Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-11 / 155. (1782.) szám
1928 juJlus 11, werda. A premontrei rend és a kassai ferencesek írta: Szabó Adorján, a premontrei rend leleszi házfönöke. II. Jászó 1700 óta állott a lukaiak rendi fenható- sága alatt. Megelőzőleg pedig: 1697*től 1700-ig az alsóausztriai perneggi apátság leánymonostora volt. Ugyanis Schöllmgen Ferenc, az akkori perneggi prépost, jutalmul és kárpótlásul kapta Li- pót császártól a jászői és lelészi prépostságekat azért a csaknem 240.000 forintot kitevő hazafias adomájáért, amelyet a kincstárba, a török elleni háború céljaira beszolgáltatott. Ezzel a rendkívüli áldozatosságával ugyan nagyban hozzájárult a zentai ütközet megnyeréséhez, azonban a jórészben kölcsönvett óriási pénzösszeg felülmúlta myagi erejét, ugyannyira, hogy emiatt a perneggi apátság csaknem végromlásba jutott. (Alphons 2ák, Das Chorherrenstift Pernegg. Wien. 1900. 154.) v Azonban a királyi adomány nem segített a nyomasztó anyagi helyzeten és nem valósult meg Sohöllingen abbeli reménysége, hogy a sokszor a katolikusok birtokába jutott magyar prépost- ságok megszerzésével, ezek jövedelméből fogja a temérdek adósság terhe alatt vergődő Pevnegget a végső pusztulástól megmenteni. Mert alig hogy átvette Jászór és Leleszt. csakhamar kénytelen volt róluk lemondani. Szorult anyagi helyzete ugyanis lehetetlenné tette, hogy rendbehozza a két magyar prépostság birtokait, azokat, fölszerelje és a szükséges építkezéseket foganatosítsa, valamint abbeli kötelezettségének se tudott eleget tenni, hogy a magyarországi premontrei rendnek idegen kezekre jutott javait visszaszerezze. Azért már 1700. május havában átadja Jászót a lukaiaknak, akik rövidesen Leleszt is megszerzik. Jászó a lukaiak alatt meglehetősen mostoha sorsra jutott. Úgy a lelkiekben, mint az anyagiak- j bán függő viszonyba került Klosterbruck-kal. j vagyis Lukával, onnan kapta adminisztrátorait és I fölmentette Jászót a lukaiak anyagi követelése alól és ezzel most már semmi sem áll útjában annak, hogy itt noviciatus létesüljön. A bizottság t. i. 12 növendék fölvételének engedélyezését kérte a felségtől. Mária Terézia azonban, nehogy akár az egyik, akár a másik prépostságot megterhelje, az 1768. évi március hó elején kelt leiratában, a méltányosságot tartván szem előtt, csupán annak a pénzösszegnek a lefizetésére kötelezte Szauberert, amelyet megválaszlásakor a lukaiaktól fölvett és a jászói prépostság anyagi helyzetének figyelem- bevételével nem 12, hanem 6 növendék fölvételét engedte meg. Az 1767-iki pozsonyi gyűlést megelőzőleg Gradecen volt jelen Csák Gellért Szauberer megbízásából, ahová a két. érdekelt fél abból a célból küldte ki képviselőit, hogy egyelőre valamiféle ideiglenes megállapodásra jussanak, ezzel elejét veendők annak, hogy a vitás rendi ügy a világi biróság elé kerüljön. A lukaiaknak ismételten támasztott túlzott követelései azonban egyelőre meghiúsítottak minden megegyezést. Ugyancsak a kegyes alapítványok bizottságához beterjesztették az egyes vármegyék, Mária.1 Teréziának még az 1766. év december 10-én ki-i adott rendeletére a területükön levő szerzetes- rendekre vonatkozó jelentéseiket. Abaujmegye olyan értelmű tájékoztatást adott a premontreiekről, hogy t. i. Jászénak Klosterbrucktől való elválasztását már állami érdekek is követelik. (Folytatjuk.) Tátra széplak, iulius 10. (Saját, tudósítónktól.) Tegnap tartotta itt a szepességi orvosok szövetsége évi rendes közgyűlését, amelynek keretében a Szepesség társadalma megünnepelte Tátraszéplak negyvenéves fennállását és a tátraszéplaki főorvos, Guhr Mihály dr. kárpátegyesületi elnök orvosi működésének harmincéves jubileumát. Az ünnepségen, amely rendkívül meleg és bensőséges lefolyású volt, a Sze- pesség társadalmi, gazdasági és kulturális életének úgyszólván minden vezető egyénisége, megjelent. Többek között ott láttuk Nitsch / ulor nemzetgyűlési képviselőt, Bókay János dr. budapesti egyetemi tanárt, Szontagh Miklól dr. főorvost Vadas Vilmos dr, főorvost, Teschler Antal dr. főorvost, Hritz Artúr dr. Szende Géza dr., Bene Jenő dr. és Deutseb Béla dr. orvosokat, Forberger Béla dr. ügyvédet, Hefty Gv. Andor tanárt, kárpátegyesületi főtitkárt, Bruckner Károly igazgaprépostjait, valamint a többi rendi tagokat, akik a hiteles helyi és plébániai teendőket látták el és kezelték a prépostság birtokait. Szabályszerű konventi életet azonban nem éltek, növendékeket sem vetek föl, jóllehet a még Schöüingen részére kiállított adomány1évéi határozott föltételként kötötte ki úgy a rendes konventi élet behozatalát, mint a birtokok szakszerű kezelését. A lukaiak pedig az utóbbi követelménynek sem tettek eleget, különben nem találta volna Szauberer prépost Jászót annyira elhanyagolt és leromlott állapotban. Pedig a lukaiak Jászót úgy is inkább csali afféle jövedelmi forrásnak tekintették, anélkül, hogy a magyar királyok Jászóra vonatkozó alapításainak eredeti céljait szolgáló szellemi életföltételekről is gondoskodtak volna. Jászénak ez az elhanyagolt helyzete soka*- mondóan bizonyította, hogy az egyhíii javadalmaknak külföldiek kezére való juttatása s a magyar prépostságoknak idegen fenhatcságok alá való helyezése, amit különben a magyar törvények is tiltottak, a legkevésbé sem mozdította elő az ország érdekeit. Szaubererre várt az a nagyjelentőségű feladat, hogy Jászót egykori jogaiba visszahelyezze és visszaadja eredeti rendeltetésének. Bölcsességével, szívós és az akadályoktól vissza nem riadó tetterejével s az ország vezető egyéniségeinek, a közönségnek és különösen Abaujvármegyének lelkes támogatásával, de főképpen magának Mária Teréziának páratlan jóakaratából és kegyéből, végre is sikerült a lukaiak ellenállását leküzdve, kivívnia a Lukétól való végleges felszabadulást. Szauberernek terve kiviteléhez elsősorban a rendi kerület hozzájárulását kellett megszereznie. Már jászői prépostságának (Dr. Aegid Her- mapn. Andreas Sauberer. Analecta Praemon- s'ratensia. TI. 365 és kv.) második évében, az 1747. julius bő 17-én nyilvánította a Kloster- bruckban lefolyt kerületi közgyűlése*; az 1741-iki pozsonyi országgyűlés 7. cikkelyére való hivatkozással azt az elhatározását, hogy Jászón szabályszerű kőrusszlogálatot és noviciáíust szándékozik létesíteni. Ezt az előterjesztést, amennyiben annak keresztülvitele jogilag nem lesz hátrányos a lukai anyamonostorra nézve, a jelenlevő pre- látusok valamennyien elfogadták. Hogy a következő időkben milyen lépéseket tett Szauberer Jászó ügyében, erre nézve nincsenek adataink egész 1765-ig. A ferences diarium az 1765. év szept. 19. napjáról följegyezte, hogy Langa Márk, kassai • ferences m gyár , hitszónok Jászéról, ahol több mint két héten át helyettesítette Csák Gellért, premontrei plébánost, azt az érdekes hirt hozta, hogy Csák a zabrdoviczi káptalani gyűlésen, ahol a betegeskedő Szauberert képviselte, a prépost megbízásából kivivta, hogy a jászói canonia növendékeket vehessen föl és a fogadalmat tett rendi tagoknak a prépostválasztáson aktív és passzív szavazati joguk legyen. TTgy látszik tehát, hogy az 1747-i.ki káptalani hozzájárulás csak elvi jelentőségű volt. De a megvalósulásnak még mindig volt egy nagy akadálya: a lukaiak anyagi követelése Jászéval szemben. Szauberer azonban ezt is elhárította. Az 1767. évi augusztus 1-től november 14-ig Volpót Jeromos, ferences-testvér adminisztrálta a jászói plébániát Csák parochus távoliélében, aki ezt a negyedfél hónapot Pozsonyban töltötte. Pozsonyban ugyanis a helytartótanács meghagy újából a kegyes alapítványok bizottsága, a pécíi püspök elnökletével tárgy a Iá.-okát folytatott. Klos'erbruck és a tőle elszakadni akaró .Iászó ügyében Az eredmény ez utóbbi javára dőlt. e| és Csák négy örömmel újságolta, hogy a bizottság tót, Engelmayer Ödön késmárki járási főnököt. Försfer Lajos dr. nyug. gyárigazgatót és sokan másokat. Guhr főorvos érdemeinek méliaíása Az ünnepélyes közgyűlést Szász Ágoston 'dr. egyesületi elnök nyitotta meg, aki bevezető beszédében megemlékezett Tátraszéplak negyven évvel ezelőtt történt megalakításáról és a három sógorról, Weszter Pálról, Guhr Mihályról és Nitscb Sámuelről, akiknek a fürdőhely létesítése köszönhető. Megemlékezett a negyven évvel ezelőtt létesült szerény épület első vendégeiről is és röviden ismertette Tátraszéplak fejlődését. — Kiemelte Guhr Mihály dr.-nak e fejlődés körül szerzett nagy érdemeit és végül üdvözölte a disz- közgyülés vendégeit. Az első méltató beszédet Vadas Vilmos dr. rozsnyói főorvos^ volt korompai igazgatóíőorvos mondotta. — Itt ünnepeljük — mondotta többek között — Guhr Mihályt harmincéves pályafutása ünnepén a tátrai bércek között, hol bölcsője ringott, ahol a természet nagyszerű szépsége, csodás nyugalma nyugodttá, erőssé alakítja az emberek testét, lelkét, egyenessé jellemét. E föld ősereje és az, hogy zipszer vérből fakad, termelte ki Guhr Mihályban jelleme fővonását: az igazságszerete- tet, a soha nem csüggedő munkabírást, a kötelességtudatot, a meg nem alkuvó, egyenes, nyilt őszinteséget. Vasszorgalommal végezte tanulmányait, orvosi diplomájával visszatért bálványozott szülőhelyére és átvette családi örökét, a kezdetleges üdülőtelepből biztos kézzel, soha nem íéyedt célkitűzéssel, szilárd következetességgel a Tátra gyöngyét, igazi Széplakot, a mess?0 ismert gyógyulás Mekkáját varázsolta ide. Minden szépéit, nemesért lelkesedő lelke soha nem fáradt el a napi gondok, a terhes orvosi hivatás páratlanul pontos végzésében. Mindig talált időt a Táti a hírnevének mélyítésére. Mint igazi természetbarát kutat, gyűjt kincseiből. Mint turista senki sem ismeri jobban nálánál szépségeit, senki sem lelkesedhetik jobban gyönyörűségeiért. Geológiáját, flóráját, klimatikus viszonyait gyermekkorától fogva ismeri, sportjait istápolta nemcsak buzdítással, példaadással, de mindenkor bőkezű me- cenáskodással is. A Karpalhenverein lelkes vezéreként mindig olt volt, hol szellemi feisőbb- séggel, tudással hasznára lehetett. Orvosi munkálkodása, búvárkodása, rendünknek, szepesi orvosegyesületünknek díszt, nevet hozott. Külföldi szereplései, ezakkongrésszusokon való megjelenései, magas színvonalon álló értekezései osztatlan elismerést és surópaszerte ös- mert nevet szerzett neki. Annak a munkának emlékére, amely mögötte ál!, annak a szeretetnek a kifejezésére, amely- lyel barátai körülveszik és annak a reménynek hangsúlyozására, amellyel tisztelői soha nem fáradó munkásságnak most meginduló újabb korszaka elé tekintenek, a szónok az orvosegyosu- let* és jóbarátai nevében díszes plakettet nyújtott át a jubilánsnak. Vadas dr. magyar nyelvű beszéde után Kunsch Pál dr. a tanítványok nevében mondott német, nyelvű ünnepi beszédet, amelynek során annak a hálának adott kifejezést, amelyet n tanítványok Guhr Mihállyal szemben éreznek. Fischer Miklós nyug. igazgató, a Kárpát,“gye- sület tiszteletbeli elnöke volt. a következő szónok aki históriai visszapillantást vetve Guhr dr kárpátegyesületi működésére, kijelentette, hogy mindaz a sok eredmény és nagyszerű teljesítmény, amely Guhr dr. harmincéves- mukásságá- nak határköveit jelenti, most elösmerés, szeretet és hála formájában visszaszáll a jubilánsra, akit kollégák, ösmerősök, barátok százai és jelen nem lévő betegek ezrei tisztelve és becsülve ünnepelnek. Megható jelenet, következett ezután: a több mint háromszáz főnyi ünneplő közönség soraiból felemelkedett Valdina Sekvautova cseh tanárnő, aki cseh nyelven a beteg asszonyok nevében mondott Guhr Mihálynak áldásos gyógyító tevékenységéért hálás köszönetét. Utána Bókav János dr. budapesti egyetemi tanár üdvözölte a jubilánst mint nem csupán a szepességi orvosegyesület, hanem az egész orvosi rend díszét és büszkeségét. Gahr Mihály beszéde Ezekután Guhr Mihály dr., aki az egész ünneplés alatt elfogódott meghatottsággal, könnyes szemekkel hallgatta végig a tiszteletére elmondott beszédeket, hosszabb köszönő beszédben válaszolt az elhangzottakra, Réndkivül érdekes, az egész hallgatóság figyelmét lebilincselő előadási módjával vázlatát adta Tátraszéplak keletkezésének és negyvenéves fejlődésének, valamint a zipszer nép alapjellemvonásainak, továbbá a lefolyt harminc év alatt elért orvostudományi eredményeknek, majd a következőket mondotta: — Egy most igen jelentős népnek egy régi mondása szerint örökké él, aki a világnak egy fiút, egy házat, vagy egy könyvet ajándékozott. Hogy egy fiút ajándékozhassunk, az nem fekszik akaratunk körzetében, de egy házat mindenki építhet. így tettek azok is, akik Tátraszépla- kot felépítették. Emellett azonban nem voltak csak egyéni alkotók. Homeros, Shakespeare az egyész világot átfogó nevek, mégis csak a népiélek leszármazottjai. Minden mü, amelyet formálisan egy szerző munkájának tulajdoníthatunk, tulajdonképpen egy egész nép szellemi talajából fakad. Egy költő minden szava, minden strófája, minden építés az agymunka eredménye, amelyet az egyén végez, de a hozzá való előmunkálatokat generációk végezték el. Ilyen munka ez is. amelyet ma itt ünnepelnek. Hogy mint nézett ki nálunk a föld ezer évvel ezelőtt, azt tudjuk; őserdő volt, amelyet elődeink irtottak. Az irtásnál azonban meg nem álltak, hanem a földet, intenzív megmunkálásnak vetették alá. Mielőtt a burgonyatermelést itt bevezették, őseink borsot termesztettek és abból sört főztek. Ez volt az előfu- tárja a sörfőzés mai formájának és nemesítésének. Amikor a burgonyatermelés megkezdődött, elődjeink ismét nemesítésre gondoltak és igy keletkeztek a szeszfőzdék, amelyek újabb életforrást teremtettek. Ugyanez a n.mesitési szándék vezette elődeinket a kendertermelésnél is, amiből a híres zipszer vásznat készítették. A Lersch, Knllmann és Klein családok toltak a Szepesség vászonkereskedői. Weszter Pál, akinek nevéhez Széplak megalakítása fűződik, a Lersc.h családim) tanulta a produktumok nemesitési eljárását. Ugyancsak Lersch volt az, aki 1840-be a Ágoston szász királyt, aki mint első uralkodócsaládbeli a Tátrát felkereste és a Krivánt megmászta, Javo- rinára és a Halastóhoz vezette. Ennek a szisztematikus és a Szepesség népét jellemző munka- akarásnak és munkateljesítménynek az eredménye az a fejlődés, amelyet ma itt ünnepelnek. — Mint elődeinknek, igy Weszter Pálnak és sógorainak is több cél lebegett szemük előtt, amikor a Weszterparkot, a mai Tátraszéplakot megalapították. Ez a íöbbcéhiság is zipszer szellemre vall és mint a felfelé Ívelés géniusza értékelendő. Ebben a szollemben vettem át 35 évvel ezelőtt nagybátyámtól Széplakot. A kitűnő levegő, az erdőség, a források arra a megösmerésre vezettek, hogy ez a hely üdülőtelep céljaira rendkívül alkalmas és munkálkodásom mint orvosé csupán negatív értelemben járult hozzá ahhoz, (élénk tiltakozás a hallgatóság körében,) hogy ez a telep mai nívóját elérte. Guhr dr. ezután rövid körvonalakban vázolta élellefolyását és azokat a megösmeréseke’, amelyekhez orvosi és gyógyítási szempontból a Tátra klímájának tnnuliMnyozásn folytán jutott és. rendkívül érdekes előadásban ism'V'elie örülnek a megösnseréseknek a folyamatát. M pd igy folytatta; — A múlt évben egy ezred 200 éves jubileumán vettem részt. Az ünnepi beszédben felsorolták a csatákat, amelyeket az ezred megvívott. — Minden csata nevéhez egy emlék fűződött, amely régi elmúlt időkre emlékeztetett, az ezred azonban személytelenül állt mellette, uj emberek voltak azok, akik ünnepeltek és akik mint elmúlt csaták jelképező! ezen az ünnepségen megjelentek. És mégis az ezred volt az, amely már 200 évvel ezelőtt is megvolt, ugyanúgy, mint ma. A mai ünnep erre az ünnepségre emlékeztet engem és ezért mondom: a zipszer nép munkája az, amely mindennek az alapját képezi és a nevek Weszter, Guhr, Nitsch, Lersch, Kull- mann csak útjelzők az utón, meiáliák a falon, mint a csaíanevek egy ezrednél. A zipszer nép fogalommá alakul át, odatartozunk mindnyájan, úgy az elődeink, mint én és önök is, akik ma itt e hely múltja, jelene és jövője iránt érdeklődésüknek adták jelét. Isten adja, hogy a jövő méltó legyen a múlthoz! A zugó tapssal és helyesléssel fogadott beszéd után Kiss Alfonz dr. a kassai orvosok üdvözletét, Kalchbrenner Hugó dr. pedig a szepes- ségí városi evangélikus egyházmegye üdvözletét lomácsolta. — Bruckner Károly igazgató a késmárki evangélikus lyceura örömének adott kifejezést, hogy egykori tanulója ma a lyceum iskola- tanácsának élén áll és a lyceum tanári karának nevében üdvözölte a jubilánst. , Az ünnepi banketi Szünet után a szepességi orvosegyesület rendes évi közgyűlését tartotta meg, amelyet 150 terítékes bankett követett. Ezen az első felköszöntőt Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő mondotta, aki szívélyesen üdvözölte a vendégeket, majd kifejtette, hogy fáradhatatlan munka és áldozatkész szorgalom odaadás és a szükebb haza iránti mély szeretet teremtette meg a Tátrában azt, amibe bizonyos körök most minden fáradság és áldozat nélkül bele akarnak ülni. Ez a zipszer munka és áldozatkészség hasson példaadásként ezekre a körökre is, akik tanulják meg, hogy munka nélkül sehol se lehet érvényesülni. Felköszönlőket mondtak még a ki3 Boruth Magdi, Szász Ágoston dr., Szontagh Miklós dr. főorvos a tátrai orvosok nevében. Kiss Alfonz dr., Varga Andor gerlachfalvi tanító szlovák nyelven Gerlach község nevében, ahonnan egy szlovák delegáció vett részt az ünnepségen, Fábrv Bertalan batizfalvi lelkész a szepességi evangélikus papság és Batizfalva község nejében, Hefty Gy. Andor tanár a Knrpathenverrin nevében, Pol- n is eb Artúr lőcsei lapszerkesztő a szepességi sajtó nevében, Goldmaim Leó dr., Bruckner Károly igazgató, Maurer Irénke titkárnő a széplaki alkalmazottak nevében, Teschler Antal dr. iglói főorvos és Forherger Béla dr. iglói ügyvéd. RÁDIÓMŰSOR ■aBaggaaBMBBBaBCCTiSagBBBKiBBBraBi CSÜTÖRTÖK FRÁG A: 11.00 Gramafon. — 12.05, 16.00 és 22.20 Zene. — 17.50 Német előadás. — 19.15 és 20.10 Szórakoztató est. — POZSONY: 18.00 Hangverseny. — 19.35 Gramafon. — 20.00 Prágai műsor. — KASSA: 18.50 Kamarazene. — BRÜNN: 12.00, 17.00, 20.00, 21.00 és 22.15 Hangversenyek. — 15.0 Egy óra az asszonyoknak. — 18.10 Német előadás. — 19.00 Vig óra. — BUDAPEST: 9.30, 11.45, 15.00 és 21.30 Hirek. — 12.00 Harangszó, utána zongorahangveráeny. — 16.00 Somody Pál gyermekdélutánja Weigand Tibor és Scbxvalb Miklós közreműködésével. Műsor: dal és zongora. — 18.00 Bura Sándor cigányzenekara. — 19.15 Ka* bók Győző humoros előadása. — 22.00 A Magyar Operaház kamarazenekara. — 23.00 Művész- és tánclemezek. — BÉCS: 11.00, 16.00 és 22.00 Zene. — ZÜRICH: 21.30 Részletek Mayerbeer operáiból. — BERLIN: 22.00 Tánczene. — STUTTGART: 16.15 Zene. — 20.15 A próbacsók, Miliőékor operettje. — LÁNGÉN BÉR G: 21.00 Ninon von Lenclos, Ilardt drámája. — KÖNIGSBERGá 20.10 A mii vészpár, operett. — FRANKFURT: 20.00 Szimfonikus hangverseny. — RÓMA: 21.00 A\e Maria, operett. — MILÁNÓ: 20.45 Gianni Schiroi, Puccini operája. * NÁPOLY: 20.50 \ mo'ilűndér, Gilhert operettje. ... ZÁGRÁB: 22.00 T.sne- z-Mie. KATTOWiTZ és KP A KŐ: 20.15 Hatig* \ ersony. ■— 22.30 Kávéházi zeneAz alkotó zipszer mtsmka tátrai 0 Xt if’ g A Szepesség őslakos társadalma melegen ünnepelte meg Tátraszéplak alapításának negyvenedik és Guhr Mihály dr. orvosi működésének harmincadik évfordulóját 4
