Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-04 / 151. (1778.) szám

4 ^RAXíMVVWíYARHmLAR 1928 juling 4, szerda. KÜLFÖLDI LEVELEK írja-. SZVATKÖ PÁL — Egy ember, aki be meri vallani —---- '' Páris, junius 22. Most olvasom a „Cándid'e“-(ban, francia forditáslban, Mussolini önéletrajzát, mely hétről-hétre jelenik meg folytatásokban eb­ben a tiszteletreméltó párisi irodalmi heti­lapban és talán azért olyan érde&es, mert ha talmon lévő állam fér fiú ír ja, azaz nem emlékirat és elmerő ngés egy lezajlott élet ragyogásán, hanem propaga/ndiamü, amit Caesar Ír, miikor még Galliában hadakozik s este a tábortűz mellett hétfelé diktálva so­hasem tudja, mikor támadják meg a barbá­rok a légióikat, hogy elragadják a faeoes-t. Bizonyos, hogy az irodalmárok elhúzzák a szájuk szélét, amikor Mussolini kissé 'bombasztikus és naiv stílusát olvassák, melyben például épp ma fedeztem föl a kö­vetkezőket: „Az arditik, ezek a hős ola­szok, bombákkal mindkét kezükben és tőrt szorítva a foguk közé, fenséges halálmeg- vetéseel rohantak az ellenségre, miközben fennen lobogtatták az olasz zászlót és nagy­szerű háborús himnuszokat énekeltek." Ez kissé sok igy egyszerre, bármily hősök vol­tak az amdltik. Mussolini stílusa csöpög a dagadó retorikától, s ha a szöveget elemzés akii miagára veszi az egészet és mi obiigán kivü'1 vagyunk, talán tetszett a bátor hang, a realizálni tudás és az akarat, mely igazo­lódott, tetszett a memoárirodialom dzsunge­lében az újfajta növény, mindenesetre Olasz­országon kívül is s®ive*sen fogadták a duoe feljegyzéseit. Amelyekből megtudjuk külön­ben, hogy az olasz diktátor a háború előtt komoly politikai tényező volt már s nem a nagy katasztrófa vetette fölszinre. Huszon­kilenc éves korában a szocialista Avanti igazgatója, szép pályafutás egy fiatalember­nek, majd amikor azok között, akiket „pro­fesszionista szocialistáknak" nevez, nem érezte jól magát, különválik, hiteire meg­alakítja a Popolo d'Italiát s D'Annunziőval ő lesz az olása háborús párt vezére 1915 elején. Nagy része volt abban, hogy Olaszor­szág belépett a háborús nemzetek közé. AJ prehisztorikus Mussolini 1919-ben feledés­be megy, újból kell kezdenie. A fascista párt megalakításakor a legnagyobb olasz lap, a Conriere deli a Sora mindössze húsz sorban emlékezett meg az eseményről, s a Milánó utcáin nap-nap után tüntető kommu­nisták vezetői, a hivatásos orosz agitátorok, nem is sejtették, hogy ebből a kis magból fog kinőni a világforradialom legveszedel­mesebb 7 ellensége. Mussolini megjelenése előtt Moszkvában biztosra vették Itália bol- sevizálódását, s tudták, ha egyszer az Appe- mn-félsziget vörös lesz, ezt a szint semmi le nem mossa többé Európáról: Itália után Németország jön és Ausztria, Csehország és a Balkán, majd sorra kerülhetnek a nagy győző államok, esetleg Anglia is. A duoe keresztülhúzta számításaikat, amennyiben ugyanakkora ellenerőt vetett M<jszkva étté, mint amekkorát az felvonultatott. Szemet szemért, hálált halálért volt a módszere, nem tagadta és erőtlen stílusban irt érde­kes önéletrajzában kinyitja azoknak® a sze­mét, akik szerint ebben a gyarló világban csak széipitgetéssel lehet eredményt elérni és veszedelmes dolog a vérre meg az erő­szakra hivatkozni. A duoe bátran szédít a® erőszakkal, úgy kezeli a világot, miim « férfi a nőt: energiával — és Charles Maur- ras, aki már 1902-ben hirdette az eréflyt az érzelemmel szemben, bizonyára rangban Benevenuto Cellini vallomásai mellé fogja helyezni Benito Mussolini rosszul megirt önéletrajzát. aoBaesssaasm Ballada egy falusi iskoláról Alsógyőrödön harminchárom szülő Írásbeli akarata ellenére sincs magyar tanító — A törvény szelleme és a mai gyakorlat — Jónás Imre plébános egymaga tanítja a kis iskolás gyerekeket — Ahol két esztendőn éi be­zárt iskola melleit tanítottak céljából egy hivatásos kritikus kezébe ad­nék, az illető nem győzné hangsúlyozni1, mennyi álpátosz húzódik meg a tulbőre szabott mondatok mögött és mennyivel erő­teljesebb és belsőleg igazabb például egy másik önéletrajzi rónak, Jean Jacques F.ous- seaoi-niak a stílusa, mely elsöprő, mint az égibáboru, szenvedélyes, mint a pokol és energikus, mint a zuhatag. A baj csak az, hogy eme Jeam-Jacques gigantikus szenvedélyű stílusa ellenére egyike volt a század legpipogyább és leg- tehetettenébb embereinek, míg ama másik, az erőtlen stílusú, az életben olyan erő- és energi ateljeeitményeket realizált, amelyék valamilyen felsőbb átértékelésben föltétle­nül nagyobb erőkoeffioienst tártál maznak, mint akár a világ legerőteljesebb stílusa. Ez az írás tehát nem mérhető inodlalmi függő őmolkíkiaíl, s a stílus álerejétől el kell tekinteni, ha az önéletrajzirő valódi és már megnyilvánult erején akarunk elcsodálkoz­ni, Vian valami ebben a vallomásban, ami annál ritkább lesz, minél több a vallomás: őszinteség, brutális őszinteség, minden ker­téi és és szépitgetés nélkül. Alapjában Véve könnyű dolga van Mussolininak: mig a leg­több önéletrajzi ró úgy igyekezik hangulatot teremteni maga mellett, hogy finomkodik és ártatlan báránykának szeretne látszani az ádáz farkasok között, ahol mindig a leg­kellemetlenebb véletlenekre van szükség, hogy a szegény ártatlan báránykák kényte­lenek legyenek szétmarcargolni az ádiáz farkasokat, eddig Mussolini nem tagadja, hogy ádáz farkas, aki betört az örök Város­ba, hogy frllallja a bárányokat — „megva­dult birkáik "inak nevezi őket —, amelyek eibégetfók az olasz győzedeimeí éis ellké- rődzték az erőteljes élletet. Elsősorban a háborús memoárokra vo­natkozik az őszinteség hiánya. Eddig a kéí- ezerhétszáztizennyolc (ez hivatalos adat) je­lentősebb háborús memoár író közül egy se merte bevallani: én pedig akartam a hábo­rút, meri jönnie kellett és népem boldogu­lása függött tőle. Nos, Mussolini szőról-iszóra a fontieket mondja s ezzel utat tart, ő az első, aki be meri vallani. „Első cikkemben, amely a Popolo d‘Itatiában jelent meg — űr ja — fölszólítottam a közvéleményt, hogy üzenjen hadat és vonuljon Ausztria ellen, Franciaország oldalán." „Én akartam Milá­nóban leginkább a háborút." „Kiadtam a parancsot: barátaim, követeljétek a végie­tekig a háborút." — Mussolini nem szé­gyeníti, s nem esik a legundoritóbb ember­típus hibájába, azokéba, akik közösen lop­ták és raboltak, de később letagadják és egyik a másikra akarja tolni az ódiumot. Istenem, a háború megtörtént, mindönki bűnös, aki részrtvetft benne ér, ölt. Nem lehet jóvátenni, meg nem történtté változtatni, volt, hát volt, igenis, mi csináltuk, emberek, senki más. Nem szabad gyáva bűnösként minden áron mást hibáztatni, mosakodni, kis birkát játszani, az ártatlant és a felelőt­lent, — különösen akkor nem, ha a kelet­kezés pillán a fában a memoáriró ott volt a vezetők között, akik elvégre mégis csak sze­repeltek a vemiiseage-náb Mussolini az eteő, aki be meri vallani és ha vallomását élőre kiszámította, fél szá­mit ott, mert frenetikus hatást ért el. Az őszinteség mem riasztott vissza senkit, talán az emberek örültek, hogy irne egyvalaki, _ Délsj&lovenssrkói szerkesztőségünktől — Alsógyő.'öd, junius végén. A Garam jobb partján, Lévával szinte át- ellenben fekszik Alsőgyőröd község, a nevéről ! elnevezett plébánia székhelye. A plébániához tartoznak Alsógyőrödön kívül Felsőgyőröd, Kis- I gyékényes, Töhöl, Garamlök és Sándorhalma. A j plébánián, melynek temploma még az 1300-as évek elejéről való, lakik Jónás Imre plébános, az országos keresztényszocialista párt lévai kör­zetének elnöke, aki már 29-ik éve élvezi, mint példás lelkipásztor, híveinek rendithetlen bizal­mát és osztatlan szeretetét. A faluban 35 iskolaköteles gyermek szülője közül 2 szlovák, 33 magyar nyelvű iskolai okta­tást akar: a helyzet azonban ma az. hogy a faluban ma egyáltalán nincs tanító s ha a plébános, hí­vei iránti szeretettől vezérelve nagy túlter­heltsége dacára éa a hitoktatás rovására, nem tanítaná a kis nebulókat ai irás-olvasás elemeire, akkor az Ur 1928-ik esztendejében a györödi kis katolikus gyerekek analfabéták maradhatnának. Be vessük csak papírra, hogy mit is tudnak ennek a megdöbbentő helyzetnek a históriájáról az aisógyőrödiok. & Megtudtuk pedig a kővetkezőket: Alsógyőrödön, Felsőgyőrödön és Kis gyéké­nyesen hosszu-hosszu esztendőle, szinte emberöl­tők óta állandó magyar római katolikus fele­kezeti iskolák állottak, természetesen magyar tanítókkal. A változáskor a tanítókat egyszerűen menesz­tették. Jónás Imre az alsógyőrödi tanítót, hogy híveinek az oktatást biztosíthassa, marasztottá". Az maradt is. Erre az iskolaajtdkaí hivatalosan lepecsétel­ték és megtörtént az a huszadik században szinte fantasztikusan hangzó eset, hogy az al- sőgyőrödiek nem mehettek be a saját isko­lájukba a hivatalos pecsét miatt. S mikor az iskolaszék továbbra sem változtatott a magvar tanítási nyelven, Alsógyőrödön két esztendőn keresztül bezárt iskolaajtók mellett tanítottak. Jónás Imrénél lakott és kapott kosztot Daday Lenke tanítónő, aki jó emberek kegyéből kapott havi 100—100 korona „fizetést". Nyáron és ősszel kinn az udvaron volt az iskola: padokat hoztak s azon ültek az iskola nélküli „iskolás" gyerekek, hogy szüleik akarata szerint magyarnyelvű oktatást nyerjenek. Egy szép napon aztán egyszerűen 1—1 álla­mi tanítót rendeltek ki a felsőgyőröd! és a kis- gyékényesi felekezeti iskolákba * ezekben a felekezeti iskolákban már har­madik éve tanit az állami tanító. Minden valószínűség meg van annak, hogy fel­tegyük, hogy az alsógyőrödi iskolával is ugyanez a tervük azo’ nak, akik a törvény szellemével és betűivel szöges ellentétben nem respektálják annak egyes rendelkezéseit, sőt önhatalmúan éa káros politikai szempontoktól vezetve ennek elle­nére cselekszenek. » # Nézzünk csak a dolgok mélyére: Az iskolaszék 1927 december 26-áról kelte­zett jegyzőkönyvéből kitűnik,* hogy az iskolaszék ekkor a tanfelügyelőnek 881/927. számú átiratá­val foglalkozott, melyben a tanfelügyelő elren­delte, hogy csak szlovák iskolai képesítésű tanító választható, aki „állami szempontból is megbíz­hatói" Ezzel szemben érvényben vannak a törvény következő rendelkezései, melyekre az iskolaszék kérelmében hivatkozott is: Az 1868. évi 44. t. c. 14. §-a kimondja, hogy az egyházközségek a felekezeti iskolák nyelvét maguk állapítják meg. Az 1907. évi 27. t. c. 18. §-a ugyanezt a jogot megerősíti • kimondja, hogy szabadságában áll az egyházközségnek a felekezeti iskola tanítási nyel­véül a gyerekek anyanyelvét vagy az állam nyel­vét megállapítani. Az 1907. junius 8. 2085. sz. elnöki rendelet 15. §-ának 1. pontja pedig kimondja, hogy a gye­rekek anyanyelvét a szülők állapítják meg. így tehát Alsógyőrödnek a törvények adják meg a jogot, hogy iskolaszéke megállapítsa az ok­tatás nyelvét s a 35 tanköteles gyermek szülője közül csak 2 akadt, aki szlovák, ellenben 33 olyan, aki gyermekét okmányszerii irattal magyar anya­nyelvűnek vallotta. # A referátus azonban erre nem ad semmit, a népszámlálás adataira hivatkozik. (Érdekes lenne megtekinteni a népszámlálás idevonatkozó eredeti iratait!) As iskolaszék tehát elhatározta, hogy kéri an egyházi fönhatóságot, hogy az ügyet tegye vizsgálat tárgyává s ide egy magyar tanítót nevezzen ki. A hivatalos válasz erre úgy szólt, hogy a' fent idézett törvények csak akkor használhatók, ha azok magasabb államérdekkel nem ellenkeznek. A nebulókat tehát a jószivü plébános és gon­dos lelkipásztor egymaga oktatta tanító hiányá­ban, azon a nyelven, amelyet a szülők kívántak. Az iskolaszék pedig megpróbálkozott a pá­lyázat kiírásával, öt lapban, összesen 16-azor hir­dette ki a pályázatot, december óta, „szlovák ké­pesítésű tanítót keresett magyar tannyelvű isko­lához", gondolván, hogy ebbe aztán már igazán nem kapaszkodhat bele semmi rosszakarat. Érkezett is egy pályázat, de az is magyar ké­pesítésű tanítótól. Erre az iskolaszék kiküldött egy bizottságot Nagyszombatba. Az ez évi február 291én kelt ha­tározat alapján 5-tagu deputáció ment március 3-án a nagy- szombati apostoli adminisztrátorhoz, hogy megnyerjék az egyházi főhatóság beleegyezé­sét az egyetlen pályázó alkalmazásához. A deputáció vissza is jött s arról számolt be, hogy úgy Caban irodaigazyató, mint Neéesálik egy­házi főtanfelügyelő, mint Jantausch apostoli adminisztrátor kijelentették, hogy miután más pályázó nem volt, az egyetlen pályázót az iskolaszék ideigleneesen alkalmazhatja. Alexa Jánost erre tényleg meg is választották s Jónás Imre őt szabályszerűen be is jelentette. Er­re Boéák Gyula egyházi tanfelügyelő az irta, hogy „az egyházi főhatóság 1928. április 25-én kelt 2464/928. számú leiratban azt közli, hogy „a deputáció ugyan jelezve volt, de végrehajtás­ra sor nem került". Alexa János közben meg is jelent Alsógyőrödön, azonban — úgy tudják — alig hogy megjött, állí­tólag magától Ozabál József aranysomaróti állami tanfelügyelőtől olyan üzenetfélét kapott volna, hogy legjobb, ha leköszön, mert a képesítést itt sose teszi le. Akár igy volt, akár nem, így fiatalít és szépít a Corall-créme Ml-puder MI -szappan F31 erakat a £. S. K. réaséroi Vörös Rák gyógy lár, Bratislava. fe===!Jgg—— ____Hl___I un m I n tén y az. hogy ma a tanítói állás betöltetlen, 1 mert nincs, aki el merje foglalni. # Az alsógyőrödi gyerekek azért mégis csak’ szüleik kifejezett s okmányszerűen Írásba tét' akarata szerint tanulnak magyar nyelven: Jónás Imre plébános ezzel csodálatraméltó példáját mutatta meg annak, hogy milyen a jó lelkipásztor, aki híveiért minden munkát és megterheltetést magára vállal. Az ő nemes és önfeláldozó buzgalma azonban mit sem változtat azon a szomorú tényen, hogy egy öt iskolával megterhelt, nagy plébániáé plé­bánosnak • , a hitoktatás elhanyagolásának veszélyével i egymagában kell betöltenie a tanító szerepét is. csak azért, mert a törvényes előírásoknak nem tudnak, vagy nem akarnak érvényt szerezni azok, akiknek első kötelességük volna, hogy a tör­vényt betöltsék. # Igyekeztem híven visszaadni a halottakat.; Az egész talán szárazon fest, de balladának — ballada, j Gyfiry Dezső. Az észt külügyminiszter a haiti államok szövetségéért Révai, julius 3. A Révaiban rendezett észt daiosümiepen megjelent Rebane kül­ügyminiszter is és a kihallgatásra jelentke­ző újságírók előtt nyilatkozott Észtország külpolitikai helyzetéről és célkitűzéseiről. Kijelentette, hogy országa a bekepolitnka hathatós tényezőjének látja a népszövetsé­get. A keleteurópai viszonyok normális ala­kulását a balti államok együttműködése függvényének tekinti és szerencsésnek s életképesnek találja a balti államok szövetségének megvalósí­tását. Megenult tette még a külügyminiszter az Észtországiban lévő külföldi vagyonok kisa­játítását is. örömmel konstatálta, hogy a' legtöbb külföldi állaimmal sikerült az egyez­séget létrehozni, csak Németországgal szemben maradt nyitott kérdés a német állampolgárok vagyonának kisajátítása, illetve meg­váltása. A németek különleges követelésekkel lép­tek tel főleg a földbirtoka efonm végrehajtá­sa terén s az észt kormányzat arra az állás­pontra helyezkedett, hogy kivételit még ak­kor sem tehet Németországgal, ha ez hátrá­nyosam befolyásolná a két ország egyébként élénk kereskedelmi összeköttetését. Zátonyra futott és eisiilyedt egy angol {irkáié Newyork, julius 3. A Daunftless angol’ cirkáló' hétfőn Harringoove közelében Hali- faxtól tiz méirföldnyire siürü ködbe került, elvesztette a tájékozódást és egy S2,ildiazá­tonyra futott. A sülyedő hajó SOS jelzéseket röpített szét és a közéli kikötőikből több' vontató hajót küldtek segítségére. A süllye­dő hajó parancsnoka elrendelte a cirkáló kiürítését, ami a legteljesebb rendben ment végbe. A legénységet a fontosabb h/n'jófelszereléssel és rakománnyal együtt a segélyhajók ■fedélzetére szállították. A cir­káló menthetetlenül elsülyedit. így fiatalít

Next

/
Oldalképek
Tartalom