Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-10 / 181. (1808.) szám
2 IWB mgtnfaé 10, A magyar kormányzó és felesége az aktuális magyar kérdésekről A magyar aratás eredményei—A magyar sport és az olimpiász — A magyar gyermekek jövőjéért — Azonban nőm történt inog- m«rt az elhunyd .politikai eílvba rátád közölték, hogy Rádiós írásbeli végrendeletet nem hagyott hátra. Egyúttal közölték Hadfimnak végső kívánságát, amelyet halálos ágyán állandőtan hangoztatott. hogy bármi következzék is be, a nép mindvégig őrizze meg nyugalmát és alkalmazkodjék vezéreinek utasításaihoz. A temetés előkészületei A zágrábi gyászhár néhány óra alatt egész Horvátországban elterjedt és nemcsak Zágráb, hanem az egész Dráva-Száva köze siratja a horvát parasztság legnagyobb és leghübb fiát. A gyászoló Zágráb ma délelőtt téliesen kihalt város képét mutatja. A gyárak és műhelyek beszüntették üzemüket a boltok lehúzták redőnyüket, az éttermek és .kávéházak zárva vannak, mindenki otthonában tartózkodik és készül Rádiós temetésére. Ugyanilyen gyászban van az egész ország is, amely most a fekete lobogók erdője. Már ma reggel megkezdődött a parasztoknak felzarándoklása Rádiós ravatalához és előrelátható, hogy a nagy temetésen több százezres tömeg vesz majd részt. Rádiós politikai hívei már megtették az előkészülete két a temetésire és a gyászün- nepségekre vonatkozólag. Valószínű, hogy Radicsot vasárnap temetik. Belgrádiról az a hir érkezett, hogy Sándor jugoszláv király maga is eljön Rádiós temetésére, akit közvetlenül a merénylet után a belgrádi kórházban Is meglátogatott. Az angol sajtó kommentárjai London, augusztus 9. RadJics halálának Ilire világszerte hamarosan elterjedt és a politika legnagyobb szenzációjává alakult. Az angol lapok ma reggeli számaikban hosz- szabb cikkekben foglalkoznak Rádiós szerepével, jelentőségével és a haláleset várható : következményeivel. A Times vezércikke szerint Rádiós már akkor is a horváti parti- kuílarizmust hirdette, amikor Horvátország még ,a Habsburg-monarchia része volt és a 'délszlávokkal akart egyesülni. Ez az óhaja i á háború után teljesült is, de nem egészen '<■ úgy, ahogyan remélte. Az osztrák-magyar ( monarchia minden hibája ellenére kielégítő ' megélhetést tudott nyújtani alattvalóinak. Kultúrája ás sokkal magasabb volt, mint amit a szerbek nyújthattak. Rádiós újabban j. azt követelte, hogy Horvátországnak az i ir szabadállamhoz hasonló alkotmányt s adjanak. Halála ennek a mozgalomnak újabb hajtóerőt fog adni. * A Daily Telegraph szerint a jugoszláv kiTn^t5S-/V\A&y?vn'HTRIiU? mmmmmaammmrmmmmmmmmmmmammmrn -wmiii «w cráilyságot a széthullás veszélye fenyegeti, ha Horvátország és a többi kisebb jugoszláv tartomány fellázad Belgrád kizsákmányoló politikája ellen. A Daily Mail szerint Radics halálát minden bnz/onnyal a legsúlyosabb zavarok fogják követni. Az angol lapoknak általában az a nézetük, hogy r Rádiós halála előhírnöke az immár elháríthatatlan viharnak. Eltemették Risztovicsot Belgrád, augusztus 9. Tegnap temették eil a Zágrábban meggyilkolt Riszitovdics szerb publicistát. Több beszédet mondtak a sírnál és a szónokok igen hevesien támadták Pri- bicsevicset. Miután kihágásoktól tartottak, nagyszámú csendőrséget összpontositottak, rendzavarásra azonban nem került sor. Belgrád, augusztus 9. A szkupstiua mai ülésén Kujuncsics elnök rögtön az ülés megnyitása után meleg szavakban emlékezett meg az elhunyt Rádiósról. Kijeleutette, hogy Radics halála kétségtelenül az egész jugoszláv uép vesztesége. Radics a parlamentnek egyik legkiemelkedőbb tagja volt és a uép egy nagy részének politikai vezére. Halálát ezért az egész nép mélyen gyászolja. A gyász jeléül az elnök beszéde után a szkupstina ülését bezárták és a parlamenti bizottságok tanácskozásait is holnapra halasztották. A minisztertanács ma délelőtt ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy Radicsot államköltségen temettetik el. A kormány az elhunyt özvegyéhez részvétátiratot intéz. A közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy az ország összes iskolaépületeire gyászlobogót tűzzenek. A politikai pártklubok úgy Radics családjához, mint a horvát parasztpárt-vezetőségéhez részvétnyilatkozatot küldtek. Zágrábi jelentés szerint a horvát paraszt- párt elhatározta, hogy a saját költségén te- metteti el Radicsot. Trumbics lesz Radics utóda Zágráb, augusztus 9. Ma hozták nyilvánosságra Radics politikai végrendeletét, amelyben a horvát vezér utódjául Trumbics dr.-t, a horvát blokk vezérét jelöli meg. A végrendelet felhívást intéz a horvát néphez, hogy halála után őrizze meg a nyugalmat. A paraszt—demokrata koalíció kikülo - tei autókon járják be egész Horvátországot, hogy a testamentum értelmében a lakosságot mindenütt nyugalomra intsék. Eddig sehol sem került rendzavarásra a sor. Ma Zágrábban az a hir terjedt el, hogy a kormány testületileg jelenik meg Radics temetésén. Budapest, augusztus 9. Az Uj Nemzedék tegnapi számában érde- dekes beszélgetést közöl, amelyet a lap munkatársának sikerült folytatnia Horthy Miklós kormányzóval és feleségével, akik a nyarat kenderest kastélyukban töltik. Mindenekelőtt a termésről szólott a kormányzó és szavai, amelyek a magyar föld szeretetétől duzzadtak, ezek voltak: _ Úgy hiszem, hálát adhatunk az istennek ezért a termésért. De ne csak ebből a szempontból nézzük a dolgot. Az igazi jelentőségét akkor mérhetjük fel, ha arra gondolunk mily irtózatos baj és csapás lett volna a mai viszonyok között egy rossz termés. A nép sokhelyütt adóssággal terhelte meg a földjét. Most talán a termés sok exisztenciát megment a bajtól és a romlástól. Nem tartom azonban szerencsésnek a jó termésnek a való helyzeten túlmenő hangsúlyozását és hirdetését, mert a túlzott híreknek sem a termelő, sem a fogyasztó nem látja hasznát... A beszélgetés másik részében az olimpiai eredményekről szólott a kormányzó, aki tudvalevőleg őszinte barátja a sportnak: — Számolnunk kell azzal — mondotta, — hogy a sportban a teljes felkészültség és nagyszerű eredmények elérése rengeteg tényezőtől függ. Hatása van erre a klímának, a kulturális viszonyoknak, a nemzeti sajátságoknak és még annyi mindennek. Én ezeknek a tényezőknek a megnyilvánulását látom például abban, hogy a finnek bizonyulnak a legjobb futóknak. Az olimpiász tanulságai mindenesetre alkalmasak lesznek arra, hogy jövő sportképzésünk tekintetében levonjuk a megfelelő konzekvenciákat. Kétségtelen, hogv a tréning inódja-mikéntje a legérzékenyebb valami és a legcsekélyebb tanitásbeli eltérés is nagy eredményeknek lehet a szülője vagy a koporsója. — Azoknak az atlétáknak a szerepléséi sem szabad lekiesinyleni, akik nem tudtak megfelelő eredményt elérni. Hiszen míg más nemzetek ötven és százmillió emk^r közül válogathatnak, nekünk csak nyolcmillió áll rendelkezésünkre! Ezen a téren a kitartó munkának, a tanulásnak, a komoly tréningnek kell bizioritaniok a jövőt és én hiszem, hogy atlétáink meg is teszik majd a magukét. A kormányzó nyilatkozatai a magyar föld sorsával és a magyar erő problémájával foglalkoznak, viszont a magyar jövendő kérdésébe kapcsolódnak bele azok a nemes és szép szavak, amelyekkel Horthy Miklósné szólott a magyar gyermek sorsáról és jövendőjéről. Kenderesen köztudomásúlag a kormányzónk kezdeményezésére gyermeknyaraltatási akció folyik és Horthy Miklósné nagy lelkesedéssel szólott ennek az akciónak eredményeiről: — Most már ott tartunk, hogy országszerte eléggé előrehaladt a nyaralta tás szervezése. A régebbi megoldás az volt, hogy egyénenként adták ki a gyerekeket azokhoz, akik vállalták a tartásukat. Sajnos, hamarosan meg kellett győződni arról, hogy ennek a rendszernek nagyon sok a hibája. Ha szegényebb emberhez került a gyermek, sok esetben élelmezése nem volt kielégítő. De nagybirtokosoknál sem tudták elérni, hogy a gyermekek kellő felügyelet alatt legyenek. Utóvégre nem elég az, hogy ha jól táplálkoznak, törődni kell a Telkükkel is, a nevelésükkel, a higiéniai követelményekkel. A gyermeket tehát úgy, mint itt, csoportonként, közös felügyelet alatt kell nyaraltatni. Ezt nem győztem eleget hangoztatni és most már a városok vezetői is rájöttek ennek az elvnek a helyes voltára. Hiszen azt a pár hetet, amelyet az otthonuktól távol töltenek vidéken, évekre szóló, szép emlékké kell tenni. — Főképpen a nép felvilágosítására van szükség. Szinte felbecsülhetetlen az uj iskolák jelentősége. Én r. ayolcosztályu népiskola tervét valóságos áldásnak tartom, mert azt remélem, hogy a felnövő, uj generáció sorsára, jólétére, érvényesülésére írős hatással lesz. A diploma? nők elhelyezkedésének kérdéséről is szólott a kormányzóné: — A férfiak számára is oly nehéz ma kenyeret találni. Nem csoda, hogy a nők állás- szerzése még súlyosabb kálvária. Az ezzel foglalkozó egyesületek működéséről tájékozást kaptam, tudóim, hogy minden tehetségeset megpróbálnak, dehát... Végtelenül ner héz ez a kérdés. — A nyomor enyhítést intézményesen kell megoldani. Ha a társadalom itt-ott. áldoz valamit, ez még nem teljes munka. Minden megmozdulásnak intézményesnek kell tennie. Évek hosszú során át láttam, mennyit tett Vass József, de bizonyos, hogy itt mindig újra és újra kell tenni és áldozni. — Az egyke ellen indított mozgalom is nagyon helyes és szükséges. De emellett véleményem szerint mindent meg kell tenni, hogy azokat a gyermekeket, akik megvannak, egészségesen felneveljék és róluk gondoskodjanak. Az egyke pusztításának gátat kell vetni. De az élőket, a meglevőket ezerszeres gonddal kell figyelni és menteni! Radics emléke a szkupstsnában SPORT REGÉNY (23) Irta: SZÁNTÓ GYÖRGY — Hiszen van ízlése — gondolta Fasendon.uk, Mit is keresne egy boxaló az én kép- kiállilásomon? Egyszerűen lehetetlen volna. Nevetséges. Mosolyogva, megenyhülten csókolta meg Adoré feléje nyújtott fehérkeztyüs kezét. Jnyelte a glaszébőr izét, mintha ez is szorosan Adréhoz tartozott volna, a bőr szagát is remegve fogadták orreimpái. És a sírás egészen feltol'akodott a garatjába. — Én is eljöttem, hogy örüljek sikerének. A nő hangja halk volt, de mégis, mintha tulharsogta volna a fuvőskvartettet, a lebegő fehérség pedig minden fények fölé tornyosodéit. Szeretett volna mágneseserejü szép szavakat mondani, de tudta, hogy ennél a nőnél nincsenek a szavaknak esélyei. Ezért nem szólt, csak hideglelősen állt a fehér misztériummal szemben, álmélkodva azon, hogy ez a nő egyszer minden izében az övé volt, kizárólag az övé. — Igazán, nagyon érdekes víziók, ezek a képek, Nem szeretem ugyan a sejtelmes dolgokat. Az élet világos. Formái tiszták és megmásii thatatlan ok. De mégis, a művészetnek szabad bennünket álmodni tanitani. És italán az álmok is az éleihez tartoznak? Nem? Hiszen csak az élők álmodnak? Fásén donck remegve hunyorgott a fehér arc szépségébe. Oh —- nyögte végre —mert érezte, hogy mondénja kell valamit —, talán a holtaknak is vannak álmaik. Hiszen az alvás, ez álom félhalál. Iveket, hogy az álmok, csak « telje?, halálban mutatkoznak meg egész fé* leizDctr?, ismeretlen ^zéprógükben1, hogy kicsutolják a törvényeket, az élet szükresza- bott lehetőségeit. Az álom csak egy villanás, kis előleg, vagy mondjuk, méltatlan mutatván y s zárna odaát ról. — Nem. így nem volna érdekes. Egyszer élünk. Csak egyetlenegyszer. Ne alkudozzunk. Két zongora, egy xylofon, két fagott, egy szaxofon, két angolkűrt most egyszerre kezdtek bele egy fiatal amerikai jazzkompozíciójába. Ez a mechanikus zene végletekig iraffinált, nagyfeszültségű ritmusával pillanatok alatt hatott, ellenáilhatatlanul, fölényesen, mint egy felsőbb lény kategorikus parancsszava. Mindenki tudta, hogy most a kor beszél. A képek nem állták meg a helyüket. Egyszerűen megszűntek létezni a manhattani élettempó feltokozottságában, Fasendouck az első rész után tudta, hogy pákturája e percben már a múlté lett. A fagotibk barbár bőgése aníilopszairvasok robaját hozta, vagy négerek honvágyát sírta, de az volt az egyetlen bizonytalanság, mint a múltak exotikiírnának jelentéktelen aláfestése. A zongorák és érefuvőik, 0 szaxofon és xylofon már a gépek diiadJalát csattogták, harsogták, zengték, sőt egy jövőbe mutató nagy gesztussal az ember gépfeletti diadalának próféciáját hozták. — De milyen festmények állnak meg hát helyüket ezzel a zenével szemben? A szuprematitták g épk 0 n strukoiói? Nem, maga a gép. Turbinák, dl n a ni 0:111 otor ok — ■ Erdt'beim mefisztóarcát látta messziről vigyorogni^ mintha a zeneszámok hatásán vigyorgott volna. — A közönséget, és n képeket figyeli, ez a zene afféle kísérletezés. Afféle vivi- szekoiő ebben a képklinikában — Már nem törődött semmivei, mert Adoré ismét jött. — Érdekes rene? Nem? Az embernek a ■ háta borzong. Megvettem az egyik képét. „A halott leány látogatása" a cime. Igaz, hogy még nincs is lakásunk, de majd a képhez veszünk lakást — Adoré félbeszakította, mert észrevette, hogy a festő szenved. Nagy szánalmat érzett, évek gyötrelmét sejtette meg és valami kivezető utón gondolkozott. E pillanatban lépett oda Erdtheim, csomó újságot nyújtva Adoré felé. — Megkezdődött a reklámkampány. Tessék. A Berliner Tageblaít sportrovatának élén nagy betűkkel rikoltottak a szavak: — Tóni Breher védi a német bajnokságot. Ringbe áll Paolinőval. Adoré orreimpái kitágultak. Egymásután futotta át a napilapok és sportmagazinok uj számainak sportrovatait. És a jazz- szimfónia szinkópái fenyegetve hirdették: — Ringbe áll! Tóni Breher ringbe áll! Pa öl inéval ringbe áll! A kor beszélt. A fizikai erők küzdelme talán utolsó heroikus korszakát éli, barbár, kaotikus, anarchiás korszakát. Megveszett gyárszir énák tülkölnék, autószi rénák sí k oltanak, jazasziimJóuia és sportrovatok, fanfárjain. harsog a szó: Erői Győzelem!!! öt világrész gyarmatai hörögnek, talajvizek és vulkánok mélyén, könyvtárszobák t ejíekein világnézetek harcai lappangónak'. Ami a felszínre kerül, az jazzsziinifónin vagy: — Tóni Breher és Paolii.no ringbe áll! Autóversenyek és repülőgépek rekordjai csapkodnak bele a dimenziókba. Nurmi lábai leverték Amerikát, gerely- és diszkosza nakronizmusok búgva vágják át a tereket, atléták, lovak és gépek állnak starthoz, a mega,fonok dijakat ordítanak, célszatla- gok röppennek, stopperek ketyegnek, idegek feszülnek, ^rek lüktetnek, izmok robbannak, fogak csikorognak, mellek Hörögnek, torkok üvöltőnek, győzni, győzni, győz-' ni! És felhőkarcolók ugranak néhány emelettel naponta egymás fölé. — Mi vagyok én itt a szerelemmel, az álmaimmal? Hehehé! Nem értették, miért kacagott Ffisen- donck. Miért rohant ki a gyérülő közönségen át, egy szál frakkban, kalap nélkül a hófödte utcára, miiért mondta minden józan, mámoros vagy részeg embernek, akiiéi a gyalogjárón összeütközött: — Hehéhe! Tóni Breher ringbe áll Paolinóval! Érti? Hehehe! A fényreklámok özöne könyörtelenül zuhogta rá lámpám illáéi na k kegyetlen, hideg, fehér vagy színes záporát. Még a költők is megfeledkeztek a tiszta, féli égbolt örök isten reklámjain ól, a csillagokról. 19. Fasendonck ráborult a ko rcsmaasztalra. Csak a külsejében lett hét hónap leforgása alatt züllött, rongyos csavargó, a belsejében még ő volt, Fasendonck. Tudta, hogy a földi életben túl vau már mindenen, amit komolyan lehetne venni, de azért még motívum 0- kot látott a lebujok toprongyosai, utcalányai, keritőnői, zsebtolvaján és orgazdái között Úgy rém lett előtte, hogy ezek lesznek az uj motívumai, ha egy következő életben még egyszer véletlenül újra elköveti azt az ostobaságot. hogy festeni fog. — Eh. akkor talán nem is lesz már festészet — dörmögött önmagának - Általában nem lesz már művészet. Valami más lesz, egy, vagy inkább sok olyan dolog, ami a művészetet pót ölje és feleslegessé teszi. De mi is lesz az? Lássuk csak. Kiliörpintoíie a zöld snapszos üveget, élmény volt. Mintha olvasztott ólom cstirrau- 11a belsejébe és válna .szerves részévé. (Folytatjuk.)
