a fran­ciák által megszállva tartott német zónában. A Kölnische Zeitung értesülése szerint a most felfedett kémkedés gazdasági és politi­kai szempontból sokkal nagyobb horderejű, mint amilyennek német részről Ítélték.. A nyomozás kétségtelenül beigazolta, hogy a megszállott területen működő francia titkos rendőrség, melyet Sureté-nek ne­veznek, ügynökei révén meg akarta sze­rezni a német vegyészeti ipar legértéke­sebb gyártási titkait. Ez a manőver azonban már a kezdet-kezde­tén napvilágra került, még mielőtt célt ért volna és birtokába jutott volna azoknak az adatoknak, amelyeket a francia vegyészeti iparban akartak felhasználni, hogy megtör­jék a német vegyészeti ipar elvitathatatlanuí álló világhegemóniáját. Az akció sikere beláthaíatlanul súlyos csapást mérhetett volna a német vegyé­szeti iparra, amely a francia gyárakban olyan versenytársat kaphatott volna, amely egyszeriben véget vet a német ve­gyészeti termékek domináló világpiaci helyzetének. Ez a csapás súlyos, sőt talán halálos lett vol­na, mert a francia ipar a német gyártási módszerek birtokában jelentékenyen olcsóbban hozhatta volna piacra árucikkeit, melyeknek előállítási költségei (munkabér stb.) Franciaország­ban lényegesen olcsóbbak. Ezt a veszedelmet úgyszólván az utolsó pil­lanatban felfedezték és elhárították, de azt már nem tudták megakadályozni, hogy né­hány'gyártási titok francia kezekbe jusson. A megszállott terület francia titkos rend­őrsége részletesen kidolgozott tervek alapján szervezte meg az ipari kémhálózatot. Nem kíméltek sem anyagi, sem egyéb áldozatot, ha az akció sikeréről volt szó. Hatalmas apparátussal, nagy pénzössze­gek felhasználásával folyt a beszervezés nemcsak a megszállott területen, hanem a német impérium alatt álló ipari üze­mekben is. A tervek középpontjában az I. G. Farbenindustrie gyártási módsze­reinek kipuhaíoiása állt és e cél érdeké­ben mozgósították a felemelt létszámú titkos rendőrséget. A német festékipart szemelték ki elsőül, ami érthető is, mert a német gazdaság legnagyobb és legértékesebb erőforrása a festékgyártás. Áz I. G. Farbenindustrie-nek azonban nemcsak a megszállott területen voltak tele­pei, hanem Mersenburgban és Leverkursen- ben is, ha tehát az ipari kémszervezet alapos munkát akart végezni, akkor ki kellett bocsá­tania csápjait megszállatlan német területre is, ami — legalább is kísérletképpen — való­ban megtörtént. Az ipari kémszervezet pontos haditerv szerint kezdte meg tevékenységét, de a német hatóságok és érdekeltségek ébersége hamarosan véget vetett a fran­cia zsoldban álló ügynökök üzelmeinek. Két héttel ezelőtt az államügyészség uta­sítására az I. G. Farbenindustrie ludwigshafeni gyárüzemének három munkását ipari kémkedés gyanúja alatt letartóztatták. Lakásaikon házkutatást tartottak és a rendőrség rengeteg kompromittáló ira­tot talált, amelyek nem csupán arra szol­gáltattak bizonyítékot, hogy a munkások francia pénzért német gyártási titkokat kémleltek, hanem nyomára vezették a rendőrséget az egész kiterjedt kémháló- zaínak. Megállapították, hogy az ipari kémszervezet vezetői a francia titkos rendőrség alárendelt közegeinek sorából kerülnek ki és hogy a szervezet központi irányítást kapott és pedig Párisból. ahon­nan szakszerű utasításokat és tanácsokat küldtek. A letartóztatott német ügynökök beismerték, hogy összeköttetésben álltak a Sureté irodái­val és hogy a francia titkos rendőrség nagy súlyt helyezett a leunai gyárüzem gyártási titkainak megszerzésére. Újabban minden erejükkel erre a gyárra feküdtek rá, mert a Farbenindustrie társaság oppaui és ludwigshafeni üzemeiben már bősége­sen voltak ügynökeik, akik értékes, jól használható anyagot szállítottak. Megtudta a német rendőrség azt is, hogy a Prága, augusztus 17. Krátmér egyik dél­utáni lapja, a Néród „Magyar itáraadáis hadse­reg tinik becsülete ellem" cinmein visszatér a Budapesti Hírlap nemrégiben megjelenít cik­kéire, amely a csehszlovák légiók szibériai szerepléséről szólt, s egyuittail válaszol a Ma­gyarságnak, mely Hoppé tábornok egyik félreértő nyilatkozatához fűzött kommentárt. A Národ visszautasítja a Magyarság azon föl­tevését, hogy Hoppé a cseh nemzetet a „lógó­sak nemzetének" nevezte volna. A lap sze­rint Hoppé nyilatkozata a következőképp hangzott: nA csehszlovák katona becsületes­sége felől nem kell aggódnunk. Bizonyságot telitek erről légionárusaink, akik megújították Zistoa dicső katonai tradícióját. Mint a törté­nelemiből 'látjuk, csak azok a nemzetek pusz­ták el, melyek nem rendelkeztek katonai erényekkel: akikben nincs hősiesség és bá­torság, kitartás és hazaszeretet. A „lógósok'7 nemzete nem tudta volna megvédeni önálló­ságát." A magyar lap — irja a Národ — a ki­fejezést az egész oseh nemzetre s a csehszlo­vák katonára applikálta, búr épp előtte Hop­pé tábornok a leggyönyörűbb jellemzését mondta a csehszlovák katonáról. E magyar támadás célja világos. A magyarok nemcsak bennünket akarnak gyalázni, hanem a maguk soraiban is emelni akarják a harci kedvet, azáltal, hogy a magyar közvéleménybe hele- szuggeráliják « nézetet, mintha — fegyveres konfliktus esetén — a magyar hadvezetésnek a csehszlovák hadsereggel szemben könnyű lennie majd a dolga. A béke azonban, még a magyarok részére is, annyira meg van szilár­dítva. hogy nem fogják megérni az uj hábo­rút, melytől a régi Magyaország visszaállítá­sát várják. Már kifejeztük nyíltan, hogy ez a magyaroknak i;s szerencséjük, mert ha vala­melyes fegyveres konfliktusig fejlődne a helyzet, a magyarokon a meggyalázott, le- beosmiéreilt csehszlovák katona ujbjl elverné a port, mint a történelem folyamán mindig, valahányszor csak a csehek a csatamezőn ta­lálkoztak a magyarokkal. A magyarok idézr- zék csak vissza emlékezetükbe,, hogy fizették ki őket a csehek II. Ottokár alatt Kretssen- brumnál, vagy azit a vereséget, amit Mátyás kapott Podjebrád Györgytől. Ami azokat a lábakat illeti, melyek csak a hátra való fu­tásra volnának teremtve — folytatja a Národ — sajnos, épp mi vagyunk azok, akik drá­gán fizettük meg a magyarok futásbeli föllé­nyét, amikor a fehérhegyi csatában a magyar lovasság eőőelőtt zavarba jőve elsőnek futa­mod ott meg éá magával rántotta a hadsereg többi részét is s ez vereség pecsételte meg nemzeti tragédiánkat. A magyarok — mint erről úgy a múlt, mint a jelen eléggé tanús­kodik — sohasem tűntek ki kősiességük- kel(?!) és ha félelmet is keltettek, akkor azt kegyetlenkedéseikkel érték el. így volt a múltban, a rablóalandozásaik idején, igy volt a világháború alatt, mikor a magyar katonák — a Národ szerint — elsők voltak a szláv lakosság fölött való kegyetlenkedésben. — Olyan nemzet sajtója, mely a történelemben csak ázsiai kegyetlenségével lett hírhedtté, nem becsmérel hefő a csehszlovák katonát nem foszthatja meg katonai erényeitől, me­lyet a legtávolabbi múltban és a légiók csa­táiban bebizonyított a világháborúban az orosz, francia és olasz frontokonéé így Végzi vezető cikkét a Národ. Távol áll tőlünk, hogy ez éles vitába be­Mh'éI és kombinált sor trágyázásra és henger- és kanálrendszer szerint egyszerű Mtw&iriti! szállít Jókain Fraeier. Rsndnice a. i. vetőgépek és mütrágyaszórók különlegességi gyára. - Kérjen árjegyzéket és információkat leszóljunk, tisztán a csehszlovák-magyar vi­szony állandó szemmel tartása folytán figye­lünk föl a siajtóhangra és ismertetjük a cik­ket olvasóinkkal. De annyit mégis meg kell jegyeznünk, hogy a Národ tévesen ismeri a történelmet A kalandozó ősimagyarok nem kegyetlenkedésüknek, hanem eredeti harc­modoruknak és harcászati fölényüknek kö­szönhették 50 éven át egész Európa fölött ha­di sikereiket, ugyanaz a II. Ottokár, aki Kiesseníbrunmál győzött, Dürmkrut alatt IV. László lovasainak kezétől esett el. Hogy a fe­hérhegyi vereséget s' vele a cseh nemzet több százéves tradícióját a magyarok okoz­ták volna, ez egyike a legszenzációsabb tör­ténet izási újdonságoknak s e'rre vonatkozó­lag a magyar történészek bizonyára meg fog­ják adni a tárgyilagos felvilágosítást. Nem kisebbítjük a csehszlovák légionáriusok kosi vállalkozását akkor, amikor a leghatározot­tabban kétségbe kell vonnunk a Národ állí­tását a magyar hősiesség felől, A negyven- nyolcas szabadságharc s a világháború ezer­nyi példája világszerte a hősiesség nimbu szá­vai övezte a magyar nevet s a magyar fiuk hősiességét a csehszlovák hadsereg legfele- lősebh tényezői is többször elismerték. Hi­szen a csehszlovák haösered legutolsó hősi halottja is — ha nem csalódunk — egy bakii pusztai magyar fiú vcd't. Magtáramig megnyert® a dilMnpilsz Mcsapat- bapokságái is Paris, augusztus 17. A főiskolai sportolim- piászon ma délelőtt kezdődtek meg a kard- csapatmérközések. Magyarország kardcSapata 12:4 arányban legyőzte Olaszország csapatát. Minthogy a csapatversenyben más induló nem volt, a magyar csapat nyerte meg a diák- olimpiász világbajnokságát. A győztes csapat tagjai Meák, Hets, Rajcsányi és Kalmár. — A gyalogjáróra rohant és négy em­bert elütött egy prágai teherautó. Ma reggel hat órakor Prágában a Pflastergasöo 6 számú, ház előtt különös autósizerencsétleiLség tör­tént. Egy áruval rakott teherautó a séf fő r ügyetlensége következtében felfutott a gya­logjáróra és a járókelőkön keresztülgázolva belerohant a Csedok utazó iroda por táljába, amelyet súlyosan megrongált. A soífőr, ami­kor látta, hogy a balesetnek emberáldozatai vannak, ijedtében kiugrott az autóból és fu­tásnak eredt. A hirtelen összeverődött tömeg nem gondolt üldözésére, hanem a sebesültek segítségére sietett s igy a soffőinek sikerült égé rutát nyernie. A balesetinek kiét súlyos és két könnyebb sebesül:tje volt. Seichert Jo­hanna 15 éves munkásleányt lábtöréssal és belső sérülésekkel, Jelinek Ven,cél kárpitos munkást koponyacsonttöréssel szállították a klinikára, a két környékiben sérült munkást első segélynyújtás után házi ápolásra haza­szállították. A eoffőr kézifékééitiésiére a rend­őrség megindította a nyomozást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom