Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-10 / 132. (1759.) szám

r IfM frrafas 10, vasárnap. T>MGAI-MA&fc®HlRLAI> értésére. Nagj befolyással van azonban a tár- «"2Ü gyalt javaslat annak a ranghelynek tekinte- fc-3-i tében is, amelyre mi a kulturnemzetek so- f: rában számítunk. Ezután a felszólaló meg­ölné emlékezik az oplánspörről is, amelyről a ■*S'Á kővetkezőket mondja: YA népszövetség tanácsa végkép mcgta. ifiáta cmnak a kötelességének teljesité- 9** amit a trianoni szerződésben magára Vv váltott. Nagyon atomom: perspektíva ez a döntő : bíráskodás Jövőjére. TA döntő bíráskodást, a háborúi helyette- stteni hivatott nagy intézményt ez a dön­tés eredményeiben teljesen kétségessé teszi és nekünk igazán minden erőnket össze kell szednünk, hogy kétségbe ne essünk e jelen­ségek láttára. Apponyi tiltakozik ííenf, jumius 9. Apponyi Albert me déieiöH a népszövetségi tanács elnöíkékea levelet ictézett, amely a következőképpen hangzóik: — Elnök Ur! A tegnapi ülés régén e>gy ki- joteotást test. ajnaly lélreéircáMekro auLkaJt alkui­mat. Tegnap bátorkodtam az ülés beiáráíia előtt leeoegeaim, hogy a tanács határozatával nőm je­lentheti beíejezottnevk az optánspor ügyöt, csu­pán csak akkor, ha a lelek között a tanácsom kí­vüli barfjten-go* megegyezés jönne létre, vagy az e»«tib«n, ha a pótbirák kinevecsóae mogtönánt volna. Csakis igy lonnéinek érthetők az ön sza­vai, amelyek au ügy betetőzésére vonatkrutoak, mert csupán igy lennének összhangban a tanács határi Kuktával, a népszövetségi paktum és a tria­noni menödée szellemére!. Miután ön az elhang­zott kijelentések után aionnal berekesztAtte u ülést, nőm volt alkalmant már ssóbetüeg nyilat- kosnoni e kérdésben, éppen ewSrt juttaíocn el önhöz ezt a leveliit, kérte, h<vry a tanács némten tagjának tudomására ho®ni sriveakedjék. Apponyi Albert Geml. juniias 9. Általános az a felfogás, hogy a tegnapi tanácsülésem tisute-eégtelen játékot űz­tek a magyarokkal. Ma^vt Ch.'unlx’trlatrn sem volt beavatva abba, hogy Titulescu iu ülés régén ja­vaslattal fog elöitllajü és hogy Titulescu unoka­testvére, Pethaoicaurt, a tanács elnöke, kije Urnái, hogy ezzel a kérdést a tanács befej<*ettitek te­kinti. A népszövetségi tanácsra erkölcsileg kőte­lező, fiogy a kérdéssel újból fogbúkozaék. I Benes: Nem akarunk semmiféle vámuniót vasy konlöderáciőt I A külügyminiszter zárszava a külügyi bizottságban — „Csehszlovákia középeurőpal politikája a status quo-u Nyugszik" 5zépséget és Ízlést mindenkinek. Csak pór éuurl ezelőtt Is csak a gaiöag embereknek óllt módlóban lakósukat Igazán szíp bútorokkal berendezni. (T)a mór ez móskópp uan. Rí U P. mOuek nagybani gyártásánál lehetővé teszik ma|ó mlnöenklnek, hogy a legkiválóbb művészek trrueztr búto­rokat elsdrangú kloltclbrn meauehrsaék, melyek mindig csak örömöt és böazkrnégei okoznak tula[donoauknak. Egy lakóat az rgéaz életre rendrzbe renőezzr be szépen és ízlésesen. Rí U. P. mQwek lehetővé tenzlk rzl Önnek, tátogassa mt(| eladóhelyeinket, hol rgy gyönyörű barna körlBfaháldBzdbat, egyszerit nemen eleganciáin klullclben mór 0,250 koronáért talál. EEYE5C3LT mtlV. R.T. BRNO - PRAHA - BRATISLAV ]o(ef>kál6 Lucerna Stefánikov Prága, junius 9. A parlamenti sajtóiroda v na adta Bei Benea külügymíniszternék a parla- nent külpolitikai bizottságának tegnap esti Hés>én elmondott zárszavának szövegét. Benes 'eflektál benne Czechnek azon kitételeire, íogy expozéjában túlsók az optimizmus, már >edig a nagy adag optimizmus kész ópium. A eüMgyminiszter Czeoh pesszimizmusát és ne- jativizmusát méregnek aposztróffá]ja. Czeoh szerint a kisantant megszűnt hatalmi tényező­ként szerepelni. Czeoh oly előföttevésből in- lul ki, minha állandóan valami konfliktusra volna szük­ségünk, hogy kimutathassuk, milyen erő­sek vagyunk. V 'külpolitikának lényege éppen abban van, íogy ne kelljen állandóan tüntetnünk erőnk­kel, — mondja a külügyminiszter. — Czech kérdi, miért hallgattam a szentgotthárdi esőt­ől. Szándékosan hallgattam róla, mert a nép- szövetségi tanácson volt a szó sora. És a ta­rács válaszával a kisantant meg van eléged­je. Ez elegendő bizonyítéka a kisantant befo- yásának és munkájának. Benes visszautasítja Czechnek azt az álli- ását is, mintha a csehszlovák, külpolitika ve­zetésében Németországgal szemben változás ült volna be: Az ő politikájának iránya sem- n.iben sem változott. A versaillesi békeszeT- ődés aláírásának napján interjúban szögezte e, milyen lesz a jövőben Csehszlovákia kül­politikája Berlin irányában. Tiz év óta egyet- en fontosabb incidens nem volt a két állam között. E politika kul'minációja volt az amikor ) hogy Németországnak népszövetségbe való oelépését megkönnyitse, fölajánlotta tanácstagságát Németország részére. KaUina német nemzeti párti képviselő beszédjére azzal válaszol, hogy ha annak kon­zekvenciáját le akarná vonni, akkor csak egyet kellene a kormánynak tennie. Fegyverkezni, fegyverkezni és fegyver­kezni! Mert KaUina olyan pesszimizmussal ítéli meg a helyzetet, hogy minden oldalról csak ve­szedelmet sejt, csak felhőket lát tornyosulni. A kormány nem engedi magát befolyá­solni a végletektől. Kallina még mindig a nyolc év előtti terminológiáját használja. Kra- már szavaihoz annyit kíván hozzáfűzni, hogy a szlovenszkói területeikről folyó di szkussziók ­8 Kedden alakul meg az ui német kormány Berlin, junius 9. Hindenburg elnök ma délelőtt kihallgatáson fogadta a volt birodalmi gyűlés elnökét, Loebet. Az elnök megerősí­tette azt a hirt, hogy kedden adja meg a megbízást az uj kor­mány megalakítására, miivel a régi kor­mány csak hétfőn lép vissza. Az elnök a kormányalakítással szociáldemokratát akar megbízni. Először azonban szombaton a pártvezérek­kel kiván tárgyalni, hogy megállapítása, me­lyik párt és melyik politikusok jönnek tekin­tetbe a kormányalakítás szempontjából. Berlin, junius 9. A gazdasági párt biro­dalmi frakciója, amelynek elnökségét Dre- witz képviselő veszi át, az alakulóban lévő bi­rodalmi kormánnyal szemben fentartja a sza­badkéz politikáját Semmi szín alatt nem vesz részt az uj kormányban és magatartásáról esetről-,esetre dönt. Berlin, junius 9. A lapjelentések sze­rint a porosz kormánykoalíció elhatározta, hogy nem terjeszt be külön bizalmi indít­ványt a Braun-kormány mellett bán a -béke tárgyalások folyamán a csehszlovák békedelegáció részletes adatokkal szolgált, és a magyar statisztika alapján számította a te­rület nemzetiségi viszonyait. Ami Középeuró- pa uj politikai vagy gazdasági rendjére vonat­kozó állítólagos terveit illeti, kénytelen kije­lenti, hogy az egész csak sajtótrükk. Már né­hányszor kifejeztem — mondja — hogy Csehszlovákia középeurópai politikája a status quo elvén nyugszik. S ezzel minden meg van mondva. Csehszlo­vákia ugyanakkor kész minden gazdasági együttműködésre azon föltétel mellett, hogy gazdasági szuverénitása épségben marad. Ez is megmond mindent. Nem akarunk tehát semmiféle vámuniót, sem pedig konföderációt, sem ezekhez hasonlókat. Más oldalon több ízben hangsúlyoztam, hogy Középeurópában a genfi gazdasági konferen­cia szellemét követjük, mely világosan kife­jezte, hogy milyen közeledés lehetséges az ál­H PARDUBITZ, WlUonovó 6ft, KOSlCE, Hlavná 77. tllll'BBIBBBRBaBBMMBBBRi lamok közt. A szón jetkorínány de juro elisme­rését illetően megjegyzi, hogy nem valósítha­tó meg, mig a kormánytöbbség nincs mellet­te. Végül a Ruszinszkó autonómiájára vonat­kozó kérdésre azt válaszolja, hogy a csehsrdovók kormány a népszövetség által ellenőrzött egyezménye értelmében objektív föl világosi tápokkal szolgál a népszövetségnek Ruszinszkó helyzetéről és viszonyainak fejlődéséről, valahányszor a népszövetség annak szükségét látja. Belgrád, junius 9. A szkupstina mai ülé­sén talán a legviharosabb jelenetek játszódtak le, aminők a botrányokban oly gazdag jugo­szláv parlament életében idáig előfordul­tak. A szkupstina pénteki ülésén nyolc ellenzéki képviselőt három ülés tartamára kizárt, a kizárt képviselők azonban a mai ülés kezdetén megjelentek a parlamentben. Az ellenzék újból megkezdte tegnapi obstruk- ciós taktikáját és számtalan kérdés feltevésé­vel, továbbá uj szavazás elrendelésére vonat­kozó követelésekkel akadályozta meg az ülés folytatását. így teljes két óra telt el, mig az elnök át tudott térni a napirend ismerteté­sére. A nyolc kizárt képviselő közül ekkor négyen tartózkodtak az ülésteremben. Az elnök felszólította őket, hogy azonnal hagyják el az üléstermet és megszakította az ülést. Az ülés újból való megnyitása után a négy képviselő nyugodtan ott ült a helyén. Az el­nök- ekkor bejelentette, hogy kénytelen a par­lamenti rendőrség egyik biztosát felszólítani, hogy a képviselőkkel szemben karhatalmat alkalmazzon. Pár pillanat múlva bejött az ülésterembe Jovanovics Dragi rendőrbiztos. Az ellenzék részéről pokoli üvöltés fogadta a tisztviselőt. A rendőrbiztos egyenként odament a négy képviselőhöz és udvariasan felszólította őket, hogy hagyják el az üléstermet. A képviselők meg sem mozdultak helyükről. Erre a rendőr­biztos kilenc rendőrt hozott be, az elnök meg­szakította az ülést és az összes karzatokat, még az újságírók páholyát is kiürittette. Az ellenzék tagjai körülvették kollégái­kat és a rendőröket meg akarták akadá­lyozni abban, hogy a kivezetendőkhöz férkőzhessenek. Amikor a karzatok tel­jesen kiürültek, a rendőrök megragadták a képviselőket, vállukra kapták és kici- pelíék őket a teremből. Közben a pokoli lárma nem szűnt meg, min­denki a padokon dobolt és harsányan kiál­tozott: — Le a kormánnyal! Éljen a népsza­badság! Ezután a nemzeti himnuszt énekelték. Az ülés újból való megnyitása után az ejlenzék borzasztó lármával fogadta az elnö­köt. újból a himnuszt énekelte és követelte az elnöknek meg a kormánynak azonnali vissza­lépését. Az ellenzék vezére rendkívül heves beszédben kijelentette, hogy a mi nap a jugoszláv parlament történe­tének legsötétebb napja. Lapzártakor az ülés még tart és az ellen­zék percről-percre a leghevesebb jeleneteket provokálja ki. Belgrád, junius 9. A szerb agráriusok ve­zére, Jovanovics Jósa, tegnap előadást tartott a külpolitikai helyzetről és kijelentette, hogy a nettunoi konvenció ratifikálása a saint- srermaini és trianoni békeszerződés által előirányzott olasz-jugoszláv politikai és gazdasági megértés megpersételését je­lenti. A belgrádi és nettunoi konvenciók által Itália jelentékeny előnyöket szerez, igy elsősorban szabadó nletelepitheti polgárait, szabad ke­reskedelmet nyer Jugoszláviában, jogigényt kap a Fiumébe és Triesztbe irányított áruk speciális tarifájára, joga van a speciális Adria-tarifára. XI!!. ÜJfonz és Primo de Rivera harcot folytatnak a hatalomért Miiért bontotta fel eljegyzését a diktátor ? - Primo de Rivera kitart a dEktátori rendszer melieft? Madrid, junius 9. Primo de Rivera a Ná­ción című lap munkatársának interjút adott a kormány politikájáról. Kijelentette, hogy Spa­nyolországot hosszú időn keresztül csak a pat­rióták egyesült erejével lehet kormányozni, mert csak ezek képezhetnek ki uj vezető nem­zedéket. A kormány rövidesen megüli ötéves jubileumát, de szilárdan elhatározott, hogy a jelenlegi rendszert a következő öt évben is min­den változtatás nélkül föntartja. A kormány a népnek és a királynak teljes bi­zalmát bírja. Páris, junius 9. Spanyol politikai körök úgy kommentálják a miniszterelnök eme nyi­latkozatát, hogy ebben az esetben is tisztán a diktátor temperamentumának kitörésével ál­lanak szemben. — A diktátornak az volt a szándéka, hogy az ősz folya­mán leköszön. Ezután kellene életbelép­ni az uj alkotmánynak, miután azt a nemzet- gyűlés elfogadta és a nép jóváhagyta. Most azonban a diktátor kijelentette, hogy csak jó­val szeptember 13-a után terjeszti be az uj al­kotmány tervezetét. Ezt a halasztást arra kell visszavezetni, hogy Alfonz király egész kategorikusan kijelen­tette, hogy semmi körülmény között nem egyezik be a tervezett alkotmányTeform- ba. Valószínűnek látszik, hogy Primo de Rivera az alkotmánytervezetet a király direkt demar- sára kissé korlátozni akarja, még pedig a megalkotandó koronatanácsnak, a főrendi ház egy fajának javára. Az is kitűnik továbbá, hogy J a kulisszák között tovább folyik a harc a király és a diktátor között, akinek rend- ! szere most kétségtelenül súlyos krízisen I megy keresztül. Valószínű, hogy Spanyol- országban a legközelebbi jövőben érdekes belpolitikai fejlemények következnek be. Páris, junius 9. Beavatott körökben napok óta tárgyaltak Primo de Rivera eljegyzésének felbontá­sáról. Ez most be is következett és mindenütt nagy szenzációt váltott. Az eljegyzés felbontásának oka az volt, hogy Primo de Rivera jegyese nemrégiben meghívás nélkül utazott egy sala- mancai ünnepségre, amelyen a király legidő­sebb leányával, Beatrixxal is megjelent és Primo de Rivera is részt vett. Primo de Ri­vera jegyese nem viselkedett valami udvarké­pesen, mindenképpen előtérbe igyekezett nyomulni és viselkedésével általános" feltű­nést és megbotránkozást keltett. A királyt és leányát kínosan lepte meg a nő viselke­dése és elégedetlenségünknek tartózkodó ma­gatartásukkal kifejezést is adtak. Emiatt Pri­mo de Rivera és menyasszonya között heves szóváltásra került a sor, amely szakításra ve­zetett. A diktátornak politikai karrierje és sze relme között kellett választani, a választás — mint nagyon gyakran történni szokott — a politikai karrier javára történt. Primo de Rivera jegyesét már eddig is számos kitüntetés érte, igy többek között egy kis spa­nyol városka tiszteletbeli polgármesterére^ valásztotta. A becsvágyó asszonynak most la kell mondania nagy ambícióiról. 3 „A jugoszláv páriáméul legsötétebb napja" Rendőrök távoUíoitáhel az ülésekről kizárt ellenzéki képviselőket — Mit jelent a nettunoi szerződés Olaszországnak —

Next

/
Oldalképek
Tartalom