Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-08 / 153. (1780.) szám

8

«E^<M-MAGtoR-mRB2a>

1928 július 8, vasárnap.

i' i—i..

Amerikában élek

írta: Reményi József

A dm megtévesztő. Nem Amerikában élek, hanem Ohioban. Pontosabban Cleve- landban. Amerikáiéi Ohio körülbelül olyan messze esik, mint az istentagadótól az agnosztikus. Közel vannak egymáshoz, ám mégis a nüánsz távolítja el őket affvmástól. Egy istentagadó barátom álmában imádkozni szokott. Imáját igy kezdi: Miatyánk, aki szo- morkodól a mennyekben... Kétségtelen, hogy álmában végtelen fájdalommal sajnálja hitetlen magányát. Igen, Ohmban, a magam magányában (minden bevándorlónak egyéni magánya van emberi magányán kívül) Amerikáról álmodozom, amelyhez immár földrajzilag és állampolgári mivoltomban hozzátartozom s mégis keresem, szomorúan keresem, mert nemcsak azok keresik Amerikát, akik nincsenek Amerikában. Walt Whitman is csak látszólag a valóságot énekelte meg.

Tulajdonképpen hányféle Amerika van?

Amerika, amely az amerikaiaké.

Amerika, amely a bevándorlóké,

Amerika, amelyet elképzel a többi világrész.

Amerika, amelyet elképzelnek az amerikaiak.

Amerika, amelyet elképzelnek a bevándorlók.

Amerika, amely nincs. (Ez a legigazibb, hiszen erről esik a legtöbb szó.)

Mégis Amerikában élék, mert Ohio állam közelebb esik Amerikához, mint Prága vagy Mucsa. Mennyi tanulmányt, levelet, ismertetést Írtak az amerikai Egyesült Államokról! Ország-e? Nemzet-e? Üzleti vállalkozás-e, amelynek olyan a képe, mint egy kialakuló nemzeté? Az elmúlt esztendőben vagy egy tucat francia, német magyar könyv került a kezembe, amely Amerikára vonatkozott. Nagy képű benyomások, hangsúlyozottan szerény, tehát szerénytelen tudományos megállapítások. Itt-ott akad valaki, aki belelát Amerika veséjébe (például Andrée Sigíried), akad aki ötletesen bizarr (Alfréd Kerr), akad, aki az ujságiró szemével meglát természetes je- , fenségeket (Szabó László) s végül akad, aki le- i Telekben árulja el, hogy bármennyire élet- : rajziró, azért még nem Amerika-megértő (Emil Ludwig). Millió olyan Amerikát ismerek, amelyről ezek az irók nem tudnak, mert ] hiszen csak Amerikában voltak, de nem éltek 1 ott. Amerika nem rejtélyes, viszont nem olyan ; átlátszó, mint ahogy azt sokan hiszik. (Főként , azok az európai újságírók, akik a Josephine Bakerrel folytatott interjú alapján ítélik meg Amerikát. Ezek az interjúk inkább a mai Európa képét rajzolják meg.) Ismerek bevándorlókat, akik harminc óve élnek Amerikában. Ugyan miért? Mert a bensőség hiányzik j életükből. Csak akinek emberi mivoltát tudja megnevettetni vagy megrikatni Amerika, az él Amerikában. Csak aki érzi és nem pusztán érti ennek az országnak újfajta lüktetését (a nosztalgia csak egy része ennek a lelki hullámzásnak) tudja megteremteni a maga részére azt az életet, amely kikapcsolódik a bevándorló provinciális regionalizmusából, vagy j. pedig a látogató turista felszínességéből.

Mit jelent nekem Amerika? Nekem, aki y a „jő európai" eszmekörével indultam neki ^ az érett életnek? Szubjektivitásomat ne ve- , gyék rossz néven, annál, inkább, mert hiszen bluff (és nem blöff) a tárgyilagosság, amikor ^ a magunk sorsáról van szó. Madame Bovary “ is Flaubert! Pozsonyból indultam el pesti, bé- e esi, berlini, müncheni, Zürichi és páris kerü- 3 lővel Philadelphiába, Newyorkba, Cleveland- P ba s eljutottam Pennsylvánia államba, New- é York államba, Ohio államba s olykor Ameri- n kába. Mindenesetre közelebb vagyok Ameri- n kához, mint például a new englandi szárma- t< zásu Henry James, aki elkerült Angliába s az n angolokat meg akarta győzni arról, hogy kü- n lönb angol náluknál. Eljutottam Amerikába, de összepréselt magyar virágokat, sóhajokat, szavakat, emlékeket, neveket, hangokat rejte- n getek szivemben. (Az Isten szerelmérre, ne s: gondoljanak Farkas Imrére vagy az Uj Idők- n re). Legintenzívebb angol nyelvű amerikai 11 életemben a „jaj“ magyarul szakadt ki belőlem. Sokszor például azért, inért Juhász Gyű- n Iára emlékszem, aki bevezetett a magyar iro- ri dalomba. fi

Mit is jelent nekem Amerika? el

Az idegeimnek: külső aktivitást. Szimatomnak: füstöt.

Fülemnek: jazzt, amely annyira magától a értetődő,-hogy nem is beszélek róla. <(j,

Kezemnek: ismeri, a gyári munkás te- js nyerét. ' a

Testemnek: szűknek érzi az európai sza- cl Író ruháját. ^

Lábaimnak: lift helyettesíti a hegymá- i szást. j

Lokális Ahasverus mivoltomnak: az autó helyettesíti a bérkocsit.

Magyar mi voltomnak: egy európai orszá- j got, amely a térképen szép.-égi olt, a valóság- i bán zilált, érzéseimben költészet.

Emberi mivoltomnak: determinált ma- j

gányt. _

Elamerikaiasodott mi voltomnak: jóakaratot az egymüveltségü vagy műveltségre Hajló amerikaiak részéről.

Magyar irói énemnek: szélforgácsolt erőt.

Erkölcsi énemnek: idegenkedést a kom- meroializmuson élősködő, másokét reformálná akaró emberekkel szemben.

Kételkedő énemnek: fanyar irtó za tót a Hollywooddal és Broadwayel elhivalkodó irodalmi és művészeti pénzhamisítókkal szemben.

Intellektusomnak: megalkuvást a pragmatikus filozófiával.

Amerikai magyar mivoltomnak: a várossá torzult faluba való beletörődést.

Gyakorlati énemnek: biztos kenyeret és szállást, de nem biztos jövőt.

Politikai énemnek: szabadságot.

Esztétikai ízlésemnek: harmónia-hiányt.

Kíváncsiságomnak: azon csodálkozom,

hogy még tudok csodálkozni.

Szociális lelkiismeretemnek: harcot emberi magányommal.

Becsvágyamnak: a- siker relativitásának

igazolását.

Álmaimnak: (gyógyíthatatlan meggyé* ződős), aki költő vagy iró, az Amerikáját neon találja meg. Sehol sem. Ám erről Amerika: nem tehet. Az emberek! De én is ember va* gyök! Tehát én is! Bocsássunk meg mások* uak, hogy magunknak is megbocsáthassunk.;

így élek Amerikában.

így élek Ohioban.

Clevelandban.

Ha néha el is kerülök a délre, nyugatra, vagy keletre. Sőt Európába.

És hogy élnek Európában társaim, akik igyekeznek értelmet adni az életnek? É lnek-e?

Ungvár, julius 7. (Ruszinsakói szerkesztőségünktől.) Az ungvári városi közkórház körüli anomáliák már hánapok óta foglalkoztatják a csehszlovákiai sajtót. Az eddigi tényekből és adatokból mind nyilvánvalóbbá válik, hogy ezt a közkórházat a kormáhy politikai okokból az állam számára szeretné megkaparintani. Ez az oka annak, hogy a kórháznak járó államsegélyek késedelmes kiutalásával, valamint a betegápolási alapból fizetendő dijak be nem szolgáltatásával a „portás-krizisen" átesett kórházat

valósággal csődbe kergetik.

Hogy ezt a végpusztulást a város elkerülhesse, illetve elhárítsa a mintaszerű intézmény felől, az ungvári városi kórházbizottság kérvényt nyújtott be most az illetékes minisztériumhoz, amelyben kéri, hogy azoknak a kórházi számláknak összegét, amelyeket eddig minden eredmény nélkül terjesztettek fel, a minisztérium a legsürgősebben utalja ki.

Ha pedig ez még mindig nem lenne lehetséges, a napi ápolási költségek terhére felveendő egymillió koronás kölcsönhöz még legalább 400.000 korona előleget utaljon ki, hogy igy a kórház súlyos anyagi helyzetén — lehet mondani: teljes fizetésképtelenségén — segítsenek. E^zel a kórház felszabadulna a tartozásai után fizetendő óriási kamatok és perköltségek terhe alól.

Külön pontban kérelmezte, hogy a minisztérium tegyen eleget kötelességének és a havonta felterjesztett számlákat a következő hónapokban egyenlítse ki, vagy legalább azokra beérkezésük után minden esetben

havi 50 ezer korona előleget utalványozzon ki. '

Nagy anomália az is, hogy a kórházi betegápolási pótadóalap terhére történt kórházi felszámítások körül a minisztérium azon címen, hogy annak, aki után a felszámolás történt, illetőségi és honossági ügye még rendezve nincsen, levonásokat eszközöl,

holott az 1898. XXL magyar törvény 9 §-a ennek lehetőségét teljesen kizárja. A 35.000—902 magy. B. M. számú és ma is érvényben levő szabályrendelet 39 g-a értelmében ugyanis

közkőrkázban minden jelentkező beteget, kit az intézeti orvos felvehetőnek talált, legyen az helybeli, vagy idegen illetőségű, csehszlovák, vagy külföldi állampolgár, — ha üres fekvőhely van — személyi kiilömbség nélkül fel kell venni!

A kórházi bizottság ezután pontről-pont- ra felsorolja azokat a feladatokat, amelyeket a fenti magyar törvény az országos betegápolási alap terhére fizetendőnek, illetve teljesitendőnek előír, majd mindezekre való hivatkozással kéri a minisztériumot, hogy az ungvári városi közkórháznak, mint Ruszin- szkő legmodernebb és legnagyobb kórházának, a neki jogosan járó pénzbeli járandóságokat utalja ki. Ez a kérdés annál is inkább jogosult, mivel Ungvár teljesen vagyontalan város, melynek legutóbbi kiadásai is oly horribilisek, hogy a közkórháznak, ezidö szerint több anyagi segítséget nyújtani képtelen.

A minisztérium válaszát mindenki kíváncsian várja.

Röntgensugarakkal akarják f,meggyógyítani^ a

A Thymuszmirigy szokatlan kifejlődése oka a kriminalitásnak Egy newyorki orvos érdekes elmélete — ViHamosszék helyeit

röntgensugár

n

Az úgynevezett „tudományos szenzációk" hazája rendesen Amerika. Az európai közönség már megszokta, hogy a tengerentúlról jövő szenzációk mindig csak bizonyos tartózkodással fogadhatók el. Ennek oka főleg a ká- boruelőtti amerikai tudományos kutatások reklámszerüsége, felületessége és megbízhatatlansága volt. Kevés, tényleg kiváló szakembertől eltekintve, helyénvaló volt az óvatosság, mert számtalan főleg a lapok által koi- portált „korszakalkotó szenzációs fölfedezés" 'és „korszakalkotó szenzációs találmány" bizonyult csúnya blöfinek. Azóta azonban sok minden változott Amerikában. A háború olyan töméntelen pénzt juttatott az Egyesült Államokba, hogy az ottani tudományos intézetek nemcsak, hogy a világon a 'legjobban felszereltek, hanem lehetővé tette a komoly tudományos kutatást is, amint ezt igen sok elismert szakember bizonyítja. Az amerikai tudományos kutatás tehát rehabilitálódott, bár nem miinden esetben mentes a régi bűnöktől.

Legújabban olyan hir járta be a sajtót, mely rendkívül érdekes, de véleményünk szerint még egyelőre bizonyos tartózkodással kell fogadni. Arról van szó, hogy egy különben elég jónevü amerikai orvos állítólag meghálálta, a kriminalitást okozó — mirigyet.

A hir első pillanatban képtelennek hangzik, de aki a most „divatos" mirigykutatást kissé ismeri, ári nem érhetik meglepetések. Hiszen a mirigyhatást az ember szervezetére, -pszichéjére, sőt jellemére már részint bebizonyiTANK-TAMIIIN

Praha-Vinohrady, Mikovcova 4. üeí35jp,<Kim«R»S> bar a Vlrio^radjfni I Népies árak! Hetenként uj műsor! Népies árak E.tcentric — Jazzorchester

tolták, részint régóta sejtik. Hogy bizonyos

mirigyrendeilenességek nemcsak a szervezetre hatnak, hanem a szellemi tevékenységre is, annak egyik igen szép bizonyítéka a pajzs- mirigykiirtásoknál fellépő hülyeség, mely megfelelő tyreojodinadagolással megszüntethető. Ezért nem érhet meglepetésszerűen az a teória, amely szerint a kriminalitásra való hajlamosság és bizonyos mirigyhatás között összefüggés van. Hegy a kriminalitás és az egyéni külső között néha összefüggés van, azt már régen hirdette Lombrozo, a híres olasz kriminalista orvos, aki a koponya alakulat és a gonosztettre való hajlam között igyekezett összefüggést felfedezni. Kriminalisták előtt pedig régen ismert tény, hogy az arc bizonyos tünetei, például feltűnő asszimetria, vagy a szemek igén közel fekvése, elálló fülek stb. egyes esetekben kriminális hajlandóságra engednek következtetni. Ha most a már külső jelek után belső rendellenességben akarják megtalálni a bűnözésre való hajlamosságot, úgy ez senkit sem ejthet különös csodálkozásba, noha az elméletek meglehetős bizonytalanságba lógnak a levegőben.

Morális szempontból pedig határozódban el kell vélni a bűnözés és ez ártatlanság, a rosszaság és a jóság abszolút, materiális magyarázatát,

mert ez minden erkölcsiségnek, az érdemnek és az érdemtelenségnek tagadásához vezetne s azt bizonyítaná, hogy az ember nem felelős a bűnökért, tehát nem szerzett érdekkel a jósággal és erénnyel sem. Ebben az értelemben a hasonló elméletek feltétlenül elve tendők.

A jelen esettben a thymusz mirigyet „gyanúsítják". Ez a mirigy rendes körülmények között felnőtt emberben már nincsen meg. A gyermek születésénél még megvan. I A nyaktájon a mellcsont felső részén fekszik. | A gyermek második életévéig fejlődik, ezen- | íul állandó nagyságú marad, súlya a 16. élet-j

év elteltével 10—20 gram között váltakozik. Innen kezdve lassan zsírszövet foglalja el a thymusz-mirigy helyét. Felnőtt emberek leg- nagyobbrészénél a thymuszmirigy nincs meg, helyette zsírszövetet találni. Vannak azonban emberek, akiknél a mirigy megmaradt. Éppen ezek, mondja az amerikai orvos, Dr. H. Hersey, a gonosztevők. Ugyanis

a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a sulyok bűnözőknél rendesen megvan a thymusz- mirigy

én ennek jelenléte a legtöbb esetben súlyos bűnözési hajlamra mutat.

H. Hersey dr., aki mint orvos és röntgeno- lógus jó névre tett szert, megfigyeléseiről a napokban számolt be a newyorki orvostársulatban előkelő auditórium előtt. Szerinte a thymuszmirigy visszamaradása főként szadiszlikus bűnözőknél, tehát etsősroban gyilkosoknál figyelhető meg.

Az általa vizsgált esetek 70 százalékában állítólag gyilkosság miatt elitélteknél sikerült kimutatnia a mirigy visszamaradását. A modern kriminalisztika feladata tehát nem a villa-, mosszékben van, hanem abban, hogy a bűnözőket megfossza a bajíokozó mirigytől és így a társadalom hasznos tagjaivá változtassa. Sőt elmélete szerint egyenesen kötelezővé 'kellene tenni a thymuszmirigy kioperálását olyan esetekben, ahol az felnőtt korban is megmaradt, hogy ezzel megakadályozzák a gyilkossági hajlam kifejlődését. Mikor a nemrég kivégzett M. Grayt boncolták, aki tudvalevőleg Snyder asszonnyal együtt annak urát meggyilkolta, Hersey újból bebizonyitottnak látta elméletét. Ez a gyilkos ugyanis bestiálisán végzett áldozatával és a boncolásnál meglepő nagy és súlyos thymuszmirigyet találtak nála. Hersey szerint különben felesleges a meglevő mirigyet kioperálni, mert egy céltudatosan keresztülvitt röntgenkura a mirigyet elsorvasztja és igy hatását, mely belső sekrecióban nyilvánul, — megakasztja. Ezzel az eljárással — mondja az amerikai orvos — számtalan gyilkosságot lehetne megakadályozni és az emberiségben mindig szunnyadó kriminalitást esetleg teljesen megszüntetni.

Az elmélet igen' figyelemreméltó, de korai lenne ebből messzemenő következtetéseket vonni. Egyelőre igen sok megfigyelési adatot kell gyűjteni. Valószínű, hogy a kriminali- tási hajiam nem egy tényezőből ered, hanem sok komponensből áll. így nem vitatható, hogy a környezet, egyes öröklött tulajdonságok, az alkohol, a prostitúció kéz a kézben járnak a bűnözésnél. Ezeket nem lehet csupán egy mirigynek előfordulásával magyarázni. Különben ma még oly keveset tudunk a mirigyek belső elválasztásáról, hogy a kérdésben még korai a döntés. Az amerikai orvos megfigyelései figyelmet érdemelnek és amennyiben helyeseknek bizonyulnak, Hersey név* mindenesetre örökös marad, a kri ni ina! írnokában.

K.

így fiatalít és szépít a

A h

ossza élet

Az orvos eltiltotta a betegei az alkoholtól.

Két hét múlva igy szól hozzá:

— Nos, jobban érzi magát?

A beteg bólint:

— No látja, megfogja hossz^bbMan: c i?r7- ga éleiéi.

Azt mondja erre a páciens:

— Elhiszem önnek, doktor ur. .L ufo!só hét már olyan hossza volt, miniké kél esztendő telt volna el.

1 kormány mostoha bánásmódja pénzügyi csődbe kergeti Ungvár kizkórházáf