Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-21 / 164. (1791.) szám
1928 ju.Hu 9 21, szombat. . ^ZII>HÁZ4K.ÖI^^<KCP>TQRA "Tfiw i i ii ii A POZSONYI MOZGÓK MŰSORA: fiíBDOUT: Zóirvia. (AD LÓN: Marosa katonája. (ELIT: 20-án: Igazságügyi téved e«> 21-ftöd: ős* a Rajnán. TÁTRA: 21—25-%: Svejk I., II., III. rés-z. 'PSXGAI-/V\A.€í2AR-IÍIPQWa» nétsz. C) A technika világa. A legérdekesebb és legtanulságosabb könyv. Régen nem jelent meg könyv, amelyet inkább várt volna a közönség, mint az a hatalmas kötet, amely most került a nyilvánosság elé: A technika világa. Ez a könyv mindenki könyve, mindenkihez szól, mindenki megérti. A mi világunk a technika világa. Mindaz ami ma körülvesz bennünket, ami életünkhöz hozzátartozik, a technika alkotása. A ruha, amelyet magunkra öltünk, a ház, amelyben lakunk, a könyv, amelyet olvasunk, ahogy étkezünk, ahogy közlekedünk, ahogy szórakozunk, ahogy egyáltalán a mai társadalom berendezései között élünk, mindenben ott látjuk a technika nyomát. Titokzatosnak és rejtelmesnek látszik előttünk ez a világ, mint ahogy titokzatos volt egykor az inga járása, a mágnes vonzóereje, a rejtelmes erő, amely az elektromosság tulajdonságát adta a borostyánkőnek, a gőz, amely fölemelte a vasfazék födelét, ám mindezek a titokzatosságok szabatos rendbe olvadnak össze, ha ismerjük a természet nagy törvényeit és ha tudjuk, milyen erőket hódított meg magának az ember. A legnagyobb rejtelmek: a drótnélküli táviró, a röntgenkép, a távolbalátás, a távolba-fényképezós, éppen úgy megvilágosodnak előttünk, mint ahogy megismerjük a modern világ nagy alkotásainak, a telefonnak, a távirónak, a vasútnak, a mozinak, a repülőgépnek lényegét és szerkezetét, ha ezekben a dolgokban nem keressük a sejtelmet és a lehetetlent, hanem azok való alapjait ismerjük meg. Ezt a föladatot teljesiti A technika világa, a modern tudományosságnak ez a hatalmas alkotása. A legkiválóbb tudósok írták ezt a könyvet, amely nemcsak diadalmas bizonyitéka az emberi tudásnak, hanem a legalaposabb, a legrészletesebb, a legvonzóbb és a legérdekfeszitőbb olvasmány is. Ez a könyv egységes képet ad a technikusoknak és a szakembernek minden technikai problémáról, de a laikus számára G egyszerűen elmond, megmagyaráz és illusztrál mindent, amit csak a modern világ alkotásairól tudni akar. Ez a könyv azért nélkülözhetetlen minden kulturember számira, mert több a szakkönyvnél és több az egyszerű olvasmánynál: egy világkép alakult ki belőle, a mi világunké, amelyben élünk és amelyet ismernünk kell, hogy ne járjunl csak tapogatózva a tények és a valóságok, az ismeretek és a tudás nagyszerű birodalmában. A technika világa ezért a legnagyobb könyvsiker, minden ember, minden család várvavárt könyve. (*) Móry János: Nótáskönyv. (Nádor KMlmián (klllauMlsia, (Biuldiaipelstt.) IMictry Jámcs, a Tátira ereinlétsaes, Mzennégy magyar dalt irt szövegestől. TüteeirunJégy idjgHVért'g magyar dal!), kedves, SmVencfi'ózuB mleffió- di3’á!t, ®melyeik gyökere a népdal ée a Tátira iMtítje. Mótny Hlclblb opeineillteil miaigy siker elkelt aiilaltlotlt a küll- íödöiórh. 30 tntéoxneít kouoertdlailát a nagy ihairugvonseiny- tiermieikibe'n. énekiílik, Tátm-szlmnlfÓM'láij'ávult megtmíu- tattia, hogy hcssziulk'iteigaeitiü mii miegliti+áMra (is van elegendő eizii'v'e-lMke éis t ehrtsóge, és eaein nagyobb dckumieoliuimiolk utáni ttnieigjpiilbeinives miitnitiegiy séta köziben, virágot tépve a maisa zmeáieseiég© mőmáóá-j írói itázieinarégy imagyar dalit igyüij®tlt örsck. A ma- i gytatr aeimeii IkuFJtiuira latsEbafílárn széipiem viirtiit ez a kiiis1 csokor. A vliirtáigiotoalt oilyaii kéz váltogatta össsae, | ameily ért a zenei laztiwekh-ez. Értékes ez a kis nóta- i füzeit’, tmietrlt két eillemihiőll levődlnelk össze bemmé a j dalok: ;a magyar mépöiéöiekibőil és a Móry Játoos mia \ már közfeirniert itieihieliiséglé'bóU. (A füzeit ára 18 K.) i (*) Seifert Dezső zeneszerző külföldi sikerei. I Pozscnyhól ijeiIiemlTfc: SeiilSenlt Dezső magyar zemie- j szerzőről nem keiül liiam'ertetőéit iiroiii. Eraeimyti. ginamo- j ifoinlemearőii dailloilja koumpooliiciilőá't', amieílyeíkniek talár nagy köwümeiétgie van,. A magyar zetnéínJeik a küOiBöíl- dJön igém miagy ezioHigáJlialíiokait ítész, miért ml volinja a enél'es néüegiak száméira joíblb pirioipiaigiamdia a gma- moifoninál? Már pedig az ő ieftuezeiit Bertlilnbem. 'csakúgy miegiazőPJaltaííjálk, mlinlt a Wcbíba megy várasbáin és ezernyi feieüiyein. liigy iismieriik /még a miagyar zenre küiliöin/ös izéit, küülötnös ezéipeiégét. Most egy ihóniapg a {pozsonyi Red!ut-ibar wietodJégie voUlt és a MiUümiő ze- uoEzenzlő és élaekeB mieglhillviásit kaipoltlt Biediiiníbe a Tolypkon, graimófóirHmtürvielldhcB. íKiéit lévire szóH1 ez a 6r.rtBődléRe>. jSzláz sziveim ka volna" diniül dalia, tehát egy miagyter idiall, aimiely a magyar niépdaíllbőfl ear- jadii, e»zeiriezit'e miiéig méltói eat a sikert és •kH'líiiiníel.'léiett. Egy nagy anlé>niieib ijeg.yzlék hizoin.yiil'^3, ihogy Soltért Dezső mögiyiar flleimiezielilt imieimiytiine saereiilik és kémesük iB'ertiii'Lilblein léte a tlöblbti rnigy miéiniielt városiban. A Hőlüctíér, mcndija (Selitfiemt, a aniulUtlé- Ma Némfetoniszág- bam. a giramioi?on.i-imiüvek a llleigllőtoéílleteisebb viillllainy- ePljláráiPsal crtlnláll'átó a fieíhiéitell'elklelti. A gyár mérnökei a kamigverkeinyivreim kainglbuSiliáQridTo'óil anuyiilt és olt ifogmalk feli imlikrmiíoaTijuikifegfl, aimieininyiiire eaülk- fégiük vám. 'Azuilán oiáveaeíiik a hangokat egy mlá- (álk, csultóoltlt teneimfben. Qiévő forgó Vilaiszlisimieizire, lamlély a öokezoiroaiitáis aüápja és ciliy niaigrnsiaenü, ihogy mümdetn mielJIélkizlcnetilt, tóizláJr. Seiiffert tóiisléirői iScfhlaidhimieiitell'er onoisz tóegeidiüimlüvéBiz és Őaflaimiom beinlliimi zomgtoiramiüvész. (*) Bámky Vilma u.j partnere. Amióta ÍRánkv VtiPlrrva im'ár niern ifiíílirmeaiilk legyitiitit RamaiM Odlr.iiaiDitiialli, merni öilkeaiüillt qtcBiií (jő ipairtnierit itialllálliniln. Mert aoutiám a íMtírtiro GioISdiwya szeniződlfellielüt. a mi :yy.:ir nTi'iiniszitáir számira főtifiiipiartipjeirit. Wiailltiér Bük! ,ani?k hlíiyjiálk ezt a fliialfaili a/nigoi ezilnészts aOd. 0 .^widánii llégió" c.iüniii anngcl ifi'fl'nlbiein iHümit. ifeO íillftezirr. L'.gkiőz'ó..ibíl:ii fiinijéhen Bánkv Viifnna nvár vcli? lykrtk. (*) A i;c<-/,{iőiihn ••imasyar rr■idézője. ..Bone- ftome" a dme annak a bewtWJi'Oll'nnixk. tunrci y»v: k I-Vjős Pálira .biiüléik llodlyw ooulibitu. Az Umiveiröail-gyiáír' toéstűDHtieltli ért ia fMímelt. Hlalii Mafaiai repilliszarancsiflensiá Csehországban Pisek. július 20. A csütörtökről péntekre virradó éjszaka a prágai első repülőezrednek egy gépe, amely éjjeli gyakorlat céljából a Prága—Pardubic—Königgrátz és visszafelé való utat akarta megtenni, egy óra tájban Neukestrzsán község határában lezuhant. A repülőgép kitűzött irányától eltévedt. A gép pilótája, Hrivik alhadnagy és megfigyelője, Zctek hadnagy, szörnyethalt. A vizsgálat megindult. Ost&sky pármi csehszlovák kövei feleségének keííemeiíen kalandja egy kedélyes tablóval Egy estttireos, revolveres férfi behatolt a követné hálószobájába s elrabolta az asszony százötvenezer koronái érő ékszereit — /\ rablás előtt nagy lakomát csapott az éléskamrában — hogy a k'övet a rablásról csak a teltes elmenekülése után értesült. Osuskyné ékszereinek nagy része a követ lakosztályában, egy safes-ben van elhelyezve, úgy hogy Osuskyné fiókjában csak azok az ékszerek voltak, melyeket az asszony előző este magán viselt. Ezeknek értékét 100—150.000 koronára becsülik. Ezeket az ékszereket ^uskyné a hálószobája melletti öltözőben hegyezte el és mikor a rabló kényszeritette az asszonyt, hogy megmutassa az ékszerek helyét, a feléje irányított revolverrel többször is kényszeritette Osuskynét, hogy feküdjön vissza ágyába és tétlenül várja meg, amíg eltávozik. Mikor a rabló befejezte munkáját, még körülnézett s hosszasan jártait a körül tekintetét a szobán, hogy mit vihetne még el. Oisuskyné ekkor rákiáltott: — Most már elmehetne! Mire a rabló kedélyesen igy válaszolt: — Nem sietős a dolgom. A rabló azután olyan mozdulatot tett, minit hogyha a lakás többi részét is át akarná kutatni s be akart lépni abba a szobába, ahol a kövei gyermekei aludtak. Osuskyné azonban kérte, hogy ne költse fel a gyermekeket. Mire a rabló ráhaigyta: Jól van. Ezzel elköszönt és eltünit azon az utón, amerről jött. Osuskyné azonnal értesítette a követség kapusát, aki revolvert rántva sietett a rabló után, de ez már akkor messze járt. A kapus még látta, amikor átvetette magát a kert rácsán s eltűnt az utca végében. A rendőrséget azonnal értesítették az ecetről, amely megindította a nyomozást. Osuskyné és a kapus pontosan megadták a rabló sze- mélyleiráfcát, azonkívül az is megkönnyíti a nyomozást, hogy a rabló a borosüvegen és <a végigtapogatott bútorokon ujjlenyomatát hagyta. A párisi sajtó hasábos cikkekben foglalkozik az esettel. felvételek sora idegieiilnltóet erdeim igénybe vesztik. KüIlÖraÖsm ha hozáveeseiüHc 0 bőst tóüzdellimiet, üiHeiiiiyeO, a mioaiidlobok végiül liB kiiikléiayBizieriltfik a győ- aeillinet. A fíiCimtónitlálktüs ujtna fcadtyíiudóislíitióívlá tesz, egy tóite höfer, altói aimeirlikaii, angol ,francáéi, de Hoi- löiniöisien. nióáiiet fjilimieln annyi dlbdlaBliiHas ültltóözeitlben vsitlt már neszt füilimekuiéi, alhot mlindüg nz a nemzet dlönlti el a gigászi mlé'rkőz'óist, melynek gyárában ,a fülim tóéezüiiit. — Eznlitaíl, a tóözponllii hiailiallnnák ■egyeislillielílt h'atelUmas semegénői van szó. A Yiilllágbá- boiiu-lflílllmje 'bele van 6!obasiean MilJollt, eohiaselin Itludott nésztleifekkeil, a báb'otnus niricMviumiok eddig eiüdtugollt kapjiai, iegaltoiLae ptiilBánaffeilMéiteílfek fáirníltnak flel düőtfiinlk. Látjuk a cárt csapatai éBlén. Az angol kBiráty mese fogain robog eil eilőíitünk. Hiindeníbu-ng, Macik'emsen, Il'ötzend'ort'i K'onnád útiraőteldtiielk. Mintha láikiallalülán kezeik vtfeaapeuáfifetl'lék veBnia az 'Időt: a ‘jefíletnlbieűl peineg He cfllŐÜittimik miimiden: unióig niincs döntés, még ntiancs Ibefejezléls... Ha fgy nézzük ezt a nagy munkált, okkor hallása ligiem komoly. 'Giöndolkiodöba tóeM, hogy etiltöen imiihrienlkiiib. A 'miéri) netet.l,en kánolk ős nyonnoruságok e végleten 1’:ánoa. Mennyi eirő és szépség fel reng végiül a sár- batn, aniennyii önibiizitoni, söl clllbüzoík.^odoBság vátfflc kéteiHlyé, sőt renilónyüeilenségglé. Ezért és főilleg ezért nézzük megildéitiő itriireileniimie/ll ezt a zajos filmet. F’iedlig lelkünk piihemésre, szépsiégre vágyik, eae- Ueitniénlk eltetejfeni tfiz év főrtelHmetiJf. A PRÁGAI MOZIK * JSORA ADRIA: A bosszú órája. (Richár ’ Dic-k.) FLÓRA: Szünet. HVÉZDA: A prágai diák. (Conrad Veidt.) JÍJLIS: Szünet. LIDO: Eugénia császárnő regénye. LUCERNA: Nyári szünet. METRÓ: A mámor varázsában (Vera HeynouUl.) OLYMPIO: Az orvos biitie. (Conrad Veidl.) vSVETOZOR: önagysága a soffőrjet szereti. (Ital- sión Eszter.) 9 BS9 lovátvezető: YÉCSEY ZOLTÁN dr. Hágai sakkolimpiászt julius 21-től augusztus 6-ig Prága, julius 20. A világsakkszövetsóg (FIDE) 1924-ben rendezte meg első sakkolimpiászát .Párisban az atlétikai olimpiai versenyekkel kapcsolatban. A sakkolimpiászok bevezetésének gondolata elsőrendű ötletnek bizonyult, a nemzetek mérkőzése a legnemesebb sport terén mind nagyobb és nagyobb érdeklődést kelt és a sakk- olimpiász bizonyos tekintetben a különböző nenv zetek kulturfokának összemérésére is alkalmas. Nem vagyunk elfogultak nemes játékunk irányában, de mindenki, aki csak valamennyire is ismeri a versenysakkjáték mélységeit, igazat ad nekünk abban a pontban, hogy a sakk a szellemi erőknek kiváló próbája és a komoly sakk-küzdelem nagy felkészültséget, elsőrendű stratégiai érzéket, megfelelő kombináló képességet és ezek melleit még jellembeli tulajdonságokat, összesze- dettséget, akaraterőt, nyugodt idegrendszert követel meg. innen van, hogy a komoly sakkversenyek irányában a nagyközör ég érdeklődése is örvendetesen fokozódik és a sakk hősei, egy Aljechin, Capablanca, Nimzovics, Bogoljubov, Maróczy, ma már vannak olyan világmárkák, mint egy-egy izomember, egy-egy futballcsillag. Emlékszünk rá, hogy a Prágai Magyar Hírlap olvasóközönsége, közönségünknek az a része is, amely laikus a sakkjátékban, milyen hallatlan érdeklődéssel kísérte a múlt évben rendezett londoni sakkolimpiász lefolyását, amelyen a résztvevő tizenhat nemzet között elsőnek a Maróczy) vezetése alatt küzdő magyar legénység ért be, megnyerve a világbajnokság büszke cimét és a gyönyörű arany vándorserleget. Tekintettel azonban arra, hogy a FIDE szabályai szerint a világbajnokságért csupán amatőrök küzdenek, Londonban azonban a professzionisták is játszottak, a londoni olimpiászt a FIDE későbben statuált szabályai alapján nem tekinti érvényesnek. TJj szabályzata szerint az olinipiászokat az atlétikai olimpiászokkal párhuzamosan négy évenként kell rendezni, ezért hát az első sakkolimpiásznak az 1924. évi párisi, másodiknak a most eldöntésre kerülő hágai olimpiász tekintendő. A világbajnoki cim védője igy Csehszlovákia, amely 1924- ben Párisban megnyerte a csapatversenyt, mig az egyéni amatőr világbajnokság (professzionista világbajnok akkor még Capablanca volt) győztese a lett Mattison volt. Megjegyzendő azonban, hogy Párisban nagyon helytelen szabályokat alkalmaztak. a csapatversenyeket összekeverték az egyéni versenyekkel és a csapatversenyek győzteseit átvonták az egyéni versenyekbe. így a magyar csapat legjobb tagjai egyéni versenybe kerültek, mig a csehszlovák csapat egyetlen tagja sem jutott át az egyéni versenybe és igy a csapatversenyben Csehszlovákia egy ponttal megelőzte Magyarországot. Az Idén már másképen less. A csapatvilágbajnokságot elválasztották az egyénitől, a csapatbajnokság résztvevője nem vehet részt az egyéni versenyben és viszont. A csapatverseny feltételei eléggé ismertek. A hágai versenyen 22 nemzet csapata indul. Minden nemzeti legénység négy embert állít sorompóba és két tartalékot nevezhet meg. Minden nemzet csapata játszik minden más csapat ellen. Az eredményt az elért pontok alapján számítják össze, tehát fontos az, hogy minden csapat a legjobb pontaránnyal fejezze be egyes mérkőzéseit. Az egyéni versenyre idáig 19 nevezés futott be. Ezen a versenyen is mindenki játszik mindenki ellen, mint az általánosan ismert sakkversenyeken. Az egyéni verseny nevezői a következők: Mattison (Lettország, a világbajnoki cim védője), Euwe dr. (Hollandia), Treybal Károly dr. (Csehszlovákia), Síeiner Lajos (Magyarország), Grau (Argentína), Koltanowski (Belgium), Normanu- Hansen (Dánia), Chéron (Franciaország), Sir Thomás (Anglia), Rosselli dél Turco márki (Olaszország), Asztalos Lajos dr. (Jugoszlávia), Carls (Németország), Csepurnov (Finnország), Golmayo (Spanyolország), Becker dr. (Ausztria), Henne- berger W. (Svájc), Nielson (Svédország), Whiíaker (Egyesült Államok), Mendez dr. (Brazília). — A versenyen résztvevő játékosokat papírforma alapján három klasszisba oszthatjuk. Különböző nemzetközi nagymesterversenyeken való eredményeik alapján a nagymesteri klasszist csaknem felérik: Mattison, Euwe, Treybal, a magyar Steiner, Sir Thomas, a szintén magyar Asztalos, Carls és talán Becker dr. — Ismertebb középklasszisu mesterek: Kollanowski, Norraann-Hansen, Rosselli. A többiek úgy játékstílusuk, mint eredményeik alapján az állaghoz számítanak, természetesen egyik sem lebecsülendő ellenfél. A verseny eredményére vonatkozó jóslásokba különösen azért nehéz bocsátkozni, mert a verseny rendkívül hosszú lesz. Az 1907. évi karlsbadi verseny óta nem is rendeztek ilyen hosszú lélekzetü versenyt. Tehát a tudáson kívül itt a kitartás is igen nagy szerepet fog játszani. Másodsorban tekintetbe kell venni, hogy a résztvevők klasszisa nagyon különböző, tehát: az a mester nyeri az első dijat, aki az autszájderek ellen a legjobb eredményt éri el. Ebben a teküi- telben épen a magyar Steiner van handikepelve, aki a legutóbbi berlini versenyen is megverte az összes favoritokat (Nimzowics, Bogoljubov és Tartakower dr.) és veszített az autszájderekkel szemben. Papírforma szerint legreálisabbnak a hollandus Euwe dr. elsőségét tekintjük. A csapatverseny tippelése is nagyon nehéz. Hallgassuk meg. mit mond Maróczy Géza magyar nagymester a várható esélyekről? (*) Bartók Béla tíz eresz országi hangversenye. Bartók iB'fcilta a [jövő tszezión foAyaimáni áismiét maigy ibamgivieirfrönyliiumlóaa litnldrui]. Ezuittiall Öroracmszáiglbu ílláltiogiait e®, lalhcl itiiz helyiem keflii láltsziainiia. Szisigieiiii Józself iis feeaeírződöílt öíbeláss arosaarsziáigii taraiéra. (*) Ga’sworíhy az irodalmi ixiternacion ájéró 1. Az faradailmni tmiüvíelk tfloirdliiliásiáinialk jobb tmiegiszKiiwe- aóséirőíl bcea-jöve, GailB'Wo.TlIlhy, a iliRines amigol re- giémyiiiró a münéisaeilii és dmodailinw aillbiiBoiíteáigibara is- finiemiíieifct© art a teuvelh. aimjéHiy art jialviasodj'a, hgoy a piáinifíi NeimiaerJlvlözli Szeödieimli iEJgyüilltimiüldöolés Imlllé- zie'áe és m egiyieö oirszlcílgolk Bein KBlubljaii kört müeig- 'eigvieaéist illéi'oeeliíBein'elk. TelkiiDÍlelHáell ómra, hogy ikiaidlók köizinelmlixiklödiéöéit is láertulfc'eivieiíiíék, m Tins-ell, ■lieiiipaigi küaidöiciég; litgiaizigpl’-é'óáiiielk pmarta'léra 'CÍÜirrtá- noaitlálk, hogy a párisii ünl'lélzió'lbell & nmartlkiözii ikrladlcii kongresszus teHéiíeiszilicsa éindlelkílbiein iléip'éisetk üó- 'tielíimelk. (®) A velencei szabad,lóri előadások. Már ju- míius Yégtém érísteiz>efib Vetembélbo iPiieitmo Mwsc»gmii, a -■vfiliáglhdnü ze:mes7je,T0ő. Azjóki áfcmtlióain d'ollgóc'iik a szieiniíinidirikitert ópieiraieíiőaidiásolk oliőlkétsaif.iéeón. M őrt iiiüár ■viéigiiiegiesem aniegiéiillbpiioitiláik ezekoek az ür-iue- pii. játiékioíkauaík a prioginalmjj'áll. Jullliius 24., 22. és 24,-iém teszmek «uz olőaJdáBoIk a 'Szemitiniáa’ik-itiéinein ifeiliépiióötit sziiopadio/n. A 'Pa/raszülb'eicsiüflielt éis a ÍBS'jaizZók Ikeirtüil ollőlaidiásma és im'iinidlkét opotiált IMascaiginli veKlónyli. A mneisHieir mia©1 memdeai az eilőadiásokait. Amerika már imlsíjdlmeim m összes ijogyet illelfioigi’liaCte. (*) A. világháború filmje. BindiaipiertlL iliudé:-■ilvcnk riirja: A liewnésaet uíáoioaná igyetesilk a Művészei e'l, Wliilite .pamaidioxiali. klöhöltlt. HBlIiálii ez a (léigszielblb, Heg- liigaralblb. SaálmlllaBlain Ihlálboinus iPiknielt 11'áDtmink. A BUg Píantald!e, a Nagy Szü'Zrt, a Osmítia kéllbiéigiáellieiniül énidie-1 ikeisefbfbieik vncftelk, irmimlt Lasko oz uj mágy. fHi'innje. Azoloait mii vésői késnek ifairagHiállv, Hioigi'tkius'ilbhá, •ngy- j r:r irkbib ■ láedáélk 0 Kőikrayiii 'irúViö'li), a osai’ioi'ieffiök .ni- ! mái. Ebiből: a isseimipomltlbióH: idelhiáit iec oz a»(i atiémneit Bűim I Itóíiviéisiblé 'ir/igaCInvis, eöt keMéslbé egiép i«. Az örölvös 1 köaeteiircok, a mortlbain leEieirsaer tóráoiilí lö'viésrtu’oikPáris, julius 20. Osusky István párisi os-ehszlovák követ feleségét — auint tegnap röviden jelentettük — az elmúlt napokban kellemetlen kaiaimiiiás érte. Egy álarcos, revolvere*? betörd behatolt hálószobájába, és az asszony szemete fiára elrabolta százötven- ezer korona értékű ékszerét. A rablótámadás részleteiről Osuskyné a következőket adi'a elő a nyomozó rendlőrfelatosnak: — Hajnali öt óra körül, amikor még legmélyebb álmomat aludtam, hirtelen fölriadtam valami neszre. Figyelnii kezdtem s néhány pillámat múlva • észrevettem egy férfit, aki jobb kezében lövésre tartott revolverrel, a. balkezében vöianylámpával lépett be a szobámba. A rabló alaesonytermetü, erősen korpuleus, mintegy 25—30 éves férfi volt. Arcát álarc fedte. Hozzám lépett, rám irány i 1011 a revolverét s ráiinkiállott: — Ne mozdulj! Ide az ékszerekkel! Rámutattam a szomszéd szobára, melyben előző este egy fiókba gyűrűimet és igyöngynya,kékemet tettem. A rabló elvette az ékszereikét, aztán még gondosan átvizsgálta a bútorokat s végül ironikus köszöntéssel eltávozott. A párisi rendőrség a rablásról jelentést adott ki. amely többek között a következőket tartalmazza: A rablótámadás elkövetésének módija amellett bizonyít, hogy a rabló kitünően ismerte a követség helyi viszonyait. Az épületbe hátulról, a kert felől hatolt be és pedig a konyha ablakán keresztül, melynek rácsát előzőleg szétfeszítette. Mielőtt munkához látott volna, benyitott a konyhával szomszédos éléskamrába, ahol jóllakott, majd a legfinomabb borból hajtott fel egész üveggel. Csak azután tette meg előkészületeit a rablás végrehajtására. Lábait rongyokba csavarta, majd visszatért a konyhába, ahol magához vette a szobákul csőket. Azután egyenesen a követi lakás balszárnya felé tartott, ahol Osuskyné hálószobája van. A követ hálószobája a jobbszárnyou fekszik, úgy [