Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-17 / 160. (1787.) szám
1 magyar kisebbség először jutott szóhoz a fraida-saitébaíi Siöilü iíza cikkével, amely a „le cri des peisples^-ben látott napvilágot 2 . _____________________ Pr ága, julius 16. Párisban néhány héttel ezelőtt érdekes lapvállalkozás indult meg. Bemard Lecache, egy ismert francia publicista, „Le cri des peuples" címmel hetilapot alapított, amelynek programja a nemzeti kisebbségek védelme és jogaikért váló küzdelem francia nyelven a francia közönség előtt. A francia sajtó eddig kivétel nélkül az utódállamok szemüvegén keresz.nl nézte a nemzetis’gi kérdést s ezért a Le cri des peuples megjelenése óta érezhető hiányt pótol a francia újságírásban. Az uj lap szerkesztősége Csehszlovákiában Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselőt, az országos keresztény- szocialista párt országos elnökét és Flach- barth Ernő dr.-t, az ellenzéki pártok központi irodájának igazgatóját, kérte fel munkatársai sorába. Szüílő Géza dr. a felkérésnek eleget is tett és a lap munkatársainak jegyzékében, amelyben olyan világhírű nevek szerepelnek, mint Bemard Shaw, Henry Bar- busse, Stefan Zweig stb., most már Szüllő Géza nevét is megtalálhatja a francia olvasó- közönség, sőt a Le cri des peuples legújabb számában Szüllő Gézának egy cikke is megjelent, amelyben a magyar kisebbségek elő- harcosa a következőket Írja: — Az osztrák-magyar monarchia ösz- szeomlása után a csehszlovák köztársaság válí a polvglott állam prototípusává. — A csehszlovák köztársaságban egészen pontosan hét kisebbség van s a csehszlovákok maguk is csupán viszonylagos többséget alkotnak. — E helyzet folytán azt a kétségtelen igazságot lehet felállítani, hogy Csehszlovákiában csak kisebbségek vannak. — 3icgis ez abszolút igazság ellenére, az állam, az alkotmány, a törvények s a közigazgatás arra a tételre van alapítva, hogy a csehszlovák köztársaság egységes nemzeti állam. — Abban a pillanatban, amikor a logikai alap téves, a correlarium mindig hamis s ebben rejlik a csehszlovák köztársaság számára az állam problémája. — Qui boné uistinguit, bene docet. — Hogy jól megérthessük s helyesen megérthessük a kisebbségi kérdést, a következő megkülönböztetéseket kell tennünk: — 1. Vannak kisebbségek, amelyek sohasem szerezték meg azt a magas fejlődési fokot, amelyet az ö fajtájuk már elért, azaz, amelyek sohasem érték el a nemzeti állam független és szabad exisztenciáját. — 2. Vannak kisebbségek, amelyek előbb többségek voltak, amelyek már elérkeztek a politikai fejlődésnek ehhez a fokához, de amelyeket a békeszerződések deposszedáltak. — A csehszlovák köztársaságban van ejry kisebbség, amely ezer éven keresztül élvezte a függetlenséget egy nemzeti államban. amely mindig elismerte teljes szabadságát, amely mindig gondozója volt K/xs&rzzxmwMuiBimMaMKmjmjjíwtijiiim]! jmiLiiumMWBiarraHPac nemzeti egyéniségének: a magyar kisebbség. — S amíg az uj csehszlovák köztársaság úgy ítéli meg a dolgokat, hogy az ö nemzeti politikáját leginkább ez a faj fenyegeti, az viszont világosan észrevenni véli, hogy 9 csehszlovák köztársaság politikájával az ő nemzetiségi egyénisége ellen küzd. — Ebből a helyzetből kölcsönös és Zágráb, julius 16. Zágrábban az utolsó napokban egyre jobban terjednek azok a hírek, hogy Radics István ellen újabb merényletet készítenek elő. Ezek a hírek megerősödtek akkor, amikor csütörtök éjjel Radies házának kornyékén több lövés esett. A vizsgálat megállapította, hogy a lövések onnan származtak, hogy a zágrábi helyőrség csapatai éjjeli gyakorlatot tartottak. A parasztpárt Prága, julius 16. A Slovensky Dcnnik jelenti: „Az iskolaügyi minisztérium külön rendeletben figyelmeztette az összes főiskolákat, hogy a magyar főiskolákon való tanulmányók különbözőségeire való tekintettel, valamint b magyar főiskolát végzettekkel nyert tapasztalatok alapján ez évi október 1-vel nem veszik tekintetbe a magyar főiskolai oklevelek nosztrifikálására vonatkozó kérvényeket, illetve az ottani iskolákon végzett tanulmányokat. Az október elseje előtt benyújtott kérvényekről egyenkint és egyé- nenkint fognak dönteni. . Erre az intézkedésre sürgősen szükség volt, mert hivatalosan és nem hivatalosan — írja a SÍ. D. — olyan hírek érkeztek Magyar- országról, hogy magyar főiskolát végzetteket azzal a megbízatással küldenek Csehszlovákiába, hogy Szlovenszkón irredenta propagandát csináljanak, amit természetesen tűrni nem lehet. Hozzá kell fűznünk, hogy hasonló mély elégedetlenség fakad. — Van-e erre megoldási mód? — Igen! — Először, ha érvényesítik a demokratikus elveket. — Azután, ha biztosítják a kisebbségek védelmét. — Végül, ha a kisebbségeknek megadják szabad fejlődésük lehetőségét és megadják nekik a kulturális autonómiát! képviselői tiltakoztak az ilyen gyakorlatok ellen. Belgrád, julius 16. A horvát sajtó szembehelyezkedik Hadzsies generális kormányalakítási kísérletével, amellyel semleges ínunkakormányt akar létrehozni és semleges választási kormány megalakítását követelik, amely a szkupstinát azonnal oszlassa fel. kormányintézkedés már régóta van érvényben Romániában, ahol hasonló tapasztalatokra tettek szert, mint a köztársaságban/* Az agrárpárt szlovenszkőű sajtóorgánumának híre bizonyára élénk visszhangba talál olvasóink táborában, mert ez a hir azt jelenti, hogy az egész kultnrvilágban nemzetközileg biztosított jogokat és szokásokat halomra dobja az iskolaügyi minisztérium a vak soviniszta politikai okokból a magyar felsőiskolákon végzett tanulmányokat október 1-vel nem fogja elismerni, azaz magyar okleveleket nem lehet majd Csehszlovákiában nosztrifikálni. A rendelet szövegéből ugyan nem tűnik ki az indok, amely erre a lépésre késztette az iskolaügyi minisztériumot. Az okot azonban leplezetlenül elárulja Hodzsa iskolaügyi miniszter pozsonyi szócsöve. A Slovensky Dennik kommentárjából láthatjuk, hogy Hodzsa „apánk", aki annyira „szivén viseli" üsilisa megtiltotta a Eiiisr fSsisSfecs szerzett aklevsiek nosztrifikálását Az agrárpárt pozsonyi szócsöve irredentizmussal okolja meg a miniszteri rendeíetei 1928 Julim 17, ItaM. a magyarok sorsát, az irredenta mumussal indokolja meg fenti rendeletét, amely ellen a szlovenszkői és ruszinszkói magyarság már, most is a legerélyesebben tiltakozik. Az isko- laügyi minisztérium rendeletére még lapunk holnapi számában visszatérünk. ^ögMéRSKA-VO.VTONAw Franciaország uj londoni követe Paris, julius 16. Az Echo de Paris szerint angol politikai körökben olyan híreket, kolportálnak, hogy a Quai d'Orsay főtitkárát, Philippe Berthelot-t legközelebb londoni francia követté nevezők ki. — A pozsonyi magyar konzul Drobny János országos elnöknél. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A pozsonyi konzuli kar a napokban volt bemutatkozó látogatáson Drobay János országos elnöknél. Ez alkalommal Bartók László dr. pozsonyi magyar királyi konzul nem lehetett jelien, mert nem tartózkodott Pozsonyban. Mint értesülünk, Bartók dr. ma délelőtt tett bemutatkozó látogatást Rrobny országos elnöknél. Ugyancsak ma jelent meg az országos elnöknél Palmieri pozsonyi olasz konzul is. —Egy hajó katesítrótá ja aa ujzee'andi vizeken. Aodtandbál tó'VÜtratoKai'k: A® Ifiaibefllk segléltyihajó Hofcilatmlbia kiiikö'flSjétoe valló beifiutéis köziben, Aoc- üanudltóil 200 kiliomléftentiytiirfe északira, az édhiulMláirn fkiö- veJtkea1:élbem. zátonyira (futott. A baljó nyolc főnyi ■ llegytéinySétgie eillpuemtiuilit. SPSItT REGÉNY (2) Irta: SZÁNTÓ GYÖRGY — Hogy volna — mondta Erditiheiím —, ha Trude kisasszony egyszer innen, a másik pariról nézve ajándékozna meg bennünket egy rézkarcsorozattal? Nem volna ez a rikító ellentét egy nagyszerű állásifoglalás, ml több, agitáció? Hiszen az ellentét mindennél beszédesebb. A festőnő nem felelt. Beesett szemeiben a kigyuló fények reflexe ült, széles, duzzadt ajkai szigorúan szorultak egymásra, mint mindig, ha gondolkozott. — Mondja csak — kezdte nagyfokára — mért robogott ez a sereg filmszínész így ki- mázolva itt végig? ügy értem, azokban a természetellenes színekben, amelyeket a filmfelvétel megkíván ? — Ha felvétel közben nincs jelenésük, idejönnek egy negyedórácskára, akár Neu- babelBbergből ifi. Aztán visszamennek az a teherbe, a Jupi tér-lámpáik elé. Pont ez a kávéház kell nekik. Mintha a közbeeső száz másik kávéházban nem ugyanazt a konyakot nyelnék whisky néven. Vagy egy kis reklám. önimu tóga tás. — És az a két ember, akire most mindé nki felhám észkodik ? Az egyik Németország nehézsúlyú hoxbajnoka, a másik a Scehét agerenneu egyik legutóbbi győztese. Jobban mondva győztesének fele. —■ Hogyan? — Talán nem is tudja, hogy ezek a biciklisták páronként küzdenek, egymást váltva fel a hat napig egyfolytában tartó kerékpározásban. — Nevetni fog. Itt élek és még sohasem láttam Sechstagerennent. — Pedig azt látnia kell. — És miért, ha ezabad kérdeznem': —- Mert a kor erővonalait fogja érezni ebben a látványban. Csak úgy, mint egy boximecosien vagy foot'ballmeccsen. Töltsön itt két hetet a centrumban. És állítsa szembe ezt a világot a perifériák életével. Magas,, törékeny, női alak Imbolygóit él aiz asztal mellett fantoanszexÜen. Kréta/fehér- re meszelt arca valészinőtlenül foszforetez- kált az erős villanyfényben, fekebegyürüs, mélyen árnyalt szemei a koponyák sötétlő szemű regei re emlékeztették. Gertrudé Boll- witz előtt Ismerősnek tetszett a női hallál- úgy rémlett, hogy divatlapban látta évekkel ezelőtt ezt a felejthetetlenül bizarr arcot, amelynek most mintha kísérteties torzké'pe úszót volna el előtte a kávéházi iv- látmpák fényében. — Hát ez még él? — hüimmögött Erdtheim. f! -i f | ,i(;; , .#>. — Ki ez? i — Lolita Bern. ’A botrányairól egykor hírhedt 'láncfenóimén, Két 'éve eltűnt. Lecsúszott. Ma már a kutya, sem 'ismeri/ De beszéljünk a rézfcar csorozatr ól. örömmel kötném le a lemezeket, ha el tudná szánni magát eme témakör feldolgozására. — Határozottan fel tudta kelteni érdeklődésemet. Nem akarok egyoldalú lenni. Hiszen csak az ökör konzekvens. Elhallgatott, hogy ezemiugyfe vegyen egy pézsmaibundáiaj lángyöröshaju nöcskét, aki a kerékpár bajnokkal beszélgetett. — Meg fogom kísérelni — mondta aztán elgondolkozva. — Elvégre minden éremnek kiét oldala van. 2. Adoré Gfofinn pontosan végezte tornaszobájában a Mensend'ieok-gya ko rlatoka t. A tornamester meg volt elégeld ve. — Valóban, művésznő, a táncosok is megirigyelhetnék lelkiismeretességéért. Eny- nyire egyik sem ura a testének, pedig nekik miég talián fokozottabb mértékben volna szükségük erre. — Téved, mester. Á film jolbban ellenőrizhető, mint a tánc. A mi mozdulatainkat lerögzíti a oeliluloidszallag, ezért nagyobb a felelösségérzetümk. Látta az erő és a szépség útija cimü filmet? — Sőt. Magam is rajta vagyok a növendékeimmel — mondta a mester, hogy ön lelt ífejib icce ütéssel búcsúzva, el száguld jen következő leckeórájára. Adoré Ghilnn benyitott a szomszédos fürdőszobába és beszállt a fehér márványmedencéibe, fejére gummisapkát húzva. Annié, a méltóságteljes komoma megeresztette a hideg zuhanyt, a faliórára pillantva. .Pontosan Öt perc elteltével kiszólt az egyik ajtón: — Bejöhet, madame. Hatalmas, északivémet nő lépett elő a folyosó félhomályából, különböző frottix- lepedő'kkel Iáim adva meg a medencéiből kilépő művésznőt. Aztán egy széles panilagon dőgönyözte, a kor színvonalán álló mnsször- teőh ritkák igénybevételével. — Tizenkét perc — madame — mondta a komoma az órát nézve. . Az északnémet nő abbahagyta a dőgö- nvözést és lihegve nézte, mint bujtatja a komoma perzsa selyem pizsamába a művésznő márványtagjait. — Ilyen test — mondta még mindig fújtatva. — Nincs még egy Berlinben. Ezt én mondom. Értek hozzá egy kicsit. Becky, az örökké mosolygó szobalány hozott be ezüsttálcán néhány levelet és névjegyet. Adoré Ghinn gyorsan végigolvasott mindent. — Ezek itt fényképet kénnek. írja alá a fotókat, Annié és küldjön nekik, mindegyiknek. A többi levelet az Íróasztalra, majd. a rendes levelezőnapon elintézem. Ahnnöder ur mikor jött? Csak nem váratta meg, Becky? Vezesse a reggelizőbe, neki is terítsen. Azt a majom Harrisont rúgja ki, úgyszintén a pacsinagolót is. — Az előbbit nem lehet., az utóbbit nehéz. — Nem lehet? Nehéz? Maga talán megbolondult? — Harrisou azt. mondta, hogy olyan paklit hozott, amilyen még nem volt Kol- ttaigbrunnban, olyan tippje van, ami aranyesőt jelent. Easendonok ur pedig egy revolvert mutatott, azt hiszem, nagy baj lenne 'belőle, ha nem mél tózta tnék fogadni. — Okos lány vagy, Becky. Majd ni Miden! szép sorjában ... A hálóból áthallatszott a telefonosén;:ö i berregése. A kom orvra kimért léptekkel, sietség nélkül ment be és felvette a kagylót. (Folytatjuk.) UfaM> merényletet terveztek Riiis ellen! ; Gyanús lökések Radies fct&a tájékán — A honiatok Hadzsies ellen