Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-29 / 171. (1798.) szám

WS HBm », Tasáraap. ns 11 Félreértésből öt napig a trencséni fogház lakója volt egy trencsénteptici kereskedő A megszökött Simhó Hugó pozsonyi szőnyegkereskedő hat év előtti alaptalan följelentésére tévedésből tartóztatta le a trencsénieplici csendőrség — Gross Gyula kellemetlen kalandja — iA ÍNoíbábeMeapedliiaiió gyájszoe sorsa meamcaak íftteMaoe ómdteM&iéste temem fiMliiv caeltefovésne tftnáBajytuCl'ó egiyütöéiraédt dls Váttoibt ká mtoáíuink. Úgy MoezikvtáJbiain, mÖní iLetíiingaB'dtoi nm neWéilit gyor­saságiad afllalkjulLbaik mteg iá segii)tl(M!zi(ytrtHáígto(k. A bterotiteágtoíkat efflsőöortea m „ÖBsoaviaikbún", R SzmjiertioaroK^^ imcgyódléiaéino afeiktufflt ^ArvdiaJtflí- bali dhtemtnai társaság'" és a Odifflöoifiéöte tadkMaátoytots egyesrüllefcek tagjai sanálbófli afllaMlftattiák: mteg- Ab wOasoa'viiiaMáin“ célja az országot a trteipüJMftteichmiíka éB a üflámaaá tfctudsoonáinjytdk segütóégémeík á|g(ányíbewéibe- Itéveil tmlitrudlen toüJlső és Ibdllső IflámJatdlás ledflteai an'egivé­deni. Ab égyieöültofeuek ima (már soűamáflUILő ihagtja ■van. Ezeíkfced a biaotetelágjoíkíknlL vafllő kj&aös msumíká- Ibtam )és a társadalom ftefllűjtáinll'oftlt anyagi etrtejóccuek ígényfbeiviéitiellléiv'ell öikemüíbelietflt cstalk a tktommámynjaik a SegtilttexpedMlót lifllyén. jgyomaai mtegszfémveiziiia és miuinikiálba ffltilteiniL — Mti a /vléfltemténye miiind.'sitenaseacmyaialk az lAmiuBldlsan rmJegimtoritltéSéfne lúrtáiiiyuJIló ineaiiöniiiuinikó- OlafflolkmóJ? — Tetrm'észébee, — Válliaiisaoűlta KMIkxníttay mi- nflsdbetralsKDoiny, — hogy a scaocvjieittujnliió norvég iklö- ívtertsége a norvég nép mléflty giylásaálban teljes stíiv- ved wztoziilk s veílle legyüitit aggtódliík einmiedc az ötniM- óflldJOfflő terdóanta'k a sanaálétriL Amuinjd&em miéivé a BEOtvje'tturaüólban nagytota méjpezieinü. Az ő expedlMJó'i- miak mietmösak teidtomtámyos kaaiaikteirüJk, tonietm a bépesség érdekeit saemimeilltairftjó prakltrilkjus jeütemltiő- eég)üJk fis van, kiüil)ö(n)öism a Kamcsatkától Nowaja Semlljáig terjedő ítértiDlIertlne vomaitkozóil&g.. — Sam&i'lowitsch professzor miegtigiérte, hogy untadéin. a szoivjotesipeidliictitő lettieoléittőft teillbeltlőt mieg tog feminii, hogy AmUnldteemit és a iDaitlhlaJin teljes sze- mlédytziöDéit tmegitaffláíljiálk lés aneglmeinitséSk. — lSölm)offilorwtilílsdh professzor többször ímegfor- didlft ÍNkxri vlégiMfblazi s úgy a it)u)d)om!ámyos (kiöiriök, mlilnft isairkkiujtaitiők közöSit sok fiamenőse -vaui. A szov- jielöumiiló tefljies (bátóalltmóitl Ib&rjia. Mert SamlotiIto’wfilte>ch .professzoriak miemjcsafc a Khaszliin löDatíattlánalk foa- ftoöslágátt a (vtifllággaOi megértetni, Ikainietm' élllballláinOB aohanszettwot is sükerüllt filráinita ébresztenie. Első­sorban a íbütümJŐ vezetesnek köfezfötnlhiettjüík, (hogy az eoapiödlioié a rábízott ntehiéc feladlaitioit ófly tflétnyesiein öMéilta tmieg. ÍBIeiSfzíélIlgielüéSöinik íbeJtejíezJésök^ptp anlé(g a imiiniiSzítieínassBony, ihogy a Kfraiszlitn-naJk egyfilk liegéíndleíkieseib'b s íieggondiosabhan. lálpoM Ihieil'yte most az a samofk, amelyHbe aeraikaít a /vtiirtálgíkiüflldleimlélnyieiki&t hefflyealiéik, miedlyeikieit Lienliingi'iáld üaikoseiágia 'és az „íteoaikü mtétpék itamiufflmláinyiozáeáira aulalklujllt egyesü­lteit" íkiülBdlötit a iKmasziln ptamamic’snolkiánialí b melliy (vti- Págiolk llegíbeiszé!d!e!seib!b tonujieUeJl annak a rott-oon.- . Btaeorvweík, anolilyeili a BzotvjieitirünJiió lakossága a mteaitő- texp!edS,e.á>ó órtiási imtuinlkíárjtáü ikliislSrli. A fölséges szomszéd A köyete’éigtí! paiofcálbőfli a kioiáil^ti kastély rayiitoilt pairklján kteneszíül vez©t a Város bielsajéibe az ut. Éf^piein őrségváltás Idieijlén öétáltato él a pállotta nneil- létiti 'Gytönyönüén íesltteílt a patréüié. KteUi, hogy mln- rilpfnikíimipUr lessék. Tíz pieroes (kieililieimies Béita snorvg'et- létoből a keli városig. Az orosz követelég etn terel w valósziinjüleg ezen. a szép és legjnövadielblb ultton ste- lálniak a Grand HoMi, vagy Brdslttoílligi, aihoi a leg- tbölbto köveítBlégii HSsizlMsieffiő éllkteziilk. Valóin, ml jujt- hat eszükbe, ha ezt a naponklrut mtegiismlétilödiő küv iráílyparádlétt lálüják? Móa* csak 6®ebb és kedvesebb a vörös hadisereg ceremőníaniéllkiülli száraz exeéirozá sánóll s az efltvitiáav sak ml'ndten tradMlőt lenéző ridieg köZönyiéjniéJL Heij, ha már a telki rönitgenezéslt ős feltalálták, de nagyon kefH majd tvi'gyáznliiok eztekblek a tkiülMí- dl utítvarokmáli akkredffltáit orosz kövelstégl urak­nak lés dámáknak, hogy lelkűk igaz érziéseiit ftel ne fedije az az ördlöngős masina ... A behozatal és kivitel legújabb statisztikája ' Prágaf július 28. Az állami statisztikai hjyatal ima délután adta ki az 1928. első fél­évi árubehozatal és árulkiviteli számadatai­ról szóló jelentését (az első szám júliusi, a második 1928. évi január-juniusi, a harma­dik 1927. évi január-juniusi szállítás tonnáik­ban, a negyedik szám a júniusi behozatal pénzértéke). Szén 188.433, 1,266.707, 814,733, 44.3 (millió, ásványi anyagok 160,679, 816.693, 467.174, 37 millió, gabonaliszt 42.262, 473,087, 507,863, 102.1 millió, ásványolaj 28.003* 140.181, 104.036, 38.1 millió, gyümölcs 24.045, 110.295, 104.162, 53.1 millió, vas és vasáru 24.308, 142.494, 90.467, 44.1 millió, gyapot és fonál 11.177, 74.505, 80.500, 202.1 millió gyapjú és fonál 4.325, 22.302, 20.903, 205.1 millió korona volt a behozatal. A kivitel a kö­vetkezőképpen alakult: szén 4,166.722, 2,717.843, 2,760.092, 67.6 millió, fa 254.543, 1^351.118, 1,497.279, 85.1 millió, cukoT 93.646, 279.981, 270.861, 209 millió gabonaliszt,rizs 30.Ö92, 176.513, 177.307, 73 millió, üvegáru 20.446, 93.203, 83,931.112 millió, papíráru 13,333, 71.271, 73.948, 37.1 millió, gépek és felszerelések 3.928, 26.600, 21.522, 34.1 millió “ T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! Magyar, wlas* és leaxgycíl vizűrnek, illet­ve útlevelek meghosszabbítása végett mól- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- lava, O r ö s z 1 i n g-n. 3ő. I. eimre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: '"Praha, II., Pánská 12. III. eszközli.-?^ Pozsony, julius 28. (Pozsonyi szerkesztő­ségünktől.) A fura és meglehetősen bonyo­lult história, amelynek szenvedő bőse Gross Gyula trencsénteplici kereskedő, ott kezdő­dik, hogy Schenk Rezső, a fontaffér ismert szereplője, elhagyja a lipőtvári íegyházat, amelyben annak rendje és módja szerint ki­töltötte a reá rótt büntetést. Szabadulása után, úgy látszik, revíziót tartott az emlékei­ben -és igy ötlött eszébe, hogy hat esztendő­nek előtte, amikor ő még grandszenyőri al­lűrrel élte vidám napjait a pozsonyi kávébá- zakban, szőnyegvásárlásra 2800 koronát adott át Gross Gyulának, aki a pénzzel azóta sem számolt el neki. Tehát bűnvádi feljelentést tett csalás büntette címén Gross Gyula ellen. A följelentést, mint tapasztalt ember, nem­csak a pozsonyi rendőrigazgatőságon tette meg, banem külön feljelentette Grosst a la­kóhelyén illetékes trencséni államügyészsé­gen. Ebből a kettős feljelentésből származott azután ez a valóságos bűnügyi paródiának beillő história. Megindul a lavina Gross Gyula, aki jómódú, 35 év körüli ember, külföldön tartózkodott, amikor a ket­tős feljelentést ellene megtették. A feljelen­tésben hivatkozás történt Sonnenwirth Kál­mán pozsonyi fiatal kereskedőre, mint tanú­ra. Somnenwinthet a pozsonyi rendőrség ki­hallgatta, de semmiben sem támasztotta alá Schenk Rezső feljelentését, mert nem emlé­kezett a-rra, hogy jelenlétében a 2800 koronás üzlet létrejött volna. így tehát már a mérleg . Gross javára billen. Gross Berlinben volt üz­leti utón, a feljelentésről csak az ügyvédje: Stein Sándor dr. utján értesült, akivel nyom­ban közölte, hogy Schenk nem követelhet tőle semmit, mert igaz ugyan, hogy átvett tőle annak idején, hat év előtt kétezer koro­nát, de ebből ezer koronát kifizetett egy Schenk­kel eltöltött pezsgős vacsora fejében és Schenk utasítására egy főpincérnek (a nyugta, meg is van), ezer koronát pedig ugyancsak Schenk utasítására más célra for­dított. Eg ykis bárhölgyet kellett megjutal­maznia ... Stein ügyvéd a távollévő ügyfele nevé­ben felment a pozsonyi rendőrigazgatóságra, ahol a bűnügyi osztályon elmondta, hogy a feljelentés teljesen alaptalan, Schenk bosszú- müve volt egykori barátja ellen stb. Bejelen­tette azt is, hogy Gross Berlinből nemsokára hazatér és szembenéz a váddal. A pozsonyi rendőrség bűnügyi osztályán nem is csináltak nagy kázust a dologbő1. Vá­rakozó álláspontra helyezkedtek. Közben azonban az egy ügyből megindult kettős eljárás másik része, Pozsonytól függetlenül, Trencsénben is folyt Gross Gyula ellen, aki egy szép napon, julius 13-án, megérkezett Berlinből Trencséntepliere. Stein dr.-ral együtt elment a trencséni törvényszék vizs­gálóbírójához és jelentkezett. Még egy feljelentés A vizsgálóbíró közölte Gross Gyulával, hogy időközben még egy feljelentés -érkezett ellene: a bécsi Gebrüder Cerl-cégtől, amely­nél Gross évekkel ezelőtt ötezer korona ér­tékben ingeket rendelt és az árával adós ma­radt. Ez természetesen tisztára polgári ter­mészetű követelés, aminek a bűnügyhöz sem­mi köze. A vizsgálóbíró három órán át. ki­hallgatta Gross Gyulát és utána elbocsátotta. —• Menjen csak nyugodtan haza — mon­dotta neki —, az ügy felkerül az ügyészségre, annak, megszüntető indítványára szüntethe­tem csak be az eljárást... Gmsst letartóztatják Biztonság kedvéért Gross elment a tren­csénteplici csendőrségre is, ahol az őrmester­nél forsriftosan lejelentkezett: — Megjöttem Berlinből, voltam ügyvé­demmel a vizsgálóbíró urnái, aki szabadlábon hagyott. Miheztartás céljából közlöm ezt önnel, őrmester uram ... A szigorú csendőrőrmester pödört egyet a bajuszán, keresgélt az iratai között, aztán az asztalra csapott: — Ebadta! Hiszen éppen jókor jött! A törvény értelmében letartóztatom magát! — Vájjon miért? — hüledezett Gross. — Ilyen és ilyen szám -alatt ni, a pozsonyi rendőrigazgatóság kéri az ön letartóztatását!... — De milyen ügyből kifolyólag? Hisz a Schenk- és a Cerf-ügy már el van intézve! — Hja, az hivatalos titok! — hangzott a lakónikus válasz és Gross Gyulát két csend­őr már vitte is a trencséni törvényszék fog­házába. Jogerősen megszűnt eljárás miatt történt a letartóztatás? Csak itt tudta meg, hogy a letartóztatás Simkó Hugónak, a Pozsonyból megszökött sikkasztó szőnyegkereskedőnek egy két év előtti, immár elavult, sőt jogerősen megszün­tetett feljelentésére történt. Gross ugyanis 1926-ban szőnyeget vásá­rolt Simkó Hugótól Nyitrán. Miután kész­pénze nem volt pillanatnyilag, váltóval fize­tett Simkónak. Simkó később feljelentést tett Gross ellen sikkasztás elmén. A nyitrai ál­lamügyészség akkor Grosst letartóztatta. Simkó azután a kihallgatásnál szégyenkezve vallotta be, hogy kára ugyan nincs, a váltó jó pénz (be is váltotta!), de mert látta, hogy Gross egy éjjel nagyobb összeget elkártyá- zott(!), ezért jelentette fel, mert féltette a pénzét (?). Grosst akkor az ügyészség 13 napi fogvata-rtás után szabadlábra helyezte és jog­erősen megszüntette ellene az eljárást. Mint a derült égből lecsapódó mennykő, ugv érin­tette most Grosst a régi, elintézett ügy miatt a letartóztatás. Megengedték neki, hogy a vizsgálóbíró cenzúrázása után táviratozzon jogi képvise­lőjének Pozsonyba. A kétségbeesett hang-u sürgönyre az ügy­véd azonnal autóba ül. Vágtat Nyitrára, ahol kiemeli a poros irattárból a megszüntetett eljárásról szóló bizonylatot, amit Osuskő dr. ügyész utasítására ki is adtak az ügyészsé­gen. Ám itt egy ártatlan ember szabadság­vesztéséről van sző, gondolja az ügyvéd, jő lenne telefonon intézkedni. Osuskő dr. ügyész kivételesen megteszi, hogy felhívja telefonon a trencséni ügyészséget. Nyitra: Halló! Gross Gyula terhelt mi­lyen ügyből kifolyólag van -letartóztatásban önöknél? Pozsony, jaillliius 28. (Pozsonyi szeiríkeszfiöis'égtüink tfleflIeiSotnlj'oilteínltléise.) A pozsonyi meliidlőínsiég IbiiMigyi oszíMfllyia -mlár hosszabb Ideje latokban (njyotooaiáist (ftoüiyiíialtioítit több mlilBió iksoiroin-ás panama -üigyéteai, atmleüyrudk ítészeBel az egyik bábom uitlátíi nJagy épi- ibőszlövetilaezieiüneík vofflt vezetőségi Waigjaii. A nyomozásra a DPOZ épitíőezűwedikJeziet g-elen- íee# vezetőségének íteiiíjell'etnjtiése szoilgáQfíiaffla az ailapOt. Santa dr. középiskolai tanár a DPOZ jelenlegi vezetőségének megbízásából 96 oldalra terje­dő feljelentésében, amelyet a rendőrségen és az államügyészségen egyidejűleg nyújtott be, butién kezeléssel, fiktiv könyveléssel s külön­böző egyéb szabálytalanságokkal vádolja a vál­lalat volt vezetőségének számos tagját, akik közül többen ismert alakjai a város társadalmi életének. A nyomozás a legnagyobb iUboklbam. folyt, s bár a remldlőirKiég annak eredimiétayériőt nem Orozott semmit a nyilván osságra:, a kJöBMéUemlémiytbein különböző üt­mek kelitek szárnyra:, amelyek már anrél is tiudtllato, hogy lieta-ntiózbaltlásiok Ss tömtéinJtek. JóHeíbelt ezek a hűlnek koraiak lés tu-koittak vol­taik, árnnyá itlémiy, hogy ima délelőtt megtiöirltlémittek eíbbein a nagyszabású panamában az -első előveze­tések és Üeltairt'őizlMáisiok. (Az első letamtiőztölbás az éjijei ibönbémt, amikor Hlrsichiller Artúr, a ezövéttkezeft voüt titkára Brülnm- ből Pozsonyba érkezett s önmaga jielenltlkeaetttt a metnldlőrséig bűnügyi osztályán. íWéinyi Tibor fel­ii-giyielőnél, akii az ügyben a nyomozásit vezette. Hlnsidhllleír ugyamJis a feflljeleinjtiés beadása lidejlém nem itlaritióekodioliit Pozsonyban. Brtünüben volt a kMH- •tiáson s ott lértesiüllt a tPoljeílienltlésnől. Ezért, amliikor Pozsonyba viiisszaiérkezetlt, első ultija a aieüdőraégre vezelelílt, hogy öntkélnt jieötenrtlkezziék kihaillglaitásma. A kihallgatás miéig ás t'öirtiémt, de arról semmi s-e-m került niyillváruosságna. Ellenben Idba,Ugatása után kihirdették előtte nr, előzetes letartóztatásról szóló végzést s Birschlcr már nem is hagyta el a rendőrség épületét. Ma reggelre azután megtörténtek a további letar­tóztatások. KShaiUgiaitták ugyanis az ügyben líovoTka Rezső mlajgiánlnivaitalnokot, a DÍ1PZ volt tisztviselőjét, valamint Sido Jenő bizto­sítási tisztviselőt s mindkettőjüket letartózta­tásba helyezték. Ugyancsak leltárt áztatták a késő délelőtti órákban Váradi Józsefet, a volt igazgatóját. Trencsén (Vujta dir. hangja): Az ügy re­ferense én vagyok és úgy tudom, hogy a Schenk- és a Cerf-ügyek miatt... Nyitra: Tehát nem a Simkó-főle régi ügvben? Mert itt van Gross ügyvédje és ő azt állítja. Trencsén: Nem. Stein dr. erre a nemi vént telefonjelen­tésre, zsebében a megszüntető végzéssel, autóba ül, átrobog Trencsénbe, ahol csodá­latosképpen arról értesül, hogy ügyfele a ré­gi Simkó-ügy miatt hüsöl. Utánajárt az ügy­nek és megállapította, hogy Gross ellen elfogatási parancsot nem ad­tak ki, sem pedig körözőlevelet nem bo­csátottak ki. Gross kiszabadul Hogy miként, mi módon keveriéBk belő a trencsénteplici csendőrségen a régóta el­felejtett Simkő-ügyet az újabb Schenk—Certa ügybe, az rejtély. A pozsonyi rendőrigazga­tóság még odáig is elment az udvariasság­ban, hogy a Schenk-féle ügyre vonatkozólag olyanértelmü táviratot küldött Trencséntep- licre, hogy Gross Gyula „szabadlábon ha­gyandó". Lehet, hogy ezt értette félre ai csendőrség. Gross ügyvédjének öt nap alatt végre si­került beigazolnia Gross Gyula igazát, az el­járásokat ad acta tétetni és őt magát — meg­viselt idegekkel — a fogházból kihozni. Finálé Az ügyvéd, aki úgy látja, hogy itt a’ csendőrség követte el a föhíbát, hivatalos ha­talommal való visszaélés miatt ma feljelen­tést adott be a trencsénteplici csendőrség vezetőőrmestere ellen. Az ügynek tehát e följelentés alapján' még lesz egy kis folytatása... A merajdiőrsiég emberei urna dléütelőiflt hájzfcutialfláisffi íatriMltaik a leladózbaltotitlalk ühlkláE&iln. s oltit tötönböző Itevefazésebelt: s nagyobb összegű IbéstzjpéuíSt ütefiogv BiailJbaík. Az eljárás im!ég a DÖPZ volt vteaeDŐSjégiéheik nyolc itoiválbbi (tagja elten folyik s mám. Dehatteütem, hogy a közeli órák újabb szetatSádÓs MtoitőzítaiSá- Sokhoz fognak vezeted. iwl megegyezés a (malidé és i szodaüstáfc között a szociális biztosítás kérdésében Prága, julius 28. A koalíciós pártoknak, valamint a cseh szocialista ellenzéknek meg- bizottai tegnap fejezték be tárgyalásaikat a szociális biztosításról. Szerdán a koalíció nyolcas bizottsága ül össze ebben a kérdés­ben. A tegnapi befejező tárgyaláson elvi meg­egyezés jött létre a vitás politikai pontokat illetően. A javaslat érdemleges pontjait ille­tően közvetlen tárgyalások fognak megindul­ni a szakszervezetek és a gyáripari szövet­ségek között. Sttiiiiállü a lelt Bukarest, julius 28. A képviselőház ma délelőtti ülésén megszavazta a lej stabilizá­ciói ára és a kölcsön előkészítésére vonatkozó két törvényjavaslatot. Az általános vitáiban az Avarescu-párt részéről Papacostea, a magya­rok részéről báró Jósika, a németek részé­ről pedig Hans Gtto Rőt vett részit. Mindhá­rom helyeselte a lej stabilizációját. A ki­sebbségek szánkai ezenkívül szóvá tették a kisebbségekkel szemben folytatott rendkívül sérelmes politikát. Bratianu miniszterelnök a felszólalásokra azonnal válaszolt. Kijelen­tette, hogy a kormány nevében nyilatkkzik, amikor közli, hogy tiszteletben fogja tartani azokat az Ígéreteket, amelyeket a múlt ősz­szel a kisebbség képviselőinek tettek. A parlament rendkívüli ülés,- - -1 d'en valószínűség szerint nv* ' Letartóztatták a pozsonyi DOPZ épiiőszoveSkezeí volt vezetőségének több taglát Milliós panamáknak jöttek a nyomára — A feljelentés 96 oldalra terjed — Újabb letartóztatások előtt?

Next

/
Oldalképek
Tartalom