Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-20 / 163. (1790.) szám

1328 jtdiitf 20, pfenieV kö rülmények között azön/ban valószínűnek látszik, hogy Gaües hatalmion marad. Newyork, július 19. .A lapok még min­dig behatóan foglalkoznak Obregon elnök meggyilkolásával és a mexikói politika vár­ható fejleményemmel. Általános az a véle­mény, hogy komolyabb bonyodalmaktól nem kell tartani. Azonban mindnyájam tra­gikus körülménynek tartják, hogy Obriegon elnöknek niincs megfelelő utódja. London, julius 19. A Morning Post ró­mai munkatársa jelen ti a következőket: Obregon elnök meggyük olása súlyos csapást jelent azokra a fáradozásokra, amelyek a mexikói vallási béke megteremtésére töre­kedtek. Obregon elnök megígérte, hogy a mexikói kormánynak a katolikus egyházhoz való álláspontját azon feltételek alapján, amelyeket Ruiz y FI őre s érsek vitt át Rómá­ba, beható revízió alá veszi. A tárgyalások már be is fejeződtek és nagyon fontos egyez­mény jött létre. Mindez persze most meg­hiúsultnak látszik. Mexiko-City, július 19. Rincon közelé­ben kétszáz fegyveres felkelő a Laredóiba induló vonatot kieiklatta. Amikor a vonatót ki akarták rabolni, a vonatot kísérő katona­ság rájuk támadott és szétverte őket. Három felkelőt, akik sebesültén jutottak a katonák kezébe, a helyszínen főbelőttek. A vonat két kocsija ki siklott s hét utas megsebesült. Össze! visszaállítják a kettős ünnepeket Prága, julius 19. Három évvel ezelőtt Stribrny minisztereim öklie] vettesége alatt puccsszerűen eltörölték a húsvéti, karácsonyi és pünkösdi másodnapos ünnepeket. Ez a tör­vény már életbeléptetésének első idejében teljesen csődöt mondott, mivel a legtöbb ál­lami hivatalban a másodnapos ünnepen, an­nak törlése dacára, nem dolgoztak s nem dol­goznak még ma sem. Általánosságban elvárta mindenki, hogy a polgári kormány ezt a tör­vényt a leggyorsabban hatályon kívül fogja helyezni. Ez azonban mind mai napig nem történt meg, jóllehet a kormány élén, ha csak mint helyettes is, már közel háromnegyed éve Msgr. Sramek áll. Legújabb értesüléseink sze­rint a legutóbbi minisztertanács foglalkozott végre ezzel a kérdéssel s elhatározta, hogy a kormány a kettős ünnepnapok visszaáll Másá­ra vonatkozó törvényjavaslatot még ez év őszén benyújtja a parlamentnek Megszűnt a seasserÉurgi fegyencek éhségsztrájkja Berlin, julius 19. A eonnenburgi fegyencek éhségsztrájkja tegnap este megszűnt, miután a sztrájkoló fegyencekkel hivatalosan közölték, hogy tüntetésüknek semmi célja sincs. A foglyok már tegnap vacsoráztak és ma reggel munkába állot­tak. A luckai fegyházban is megszűnt az éhség­sztrájk, szintúgy a brandenburgi fegyintézetben is. M———Mijuura Prága, julius 19. Englis dr. pénzügymi­niszter tényleg benyújtotta lemondását, azon­ban máris olyan hírek keringenek politikai körökben, hogy Sramek miniszterelnökhelyettes egyelő­re még nem veszi tudomásul Englis le­mondását, inért reméli, hogy sikerül a konfliktust, amelyet a Venkov idézett elő, valamilyen módon rendezni. Englis azonban csak egy feltétel mellett vol­na lemondását visszavonni és pedig akkor, ha az agrárpárttól az ellene intézett sajtó­támadásokért te^es elégtételt kapna. Englis távozása az államháztartás rend­jét megzavarhatja, ő ugyanis teljesen uj alapokra fektette le az állami költség­vetést s most, amikor a minisztertanács már jóvá­hagyta az egyes minisztériumok költségve­tési előirányzatait, föltétlenül szükséges vol­na, hogy ő állítsa össze az egész költségve­tést. Englis elismert pénzügyi szaktekintély, akinek nagy elméleti és gyakorlati tudása van 8 emellett nagyon őszinte ember. Englis legfőbb érdeme az állam szempontjából az, hogy nem engedte meg az újabb külföldi kölcsönök fölvételét. Ezenkívül föltétlenül ja­vára könyvelhető az adóreform is, amely mégis csak némi rendet teremtett az adó­dzsungelben, de viszont teljes csődöt mondott a községek pénz­ügyi gazdálkodásáról szó!© törvénye, amelyet minden valószínűség szerint a közel jövőben módosítani kell. Englis Károly dr. 1880-ban született a sziléziai Ilrabin községben. Egyetemi tanul­mányait Prágában és Münchenben végezte. 1904-től 1908-ig gyakornok volt a prágai sta­tisztikai hivatalban, majd onnan a bécsi kereskedelemügyi minisztériumhoz került. 1911-ben a brünni cseh technika rendkívüli s 1917-ben rendes tanára lett, majd 1918-ban a brünni Masaryk-egyetem rendes közgazda­sága taaiárának nevezték ki, A pcrevrat után tagja lett a forradalmi nemzetgyűlésnek, 1920-ban a nemzeti demokrata párt listáján került be a parlamentbe s ugyanabban az évben pénzügyminiszter is lett. Programja elsősorban a gazdasági élet politikamentesi- tésére, a költségvetés redukálására és a ter­melés növelésére irányult. 1921-ben kivált a kormányból, 1924-ben azonban ismét vissza­került. Az 1925-ös választásoknál nem jelöl-1 tette magát, miután már előbb kilépett a nemzeti demokrata pártból és mint szakmi­niszter került Svehla kormányába. Legutóbbi minisztersége alatt elsősorban arra töreke­dett, hogy az úgynevezett kereskedelmi adó leépítésével növelje a kivitelt. Továbbá meg­alakította Nemzeti Bankot. Temperamentu­mos fellépése miatt sokszor nézeteltérése tá­mum&aMmmKmmmmuammuammmmmmBmmmaumm madt nemcsak az ellenzéki pártokkal, hanem a kormánytöbbség egyes csoportjaival is. A legutóbbi időben a nézeteltérések közte és a kormánykörök között olyan nagyok voltak, hogy hosszabb szabadságot vett igénybe. Ezeknek a nézeteltéréseknek oka egyrészt a cukorválság volt, továbbá szembekerült a nemzetvédelmi minisz­terrel is, mivel ennek a költségvetését le akarta szállítani. Végül is egy cikket irt a Lidové Novinyben, Parlamenti munkatársunk az Englis miniszter és az agrárpárt között fennálló konfliktussal kap­csolatban illetékes helyen a következő értesítést kapta: Senki sem tagadhatja le azt a tényt, hogy Englis és az agrárpárt között tényleg vannak né­zeteltérések. Ezeket azonban nem lehet olyan na­gyoknak tekinteni, hogy el ne simíthatnák őket. A koalíció nem agrárius vezetői most arra törekszenek, hogy az incidenst békésen elin­tézzék. A békéltető tárgyalásoknak, illetve kísérleteknek ugyan nagy akadályai vannak, mivel az agráriusok szemére vetik EnglÍ3nek, hogy az ő cikkei és nézetei magában a pártban nézeteltérésekre vezettek, amit a párt vezetősége éppen most Svehla meg­betegedése mellett, minden áron meg akar aka­dályozni. A másik oldalon áll Englis túlságos ér­zékenysége. A Venkov cikke végképpen elkeserí­tette őt, mert már ezt megelőzően is több Ízben támadta őt az agrárpárt. Amig Svehla egészséges volt, nem kellett Englisnek magát védenie sem a nyilvánosság, sem pedig az agrárpárt előtt, mi­vel Svehla teljes bizalmát élvezte. Masaryk köztársasági elnök —- folytatta infor­mátorunk — aki véglegesen dönt a miniszteri lemondás kérdésében, most illetékes helyeken érdeklődik, hogy a nézeteltérések Englis és a* ágráriusok között tényleg olyan nagyok-e, hogy a további együttműködés lehetetlenné vált volna. Maga a köztársasági elnök és Sra­mek miniszterelnökhelyettes Is arra töreksze­nek, hogy Englist lemondásának visszavonásá­ra bírják. Kérdés, hogy ez a kísérlet eredményre fog e ve­zetni. Az agrárpárti sajtó Englis lemondásáról egy szót sem közöl. A párt maga azonban már a tegnapi elnökségi ülésen behatóan foglalkozott ez­zel a kérdéssel, de a tárgyalások eredményéről semmi sem szivárgott ki. A sajté visszhangja Englis. lemondásával majdnem minden lap foglalkozik, kivéve az agrárpárti sajtót. A legtöbb lap pártszempontból Ítéli meg a helyzetet, de ki­amelyben átlást foglalt a gabonavámok ellen és az állatvámok mellett. Az agrárius Venkov igen erős hangon megtámadta ezért Englist és éz indította Englist arra, hogy állásáról lemondjon. A pénzügyminisztériumot jelenleg No- válk kereskedelemügyi miniszter vezeti, ma­gát a minisztérium adminisztrációját pedig Viaszát meghatalmazott miniszter, aki, ha Englis lemondását elfogadják, valószínűleg Englis utódja is lesz. vétel nélkül valamennyi kiemeli Englis nagy szak- képzettségét és tudását A nemzeti demokrata Národni Listy azt írja, hogy Englis lemondásának kérdése már jó né­hány napja foglalkoztatja a közvéleményt. Abban a pillanatban, amikor Svehla megbetegedett, általános volt a* a vélemény, hogy ezzel Englis állása is megrendült, mert hiszen hözismert dolog volt, hogy egyedül Svehla erős keze tudta az agrárpártban az állam érdekeivel szemben háttérbe szorítaná, a pártér­deket. A Národni Politika szerint államérdekből sajnálattal kell venni Englis távozásét, mivel az még időelőtti és elhamarkodott volt. Más oldalról viszont gazdasági szempontból nem lehet azt. el­viselni. hogy évente több százezer szarvasmarhát hozzanak be külföldről az országba, A cseh miépípláirffli Láncé ÍLdsty atít iffijjat. bőgj; a ItootnfftófkihiB (mér nem imaS ikle!De|ttü a a ttööBroéöieaníény- raek afllkaHimia Illetsz im&jki (rt&vJkieBeta (PíéHkieealt atfőffcTIf, hogy Ikii járt el helyesein. A henynijtbatt Uemoinidiá's- hoz, aimieávet Mwaíbailícean mJég üetm [jeöiam'eflfteík be, szükséges miég annak elfogadása fia. A Ládové Nwriny sat jarvasoOjjé, hogy Sratnr-fk mlirad^iercOinföhheBjyeitltieB kíéirijieai fits ajgOélnpáu-tbiod a VetnUöOvibain imiegtjeíenit flátmiaid'ó díkfk mfilaSt eflíégitié'/ ;it Bnígfliils részére s ákfootr meg van a fflefeeMaég arpa iis, hogy Emgfilils rábiihhsBséfk leimotnidáfeáíaaik a vtfez- azöMotnáöáira. Svehla nfetm. itfétr (töbíbíé vchassa Ite Ebgí is távozik. Ezek Len szomorú «redméoyei • koalíció politikájának. > A sswcááldleniokmaSa Právo Láda aaá hfeat, hogy •Englis ez egyszer ftcttftéitilieiniüil nagtasakocBük Semioccidá- sáhoiz b azt nem íogíja ©Kár viissEavotníná. Amnesztia Vojkov varsói szovjetkövet gyilkosának Varsó, julius 19. Az amnesztiatőrvény értel­mében Vojkov varsói szovjetkövet gyilkosának, az életfogytiglani fegyházra ítélt Koverdának birnle- i tésót tíz évre szállították le. Masaryk tinik is Englis hivataiitifHnaracfása mellett van SPOET REGÉNY (5) Irta: SZÁNTÓ GYÖRGY — Győzni fogok — sziszegte ős ebiben a pillanatban nem értette, miért ordáit ez az embertömeg, miért játszanak a zenekarok. Csak számjegyek cikkáztak öntudatában, amelyek újra ©rőt öntenek fájó csontjaiba, a zsibbadt izmaiba és a kerékpárok round- laiba. •­— Végy te is, végy te le — suttogja Lolita Bern, —■ Még nem, még nincs itt az ideje. Majd a finisnél. Gösta Felsen jól ismerte a csillogó, fe­hér port, amit ez a nő mértéktelen adagok­ban szippantott remegő orrcLmpái alá. A kokoördögöt. Egyideig ő is annak árusításá­ból élt és neim is rosszul. — Majd holnap. Akkor beszedem a por­ciómat alaposan, ne félj. észrevette, hogy partnere int a kerék­párról és ment, hogy feváltsa az amerikait. Jacky Ho oh okén támolyogva engedte át magát masszőrjének. — Lolita, hozzál ennivalót. Sokat. Ne­kem hiába mondják, hogy aki koplal, jobb formában van. Nekem ng? n hi... Szavát kettévágta az álom, értelmetlen motyogássá változtatva moudókája benne- rekedt felét. — Nem tudom, Felsen hogy .fogja bírni a holnapi napot — dörmögött a masszőr, aki erőee/n úszott a fogadásban. Hiszen ez az amerikai trotil készen van, Már 'borotvál­kozni kellene, ezzel a háromnapos szakállal olyan mint egy madár ijesztő. És még enni sem tud. Gösta Felsen nekirugaszkodott egy két- százmárkás dijna'k. Csak hárman versenyez­tek már, a többiek örültek, hogy viszik még a köröket. A dán lendülete mozgásba hozta az egész arénát. — Felsen! Felsen! Felsen! — ordított a tömeg. A yankee felébredt és szemei tétován keresték a kerékpárt. Gösta Felsen éppen ott zuhant le előt­tük, vér patakzott a szájából. Jack Hooboken agyában számok zuhan­tak. Felugrott a fekvőszékből és oda rohant a biciklihez. Megfogta a kormányrúd véres fo­gantyúját és a kerékpár tovább irta a körö­ket. A mentőkészültség alig tudta Lolita Bernt lerángatni a hörögve elnyúlóról, aki­nek véres száját csókolgatta. A megriadt közönség felháborodott. Né­hányán felismerték, emlékeztek még arra az időre, amikor veszekedtek érte Európa első tánc palotái. Régen volt már. Két éve. A napok gyorsan rohanják a roundokat az élet arénájában. De az izgalom csak néhány percig far­tőit. A kerékpárost hordágyon vitték el, a megafon kihirdette, hogy semmi komoly ve­szély, csak orrvérzés és kimerültség. A ze- : nekni’ rázendített a Königgraetzer Marsra j és a kerékpárok taposómalma a hatodik nap | elé őrölte a roundokat, 4. Neubabelsbergbem sohasem volt még talán olyan ló tás-futás, mint a Heliopolis tömegfelvételeinek első napján. — Micsoda hűhó! Észre sem veszik az embert — mondta Adoré Ghinn Ahnröder- oek kissé bosszankodva azon, hogy a 100 PS-ets fehér-sárga Cadillac megjelenése nem tette meg a kellő hatást a filmvárosban. — Menjünk csak az ötösezámu a fehér elé. ügy, már itt is vagyunk. Köszönöm a kedvességét és csütörtökön este a viszont­látásra. Az a teher ek üvegfalai csillogtak a nap­sütésben, mintha gyöngyházból lettek volna. Köröttük szürke, barakkszerü épületek, munkástelepek, raktárak, irodák, folytono­sain hullámzásban mozgó tömegekkel. Né­melyik épület irányában statisztáknak je­lentkező munkanélküliek, koplaló diákok, állástalan hivatalnokok, mindenféle gyanúis exiiszfemciák végtelen sora haladt, másutt már jelmezekben vezették őket katonás rendbe pofozva a segéd rendezők. Az atelie- rek irányába folytonosan vitték a díszlete­ket, vagy cipelték vissza a díszletraktárakba. A nagy baingyaboly minden rendszertelen­nek látszó akciójában rejletten élt az öntu­datos energia és az ezerhangu zsibaj mono­ton hangzavarát vezényszavak hasogatták ál időről-időre. Az ötös a1 teherben Rerg főrendező ural­kodott mindenek felett. A világitáet egyik kezének apró intéseivel kormányozta és a világosié reszketve figyelte a csontos, inas kezet, amelytől négy gyerekéinek sorsa füg­gött, A díszletezők gépies mozdulatokkal ál­lítottak be minden számozott darabot a diszleiimesiter szavaira, a tervező ideges ajakrángatózását figyelmen kívül hagyva. — Kétszázbuszomegyedik kép — olvasta a kéziratból Berg. Aztán recsegve güwitett a hangja: — Felvétel1! A statiszták katonás rendben léptek igj a dobogóra. A kétezredik év munkaun ife? maisát viselték, valami csuklyás, kissé fmv lasztik,us falanszter egyenruhát, az amerikai overall célszerűtlen eleurópaiasitott iont iá­ját. Görnyedtem meneteltek, lehajtott fővel, összeszoritott öklökkel, úgy, ahogy a segát­rendező végnélküli óidítozásai után flélig- medd'ig megtanulták. — Katonás rendben, de fojtott dühhel — vezén vette szünet nélkül a fontosköd ó se- gédrendező és a hangja dohogott, mint egy aláfütött kazán. —- Fojtott dühhel, fojtott dühhel, fojtott dühhel! És az éhes satiszták, munka nélküli munkások, állásnélküli hivatalnokok, kük a- r06i lebujok, bér kaszárnyák és emberó' tk népe ment lehajtott: csuklyás fejjel, ős- e- szoritott ököllel a Jupitor-iámpák alatt, ka­tonás rendben, döngő léptekkel, fojtott (mű­bél a berregő gépek előtt. Az operatőrük kurbliztak, a kis zsidöképü segédremdczo egészen belevörösödött az izgató vezet ív • zó folytonos ismétlésébe, miközben álvilh ut agyán, hogy ez egy közönséges jtlagizácm o.- Oape.k R. U. R. cinül darabjának robuii;: m gondolt. — Több dühöt kérek, halt! 'Folytatjuk.) i '' MM mm M. Sramek miniszterelnöklielyetles egpire nem veszi tudomásul Englis lemondását Az agrárpárt! Venk merős támadása késztette Englis minisztert a lemondásra — A talicié nem agrárius vezérei megkísérlik az incidens elsimítását — Masaryk elnök és Sramek miniszterdnökiieiyettes Englis maradása mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom