Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-17 / 160. (1787.) szám

1928 juIum 17, kodd. BCTCSBEl > /~Hirek—-, A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Gnagysága nem akar gyereket (Rép­áit Korda Mária és Harry Liedtke.) FLÓRA: Három hetes nyári szünet HVEZDA: A 6itambuli tolvaj. (Douglas Mac- Lean.) JULIS: Egyhetes szünet LUCERNA: A vörös bohóc. (Bűnügyi dráma, Makovsky Hetén.) LIDO: A 17. száma ház titka. METRÓ: A Niebelungok. OLYMPIC: Bataillon. (Reprlz.) SVETOZOR: Névtelen asszony. (Bisson Sán­dor drámája után.) T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! **^gg Magyar, olasz és lengyel vizűrnek, illett- ve útlevelek meghosszabbítása végett mél- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- lava, Grös*ling-u. 86. I. címre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: P r a h a, II., P á n s k á 12. III. eszközli. rtpf POZSONYI SZEütKESZTÖSÉGÜNK ' és KIADÓHIVATALUNK eddigi helyiségéből átköltözött Gröszling- utca 36. sx I. om. alá. Telefonszáxu 27—87. J _ ———' Telek A. Sándor i Kivándorlók Szerző uij ve rseskötetéből. Tajtékot sodor a hullám özön, Két ember gubbaszt a fedélközön. S Néma csend hallgat mint a temetőn. Még csak egy bárány csengő sem csenget, Csák egy fáradt szó töri a csendet; — Testvér, az arcod mint az őszi táj, Olyan letarolt. Testvér, mond, mi fá' ■A kérdezett a tengerbe bámul S a kérdező mond panaszt magáiul; A szomorúság vizéből ittam, * A sors étitta életem borát, Volt szép hitvesem s míg hadba vitíam. Kilopta szivét egy hűtlen barát. Két kis cselédem: szöghaju fm 'És egy szöszke lány mostoha kézen Sudárba se nőtt, még ki sem virult, Jaj, látnám béUett, hogy élenyészen Búm szakadt az égi Virágos portám Dobra vitte az átkos házi harc, ( Mormol a tenger s lebámul tompán A futó árba két dúlt férfi arc. — 'Szántottam hittel szép ugaromor S a verejtékem árvíz vitte él. Panaszolja a keservét tovább S a másik hallgat, szóra nem felel. Néma csend hallgat, mint a temetőn. Még csak egy bárány csengő sem csenget, Csak egy fáradt szó töri a csendet: — Nézd csak, egy csillag a földre szaladt. Testvér, tenéked mért nincs egy szavad? A kérdő szóra hajk sikoly felel: — Testvér, nekem a hazám veszett él.~ — Vitéz OöTgey tábornok temetése. Bu­dapestről távirat ózzák: A baj máskéri robba­nási katasztrófa áldozatát, vitéz Csőrgey Ká­roly tábornokot vasárnap délután temették nagy részvét mlelett Budapesten. A temeté­sem megjelentek az összes külföldi katonai attasék. A tábornokot mintegy 8000 főnyi tö­meg kisérte utolsó útjára. — Képek Érsekújvár város hőskorából. Érsek- újvári ItuidlősiltÓQik ijetanltii: Jsumeinetiete, (hogy Érsekujj- viáinnaJk legnagyobb msmzeitlközá jelewtíősiéigie a XVII. BBózadbao volt, atmikor a török nnegisaáiláB idlefl'ém ez a vár voflft ugy&zóíDvén (kulcsa egiéisz Közép Ma- gyairoeaágnalk. Hosszú, véres harcok folytak a vár birtokáért s bizony eoikszoir az egész vÉág letelte a bireket Érsekújvár fettJőL Ennek a törltiéanellmá [jelem- Gőségpelk bjz igazolása az a számitaHam mtüivésai ktMi- teiDil kéjp, melytne Hotota JámoB dr., netmeeitgytülüétei képtvóteeíJős Érsekújvár váro&birája, bukkant egy prágai antik váirlusmóT, amelyeket — 18 darabot — a város meg is vásárolt 1600 koronáért'. A képek legnagyobbrészt gazdag küviibellü rézinetsaetek, me- ilyek ezemléítfebő módon miuJtattják be a város ostro­mának legkiemelkedőbb epizódjait. — A Hiradó kedden ujbói megjelenik. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: A nyom­dászok grémiuma szombaton este tartott ülé­sében úgy döntött, hogy hozzájárul a Híradó­nak a Pressövirger Zeitung nyomdájában való megjelenő ''hez. A Hiradó tehát 15 napi szünetelés után holnap, kedden ujbói megje- ler ik. Ezt a lap vasárnap külön kiadásban hozta a közönség tudomására. Nováh miniszter kalandja Marun al Hasid szerepében Amikor egy miniszter „fél“-ként kopogtat egy prágai hivatal ablakán — *A miniszter és a rosszul aludt kisasszony Prága, julius 16. Emlékezetes még, hogy Eng- Iis dr. pénzügyminiszter még első minisztersége idején inkognitóban ellátogatott az iglaui adóhi­vatalba, ahol mint információt kérő adóalanyt, nem a legbarátságosabb fogadtatásban részesítet­ték. A miniszter akkor annyira felháborodott az adőhivatalnok önkényes eljárásán, hogy a bűnösö­ket azonnal felfüggesztette állásuktól. Most hasonló Harun al Rasidi szerep eljátszására határozta el magát Novák László kereskedelmi miniszter, aki a kormányból távozni készülő Englis dr.-t is he­lyettesíti, de ő sem járt jobban kollégájánál. Mint a Vecemi List egy vidéki lap utján ér­tesül. Novák miniszter minden előzetes bejelentés nélkül mint egysserü lói megjelent aj egyik prágai vámhivatalban. Túlságosan korán jött, az óra mutatója még a nyol­cat sem érte el. Azonban bátorságot vett magának az inkognitós miniszter és odalépett az egyik ab­lakhoz, amely mögött egy fiatal hivatalnoklány ült. Valami kérdést intézett a leányhoz, azonban ez brüszkül elutasította s rosszkedvűen ráförmedt: — Mit akar itt, jóember, hiszen még nyolc óra sincsen, még nincs hivatalos idő! A „fél** ezekre a szavkra nagyot nézett, de újabb bátorságot öntött magába és szerényen megjegyezte, hogy osupán egy cse­kélység tárgyában szeretne szives felvilágosí­tást, hiszen úgy sem akar senkit háborgatni s szíve­sen vár. A kisasszony azonban tovább szájasko- dott s végül is rámutatott egy székre, mondván, hogy várja meg, amíg nyolc óra lesz. — Nyolc óra előtt senkinek sincs a hivatal­ban keresni valója. A miniszter leült a székre és várt. Nyolc órakor bejött a hivatalba a hivatali főnök a többi maga­sabb hivatalnokokkal egyetemben, akik megdöbbenéssel ismerték lel a sarokban csen­desen várakozó „fél“-ben a kereskedelmi mi­nisztert. A hivatalban erre nagy mozgolódás támadt, a sze­rencsétlen kisasszony, aki olyan rosszkedvűen aludt az éjjel, hogy a nyolc óra előtt bekopogtató félhez csak szájaskodó szavai lehettek, hamar kijelentette, hogy öngyilkos lesz, de aztán meggondolta könnyelmű szavait. — Jellemző, — Írja meg a V. L., — hogy az eset, amely Prágában játszódott le, egyáltalában nem került bele a prágai sajtóba s a vidéki heti­lap utján kell azt visszahozni a fővárosba. Írja. Dátumot az egyik levélben egyáltalában nem ír, még a levél keltezés! helyét sem ad­ja meg s a másikban csak a dátumot, 1928 február 2-át. Mindkét levél minden valószí­nűség szerint Zsolnán íródott s a dátumnél- küii 1927 karácsonya előtt. A két levél egyébként magyar fordítás­ban igy hangzik: „Mélyen tisztelt Nagyságos Asszonyom 1 Végre közölhetem önnel, hogy ma már nincsen vakbelem. Ugyan még ágyban va­gyok s igen gyöngének érzem magam, de remélem, hogy a jövő héten már teljesen helyreáll az egészségem. Már ma biztosan állíthatom, hogy január elsejével újra el­foglalhatom állásomat s remélem, hogy a gyermekek még nem felejtettek el engem. A karácsonyi ünnepeket, ha eléggé erős­nek fogom magam érezni, otthon szeret­ném eltölteni, úgyhogy már teljesen rend­ben érkezem meg önökhöz. Megérkezésemet még telefonon fogom Önökkel tudatni, addig is mély tisztelettel vagyok az önök Schustek Fridája.** A másik, csonka levél megmaradt része igy szól: „... Nem félek, mert már nem vagyok idegen és a második napon minden a régi kerékvágásban fog haladni már. Azt hi­szem, jövő héten már elhagyom az ágyat és ha elég erősnek fogom magam érezni, jövök. Mi van most a gyerekekkel? Boldog lennék, ha Józsi születésnapját vele együtt ünnepelhetném. Pali még mindig olyan kedves? Nem voltak betegek a gyerekek? Mielőbbi választ kérve, jegyzek mély tisztelettel Schustek Frida. A gyermekeket csókoltatom! 1928 II. 2.“ fájdalmas, borús arckifejezése miatt is­mét elbocsátották. Ekkor határozhatta el, hogy öngyilkos lesz, mert ezidőben egy csendőr éppen akkor tartóztatta föl a karlsbad—marienbadi vasúti vonal mentén, amikor gyanús arckifejezéssel a vágányokon járkált fel és alá. Az elmúlt héten a karlsbadi állásközvetítő Losoncon szerzett neki állást, ahová julius 13-án kellett volna elutaznia, de a pestschui letartóztatás már előbb követke­zett be. Kudarcot vallott a román parasifpárli pópák ellen indított hajsza Kolozsvár, julius 16. Emlékezetes, hogy a román kormány számos pap ellen indított eljárást azon a címen, hogy a gyulafehérvári gyűlésen a tömeget a kormány ellen felesket­ték. Több papot le is tartóztattak. A vizsgálat azután megállapította, hogy a vádaknak sem­mi alapjuk nincs és igy a megindiott eljárást már meg is szüntették. A román kultuszminiszter újabb támadásra készül a kisebbségi iskolák ellen Bukarest, julius 18. Angeleseu kultuszmi­niszter kijelentette, hogy az összes felekezeti iskolákat államosítani szándékozik. Ezt a ter­vet általában úgy ítélik meg, hogy a miniszter ezzel az intézkedéssel akarja megadni a dön­tő csapást a kisebbségi iskolákra. Jellemző, hogy a jogtalan terv ellen maga Cristea Miron patriárcha, a régenstanács tagja is élesen ál lást foglalt. Kolozsvár, junlua 18. A román kultusz- kormánynak azon törekvése, hogy a kisebb­ségi ifjakat ne engedjék a kenyérkereső pá­lyáidhoz, élénk színekben tűnik ki a most le­folytatott érettségi vizsgák statisztikájából. A tanügyi kormány képviselői különösen nagy szigorral léptek fel a magyaT nemzetiségű diákokkal szemben, akiknek 56 százalékát megbuktatták. — A nyírtra! BKikértőbízotteág megállapított n, hogy a legolcsóbb pályásét indokolatlanul zártáik ki a nyíltra! vízvezeték ügyében kürt pályázatból. Nyhirtaí trudkMttődk jeflledtii: A Byíitoaí' ■vtinvteaeMk­épáitiési mpnikáiltaMk (kftatitáisániaik ügyében a város* (képVilseMteiSttüllleit álllttaft (kdlkíüMöitft tszaíkfbdtooíftteálg mteig- láHapílbolttH [hogy la pállyáBaJtlbóíl (kíMtrft ffiegatoóbb Cég ajlámlllaitia mliinidlem tekilnJbettibertx uniegtfeillefllt a ffielié- téMmék és csak actíént aártatMfk űri ifoütmad ék antetít, imént miem véWéik létezne, (hogy a ptáüyáBaá méffilé ex előírt azaJkszecrfU MmüTiaítáeok csaitéBvt* vemmík. A fflefllüOleites MaáiróB Sjgy a faöa hátrálna flölrfbéinit a nem tmatrtaJd imiáe Iháittria, tmtkut a mdlotMértiuimtDalk a dJönté- isét (ktiikiártm ebiben áss ügyiben. —- Az uj trencséni főrabbi bemutatko­zása a trencséni zsidó templomban. Trencsé­ni tudósítónk telefonálja: Keller Pinkász dr., a trencséni neológ izr. hitközség uj főrabbija szombaton tartotta első beszédét a neológ zsidó templomban. Magasszárnyalásu beszéde a könnyekig meghatotta a jelenlevőket. A ki­váló főrabbi Jugoszláviából került a trencsé­ni zsidó hitközség élére. xx Az uj sorsjáték II. osztályához rendel- deljen azonnal sorsjegyet az ismert Uránia- Bankháznál, Nővé Zámkyban. xx Hölgyek figyelmébe! Deutsch József, Bra- tislava, Kecske-utca 7. Telefon 26-62, Első pozso­nyi speciál tartós ondolácíé és hajfestő női fod­rász-terem. — Letartóztattak Pozsonyban egy ismert „galeristát“. Pozsonyi szerkesztőségünk je­lenti: Sohönhoifer Antal pozsonyi zongora- gyáros feljelentést tett a rendőrségen Weisz Ignác 34 éves cipőfelsőrészkészitő, ismert ha­zárd játékos ellen csalás büntette elmén. Weisz egy 7000 koronás zongorát vásárolt a tulajdon­jog fentartásával havi 500 koronás részletre Schőnhofertól. A1 részleteket nem fizette, a zongorát nyomban az átvétel után elzálogosí­totta 2500 koronáért, sőt a zálogcédulát is el­adta egy Engle nevű pozsonyi lakosnak 900 koronáért azzal, hogy majd visszavásárolja tőle. Hasonló feljelentést tett Jansky vaske- Teskedő is Weisz ellen, aki 1200 koronáért egy kerékpárt vásárolt tőle 200 koronás rész­letre, de a kerékpárt nyomban elzálogosította 500 koronáért, a zálogcédulát pedig eladta 200 koronáért. A rendőrség Weisz Ignácot Land- ler-utca 1. számú lakásán vasárnap délelőtt letartóztatta. Weisz Ignác ismert „galerista“ Pozsonyban, akinek neve az utóbbi időben sokat szerepelt a lapokban kártyaafférjei ré­vén. Rendesen vidéki áldozatokra veti ki há­lóját: kártya klubokba viszi, ahol hazárdjá­tékban kifosztja. Legutóbb 19.000 koronát nyert el ily módon egy gutái gazdálkodótól, utána fürdőhelyre utazott. Weisz ismert akik volt a nemzetközi fürdőhelyeken: Karlsbad- ban, Moi.tecarlóban is. Arábia hajfesték ismét min­denütt kapható. — Kiét myiferai ügyvéd érdekes pere a törvény­szék előtt. Nyiiltirlaii (buidlólsaltlőlnlk jeOlefnltü: (E5gy tnyiitrlafi ügyvéd imléjg régebben beicsül'eitisérfléeert tfieüjjeületnjte»t- <be egytük ügyviédítiártséft, mletrlt etz együk tfeöljieílJe'nJiiésié- veil (kiapceoliaitbam toiljeierifiertltev hogy a iPeOjeífelnlféis vagy dliisaraiőeág, vagy ezamláinság. A tiáligylalllálsoni a 'Váidiloilit ügyvéd aeaaüí vékielkiezieltit, (hogy a lfe!l|jelletn)Üée ttiélnydeg alílaptafllaimnialk Wiöjoaxyiuflft: 8 (igy jéggadl ihiaez- néllhlaifltla a Mej-esérti, de sémtalkJiléjppiein Bern értleit'fle koiIOiégáJjátna, (hiarteim 'csak a tfeílljietlJeaiitléisrne imiagáma. IA yánáelbiilróisiág imiaraeztiallló iitéTietiet th'otooitlb. de a tQ'jIüh'aí tiöInviéttij-HZék tegnap az áltlélJeitét miegiviállltioa'tlaltita a rj-ogevős íPeüimerltJő ditiéilltleelt hoaoitt. — Baleset fürdés közben. Nyiiltttiaí itudlMltőtak jefanlti: Koziáir Miiihíá'ly 10 éves ölo/váteizii kliisffiiiu a m- poűilbain a imiaiicxm im'eleltt (fürdiött. Ueakiálás (kiöab-en •oly lerőviedi vágta a bulláim a imadomfcepélklbez, (hogj’' .jobbOiálbáít itörtie. A (fáijdaílioanltlőfli leiszlmlélüeltlétl VeBizlteltllie és otítiprts'ztiulllt vodinla a vnízban, [ha azoMnal nlepí öiieibnielk BeigliiíÖégéne. A Builiyioöain BérüOlt fcilsfct a myliltinaii anegyai kóirlhézba Bzálliliiltioliitiálk. — A Treimjen bősed Bécsban. Béasből itlálviilrattoz- zM<: A Brcini'eai hőséi vaisáatnlap diédtuJtiá/rt ületszJáiniod- •lak a bécsii repiilHőtlénein, ahol a kionmiámy meiviéban m oazllriálk k'a]ieökie'dieü(m'ügjii imiüiitrtier üdíyözöil'te őket. — Kétezeréves jubileumát ünnepli egy dél- íraneiaerszági város. Pláíni'síbőíl' táviinalttozzák: Caincais- ©ominie diélifnamoiiaonseűgi vtáiroa m üdén iPetnnláUliáisáinialk liiéHieBeréveö fordtótiiját ümmiepüi. — Egy feires némiet kaimaraéjie'kes halála. Drez­dáiból tówin'iaitioiziziáik: Pielnroin Károly, az egyikoni vd- Clálgtoiinii ibainiilomi'stn, (kiaPiíanlaiélnieüeö, boösnas be'teg- Béig után miciglhiiiiM. A gyilkos Sémstek Frida két levele ,$li van a gyerekekkel? Nem voltak betegek?“ — ideges, egyenetlen Írást mutat a két levél — Trencsén, julius 16. (A P. M. H. kikül­dött munkatársától.) Vasárnapi számunkban megírtuk, hogy a Schustek Fridát váró Tren- csénben jártunkban felkerestük Arnstein Dezső dr. treácséni ügyvédet, akinél a gyil­kos nevelőnő 1927 augusztus végétől október elejéig alkalmazásban állott. Az ügyvéd és felesége nagyon jó véleménnyel van Schustek Fridáról, aki a rábízott gyermekeknek a leg­nagyobb gondját viselte. Mialatt Arnstein dr. házában tartózkodott, többizben beszélt tele­fonon Diener Árpáddal s október elején el­hagyta a házat azzal, hogy vakbélbántalmai vannak és Zsolnára utazik, hogy vakbélope- rációnak vesse magát alá. Megígérte, hogy mihelyt helyreáll az egészsége, visszatér hoz-r zájuk. Elutazása után azonban a család meg­tudta, hogy Schustek Frida Tőketerebesre utazott Dienerhez. Ennek ellenére állandó levólbeli érintkezést tartott fenn Arnstein dr.-ékkal. Arnstein dr. két levelet volt szives ren­delkezésünkre bocsátani, az egyik csonka. A két levélben Schustek Frida a vakbéloperá­cióról beszél, lábbadozásáról s annak a re­ményének ad kifejezést, hogy hamarosan visszatérhet Trencsénbe. Laposan elfekvő, hosszubetüs irás a Schustek Frida Írása tipikusan női. Első pillantásra semmi rendellenességet nem tapasztal rajta az ember, csak ha hosz- szabb ideig vizsgálja, veszi észre, hogy két-háromsoronkint váltakoznak benne a gonddal rótt betűsorok gyorsan, idege­sen, csaknem reszkető kézzel irt monda­tokkal. Feltűnő, hogy az asszony a különben hibátlan helyesírással Írott német levelekben teljesen elhagyja a vesszőket s az elnyúló sorokban irt mondatok mindegyikét külön bekezdésbe Schustek Frida fájdalmas odisszeája a gyilkosság után Prága, julius 16. Megállapítást nyert, hogy Schustek Frida a gyilkosság elkövetése óta szomorú, kínos odisszeát járt meg. A zsolnai csendőrség a bűntett fölfedezése után annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a nevelőnő esetleg ismét a karlsbadi állásköz­vetítőhöz fog fordulni s erre figyelmeztette is a karlsbadi csendőrséget. Most kiderült, hogy a leány már március 5-én, tehát négy nappal a gyilkosság után, jelentkezett is az állás­közvetítő irodában Ceisler Frida néven. Azt mondotta, hogy 1903 született Prossnitz- ban, de fényképet nem akart az iroda rendel­kezésére bocsátani, amint az szokásos. Csak Csehország területén kívánt állásba menni, így került előbb Prossnitzba, azután egy franzensbadi szállótulajdonoshoz, aki azon­ban négy hét után elbocsátotta, mert zavart és gondterhes vonásokat talált viselkedésében. Azután egy Karlsbad melletti földbirtokos- néhez került el, de alig érkezett meg a bir­tokra, m BianatSsaü feltűnik, hogy tökéletes fehérségű, fényű és keménységű ingmellét és gallérját 5 Haítenbergernél KoSice mosatja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom