Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-24 / 166. (1793.) szám

1936 futta, 34. kedd. 11 ^RX<3g-A\AG^ARHlRLAP KözfíAZDat<ácn. A háborúétól! í államvasutí elsőbbségi kötvényeket 1930 m végéig cserélik be Prága, julius 23. A pénzügyminiszter 1928 julius 13-án ki­adta a Zs. 109. és 110. számú rendeletek vég­rehajtási utasítását, mely a törvények és ren­deletek tára legutolsó számában jelent meg. A rendelet a háborúdat ti adósságokra vonat­kozik, melyeket az utódállamoknak kell vál­lalniuk a megállapított kvóta szerint. Az adósságok, melyeket az utódállamok átvesznek, 1919 julius 1-e óta esedékesek. A kamatokat és a tőke visszatéri léseket, melyek 1919 julius 1-e előtt már esedékesek voltak, a csehszlovák állam nem vállalta s a jelen -rendelet ilyenekre nem is vonatkozik. A ren­delet mintegy 50 kibocsátású elsőbbségi köt­vényre vonatkozik, olyanokra, melyeket az ál­lamnak kicserélésre adtak át. Ezek között ta­lálhatók az államosított vasutak lebélyegzéssel ellátott kötvényei is. Az 50 kibocsátású el­sőbbségi kötvényből Csehszlovákia csak 16 ki­bocsátású kötvényt vesz át 100 százalékos ér­tékben, a többit az összes utódállamokkal együttesen számítolja le s ezt a csoportot a ve­gyes elsőbbségi kői .’ények közé sorolják, me­lyekből a csehszlovák állam csak a ráeső há­nyadot fogja becserélni. összesen 36 kibocsátást cserélnek be, mé­lyekből 10-et. teljes összegében, 4-et részben írnak át uj kibocsátású állami adóslevelekre, illetve kötvényekre. Az átváltás a következő osztrák és koro- naértékelésü elsőbbségi kötvényekre vonat­kozik: Osztrák helyiérdekű vasutak, Osztrák Nordwest-vasut, Atch-Rossbach, Cseh nyugati vasút, Morva határvasut, Morva sziléziai köz­ponti vasút, Pilsén-Priesen, Délnyugati össze­kötő vasút, Ferenc József vasút, Ferdinand Nordbahn, Cseh Nordbahn, Osztrák Nordwest vasút, Dólészaki német összekötő vasút, Er­zsébet vasút, Magyar-galiciai vasutrészvények. Készpénzben a következő birodalmi már­kában számított elsőbbségi kötvényeket vált­ják be: Cseh-Északí vasút, Cseh-Nyugati vasút, Osztrák Északnyugati vasút. A privile­gizált osztrák-magyar államvasutí társaság (4 százalékos 1883 január 31-től), Erzsébet vasút, 4.5 százalékkal amortizált osztrák vas­úti kölcsön 1913 április 11-től és végül az 5 százalékos Ferdinánd-északvasut elsőbbségi Prága, julius 23. A cukorpiac világese­ményeinek múlt heti szenzációit a petroleum- báboru érdekes fordulatai homályositották el. Már-már újabb nagy nemzetközi összeüt­közés körvonalai bontakoztak ki az angol és amerikai petroleumellentétből, melyet azon­ban egy hirtelen jött békés megegyezés elsi­mított. Szenzációs gyorsaságával általános meglepetést keltett ez a megegyezés, mert még az elmúlt hét elején úgy volt, hogy kés­hegyig menő harc fejlődik ki a két világ­tröszt között. A petróleum még fokozottabb jelentősé­gű iparcikk Lett az autóipar fejlődése révén. A rengeteg nagy benzinszükséglet a harma­dik helyre tolta előre a petróleumot a világ­piaci cikkek között s érthető, ha milliárdok gazdái néztek miatta egymással farkasszemet. Azonban megegyeztek. Megállapodtak a közös ár- és termelési politika körvonalai­ban. A hirt a gazdasági élet szkeptikusan fo­gadja, mert nyilvánvaló, hogy Amerika a vi­lágpiaci hegemóniát Angiiétól el akarja ra­gadni. A harc első fázisa az volt, hogy az amerikai Rockefdler-tröszt a szovjettel egyezséget kötött Anglia háta mögött, mire a Shell-müvek angol trösztcsoportja kiadta a jelszót: Ne vegyetek amerikai petróleumot! Az angolok a szovjetet kényszeríteni akarták arra, hogy csak a Shell-corporation utján hozza nyersolajtermékeit forgalomba, mivel azonban Amerika ügyesebben operáit, Anglia a szovjetveszóllyel politikai akadályo­kat gördített az orosz—amerikai petróleum útjába. A petroleumáraik rohamos esése követte a harc kiélesedését, ami Amerikát lázas te­vékenységre ösztönözte s a petroleumdiplo- mácia a nehézségeket azzal igyekezett kikü­szöbölni, hogy békejobbot próbált nyújtani Angliának. Sürgős lehetett az ügy, mert Ang­lia piacokat hódított el Amerikától s már az a veszély fenyegetett, hogy a Standard Oil piacára is ráfekszik a Shell-corporation. Hát­ra volt még a szovjet, mely szándékosan hoz­zájárult a zavar növeléséhez azzal, hogy ola­jával sietett az árakat lenyomni, amit Anne- »ika egyáltalán nőin bírt ellensúlyozni, ellen­kötvényei 1870 január 1-től, melyek ezüstfo­rint értékre szólnak. Az átváltás technikai kivitelével a Zem- ská bankát bízzák meg (csak a vinkulált és biróilag amortizált kötvények és államadós­ságok tartoznak az államadósságok igazgató­ságának hatáskörében). A címleteket darab, széria és szám sze­rint külön-külön az összes kuponokat 1919 julius l-től kezdődőleg valamint a hozzátarto­zó szelvényutalványokkal együtt kell bemu­tatni. Minden hiányzó kuponnal vészit a cím­let eredeti értékéből. Azoknál a címleteknél, melyek egyúttal Ausztriát is terhelik, a tulaj­donos megtarthatja igazoló okmánynak a szel­vényutalványt, esetleg az utolsó kupont is. A Ferdinánd-vasut és a magyar-galiciai vasút elsőbbségi kötvényeinek birtokosai kü­lön tartoznak kötvényeiket bejelenteni, mivel ez a kötvény a lengyel államot is érinti. Az átvétel egy megállapított árfolyamon történik, s az összegeket felfelé kerekítik ki. A régi címletek árfolyama és az uj csehszlovák adósságkötvények árfolyama közötti árkülön­bözetet esetleg készpénzben kell befizetni. A készpénzben kifizetendő címletek leg­nagyobb része márkapriori tásu kötvény. Ezeknek kifizetését oly -módon oldották meg, hogy alapul vették a német állarnkölcsönök átváltásának pénzátértékelését, mely 100 már­kánként 2.5 százalék aranyat fizet, ami átszá­mítva 20 csehszlovák, koronának felel meg. A pénzügyminiszter felhatalmazta a kormányt az árfolyamoknak ez alapon történő megálla­pítására, minek következtében azon címletek, melyeket a csehszlovák állam 100 százalék­ban vált át, 100 márkánként 20 koronás név­értékben kerülnek kifizetésre. A többi címle­tek oly mértékben olcsóbbodnak, amily mér­tékben a százalék alapon átváltás alá jutnak. Az értékpapirbeváltás terminusát 1930 december 31-ben állapították meg s a kifize­tések terminusát 1929 július 13-ában jelölik meg. A beváltáshoz s a kifizetésekhez szüksé­ges nyomtatványokat, valamint pontosabb felvilágosításokat a Zemská Banka intézetei ben Anglia piacainak kiszélesítésével kár­pótolta magát. A megegyezés odairányult tehát, hogy a szovjet mesterkedéseit ellensúly ózzák s ez egyelőre a hét végén kötött megállapodások­kal sikerre is vezet, bár e megállapodás a szovjet petroleumexportjának prémiumok alakjában némi térítést fizet. Oroszországnak feltétlen exportálnia kell petróleumát s az angol—amerikai petróleum- trösztök megegyezése árpolitikáját teljesen az angol—amerikai érdekek alá rendelte. Hogy mily hosszú ideig fog tartani ez az ál­lapot, senki sem jósolhatja meg. Eddig a szovjet a két veszekedő fél háborújából élt, Amerika viszont halálos ellensége Angliá­nak. A harc szünetelése látszólagos s nem lehetetlen, hogy a közel jövőben újabb nagy­szabású háborúskodás fog kitörni a petró­leum körül, mely magával ránthatja a harc­ba az egész világ gazdasági életét és lassú konszolidációját is. A délszlovenszkói villamossági r.-t. Nyit- ramegyében. Nyitrai tudósítónk jelenti, hogy a Délszlovenszkói közhasznú vili. r.-t. a nyit­rai városi tanácshoz beadványt intézett, mely­ben a nyitrai villanyfogyasztás piacát kéri a maga számára. Egyúttal tárgyalásokat veze­tett be a társaság Nagysurány, Nádszeg, Ma­lomszeg, Romját, Kiskér, Nagykér, Berencs, Nagyfalu, Nyitraivánka, Alsóköröshely, Nagy- emőke és Tornos községekkel az áramfogyasz­tásba való bekapcsolódás érdekében. A válla­lat már megegyezésre jutott a nyitrai Árpád- gőzmalommal, mely az ipari áramot a Délszlo- venszkóitól szerzi be s most tárgyalnak a gép­gyár megvételéről is. Ezek a tárgyalások már előrehaladott stádiumban vannak. Nyitra vá­rosa legközelebb dönt a Délszlovenszkói vil­lamos r.-t. kérelme ügyében. Fizetósképtetem lett 'Budapesten a Hazai Textil- művök rí. IBiu®|jpelslt.nől jieilénitliDí, hogy a ítíaeJaii Tieodlliíllmiüvek ifit. itoeitésképíleliemislélgiett feilleiifceiW. be. A pai'tswi'viáflí „903.000. m wklhiiválk 411.350 pengene Tiugimalk. A íkliteigyeiziéisii 'aijiáadiat 50 iszürfék. (A tár- Biataág 1926-bem alllalklull 150.000 pengő afHatpjtőEldétvte®.) / 314 millió márka a német külkereskedelmi mérrleg passzívája. Béniimből jelien/tliík: A némeit küBbetneskeddimii mtórlieg jumiusi ajdaiteiirt most köz­tük myiilhvüntotságtna. Ebzerlnrt 214 axuiüHiló müríkávail több a bervtitfcel talmit májusbam vottlt. Január óba egytne oööMcieinJt a Némtetomszág fellé iirünyiuló ex­port, mleölyieit a jiumtos hónap megtört. A kiiviltiet ugyianaainyii volt, mlimlt mátjus. hónapiban. A bevitel llegmgyobbriéeze éHetlmtezieír és nyersanyag. A klétaz- anyag-beváitieO! kisebb. 3.1 millió mázsává1 több a magyarországi búza­termés, mint a múlt évben. Most tjedielnlt mién; a ihtü- vaifelloB tertmiéistoecsIlléB, mlilulán. a gabona legna­gyobb inésaét imán Itleiaraititák. A búzatermés 24.1 imiililiiió mázsa, 1.1 miMbíóvaí több, mílnit. az előző beceíéeelk o'efeiltJeltít-elk és 3.1 millióval* több, minit nz eillőaő 'évben. A nozötetumlés 7.9 imiililó, (miig a imáéit évben 5.6 millió mázsa volt. Az áirtpta 5.8 imlilMiő, ezeimlhen a imnllt évii, 6.1 miiílfliió niáasiálvali. Zab 3.1 md/liltiió iteinmeltlt. miig az ellőző évi tieaimés 8.2 mHlilő miéterimiázsia voOJt, összeült a nemzetközi Duma-bizottság. A rnem- zeitílílözi. Dnnia-blzoilihíág isaomjbalion miit össze ÍAJ»siiln- btaiQ. Az iilliélsem a magyar, esebsZllaviálk, osztrák, no- ■ imlán. djeiliegütusok vesznek részt. A viaiskapu-kéir- déssel ándluilltak nneg ’ a mieghesz'óllésiek, melyeik ío- ÖJyiamlán. az legyeis fceinnháfzláteclkioin. MivíüHi a piaiiiili ál- liaimiok hatjétartlfa- és viámklémdléseiiivel te fogtelikotmii toginük. ■ • Fáiból készült cukor. A ’ Farbenitoidtusitirie Wbo­PaltlófrfiíumlaJi hagy megflietpéliéselkét tartsojgialtmiab a vi­liág saáJnnáirta. A nélmJeit vegyészeti egyesiüillet 25 éwes ifennáliláse. allkaillmiából .Beirgiilus ptnoiPefs&zoir 'efllaaidásl ítlairtnw. azoknál az ©riedtalémyekrtiL, mieily-eklkiell; a Fairben 1. G. 'liaiboimítóninmban viégzeitlt mjaibb knta- lláisok rjöiriftalk. A szén. osepploilyósiltásávail jáiró kalit- éégelkleli: sfflkenültt Dlényiegiesea aiedlukiállnii. és ímegliailláfl- itiák a módljiáft könnyű lés nelbéz olajak prodiulkíáil'á- .síáinaik. N'aigy léndtekfllődléiase/l; bainiigaitltlák BeftigiiUs 'él)öadásüt a fából valló cdkorgrjTiáiritáisria ívioliuattíkiocaő ereldlmiéiDyes köislénlN/ekről. A ifaioulkior pmoidiuflíiáHásia iliegiriömiidlebb időn beilül nagy anányolkbatn meg fog imd/iillni, Nemzetközi kereskedelmi üzleti statisztika ké­szül. A NetaEleltközii. iK.eirteskeidiefltmii Kannara érdekies itarvveil: fogilaílikoziOí. A íkiaimiairia -déRjjia az, hogy neín-' zeMílöizii liieirieskiedefllmli iizilleiW sitaitiilsEitiifkiált lőteNteen, aimieffiyneöí ifielllaidialta 'eösóisiorban az lenróp'aii adtaitok össizieigiyiüipéisévieil m. jeanrópaii nalieitli diliéit .siiaibüflliitását isaoillgüBnii. A neímzetköai stiaitissiílilkia tekéltjete érde- Iklélbien, m eigiyes szallcimák tegijniJbióllli kiikeiriülő tailibli- zíoltltBágioIk már mleglkezd-íék ellőilíiésizliJtő mxilnkóJla- tahlkalt. Értékes széniéi etekre bukkantak IHrszimszkó- bain. Ungvániről. jíelienlttilí, (hogy Hnazit fliözelében kiilíleiij'Qdit isZénelileikirie bukkaníaik, imieíliyelknek ifeDtá- náisőboz tmámils hozzáfogniak. 'Az edldiigá. megáUlápiiÜlá- Boilv saerlilnlt lémtléikieB lés onlagas klailórááju széaianyag- hoz íjnltőtttiaik. A 'bányák IMmiamn 'bányaimémiöik vie- aettiéslévled títáirtjtáfkr fék A mőgtötte1 álló - magántársaság egij'efflőrie 150.000 fcocrotnía beruházást eiszfkJözlöL Nagy idegesség m Angol Bank kamatlábeme­lése miatt Az emjnőpai pétnnpöáoolt kieMlemeitDenül iMWtléttté az a ffiolmdoni híiir, hogy az Angol' Bank fő- íianláicsiülllélse a kamattláb ftelleimiefljéiSiéa’ől hozoítlt dön­tésit. Nemcsak a lőndtoni itőzsdie', hanem az egész világ pénzpiaca a ItegttílülJönbözőbb fconablináciLókait fűzi az Angolt Bank haltáboziaJtához. Az amienilkiai ka- imiaitaíábiem'edlés valőseliniüivié llétlte, hogy az Angol Bank lits kiéniyszlerlültnir fog a kamiallilálb fieUemieliésé- ré, ami azonban nagy megggiondolláslt ágényielli, merit az egész angoli pdáéra ' eróhen íllan^thiilíóllag halna. Éppen ezért a főtanács arra az áJlltásponitöia hett'yiez- keriieltlti, hogy bár éiMlieig a .kaimalthib feüiehneiése mtelllleltlt fO’glial áldásit, az. esneilléis télnylJleges biekíövet- kieziése csak a jövő héitien fog miegitörténui, harsak addig a piac képe változást nem hoz. Az Angol ÍBaük részémől ez ifieillféltlien _ óvaltosság, mert azt je- illeinltii, hogy a kiaimiaiilliábeiíiiieillés az egész iennópal plélnzíjdáioot megrázná s az Angol Bank amitiézkeriiéseiit fellilá'tllieto köveilnié kéilÍDene egy egléSz sor nemzeti bank kamaithlbemleléséniek. Minthogy a hivatalos banltlkamaílíáb emelése möindJenütit a niagiánbánkrá- tának emelését ás miaga ntián vonja, a leigikiczieOlsbbii napiolkina Váhhialbó iá piélruaplilaic kieilelmiötüien fesziillhslége. Vetésdijazás Vághosszufalun. Galáulá- ról jelentik: Az országos keresztényszocia­lista párt és a magyar nemzeti párt julius 15-én sikeres Vetésdijazást rendezett Vág- hosszuialu községben. A vetésdijazás bizott­sági tagjai a ker.-szoc. párt részéről Hlavathy János, Miskovics Ferenc Vágsellyéről, Szabó Vince Taksonyról, a magy. nemz. párt részé­ről Hlavathy Ferenc VágsellyéTŐl, Szabó Sándor, Tóth Ferenc Deákiról. A két pártot Poór Ferenc ker.-szoc. és Bóna János magy. nemz. párti titkárok képviselték. A határbe­járás kocsikon történt. A határbejárás után Ágh Gyula tanár Érsekújvárból szakszerű előadást tartott az egybegyült gazdáknak a hasznos és észszerű gazdálkodásról. Majd a bírálóbizottság összeállította a bírálás ered­ményét, amely a következőképpen alakult ki: Az í. dijat, aranyoklevelet, 530 ponttal Mol­nár Péter gazda nyerte meg. A 2. díjas ezüst- oklevelet 529 ponttal Tóth László gazda kap­ta. A harmadik díj, bronzoklevéi, nyertese özv. Izsóf Vinóéné gazdálkodó lett. A bíráló­bizottság öt gazdálkodót kitüntetésben, il­letve dicséretben részesített és pedig: Jekő Jánost, Molnár Vincét, Mészáros Sándort, Molnár Jánost és Mikns Ágostont. A helybeli gazdaközönség a bírálóbizottság tagjai, vala­mint a pártok kiküldötteinek tiszteletére ozsonnát adott, mely alatt az oki eveket Szabó Ferenc, a nemzeti párt elnöke, buzdító be­széd kíséretében osztotta szét. Beszédet mondottak még Bóna János és Poór Ferenc titkárok, valamint Hlavathy János gazda. A szónokok mind a gazdasági együttműködés mellett foglaltak állást. ‘ Szloveujszkói bankok félévi mér logoi. Po­zsonyi I. Taíkjanökpénaláír: Aktivük: késapléma léte azonnal e&ediélkjes kövötieté&eik 21,218.057, váltók 23,700.940, értékpapírok 11,485.931, ré&Besedléfeek 8,085.170, adódok 86,937.149, máB aktívák 17,884.174 korona. Prussaivák: iléözvéinytőke 5,000.000, tartalék 9,581.623, könyvbeiitéibeík 12i3.S96.176, (hölletelk és foiliyóisziimíla 22,793.955, müs pasiszliivük 3,301.670 K. Össseg 164,306.425 K. — Vágujhel’yá Hit ci­hánk (Éinsielkujivúni Hliltellbaailr): aktívak: pénz és azonnal esedékes k-iövetélHések 2.72.185, váBllók 1,357.434, éiritléikipapitnok 233.370, részesedések 1500, hiifelteZések 21,320.386, egyéb akttivák 141198 ÍK. Passzívák: réseenónytőkie 600.000, tartalék 121.065, 'beltlétek könyvekre 3,078.225, hitiellezők 465.757, egyéb paL«ziivák 65.977, összesen. 4,326.026 K. — Ellső V á g s e 11 y e i Bank: aktliivük: íklészi>énz éta ózonnal esedékes ikőveltieOések 288.760 váltók 4,261.425, énllékpaptíirok 622.9S5, részesediések 1000, adósok 1,832.345, más aktliivák 68,685 K. iPasszávák : részAiéinylŐkie 3*XM)00, tainbailék 406.000, hetiéitek és hetléfti könyviek 4,849.283, hiibeilezők 1,285.926. ttniáia P'assziiMák 238.947 K. — Ipoö'ysági Takarélk- piékTtár: aktóivták: készpénz és azonnali esedékes Iklövetiellléisek 726.690, vialtuitiák 15.583, váltók 5,319.723, lértlckpapiiroflv 123.140, adósok 1,182.286, máö^kltliivák 768.319 K. Passzívák: részvénytőke 720.000, itiartaDiélk . 460.000, alapok 12í).W)0. he'tiétek és fbetléltkiöniyrviek 5,426.371, h'itleliezőllc 942.668, más passziVálk 4*66.702, összesen 8,135.742 Ií. É&TfifCTÖlSDE Javult a prágai értéktőzsde Prága, julius 23. A hét első napjának' tőzsdei piaca barátságos alaphangulattal nyi­tott, aminek magyarázata az, hogy a pénz­piac helyzetét kedvezően Ítélik meg. Jő határt gyakorolt a piacon a gyáripar nagymérvű el­foglaltsága és a jő terméseredmény. A piac fedte a szükségleteket, de feltűnőbb árfolyam- javulás nem volt. A vasér lékek állottak az érdeklődés előterében: A beruházási értékek szilárdultak. A bankpiac változatlan. Az ipari értékek közül Berg és Iliiben 25, Königshof- íer és Prágai Vas 20, Tej 17, Schellier, Amy- lon .10, Poldi 9, Cseh cukor 8, Aussigi vegyi 6, Nordbahn, Schoeller, Aussigi finomító 5, Olleschaui 3, Nyugatcseh szén és Skoda 2 ko­ronával javultak. Északcseb szén 20, Solo és Budweissi sör 15, Betűöntődé 9, Első pilseni 5, Kovarik, Horvát cukor és Dux-Bodenbachl 2 koronát veszített. A bankpiacon Osztrák Hi­tel 3, Cseh Eskompt 1 koronával emelkedtek. A beruházási értékek közül 3.5 százalékos, ne­gyedik 40, 4.5 százalékos és 5.5 százalékos ne­gyedik 20, Csapatszállitási 25, Népszövetségi kötvények 2.5 fillérrel javultak.-F Nyugodt a budapesti tőzsde. A unaí iétrlt!éik- tóasdie nyugodt magotertÉEisall nyiitioitil. A speibuilácáő líaaítózkfoicíoitlí: a véitieüJtlől. A pteicire keaiülő ártulk ár- foiiyiama oseOflőly véOilozáson • meat üt. Bierttoi' lany­ha j'eOJenitéseík később llanyhitőliag hali'olitialk a Ibuda- pieBiili ibőfaastdléire iife. Az ártolyamhuiltlámaás 1—2 szá­zalék közlöiiit ingiadioaoitlt. Nagyohh veiszltieeiég érte Budapiesilii 'Gczmaliiniot iée Diáit. A itőzsde rayiugiod't haagiuhittal zárt. Egyes, a cseluszüiovák tóviiiiaitli Sirlo- da jieHenlbés-éíben nem .fogÜJaijIt értékek köaül a Mok- íér 05, ,PieBtta:Ziein.;lllőriiinicir 32.50, Részvénye'ör 155 pengős árfolyamot értjei, + Tartózkodó a bécsi -tőzsde. A fouTgialom ma' hamtózlkadió íhiaintgtufliajiltigQ. j veiltie .kezdiellét, hiiiányaoití a spietoMiciiió illendlüilJeitie. Néhány iialietköiíés volt m össaeis tertiiltet'eken, dó hóm ’ volít' jellemző a piacra. ÁiifoíllyiamiviállíioEiáis cBiekiélly.- Jüriarilélkioík kiemeöeltiek, dl© roilvójuk auem vállíiozioitf. A jhaigáiiidiisekont 6K száaalléik. KuSfezértékiek' változiaHianok. + Kedvetlen a bérjiiul tőzsde. - A mai hétfőd nyitás mgyainoly kiedMeiíten volih, minit, a szombati záfliait, míg a jnniiiusí küilkeaieskiedelém kedvező mlélrfliegie sem volt hatiássiail az úirányzatra. A némáéit- közli pénzpiiiaic biiEoaiyitattiatasága tairtózkodásna osztó- nözihe a spekiuliácliióil. A legtöbb érték viálliozalilan müriáidlt. Polyphoinkriészviéinyekst ewösein, nyomták, melyek 13.75 százailiékos. vesziieséiggeíl zártak. Sárin és Adlieir-értiékiek öffvendifcelc csak néma kea*esliet- mielk. A köOcBöinpapiiroik üziletitieiéiaiek. Zéiiogtevelek llemorasofódltiak. A dievizapíác njugodf. A pénzpiac könnyebb, nopipénz 6—8 százalék. A többi érték változatnám. 1 • ánytöMBs 4- A prágai központi álláívásárou 827 db. marhát (776 hazai eredetű 430 szlovák 27 jugó 24 magyar eredetű) adtak el. A marhahús 4~S, bika 4.50— 6.85, tehéu 4.20—6.7-5, magyar vágó 7—7.80 korona kiló árban.-f A prágai sertés vásáron 3202 db sertést ad­tak el ma. 230 db hazait 9.5'd—10. 85 szlovénszkóit 9.40—9.60, 429 db román 9—11, 2753 lengyel ser­tést 8.30—9.80, 106 szlovenszkói bizót 10.90—11.50, 75 magyar 11.25—11.60, 40 jugó 11.10 és 49 román hízót 11.—12.50 K árban. + A prágai húspiacon 136 birkát 6—12.50, 423 borjút 7—10.50, 188 db sertést 10.50—12.50, 356 db lengyel sertést 11—13.25 K árban vásárol­tak, ezenkívül eladtak' 1013 negyed marha-rost 8.50— 13, birkahúst 9—10.50 K: 1650 kg szalonnát 13.25—14.80 Ív árban. + A prágai fatőzsdén jó látogatottság mellett ajánlotta]*: fenyőt, lucfenyőt (morva, szlovák és lengyel termelésűt) hasított fát, puha tűzifát, á- c.solt fát, épületanyagot, gerendákat, fenyőparkettet, és törmelék fák Kerestek: fenyő és lucfenyő gömbfát, bauyafát, ácsolt deszkát és épülelanyagot, adnak a jelzett határidőig. Kibéküli az angol is amerikai petróleum-tröszt EliCiődsK s$v uj világpiaci háborúskodás kijárásé A frászt megállapítja a pefroieumárak esését

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom