Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-10 / 154. (1781.) szám

Ka: némánk 12 oldal K ' na: némánk 12 oldal V1L ŐVf 154 ^781) szám * Keclcl 1828 >ulius 10 Előfizetési ár: évente 300, Félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilap/ O Felelős szerkesztő; DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, ÍI. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IL, Panská ul 12/111. — Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha 4@resz3éiiysés és az áUam Irta: Péter Mihály 'Az ‘©rdióliyá retfocnmáítus >eigyÜ.uáiZ jeles püspöke, * Mtaldkiay Sándor, még 192<Mban kiadott egy köny­vet Aratás elmém A k tú!iő püspök ebben a müvé­ben különMÜe irányú dolgozatait gyűjtötte össze. Vlan e könyvben a töbiíb között egy ilyen ciiimü tanulmány is: „Részvételünk az állam k >DvSxc>lidá- oiójában." Ezt a felolvasást a ez>epsiszentgyörgyi ref. nagygyűlésen tartotta az ill usztris szerző. Háromszáz ember azOceánba pusztult a Miéi part közelében Borzalmas ha§ókaía&ztró§a az Arauco öbölben — Százakból csupán hatan mentették meg életüket Mióta itt nálunk, bár egy igen szűk kör, bizo­nyos orientálódás! törekvéseket táplál, mióta egye­sek máir nyíltan hangoztatják, hogy magyar lé­tünkre kapcsolatot !kell keresni egyes esek poéti­kai pártokkal: ezek az átorientáiódni akaró uraik már nem egyeze-r idézték Makkay Sándor püspök-1 nek e felolvasását, de úgy, hogy kiszakító'rak be-j 3 öle egyes készeket, anélkül, hogy megfigyelték i .volna ennek a jeles dolgozatnak a lényegét, egész menetét Mi a Makkay püspök felolvasásának a gond-o- üatmenete? Makkay elfogadja Pál apostol ama ta- irMsát, hogy minden áiüaiinrrend Istentől 'aló, an­nak tehát engedelmeskedni keit „Ha az állam ke­resztyén ellenes, amint a keresztyéné ég kezdetén .vala, vagy iD-roteetánsellenes, mint pl. XIV. Lajos alatt vala, a hugenottákkal szemben, akkor a tü­relmes szenvedés vértjét kell felövezni, tudván, j hogy az állam a keresztyémség üldözésével élet­ellenes, magát rontó és botor munkába fogott, I mely saját maga csődjére vezet." ,.Bármely jog- ! rendiben, mondija 6, a toefpesBtyénségnek megvan í a maga szenvedésénél tiltakozó szerepe, mellyel | gz emberi lélek örök érdekeit képviseli és védi." j Majd szembeállítja a romén állam felfogását | és gyakorlati módszereit az igazi keresztyén s azok között a protestáns életeszménnyél és ibabo- zás nélkül kimondja, hogy „az állaimtrend isteni jelentőségét kétségkívül úgy adja meg, hogy civi­lizáló, szervező, korlátozó és védelmező erejével, mennyiben segíti elő és szolgálja a kor. eszmének, az egyes lelkekben való kivLrágzását és gyümöl­csűzését." Ezután szemére veti az illetékeseknek, Fraga, julius 9. Baljóslatú csillagzat jegyében élünk, amint azt Kemmerich asztrofizikus állítja egyik legújabb munkájában. Soha annyi ter­mészeti katasztrófa össze nem zsúfolódott az emberiség történetében, soha annyi végzetes szerencsétlenség más időszakban nem tör­tént, mint napjainkban. Mintha az elemek is összeesküdtek volna a megkínzott emberiség ellen, csapást csapásra halmoznak ránk és alig ocsúdunk fel az egyik döbbenetből, már­is újabb katasztrófa réme nehezedik reánk. A hajózás évezredes történetében párját ritkítja az a borzalmas szerencsétlenség, mely az elmúlt hét végén déli Chile partjain ját­szódott le. Egy, mintegy négyszáz embert szállító gőzhajó tomboló vihar közepette sziklákra futott és miután kétségbeesett küz­delme a létért hiábavalónak bizonyult, elme­rült a Csendes óceán zajló hullámaiban, mi­hogy e négy igazságokat mennyire nem veszik figyelembe a román állam rend építésében, ők ugyanis az Isten akaratával e az ©vangséliomimal ellenkező álláspontot szolgálnak sikkor, midőn a konszolidációt úgy katják elérni, hogy csupán sa­ját nemzeti eszményeiket ápolják s a többi nem­zetekét pedig meg akarják semmisíteni és e te­kén tétben a kiváló ember ilyen nyilatkozatát tesz: „Isten, világának gazdagságát és dicsőségét szem­léli abban, hogy Isten a lelkek világrendjét párat- liam és pótolhatatlan nemzeti lelkületek típusaiból állítja össze 6 minden nemzet előtt azt a feladatot látja, hogy az illető nemzet a maga sajátos mód­ján, leikül e>te kiilnös vonásainak ó tnemeeitésé vei vegyen részt az emberiség nagy lelki egységének létrehozásában." „Végzetesnek taptunfc minden olyan politikai elhajlást, — jeleníti M, — melyben a súlypont nem az isteni akarat, hanem a fajok szétválasztására és egymás elleaii ingerlésére he­lyeztetik át." „Az a nemzeti keresztyénség, — hangsúlyozza, — mely az állam keretein beiül, más kisebbségi nemzetek kér. eszményed között van hivatva élni’, nemcsak, hogy nem vészit élet­erejéből, sőt gazdagabb lehetőségeket, alkalmakat talál a kisebbségekkel való viszonyában, a kifej­lődésnek nemesebb formája felé, leküzdhelvén az annyira veszedelmes egyoldalúságot, mely a ho­mogén nemzeti államok keresztyénségét fenyegeti s rendesen energiájának nagy részétől meg is fosztja." Nagyon természetesen szűri le végül az igazságot Makkay, hogy „mi ennek az államnak, a mi hazánknak csakis magyar tulajdonságának megszentelése által lehetünk keresztyén polgá­raivá. Fajunk, nyelvünk, kultúránk, lelki tulajdon­ságaink nem a miénk, hanem Istenéi. A román nemzeti államnak sohasem lehet érdekében rerne- gátokat termelni, akik egyénileg és nemez n lég jc 11 em-megrontól: s alacsony önzésükkel az állam közeiikiöksis-igién-ek, nemzeti eszményeinek és ko­moly rendjének is nemcsak megbízhatatlan, de egyenesen robba&zA'ó bafldlóriuimai." íme, így gon­dolkozik -egy nagy ember az állam és a protestan­tizmus egymás iirántii viszonyáról, bibliai, tehát Ie- 1 '■ i • i alapon. Amit mond, szőr ól-szóra mi reánk, u-< szlovákiai, kisebbségben élő magyarajka pro- l< án-kora :is illik, sőt, azt hiszem, a kisobbség- tran I vő 'itUr.n1 Tóm. kai. magyarokra is Micsoda óriási különbség van Makkay és gon­dola tánalk liam-is ibolraá csali, eltorai-lói közit. Ezek A sülyedő hajó rádiója nem működött Newyork, julius 8. A chilei tengerészeti minisztérium hivatalos közlést adott ki, mely szerint az Angamos nevű szállitóhajó, amely a kormány tulajdonát képezte, szombaton az Arauco-öbölben, Lebu városától délre 291 emberből álló személyzetével és utasaival együtt elsülyedt. Csak öt férfi menekült meg. Idáig sem a katasztrófa okáról, sem pedig részleteiről nincs hiteles jelentés. Az Angamos gőzös a Magelhaens ten­geri-kapuból indult ki és értékes rakomá­nyával Valparaiso felé volt haladóban. Nyolcvan utast szállított a fedélzetén, többnyire asszonyokat és gyermekeket, legénysége pedig a tisztikarral együtt 215 emberből állott. ügy látszik, hooy az Angamos rádió-leadóállomása a ve­szély pillanatában felmondotta a szol­gálatot, mert a Tarapaca gőzös jelenti, hogy egész péntek éjjelen át igen gyönge „S. 0. S." jele­ket fogott fel az Angamosról és a jelek gyön- geségéből arra lehetett következtetni, hogy a veszedelembe került hajó a szükségküldőt használja. Az Angamos azt jelentette, hogy rettenetes helyzetben van és gyors segítségre van szükség. Az óceán titkokat őriz A gyönge segély jelekre, amelyeket több hadihajó is felfogott, a Tarapaca gőzös, azon­a Makkay bibliai alapon álló tanításaiból csak annyit bangozfetoaik, hogy a jogrend, az állaim- rend utáni eredetű, tehát annak engedelmeskedni kell, de azokat, a biblia igazságaiból önként le­vonható örök erkölcsi tanokat már nem veszik figyelembe. Neki mindegy, ha az az államrend elsorvasztani kész is a kisebbségeket, ők ezt az eljárást is be tudják illeszteni az isteni világ­rendbe. És alh-elyeifit, hogy (habár nőm ferradiailmi, mert; ilyesmire a (kiemeeaftiényaóg állapja a biblia « kívül a chilei vizeken tartózkodó Zenteno olasz cirkáló és a William amerikai torpedó­romboló nyomban kifutottak a szerencsétlen­ség színhelyére. Amikor azonban már odaértek, az óceán hullámain semmi életjelet nem lehetett látni. A hatalmas víztömeg gyorsan vég­zett áldozataival, elnyelte a roncsokat és az embereket és örökre megőrzi a két­ségbeesett órák titkát. A katasztrófát csupán öten élték túl, aki­ket halálra kimerültén halásztak ki Chile partjainak közelében. A hajótöröttek képte­lenek voltak arra, hogy összefüggően el­mondják a szerencsétlenség lefolyását. A kapitány tragédiája A megmenekültek egyike elmondotta, hogy Suarez, a hajó kapitánya, amikor felis­merte a kétségbeejtő helyzetet és látta, hogy menekvés nincs, a parancsnoki hí­don szolgálati revolverével agyonlőtte magát. A chilei kormány rendeletére azonnal hadihajók és gőzösök szaladtak ki a szeren­csétlenség színhelyére, hogy a hajó személy­zete után kutassanak. Ezek a hajók szomba­ton éjszaka értek célhoz és lelkiismeretesen átkutatják azt a vízfelületet, amelyen a sze­rencsétlenség töhtént. Senki sem hisz azonban ötbban, hogy még valakit sikerülhet megmenteni, a keire&ztémytfóg története tényleg nem tanít, ben- niüinlkett, íbamiem mindem mozdulalnkkal, egész éle­tükkel, cselekedeteikkel élő tiltakozások lenné­nek e rendszer ellen, — lelkiismeretűkkel azt is össze tudják egyeztetni, hogy az ilyen rend­szeri még támogassák de, iigy doilgoovtám. saját nemzetük, fajtájuk, végeredményében maga az Is­ten akarata ellen. E bő kommentárokkal kísért cikket közre kellett adnunk, mikor nap-nap mel­lett látjuk az eltévelyedéseket mert ha a mentőcsónakokat le is bocsátották a vízre, ezek a háborgó viharban kétségtele­nül pillanatok alatt felborultak és dirib-da- rabokra töredeztek. Az Arauco-öbölben és az egész chilei partvonalon pénteken és szom­baton a leghevesebb vihar dühöngött. A katasztrófa-hajó Az Angamos gőzöst 1890-ben építette egy newcastlei cég, a világhírű Swan Hunter. Megbízható egypropelleres gőzös volt, 5970 tonnás és 14 mérföldes gyorsaságú. A hajó első neve Spartan volt, azután Citta di Ve- netiának keresztelték át. A hajót két évvel ezelőtt Chilétől az olasz kormány vásárolta meg és a chilei vizeken használta főleg áru­szállításra. Legénysége és tisztikara chilei állampolgárokból állott. A katasztrófák öble Az a hely, ahol a szerencsétlenség végbe­ment, a déíchilei partokon van, Arauco tar­tomány partvonalán, amelyen egyáltalán nin­csenek jó természetes kikötők. Az Andesek parti nyúlványai kiszaladnak egészen a par­tig, ahol a tengerpart lesüiyedése következ­tében az óceán vize számtalan öbölre szag­gatta a sziklás partot. Ezek az öblök nagy­mértékben hasonlítanak Norvégia fjordjai- hoz, a különbség pusztán geológiai alakulá­sukban van, mert mig a fjordokat az eljege­sedés hozta létre, addig ezek az öblök, éppen úgy, mint a dalmát partvidék öblei, a tenger­partnak víz alá merülése következtében jöt­tek létre. A megszaggatott partvonalat szá­mos szigetcsoport kiséri, éppen úgy, mint a norvég parton és ezek között a hajózás még csöndes időben is rendkívül nehéz, mert a hajót a sziklatömegeken kívül vizalatti, de csaknem a viz szintjéig felnyúló sziklák is fenyegetik. A szerencsétlenség az egyik ilyen fjord- szerü öbölben, az Araucoban zajlott le, ötven- mérföldnyi távolságban attól a történelmi nevezetességű ponttól, ahol Spee gróf a Crad- dock admirális vezetése alatt álló angol hajó- rajt megsemmisítette. Az Arauco-öbölnek a hajósok előtt rend­kívül rossz híre van és ezért a hajók rendesen elkerülik, mert ehhez az öböl­höz egész sereg szörnyű tengeri ka­tasztrófa riasztó emléke fűződik. Itt merült el a hullámsirban a Beethoven nevű osztrák kadetthajó 1914-ben. 1915-ben egv dühöngő orkán alkalmával az egyik chi­lei német hajózási társaságnak két uj hajója pusztult el a végzetes öbölben. Az ilyen or­kán elég gyakori a chilei partokon és a ha­jósok nordernek nevezik. A norder olyan tí­pusú vihar, mint a keletázsiai tájfun. A vi­hartölcsér központjában ugyan szélcsend van, azonban ebben a centrumban egy rend­kívül veszedelmes mélységi viz csap a ma­gasba, amely az odasodródott hajót kímélet­len erővel ragadja magával ős csapja a szik­lafalakhoz. 1916-ban egv ilyen norder alkal­mával pusztult el a Valdivia nevű gőzös is, akkor azonban sikerült, a legénységet és a hajó utasait megmenteni. A hajó azonban ér­tékes rakományával együtt menthetetlenül elsülyedt. A német kereskedelmi tengerészet is itt szenvedte legnagyobb veszteségét., amely va­laha is érte. 1927-ben egy norder támadia meg négy hajóját, köztük a Tan is és Sais utasokat szállító gőzösöket és húsz perc lefo­lyása alatt végzett velük. előtt még a segítség odaérhetett volna. Csu­pán hat szerencsés menekült meg a rettene­tes katasztrófából, ha ugyan ezt a hat idegi­leg összetört, testileg megroppant embert szerencsésnek lehet mondani. Összefüggéste­len szavakban csak halványan tudják vissza­adni azokat a borzalmakat, amiket átéltek, ugv, hogy az „Angamos" óceáni gőzös ka­tasztrófája még csak nagy kontúrjaiban bon- takozhatik ki szemeink előtt. Ezek a részle­tek azonban annyira megrenditöek, hogy ért­hető az a nagy felindulás, amely Chile lakos­ságán erőt vett a szerencsétlenség hírére. Chile népe most gyászol és gyászában oszto­zik az egész müveit emberiség, amely meg­döbbent részvéttel vesz tudomást a lesújtó szerencsétlenség idegizgató részleteiről. A végzetes katasztrófáról időrendi sor­rendben a következő távirati jelentéseink számolnak be: ^ ,e> Az első jelentés London, julius 8. Az „Angamos" nevii olasz tengeri szállitógőzös a Magelhaens-uttól Talacahucába volt útban, amikor végzetes szerencsétlenség érte. A hajó nagy viharba került. A körmánykerék eltörött és ez a hajó katasztrófáját idézte elő. A kormány nélkül maradt gőzös a hullámok martalékává vált. Sziklákra szaladt, léket kapott és rövid időn belül elsülyedt. A hajó személyzetéből és utasaiból csupán négyen menekültek meg, akik úszva érték el a partot, Morhullas strandjára nagyon sok hullát vetettek ki a hullámok. Mivel a vihharral kapcsolatban tartós esőzés lépett fel, az esetleg életbenmaradottak fel­találására irányuló kutatások idáig eredménytelenek voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom