Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-05 / 128. (1755.) szám
ír 1928 junius 5, kedd. 'prxgaiMa<Aarhihlai» A legádázabb vallási villongások szelleme támadt fel egy liptói faluban és évekig marcangolta a soltészek ivadékait A renitens oszadai pap harca püspökével — Három táborra szakadt a falu Kaszával-hapával egymás ellen — Dinamitmerénylei a korcsma kertjében A csehszlovák egyház invázió ja — Békésen lihvidálódih a többéves vallási háború Rózsahegy, június 4. (A P. M. H. murrka- táTSától.) Mintha régi krónikák elsárgult lapjairól került volna az alább kővetkező történet Oszadának, ennek a soltészek lakit a felsőszlo- venszkói bányászközségnek az annaleseibe. — Különös, ritka história ez, több évre visszanyúló s még le sem zárult teljesen. Bombák robbannak benne, statáriumvillogó Damok- les- kardja függ napokig egy fejétvesztett falu medréből kifordult élete felett, ősi megtérés, vezeklő meghunyászkodás illogikus és váratlan fordulatokban dúlja vagy pihenteti a rendből és nyugalomból kilendült tüzesvérü bá nyászivadékok lelkét. Hosszú évekig áll a harc, kilátástalan küzdelem emészti az elszegényedett, egykor gazdag soltészeket: egy pap miatt, akit püspöke nem akart kinevezni, de akihez Őszöd a népe sokáig megátalkodotttan és csökönyösen, régi vallási villongásokból átmaradt tűzzel ragaszkodott. Egy ahol — hét pásztor 1921 elején Rózsahegyre jött Hlinka András plébániájára egy Mattyasovszky János nevű sóvári születésű volt tábori pap. — Abban az időben lépett ki a- katonai szolgálatból s mivel nem volt állása, felkereste Hlinkát. Itt tartózkodott néhány hónapig, az akropolisszerüen épült rózsahegyi parókián, akkor azután elment a közeli Oszadára, mint admisz- trátor. A község szívesen fogadta az uj lelkészt, mivel már féléve pap nélkül állott. Vojtassálk szepesi püspök azonban, mivel a község az egri egyházmegyéhez tartozik, nem akarta véglegesíteni Mattyasovszkyt. Később kiküldte Oszadára Gravec Andrást a lelkeszá állás betöltésére, de a falu nem fogadta el az tíj papot, hanem ragaszkodott Mattyasovszky véglegesítéséhez. A püspök a nép' magatartását Mattyasovszky agitációjának tudta be, amiben részéről engedetlenséget látott. Mattyasovszky ilyenformán elvesztette püspöke bizalmát s hogy valami politikai támaszra tegyen szert, az agráriusok kegyét kereste. Mattyasovszky, mihelyt Osszadára érkezett, átvette a községi fogyasztási szövetkezet vezetését püspöke engedélye nélkül és ugyancsak felettes egyházi hatóságnak beleegyezése és tudta nélkül látott hozzá a templom átépítéséhez. Az építkezés költségeinek fedezése céljából eladta a régi római katolikus népiskolát, de az eladási ár teljes összegét nem fordította az uj iskola felépítésére, hanem csak kisebb iskolaépületet emelt s a fennmaradó összeget, 80.000 koronát a templom renoválására fordította. fűi cél a falu lelke Vojtassák püspök végül is megelégelte Mattyasovszky tevékenységét és engedetlensége miatt 1925 elején felfüggesztette öt állásától ab afficio, beneficio et ordlne. Mattyasovszky a püspök intézkedésére azzal válaszolt, hogy híveivel tiltakozó írásokat Íratott alá, amelyeket azután a pápai nunciushoz továbbított, azonkívül segítségért fordult a republikánus párt és a szociáldemokrata párt reprezentáns személyiségeihez, hogy segítsék őt a püspök elleni harcában és hassanak oda, hogy Osza- dán maradhasson. A szepesi püspök a felfüggesztés után Oszadára küldte Maxién János szlécsi dékánt. Midőn azonban Maxián megkísérelte, hogy a püspök rendeletét végrehajtsa és az adminisztrátori állást elfoglalja, a falu szóién a lakosság fogadta, s a szószoros értelmében kikergette a községből. Főképen asszonyok vették ki részüket az üldözésből s később is vezetőszerepet játszottak a vallási villongásokban. A falu népe, miután elkergette a püspök küldöttjét, magához vette a templomkulcsokat s nyíltan hangoztatták, hogy — ha szükséges lesz — akár erőszakkal is megakadályozzák, hogy más pap Oszadára jöjjön. Ettől a naptól kezdve, amikor Oszada népe először helyzikedett szembe a püspök akaratával, állandósult a faluban a nyugtalanság és a veszély, amelybe a rendbontók a falut döntötték. Szemben a püspökkel! Nem csupán a lelkészhez való őszinte ragaszkodás volt az oka 'annak, hogy a falu renitens módon és bűnös nyíltsággal Mattyasovszky mellé állott. Anyagi okok is játszottak itt közre. Mattyasovszky ugyanis, mint a fogyasztási szövetkezet vezetője, értette a módját annak, hogy a gazdagabbakat szorosabb kontaktusba hozza személyével, s mikor a püspök felfüggesztő rendeletéi a lakossággal közölték, a tehetős gazdák, akik a szövetkezetben jelentős összegekkel voltak érdekelvű, attól tartottak, hogy Mattyasovszky eltávozása esetén elvesztik pénzüket. Ezért kereken kimondták, hogy más pap mint Mattyasovszky által nem engedik újszülötteiket megkeresztelni, halottaikat mással nem temet te tik el. Ezzel azt akarták elérni, begy a püspök, nyugodjék bele a falu akaratába és véglegesítse Mattyasovszkyt. Az egyházi szabotázs azonban akkor még nem völt keresztülvihető, vagy legalább is nem merték wégrekajt&nj. Amikor Iáitták, hogy Mattyasovszky sem meri megszegni a püspök rendeletét, idegen, szomszédos községek lelkészeit hozatták el, ezekkel végeztették az egyházi funkciókat, de de őket sem engedték be a templomba, sőt sokan ezekre is rátámadíak és állandóan fenyegették őket. Mégis, abban az időben: 1925 elején csak egy cigányasszonyt temettek el egyházi szertartás nélkül, de az eset nem állott közvetlen összefüggésben az eseményekkel. A meghiúsított árverések A lakosság renitens magatartása más térre is átragadt. Mattyasovszkyt egy oszadai asszony, aki a papnak átadta 16.000 koronáról szóló betétkönyvét, de a kölcsön ellenértékét nem tudta tőié visszakapni, beperelte s a bíróság határozatának eredményeképpen 3Iattyasovszkyt végrehajtották, majd 1925 március 6-ára az árverést is kitűzték vagyonára. Az ügyvéd meg is érkezett az árverés napján a végrehajtó közegek kíséretében, de a lakosság fenyegető fogadtatására kénytelenek voltak eltávozni s mikor másodszor is kijöttek, ismét szembetalálták magukat a tömeggel. A lakosság már előbb letépte az árverésről szóló végrehajtási plakátot, amikor pedig a végrehajtók a falu határába érkeztek, mintegy 150—250 főnyi tömeg várta Őket. Főleg asszonyok, akik fenyegetőig léptek fel a hivatalos közegekkel szemben. Sikerült a háborgó tömeget valamennyire le- csendesiteni s elmentek a plébániához, amelynek kapuját azonban zárva találták. Mivel többen megígérték, hogy az összeget, amelyre Mattyasovszkyt árverezték, megfizetik s mivel a tömegből egyetlen vevő sem jelentkezett, a végrehajtók sietve eltávoztak, a tömeg pedig békésen eloszlott. A belső viszály 1925 március 11-én tört ki a faluban, amikor a püspök levelét, amelyben figyelmeztette a lakosságot annak következményeire, ha Mattyasovszky nem hagyja el a plébániát, fel akarták olvasni a községi képviselőtestület ülésén. Mattyasovszky ugyanis jegyzőkönyvet vétetett fel erről és a jegyzőkönyvet maga diktálta, azután a hívek kényszeritették a két községi bírót, hogy a tiltakozó írást írja alá és lássa el a község hivatalos pecsétjével. Másnap is felkeresték a bírót és a jegyzőt is, hogy a tiltakozó írásra, amelyet a nuncius- nak is megküldték, nyomja rá újból a község bélyegzőjét, amikor pedig ezt vonakodott megtenni, súlyosan megfenyegették s a pecsétet erőszakkal el akarták venni. Nincs pap a húsvéti ünnepeken Közben Mattyasovszky megkísérelte, hoov valamely módon rendezze elmérgesedett ügyét. A püspöki határozat ellen feleb- bezett a szentszékhez^ de döntést nem kap.Qtt, mert az illetékes szentszéki referens akkor még nem ismerte az ügyet. Ez 1925 áprilisában történt s közeledtek a húsvéti ünnepek. A hivek husvétra nem akartak pap nélkül maradni s azzal a kéréssel fordultak a kassai püspökhöz, hogy a húsvéti ünnepekre küldjön nekik papot. tubnianskeTeplice’ ^^tibnyafűrdő-Sloveiislía. meleggyógyvizftirdö Oderberg-ftuttka Budapesti fővonalon A kassai püspökség természetesen nem teljesítette a kérést. Az oszadaiak igy pap nélkül maradtak a húsvéti ünnepeken, mert Mattyasovszky maga is eltávozott még az ünnepek előtt Pöstyénbe, ahol négy hétig maradt. Az oszadaiak iránta való roknszenviik kinyilvánításaképpen még husvét előtt temették el egyházi szertartás nélkül az első halottat, a húsvéti ünnepek alatt pedig Rózsahegyi-'' és a szomszédos Luzsna községre mentek. Az aj adminisztrátor megjelenése nyilt karcot robbant Hónapokig tartott ez az elkeseredett ellenállás. 1925 augusztusában azután nyíltan és fokozott erővel lángolt fel a harc. Vojtassák püspök ugyanis Iekiildte Oszadára adminisztrátornak Dado Józsefet, aki 1925 augusztus 30-án érkezett meg Oszadára több káplán kíséretében. Még megérkezése napján misét akart celebrálni, de ebben Mattyasovszky hivei megakadályozták. Dado és kísérete nem erőszakolta az ügyet s eltávozott az elzárt kapuju templom bejáratától. Megszállt Malik korcsmárosnál, ahol néhány napig lakott, majd elment Szepes- váraljára a püspökhöz, onnan Rózsahegyre, majd Luzsnára s ott állapodott meg, hogy onnan intézze lelkészi hivatala ügyeit. Szeptember 11-én kellett volna ismét visszatérnie Oszadára, de a vonatot, amellyel érkeznie kellett? mintegy 30 Maítyasovszky-hivő váiyta. Az állomásfelvigyázó, tekintettel a veszedelmes hangulatra, megtiltotta, hogy a nemutazók közül bárki is a peronra léphessen, de Maros községi biró, Dado hive, kiment a perronra, mire a Mattyasovszky-hivek nekiestek és ütlegelni kezdték. A bírót veszedelmes helyzetéből a csendőrök mentették ki. Dado azonban nem jött ezzel a vonattal, csak a másnapival, amikor is minden incidens nélkül bevonult a faluba. Mivel sem a plébánia, sem a templom kulcsait nem tudta megkapni, a korcsmában szállott meg ismét és ott végezte az istentiszteleteket is. Staúáriális rendszabályok! Hosszú hónapokig nem változott a helyzet. A hangulat a faluban állandóan feszült és izzó volt, a verekedések a két pártra szakadt hivek között napirenden voltak. A hatóságok, amelyeknek mind több fejtörést okozott a megmakacsosodott oszadaiak különös ügye, kénytelenek voltak az eredetileg négy tagból álló csendőrőrsöt állandóan erősíteni, úgyhogy végül is már negyven csendőr teljesített szolgálatot a községben. Mikor pedig az izgalom a tetőpontjára hágott, statáriumszerii intézkedéseket léptettek életbe: hat órára rendelték cl a zárórát, megtiltottak minden csoportosulást, a vendéglőkben és korcsmákban eltiltották a szeszes italok árusítását. A viszálykodások úgyszólván kizárólag olyan alkalmakkor törtek ki, amikor Dado egyházi funkciókat végzett: temetéseknél, keresztelőknél, uevhogy a verekedések uavszólván napirenden voltak. Ezért állandóan, éjjel-nappal, őrjáratok cirkáltak a községben és igyekeztek minden vérengzésnek még idejekorán elejét venni. Viharos kilakoltatás 1926 tavasáén ismét perdült a kocka. A szepesi püspök panaszára a rózsahegyi járásbíróság 1926 március 28-áin elrendelte a Maítyasovlszlky általi lakott papiak kiürítését. Ennek április 8-án kellett volna megtörténnie. Á megállapított napon hatalmas csendőri asszisztencia mellett vournl- tak ki a hivatalos közegek délután két órakor. A plébánia előtt körülbelül 400 emberrel találták magukat szerük őzt, akikm'ek hetven ötszázai ék a asszony volt Nagy zajjal, kiáltozással fogadták a megjelenteket, akik azonnal hozzáláttak a papiak kiürítéséhez. Egy lakatos nyitotta fel a lezárt kapukat, ajtókat, mi- közben maga Mattyasovszky is előkerült és tiltakozott a kiürittefcós ellen. A negyven csendőr jelenlétében is csak este hét ólára sikerült kiüríttetni a plébániát. A tölmeget is sEiétlkergették nagy nehezen. A négyszázfőnyi nép veszedelmesen viselkedett az egész idő alatt: köveket dobált a csendőrökre 6 fenyegetőleg lépett fel a papiak udvarán, ahovtá a csendőrök nyomában benyomult. A csendőrök puska tussal kergett ék ki az ud varból a tömeget, amely azután lassan eloszlott. Csak mintegy százan maradtak a plébánián s ezek segítettek a kirakott bútorokat kicipelni a lakásból. Egy fiatal legény, aki Dado hive volt s akit ezért Mattyasovszky hívei gúnyoltak, a megsz'alasztott tömegben a levegőbe lőtt riasztásképpen, mire hamarosan kinyomozták é's lefogták. Istentisztelet a korcsmában Mlaltityasovszky rögtön másnap, a kilakoltatás után felutazott Prágáiba a belügyminisztériumba. Itt négy napig maradt, majd visszatért Oszadára. A plébánia ezalatt üresen állott, a kulcsok a szepesi püspök ügyvédjénél voltak. Dado továbbra, is a korcsmában volt kénytelen maradim. Ott tartotta istentiszteleteit is. A lakosság konokul továbbra is kitartott Mattya- sovsZkv mellett 8 meim végez tette a szükséges egyházi funkciókat. Ebben az időben terjedt el az első hír egy uj szektáról. Dinamitos merénylet a korcsma ellen Április 21-én éjszaka borzalmas robbanás rázkódhat ta még a levegőt. Előző nap Diado lakáeadójiával, Múlik korcsmáros- saí, elment a plébániáihoz, hogy megjavítsa a papiak dűlőiéiben lévő kerítését. Ekkor találkozott a két pap. Civakodó® támadt köztük a plébániaépület tulajdonjoga miatt b mindegyikük a magáénak vindikálta azt. A szóváltás alatt nagyobb tömeg gyűlt össze a plébánia udvarán, amely fenyegetőleg lépett fel Dado ellem és kiszorította őt az udvarból. Dado eltávozott és a tanítóihoz ment, Málák koncs- imáros pedig haza vette útját. Éjszaka egy ót® tájiban Múlik korosmárois liázatáján valami felrobbant füisiketitő zajjal. A ház 'kertfelőli részén betörtek az ablaküvegek e a robbanás ereje majd kivetette sarkaiból az egész házat. A robbanás közvetlenül azon ablak mlellleitt történt, amely mögött Maliik a családjával aludt A háznép felriadt és alarmiroata a cseudiörtséBei, amely megindította a nyomozást. Megállapít ást nyert, hogy ismeretlen tettesek dhiamiitt öl tényt he lyezt ek ©1 Málihók hálószobájának ablakpárkányán, a töltény azonban a robbanás pillanatában lefordult a párkányról, visszaesett a kertbe s ott robbant fel, úgy, hogy csak az ablaktáiblák törtek be a légnyomás következtében. Aznap éjszaka felhőszakadás- szerű eső esett, a sártengerré vált utón minden nyom elmosódott g iigy máig éem lehetett a merénylet tetteseit kinyomozni. A csehszlovák egyház kiveti hálóiét Néhány náppal a titokzatos dinarnttmerénylet után, 1926 április 24-én megérkezett Prágából a csehszlovák egyház azóta már elhunyt püspöke, Farsky dir. iá rón^hegyti áJitoimáepa m illetékéé hatóságok 5
