Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-14 / 184. (1811.) szám
6 ^MGSlASACfe®.-FfTHliSE» 1888 &ngu9gta& 14, kedcL Paragrafusok és érvek csatája s csendőrszuronyok felvonulása az udvardi uj íöídesur birtokjoga körül Mindhárom bírói fórum egymásnak ellentmondó határozatokat hozott az uj íöídesur és a régi bérlő közötti küzdelemben — A bérlő vet es a maradékbiríokos arat? — Békés megegyezés állította meg a períavinát Nyitra, augusztus 13. (Saját tudósítónktól.) A nyitramegyei Kislapás községhez tartozó Újudvar majorban nagykiterjedésü földbirtoka volt Zamolyska lengyel grófnőnek, de a birtok tekintélyes része a földreformtörvény rendelkezése értelmében évekkel ezelőtt zár alá került. Egyik természetes következménye a záralávételnek az lett, hogy a föld nagyon sokat vesztett értékéből, amennyiben a földet vásárolni szándékozók fölött állandóan ott lebegett a felparcellázás veszélyének Damokles-kardja, másrészről a birtokon alkalmazott béreseket érintette érzékenyen, amennyiben nagy részük kenyér és állás nélkül maradt. Valamennyiöket azonban az a remény éltette, hogy kisebb- nagyobb parcellákat sikerül majd kapniok a lefoglalt birtokból, Később ez a remény is szertefoszlott és hiú ábránddá változott, mert a földhivatal nagykiterjedésü maradék- birtokot hasított ki a lefoglalt birtokból, aminek következtében a földigénylök elestek az őket jogosan megillető parcelláktól. A maradékbirtokot egy állami hivatalnok közeli rokona, Nizsnánszky József, kapta meg, aki ilyformán olcsón jutott a termékeny, zsi- rosföldü birtokhoz. Nizsnánszky szerződést kötött a grófnővel. A szerződést annak rendje-módja szerint a földhivatal elé terjesztették, amelynek jóváhagyásával jogerőre emelkedett. Röviddel az üzlet megkötése után a földhivatal mentesítette a zár alól a birtokot s igy annak értéke egyszerre hatalmas arányban szökött fel. A bérlő ragaszkodik a bérleti szerződéshez Még a vásárt jóval megelőző időben Fríed Bernát nyitrai bérlő kötött bérleti szerződést Zámolyskával és hosszú időn keresztül tartotta bérben a birtokot, melyen szakszerűen gazdálkodott. A birtokvétel után a földhivatal felmondást küldött a bérlőnek, később azonban azt visszavonta és 1927 október 1-ig hosszabbította meg a bérleti szerződést, noha a föld akkor már az uj maradékbirtokos tulajdonát képezte. A terminus lejárta után Fried különféle indokolásokkal arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bérleti szerződést nem tekinti megszűntnek és kijelentette, hogy a bérletet nem adja ki kezéből. Az ügy a bírósághoz került s a legfelsőbb bíróság oly értelemben hozta meg döntését, bogy Friednek át kell adnia a birtokot. A legfelsőbb bíróság elvi jelentőségű döntést hozva, kimondotta, hogy a bérleti viszony megszűntnek tekintendő. Ez a döntés külön érdekesség bélyegét viseli magán, amennyiben az eddigi joggyakorlat az volt, hogy a bérlő nem volt köteles tudomásul venni a tulajdonosváltozást abban az esetben, ha bérleti szerződése még nem járt le és annak feltételeit egyébként pontosan betartja. A kilakoltatások és visszahelyezések sorozata A legfelsőbb bíróság ítélete értelmében a közelmúltban sor került a kilakoltatás foganatosítására. Fried, aki közvetlenül aratás előtt állott, érthetően igyekezett minden eszközt megragadni, hogy legalább az aratás végéig birtokban maradhasson, mert az egész évi invesztíció, földmegmunkálás, adó és egyéb kiadások óriási összegre rúgtak és amennyiben a termést helyette az uj tulajdonos aratta volna le, úgy a tönk szélére jutott volna. A kilakoltatással és annak következményeivel kapcsolatban ily körülmények között naev harc indult meg a nyitrai biráság előtt. Érdekes, hogy ebben a harcban a nyitrai járásbiróság minden határozatában az uj birtokos álláspontjára helyezkedett és a bérlőre nézve kedvezőtlen döntést hozott, ezzel szemben a törvényszék, mint másodfokú bíróság, minden esetben helytadott a beadott fellebbezésnek és a bérlőnek adott igazat. A komplikációk tömkelegében nehéz volt. megállapítani, hogy a termésért folyó harcban melyik félnek van igaza. A bíróság előtt folyt paragrafusesatáro- zá* érdekesebb mozzanatairól az alábbiakban számolunk be: Mivel Fried a földhivatali felmondás jogerőre emelkedése ntán sem adta át a birtokot, kilakoltatást kértek ellene, amit a bíróság el is rendelt. A törvényszék azonban másodfokon megsemmisítette a végzést s igy az ügy a legfelsőbb bírósághoz került, amely a földhivatal álláspontjára helyezkedett. Közben azonban eltelt jó egynéhány hónap és Fried ismét megmunkálta a földeket. A termés learatása előtt jött meg a jogerős határozat és Friednek azonnal ki kellett volna adnia a bérletet. Ez év julius első napjaiban sor került a kilakoltatás foganatosítására, aminek megtörténte után Nizsnánszky lépett a birtok tulajdonába. A bérlő, akit az intézkedés anyagilag érzékenyen sújtott, fellebbezett a már foganatosított kilakoltatás ellen, azzal az indokolással, hogy azt nem a törvényes rendelkezéseknek megfelelően hajtották végre. A törvényszék helytadott a fellebbezésnek és uj határnapot tűzött ki. Az intézkedésnek következményeként ismét Fried lépett birtokba és megkezdte az aratást. Aratás — csendőrséggel Nizsnánszky azonban, aki ekkor még nem kapta meg a bírósági végzést, a csendőrséghez fordult és karhatalmat kért. A birtokra csendőrök vonultak ki és megakadályozták az aratási munkálatok folytatását. Nizsnánszky ekkor uj beadvánnyal fordult a bírósághoz, melyben azt állította, hogy Fried nem fizette le a bérleti összeget s igy nincs joga a termést elvinni. A járásbiróság helytadott a panasznak, Fried azonban letétbe helyezett százezer koronát. így megtörtént, az a furcsa és példátlan esett, hogy az egyik napon Fried aratói dolgoztak, mig a másik napon az újabb bírósági intézkedésig Nizsnánszky foglalkoztatta aratóit. A csendőrség állandó permanenciában volt, mert félő volt, hogy a bérlő és a birtokos munkásai között összetűzésre kerülhet sor. Rendzavarás azonban nem történt, ellenben az újabb bírósági intézkedések egymást érték. Nizsnánszky ekkor érdekei megvédésére sommás visszahelyezési kérelemmel fordult a bírósághoz, amit a járásbiróság el is rendelt és azonnal foganatosított. így újból Nizsnánszky került a birtokba. Alig múlott el újabb négy nap, az iratok a fellebbezés folytán a törvényA magyar könyv kassai frontjának újabb veszteségei Irta: Várnay Ernő Kassa, augusztus 13. Idestova keserves, hosszú tiz esztendő lesz a hátunk mögött a nagy világégésnek váratlan fordulata lezárása óla. Egyoldalról a győzők, meg a győzelemben részesek öröme, a négyéves nyomorúságon keresztül felszabadult népek diadalittas föltörekvése, más oldalról a kétségbeesés, a történelmi sors krisztusi viselése, egyének és családok, özvegyek és árvák egész hadseregének a szenvedések iskolája. A kenyér hiányának kínja mellé gyors egymásutánban kapta a magyar kisebbség a szellemi, kulturális javak sorvadásának fájdalmas fokozatait. Nagyon szomorú a mi tiz évünknek mélyen hanyatló grafikonja. Úgy látszik azonban, hogy ez a meredeken lefelé ívelő sötét vonal még mélyebbre irányuló görbét is mutathat. Kulturális értékeink gyomlálása még tovább tart s keserves filléreken vásárolt könyveinket, zenemüveinket is tilalom alá helyik. A legfrissebb gravá- men a kassai kulturfronton, ,a könyv- és zene- mükereskedelem területén érte a magyarságot. Junius hóban a kassai rendőrigazgatóság gyorslábú és gyorskezü detektivjei a magyar szerzők müveinek 90 százalékát foglalták le a könyvkereskedésekben. Egy régebbi miniszteri rendeletre való hivatkozással' aztán 600 kötetet el is vittek. Hasonló sors érte ezen ártatlan tartalmú, a mai kor fiatalságának szellemi fejlődését és nemes szórakozását szolgálni hivatott könyvek mellett a zenei slágereket is, holott mikroszkóppal is bajos volna bármelyik kategóriában bármily csekély politikumot kibetüzni. Súlyosan esik a latba ezen érthetetlen eljárás során az, hogy a zenei müvek a zeneiskolába járó növendékek tanagyagául is szolgálnak. Százszámra porosodnak a rendőrségen a Rózsavölgyi, Bárd és Nádor elismert cégek ártatlan slágerfüzetei, Rózsnyai iskolai kiadásai és érthetőleg megbénítja ez a zár alá helyezés a kassai kereskedelmet és a tanulók továbbképzésének folyamatát is. Az a tragikomikus és visszás oldala a dologban, hogy a pesti „Milliók könyve" kiadásának egyik-másik terméke szabadon terjeszthető. A kivételes bánásmód miértjét szeretnők tudni, mért ezt az’„egyforma" szigorúság rendszerének elvével' sehogysem tudjuk Összeegyeztetni! A lefoglalt könyvek értékét, hozzáadva a zenei müveket is, mintegy 30 ezer koronára becsüljük, aminek elvonása a mai pangásra kárhoztatott, tengődő magyar könyvkereskedelem büdzséjében szinte katasztrofális hatású. Ugyanakkor azonban Prága és Pozsony — hogy úgy mondjam — e tekintetben „területenkívüliséget" élvez, mert mindezen müvek ott szabadon beszerezhetők. Világért sem akarunk ezzel a rekriminációval úgy cselekedni, mint a falusi ember gyakran tenni szokta a nagy adójával, hogy azt hánytor- gatja az adóhivatalban: miért kisebb az ő komájának, meg a szomszédjának az adója, holott annak több a földje, szebb a háza stb., mert hiszen az eredmény az lesz, hogy az ő adóját csak nem szállítják lejebb, ellenben a komáét, szomszédét emelik feljebb. Ezen a ponton tehát a jogos és méltányos egyenjogúság, egyenlő elbánás elvét kérjük a kassai könyvkereskedelemre is alkalmazni. 1928 februárjában a rendőrség kiadott az itteni könyvkereskedőknek egy listát, amely 71 olyan müvet engedélyez, amire a népies magyar kifejezés azt mondja, hogy „bagóért sem kell" s az ebek harmincad jára való. Hogy érthető hasonlattal éljünk, nem lehet ,a vevőnek eladni ementáli vagy eidami sajt helyett kvárglit vagy ötér túrót, ellenben korunk fejlett és zenei megítélés szerint divatos Ízlésű vásárló közönsége föltétlenül igényt tart a modern irodalmi és zenei termékekre. Ismerem egytől-egyig a kassai könyvkereskedők tisztes csoportjának tagjait, őslakos kassai szakemberek, — éppen ezért nincs három-négynek állampolgársága, azaz kettő I BS Első szlovák ékszer-, arany- és eziistgyár Tulajdonosok s FROSTICS TESTVÉREK Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. 'mM Eladási hely: Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon : 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett ^II^I vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak WÉM Javításokat azonnal eszközlünk székhez kerültek, mely ismét megsemmisítette a járásbiróság ítéletét. Nizsnánszky jogi képviselője, Jureeky Iván dr., ugyanaznap délelőttjén kérte, hogy a csendőrség lépjen közbe, mert Fried (aki már tudomással birt a törvényszék újabb döntéséről) nem veti alá magát a járásbiróság döntésének. A felek kiegyeznek A bírósági Ítéletek és határozatok ily sürü változtatása folytán a leglehetetlenebb helyzet állott elő és már-már úgy látszott, hogy az ügy a végtelenségig húzódó tengeri kígyóvá növi ki magát, amikor végre a felek látva, hogy az ügy elhúzódása mindkettőjükre nézve veszélyes és költséges lehet, békés megállapodást létesítettek. Hosszas tárgyalás után a felek és képviselőik: Jureeky dr. és Malitusz dr. végül is úgy állapodtak meg, hogy a mintegy negyedmillió korona értékű termést megosztják egymás között. A bíróság előtti harcot jogászkörökben is élénk figyelemmel kisérték. Érdekesnek találták a törvényszék azon állásfoglalását, amely szerint a kilakoltatás, illetve a birtokbahelyezés határidejéről szóló értesítés a végrehajtást szenvedettnek csakis postai úton kézbesíthető és a bírósági alkalmazott által történt kézbesítés szabálytalan és érvénytelen, továbbá, hogy a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtott járásbirósági Ítélet ellen beadott fellebbezés a törvényszerinti fellebbezési határidő lejárta előtt eldönthető másodfokú ítélettel, ha pedig utóbb az ellenfél a fellebbezési határidőn belül fellebbezést is adott be, úgy az érdemleges tárgyalás nélkül visszautasítandó. Tekintettel azonban arra, hogy a harcos felek időközben kiegyeztek, nem kerül sor arra, hogy e kérdésekben a legfelsőbb bíróság elvi jelentőségű döntést hozzon. megkapta volna most a lex-Dérer alapján 10 és 30 ezer korona illetékért — komoly, a törvényeket respektáló, tiszta múltú polgárok, akik reggeltől-estig tartó szorgalommal étnek hivatásuknak, a tanügyi kultúra szerves kiegészítő részei. Tetemes adókkal megterhelt „adóalanyok", vájjon hát honnan és miből teljesítsék ők ezen állampolgári kötelezettségeiket? A fenyegető pedig e kenyérkereseti korlátozás, iparjogi megrövidítés mellett még az is, hogy a könyvek árusítása során ki vannak szolgáltatva a hatóságok rajtaütésének, a megvétózott könyvek becsúszott, akaratlan árusítása esetén a rendtörvénynek, fogháznak és tisztes nevük csúfos meghurcolásának. Quid nunc!? Jubiláris esztendőt Írunk. A sorozatos ünnepségek mellé valóban nem ártana a konszolidálásra törekvő illetékeseknek, ha az exisz- tenciális és morális béke kertjébe nemcsak bogáncsot, Krisztus-tövist, konkolyt is ültetnének. Adja meg nyugodtan az iskolaügyi és belügyi minden rendű és rangú fórum a kassai könyvkereskedőknek is a szabad árusítás, vagyis a megélhetés jogát, nem fognak ők soha irredenta tartalmú irodalmi müveket, zenedarabokat terjeszteni. Ismerem őket; becsületes, derék, jő magyar emberek ezek, akik éppen ezért ismerik a lörvénytiszteletet és fanatikusan ragaszkodnak ahhoz. Tömeggyükas ürült vérengzésének esett áldozatul egy szabolcsi magyar Newyork, augusztus 13. Titokzatos tömeggyilkosság történt az elmúlt napokban Kanada Albert nevű tartományában. A vérengzés egyik áldozata Görömbey Gábor, a szabolcsvármegyei Komoró községből kivándorolt magyar fiú, Görömbey Imre szobrászművész testvérbátyja. Görömbey Gábor szerepet játszott a kanadai magyar intelligencia életében, bár magas iskolázottsága ellenére a legnehezebb munkával kereste kenyerét. A gyilkosság Henry Booer farmján történt, ahol Görömbey is lakott. A farmer fia künn dolgozott a mezőn, amikor a ház irányából jövő több lövést hallott. Azonnal félbehagyta munkáját és hazarohant. Mire hazaért, a titokzatos gyilkos már eltűnt, s a házban szétlőtt fejjel találta meg édesanyját és kis testvérét. Kétségbeesetten rohant segítségért a munkásházakba, ott találta egyik munkását holtan, álián a halálos lövés sebhelyével. Görömbey Gábort a rendőrök találták meg nyomozás közben a% istálló ajtajában, átlőtt fejjel. Akkora már kiszenvedett. Bűnjelet mindössze egy angol katonai fegyver lövedékének hüvelyét találták. A rendőrség azt hiszi, hogy a. rettenetes töm oggyilko sságot egy őrült követte el, aki hosszabb idő .óla tartja rettegésben a környéket. Görömbey Gábor 29 éves volt, végig- küzdötte a világháborút s három éve vándorolt ki Kanadába.
