Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-11 / 155. (1782.) szám

3 1928 julius 11, sz&rdia. TOWGM-MaGÍÍARHIRLAB gyarországon.'4 Szüllő erre fejükre olvasta, hogy az erdélyi románok a magyar állam­nak" köszönhetik kultúrájukat és Stoicára, a román delegáció egvik tagjára hivatko­zott, aki a magyar állam jóvoltából a buda­pesti Eötvös-kollégiumban végezte tanul­mányait. Hosszas vita után a románok javaslatát a többség mégis elfogadta. Ellene csupán Olaszország, Magyarország, Svájc, Bulgária, Japán és a csehszlovákiai magyar csoport szavazott. Prága, julius 10. Amikor szombaton est© Áruul e-m. ben bú­csút mondottunk Hollandiának, ennek a szép és boldog országnak, amelynek ;a népszövet­ségi ligák uniójának idei kongresszusa al­kalmával tiz napig élveztük pazar vendég­szeretetét, lelkűnkön mégegyszer végig­futott e tiz nap eseményeinek hosszú és vál­tozatos filmje. Sajnáltuk, hogy el kell men­nünk ebből a hatalmas, nagy kertből és jó sokáig, talán soha többé, nem fogjuk viszont­látni az előkelő Hágát, a forgalmas Rotter­damot, a gazdag Amszterdamot s a tudomá­nyos Leydent. Hálával gondoltunk vissza erre a becsületes, szorgalmas, amellett szí­ves és vendég szene tő népre, amely mindent elkövetett, csak hogy a világ minden tájáról idesereglett külföldi delegátusok minél job­ban érezzék magukat és az egyik ünnepség­ből a másikba vitték őket. Végtelenül jól­esett visszaemlékezni arra is, hogy bennün­ket, magyarokat a lekötelező figyelem mily sok tamujelével halmoztak el, hiszen úgy hívtak meg házaikba, mintha már esztendők óta személy szerint ismertek volna ... De a mi föladatunk nem az, hogy színes riportot Írjunk a hollandiai társadalmi élet­ről és azokról a külsőségekről, amelyek a népszövetségi ligák hágai kongresszusának fényét emelték. A mi célunk az, hogy beszá­moljunk arról a komoly munkáról, amelyet a kongresszus végzett és ebből is azt a részt emeljük ki, amely bennünket a legközelebb­ről érdekel, nevezetesen .a kisebbségi kér­déssel összefüggő vitákat és határozatokat. A teljesség kedvéért meg kell említe­nünk, hogy a hágai kongresszuson Dem'bfcki lengyel egyetemi tanár elnökölt. A kisebb­ségi bizottság tanácskozásait ez alkalommal is Sir WiUogiibie Dickinson vezette, a bizott­ság előadója pedig Madame Backer van Bőssé, a minoritásoknak ez a kiválóan okos holland barátja volt. Csehszlovákiából a cse­heket Brabec és Baxa szenátorok, Sirovy ta­nár és Rubin dr. képviselték, a németek ré­széről Raudíbérg egyetemi tanár jelent meg, mig a Csehszlovákiai Magyar Népszö­vetségi Liga diszelhokét, Szüllő Gézát és © sorok Íróját küldte ki. A magyarországi de­legációt Pékár Gyula vezette, tagjai pedig Eöttevényi Olivér, a Magyar Külügyi Társa­ság ügyvezető alelnöke, Paikert Alajos mi­niszteri tanácsos, Zichy Ernő gróf, Vermes Béla volt országgyűlési képviselő, Kiiróh- knopf Ernő főkonzul, Póka-Pivny Béla mű­szaki tanácsos és Kokas Lajos dr., a Magyar Külügyi Társaság titkára voltak. A nemré­gen megalakult Romániai Magyar Népliga- Egyesület képviseletéiben Balogh Artúr volt kolozsvári egyetemi tanár jött el Hágába, akinek szerepe azonban csupán arra szorít­kozhatott, hogy felpanaszolja az erdélyi ma­gyarság népszövetségi ligájának működése elé gördilc't akadályokat. A bukaresti kormány ugyanis, ámbár a román delegátusok még tavaly Berlin­ben kijelentették, hogy a magyar liga alapszabályainak jóváhagyását a legha­tározottabban támogatni fogják, az egye­sületnek nem adta meg a jogi személyi­séget és igv akadályozva van működé­sében. A romának álszenteskedaek Az unió állandó kisebbségi bizottsága már a kongresszus hivatalos megnyitása , előtt megkezdte tanácskozásait. Programján a következő elvi jelentőségű javaslatok sze­repeltek: Ovenbeke egyetemi tanár azt a javaslatot terjesztette be, hogy a népszövet­séget kérjék föl a kisebbségek statútumá­nak, azaz az anyagi minoritási jog kodifiká­lására. Ezzel kapcsolatban a Magyar Külügyi Társaság (Zichy Ernő gróf) azt inditványoz- ta, hogy a „kisebbség4* fogalmát is szabato­san meg kell határozni és kodifikálni. A bulgárok azt kívánták, hogy az unió a mino­ritások közjogi személyiségének elismerése mellett foglaljon állást. A románok a kisebb­ségi szerződéseknek minden államra való kiterjesztését (generalizálását) követelték. Végül a német népszövetségi liga a népszö­vetség mellett egy állandó kisebbségi bizott­ság létesítését kívánta. Minthogy Overbeke nem jelenhetett meg Hágában, az ő javaslata, éppen úgy, mint a vele összefüggő magyar javaslat, nem került tárgyalásra. A bulgárok is visszavon­ták javaslatukat és igy az állandó kisebbségi bizottságnak mindjárt a román javaslattal romáin delegátusok terjesztették elő és hi- pokrita szemíorgatással azt állították, hogy a románok tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, de az igazság megköveteli, hogy azok a kisebbségek is védelemben részesüljenek, amelyekre a minoritási szerződések nem terjednek ki, miért is azokat a nagyhatal­makra és általában a világ minden államára ki kell terjeszteni. Ennek a taktikának na­gyon is átlátszó célja az, hogy a románok és az utódállamok mindaddig, amig a többi ál­lam a kisebbségi szerződiéseket alá nem írja, kibújjanak Párisban és Saint-Germain­kellett foglalkoznia. Ezt Djuvara és Pangrati | ben vállalt kötelezettségeik teljesítése alól. Síii Géza a rimái Javaslat céliairi Ezért Szüllő Géza nyomban a javaslat megindokolása után felállóit és rámutatott annak igazi céljára. Kijelentette, hogy a kisebbségi szerződéseknek kiterjesztése el­len természetesen elvi kifogást nem emel, de figyelmeztetnie kell a bizottság tagjait arra, hogy a románok csupán azért kíván­ják a generalizálást, mert tisztában van­nak azzal, hogy ahhoz a nagyhatalmak úgysem fognak hozzájárulni és abban re­ménykednek, hogy mig ez a hozzájárulás nem következik be. nekik sem kell teljesi- teniök kisebbségeik érdekében vállalt kö­telezettségeiket. Szüllő Géza azután kifej­tette, hogy az egyes kisebbségek között igen nagy különbségek vannak: egészen másként kell bánni azokkal a minoritá­sokkal. amelyek előbb az állami hatalom birtokában voltak, mint azokkal, amelyek állami életet soha nem éltek és egy kultu­rális tekintetben fejlett nemzetnek egészen más igényei vannak, mint egy kulturátlan népnek. Amikor Szüllő Géza felszólalásá­nak ehhez a részéhez ért, a románok azt kiáltották közbe: „Soha kisebbség még úgy nem volt elnyomva, mint a románok Ma­I irasyjársiá! események A románok ama farizeus fogadkozásával, hogy ők a kisebbségek jogait tiszteletben akarják tartani, nyilvánvaló ellentétben ál­lottak azok a panaszok, amelyeket a romá­niai zsidók és bolgárok a bukaresti kormány ellen emeltek. Különösen nagy feltűnést keltett a zsi­dók panasza, mely az emlékezetes nagy­váradi pogromot is szó tárgyává tette. Djuvara a román hatóságokat hófehérre igyekezett mosni és vakmerőén azt állí­totta, hogy a nagyváradi eseményekért voltaképpen a kommunisták és a ma­gyar kormány ügynökei felelősek, 6Őt egy listáról több magyar nevet olvasott föl, amelyeknek viselőit a románok a nagyváradi események kapcsán íccsukat- tak. A magyar delegáció nevében Pékár Gyula a legerélyesebben visszautasította ezt az inszinuációt és Motzkin, a zsidók világszervezetének elnöke is tiltakozott ellene. A román delegáció kénytelen volt Kanosszát járni és hozzájárulni egy határozathoz, amelyben a románok a leg­mélyebb sajnálkozásukat fejeztek ki a történtek fölött és megígérték, hogy a jövőben mindent el fognak követni ha­sonló események megismétlődésének megakadályozása céliából. (Vége következik.) Pretegereff hitel téréi feesssit esküdtek a felbujtó Michaitov ellen Szófiában újabb merényletektől tartanak ~ 1 rendőrség nem tied a tettesek nyomára lelni Szófia, julius 10. (BTA.) Protogeroff tá­bornok rejtélyes meggyilkolásának ügyében a viszgálatot tovább foltatják. A rendőrségnek idáig nem sikerült a tet­teseknek nyomára jutni. A gyilkosság okát is áthatolhatatlan fátyol borítja. A macedón emigránsok szövetségének orgá­numa, a Makedonia mai számában vezércik­ket ir a tábornok meggyilkolásáról és a ve­zércikk kijelenti, hogy mindaz, amit ebben az ügyben mondottak, puszta föltevés. A lap fölveti a kérdést, vájjon Protogeroff valame­lyik ellenségének áldozata-e, vagy pedig a forradalmi macedón szervezet kebelében ke­letkezett konfliktus miatt halt meg és hozzá­fűzi, hogy a macedón emigráció ezelőtt a két kérdés előtt áll anélkül, hogy ezekre felel­hetne. Ha a második föltevés bizonyulna va­lónak, akkor _ a jövő szempontjából nagy aggodalomra van ok s ezt a körülményt a macedón érdekek el­lenségei alaposan kihasználhatják. Szófia, julius 10. Az a nézet, hogy Proto- geroif tábornok meggyilkolását közvetlenül a macedón szervezet vezetőségében felmerült konfliktus idézte elő, mindinkább erősödik. Ennek a titkos szervezetnek már két hónap­pal ezelőtt kellett volna megtartani a kong­resszusát, azonban a határidőt a vezetőség tagjai között fölmerült súlyos ellentétek miatt mindinkább kitolták, miután az a törekvés nyilvánult meg, hogy a konfliktusokat barátsá­gos utón intézzék el és a különböző csopor­tok hivei között megakadályozzák az esetle­ges véres leszámolást. Protogeroff már arra is hajlandó volt, hogy a macedón forradalmi bizottság vezetésétől végleg visszalép és a külföldre megy, amit az a körülmény is bi­zonyít, hogy a halottnál külföldi vízumokkal ellátott útlevelet találtak. Mindazonálal egyelőre lehetetlen megadni az okot, hogy miért nyúltak ellenfelei a végső eszközhöz, a revolverhez, hogy a tábornokot ártalmatlan­ná tegyék, bár ezt az eszközt a macedón ko­mité keretén belül igen gyakran használták a konfliktus elintézésére. A macedón emigránsok lapja, a Make­donia, megengedi annak a lehetőségét, hogy a véres eseményt a forradalmárok sorai­ban eszelték ki. A lap éles határvonalat von az emigránsok és a forradalmárok között é sfelszólitja az utób­biakat, hogy vessnek véget a testvérgyilkos­ságnak. A macedón nemzeti komitó az emig­ránsok nevében egészen rövid hivatalos köz­leményt adott ki, amely jelenti, hogy Proto­geroff tábornokot ismeretlen tettesek meg­gyilkolták és a halott érdeméül tudja be, hogy egész életét Macedónia felszabadításának szentelte. A nemzeti komité hűvös magatar­tása annál inkább szembetűnő, mivel a ko­mité kevésbé kiemelkedő emigráns személyek elhalálozása alkalmából hosszú és lendületes nekrológokat szokott közrebocsátani. A meggyilkoltnak hulláját egészen egy­szerűen ravatalozták fel a templomban. Pro­togeroff koporsóján egyetlen koszorú van, amelyről bolgár, nemzeti színekből összeállí­tott széles szallag csüng alá, a szalagon azon­ban semmiféle felirat vagy jelzés nincsen. A beavatottak azt rebesgetik, hogy a koszorút maga Boris király helyeztette a ravatalra, mivel a meggyilkolt tábornok a bolgár had­sereg nyugalmazott tisztje volt. Protogeroffot kedden délután temetik. Maga a merénylet Bulgária szempontjá­ból úgy bel-, mint külpolitikai tekintetben nem nagyon jelentős, mert pusztán Macedónia ügyéről van szó. Azonban Szófiában mégis nagy az aggodalom, mert .attól tartanak, hogy a merénylet hatására egyéb véres események is várhatók, ami Bulgáriát a külföld előtt igen kedvezőtlen színben tüntetné fel. Egy állítólag a forradalmi macedón szer­vezettől származó s a külföldi sajtó képvise­lőinek tett közlés szerint Protogeroff tábornokot a központi bizott­ság másik tagjának, Michailovnak paran­csára gyilkolták meg anélkül, hogy a ko­mité harmadik vezető tagja, Christov eh­hez hozzájárulását adta volna. Mivel a ko­mitó vezetőségének határozatait egyhan­Proíogeroff tábornok gulag kell meghozni és a komité vezetői minden tettükért felelősek a forradalmi kongresszusnak, Michailov tette a szerve­zet statútumainak megsértését jelenti. Eb­ből a közlésből kitűnik, hogy Protogerov- nak hivei nyíltan hadat üzentek Michai- lov Ivánnak és bosszúra készülnek. Valószínű tehát, hogy legközelebb újabb vé­res események következnek be. KASSAI SZERKESZTŐSÉGÜNK Ruman-utca 6. szám alatt megkezdte mű­ködését. A szerkesztőség telefonszáma 495. A Kassa körüli eseményekről a lap barátai délután 5-ig ezt a telefonszámot szíveskedjenek felhívni. Kassa társadalmi egyesületei, intézményei és hivatalai fenti kassai szerkesztőségünkbe szíves­kedjenek közleményeiket leadni. A kisebbségek jogai és panaszai a stépsiifetségi ligák hágai kongresszusa előtt issilaiel© a tonsreiszinnak a kisebbségek ércekében bőseit határozatairól Irta: Flatiibarth Ernő dr. Ejjj Világhírű féle sifonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek és szövetek, asztal- ál? «... || I ^ # 1 "r ........^ ^ 1 r""" WIIBff w GívlA C1G 1 Kg neműk, frottiráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor- Sár®® 3H 1 VNKnnWtlttKBBBB&BBBKKXBlIBSA ü Ö | 1 C P » ÍÍ É l C ifi fejj szövetek. — Előnyös árak! Paplanok és paplan-ahyagok. — Pégi ^paplanok átdolgozása. — WP W vsB íj Minták vidékre bérmentve. ^^^^^^^áhTták^^dékre bérmentve. ©3;© ^ ^ ° v g Él

Next

/
Oldalképek
Tartalom