Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-01 / 173. (1800.) szám

A világpolitika nagy probiémái a Westminster-pakrtában Chamberlain és Lloyd George izgalmas párharca — Locarno, Kellogg­paktum és a rajnai terület kiürítése London, julius 31. Az angol aisőbáznak íegnaip igen netvezeíes ülése volt. Az ellen­zék vezére, Lloyd George nagyon ügyesen vezette az ellenzéki tábort a nagy kupoláti- kai vitában, ngy hogy a világpolitikia döntő •jelentőségiü problémái: az egyiptomi kérdés, Kina és a leszerelés kérdés© mindi megvita­tásra kér,ültek. Anglia és Kina Az ezekben az ügyekben benyújtott liberális interpellációra Chamberlain össze­foglalta külpolitikájának irányelveit. A ki- mai kérdésiben kijelentette, bogy Anglia ma­teriális itárgyaláead csak akkor indulhatnak meg a kínai kormánnyal, ha Nanking meg­felelő kártalanítást és elégtételt nyújt a INankángban megölt és megsebesített ango­lok hozzátartozóinak. Amierika is csak ak­kor ismerte el a nemzeti kormányt, amikor már az amerikai polgárok Nankingban szen­vedett sérelmeit és kárait orvosolták. Ké­szek vagyunk arra — jelentette ki Chamber­lain —, hogy az amerikai kártalanítás mér­tékét mi is elfogadjuk. Az angol kormány a kínai kérdésben kitart az 1926 decemberé­iben és 1927 januárjában kifejtett álláspontja mellett. Anglia kész arra, hogy Ernával keres­kedelmi szerződést kössön, amely bizto­sítja a vámautonómiát és hajlandó a legliberálisabb alapon revideálni a ka- pitulációs szerződések alapjait is abban a tempóban, ahogyan Kínában a rende­zett közigazgatás és igazságszolgáltatás előrehalad. Ekkor valaki közbekiállottá: — Shanghai 1 Chamberlain rögtön reflektált a közbe­kiáltásra. Kijelentette, hogy Angliának nincsenek területi igényei Kínára vonatkozólag és a shanghai i helyőrséget is csak addig akarja fentar- tani, aimig ezt az angol polgárok sze­mélyi és vagyonbiztonsága megkívánja. 'A megszálló csapatok csökkentése különben is küszöbön áll. Shanghait Anglia egy napig (sem tartja megszállva1, amint ezt Kína bel­politikai helyzete lehetővé teszi. Mandzsúriát Anglia a kínai birodalom integráns részének tekinti és csak arra hajlandó, hogy Japánnak erre a terület­re vonatkozólag csupán egyes különle­ges érdekeit méltányolja. Egyiptom Az egyiptomi kérdést az 1922. 'évi angol deklaráció olymódon rendezte, hogy Egyip­tomból modern államot teremtett, amelynek belső ügyei és alkotmánya olyan ügyek, hogy azokat Anglia beavatkozása nélkül a királynak és az egyiptomi népnek kell ren­deznie. Az angol kormányt a diktatúra be­vezetése előtt ugyan értesítették erről a lé­pésről, de tanácsát nem kérték ki. Az angol kormány ezt az alkotmányos működés nélküli korszakot nem tartja alkalmasnak arra, hogy az egyiptomi kormánnyal az angol-egyiptomi viszony kérdéseiről tártgyalásokba bocsátkozzék. Titkos kompromisszum Anglia és Franciaország kézfitt Chamberlain beszédének második ré­szében a leszerelés és béke kérdéseiről be­szélt. Beszédének ezt a részét azzal a szen­zációs leleplezéssel vezette be, hogy a nép- szövetség előkészítő leszerelési bizottsága tárgyalásainak meghiúsulása óta az angol és francia kormányok bizalmas tárgyalásokat folytattak, hogy a flották leszerelésének kérdésében kompromisz- szumra jussanak, hogy ilyen módon a munka újból megtndul- hasson az előkészítő bizottságiban. Ez a kompromisszum az elmúlt napok­ban létre is jött és a két kormány szak­értői véleménynyilvánítás céljából mind­azon hatalmaknak beterjesztette, ame­lyek a flotta leszerelésének kérdésében érdekelve vannak. Ez a kompromisszum lehetővé teszi, hogy a bizottság tárgyalásait szeptember folyamán újból felvehesse. A kompromisszum tartal­máról azonban semmiféle közlést nem tehet. A Kellogg-paktum Ezután Chamberlain a. Kellogg-paktum- ra tért át és igyekezett legyöngiteni az el­lenzék támadásait, amelyeket a két rezervá­tum miatt indított az angol kormány ellen. Az angol kormány tudniillik a Kellogg- javaslattal szemben két rezervátummal élt. Az egyik az önvédelem esetére vo­natkozik, a másik az ázsiai és afrikai területekre vonatkozólag felállítja az angol Monroe-elvet. Az önvédelem magának Kellogg nak meg­fő nmnlázása és Angliának szintén megvan a maga joga a Monroe-elv felállítására^ amint azt Amerika is megtette. Ezután Chamber­lain óva intette a közvéleményt, hogy . ír támasszon tűin agy optimrémust a Kellogg -paktum várható hatásaival szemben. A paktum hatékonysága attól függ, vájjon az amerikai nemzet kész-e teljes fegyveres erejével fellépni azok ellen, akik a paktumot megszegik? A paktum hatékonyságát tehát Európában úgy fogják megítélni, amilyen, mértékben Amerika közvéleménye és politikája sikra- száll a paktum érvényesülése érdekében. Ezután védelmébe veszi a locarnói szerződést, amely Európa politikai arculatát megváltoztatta s Németországot meg Fran­ciaországot barátokká tette, Németországnak a népszövetségbe való belépése megerősátet- te ezt az intézményt. Lloyd George rohamot intés Chamberlain külpolitikája ellen Az a tény, hogy Chamberlain nagy ex­pozéjában egyetlen szóval sem tett említést a rajnai terület megszállásának kérdéséről, természetesen nagy alkalmat nyújtott Lloyd George-nak a vitába való beavatkozásra. A kiváló államférfi széles felületen intézett rohamot Chamberlain külpolitikája ellen. Először röviden helyeslőm vette tudo­másul a kínai politika alapjait és megkérte a kormányt, hogy foglaljon állást Japánnak Mandzsúriára vonatkozó annexiós tervei el­len, azután rendkívül nagy hatást keltve a Kelloggpaktumot vette éles bonckés alá. Nagyon sajnálja, hogy nem az az egy­szerű formula kerül Párisban aláírásra, me­lyet Kellogg először fogalmazott meg. Az úgynevezett önvédelem elvének tekintetbe vétele rendkívül szerencsét­len, mert minden állam meglevő erejé­nek arányában ezt az elvet másképp fogja interpretálni. Németország még ma is azt hiszi, hogy 1914-ben az önvédelem kényszeritette a vi­lágháborúba és elég plauzibilis okokat hoz fel ennek igazolására. Franciaország a jövő­ben nem fogja megvárni, amíg a német csa­patok átlépik a határát, hanem Poincaré szavai szerint minden olyan fenyegető cse­lekedetet vagy magatartást, amely Németor­szág belsejében megy végbe, elegendő alap­nak fog tartani arra, hogy az önvédelem kri­tériumát alkalmazza. Éppen ilyen sajnálatos az angol Monroe-elv felállítása. Chamber­lain nem nevezte meg azokat a területeket, amelyekre Anglia különleges érdekei ezt az elvet kiterjesztenék. Az angol és amerikai Monroe-elv különbsége abban áll, hogy az angol elv területileg nincs elhatárolva, míg száz év óta mindenki tudja, hogy Amerika milyen területet vont a Monroe-elv alá. Az angol Monroe-elv határozatlansága feltétle­nül megnehezíti a paktum ratifikálását az amerikai szenátusban. Ezután N Lloyd George rendkívül élesen kriti­zálta azt a tényt, hogy a Loearnóban megkötött keleti szerződéseket szintén bevonták a Kellogg-paktumba. A nyu­gati Locaroo csak egy olyan állapotot garantált, amelyet Németország maga is önként ismert el. A keleti határokra vonatkozólag Németország nem tett ilyen nyilatkozatot, csupán megígérte, hogy amit ezen az olda­lon tesz, nem teszi az erőszak utján, a bé­kés revízió lehetőségét azonban féntaríotta magának. A Lengyelországgal kötött német és francia szerződés bevonása a Kellogg- paktumba rendíkivül megnehezíti a német revíziós törekvést a keleti határokon, mert a lengyelek és franciák mdst azon a nézeten vaunak, hogy a Kellogg-paktum a kelleti ré­szen levő területi viszonyokat is* amelyek teljesen tarthatatlanok, jelenlegi formájuk­ban garantálja. Lengyelországot egyenesen (felsaólito-tták, hogy ha a népszövetség ebben, a kérdőében ellene is hoz döntést Németor­szág javára, annak ne engedelmeskedjék. Lloyd George ezen szavaira Chamber­lain kijelentette, hogy a Kellogg-paktum Németország keleti határainak kérdését nem érinti, ezt a felfogást azonban Lloyd George újból hatékony érvekkel cáfolta meg. Végezetül a Ház i; 'y. , észének élénk helyeslése mellett sajnálatát fejezte ki, hogy az angol kormány semmiféle kísérletet nem tett, hogy az orosz kormányt bevonja a Kel- logg-pakfumba. — A Keilogg-paktumon túl — zárta be szavait — a békepolitikának uj fejlődését kell bevezetni. Angliának most a Francia- országgal kötött kompromisszum alapján a legnagyobb szabású leszerelési programot (kell kezdeményeznie és Chamberlainnek a feladata, hogy Biriand-nal való legközelebbi találkozása alkalmával kierőszakolja a raj­nai terület azonnali kiürítését. Amikor a békeszerződést megkötötték, német terület­nek tizenöt évre terjedhető megszállását nem mint normális időt kontemplálták, ha­nem mint maximális időtartamot. A béke­szerződés egyetlen aláírója sem gondolta volna, hogy a békeszerződés megkötése után tiz évre még idegen katonák állanak idegen talajon. Mindnyájan azt hittük, hogy Német­ország a reparációk szabályszerű fizetésével és leszerelésének meggyorsításával ezt az időt alaposan megrövidíti. Az infláció elle­nére Németország évek óta becsületesen tel­jesíti reparációg kötelezettségeit és leszere­lési kötelességeinek is teljes egészében ele­get tett. A megszállásnak tehát semmiféle alapja nincs. — A locarnói szerződés és a Kellogg- paktum után a feltétel nélküli kiürítést azon­nal végre kell hajtani, mint a Németország jóakaratába vetett bizalom aktusát. Az angol kormányban válság tört ki? London, julius 31. Az alsóházban holnap Alexander Labour-képviselő interpellációt nyújt be, amely megkérdezi, vájjon az ipar- védelem kérdésében Churchill kancellár ju­lius 24-iki beszéde, vagy pedig Joynson Hicks belügyminiszter julius 28-iki megnyilatkozá­sa fejezte-e ki hűen a kormány álláspontját? A Daily Telegraph elvárja, hogy a kabi­net ezen a héten megtárgyalja a miniszteri felelősség kérdését, hogy az iparvédelem kérdésében a kabinet tagjainak részéről el­hangzott különböző megnyilatkozásokat ösz- sze tudja egyeztetni. A Daily Chronicle akut krízisről ír, mely tegnap a késő esti órákban tört ki a ka­binetben. A liberális lap tudni véli, hogy Amery gyarmatügyi miniszter benyúj­totta lemondását, de megkérték, hogy lé­pését tegye mégegyszer meggondolás tárgyává. A belügyminiszter helyzete is kétségessé vált. A Morning Post megcáfolja azt a híresz­telést, mintha a kormányban szakadás követ­kezett volna be, ha Amerv miniszter az ipar- védelem kérdésében ellentétes állásponton is van minisztertársaival. A Daily Telegraph különben ma külön mellékletet adott ki az iparvédelem problémájáról, amelyen hatvan vezető politikus és gazdasági szakértő nyilat­kozik meg mind a három párt részérői. A Daily^ Mail politikai levelezője szerint a bo- ügyminiszter parlamenti megnyilatkozása a konzervatív párt körében is ellenzésre talált. Joynson Hicksnek ezért a minisztertanács Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzloveJlSzkŐi és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IU Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké: külföldre: „ nnlifikni nrnilnnin , 12,n.emelet.Telefon: 30311 — Kiado­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, FőszerteatS: politikai napilapja Fdelősjxer&eszK: hivatali Prága 1U, Panská ul 12/m. — Te­havonta 33 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ké DZURVW LÁSZLÓ Iefon:30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha iial számunk ÍZ oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom