Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-13 / 157. (1784.) szám

1928 juliu s 15, péntek. rpr^GAIv/V\A<AAR-HlPIiAI> 9 Tizenkilenc év múltán újra tárgyalják Oscar Slater, a »misztikus idegem hmnpörét Ki gyilkolta meg mess Gilhirstet tizennyolc évvel ezelőtt — Conan A. Doyle évtizedes propagandája egy elitéit rehabilitációja érdekében EdtinbTiirgh, jufliiiuis 11. Ju&tíamoírd, vagy igazságos bűmJbeffiés volt-e az é halálos ítélet., amelyet húsz esztendővel ezelőtt m-oadott ki aiz angol lörvényisztéik.? Oscar SDa'ter biiinperéai'eík ítélete őrtta tölblb ieJbem fogfMlloozita'tS’ia és nyugtalanítja ez a kérdés az angol közvéleményt. Audikor SÍáteuit 1908-fbain íoöfflvelfceitit hözonLyiftétkoIk alapján haíMitra iíiéJibe a gíásgio/wi eeküdtisziéfk, húszezer aláirásos petícióval eszközölték ki számára aaSt a kegyelmei, amit az életfogytig­lani íegyiház jelent. De ez a kegyelem nem tüntethette el azt az ér- zést. hogy a raibíDógyiltkosság imiíaitt elitéit Oscar SOiaíbetr áTtetlaai. Az angol kömvlélteniiéax'ytt csodláOalbo- esn. á'tffiüli a jogiba és igazságba vetett határtaílűn tóit és igy mindig myugjttóiamiiitó marad az az érzés, hátiba áintaiűtan ember iil a p'eitemsih'aieidli fegyMtzIbato? Sir Arthur Conan Doyle évek hosszú során ét folytatott agitációjával elérte, hogy Sliatert 19 esztendő után szabadlábra helyezték, majd. azt is, hogy most az ediinburglhii íelleibibviiteili töiröóinyseiék húsz eszfceaudő miuiMviai előveszi a Slaifier-piör iraJhaflt. A jógii Minőséget elhíhee a revi- m óihoz az a tény adja mieg, (hogy abban az időben, amiikor Slatert haiMtna fiijéíte a löörvlétn’yi&zélr, Skó- cilábatn mlég neon létezett a felelbbviMli fórum án- tesamétoye. A gyilkosság Azt a íbünifiétnyifc, ameiyémt Slatert íbaláilma Mtéil- ték nem tisztázta sem a vizsgálat, fém az azóta el­telt idd. 1908 deoetmiber 21-én meggyálikoiva fcatháíb-- iháik laOöáBáJbain egy Marion Giillkrfrst melvü 82 eszittem- dős gazdag vénleányt.' Giiffiknireit ikiúsastsaony egy Ife- üien Laimbte általai eseteddel élt Gtesgow egyik öreg házában. A szomszlédolk úgy tiudiák, hogy a véníkils- a-ssziony nagyösazegfü piéunal és érltiékes éiflszereiv'et őriz lakásában. Megieroeitiette őket ebben a hitben, hogy Marton Gű3Jkjiiröt abban állapodott meg az alatta lévő lakás bérlőjével, hogy esetleges veszély esetén há­romszor kopog a padlón. A jeilzeíít napon a cseüédfeálny estefelé elhagy­ta a lakást, állítólag azért, hogy ujSágttt. vegyen. Mint később IkiíderüMi, a leány körülbelül fél óráig maradt el, miért közben barátjával is találkozott. Laimble távozása előtt gondosan bezárta a bejárait agitálják Kertessel a leány 'távozása után a GUkirst tkSSaasszJOiny aiMtií lakás bérlője a vessélyt je-ltó hármáig kopp-mást hallotta a menyezeá felől. Azonnal felrohant a lépcsőn. A lakás ajtaját tárva- nyitva találta. Éppen amikor be akart menni, a itaikásibéO! ismeretien magas férfi (lépett ki, aífoi fféll)- reSökte Adamsot lén lerohant a lépcsőn. A férfival még aa éppen risczaiérő cselédleány is találkozott a sötét kapualjiban. A rosszul vidiágiiitotit folyosóni, illetve a laaipnailljban, eem AdamS, seim Hellén. I/a rabié nem fláttba tisztáin m 'ismeretlen arcát. A lakásban Giilkirsitet mór hailiva tefflálitálk. A féjlót 'teljesem sséteuzita a tettes, testiéin 'böbb, imiinlt negyven seb. A holttest egy 'szőnyeg ailiaítt feküdt. A lakásban, mindéin szekményit feilrt'örbeík. Leveleik, ártétkipajpiirioík ée éktszierelk (hevertek szanaszét a pad­lón, de csak egyetlen ékszer eltűnését lehetett mteg- áltapátaui. Ez az ékszer egy patkóaiaíku, gyémántokkal ikff- rakcvtit meillitiü. Vo!í-e idő ? A nyomozó közegek egy részének rendkívül gyamus volt a helyzteitl. kíkzártnlab látszott, hogy a remdeűlkezíésre álló 2&--80 perc alattit, —- ennyi ideig volt távol a csetédleiáiny — valaki, ifellJöirlbette a !be~ járaitat, meggyiikolhatita a védtelen öreg leányt, szőnyegbe burkolhatta a holtitestiet és még valósá­gos hádouia'táöt is tarthatott a lakásban. Erire a momentumra különben később, az esküdtszeki tár­gyaláson, Slater' vtédőj'e is ráimutattoíib. A gtlásgmvi rendőrfőriötk, nem tudni miiért, mégis az ismeretlen után vetette magát, akit Adams és Holen Lamble állítólag a lakásból távozni látott. Az Adaans és Lamble áOJtafl. adott, személyié írás megiletheitiősen (bizonytalan. 25—-30 érv körüllii, ma­gas, 6öt)éitlhajia, borőtválrtKitnou flérfinak írták le az ásmoreititexiit. Ebben az időben élt GflaiSgoiwban egy Oscar Slater nevű bevándorolt német. Slóter előiélete megileibotősen homályos volt, apró üallietekkél fogflailkooOtiti, léiaszierdkikiel is !ke- netíkedelt A gütasgowi rendlőrtfőmölmek, nem 'tudni, miiért, szemet szúrt Slater. Amikor a Gilkiirst-íéte gyilikosiság kitdeatült, élHiltlóöag besúgók jjefllenlteiléík, hogy Slater eiladálsra kínált volna egy paitíkőalákíu gy^mántbroöt, amely azonos lehet a rablógyilkos látszólag egyetlen zmfkmányá'.ual. A további nyo­mozás során kidfenült, hogy Slater iiároin nappal a gyilkosság után egy nő kísé­retében hamás ntlevéllel,. .\evyorkba utazott. A rendőrség azonnal Sllafer ultán vetieiite magát és távirati, kérelemre Neiwyofl'kbata. el iils íogttiák éppen % hajóról valló kiszálteí piílDanatábau. Slatler pod- gj ászában kis kalkipóicsoit. taÉtVlRtalk. Ez a k'rfl'apárs in fontos szerepet játszott később a vád koruslruk- ciójáb'Jü). \ vád oTsősorbi'in íiator honná iyos előéletére volt felépítve. Fontos szerepet játszott a gyémánt nneliItJü is, amet'j'nek létezését Slater nem is tagad­ta ée amelyet álliitólag egv ism^retlien egyéntől vésáa-oíüb. Az óiiláimügyész szerint Slater a nála talált kallajiáecsal gyilkolta meg Marion Gilkirstet. fis végük’ mint memdkliivül sulyo'sbiitó köaiülményt rótták fel Slát'ernek iindökoliatlian szökését. A védelem elsősorban a gyilkosság, körűimé- nyeltnek ikiüllölniöSBléigét t'ártjf) fel. Igyekezett bizonyi- tani, hogy félóra alatt mégsem lehet egy ennyire megioutolltinak látszó rahlógyilikosságot elllíövetni, küfflönJöl&en, hogj* a rablőgydllkos óröniíietitenül hagyta a vémlleámy éloszererit >éts esa ka gyémántimiettllltüt vit­te magáival- Szakértők akadtak, aklik kéiiségb'evon- tálk, hogy a Sliaternéi talált kalapáccsal oly bor- znsztóan össze tehet zúzni egy emberi koponyák mitnt őzt a gyilkos tette. A védelemi, úgy lláitiszollt, miárHmtár megdönti a vádlat, aimliibor Slat.er ügye el­veszett. A Bzlckiéts köirtiiűlmiényeiire kenültt a sior. Slater már kezdettől fogva erős amitipáhiia ellen ikiüzdöbh. Lord Gufhrie, a tárgyalás elnöke, erősen ki­élezte ellene német voltát, „misztikus idegem­nek" állította be, ■aJki már ibebizonyi'íihatóilag egyszer megváiltoztiaittia neivél. Végkéipp leJlíátszo'itt'a Slater az eiskiüdltielk szisn- páiffiáját, amikor a szökés töntlénetléniek eíbesaélé- séiruél eiflenltanonidiásokiba kevereictett 'és hazugságai bizonyitattiak rá. Amnyi megállapítható voTIt, hogy S'iátter egy gilaisgoiwi íeánuyai szökött Ameuikábia. Azért használt álnevet, hogy a leány szülei ne akadályozhassák meg a szökést. Slater tagadta, hogy bármii. köze volna a gyil­kossághoz, a siaíkiéríői véleané'nyek melleiltie szöt- tiafc. A vád a három szemiélyazcn osságii tanú nénid- kívül iingadozó vallomásán kiivúil csakis köoveliötit brtaonyiliékoikiat tudott eHlene áliiltaní. Az esküditek imiégtiis szótlölbtosléggiel büniösruek mondottiáilí és a halálos iltléfDeü'e't csak 20.00 gllatsgouvli pollgtár kéirvé- nye alapiján változtatták élötlfogytígilánlí feigydiázra. Feteblbezés az itiéUet. eliten nem volt iltehe:fslé!ges, merít Skóciában, aktkor miéig nem volt bevezetve a ifeillebbvitbeli fórum. Egy detektív távozik Évek múlva Trenc dettektiv, aki annabidején ■ a Slater-ügyben nyomozotit, újra ellohozl?. az ügyét és a detektív előadása alapján nagyon komoly kétségek merültek föl Slater bűnösségével saemben. Egy lottókban. Myteíitat vizsgálat azanlban niem lá­tott arra okot, hogy az eljárást újra letf'OŰ'yteBSák. A detektívet felmienteittiéik álláisától és Slater to­vábbi 14 évig a pethereteodi fegyházban. manadt. Angliában az a szoloás, hogy az éHetfogyibigDamii ff egyházra Móltteket lő iév után szabadlábra helye­zik. Slater esetében m igazságügyi taonmány nem gyalcoatollla eztt a íkiegyelllmi jogát és Slá'tier csak tavaly szabadult a fegyházi)ól, amiikor el­sősorban Conan Doyle agitáció jóra újra az ér- deldodés hoimilokterőbe került az ügye. Az ediitolbUTgító főtörvényszéík ellőni. Slater már s®a- baidtábon. harcnltoat rehiabililtáoiöj'áért. Az u| tárgyalás A Slater rehabilitációjáért folyó tárgya­lás szombat óta tart, de eddig semmi újat nem eredményezett. A tegnapi tárgyaláson Atchinson védő beszédében rámutatott arra, hogy az eset magját az identifikálás kérdése képezi. Ha ezt nem lehetett volna Slaterre rábizonyítani, az eset egész megkonstruálása kártyavárként omlott volna össze. A biróság azon állítása, hogy Slater az „igazságszolgál­tatás" elől szökött meg annakidején, azon a körülményen dől meg, hogy Slater már de­cember 1-e előtt, vagyis a bűntényt megelő­zőéin jelentette ki, hogy Amerikába szándék­szik utazni. Slater nem is igyekezett elutazá­sát titokban tartani. Egy ember, aki ilyen | bűntettet elkövet, nem utazik el olyan nyilt, bevallásával úti céljának s amidőn Liverpoolba megérkezik, nem írja be magát a szállodai vendégkönyv­be: „Oscar Slater, Glasgow". Az a körülmény, hogy Slater a Lusitania fe­délzetén megváltoztatta a nevét, különböző­képpen magyarázható. Slater már régebbi amerikai tartózkodása Idején is megváltoz­tatta a nevét. Azután az orvosi szakvéleményre tért ki a védő s kijelentette, hogy semmiesetre sem lehet azt állítani, hogy Adams dr^ szakvéle­ménye nem befolyásolhatta volna az esküd­teket. Adams dr. szakvéleménye odakonklu- dált, hogy az a kalapács, amelyet annakidején a főtárgy a láson felmutattak, nem állhatott összefüggésben azokkal a sebekkel, ame­lyeket miss Gilkrist teste felmutatott. Nem lehet azt állítani, hogy az esküdteket ilyen bizonyítékkal nem lehetett volna más véleményre bírni, ha erre sor került volna. De erre nem került a sor, Adatms dr.-t nem hallgatták ki, noha nincs még egy olyan biiupör, amelyben kétségek vannak a gyilkos fegyvert ille­tően s amelyben nem hallgatták volna ki azt az orvost, aki a holttestet elsőnek vizsgálta meg. A tizenöt esküdt közül hatan a szabadlábra- helyezés, illetőleg fölmentós mellett szavaz­tak. Két további szavazat már fölmentést idézett volna elő. Ami Slaternek a két tanú, Lambie és Adams által való felismerését illeti, a védő hangsúlyozta, hogy ezek a gyilkost legföljebb hat másodper­cig látták, ezért a tévedés esete erősen ienforoghat. A tanuk Slaternek csak fényképét látták s személylei rását olvasták. Ennek ellenére eskü alatt tették meg terhelő, vallomásukat. A védő ezután említést tett egy rendőrségi kísérletről, amikor Slatert véle egyképpen öltözött rendőrök között vezették elő a ta­nuknak s annak a nézetének ad kifejezést, hogy ez nem volt helyes eljárás, mert. Slater idegenszerii külseje amúgy is elüt a skót típustól s különben is Glasgowrban több német zsidót lehetett volna találni. Az elnök itt félbeszakította a védőt: — Gondolja, hogy német zsidóknak egész hadseregét kellett volna felvonul­tatni? Vagy, ha az illető személy kancsi­Pozsony, julius 12. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk teleíonjele.ntése.) A pozsonyi rendőr­ség bűnügyi osztálya ma délután hat órakor jelentést adott ki a Híradó ismeretes nyomdai afférja ügyében. A rendőrség egész rövid je­lentése igy szói: Arkauer István, a Hiradó főszerkesztője és a Pressburger Zeitung nyomdai társaság együttesen bűnvádi feljelentést adott be Ma­rék Szta.níszláv, a nyomdatulajdonosok gré­Prága, julius 12. A Vecerni List mai szá­ma feltűnő cikkben számol be arról, hogy a Vörösmarty-bünptör koronatan úját, Exner Egon jicsini fgtechnikust ismeretlen levél­írók tömege a legsúlyosabb fenyegetésekkel illeti a bünperben tett terhelő vallomása miatt. Alig fejeződött be a négyhetes büuper, Exnert névtelen levelek özöne árasztotta el, amelyek egytől-egyig a legdurvább hangon bosz- szut helyeznek kilátásba a terhelő vallo­másért. A legtöbb levélíró azzal fenyegeti meg Exnert, hogy nemcsak az ő, hanem valamennyi csa­ládtagja életét is ki fogják oltani. A levelek egy része nem nélkülözi az ér­dekességet sem. így egy Prágában postára adott, elferdített irás-u névtelen levél megál­lapítja, hogy Exner talpú ólait ég a talaj és barátságos hangon ajánlja neki, hogy minél előbb jelentkezzék az áilamiigyészségnél s ron­tott volna, csupa kancsal embert kellett volna elövezetni? A védő erre azt válaszolta, hogy a rend­őrségnek és a bíróságnak nem állott jogában az idegen külsejű Slatert tizenkét skót férfi közé állítani. Lambie tanú vallomását nem tartja a védő elfogadhatónak, mert az asz- szony a kritikus pillanatokban mindig inga­dozó vallomást tett. Miért nem akasztották fel Slatert — kér­di a védő —, ha a bizonyítási eljárást elegendőnek találták? Ha Slater megölte miss Gilkristet, akkor semmiféle módon nem lehet s nem lehetett vele szemben kegyelmet gyakorolni. De a hatóságok nem akarták annak a felelősségét vállalni, hogy esetleg egy ártatlant végezze­nek ki. A főállamiigyész a beszédében azzal akart hatni az esküdtekre, hogy Slater nem tudta igazolni alibijét a gyilkosság napját illetően este háromnegyedtiz óráig. Ez nem felel meg a védő szerint a valóságnak, mert MacBaynes azt vallotta, hogy Slatert este negyedkilenckor látta. Azonban MacBay- nest nem idézték be a tárgyalásra! Az államügyész azonkívül azzal is a vádlott ellen hangolta az esküdteket, hogy Slatert olyan embernek jellemezte, aki az emberi lét legalacsonyabb fokára sülyedt s mint ilyen, képes is volt a kegyetlen gyilkosságra. Ha valakinek az életéről, vagy haláláról dön­tenek, ilyen érveket nem szabad használni. A hatás természetesen az volt, hogy az es­küdtek elfogultak lettek Slaterrel szemben. Az államügyész eljárása a kriminológia leg- elementárisabb fogalmai ellen vétett. Beszéde végén hangsúlyozta a védő, hogy valamennyi felhozott érv védence ár­tatlansága mellett szól s ezért az Ítélet meg­semmisítését kéri. miumának elnöke ellen a terrortörvénybe üt­köző kihágás miatt, amit Marék azzal követett el, hogy a grafikai munkások szakszervezeté­nek levelet irt, amelyben megtiltotta, hogy a Híradó kiszedése és kinyomása céljaira nyom’ diai munkásokat bocsásson rendelkezésre. Ma­rék tagadta a vádat. A rendőrség a följelen­tést a mai nap folyamán, miután a nyomozást befejezte, áttette a járásbírósághoz. jón vissza mindent, amit Prágában a fő- tárgyaláson elmondott. Nemcsak Prágából, hanem Pilsenből, K Lacin te ból s más csehországi városokból is kap sú­lyos tartalmú leveleket a koronatauu. Egy Beraunban feladott levélben szorul szóra ez áll: „Még mielőtt meggátolhatná s csak meg is sejthetné. el fogja veszíteni kedveseit!“ Természetes, hogy ilyen körülmények kö­zött a közbiztonsági közegeknek, a rendőrség­nek, a csendőrségnek is közbe kellett lépnie. Amidőn Exner Prágából a főtárgyalás után visszatért Jicsinbe, detektívek kisérték el ut­ján s jicsini lakását ma is detektívek őrzik. Valamennyi névtelen levelet a csendőrség le- foglalta és széleskörű nyomozást indított a levélírók felkutatása céljából. A V. L. érte­sülése szerint számos névtelen levélírót már ki is nyomoztak s a jicsini államügyészség 84 esetben indított büntető eljárást. A fegyverzávárzat felrobbanása következtében vitéz Csörgey Károly tábornok meghalt, Ferjencsik tábor­nok sudyosan megseÍ5esfiit Budapest, julius 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: Ma délelőtt Hajmáskénen a lőgyakorlato'k alkalmával súlyos szeren­csétlenség történt. A fegyverzávárzat felrobbanása alkalmával vitéz Csörgey Károly tá­bornok súlyosan megsebesült és sérüléseibe néhány perc múlva belehalt. A véletlen balé sóiért senkit sem terhel a felelősség. Budapest, julius 12. A budapesti esti lapok jelentései szerint a hajmáskéri robbanás alkalmával Ferjencsik tábornok is súlyosan megsebesült. Állapota azonban nem élet- veszélyes. ' A pozsonyi iárásbirósigra Merül a ISfiii Siifáál íelSaSemiss a nyomiiász- srgBliffl elülte ellen Névtelen levelek halállal lényégéit Exnert, a Vörösmarty-pör Exner jiesmi házát detektívek őrzik — A jiesim állam­ügyészség eddig nyolcvannégy esetben indítóit büntető eljárást a kinyomozott levélírók ellen Smiy&s szerencsétlenség a hajmáskéri katonai gyakorlótéren

Next

/
Oldalképek
Tartalom