Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-09 / 180. (1807.) szám

OLIMPIAI NAPTÁR Augusztus 9, csütörtök: Kardvívás: csapatbaj­nokság dönti. — Evezés- és vitorlás versenyek befejezése. — Úszás: Toronyugrás, selejtező. — 400 un. női staféta. — 800 m. férfistaiéta előfuta­mok. — 400 m. úszások döntő. — 100 m. hátuszás döntő. — 200 m. női mellúszás döntő. — Távlovag­lás és torna. — Boxolás középdöntők. — Vizipóló döntő: Magyarország—Németország. MIK AZ ESÉLYEK? A csütörtöki nap Magyarország ponthelyzetére nézve döntő fontosságú. A magyar kardvivó csapat és a vizipóló csapat e napon szerezhet nemzetének 20 pontot, amennyiben a várt világbajnokságot megnyerné. A két team közül mindenestre a vízi- póló együttes helyzete a könnyebb, amely Német­országban olyan ellenfelet nap, amelyet már min­den vonatkozásában kiismert és amennyiben azzal a lelkesedéssel fekszik a játékba, amellyel eddigi is kitüntette magát az olimpiászón, okvetlen győz­nie kell. — Ezzel szemben a magyar vivócsapat- nak elkeseredett harcot kell vívnia az olimpiai babérért s győzelméhez nemcsak saját ereje, de sok külső körülmény is szükség A csütörtöki nap az olímpiászon igazán a magyar erő tüzprőbá- ját hozza. Az úszásban uj számként szerepelnek a női toronyugrás, a 400 m. női- és a 800 m. férfi stafé- taszámok, amelyekben sem Magyarország, sem pedig Csehszlovákia érdekelve nincsen. — Befeje­zik a 100 m. hátnssást és a 200 m. női mellúszást — Folytatják a boxolást és tornát. — Exhibitions számként szerepel a távlovaglás, amelyben úgy a csehszlovákok, mint a magyarok erős eséllyel in­dulnak. A modern technika és a pénzigények A nemzetek pontversenye Az atlétika, tőrvívás és birkózás befejezése után a nemzetek pontversenye a következőképen alakult: 1. Amerika: 208 pont 2. Finnország: 165 p. 3. Németország: 144 p. 4. Svédország: 106 p. 5. Kanada: 90 p. 6 Franciaország: 87 p. 7. Olaszország: 54 p. 8. Anglia: 54 p. 9. Észtország: 33 p. 10 Magyarország: 32 p 11. Svájc: 26 p, 12. Ausztria: 25 p 13. Japán: 25 p­14. Délafrika: 20 p. 15. Egyiptom: 20 p. 10. Hollandia: 17 p. 17. Belgium: 14 p. i hí 18. Csehszlovákia: 12 p. 19. Írország: 10 p, 20. Lengyelország: 10 p 21- Norvégia: 7 p. 22. Haiti: 6 p. 23. Csille: 6 p. 24. Argentína: 4 p. 25. Portugália: 4 p­20. Fülöpszigetek: 3 p. 26. Lettország: 2 ponttal. SPORTHÍRE )( Argentína olimpiai csapata Buenos Aires­bán az FC Barcelonát 3:1 arányban legyőzte. )( A pozsonyi MTE vasárnap a bécsi Alemania csapatával mérkőzik. Az MTE vasárnap 2:1 arány­ban győzte le a Makkabeát. )( A budapesti Nemzeti Tallinban a Kalew ellen 3:0 (2:0) arányú győzelmet ért el. ) ( A pöstyéni II. nemzetközi gaiamíblÖTŐver- eeny 'mioat folyt le az uj pöstyénii lövőtésneai. — Eredetileg 58 -résztvevő jelenibbezett, akiknek szá­ma Montecairtoból és Dieauvililebőíl érkezett illővé- ezekkel még emelkedett. — Az eredmények a kö­vetkezők: Blzeit-gailamb: 1. Hairdlegg Emma umniő ttfe/zteletdiija ^vándordíj, 7 galiaimib) I. Miiibnoivieky (Nedvediee) *131:13, II. Farkas (Budapest) 12:13, III. Sk-eme (Miitwov) 6:7. — 2. A „pozsonyi ga- tambtövő-'egyleíU ibi623teíledkü(ja (1 galamb). I. Sbras- seír (Fösitych) 10:18, II. SJiefflák (Nagyszombat) 9:10 III. Mitwvsky 7:8. — 3. A pösttyéníi fürdőlbizött- ság dija, Kos 2.000, 1 Galamb. 1. Skene 5:5, II. Dir. Thuirőazi (Pozsony) 5:5, III. Farkas (Buda­pest) 5:5. — 4. A pöeíyéim gal'ambllövŐHegyitel. dii- j>a: I. Mlilrotvisfky 11:11, Hl. Skeue 10:11, III. Páll- ffy (Alsó Bar) 5:6. — Szabad kettős PoruULövés: I. Mifirovsiky 5, II. Farkas 4, III. Thiuróczá 3, IV. Sk-eme 2, PáOftfy 1, Juet 1. — Agyaggalamib: 5. A Tddby cég, M.~Oetrau, dója: I. Slraseer 10:5, II. Slesak 9:5, III. Schmtzer (Pöetyém) 7:6, IV. Pri- awnder 5:5, V. Genő (Nyírtra.) 3:5. — 6. A pöstyéni vadáiszvédőegytet diilja (10 gallamb). I. Srttraöebur- gwr (Budapest) 6:10, IT. Sdhfwiteer 2:10, III. Ste- zálk 1:10. — 7. A pörtyénii Speciálsamartoninra tfez- telertdilja (1 galamb, vándordíj). I. Farkaié 8:8, IT, Juwl (Necipaly), 7:8, III. Sirasser 6:8. — 8. Erdődy ümire^emilékveimemy: (12 galamb Kos. 4.000). I. MHrtrovtiky 12:13, II. Maesányn. (Gálán! a) 12:13, III. Fairkas 12:13. ■— 9. A fürdőiigazgaitóság díjjá (3 ga­lamb, Kos. 2.000). I. MajlÓtb 15:15, II. Mdrtnowsky 14:15, III. S‘kene 14.15. — A versenyt mindkét majpon ijól fllátioigarttiálk, ikbllöriíösern ikülJPöilidí fürdő- vendégeik mutattak ezen Pite! yenben kevéssé fe­lmert 'Sportág iránt íok.o&oiit érdakíiődiési. — A IcülifÖMii. lövészeik rtisztieítertére vápámrap este kerti Ctm&pélyt tairtolrtak a Royal Nágyszáilió kertjében én Prága, augusztus 8. Egy angol újságíró beszélgetvén Siír Alfréd -Monddat, az angol iparmágnásnak érdekes meg­jegyzését jegyezite Jött: — Ha a pénz technikája, — mondotta •— oly gyors volna, minit a technikai haladás 'egyébként, hihetetlen gyorsasággal alakulnia át a módéira emberiség berendezkedése. Almiine Sir Alfréd Mond ekéat. céloz: ez a technikai kutatások hartartüjias föllendülése, a ren­geteg szabadalom, találmány, fölMédeizte, amely raiimd azt szolgálja, hogy a világ újonnan mendez- -kedjék be. Évtizedeken árt: alig vádbozortt ez a be­rendezkedés ; az utolsó .évtizedekben azonban ha­talmasait lendült, de ennek a lendületnek korlá­tát vannak: nincsen elegendő töke a viliágon, ihogy az uj berendeakediéist az elméletektől gya- ikortatii. vailósággá itiudlja térni. A termelés váilságámak ás a miiiudenifeil'é je- ilienitikieizJő munka néiktiiliBégtaek termesze bee oka az, hogy .. ... ... . a termelési eszközök megjavításához és ekén* rendelkezésre álló munkáskezek loglalkeirfca- tásábo-z nincsen elegendő tőke. Ebben a pffll'anartban (lláJija az egesz világ, begjr az az állam, amely a leggyorsabb ütemben növelte meg termelését ée amely a módéra technikai eredményeket a legnagyobb lendü­lettel igyekezett megvalósítani, az Egyesült Államok, is odáig jutott, hogy a tőkéje meg­torpant. A feamartllálbemeliések, amelyek alatt, nyög az Urnád gaadiasáigi. étele, míuitiatijiáik, hagy fiékezaü kell a termelés gyorsaságát ée az újítások len/dlüLteíét. Egy na'gj'ion elmét; német nemzertgazdász mondbtta, hogy a k'émiiai ié» fizikai tiuidcwniájayok ezálmána már númjosem más lebetőeéig, mildft a .pénz edöíerem'tése az uj • fölfedezések és talláílmáilyioik ulegvalóedt'áéához. Valiiéban: az egész Világ közle­kedéséi meg iteShetme javitaanis ha nagy vidflaimos- aági központok és .jó utak építésére lenne pénz. A világ .njézőgazda ságii tefnielééét föl lehetnie fokoz- ,nii aaunjára, hogy teljes bőség és ijólét lenne mla- deülüllfc, ha a sauükeéges gépek ée műtrágya előte­remtés éne tenne jpéoz. A* emberiség olcsóbban termelne. Málfóthat- na. lakhatna, ha lenne pénz arra. hogy az olcsóbb és jobb anyagot kitermeljék és föl­dolgozzák. Ha nüáír moist. focrdliitva nézzük a kérdést, ak­kor lá'tihajlj.'Uik, hogy annak a gazdasági feszüiirség­nék. amelyet ma az egész világ érez, mi az oka? Egyszerűen az, hogy a világ tujma íreaiideaíkiedeft be. Az ®géss 'viMg uj füitési, teraueöléeö és (köütekiediéiai neodazeretere bér át. Mindez nertteneítiesen sok pénzt emészt fői- Régebben egy-egy berendezke­dés érvtónedieiktig, sokszor századickiSg la etrtairtoitrt. A gőzvasut ma a legfőbb heiliyen elarvtulit. -— Egy Jiuszee®tendlős . Hokonuolbáll a imniltaiklÁ — A viliág takácsai évszázadokig dolgoztak ugyamazon a szö­vőszékem. ÍMa az alig évtizedes texhiflépahi bemen- dezked ést ujjal keltenie kdcsemélrui. Soiha- az emteemiiség nem érezte, amit. az uitoll- só érvtázedlek jelentiettek: magán az anyalföldlön Mvü'1 minden hirtelen gyorsasággal árult el. Régen- tén a termelés hozadékából hatalmas Icész- pénztökek növekedtek. Ma mindent föl emészt az Állandó beruházás. így van ez az áMammáil, az iparban, a mezőgazda­ságiban. I>e más is ittöntémik. Az iparban nőni stiabili- zálbdnak a gyártmányok. Mire valamolj' iiparciik- ket bevezetnek, már olcsón és jól tudnak gyár­tani, már tökiéítetesiitenelc, akikor már főn helyére egy uj 'találmány, az uj, modernebb és kétségtél'e- nlül bete'ósebb felfedezés. A technika gyors haladása állaaidóan fölösle­gessé tesz anyagokat, eljárási módokat, gé­peket, Mindiánt m‘indlg .meg keiül ujiirtiahi, móri, aki nem teszi, élinaáraíd a vereenyben. A vállalkozás hoza- id'6ka legröbbazör alig elegendő arra, hogy leherő- vé tegji© az uj beruházáöokat. Ami tegnap jó volt, az ma fölösleges. Minden üzem. gyár, vállalkozás ma arra ren­dezkedik he, hogy újítson, javítson, átalakít­son. (Miindebíhiez tömiéniteten pénz keill s ahelyetk hogy a íejlödiés révén iuj ihőkiék halmozddnának föl, foly­vást uj tökeigényék állanak elő. Ez okozza azt az állandó pénzügyi feszültséget, amelyben most a világ él. Viszont az is igaz: az emberiség és a társada- lom sohasem volt olyan idieges lés igényekben gazdag, mint most. Az 'igények haliláitlain mérték­ben megnövekedtek. Nemosak a magánétetbeai ta­pasztalható ez, de még inkább azoknál az igényék- áák amielyek az álllammalL, vagy a községgel szemben tépnek fők Fiéfezázad előtt még altig volt néhány főközlekedési vonalon tol vasút egész Európában- Ma van-e kisközség, amely ne kíván­na viűűatmosivaeutart a haitárálig és jó autóutart. A telefon-, tá\Tteóberendezikoidés rengeteg tőkét igé­nyelt a világtól. Három teliáílmóny: a mozi, a gra­mofon és a rádió olyan beruházásokat követelnek világszerte és olyan tőkéket emésztenek föl, ame­lyekről ötven eszbeodiöveű ezelőtt miéig álmodni sem lehetett. Az autóipar föütemdiültései. az ezzel kapcsolatos beunimtemetes, vagy a világszerte nlöviekedő repülőköztekediés csak úgy falja a pénzt. M,i lesz mindennek a következése ? Aligha más, mint hogy a technikai berendezkedés állandó fejlődése, viszont az ezzel együtt megnyilvánuló igé­nyek nevelkedése, egjaittal pedig a kémiai és ftirtikai tudományok haladása előbb-utóbb aj tőkeforrásokat követel majd meg- A» arany mint értékmérő. mind keresebbnek s igy mind elégte 1 enebbnek bizonyul a világ e®ük- ségletéheí. A technálca haladása á vadulta setarmjáft (követeli ímeg az egész viliágon. És ez ma s vMggandaság­naik tagadiha'tatiLanul legnagyabb problémája. Az angol szénbányászat még mindig sínyli a szénszfcrájk következményeit. Londonból je^^- Ibik: Az langoll báuyTaügvú minisztiérifirm évi kimu- toitiása szemint az amgól szlénlbáinyáiszait 1927-iben imég Jniam heverte iká az 19Q6 évi széaiszitrájk Ikö- verfíkieziményeit. A termelés 051,250.000 temnána rrugottv ami 8 mrillllliiö tommávall! több az 1025 évi itenmefliésinléfl. Ezt a növekedést állafflátoain. a nyolc­órás munkanap hevezertésénék tullájdonitj;ák. Az év eleijén 1,031.000 munkást fogkölkoztatodt. a szén'ipar, de ez a szám fokozatosan! lesüllyedt 069.500-ig. 102*7 folyamára 502 itámát 'lánbak tek aimélyek összesen 55.600 munkáiért foglallkoztaititak. Ezek a 'tárnák tellnyocarórészrt a ikátvdlOétl számára doílgoznak. A ezénMvtitáí szenved még mindig a legsúlyosabban a ezhrájk ubóhartiása. aflább, máiuítán 'Európa egyéb széntecnmel'ő országai a sztrájk ide­jén éEhődlitották Angiliártól fontosabb kiitviteli pia­cait, amelyekben az idegen verseny hosseultejáira- «u BZállilási iszeírződlésekkel dgyiekBznk gyökérért vemnn. KüHönögen suHyosan órai Anglia az ala­csony mnnkábérekikel dolgozó lengyel ezétnipar idónyoimulásált, iamely ’ a" IbaM és-' ttkamd'ináv orszá­gokban erősen kfiszotrifja az angol Kzénrváflllia'late- kat A Spahydik- ée Fimeffianmág ólrtal Baját saán- term'eHéae véd'elmére hozoítt. inilézkedéeeík erősen csökken'lik az angol áersenyt ezekben a® orszá­gokban UB. Csökkent a munkanélküliek száma. Csehszlo­vákiában. HdvatalioB jetenlbés szer int. junliuabam a köztársaságban 32.700 ember volt hivatalosan nyűilvánjtatrtott munka nélkül. Ez a szám minden ■eddiigii évvel szemben rekordot jelenít, 1925 janu­árjában 321.000 munlkaniélfküli volt. A havrei gyapjupáncon az ajuguszt'us-^o.ktőbeff'i árat 18.60-nah a niavembefrit 18.40-nel, a decern- ber-mároiusit 18-al jegyezték. Újabb tervek a» amerikai tőzsdei spekuláció megfékezésére. Három hete van érvényben az 5 százalékos bamktráha Aimenikában és máris kide- írüilt, hogy ez az intézkedés sem volt alkalma® a tőzsdei spekuláció imieglfékezteere. Nevyorüiii jelen­tés szerinrt a mértékadó pénzügyi, körök olt most. azzal a tervvel foglalkoznak, hogy bizonyos hite­leknél a dupla bankrátát, viag^fe 10 százalékot alüválimazzák a Fedieral Keserve bankok. Ez az im- itiédkedés bajosan lesz keresztülvihető, ment a jegy­bankoknak ott sem áll módjukban a hitelek fel- hasznipása fölött ellenőnaést gyukoaioilnii. Annyi bi­zonyos, hogy a newyarki Fedeiral Resenve Bank felilhvla tagjait arra, hogy kihelyezéseiket liénye- giesen csökilienitaék, mert a barik nem hajlandó hozzányúlni 'tartalékalihoz. Más irányban is foly­nak a itanácsfconások a tőzsdei spekuláció mieg- ren'dszabályozására. így tervezik többek között azt is, hogy a tőzsdei dijaikat a duplájára, esetleg a háromszorosára emelik, hogy a kisj'átéfeoeokaf kiszorítsák a spekulátíiióból. Ilarrimanék Felső-Sziléziában. A lengyél-fel- sősziléziai vasmlüvek pér hónappal ezelőtt kölcsö- nént fiardultoík a Hairriiman-osoporthoz. A kölcsön­ből semmi sem lett, ellenben a hatalmas ameri­kai bankkonzorcium me>gtvásáirolta a Bismarck és a Laurakobők részvénytöbbségiét. A Hariman- csoport ezzel döntő befolyásra tesz szert Felső-Szi- lézriia vasípairábeo. CRTfiKTŐSSDB Erős áremelkedések a prágai értéktőzsdén Prága, augusztus 8. Ma a forgalom élénkebb volt A kulissz irányzata nagy szilárdságot muta­tott, a korlátban xnontán, építkezési és sőrérté­kek iránt volt nagy érdeklődés. A kedvező han­gulat végig tartott. Az ipari részvények piacán javult: Cseh-Morva 125, Budweisi sör 35, Königs- hofer 30, Cseh Kereskedelmi 20, Nordbahn bon- nok, Solo, Prágai vas, Berg és Hütten, Skoda 10 és más értékek 2—10 koronával. Gőzhajőzás 20, Brünni sör 10, Horvét cukor 8 koronával gyen­gült. A bankpiacon Zsivno 4, Cseh Eszkompt 8, LSnderbauk 1 koronával javult, Slovenska 2 koro­nával gyengült. A beruházási piacon javult: H- járadék 95, a 4 százalékos pót 55, a 4.2 százalé­kos pót 45, a 3.50 százalékos IV-ik 40, a 4.50 szá­zalékos IV-ik 35, az 5.50 százalékos IV-ík 20, az 1923-as beruházási 10, prémiui ,1 beruházási-for­galmi, liszt és konzol 5 fillérrel.-f A prágai devizapiacon Belgrád 0.01, Ber­lin 0.05, Bukarest 0.045, Zürich 0.075, Milánó 0.085, Páris 0.045, Varsó 0.085, Bécs 0.025 koro­nával gyengült, Brüsszel 0.3, Madrid 8 koronával javult. + Nem egységes a budapesti értéktőzsde. A spekuláció rendkívül tartózkodó volt. Az árfo­lyamváltozások 1 százalékot tettek ki. A forgalom nyugodt volt. A záróirányzat nem volt egységes. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Moktár 95, Pestszent­lőrinci 33, Részvénysör 153.50 pengős árfolyamot értek eL + Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Alpinen kívül egyes osztrák ipari papírok iránt volt ér­deklődés. Rima és Salgő eladásokra gyengült. Csehszlovák értékek nem voltak egységek. A tőzsde későbbi folyamán stagnáció állt be. A jára- dékpiac nyugodt. + Kedvetlen a berlini értéktőzsde. A leg­több érték 1—2 százalékkal gyengült. A villany- papírok valamivel javultak. Egyes specialitások 4—6 százalékkal gyengültek. Az utőtőzsde ked­vetlen volt. ..... ' ■iii.Hfi 1 Ha ÁR UTOZSBI 4- Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zés Aussig loko októberre 155.75—156.-F A zsolnai faosaraok jelentése: Ajz Őpitkecéei 1 ertékeoység tovább ihaitt és ezéint is deezikák éts illáid áik, vaiiiarmíimt mtadteameimfü asztalosmunka iránit nagy a kérésiért. —, Az exportüzls!. még nem élédkiüflrt meg, mert Németország árajámtajtai nem kedvezőek. A. magyar pátaic megélénkjült. Angülia iés Holiandta válftozajtlan. '4-' A jr-sgyac-iEiUüiá terménrpéac, — Nagy­szombati tudósítónk jéteortlí: A tegnapi ptaoi nap forgalma már meghaladta a pénteki vásár forgal­mát, azonban még mindig nem emlékeztet az au­gusztusi nagyvásárok mozgalmas képére, a kíná­lat még megközelítően sem tudja kielégíteni az érdeklődőket, aminek főoka abban kereshető, hogy a környékbeli kisgaizdák m(ég nem fejezték be a cs'éplési munkálatokat. Ugyanez okból imég niein állapítható meg az egéisz járás területién az aratás eredménye. A behozott áripa minőisiége kielégítő volt és élénk kerestet mellett mór a korai órák­ban vevőre talált. Az érák nagyjában megfelel­nek a pozsonyi termteiytőasde hétfői jegyzésednek és a pénteki páiaichoz viszonyítva tartottak voltak. Ezúttal már néhány kisebb tétel .zab is eladásra került. Árak: búza 198—250, merkantil árpa 170— 175, jő minőségű árpa 180—182, elsőrendű sör- ártpa 185—190, rozs 188—192, zab 165—170, szlo­vák tengeri 215, jugoszláv tengeri 195, korpa 130 —135 ab állomás, burgonya 105—180, mák 600— 650 korona miótemiázöáioQi'éníf. Vetó'magnemesitő és Értékesítő Rt. Szlovenszkói anyateíepe SLG’/ENSKY MEDER Vezérigazgató Székács Elemér Telefon; Slovensky Meder 4 Táviratcim: ELEK, Slovensky Meder Eredeti (J';£Lt) Székács-féle őszi búza és őszi Fleáschmaan rozs vetőmagvak "il"”k Megrendeléseket az előjegyzések sorrendjében teljesítünk s előjegytéseket máris elfogadunk Magyarországi anyatelep Kompolt (Hevesmegye), csehszlovákiai anyatelep Sloven3k^ Meder (Tótmegyer) Legújabb sporthönyvek: Sportemberek nélkülözhetetlen kézikönyvei Dr. Mamusich Mihály: T^abdajugás. Az dismert sportiiró a nálunk oly nagy népszerűségnek örvendő fujfabalUspart teljes anyagólt felöleli e könyvében. Ismerteti a futball technikáját, tör- ' téneíbét, aktuális problémáit te nemzetközi ver­senyszabályait. (Negyven eredeti fénykép­pel.) Fűzve: K 21.— Dr. Jaoobi Rólan: Ping-pong játék. A többszörös bajnok tüzetes össaefogtaMisa a rövid idő alaitrt oly igyons fejlődteaiek indiullt pi.ugHpongiról- Is­merteti a játék különböző fogásait, fejlődését, közli a sporheredmény-táblázfiitokai te a hiva­talos versenjiszabályzaitokai. (Számos fénykép­pel és szemléltető ábrával.) Fűzve: K 15.70 Molnár Góaa: A kerékpározás kézikönyve. A ke­rékpár fejlődéséit, a bajnokságok fitatisrtibáját, a különböző versenytipueökart, a kenéJktpározás teohniiíkaii kérdéseit fogOailja magában az isamert sporbiró áfcbekin'thetően szerkegatett kéziköny­ve. (45 fénykójypel te ábrával.) Fűzre: Ti 26.— Kankovezky Artúr: A boxoliis. Az ismert amia.iőr- boxoló kimerítő kézikönyve. Pontos oktatás a tnéniiingre, szal-oszerü tanácsok a támadásra és védieűcezésire, történeti összefoglalás, verseny- szabályok sflb. (39 ábrával.) Fűzve: K 32.50 Göncz Lajos: A tenniszjátók iskolája. Fűzve: 28.60 Gáspár Jenő: Atlétika. (Alii. tréning.) Fűzve: 28.60 Kapható és megrendelhető: a Prágai Magyar Hírlap könyvosztáh ában Praha II., Panská ul. 12. III. Port ó 4—6 K

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom