Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-01 / 149. (1776.) szám
wm frfim I, wMftiMp. ^MGA!A\A&toR-FnriIiSI> 17 . Közgazda Emelkedett a csehszlovákiai buzabehozatal A kanadai buzakartell áiiandósitani akarja exportját a csehszlovákiai piacokon Prdgf*, jusniais 30. A: cseihiszloVálkiai borza- tenmiés arem tudja jkrelégiLteni az egyre nö- v ellövő gziüíkség letet, annak ellenére, hogy széleskörű imidioirájoiós munkálatok folynak. Bűneik dacára nem mutatkozik -a csehszlovákiai gabona tenmiéslben emelkedő tendencia s a behozatal sem csökken. Ez abban leli magyarázatát, 'hiogy a meliorációk kedvező kövedlAezményxi csálk későbbi időpontban fognak megmutatkozni. 1924—25-ben a buzabehozatal 1,928.057 métermiázsa volt, 1925—26-ban esett 1,770.772 métermázsára, de már 1926—27-ben 3,321.000 métermázsát tett ki. De ezévben sem remélhető, hogy a behozatal csökkenne), mert az ezidei kampány tiz hónapja alatt a behozatal 2,793.930 métermázsára rúg már, mig tavaly a kampány ugyanezen időszaka alatt csak 2,477.150 m'étiermázsát tett ki. Ugyanez nyilvánul meg \a búzaliszt behozatalában is, ahol az import szintén növekszik. 1924—25-ben é® az 1925—26-iki kampányban is a búzaliszt exportja csaknem hárommillió Kassa, Junius 30. (Kassai szerkesztőségünk jelenti:) Schell Zsigmond (báró) nagyidéi földbirtokoson is végiggázolt a földbirtokreform kegyetlen hengere. 3600 holdas birtokából a 11. §. alapján 322 hektárt szabadítottak fel, amiben az erdő és beltelkek is bennfoglaltatik. A szociális érzésű földbirtokos, aki minden időben nemcsak kenyér- adója, de jóindulatú gazdája volt a nála dolgozó környékbeli népnek, 1922-ben Koma- róc községnek szabad kézből eladott 67 hold legelőt, Nagyida községnek pedig 135 kát. hold szántót. A földhivatal 1925-ben 476 kát. holdat parcellázott el. A Schell- birtokból 1915-ben két majort Perlrautter Jakab -bé- relt ki. A földhivatal által meghagyott 322 hektárt, melyből 50 hektár erdő, 1925-ben a bérlőktől készpénzen megváltották és azt október 1-én át is vették. Schellék hagyományos vasszorgalma és hozzáértése mellett az alaposan megcsonkított birtok is mintagazdaság maradt, mely nemcsak á birtokosnak, hanem az alkalmazottak egész seregének biztosította az exisztenci- áját. Nem is lett volna talán semmi különösebb baj, egy véletlen fordulat meg nem pecsételi a birtok sorsát. Zichy Béla (gróf) széplaki földbirtokát a földhivatal ugyancsak elparcellázta, 250 hektárt hagyva meg szabad birtokainak, amit hosszabb időre a kassai Franck-cég bérelt. Az agrárpártnak nagy politikai érdekei fűződtek ahhoz, hogy a széplaki terjeszkedéssel egy nagy vidéket belekapcsolhasson érdekszférájába. Zichy Bélával megegyeztek, hogy a 250 hektárt is az agrárpárt közbejöttével elparcellázzák. Csakhogy egy kis bökkenő volt. A birtok telekkönyvi bekebelezéssel hét évre bérbe volt adva. Az agrárpárt ráfeküdt a Franck- cégre és mindent elkövetett, hogy Franck kimenjen a bérletből és ők az igy felszabaduló földet parcellázhassák. Surovy kassai járási főnök úgyis mint az agrárpárt itteni exponense kereken kijelentette, hogy a Franck-cégnek a bérletből ki kell mennie. Franckék erre megfelelő más bérlet ellenében hajlandóknak is mutatkoz- • tak. És most jutunk a kritikus ponthoz. Surovy barátságos hangon, de aláhúzott hangsúlyozással kérte Schelléket, hogy a Franck-cégnek a kívánt bérletet adják át. Schellék kénytelen-kelletlen belementek az erre vonatkozó tárgyalásokba. Két lefoglalt és részben Perimutternek bérbeadott majorukból, egyet hajlandók voltak a Franck cégnek bérbe adni. Miután azonban vasúti állomás mellett csak a bérlőtől már előbb megváltott és visszavett major fekszik, a Franck-cég csak erre a majorra reflektált. Schellék a legkétségbeejlőob kényszerhelyzetbe bérűitek. métermázjsára rúgott. A magra és tisztre szó* ló differenciálás következtében, amely elsősorban a magyar malomipart sújtotta, az 1926—27-es kampányban a búzaliszt ^importja ugyan csökkent 1,518.000 métermázsára, de az idei kampány tíz hónapjában máris 1,619.668 métermázsát tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a buzaonagoMl a behotiavM évidén eléri a rnultévi katinpényt mPfc * sságéa, a búzalisztnél pedUg magasan feliül fogja szárnyalni. Az utóbbi időben sok szó esik arról, hogy a kanadai buzaexportőrök Csehszlovákiában tartósan akarnak gyökeret verni. A kanadai pool, amely Európában számos nagy ügynökséget állított fel, a hazai termelőkkel egyetértve igyekszik kivitelét emelni, de egyuiM oly módon szabályozni, hogy \az áraik egyáltalában ne szenvedjenek a fokozott kivitel következtéién. Ha kanadai pool európai képviselőinek sikerül ezt a tervét keresztülvinni, annak elsősorban a magyar exportőrök adják meg. az árát Az elé a feltétel elé állították őket, hogy vagy odaadják a 11. §. alapján használt 250 hektárt a Franck-cégnek és akkor a lefoglalt, de saját rezsiben levő majort a Franck-bérlet tartamára meghagyják nekik, tehát nem parcellázzák, ha pedig ezt nem teszik meg, az egész lefoglalt birtokot azonnal felparcellázzák. A földbirtokhivatal fenyegetését komolyan vette, a lefoglalt birtokot felmondta, Franck-al a 11. §. alapján a szerződést megkötötte. Úgy a zsupán, mint a járásfőnök pedig ígéretet tett Schellnek, hogy a Franck- bérlet tartamára a saját rezsiben tartott földet további gazdálkodásra neki meghagyják. Ennek kapcsán az eredetileg 322 hektárnak 500 hektárig való kiegészítését is kilátásba helyezték, miután ilyen rendelkezést a törvény is tartalmaz. A 178 hektár többletet ahhoz a majorhoz kérték, amelyen tényleg gazdálkodnak. A földhivatalnak Prágából lejött referense kijelentette, hogy a kiegészítést ugyan végrehajtja, de nem szántóföldben, hanem erdőben. Schellék természetszerűleg nem fogadták el a rájuk nagyon sérelmes ajánlatot, hanem eredeti kérésükhöz ragaszkodtak. A referens nem tágított eredeti álláspontjától. Kijelentette, hogy csak az általa ajánlott megoldás lehetséges és amennyiben ajánlatát , el nem fogadják, az egész birtokot elparcellázzák. Schell a zsupánhoz fordult, kérve őt, hogy Ígérete szerint járjon közbe az ügy igazságos rendezése érdekében. A zsupán magához kérette a referenst, aki erre a következő javaslatot tette. A saját rezsiben levő majort, melynek 500 hektárig való kiegészítését kérték, el kell adniok Jirik Karéi (senki sem tudta ki ő és merre van hazája) nevű légionáriusnak szabad kézből, a földhivatal által megállapított áron. Ez a terület 100 kát. hold erdő és 300 kát. hold mezőgazdasági terület. Ezzel szemben a másik, Perimutter által bérelt majort 300 kát. holdjával hét esztendőn keresztül a földhivatal bérbe adja Schellnek. Jirik Karellal az adásvételi szerződést megkötötték, holdankint 2200 koronáért az épületekkel együtt, holott a föld holdja testvérek között is 4000 koronát ér. A föltétel az volt, hogy a vételi szerződés csak abban az esetben érvényes, ha a földhivatal azt jóváhagyási záradékkal ellátja, valamint ha a földhivatal Schelléket a Perimutter Jakab bérletét képező 300 kát. holdba és az épületekbe helyezi. A földhivatal még 1927 októberében felmondta a bérlőnek a bérletet, aki a felmondást el nem fogadta. Erre a földhivatal Perlmuttert 1928. május 18-án végrehajtási utón kilakoltatta. Történt pedig ez hat héttel az aratás előtt. Ehhez több kommentár nem is kell. Perimuttert kitették, Schelléket visszahelyezték, de az épületeket át nem adhatták. És dacára annak, hogy a földhivatal kötelességét nem teljesítette, a Jirikkel kötött adásvételi szerződést jóvá nem hagyta, Schelléket is arra kényszeritette, hogy most aratás előtt a majort azonnal átadják neki. Ugyancsak kilakoltattak 20 gazdasági cselédet és úgy ezek mint az aratásra felfogadott 40 pár arató munkanélkül maradt. A szegény emberek nem találtak sehol szociális megértésre. Hiába fordultak több helyre is, sehol sem segítettek rajtuk. Schell, Perimutter ,a gazdasági cselédek, a 40 pár arató helyett most Jirik Karéi és három legionista társa arat. Elképzelhető, hogy az egész vidék népe milyen érzéssel kiséri ezt az aratást. T. Gy. A kanadai búzatermelés. Kanadai hírek szerint ezévben olyan búzatermést várnak Kanadában, amely a legnagyobb lesz, amilyent Kanada megért. Ezévben 24 millió hold földet vetettek be búzával, vagyis 2 millióval többet, mint az előző években. A közlekedési adó megtérítése. A pénzügyminisztérium ég a vásutigazgatás között már régóta folynak tárgyalások arról, hogy a közlekedési adónak nagyobb tételeit térítsék vissza, mint eddig. Ezidőszeriut csak 20 százalékot térítenek vissza. Ajánlatos volna, ha ez legalább 50 százalék erejéig történne meg, annál is inkább, mert Németországban a közlekedési adó a csehszlovákiainak csak 50 százalékát teszi ki, Ausztriában pedig az egészet téritik vissza. A minisztertanács egyébként csütörtöid ülésén jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amelynek alapián a termelésben akadályozott vagy veszélyeztetett iparoknak bizonyos engedményeket tesznek a forgalmi és közlekedési adó tekintetében. Tarifális engedményeket azonban ez a törvénytervezet sem fog tartalmazni. A Lévai Takarékb-kaik réüzMémytársaság közgyűlése. Junius 26-án dótaitám tartatta mleg a Lévai Takarékbank riész^nytárisaság az 1027-ik évre szóló mérlegmegálilapiitő 62. évi rendes közgyűlését az intézet helyiségében. Az 1927-dk évre szóló mérleg- és nyereségiseáimila előterjesztése és elfogadása után a szép számiban megjelenít részvényesek örömmel értesültek az igazgatóság elütéséből az uj résavémyfkjifooicsájtás teljes sikeréről és ez által az intézet aktivitásának helyreállításáról. A részivténykiboicsáijitássial kapcsolatos alapszabóly- módosátások szerint az intézel alaptőkéje 600.000 K, rendes tartaléka 60.000 K, rendkívüli tartalékalapja 372.774-32 K. Az intézetnek a valuta szétválaszt ásábóit származott összes veszteséged, valamint az intézet székhazának értéke 900.000 K-ról 7.50.000 K-ra leírattak. A Prágai Revíziós Egyesület revíziós .bizottsága által május hő 15-én az intézetnél megejtett revízió alkataiéból úgy az ügyvezetés, mint a bank álladóba — a szanálás figyelembevételé vei — szigorú bináibat tárgyává tétetvén, megállapításit nyert, hogy az ellen kifogás nem tehető. Épp igy az intézet kihelyezései bondtás tekintetéiben sem esnek semmiffiéle kifogás alá. — Nemcsak a részvényesek, de Léva város közönsége társadalmi különbség nélkül örömmel látja a volt Barsmegye legrégibb intézetének, a Lévai Takarékbanknak ezen megújulását s a legnagyobb elismeréssel van eltelve a bank vezetősége iránt, akik a legnagyobb önzetiemsiéggei és fáradhatatlansággal szolgálták a város ezen régi fontos köz- gazdaságii intézményiének ügyét, ezzel lehetővé tették, hogy ez az intézet, mely 63 éven keresztül mindig egy volt a város közönségével, ezentúl is eredményesen szolgálja Léva és vidéke közönségének közgazdasági törekvésiet. É»7Éi€T#S3^1 Szilárdult a prágai értéktőzsde Prága, junius 30. A nyári hónapok előtti utolsó szombati tőzsde ismét nyugodt irányzatú volt, mivel a mai nap egybeesik a félévi utíimó- val. Ennek ellenére a hangulat barátságos volt, amely különösen az építkezési és sör-papirokban nyilvánult meg. Ezen értékekben élénkebb forgalom is volt erősen javult árfolyamok mellett. A többi részvényben az árfolyamok szintén javultak, de a nyereségek csak szűk keretek közt mozogtak. A cukorértékek a veszteséget szenvedett Schoeller kivételével megtartották feljavult árfolyamukat. A kulissz szintén emelkedő irányzatot mutatott. A bankpiacon csak jelentéktelen változások voltak. A beruházási piac továbbra is szilárd irányzatot mutatott. Az exótapiacon az árfolyamok általában tartottak voltak. Az ipari részvények piacán emelkedett: Cseh-Morva 100, Első Pilseni 70, Chamotte 65, Meffersdorfi 50, Pozsonyi Kábel 45, Zettlitzi 25, Dux-Bodenbachi és Brünni Sör 20, Cseh Cukor, Nestomitzi 15, Cseh Kereskedelmi 14, Kolini Szesz, Hernych, Réz, Prágai Vas és Berg és Hűtlen 10, Bleistaedti Üveg és Rindskopf 8, Podoli Cement (ex kupén 5 k) 7, Olleschaui, Aussigi Finomító, Aussigi Vegyi és Prágai Téglagyár 5, Egyesült Villamossági, Egyesült Gyapjú és Rothau 4, Kö- nigshofi, Kolini Műtrágya és Poldi 3, Skoda (ex kupon 65 k) és Bergmann 2 koronával. Esett: Solo 70, Schoeller 30, Északcseh Szén 20, Ringhof- fer 12, Sellier és Brosohe 10, Apollo 8, Horvát Cukor (ex kupon 16.50) 6, Krizik, Heinrichsthaler és Alpine 2 koronával. — A bankpiacon javult Nemzeti 35, Zsivno 4. Cseh Eszkompt 1 koronával. A többi jegyzés változatlan maradt. — A beruházási piacon a 3.5 százalékos IV-ik és a hadiszál- litási 25, a H-járadék, a 4 százalékos pót és a népszövetségi 10, mindkét beruházási 2.5 fillérrel javult. A 4.5 százalékos IV-ik 5, a liszt- és konvertálási 2.5 fillérrel gyengült. + A prágai devizapiac nyugodt volt. Belgrád 0.01, Budapest 0.15, Bukarest 0.025, Milánó 0.16, London 0.035 pontot nyert, mig Brüsszel 0.1, Zürich 0.075, Pária 0.06, Varsó 0.025 és Bécs 0.1 egységet vesztett. + Nem egységes a budapesti értéktőzsde. Á mai értéktőzsde egyenetlen irányzattal indult. A spekuláció tartózkodó volt, mivel külföldről nem érkeztek kedvező jelentések. A kevés forgalom- bakerült érték árfolyama azonban nem szenvedett lényegesebb változást. Egyes értékekben zárlat felé ingadozások állottak be mindkét irányban, amelyek azonban nem haladták meg az 1—2 százalékot. Egyes favorizált papírok, mint Szikra, Bauxit, Ofa, nagyobb árfolyamnyereségre tettek szert. A záróirányzat nem volt egységes. Egyese a osehszlovák távirati iroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktá% 95, Törökszentmiklósi (szelvény nélkül) 18.8, Pestszentlőrinci 34.4 és Részvénysör 153.75 pengős árfolyamot éo* tek el. + Csendes a bécsi értéktőzsde. A ^hétvégére való tekintettel az üzlet csak a folyó kötelezettségek elintézésére szorítkozott. Korlátban egyes ebkor- és vegyi értékek szilárdak voltak, a kulissz bán javulások mutatkoztak. Az árfolyamjavulások és esések azonban csak szűk keretek közt mozogtak. Járadékok nyugodtak voltak. + Üzletiden a berlini értéktőzsde. A maí tőzsde a szokásos szombati üzlettelen képet nyújtotta, de a newyorki tőzsde javuló irányzata itt ís kedvezően hatott ki. A specialitások 1—5 százalékkal haladták meg a tegnapi árfolyamukat* de a legtöbb értékben nem volt árfolyamválto-i zás, sőt igen sok a tegnapi árfolyamon alul jegyzett. Prága, junius 30. Valuták, Holland 1355.59, jugoszláv 59.50, német 801.8734, belga 472.50, magyar 586.1234, román 20.20, svájci 651.50, dán 900.15, angol 163.8734, spanyol 554.50, olasz 177.80, amerikai 33.47, norvég 899.50, francia 135.40, bolgár 24.2234, svéd 901.50, lengyel 376, osztrák 472. A pozsosiyi tőzsde értékpapirforgalma. KíizM FeMsnana A. BasaMaáza Eraííslazra., Bástya-a. 2 Teleíom 27—3? Pénz Áru Pozsony, 1928. junius 30. Ke KC Tatra Banka 105.— 110.— Nemzeti bank Banska-Bystrica , * . 190,— —.— Americko Slovenska Banka, , , , . — .— — «— Cozsonyi Általános Bank 3- 5.— 890.— n I- Takarékbank . . . . , 2800.— — Eskompte és Közgazdasági Bank . . 2 i*.— 24r.— Dunabank................. .... 220.— Tr navai I. Takarékpénztár ..... 550.— 600.— Liptói hitelbank .......... 651'.— 700.— Gőzfürdő ............. 5(0.— — Roth r.-t. ............. 1000.— — «—> Raktárházak. . • . . ....... 4000 — 4300,— Szlovák biztositó 610.— 650.— Uránia .............. —,— — Trencsén-Tepliei fürdő rt> ..... . 355, — 175.— 2ilinai műtrágya 185.— 155^, Zíiinai Cellulose ..•••.«•«. 880,— 980.— Medica .............. 160.— 170.— Handlovai szén .......... 880.— —.— Szlovák szeszipar Maiacky ..... 5(0,— .'90.— Nyugatszlovensrkói villamosmü ... 39C,— 210.— Középszlovenszkói villamosmü .... 401 .— £< 0.— Pozsonyi Jéggyár .................................... 400.— 600.— Wi g-and rt. 1......................................... 30.- 45.— Vág'vöigyi cukorgyár ........ — .— — .— Stark spiritusz rt. ......... 8t0.— 9< 0.— Rózsahegy'! faipar 650.— 600,— 4 százalékos pozsonyi kő!cs5n ... 77.— 79.— 6 „ „ ... 68.— 100.— Csehszlovák építő sorsjegy ..... f£0.— 070,— „ (ötöd) ..... 122.— 128,— arutössdi + Az olmiitzi terménytőzsdén lanyha irányzat mellett a következő hivatalos árakat jegyezték: Morva rozs 69—71 kg 233—235, morva zab 196—197, romániai aprószemü. tengeri 166—J.67, morva félédes laza széna 72—76 kg, uj belföldi mák 590—610, buzakorpa 134—136, vagónrizs prompt 268—272. vámolt amerikai zsir 1315— 1325, rozskorpa 138—139, a többi jegyzés változatlan maradt. + A mai budapesti gabonapiacon, amint azt ottani szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat változatlanul tartott volt. A következő árfolyamokat jegyezték: Tiszavidéki búza 33.90—34.05, felsőtiszai 33.75—33.90, dunántúli 33.40—33.60, rozs 29.50—29.80, takarmányárpa 28—29.50, zab 33.90 —40, tengeri 29.70—30 pengő. + A berlini terménytőzsdén lanyha irányzat mellett hivatalosan a következő árakat jegyezték: Búza 249—250, rozs 268—270, árpa 244—264, zab 255—265, tengeri árát nem jegyezték, búzaliszt 30.75—34.50, rozsliszt 34.75—37.50, buzakorpa 15.65—15.85, rozskorpa 17.75—18, Viktoria- borsó 48—62. ehető borsó 35—40, takarmányborsó 24—25.50, peluska 25—26.50, lóbab 23—24, bükköny 25—28, repcepogácsa 18.8—19, lenpogácsa 22.9—23.5, szárazszelet 15.9—16.1, burgonyareszelék 24—24.50 inárka.-f A tengerentúli gabonapiacokon a következő árakat jegyezték: Csikágó: búza hard winter II. —.—, III. —.—, búza júliusra 135.62, szeptemberre 138.25, decemberre 142.25, tengeri mi- xed II. prompt 107.37, júliusra 105.12, szeptemberi-) 101, decemberre 85.87, zab júliusra 54.87, szeptemberre 45.50 ,rozs II. prompt —.—, júliusra 119.75, szeptemberre 115.75. — Newyork: búza hard winter II. 155.62, rcd winter II. 178.62, mixed durum —.—, northern manitoba I. 158.62, kanadai malátaárpa 104, tengeri mixed western II. 117.62, liszt la. spring clear 6.35—6.75. — Winnipeg: búza júliusra 135.12, szeptemberre 136.87, decemberre 136.75, zab júliusra 61.50. — Kansas City: búza red winter 11. prompt 167. — Minneapolis: búza I. northern spring prompt 135.25. Megakadályozták az aratásban . SslelS nagyidat birtokosi és birsül! Légionáriusok aratnak femjükön — Könnyelmű játék az Ígéretekkel
