Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-12 / 183. (1810.) szám

5926 augnOBtmr lí, rasámap. *PS*OT-yV\AG?ARHinMrí 15 SzmHÁzKönWKabT^iPA Paul Claudel, a hatvanéves költő-diplomata rA francia katolicizmus nagy ihimmikusa hatvan éves tett. Hatalmas termetűi, Vikiag- tajibell, sötét ezineaetiü, natutólovag] (küHsejü ©z a 'költő, aki a legifinomaJblb, a legdiűfeiren- ciáltalbb katolicizmus nagy dalnoka ije­dek óta- A valóságok diplomatóga ő, Firan- ciaoreaág kínai, japán és most washingtoni követe, a földi valágrend és az em'beri ocs­mányság alapos ismerője, a minden nyereg­ben az élet lovát megütő ügyes artista, aki ismeri (és csinálja) a diplomácia kiulissza- miögöttiségeit és mégis, és épp ő a francia katolicizmus nagyszerű drámai toilmáesolója. Első pillanatra vad ellentét: két végűét ért­hetetlen és értelemnélküli találkozása. A szintézis mégis meglepő. Franciaország a diplomatáival nagyon meg lehet elégedve (azért ül a legfontosabb helyek egyikén) és a világ a költőről is ítélt: az első helyet fog­lalja el a francia irodalomban. Keresztény­sége az ecclesia militans hitvallása olyany- nyira, hogy a szeretet a legtöbb esetben a harc mezében jelenik meg drámáiban. He­roikus ciklusában hatalmas, mennydörgő szózatot intéz az emberekhez és a szentek­hez, a föld és az ég együttes orgonáján az összes regiszterekkel játszik: mitoszi katoli­cizmus e drámák világa, diplomatatírta őket, harcias diplomatája Frauci a országnak, aki­nek világa a valóság valóságos borzalma. Cs-e-Fu, Kína egyik legérdekesebb városa volt az a hely, ahol Claudel megismerkedett a Kelettel. A szent Tao volt rá végzetes ha­tással: Tao, a távoli Kelet misztikus légen- davallása szembekerül az ő személyében a katolicizmussal. A boxerfélkelés ragadta (*) A Jókai-Egyesület alapszabályait jó­váhagyták. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi Jókai Közművelődési és Mu- zeum-Egyesülét alapszabályait a belügymi­nisztérium szlovenszkői osztálya jóváhagyta. Az alapszabály okát még az 1921. évben mu­tatta be tudóimáfsvétel céljából az egyesület és több Ízben kapta vissza pótlások végett, mig végre az országos hivatal életbelépése előtt ezt a hátralékot ia elintézték. (*) A pittsfieldi j&emetímttepség’elí magyar rész­vevőikkel. 'Budapestről jelentik: Alig ismeretes Kö­zép e^rópálban, hogy Amerika aniily hatalmas zenei ünnepségekre készül a jövő hónapra. Az ünnepsé­gek nívóját az adlja meg, hogy Mise Coolidge, az U. S. A. elnökének húga, ismert zenebarát és me­cénás a védnöknője és irányítója, ki már 10 év óta rendezi ezeket az ünnepségeket. Tudvalevő, hogy Mise Coolidge mennyit áldozott már a kamaraze­nére, egyik jutalmát Weduer Leó nyerte el kvar­tettjével. Az ünnepségek szeptember 18-én kezdőd­nek Ó9 23-án zárulnak. Pontos műsoruk a követke­ző: Az eílső este a bostoni filharmonikusok játsza­nak Respigihi vezénylése mellett. A második nap Dusolina Giannini, a Berliniben élő világhírű tkio- ioraturénekesnő és Carlo Salzedo, a legjobb hártfa- müvész lépnek fel. A harmadik napon a magyar Roth-fc var tett mutat'ja be Frank Bridge amerikai zeneszerző Miss Coolidgenak ajánlott kvartettjét, továbbá Mozart-kvairtettet és Martini kvintettjét, Komsteán Egon, a Waldbauer-kvartett volt brá- csietájának közremiüködiésiéivel. A negyedik este Casals Pablo felesége, a kitűnő énekesnő és elő- odóművésznő, spanyol-estét ad. Az ötödik hang­versenyen a Gordon String-lrvartett lép fel éa az utolsó uap ismét a bostoni filharmonikusoké. Ez az első eset, hogy Coolidge asszony magyar mű­vészeket szerepeltet az ünnepségeken. A világhiirü mecenásnő P'árisban járván, a népszövetségi hang­versenyen hallotta a Rőtül-kvartettet játszani és annyira tetszett a játékuk, hogy' már ott megígérte, bog ym'iihelyt alkalom kimálkozik, kiviszi a kitűnő együttest Amerikába. Ennek kapcsán a magyar kvartett már is meghívást kapott a me'wyorki Beet- boven-bársaság, valamint a Harward és Jale egye­temek tél pegy-egy hangversenyre, utána pedig Cse- repninnel, a híres orosz zeneszerzővel adnak egy szerzői estét. (*) A „Haramiák" a salzburgi ünnepi játé­kokon. Salzburgból táviratozzak: Az ünnepi já­tékok szerdán érték el tetőpontjukat Schiller Ha­ramiák-íjá/naik előadásával, melyet Relnihardt ren­dezett. A zsúfolásig megtelt színház páratlanul fé­nyes képet nyújtott. A pompás előadást nemzet­közi közönség nézte végig, közte minden nem­zetbeli művészeti körök előkelő (képviselői. Az előadást fényes fogadtatás követte Reimihardt leo- pofldökroníi kastélyéiban. (*) Bzánpadra kerül a tHálékocSiik Madon­nája". Maurijc© Dekobrának, a világ egyik leg­népszerűbb regényirójáaak egyik nagysikerű re­génye, a Hálókocsik Madonnája (La Madonna des Sleepimgs) szeptember 11-én mint színdarab ké­nül bemutatásra. Színpadra André de Lóid al­kalmazta. — A Renaissance mutatja be Madelei- ne Leiwál-laili a cimszerephen. (*) Bz/irdarab — Martinovicsról. Budapestről joflen.ii-k: Gróf Bánffy Miklós és Harsányt Zsolt ©est együtt árnak drámát. IMairtiimoviics a címe. A nsórtanu életét és halálát viszik színpadra. meg, innen indul ki az irodalma. Kínáról több drámát ír, azután a rendkívüli tapasz­talatokat egy nagyszerű prózamülben gyüjiti össze: Conaissanc© die.l'Eet. Majd a keresz­tes háborúk dirámái k a vetkeznek és az ame­rikai földön nőtt drámák: hatalmas szónok­latai annak a hitvallásnak, hogy az értéke­ket nem lehet felcserélni és kicserélni. A világháborúban Németország ellen fordul mint a katolicizmus védője Luther országa ellen. Mégis elmondható róla, hogy a fran­cia irodaiamban senki sem áll oly közel Né­metországhoz, mint Claudel, és Romáin Rol- iand kivételéivel ő a franciák leginéinetebb Írója. Egyszer azt irta, hogy a német költé­szetnek ugyan semmit sem 'köszönhet, el­lenben a német zenének mindent. Versei­nek szimbolikus pátosza Beethoventől és Wagnertől származik. Ma kétségtelenül nemcsak Franciaország, de a világirodalom egyik legnagyobb költője. Megiittasultja a Sző-na.k, melynek eredete szerinte maga az •isteni Lét. Az isteni szózat inspirálja őt minden sorában és a megformált, a költői- leg transzformált szóban Isten mindenkor csodálatos és érthetetlen, ésszel ,felfoghatat- lan Teremtését ismétli meg: újra teremti a Teremtést a költészet szimbólumában. És ez a Claudel diplomata. Kegyetlen dualizmus, szinte mindenképpen érthetetlen — olyan érthetetlen, mint a Lét maga, melynek egyik oldala a föld világháborús, diploma- tás formája, másik oldala Isten. Ez az örök dualisztikus titok Paul Claudélben szemé­lyesedet! meg p. (*) Lehár nyilatkozik a Frederiké-ről. Ldhár | Ferenc, a világhírű magyar (komponista most fe­jezte be Frederiíke cf'mű legújabb dalművének partitúráját. — Be kell valanotm — mondotta — hogy titkos célom mindig az opera volt. A köuy- nyü opera. Ezért örültem meg a Frederike szö­vegkönyvének, amely nagyon alkalmasnak mutat­kozott m operazéuéhez. A szöveg a huszonkét- éves Evetke és Frederike Brion szerelméről szól és szorosan alkalmazkodik a történelemhez. So­kon talán btaszfiómiénak fogják mondani, hogy satupadra viszem a költők fejedelmét. Védeke­zésül teli kell említenem újra, hogy én nem az Qlympusz tetején járó Goethét viszem atziinpedxa, hanem a fiatal diákot. A főszerepet et a berlini bemutatón K&the Dorsch és Rdichard Tauber fog­ják játszani az újonnan renovált M^tropoi-The- a1 térben. (*) A Volpone meséje. Johnson — Stefan Zweág Volpone cámü darabja, Európáit és Ameri­kát egyaránt meghódította. Newyorkíban egy fél év óta szakadatlanul játszák. A Volpone tartal­mi a következő: Voflpoma, gazdag l^vanitei em­ber, állandóan azon Itőni a fejét, hogy mások ro­vására (tréfálkozzék. [Legnagyobb élvezete, hogy azoknak a költségén, >él, akik az ő révén szeret­nének meggazdagodni. Mosea, egy fiatalember, hűséges 6'egitőtársa Volponienak a tréfák elköve­tésében. Volpone egyszer betegnek tetteti magát. Azt a látszatot kelti, mintha minden percben vé­ge lehetne. Ezzel felkelti néhány emberben a kap­zsiságot. Ezek az emberek azt remélik, hogy örö­kölni fognak Volpone után. A sok 1 tréfaság egy­szer azanlban komollyá válik. Volpone rábeszélé­sére Mosea rávesz egy kereskedőt, hogy szép fi­atal feleségét küldje Volpone ápolására. Ugyan­ekkor Mosea arra bír rá egy öreg uzsorást, hogy fiát tagadja ki az örökségből és Volponera Írja a vagyonát. Az uzsorás fia, aki hajóskapitány, megtudja a csalafintaságot és a beteg Vólpone- hoz rohan. Akkor ront be a szobájába, amikor a levantei, éppen a kereskedő feleségével emyeleg. Lármát csap, katonákat hiv. Voiponet börtönbe zárják, amiért — erkölcstelen volt. Volpone ügy­védje, aki maga is arra aspirál, hogy részt kap­jon a nagy vagyonból, ügyes beszédével kivívja a felmentést. A hajóskapitányt hamis tanuzásórt pellengére állítják. Volpone nemsokára tetézi ed­digi csinjiait. Halottnak tetteti magát. Kíváncsi, hogyan verekednek majd az emberek az örök­ségért. A ravatal köré gyülekeznek az emberek, minit a keselyük. Szabadon engedik a hajóskapi­tányt is, aki a „halott" Volpenehoz rohan és el­határozza, addig, el nem mozdul mellőle, amiig el nem temetik. Ezúttal bajban van ,a levantei, mert ha a hajós megtudja, hogy — megöli, Volpone éjnek idióján a ködben megszökik. Elfut a város­ból. Mosea', a hü barát, elszedi minden vagyonát és az örökös-jelöltek egy fillért «em kapnak be­lőle. A POZSONYI MOZGOK MŰSORA: REDOUTE: A cár nevében. ELITE: (Nyári szünet.) ADIGN: A kurtizánok tündöklése és nyomora. TÁTRA: 12—14-ig: Házassági botrány. METEOR MOZGÓ, NY1TRA aug. 12: A PIKK ASZ. Cowboy kalandor dráma két részben. Főszerepben: Willam Desmond. Csak egy napig. aug. 13-14: A PIKK ASZ. (Második rész.) : cJS>ix>r.t­IK* Q3SQD9 2 FINIS Az amszterdami olLmpdása ma befejező­dik. A népek kéthetes gigantikus kimi elme véget ér. Ma még korai volna a IX. olim- piászról a kritika jogén az utolsó szóit el­mondani, annyi azonban bizonyos, hogy az olimpiász ok történetében a mostani am­szterdami olimpiáSz minden eddigi! felül­múló sporfTfeli és erkölcsi sikerrel fog zá­rulni. A hollandok gyönyörű fővárosa volt az első, amely a nagy világégés után először fogadta be testvéri szeretettel a világ ösz- szes népeit és az amszterdami olimpiász első jelentős eredménye lesz az a tény, hogy a népek megbékiilt hangulattal állottak ki a sportok küzdőterére. Az a megbékélt és har­monikus szellem tette azután lehetővé, hogy a sportbeli eredmények messze meghalad­ták azokat a határokat, amelyeket az embe­ri erő és ügyesség a rekordok határán belül megvont. Az amszterdami olimpiász be­bizonyította, hogy az emberi teljesítőképes­ség még nincs kimerítve és a sport kereté­ben a leglehetetlenebbnek látszó feladatokat is meg tudja oldani. Az amszterdami olim­piász atlétikai és nszóversenyei csaknem minden számban uj világrekorddal zárultak, tehát lényegesebben jobb eredményeket hoztak az eddigi teljesítményeknél. Az olim­piász egyetemes sikere tehát már ezzel megadódott. Ami pedig az egyes népek sze­replését illeti, itt már előtérbe lépnek az érzelmi momentumok. Az olimpiászon sok öröm, meglepetés, szomorúság és csalódás érte az egyes nemzeteket és azok képvise­lőit, de ezekből a vegyes érzelmekből sok tanulságot és számos tapasztalatot lehet le­vonni a jövőre nézve. Természetes, hogy az amszterdami olimpiászon számbelileg is a legnagyobb sikert a tengerentúli államok képviselői érték el. Azonban nagy ered­ménnyel zárni az olimpiász az Európára nézve a sportban mindig előlálló népek számára is, akiktől a hegemóniát még most sem lehet elvitatni. A középeurópai álla­mok közül Németország, ha nem is teljesen, de beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Magyarország startját balszerencse kisérte, de éppen úgy, mint Csehszlovákia, hatalmas végspurttal igyekszik pótolni a kezdet hi­báit. A magyar erő és a magyar kard is meghozta a várt eredményeket. Magyaror­szág úszói felülmúlták a várt teljesiitménye- ket is s a mai finisben az ő szereplésüktől várjuk a kiegyenlítését annak a veszteség­nek, amely Magyarországot az atléták bal- sikerű szereplése folytán érte. A IX. olimpiász finisén mi, akik a messze madártávlatból kísértük szemmel azokat a nagyszerű teljesítményeket, ame­lyek az amszterdami Stadion mezein lefoly­tak, nagy gyönyörűséggel gondolunk vissza ezekre a nem mindennap adódó gportküz- delmekre. Lelkűnkben a legnagyobb elis­meréssel adózunk az olimpiász résztvevői­nek, akik két hétnek izgalmas küzdelmei között a világ egyre szaporodó sporttársa­dalmának tiszta és igazi élvezetet hoztak: gyönyört és szint vegyítettek a mindennap robotosan kemény és gondokkal teli harcos életébe. A sportkrónikás pedig, aki két héten keresztül lelkének és szivének igaz érzései­vel regisztrálta és adta vissza az amszter­dami olimpiász eseményeit, sajnálattal teszi majd le tollát, ha az olimpiász finise beér­kezett, mondván: „Oly szép volt minden és igazán kár, hogy oly hamar véget ért!“ jf. I Bárány István, a magyar vivők és Kocsis a döntőbe kerültek Csehszlovákia ezüst érmet nyert a tornában, a magyar nők negyedik helyen végeztek — Stieber Lotti a 100 m. gyorsnszás középfutamában Végetértek a torna és evezős versenyek - Az olimpiász befejezése előtt Amsterdam, augusztus II. A« amsterdami olimpiász tegnap 13-ik, utolsóelőtti napjához ér­kezett el. A még függőben lévő egyes számok gyors lebonyolításhoz közelednek. A tegnapi na­pon eldöntésre kerültek a tornaversenyek és az evezősszámok is. Az előbbi meghozta Csehszlová­kiának az első ezüstérmet, miután a cseh szokolok a férfi-tornászásban csak hat pont különbséggel maradtak mögötte Svájcnak. Magyarországot itt nem kisérte szerencse, ezzel szemben a zárómntat- vánvokon a magyar nők ismét viharos tetszést arattak, azonban pontjaikat már nem gyarapithat- ták és igy a 4. hdyen végeztek. — A magyar szí­neket tegnap az úszásban, a boxolásban és az egyéni vívásban mosolyogta meg a szerencse. Bárány István, az „egri uszócsillag" az egyedüli európai sprinter, aki a világ legjobb 100 méteres úszói mellett bekerült a gyorsuszás döntőjébe. Bárány a középfutamban az olimpiai rekordot úszó világrekorder Weissmüller mögött nagyszerű idővel ért a célba és amennyiben ezt az idejét a döntőben fokozni tudja, úgy könnyen a harma­dik helyet szerezheti meg. — Sikerrel járt Stiebor Lotti startja is a 100 m. hölgyuszásban, ahol bejutott a középdöntőbe, mig Siposs Manci harmadik lé­vén, kiesett. —• A magyar aszók sikerén kívül, a várt eredmény kisérte a vívók szereplését is. Úgy Gombos, mint Petschauer és Terstyánszky be­jutottak a 12-68 döntőbe, ahol a legjobb olasz, német, francia és holland vívókkal kell meg- küzdeniök az elsőségért. — Nagyszerű teljesít­ményt állott ki a boxólás középdöntőjében a ma­gyar Kocsis, aki — amennyiben az elfogulatlan zsűri is ügy akarja, — ma könnyen egy nem várt világbajnokságot szerezhet Magyarországnak a boxolás légsnlyu kategóriájában. Kocsis azonban már igy is biztos második, tehát hat ponttal gya­rapította Magyarország pontversenyét. A döntőbe került a csehszlovák Hermánek is. — Eddig meg nem erősített hírek szerint, Magyarország vizi- polócsapatának a második helyért még meg kell mérkőznie Franciaországgal. Amennyiben ennek a hírnek alapja van, ngy ez lenne a IX, olimpiász legnagyobb igazságtalansága. — Az utolsóelőtti napon végre befejezték az evezősversenyeket, amelyek Amerika, Ausztrália, Németország, Anglia, Svájc és Olaszország pontjait gyarapították. Az olimpiász utolsóelőtti napjára maradtak a részletes beszámolóink szólnak: Bárány István a legfőbb európai gyorsuszó Az olimpiász utolsóelőtti napjára maradt a legszebb uszószámnak: a 100 méteres gyorsuszás- nak elő- és középfutamai. Mint már tegnapi szá­munkban részletesen jelentettük, a magyar úszók: Bárány István, Wannie és Gáborffv bejutottak a középfutamokba, amelyeket az esti órákban bo­nyolítottak le. 6500 néző gyűlt össze erre az attrak­cióra, ahol a világ legjobb gyorsuszói találkoztak. A legnagyobb érdeklődés Bárány István szerep­lését kisérte, aki Arne Borg váratlan kiválása folytán az egész európai uszósport becsületét -volt hivatva ebben a küzdelemben megmenteni. És a kiváló magyar úszó meg is felelt ennek a feladatnak. Bár a legnehezebb előfutamba került, mégis második lett a fenomenális Weisnüiller mögött és egyedüli európaiként került be a 100 m. gyorsuszás döntőjébe. — Igen jól tartotta magát Wannie is, aki azonban Kojac és Zorilla mögött a harmadik helynél tovább nem juthatott. Gáborffy a japán Takaislii, az amerikai Laufer és a kanadi Spencer mögött a negyedik helyen végzett. A 100 m. gyorsuszás középfutamai a következőképpen folytak le: I. középfutam: Takaishi (Japán) 1:00 perc, 2. Laufer (USA) 1.00.6, 3. Spence (Kanada) 1:01.4. II. előfutam: Kojac (USA) 1:01, 2. Zorilla (Argentína) 1:01.6, 3. Wannie (magyar) 1:03.6. III. előfutam: Weissmüller (USA) 58.6. Olim­piai rekord! 2. Bárány István (magyar) 1:00.8, 3. Heitmann (német) 1:03.6. A két első 75 méterig együttuszik, az utolsó fordulóban azonban Johny kiugrik és hatalmas előnnyel győz. A döntőbe tehát három amerikai, egy japán, egy argentínai és egy magyar kerültek. Magyarország negyedik lett a 4x200 méteres uszóstalétában Amsterdam, augusztus 11. (Saját tudósi­tónk távi rali jelentése.) Szombaton délelőtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom