Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-31 / 172. (1799.) szám

10 ^RW^MAfi^ARHlRLag’ 1928 foltos 81, SzmHÁzKönWKabTüRA A kassai magyar leány, aki meghódította a világot Bárkány Mária halála — Uralkodók, államférfiak hódoltak neki, az egész világ becézgette, de a szivében mindig magyar maradt — A hurfürstendammi magyar lakás — A hetven esztendős nagy leány Az első nap mérlege Ausztria győzött a súlyemelés két csoportjá­ban, szerzett két aranyérmet. Amerika 2 győzelem, 2 második hely és negyedik hely. Nyert két arany- és két ezüst­érmet. Svédország: egy harmadik és egy negyedik hely. Kapott egy bronzérmet. Németek: győztek egy súlyemelésben, szerez­tek az atlétikában egy ötödik és egy hatodik he­lyet. Egy arany és egy bronzérmet nyertek a súly­emelésben. Franciaország szerzett egy harmadik helyet, kapott egy bronzérmet. Anglia: két negyedik, egy ötödik. Dijat nem kapott. Finnország egy első és egy második hely. Ka­pott. egy arany- és egy ezüstérmet. Olaszország egy ezüstérem. Svájc és Hollandia egy-egy bronzérem. Miéri maradtak távol a iranciák a §elvonulásról gyei Konopacska asszonynak erős harcot kell vívnia az amerikai és japán atléta nőkkel. O Magyarország Argentinia ellen játsza első vizipolómérkőzését. Amszterdamból jelentik: A Nemzetközi Üszószövetség szombaton ejtette meg az uszószámok sorsolását. Magyarország az első fordulóban Argentiniával játszik, mig Csehország Angliát kapta ellenfélül. — Svédország Hollandiá­val, Málta Luxemburggal, Belgium Írországgal játszik. Amennyiben Magyarország győz Argenti­nia ellen, az Egyesült Államokkal kerül szembe, mig Németország Belgium —- Írország győztesével játszik. Az uszószámokban a magyarok jó helye­zést nyrtek. — 100 méteren Wannie Arne Borg- gal és a francia Kleinnal kerül szembe, Gáborffy aránylag könnyű ellenfeleket kap, mig Bárány­nak nincs komoly ellenfele. A középfutamba való­színűleg mind a három magyar bekerül. — A 100 méteres hátuszásban Bicskey ellenfele Lauíer lesz, aki mögött második lehet. — 400 méteren Wannie Arne Borggal és Weismüllerrel szemben nem jöhet számításba, Tarródynak könnyebb ellen­felei vannak. — Az 1500 méteres úszásban Antos a cseh Thakaisivel, Halasi pedig a francia Van- deplanquevel úszik egv előfutamot. A Budapesti HiuiLap tegnapi számé­ban olvassuk Vértesi Dezső itoMlból Bár­kány [Maniláról az alábbi kedves meg- emMkieaélsit: Berlin, julius 27. Bárkány Mániát, akiinek halállá hiúiét mór el­vitte a Ibáviiró, a színpadion sohasem láttam. Valóba sdklalt otivaistaim lés halliMtia/in móllá, támlán csendes tett líönüliötlte miimdiea. A világháború aflábt szüne­telt a művésziét. A háború után mieghivoitt, miilnit minden magyar embert, aki ebiben a millióé mietno- pollilsban valaki telt. Kié szállómjában vártaim pár piilanatig. A sza­lon iegytik fálá — nagy tükör. A itiüklör etőbt állvá­nyon egy kép. Egy szép nő miellképe. Feketehaju, tüzetaszarnü, memiee vonásokkal teli arc. 'Gyönyörűen metszeti ajkak, nagy, szedtem! Majjdionságokina vád­ló milagas homliok éte egjyüJHt és küllőn az asszony! bajok legyesülése. Leubach festménye. Bádkóiny Mánia feledhetetlen képe. 'így nlézelli ki a kassai kis leány, amikor elindult a világiot meghódítaná. FálssiásadkM 'ezelőtt. És hogy sikerült a hódítása. A kiis szállón bétenyiitik a nagyobbá. Azután jön a zeneszóba. És mind a három temem ... egy kis mú­zeum. Csupa emliék, csupa figyelmeztetés a gyö­nyörű mulllhra, fáj'dallmas eimtékezteítiés az etmulás- ra. Amiit látunk, mdmd atjándiéfli. egy-*e<gy feledhefeit- ten éűivezetíélrlt. Kezdve Bismarckon és Végezve a francia miiniszfceiren, aki hódiotva &r a német mű­vésznőről Azután jönnek a nagy és a kis kollégáik, fér­fiak és nők, öröm, báimuteiti, imigykediés, féltiékeny- ség, őszinte elismerés, iuiláiiiadő ielkesedlés váilita- 'koznak a felirasokban, amelyek a benema-vatiO'titnak csak arról tanúskodnak, hegy ezekben a temmelk- ben egy nő éli, akiit ismert, szeretett, becsült a fél viTJág. Egy piffllamaiftna feltűnik, hogy a régi szokástól eitiérően vrilrág, koszom, aranyos Seliirásokkal teli iszalógdlisc nem látható. Az eliem'€niésn«k a míitndlen- nlapois tanulságai az előszobában kaptak helyet Ott az egész faltat beftedlik. Aki sok nyelven beszéli, önö­mét lelheti a naiv hódiolat örökké élő, ismert meg­nyilatkozásain. Hollamtdusok, franciák, dánok, své­dek, angiolók, olaszok, oroszok, femgyetek, jelzik anyanyelvükön, hogy IBáirikány Márlia művészete egy uj vdlágiót nyitott meg telki szemeik leülőtlt. Ledbach Bárkány Mániája szembenéz vettem. A naigy tükortfaflbóíl újból csak a páratlanul szép jelenségeit látom. Ime> ez a leány, akii — mietrl. Aki Bécsibe ment, hegy a könyvelés tudományát meg­ismerje és iszinésznő. ölelt ibettőie. Szitmészniő, aki már megjelenésiével hódfitotlt és attci hangjával bele­lopta miagá't a szivekbe. Égi tűnőmén yuek hiivták. Bánmienre ment, nyitott ajtókra talált. A Majna 'tpeflleftJÜi Frankfurtból Hamburgba, onnan Berlinbe jött és csaikhaimar mint császári és királyi udvari sziiniészniőt 'emlegették. útja efliviiBte Güthe Mairgátjától Sudermann Mag­dájáig, a klasszikus drámai hősnőktől a francia feJMJllágti hölgyekig. Mindenütt egyforma eired- miénnyek Mert... ez a kivételes asszony csak a művészetnek élt. Másít nem ismert és nem szeretett. Tapsra kényszeritieni a tömegek megunutiaitini nettel hogy egy gyenge nő a leguia gyóbbat, a legszebbet tudja elébe varázsaim, volt egyetlen törekvése, vá­gyai, állma. Taps és Viirágzápor kettletit neki minden este 'és minden nap egy vesztett csata volt, amelyen pihenni volt Idény télién. É9 amikor Németország rmáir a lábánál hevert, vándorútra kelt a saját tár­saságával >és bejórla a féllvilMgol, útja elvitte miiin- denlfelié, ahol — németiül bewJéüteik és a kassai ma­gyar leány rendületlen úttörője lett a német művé­szetnek, a német, politikának, hisz ő volt az első, aki vagy harminc esztendővel -ezelőtt Páriába mie- TtészfkeKfetlt, németiül játszani. Perlieikedljem velle, hogy miént lett német...? Hasztalan lett volna, mert eltérően több jeles, .szinte magyar származású művésztől; igazgatótól, reinidezőílőll, mindvégig bevallottan magyar (maradt és ma­gyar emberrel csak magyarul beszélt. Peirtekedjera velle, hogy a nemeit művészeit út­törője volt, amikor a magyar tirodiaOmial ásmierle 'és mindvégig bámulatos tudással elcsicsetngelt egy- eigy magyar veirsecsk'ét is. Ma már tttáir volna airról beszéttiitív hegy mii vitte a néhnet művészet berikeiibe, talán valaha a német Becs, Sonnenlhali, alM első la- ntitójia volt és ismorcsieis rajongói, akik nagy Né­metországiból kerülitek, ki? És amiikor mégis fájó sZiwel merítem a nagy veszteségre gondolni meg- uezdlüllit a függöny és eleimbe lépett a mái Bár- kámy Mánia... Egy öreg asszony. Leányosan ikatimi __ die te ibilfutimuira ié« fekete haj. Arca. tette ibaramdláikkatl, mlinltbla müiinden esztendeje a piihenléEnueik külön nyomát hagyta volna, csak a nagy fekete szemek ragyogmaik még, talán már nem a lelki tüZlől ha­nem az ©llpusztiiithiaifiatfliani szellemi 'erőtől táplÉiliva. így fest B'árkány Máitia majd két évtizedes pihe­nés után... de csak egy pillanatig. Azután ettlkezd beszéllni és hangja, nklií.r csak évHlizedekkel ezeHiőlt, újból belopja mágiát a sZiivibe és a látogató a mű­vésznő rabszolgája. 6itákig ibuid beszélni és órákig megértő baMiglatóra talál. Tudjas hogy embereit mii, lérdekCIL és viszi magá-val őket a régi jő világból, amelyben az igazi művészet még vattódli dliadalókalt arathatott. iRégii újságok kerülnek ki iaz fiiróaSzitiall mélyéiből apró lelkes Oelrásoik, tuíliáirtaídó dicsére­tek, de fkaarikaturak is. ÍPéMáutt. Bádkány Mária! magyar huszárioirmamhában, amiiinlt ÍPárisbÓl vŰSz- szaitiérve szemlét fairt a néimet művésznők föüötifc, •GsodMiatasian. az első, aki tiszteleg neki, a beriiimli császári színház akkori uj csillaga... Poppe Rózsa asszony, ismét csak Magyarországból származótlli Minden arcképnek, minden fieUnósnak, mlindien ose-i csebecsénefc megvan a maga töartlénete és mig Bár-* kány M'ártia magyaráz, beszél, mulattatja önmagát ■és egész társaságát De csilit, ráadásul köveltlkezik valami, a művésznő előad pár apróságot; pór ver­set, pár mulatságos történetet, aki behunyja a eze-* miéit, vagy e pillanatokban LemJbach képét ttáttja, egy félszázaddal fiialtalalbbnak gondiollhatja magát, Semmi sem változott, csak mi mindnyájan öregeb­bek lettünk. De Iha az idők változtak is, a kuriürsteadamima lakás mindig csak magyar maradt. A nagy némtet művésznő magyarul gondolkodott, magyarul ér-* zetlt Unokahugát, egy ismeri: émelkesmőt, Weile Irmát, aki vele lakott, magyarnak nevelte. A het- venesatendős leány nagy, fekete szemlével sehogy-* seim tudott beletörődni a háború változataiba, és ha egy magyart vitt elébe a sors, addig el nem en­gedte, amíg ki nem beszélte magát vele. De leány maradit telki érzéseiben is, az örök asszony, aki csak akkor érezte magáit boldognak, ha központja leheteti egy nagy társaságinak. Otthon, a szalon­jában, ahol másról sem tehetett sző, mint a nagy Mari néni művészetéről És idegen helyen, ahol Bárkány Máriának mindig a vezető szerep jutott. Emlékszem, a múlt esztendőben eljött a külföldi újságírók bálijára. Hetven esztendőnek terhével1. De bóldogtam mosolyogva, a keblét egy sereg apró ér­demrend diisziteltte, egy gyöngysor, anneliyniek alig­ha Van párja a Világom És amikor a kollégáiklat; b fcamidiákaft, az angolokat, az olaszokat: asztalához vittem s ő beszélgetett velük anyanyelvükön a sa­ját művészetéről kivételes sikereiről; tüneményes pályafutásáról; boldogsága nem ismeri határt. Haj­nalig tartott udvart pezsgŐ3 poharak között Most elment örtofcrle; az emberek- manapság gyorson telednek. De a Lénbaoh-kép varázsa örökké fog ölni... A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig Benyovszky Károly könyvéről Benyovszky Károly azok közé tartozik, akiket -a közvélemény őrszolgálata nem rög­tön vesz észre. Egész ismeretlen ember ez a fáradhatatlan kutató, akinek tudományos erudiciója, alapossága, • szorgalma, kitartása már eddig is hézagpótló, komoly munkát ho­zott. Benyovszky Károly a magyar színészet történésze. Különösen Pozsonnyal és a pozso­nyi szinészettörténettel foglalkozott. Két ha­talmas könyvben megírta a pozsonyi német színjátszás történetét s egy ötvenoldalas füzet­ben ő elvenitette meg az olvasó előtt az első magyar drámai dalnoknő: Schódel Rozália élettörténetét. Nemrég jelent meg eddig leg­nagyobb müve: A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig. Benyovszky ezzel a könyvé­vel hatalmas munkát végzett. A közel három­száz oldalas, bőven illusztrált, szép kiállítású munka megkapta a Magyar Tudományos Aka­démia jutalmát s ezzel egyúttal a legfelsőbb fórum hitelesítését is. A maga nemében egyedülálló irásmü ez a könyv, mely roppant fontos kulturdokumentuma a magyarság mult- századbeli életmegnyilvánulásának. Benne van és rajta át lemérhető, hogy a magyar drá­ma megjelenésével mekkora társadalmi és kulturális lehetőségek pattantak elő a német színjátszás hegemóniájába kötött Pozsonyban. Ez egy forradalmi kapcsolódás volt, sajátosan és tragikusan magyar. A magyar színészet hőskora volt akkor. A feltúrt, költők, írók, po­litikusok által uj társadalmi sorakozóba moz­dított kollektivum kísérőképpen dobott ki magából egy Lendvayt, Egressyt, Dérynét, La- borfalvy Rózát, akik a szent misszió tüzével járták be a Csokonait, Petőfit hömpölyögtető, 1848 felé rohanó magyar vidéket. Ennek a nagy körüljárásnak eredményeképpen verte le gyökereit Pozsonyban a magyar Thalia. Be- nyovszky könyve írja le érdekfeszítően a po­zsonyi magyar színház és színjátszás bölcső- korszakát. Német színészet már nagyban vi­rágzott ebben a tipikus német városban. 1757- ben Lessing is Pozsonyban járt. Itt ^mutatták be a Bölcs Náthánt és német nyelven először Pozsonyban adták Shakespeare OthelUiját meg a Lear királyt. 1774-ben építtetnek magyar pénzen magyar mágnás urak német színházat a mai városi színház helyén. Egy bécsi szín­társulat kevésbé nagyszerű művésze, aki Amszterdam, julius 28. Kínos feltűnést keltett a nemzetek között, hogy a franciák nem vettek részt á megnyitó ünnepségen s nem jelentek meg a felvonuláson. Franciaország távolmaradásának okát senki sem tudta, mindenütt csak találgatták, hogy milyen súlyos sérelem érhette a franciákat, hogy még az olimpiai esküt sem tették le. Végre estefelé megjelent egy a franciák által kibocsátott kommüniké, amelyben rávilágítottak arra, hogy mi késztette őket a távolmaradásra. A francia je­lentés szövege igy hangzik: Pénteken délelőtt, amikor a francia atléták frenirozás céljából autón akartak bemenni a Sta­dion kapuján, a Stadion egyik őre azonban ezt nem akarta megengedni és hevesen összeszólal­kozott Paul Mericamppal, a francia olimpiai bizott­ság tagjával, aki egyben a francia atlétikai szövet­ség főtitkára is. Az őr rövid szóváltás után az ök­lében lévő kulccsal Paul Mericamp arcába sújtott. Clairy, a francia olimpiai bizottság elnöke és a sértett azt követelték a holland olimpiai bizottságtól ■hogy az őrt azonnal bocsássák el A hollandok megígérték, hogy a legteljesebb elégtételt fogják szolgáltatni s a magáról megfeledkezett alkalma­zottat azonnal el fogják bocsátani. Schimmelpen- iiinck báró, a holland olimpiai bizottság elnöke megjelent a francia főkonzul előtt és sajnálkozá­sát fejezte ki a történtek felett. Szombaton reggel, amikor a franciák ismét a Stadionba igyekeztek, meglepetve látták, hogy a bű­nös alkalmazott még mindig régi szolgálatának he­lyén van. Azt hitték, hogy délig felváltják. Dél­ben azonban, amikor a franciáit autói a Stadion elé érkeztek, az inzultáló alkalmazott még mindig ott volt. A franciáknak. előtte kellett, volna elmen­ni, hogy a stadionba bejussanak s ezt sértőnek és a vendégjog megcsúfolásának tekintették és spon­tán elhatározták, hogy nem vesznek részt az ünne­plés megnyitáson. A deklaráció alá Frank Reichel a francia olimpiai bizottság főtitkára irta nevét. Az affért azután szombaton este eliminálták. A franciáktól ünnepélyesen bocsánatot kértek és a garázda alkalmazottat elbocsátották. Az olimpiai bizottság ezután az esküt külön kivette a franciák­tól, úgyhogy azok már a súlyemelésben is indul­tak. OLIMPIA! NAPTÁR Julius 30, hétfő: Atlétika: 400 m. gátfutás döntő. — 100 m. futás döntő. — 800 m. síkfutás (középfutamok). — Kalapácsvetés. — 100 m. női síkfutás (elő- és középfutamok). — Vitőrvivás csapatbajnoksági döntő. — Szabad birkózás első forduló. Julius 31, kedd: Atlétika: 800 m. döntő. — 100 m. női futás döntő. — 100 m. gátfutás (elő- és középfutamok). — Távolugrás. — Női diszkosz­vetés. — 200 m. síkfutás (elő és középfutamok). — 5000 m. távfutás döntő. — Vitőrvivás: női és férfi egyéni verseny. — Modern dekatlon: lövés. Szabad birkózás folytatása. MIK AZ ESÉLYEK? Hétfőn a 400 m. gátfutás, a 100 méteres sík­futás és a kalapácsvetés döntőjét bonyolítják le. Megkezdik a 800 méteres futást is, amelynek döntője kedden lesz. Ugyanakkor kerül eldöntés­re a távolugrás és a női diszkoszvelés. — Kedden dől el az 500 méteres verseny is. Kalapácsvetésben helyezést csak az ameri­kaiak, svédek é3 olaszok érhetnek el. Valószinü- leges győztest az amerikai Connersben látjuk, akit az első helyen a svéd Sköld szoríthat meg. Mar gyarország és Csehszlovákia ebben a versenyben nem játszanak szerepet. 800 méteres síkfutásnak három futó a favorit­ba: Hahn (USA), Sóra Martin (francia) és Lo-we (Anglia), aki a táv védője is. A magyar Barsi és a csehszlovák Sindlcr a középtájon végezhet. Távolugrásban Amerika fogja elragadni a pálmát. A fehér Hamm és a fekete Jlubbard egy­formán favorltjai a versenynek. Harmadik a né­met Dobermann lehet, xmg a délafrikai Atkison a hatodik helyen végezhet. Csehszlovákia és Magyar- ország itt is csak jó közepes eredményt érhet el Az 5000 méter a finnek zsákmánya lesz, akik valószínűleg az első öt helyet foglalják majd el Nurmi, vagy Ritola vezetése mellett. Egyedüli veszélyes ellenfél a svéd Wide. A magyar Szerb és a csehszlovák Koscsák tisztességes helyezést érhetnek el A női diszkoszvetésben a világrekorder len­USÍPORT- . LABDARÚGÁS Szlovenazkói eredmények )( A miskolci Attila Kassán szombaton Kassai SC csapatát 8:0 (2:0) arányban fölényesen le­győzte. — Vasárnap a miskolciak a Slaviát is 3:0 (2:0) arányban verték meg. Biztos győzelem. A miskolci csapatban mindkét nap Siklóssy és Mu- koray góljaival brillírozott, mig a második nap Attila kapusa sok helyzetet tisztázott. A KSC igen széteső játékot produkált, mig a Slavia sokban méltó ellenfele volt a miskolciaknak. )( Az ÉSE legyőzte a bécsi Brigittenauert. Érsekújvárt tudósítónk jeleyti: Értékes győzelmet aratott tegnap az Érsekújvárt SE a bécsi profi­liga exbajnoka felett, amennyi!, n azt 3:0 (3:0) arányban legyőzte. Igaz ugyan, hogy a bécsiek már kilencedik meccsüket játszották 10 nap alatt s igy ha támadásaik szépek, ’j erőtlenek voltak. Az ÉSE ambiciózus és friss játékot prgdukált, bár Lackó, Kessler és Néder I. nélkül játszott. Az ÉSE legjobb tagjai Szigethy, Zsarnócay, Keller és Svidrony voltak. Néder II. érthetetlen brutális magatartásával eljátszotta a közönség szimpátiáját. Teljesen ok nélkül faultolta a bécsi Brossbauert, alá összeesett. A meccset, amely 1200 néző előtt folyt le, Löwinger vezette. )( Pozsony. Cérnagyár—BTC 1:0 (1:0). Osz­tályozó mérkőzés. A Cérnagyár az első osztályban marad. )( A Brigittenauer AC Zsolnán játszott szom­baton, ahol az SK-át 5:2 (3:1) arányban legyőzte. )( A Zsolnai SC vasárnap a brünni Moravská Ostravát 7:0 (4:0) arányban fölényesen legyőzte. Külföldi eredmények )( Németország futballbajnoka a Hamburger SV lett, amely az Altonában lefolyt döntőn 5:2 (3:1) arányban győzte le a berlini Herthát. A meccsnek 40.000 főnyi nézője volt. )( Stockholm: Ausztria—Svédország 3:2 (2:2). Országokközti mérkőzés. Biró: Andersen (Norvé­gia). Ausztria a második félidő 26. percében szer­zett góllal győz. Góllövők Ausztria részéről Gschweidl, Smistik és Seidel, mig Svédország mindkét gólját Lundahl lőtte. )( Bács—Gráz 6:1 (3:0). Városokközti mér­kőzés Grázban. A bécsi csapat fölényesen győzött. TENNISZ Franciaország vezet a Davis Cup döntőjében l’áris, julius 30. A kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében szombaton a párcsjátszmát nem tud­ták lebonyolítani és igy annak lejátszása vasárnap­ra maradt. A párosban Amerikát a Tildén— Huntcr bajnokpár, Franciaországot pedig a Cochet —Borotra alkalmi kettős képviselte. A franciák 6:4, 6:8, 7:5, 4:6, 6:2 arányban győztek s igy Franciaország újból a Davis Cup favoritja lett. uszAs )( A Pozsonyi TE uszóverscnyén a követ­kező jobb eredményeket érték el: 200 m. mellú­szás: Kinzel (PTE) 3:05.9, Czegka (Brünn—Aegir). — 100 m. szabaduszás: Steiner (PTE) 1:05.5. — 100 m. hátuszás: Apfel (PTE) 1:25.3, 2. Lángé (Aegir) 1:27. — Vizipoló Pozsonyi TE—Aegir, Brünn 12:t (8:0). )( A budapesti NSC uszóversenyén Bilskey (Eger) a 100 méteres hátuszásban 1.15.4 alatt beállította az országos rekordot. Az NSC—OTE bajnoki vizipoló meccsen az NSC 3:2 (2:0) arány­ban győzött. Az OTE kiesett az első osztályból Olimpiai A. válogatott—B. válogatott 6:1 (3:0). A jóslat--■őfmeifo ur«mi, tr'Wif '([oadflffcm Jog nősi'dni és három gyermekével igen boldog lesz. Ugy-e hogy igvtysMm, volt? — Úgy félig-meddig. — Miért? • Csakugyan megnősülienu de net.n gazdagon és van három gyermekem, de nem vagyok boldog.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom