Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-17 / 160. (1787.) szám
^I^<^-A^tííAR-ÍÍÍB!»a& 7 1928 julius 17, kedd. és Kovárovánah régi vágya fog teljesedésbe menni a fegyház kápolnájában Klepetár már tavaly közvetlen letartóztatása előtt el akarta venni kedvesét — Kővárává nyilatkozik Klepetárról, mostani életéről s jövő terveiről — Prága, julius 16. Megírtuk, hogy Hladik ár. tanácsa he'yt adott az életfogytiglani {egyházra elitéit Klepetár dr. azon kérelmének, hogy feleségül vehesse koronatanúját, Kovárova Máriát. Az esküvő a pankráci fegy- ház kápolnájában fog lefolyni a nyilvánosság teljes kizárása mellett, Kővárévá a por folyamán az újságokban mint Klepetár kedvese szerepelt, mivel akkor még senki sem tudta, hogy az intim viszonyban álló két ember régebben, közvetlenül Klepetár elfogaiása elöli éppen egybekelése útját egyengette. Tizennégy nappal Klepetár letartóztatása előtt, 1927 júliusában Kővár óvá Máriának vidéken, Husineoben lakó szülei levelet kaptak Klepetártól, amelyben megkérte lányuk kezét Mielőtt azonban még eljutott volna Kle- petárhoz a szülői beelegyezést tartalmazó válasz, Klepetárt letartóztatták s az esküvőre csak most fog sor kerülni... A Vecerni Ceské Slovo mai száma Ková- rová Máriának egy nyilatkozatát közli, a cikkből pontosan nem vehető ki, hogy a volt táncosnőnek ez a nyilatkozata magánlevél, szerkesztőséghez beküldött írás vagy pedig beszélgetés-e. Az érdekes megnyilatkozást az alábbiakban adjuk vissza: „Klepetárt Machov táncmester mutatta be nekem a prágai Reprezntációs Ház kávéházában. Nem volt szép, de kellemes és szórakoztató. Ez volt egyedüli oka annak, hogy vele jártam azután, noha nem szerettem. Ez 1925 tavaszán történt. Nyáron, amikor a színházak zárva voltak s én szüleimnél Husinecen tartózkodtam, azzal állott elő Janda (Klepetár), hogy menjek el vele Parisba. A szülők tiltakozása ellenére elmentem vele. Franciául nem tudok s igy öt hétig, párisi tartózkodásom ideje alatt, teljesen rá voltam utalva. Színházakba vezetett el, elvitt a dekoratív müvésze- ek nemzetközi kiállítására, sok ajándékot vett nekem. Például egy jappán ernyőt is. Mintaszerűen és kedvesen viselkedett. Három heti párisi tartózkodásunk után el- fogoytt a pénzünk. Jenda uelutazott Prágába, hogy apjától’kölcsönt vegyen fel. Négy nap múlva visszatért. Az apja úgy látszik, szemére vetette, hogy velem érintkezik és gondoskodik rólam. Ugyancsak engem okolt jogtalanul azért is, hogy fia \e{\h\mtyagdlja tanulmányait. E{\ örökre' elválasztott engem Jendü családjától. Soha nem beszéltem sem az apjával, sem a húgával. Parisban még tizennégy napig maradtunk, azután visszatértünk Prágába. Visszamentem az Arénába, noha Jenda ellenezte ezt. Azt mondta, hogy feleségül vesz, én meg igyekeztem őt arra rábeszélni, hogy végezze el tanulmányait, mert az esküvőre ráérünk a doktorátus megszerzése után is. Akkor még nem ismertem sem Micbaikót, sem Sikorskyt, ő sem állott velük ismeretségben. Mikor azután megismerkedett velük, Michalkó állandóan arra törekedett, hogy Jenda szakítson meg velem minden összeköttetést. Nekem is mondta, hogy ne járjak Jendával, mert nem hü hozzám. Én azonban nem hittem neki s ezért Sikorskyt is jobban kedveltem. Mikor azután Jenda Michalkóval megszökött előlem Parisba, sírtam és átkoztam Mi- chalkót. Hosszabb ideig haragban is voltam Jendával. De megbocsátottam neki s ismét együtt jártunk. Jenda az esküvőt sürgette, én pedig a doktorátust, ő nem tanult, de tudott. A doktorátust letette. Ebben nagy örömem telt. Azután levelet irt szüleimnek s megkérte a kezemet. Esténként a színház előtt várt rám s hazaki;--érgetett. Egy alkalommal azt mondta nekem, hogy a renddrbiróságra kell mennie Michai- kfí bőröndje ügyében. A lakásomon szintén ott találtam az idézést s másnap a rendőr igazgatóságon a várószobát a hivatalszobától elválasztó ajtó mögül Jenda hangját hallottam, amint valami úrral beszélgetett. Az ajtóban, összeütköztem Jendával, aki köszöntött engem s azt mondta nekem, hogy este a színház elé jön. A viszgálatot vezető rendőrhívatalnok, most már tudom, hogy Celansky dr. volt, azt kérdezte tőlem, hogy volt-e Michalkónak valami magyar nőismerőse. Amit erről tudtam, elmondtam, de Vörösmarty Margitról egy szót sem, mert én nem is ismertem. Este a színház előtt Jendia nem várt rám. Telefonáltam a szülészeti klinikára, ahol akkor praktizált, de azt a választ kaptam, hogy egész nap látták. Mi ez? — kérdeztem magamtól. — Történt vele valami? A választ, sajnos, hamar megkaptam. Mindjárt másnap a reggeli újságokból, amelyek letartóztatása hirét közölték. Eszembe jutott a i kalapja, amelyet kihallgatása alatt az előszoba egyik székén láttam heverni és elfogott a sajnálkozás. Elsírtam magam. S azután hosz- szu ideig nem láttam öt. Elkövetkezett a főtárgyalás. Bizonyos voltam benne, hogy Jendát fel fogják menteni. Beidéztek a bíróságra. ,,Kovárová Mária, Klepetár kedvese vagy szeretője" — ez állott a lapok beszámolóinak a címében. Ez oly ki- nos volt számomra! Viszonyunkról beszélnek a lapok. De hiszen csak tizennégy nap választott el minket az esküvőtől! Hányszor megsajnáltam, hogy már előbb egybe nem keltünk. Ki szólhatott volna igy szót is ellenem, ha Jenda felesége vagyok? Az Ítéletről a lakásomon értesültem. Jóllehet az újságot a kezemben tartottam s az esküdtszéki Ítéletet minden kétséget kizáró módon láthattam, nem tudtam elhinni s ezért először nem is sírtam. Csak nagy szomorúság fogott el. Azután elutaztam Prágából Husinecre a szüléimhez. Junius 15-e körül érkeztem haza. Mielőtt Prágát elhagytam volna, beszéltem Jendával. Az első alkalommal csak rövid1 Ideig, másodszor pedig Igen-igen 'hosszam. Csaknem egy egész órát. Ekkor Jenda azt ifi mondotta nekem, hogy kérvényt akar benyújtani az esküvő engedélyezése céljából. Beleegyeztem. Otthon azonban nem szóltam semmit. Szüleim csak abból a levélből értesüllek elhatározásomról, amelyet juliw 4-ike körül kaptak Jenáétól. Tiltakoztak. Igyekeztek lebeszélni a dologról. Nem engedtem. Feleségül megyek Jenáéhoz. Kaptam tőle két levelet s mindkét levélre ugyanazt válaszoltam: „Feleségül megyek hozzád." Ha ingadoztam talán valamennyire elhatározásomban, csak szüléimre való tekintettel tettem. De szüleim elállnak tiltakozásuktól, amint mindig elállotak, amikor valami el akartam érni. Az esküvő után nem térek vissza a színházhoz, hanem beállók valami irodába. Jenda mindig azon volt, hogy lépjek ki a színháztól. Itt Husincen magányosan élek. Szüléimét és testvéreimet kivéve senkivel sem érintkezem. Délelőtt olvasok, déhUán fürdőm s korán fekszem. { Szomorú vagyok s előre örülök Prágának. Senki sem látogat meg az ismerőseim közül, senki sem ir nekem. Arról, hogy az esküvőt engedélyezték, még nem tudok. De mihelyt értesítenek erről, elmegyek Prágába: feleségül megyek Jendához!" Halálos baleset érte Csehszlovákia legjobb autóversenyzőjét A Niírburg-Ring tegnapi versenyén a pálya aszfaltja megolvadt s ez okozta a szerencsétlenséget — Junek felesége állítólag szintén megsebesüli Prága, julius 16. A németországi ade- naui Nürburg-Ringen tegnap lefolyt nemzetközi autóverseny elkalipával, amelyen 80.000 néző előtt 33 versenyző indult, halálos, szeren- szétlenség történt, amely Csehszlovákia legjobb autóversenyzőjét, Junek Cenek brünni gyárigazgatót érte. Junek Cenek, a tragikus véget ért sportember, számos nemzetközi versenyről vitte el a sebességi rekord pálmáját, mielőtt a legyőzött sebesség halálosan meg- boszulta volna magát rajta. Feleségét, Eliska Junkovát szintén beavatta az autóvezetés titkaiba s oly kitűnő eredménnyel, hogy Junkova asszony ma a világ legjobb női versenyzőinek egyike, aki számos európai versenyen nyerte már meg az első djat. Junková tavaly éppen a Nürburg- ring első versenye alkalmával az egész sport- világ feszült érdeklődése mellett futott be elsőinek a célba, miután férje előkészítette őt a versenyre. A Nürburgring a világ legnagyobb versenyországutja, a németek nem sajnáltak pénzt és munkát, hogy a világ legszebb versenypájá- ját kiépítsék. A pálya a startnál és a célnál egy-egy kilométernyire betonból van ópitve, különben pedig aszfalt makadámúval borították, úgyhogy teljesen pormentes. Húsz méter széles a startnál, az egyenes síkon tiz méter, a fordulóknál pedig tizenkét-tizennégy méter. Az eddig százmillió koronába került versenypályát tavaly nyitották meg, amikor Eliska Junková és Urban Emerich Hugó, két csehszlovák versenyző nyerte meg a két első dijat. A tegnapi verseny 28.3 kilométernyi területen folyt le Németország sportkocsijainak nagydijáért, 45 versenyző jelentkezett. Azonban az utolsó pillanatban tizenkettő visz- szalépett. Csehszlovákia részéről Junek igazgató és Emerich Urbanon kívül több versenyző is indult. Junek nagy térninget vett a versenyre, úgyhogy fitten indulhatott Bugatti kocsiján. Közvetlenül a verseny előtt egy ujság- iró azon kérdésére, hogy a versenypálya mely részét tartja a legveszedelmesebbnek, kijelentette, hogy a cippermtnni, brünneheni és schvoeden- kreutzi szakasz a legnehezebb. Juneket már a verseny előtt kisebb ka- lamltás érte a Breitsoheid nevű fordulónál, melyet a tapasztalt versenyző, noha a pályán szorgalmasan trenírozott, úgy látszik, nem tartott veszedelmesnek. A verseny napján a kánikulai rekkenő hőségben a pálya asztfáltja sokhelyütt megpuhult s olvadni kezdett, úgyhogy az ut csuszomlóssá vált. Épnek következtében a -harminchárom versenyző közül csak kilenc versenyző ért a célba, a többinek fel kellett adnia a nehéz küzdelmet. Junek szerencsétlenségét az olvadó aszfalt okozta. Az Adenaüból érkezett rövid távirati híradás szerint Junek kocsija, amelynek kisérőülésén állítólag Junek felesége ült a breitscheidi éles derékszögű fordulónál a hetedik körben kisiklott, keresztülszáguldotta a pályát, felfutott a pályát szegélyező töltésre és felfordult. Junek kísérőjén keresztül kiröpült üléséről s oly szerencsétlenül zuhant le magas Ívben a földre, hogy koponyájával egy kőre esett. A zuhanás következtében koponyáit betörte. A szerencsétlenség után még felemelkedett, egy pillanatig tántorogva állott, azután holtan esett össze. Kísérője, aki állítólag a felesége volt, könnyebb sebesüléssel úszta meg a katasztrófát. A szerencsétlenség déli tizenkét óra öt perckor történt és hírére a többi csehszlovák versenyző a gyász jeléül azonnal feladta a versenyt. Prágában Junek igazgató katasztrófája a legnagyobb részvétet váltotta ki. Junek tragikus halála egy jelenetet idéz emlékezetünkbe, amely néhány héttel ezelőtt egy prágai bárban játszódott le. A jelenet szereplői Junek igazgató, a felesége, két másik társaságbeli ur s Hanussen, az ismert telepat- ha, maguk is inkább tréfának vették az egészet, semmint komolyan. A társaság amulettekről és talizmánokról beszélt, anielyek mindig szerencsét hoznak az embernek. Junek direktor eldicsekedett azzal, hogy mindenütt és állandóan, különösen pedig versenyein egy halott orrcsontját hordja magával, amely őt minden veszélytől megóvja. Hanussen ekkor hosszan és szomorúan tekintett Junekre, azután pedig halkan, mintegy messzi távolból ezt mondta neki: — Egy zsidó orrcsontja ez, aki öngyilkosságot követett el! Dobja el, különben nem éli már meg a zsidó ünnepeket! . . . A telepatha jóslásának az egész társaságban nem tulajdonított senki jelentőséget. Mindenki nevetett . . . Ensíif nMsztcr belebukik a cukoikérdétbe? Ellentétes hírek a pénzügyminiszter lemondásától — A koalíció nem tud megegyezni a cukorkérdésben — Újból drágább lesz a cukor? Prága, julius 16. A szociáldemokrata Pravu Lidu parlamenti körökből nyert értesülései szerint Engiis pénzügyminiszter végleg benyújtotta lemondását. Lemondásának az az oka, hogy nem ért egyet a kormánypártokkal a, cukorkérdésben. Engiis utódjául a nemzeti demokrata Vlasák pénzügyminiszte ri osztályfőnököt emlegetik, aki jelenleg is helyett*siti a pénzügyminisztert. A lap kételkedik abban, hogy Vlasák a kormányban érvényesíteni tudná pénzügyi elveit. A Pravo Lidu jelentésével szemben a Národni Politika azt ívja, hogy Engiis e napokban Prágában tartózkodott és a minisztériumban a jövő évi költségvetés terveit tanulmányozta. Mielőtt azonban ismét elutazott Prágából, végleg letett lemosást szándékáról. 1 Nyolcas Smfisii tárgyai i ssitoápr válságéról A koalíciós pártok parlamenti nyolcas bizottságé, a múlt hét folyamán több Ízben tanácskozott a cukoripar válságáról, azonban nem tudott megegyezni s ennek folytán kedden újból összeül, hogy véglegesen állást foglaljon a kérdésben. A szociáldemokrata sajtó szerint Kramár a nyolcas bizottságban a cukorgyárosok mellett foglalt állást és számukra évi 190 millió koronát követel a kormánytól. A többi pártok azonban nem hajlandók ebbe belemenni, mert ez a cukor árának újabb emelését jelentené.
