Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-18 / 187. (1814.) szám

(—) Egy prágai szocialista lap tegnap a i szláv népek diktátori hajlamáról irt vezér­cikket. A cseh politikai porondon kevésszer szólal meg ilyen őszinte hang a nagy pán­szláv taburól. Az első szláv állam Oroszország, mely a cikkiró szavai szerint egy párt diktatúráját j nyögi. A második Lengyelország, itt állítólag; Pilsudszki készül államcsínyre, mely ugyan- j csak diktatúrára fog vezetni. A harmadik j Bulgária, ahol szerinte permanens a polgár-] háború s diktátori rezsim tartja fönn az or-j szagban a rendet. A negyedikben, Jugoszlá-j viában, szintén katonai diktatúrával gondol-1 ják orvosolni a válságot, melybe az állam be­lesodródott. öt szláv állam és ebből négy dik­tatúra! — kiált föl a cikkiró és örül, hogy Csehszlovákia kontrasztot képvisel a többi szláv állammal szemben. „Mintha bizony a többiek ijesztő példájától rettennénk el, — írja. — Igaz, hogy mi csehek meglehetősen a Nyugat fiai vagyunk — magyarázza meg­állapítását —, a német környezet megtanított fegyelemre s a nemzeti létünket fenyegető német veszély rászorított a megfontoltságra és szolidságra. De ne tagadjuk — Írja tovább —, bennük is van egy kis adag ebből a szláv anarchizmusból, amely képtelen az állam ve­zetésére és különféle formájú diktatúrák se­gítségét veszi igénybe... De Csehszlovákia nem lép azokra a vágányokra, melyeken a többi szláv állam halad, erről kezeskedik az erős szocialista mozgalom és az állam veze­tői. A többi négy szláv állam csak írjon to­vább újabb szomorú fejezeteket a szlávság történelmébe annak illusztrálására, hogy a szlávság hogy tudja a feje fölé emelni a ha­zai, vagy külföldi gyártmányú kancsukát...“ Noshát, a nemzeti átkokról szóló mesék általában nagyon ártalmas üres frázisok. Van egy állítólagos magyar, vagy turáni átok, van lengyel átok s általában minden nemzet költ magának ilyen átok-legendákat, de ezek legtöbbször nem többek, mint szép költői humbugok, babonák. A magyar átok például a visszavonás lenne. Tessék azonban átnézni a többi európai nemzetek történelmét és nem találunk nemzetet, ahol ne volna ugyan­annyi visszavonás, vérontás, erőszak, belső viszály, mint a mi történelmünkben. Sőt. Mi a szép kiegyensúlyozott középeurőpai fa- iiságunkkal inkább sorsüldözte, semmint átokverte nemzet vagyunk. Annál tisztább és jogosultabb és talán az összes nemzeti átok-legendák közül egye­dül jogosult a szláv átok gondolata. A szláv átok: a kancsuka. A szláv átok: a deszpotiz- mus kitermelése és a deszpotizmus megtö­rése. öt szláv állam és majdnem ugyanannyi diktatúra! A cseh cikkiró csak a cseheket tartja ki­vételes szláv nemzetnek, mint akik mentesek ettől az általános szláv átoktól. Nézetem sze­rint sokkal inkább áll ez a szlovákságra és a horvátokra, vagyis arra a két szláv nemzetre, mely ezer éven át az alkotmányos életet élő magyarsággal volt történelmi életközösség­ben. Ez a két szláv nemzet az, amelyben a legtöbb demokratikus lelki vonás s legerő­sebb alkotmányos érzés van meg és aránylag az összes szláv nemzetek közt a legkevesebb türelmetlenséget tanítják más nemzetek iránt. A szlovákságnál például kevesebb ma- gyargyülölet észlelhető, mint a Morván túl. Mig a szlovákság inkább a szláv demokratiz­must, addig a cseh nemzet a szláv imperializ­must képviseli, még a szláv-testvér szlovák­ság rovására is. A cikkiró azonban valahogy nagyon bő­kezűen előlegezi a diktatúrákat a többi négy szláv államnak. Elfelejti, hogy oktrojt itt is akartak csinálni egy nemzeti diktatúra érde­kében, csak épp nem sikerült. Aztán Orosz­országon kívül csak itt van erős kommunista párt, °az ország második nagy pártja, amely­nek programja szintén a diktatúra alapján áll. A kommunizmus a szláv talajban tud leg­jobban tenyészni, ez is a szláv psziché lénye­géhez tartozik. Ez is szláv átok. \ ; Az olasz kormány dsmarsot intézett i@lgrádfcoz — A nettunói konvenciók ratifikálása nem enyhített a feszült helyzeten Róma, augusztus 17. Amint az Agenzia Slefani S palátok ól értesül, Szerdán este az olasz konzul és álkonzul, valamint több olasz ellen, akik békésen ültek egy kávéházban, ju­goszláv egyetemi hallgatók éles tüntetést ren­deztek. Az ifjak a kávéház előtt gyűltek össze, gyalázó szavakat hangoztatták Olaszország s az olasz nemzet ellen, majd két széket dob­tak az olasz vendégek felé. Az egyik szék az olasz konzul asztalára esett s a konzul balkar­ját könnyebben megsebesítette. A rendőrség csakhamar erélyesen beavat­kozott s a tüntetőket kiszorította a kávéház környékéről. Az incidens után az olasz konzul az ál- konzul kíséretében a kávéháztól mintegy 100 méternyire áp* autójához indult. A rendőrség őrködése ellenére a tüntetők ujbóí összeseTeg- lettek s körülvették a két olasz diplomáciai személyt. Ellenséges, heves szitkozódással, gyalázó szavakkal illették őket g rájuk akar­tak törni. — Pusztuljatok, nyomorult makaróni-za­bái ók az Adria partjáról! — kiáltotta az egyik tüntető. — Majd adunk nektek nettunói konven­ciókat. Kötelet a nyakatokra! — kiáltotta egy más hang. A hangulat igen forró volt s a két diplo­mata állandó inzultus közben ért el autójá­hoz, amelynek a rendőrség csak nagynehezen tudott utat nyitni. A tüntetések behúzódtak a késő esti órák­ba, sőt annyira elfajultak, hogy a rendőrség végre is kénytelen volt a legerélyesebben fel­lépni. Lövések is eldördültek g a kihallgatá­sok szerint a lövéseket egy csendőr adta le, amire a diákok újból rátámadtak a rendőr­ségre g az összeütközésnek több sebesültje van. Minden ok megvan arra a feltevésre, hogy a hatóságok előre értesültek, vagy leg­alább is sejtették a szerda esti izgalmas ese­ményeket. Ezt az a körülmény is bizonyítja, hogy még naplemente, tehát a zavargások megkezdődése előtt biztonsági őrségek szál­lották meg az olasz konzulátus épületét, az olasz iskolát s az olasz egyesületek helyisé­geit. Az olasz kormány belgrádi követe utján demarsot intézett a jugoszláv kormányhoz, amelyben tiltakozik a spalatói események el­len, teljes elégtételt és kártérítést követel. Róma, augusztus 17. Az olasz kormány tiltakozó jegyzéke, amelyet Galli belgrádi olasz követ tegnap nyújtott át Belgrádban a spalaitói olasz konzul személyét ért támadá­sok miatt, különböző erélyes követeléseket tartalmaz. Az olasz kormány a jegyzékben többek között felszólítja a jugoszláv kormányt, kötelezze a spalaitói helyi hatóságokat, hogy kérjenek bocsánatot az ottani olasz konzultól. Azt el kell ismerni, hogy a csehek a szláv imperializmust a legalkalinazkodóbban tudják érvényre juttatni. A nemzeti diktatura tartalmát a demokratikus formák betartásá­val igyekeznek megvalósítani.. A cseh nacio­nalizmus a huszita imperializmus óta mindig intoleráns volt, de ma ez a nemzeti intole­rancia a szocializmus! sőt a legmodernebb progresszivitás köpenye alatt érvényesül a leghatásosabban. A cseh nacionalizmus leg­nagyszerűbb expanziója volt, amikor az ál­A jegyzék egyúttal a spalaíói hatóságok pél­dás megbüntetését követeli hivatkozással ar­ra, hogy a hatóságok nem íoganatcsitottak kellő intézkedéseket az olasz konzulátus vé­delmére, ami annál nagyobb mulasztás ré­szükről, mivel maguk is tudták, hogy tünteté­sek vannak készülőben. Galli belgrádi olasz követ azt is közölte a jugoszláv kormánnyal, hogy az olasz kormány a további elégtételt il­letőleg fentart magának minden jogot és eset­leges újabb követeléseit rövidesen a jugo­szláv kormány tudomására fogja hozni. Páris, augusztus 17. Az Echo de Paris mai cikkében feltűnő körülménynek tartja, hogy Olaszország nem csatlakozott Angliának és Franciaországnak Bulgáriának küldött demar- sához Olaszország eme tartózkodó viselkedé­sében döntő bizonyítékot lát amellett, hogy a nettunói konvencióknak a jugoszláv parla­ment által való ratifikálása egyáltalán semmi­vel sem járult hozzá az olasz—jugoszláv fe­szültség enyhítéséhez. A két ország közti vi­szony semmivel sem javult meg. Rómában rosszakaratú politikát folytatnak Belgráddal szemben s ezért természetesen tartalékban tartják Bulgáriát, mint egy esetleges jóakarat tu szövetségest. Itália ismételten ünnepélye­sen kijelentette, hogy az európai helyzet eset- ről-esetre revízióra szorul. Ilyen körülmé­nyek között természetesen húzódik attól, hogy Franciaországhoz s Angliához csatlakozzék és Jugoszláviát minden revánsálomtól, induljon ki az magyar vagy bolgár részről, megrédel- mezze. D en n 07 a . a & tr m 7 _ IS SL __ ■■a! on tobirosagi smte szül 1 Miiaranzai es Törökország Kozott Belliién és Walko tárgyalásai Tevfik bei török Budapest, augusztus 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Bethlen Ist­ván miniszterelnök és Walkó külügyminiszter tegnap hosszas megbeszélést folytattak Tevfik bej török külügyminiszterrel a Törökországot és Magyarországot közösen érdeklő aktuális politikai kérdésekről. Mindét részről megállapítást nyert, hogy a tárgyaló állam­férfiak teljesen azonos felfogást vallanak az államaikat érdeklő aktuális kérdésekben. A megbeszélések során felvetődött a két állam között kötendő döntőbírósági szerződés gon­dolata, amelyre vonatkozó tárgyalások megindultak. Tegnap este Bethlen István vacsorát adott a török külügyminiszter tiszteletére, amelyen Tevfik bej pohárköszöntőjóben töb­bek között a következőket mondotta: „Meg vagyok győződve, hogy azok az eszmecserék, amelyeket Magyarország miniszterelnökével és külügyminiszterével folytattam, messze­menően megerősítik a barátság kötelékeit, amelyek megfelelnek a két testvérnemzet közt évszázadok óta fennálló kölcsönös rokonérzésnek.“ A tűrök külügyminiszter a török-magyar barátságról Budapest, -augusztus 17. Tevfik Rusdi béig, Törökország külügyminisztere a buda­pesti török követ estélyién több magyar lap munkatársának nyilatkozott budapesti láto­gatásának jelentőségéről, s az aktuális világ­politikai kérdésekről. — Az a tény, hogy itt vagyok, — mon­dotta Tevfik Rusdi bej — minden szónál éke­sebben beszél és mindennél jobban fejezi azt a szimpátiát és barátságot, amelyet Törökország Ma­gyar országgal szemben érez és amelynek kifejezésére minden lehelő al­kalmat megragad. Minthogy szabadságomat családommal együtt egészségi okokból Récs­lamfordulatkor a csehszlovákizmussá vedlett át. Most pedig nagyszerű álarcot öltve,.a nemzeti szocialista és szociáldemokrata pár­tok égisze alatt tombolhatja ki magát a kon­zervatívabb pártkeretek porondjai mellett a legszabadabban s a szláv imperializmus itt a nemzeti sacro egoismo formájában tombol. A szláv átok' szempontjából kétségkívül a szlo­vák nemzet a szláv faj legnemesebb, legszebb kivirágzása, csak az a baja, hogy az impe­rialista csehszlovákizmus el akarja nyelni. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztősége Prága IL, Panská uüce negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: nolitikni na ni In ni a 12, O. emelet. Telefon: 30311 Kiadó­évente 450 félévre 226 neavedévre 114 Főszerkesztő: un laDju Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/ÜI. —- Te­havonta 38 Kt M0 Ki LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon:30311.^Sürgönyeim:Hírlap, Praha Mai uámink 11 oldal ben töltöttem és így a magyar főváros köz­ve tiem közeiéibe • kerültem, temmészefeisen nem mulasztottam ol, hegy itt látogatást te­gyek, bár sokoldalú elfoglaltságom miatt it­teni látogatásom időtartamát, sajnos, igen rö­vidre vagyok kényt éten szabni. Két nap múl­va él kell utaznom, hogy visszatérjek An- gorába. — Törökország külpolitilkájábam, sőt a villáig külpolitikájában isiinos ebiben a pillanat­ban egyetlen olyan jelentős momentum, ame­lyet különösebben ki lehetne emelni és amely különösebb érdeklődésre tarthatna számot. A török külpolitika, olyan tiszta, és át­látszó, minta, hegyi patak vize: nem aka­runk egyebet, mint a. békét fenntartani és ezzel lehetővé tenni, alátámasztani és biz­tosítani az ország békés fejlődését. A Kellogg-pakftiffn A Kelilogg-paktumra vonatkozó kérdé­sükre az újságíróiknak a külügyminiszter a következőket válaszolta: — A Kelilogg-tervezet, mint minden hc- keitervezet, helyes és jó. Természetesen, mint minden szerződésnél, itt is az a kérdés, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom