Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-06 / 129. (1756.) szám

^B«M-iV\AG^AR-HTRli3r» 5 ' 1928 juntas 6, szerda. A magyar kultúra nagy ünnepe Rimaszombatban A magyar társadalmi egyesületek nagysikerű országos kongresszusa — A legfényesebb siker legyében zajlott te a hétnapos kongresszus — Negyvenhat egyesület, hatvannyolc vidéki delegátussal vett részt a magyar kultúra egységének ünnepélyes maniíesztációján Zsulolí ház élvezte a P. M. ff. rimaszombati kutturestjét Rimaszombat, julius 5. (Kiküldött mun- l ka társ mik jelentése.) Országos érdeklődés »őlőzte meg a csöhszlováiai magyar társadalmi egyesületek junius másod lkán ‘ és 3-án Rimsazom babban megtartott két napos 0 országos kongresszusát. Szlovensakp kultur- magyarsága idejében átlátta a nagy horderejű koncepció jelentőségét és tudta, hogy ez a 1 kongresszus nemcsak azt jelenti, hogy a ma­gyar kulturális és társadalmi egyesületek egy hatalmas munkaegységben tömörülnek, (hanem azt is, hogy kiérlelődött a magyarság vezetőiben annak az életre való és hatalmas- gondolatnak a tudata, hogy túl minden korlá­ton és világnézeten, sőt a két nagy magyar : párt kiépített szervezeteinek politikai mun­kája fölött, a magyarságot a politiVoamentes kultu­rális munka nagy egységében kell egy teremtő, összefogó szintézisbe fogni. Ez a gondolat jutott diadalra a kengresz- szuson is és a kongresszus által is s igy ez a két nap életünk történetében legalább is oly kimagasló dátum, mint a szlovenszkói ma­gyar ellenzéki politika megszervezésének zászlóbontása volt. A kongresszus részleteiről a következőikben számolunk be: A gondosan előkészített kongresszusra már szombaton nagy számban érkeztek a de­legátusok és a vendégek, akiket a rendezőség autókkal várt az állomáson. Este fél kilenc érakor az érkező vendégek, akiket Rima­szombat magyar társadalma igazi vendégsze­retettel fogadott és szállásolt el, ismerkedési estére gyűltek össze a városkerti Jellinek-féle vendéglőben. Az előkészítő bizottság itiése Vaeárniap reggel 9 óraikor a Riixnasaombaitl Polgári Olvasókör tanácstermiében nyitotta meg a kpngtrieeszuist Törköly József dr. szenátor, az elő- késztitő bizottság elnöke. Üdvözli a megjelenteket e ismerteti szép szavak' kíséretében a mozgalom célját s a kongresszus feladatait. Indítványára el­határozták, bogy a kongresszus nyilvános ülésen tárgyalja le a csehszlovákiai magyar társadalmi egyesül etek alapszabálya it. Sziklay Ferenc dr., a kongresszus előadója, is­mertette ezután az általa nagy gonddal és kiváló hozzáértéssel kidolgozott alapszabály tervezetet, melyeit számos hozzászólás után az összes delegátusok a magukévá tettek és elfogadtak. A szövetség lényegében az egész ország ma­gyar intelligenciájának összefogásául van szánva a társadalmi ‘ és kultuiregyeisületek munkájának egységes irányítása által. — A nagytfontoisságiu munkára Rimaszombat vállalkozott, mint országos központ, amelyet a három kerületi központ: Léva, Kassa és Ungvár fog segíteni. Az előkészítő bizott­ság eszmecseréje során alakult ki- az a vélemény, hogy az eredetileg csak a társadalmi egyesületek bekapcsolását célzó szövetség érdekkörét szüksé­ges kiterjeszteni mindazon egyesületeikre, melyek célkitűzésében a kultúráik munkásság benfoglal­tatók s igy az előkészítő bizottság elhatározta, hogy csatlakozásra szólítja föl az összes irodalmi társaság olkatt, ku 1 túr egyes ii 1 eteket, nőegyesüle- tekett és a sztorranszkói, valaaniinit ruszinisZkói szánpárteló egyesületeket is. A delegátusok Törköly József dr. szenátor, elnök indítványára elhatározták, hogy az alapsza­bályokat sürgősen beterjesztik jóváhagyás végett a minisztériumba, annak jóváhagyása után megtartják a végleges alakuló közgyűlést, melyen a szövetség tisztikarát is meg fogják vá­lasztani s egyben elhatározták, hogy ettől függet­lenül, jövőre is megrendezik az országos kon­gresszust. A jövő évi kongresszus székhelyéül Hassa városát szemelték ki. Az ünnepélyes kongresszus A kongresszuson résztvevő delegáltak a kon­gresszus éInö.kségének vezetésével levonultak a Polgári Olvasókör díszes nagytermébe, ahol nagy U-alakú asztalnál helyezkedtek el. Pcbhezázfőnyi érdeklődő töltötte meg a termet, a kongresszus zöld asztalánál pedig méltóságos komolysággal foglalt helyet Szlovemszkó egész kuliairmaigyarsá- gának delegátusserege, számszerűit 63 delegátus, ajtók Pozsonytól Beregszászig összesen 46 magyar egyesületiéit képviselteik, űeloo voltaik; Törköly József dr., RiChfcer János szenátor, Holofa János dr., Koczor Gyula és Filesy Kálmán képviselők a törvényhozók sorából. — A rimaszombati magyar hölgytársadalom vezetőiből ott láttuk Saimrjay Jánosáét, dr. Törköly Józeef- nét, Harilcovszky Ietváamét és másokat. Ezenkívül Pálóczy Czinke István ref. püspököt, Szennán End­re pápai prelátust, Barna Béla földbirtokost, He- vessy László, Hizsnyay Heinzelmann Béla földbir­tokosokat, Fodor Jenőt, a M. N. P. mezőgazdasági szakosztályának igazgat óját, Nagy Sándor párt- igazgatót és a város, valamint Gömör és Nógrád magyar társadalmának számos kimagasló egyéni­ségét. Mint delegátusok részt vettek a következők: Kovássy Elemér, Beregszász, a Beregvárme- gyei Kaszinó, — Fábry Viktor, Bánó Dezső dr., Rovó Gyula és Német Jenő az Eperjesi Társadalmi Egylet, — Feeso Gyula, Bencéik Sándor és Róth Jenő dr. a Tornai Társaskör, •— D omb óraveaky József és Gyifko István a Losonci Önálló Iparosok Egyesülete, — Gilleor János dr. és Tóth Kálmán a Losonci Polgári Klör, — Köp érni eaky Kornél a Lévai Katolikus Kör, a Lévai Iparoskör és a Lé­vai Torna Egylet Kulturális Szakosztálya, — Lóska Károly, Moesáry Pál és Csaba József a Fülek! Kát. Olvasókör és Legényegylet, — Saikovszky Jenő dr. a Hont! Kaszinó Egylet, Ipol yság, — Scthmid István és Krausz András a Rozsnyói Polg. Társal­gási Egylet, — Boross Béla az Alsószeili Ev. Kul­túrkör, — Pfeiifer Miklós dr. a Kassai Kér. Tár­sadalmi Klör, — Rábely Károly a Bimaiszombati Polg. Olvasókör, — Váry János a Rimaiszombati Kát. Olvasókör, — Biekmann Dezső a Riimaezom- blaiti Keresk. Testület, — Schubert Tódor a Lévai Kaszinó, a Lévad Árvaházat Fentartó Nőegylet és a Lévai Izr. Nőegylet, — Keszlor-Balogh Edgár a Pliágad Szentgyörgy Kör, — Holota János dr. az Érsekújvárt Kát. Nőegylet és Polg. Kör, — Szka- íos Emil a Rozsnyói Művelődési Egyesület és Jó­tékony Nőegyliet, — Rákossy Levente dr. a Rozs­nyód Pro!. Iparosok Egyesülete, — Gri.ni György' a Lévai Dalárda, — Gömüry Elek a Losonci Ma­gyar Asztaltársaság, — Riesner Ede és Kövy Ár­pád a Losonci Magyar Dalegylet, — Medgyesey Sándor az YiMHA, — Tanka Jenő, Herczóg György, Márkus Rezső, Marké tőin Béla és Svarcz Miksa a Laífc, Losonc, — Tanka Jenőné a Losonci Kát. Nő­egylet, — Samarjny Jánosmé a Losonci Ref. Nőegy­let, Ev. Nőegyiet és a Rimaszombati Nőegylet, — Fekete Béla az Orsz. Testnevelő Szövetség és a Kassai Sportklub, — Hevessy László és Gaimauf István dr. a Sajóvölgyi Társaskör, Tornaija, — Torna.iljav Zoltán és Mispál János a Tornaijai If­júsági Müvelődiésd Egyesület, — Pavella András, Halban András és Aadrik Lajos a Rlimataimásfalivi Olvasó-egyesület, — Török László és Csorba Kál- mián a Feledi Iparosok Olvasóköre részéről. — Ezenkivül bejelentették csatlakozásukat levélben: A Pozsonyi Polg. Kaszinó Egylet, a Munkácsi Ka­szinó, a Kassai Polg. Társaskör, Kassal Társaskör, Komáromi Kaszinó, Komáromi Iparoskor, Kassai Iparoskor, Érsekújvárt Kát. Kör. A nemzett kultúráért! Törköly József dr. szenátor lelkes beszédben köszöntötte a megjelenteket: — Nehéz időket élünk, — mondotta, — a ro­mokon életünk megoldását keressük. Uj világot akarunk teremteni, amelyben az értelemmel egy fokban az erkölcs irányítja az emberi cselekede­teket, amelyben minden emberi törekvés össze­függ, hogy az emberek nagy rabszolga tar tóit: a tél hidegét és az éhséget legyőzze és a természet borzasztó erőit az emberi boldogság szolgálatába állítsa. Keressük az utat, a lelki jóság, a nemes­ség és az igazság útját. És lelki vívódásaink után reájövünk, hogy csak az igazi mély lelki kultúra, mely az erkölcs talaján áll, vezethet a boldogság­hoz. A munka korszakában élünk s ezzel akarjuk előkészíteni a kul-tura országát, amelyben nekünk az igazság, a jóság és a derű civili­zációját kell megteremteni, hogy felviruljon a szabad, igaz és jó emberek tár­sadalma. Fogy e kor elérkezzék, azért dolgoz­nunk kell. Ehhez a munkához joga van minden nemzetnek, s minden nemzeti kultúrának köte­lessége ezt a közös emberi nagy célt szolgálni. A külön nemzeti kultúrák vitték előbbre mindig az emberiséget a szépség és a jóság felé. A nemzeti kultúrát gyengíteni bűn az emberiség ellen. Ezeknej. két kézzel kell megadni az élet- lehetőséget. Mi boldogtalan magyarok el akar­juk hárítani népünktől azt a sötétséget, amely­ben gázol, mert a nemzeti kötelességnek az útja az, hogy naggyá tegyük népünket műveltségében s ezáltal az egész világ szeretetét és megbecsülé­sét kivívjuk a magyarnak. Nagy szegénységünkből is adunk, egészséget, életet és szépséget adunk a világnak éa ’ ~ küzdünk egy boldogabb jövőért, amelynek egyik legerősebb pillére a nemzeti kultúránk. Amig jobb jövőnknek boldogabb perce el nem jön, addig dolgozunk lankadatlanul és imádkozunk értei A szép és nagyhatású elnöki szózatot hosszan­tartó tapssal tette magáévá a kongresszus és hallgatóság. Utána Márkus László, az előkészítő bizott­ság titkára olvasta fel az üdvözléseket. Sajnálat­tal jelentette ki, hogy Grosschmid Géza dr. sze­nátor a kongresszus társelnöke betegség miatt kimentette magát s felolvasta szép levelét, mely­ben lélekben a kongresszuson érzi magát és sok sikert kíván a jó munkához. Majd a szintén betegség miatt távollevő Szent- Ivány József pártvezér meleghangú üdvözlőlevelét olvasta fel, ki bátoritó szavak mellett kérte Isten ál­dását a kongresszus munkájára s annak a hité­nek adott kifejezést, hogy ebben a munkában . a magyarság mint egy testvér fos: össze és megtalálja egymást, amit szivéből kíván. Ezután az Eperjesi Széchényi Kör a Pozsonyi Polgári Kaszinó és Flachbarth Er­nő dr., a közp ti iroda igazgatója üdvözléseit ol­vasta föl. Majd Sziklay Ferenc dr., a magyar pártok kulturreferense, a kongresszus előadója emelke­dett szólásra s tartotta meg kisebbségi életünk történetében korszakot alkotó kultúrpolitikai ex­pozéját. Sziklay Ferenc dr. kultúrpolitikai expozéja után, — melyet holnapi számunkban közlünk, — viharos tapsorkán zúgott fel: s ebben minden kétséget kizáró bizonysággal meg lehetett látni, Rogy az állandó tetszésnyilvánításoktól kisért, mag­vas és életrevaló gondolatok Szlovenszkó magyarságának vágyát fejezték ki egy min­denkit felölelő és pártpolitikai szempon­tokon felülemelkedő, alkotó kulturmunka után, mely eddig mostoha sorsban volt, de a jövőben irányitója lesz a magyar élet vezetőinek. Márkus László felolvassa a csatlakozott egye­sületek és delegáltak névsorát, majd Törköly Jó­zsef dr. szenátor elnök kérdésére a kongresszus, mely szövetségi alakuló közgyűléssé alakult át, egyhangúlag kimondja a szövetség megalakulásá­nak szükségességét. A korszakot jelentő határozat kimondását forró taps köszönti. Majd Sziklay Fe­renc dr. ismerteti a már részletesen letárgyalt és igy az összes delegátusok által ismert alapsza­bálytervezetet, melyet egyhangú lelkesedéssel el­fogadtak, a Szövetség megalakulását kimondták s megbízták az elnökséget, hogy az alapszabályt haladéktalanul terjessze be a belügyminiszterhez jóváhagyás végett. Indítvány nem lévén Törköly József dr. szenátor elnök zárószavaiban rámuta­tott a kongresszus jelentőségére s Isten áldását kérte a további munkához. Bejelentését, hogy re­méli, hogy az alapszabályok már őszre jóváha-. gyást nyernek, hogy a legközelebbi kongresszust, illetve a jóváhagyás megérkezése esetén a szövet­ség első közgyűlését Kassán tartják meg, hosszan­tartó taps fogadta s ezzel a kongresszus hivatalos része az elnökség s az előkészítő bizottság élteté­sével a legszebb hangulatban véget ért. A bankéit A közgyűlés után több mint 100 teríté­kes bankettre gyűltek össze a megjelent ven­dégek és a város intelligenciája. Az első po­hárköszöntőt Rábely Károly, a vendéglátó Polgári Olvasókör elnöke köszöntötte a ven­dégeket. Richter János szenátor hatalmas be­szédben fejtegette a kultúrának jelentőségét és a nap jelentőségét s ennek a napnak elő­készítőire és megteremtőire, Grosschmid Géza dr. szenátorra, Törköly József dr. sze­nátorra és Sziklay Ferenc dr. kulturreferens- re ürítette poharát. Pfeiifer Miklós dr. kano­nok a kassai keresztény társadalmi kör és Grosschmid Géza dr. szenátor üdvözletét tol­mácsolja. Giller János dr. (Losonc) Rima­szombat városát, Szlovenszkó szivét és ennek magyar társadalmát köszönti. Törköly József dr. Eperjesnek, a tarcaparti Athénnek ide­zarándokolt magyar kiküldöttjeit üdvözli. Majd Fábry Viktor eperjesi evang. lel­kész mondott dikciót, melynek frenetikus ha­tása volt. A nagy tengerben távolélő magyar szigetlakok zarándokújáról szólott, akik meghatott szívvel jöttek Gömörbe és Rima­szombatba, ahol a magyarság szabadabb, erő­sebb tömegben él, ahol még érződik a ma­gyar róna kalásztengerének és a régi szép időknek dicsőséges illata. Beszédét, mely ■nihi»iilhn.jHUiiiiilli»űiJlimjiliii..nm"nrUii,,u)Hu.iHiU]jiiii>.''n|lli"j'|ilLui'lLlliü|illlliü|ili| j I s. Birtfa-Sjégjflnii klimatikus gyógyhely a város házi kezelésében 382 méternyire a tenger szine felett, 6000 holdas fenyveserdö közepette. Vérszegényeknek, női bajok ellen, idegeseknek, rheumásoknak és a légzőszervek hurutjainál a legkiválóbb orvosok által javalva. Csehszlovákia legolcsóbb fürdötelepe. Teljes penzió naponként 37 korona. Kaszinó, sportpályák autó, fogat és a szórako­zások különféle nemei. Vasúti kedvezmény. Prospektust küld a fürdöigazgatóság Bardiovské Kupéié. Szezon kezdődik május végén és tart szep­tember végéig. vnlösúcrns költői szénsécekkel crazdas szónoki remekmű volt, ez a kiváló és messze földön híres szónok oly megrázó erővel mondotta el, a meghatottságtól sokszor remegő hangon, hogy a komoly férfiak egész serege sírásban tört ki és számtalanszor felzugő tapssal szakí­tották meg beszédében. A felköszöntő után, mely Rimaszombat magyarságát és az itteni kultúráiét megte­remtőit és fentartóit éltette, a banketten résztvevők felállva siettek Fábryt üdvözölni. A szép beszédet Rimaszombat nevében Si­ókért Károly gyárigazgató köszönte meg. Majd Varecha József a magyar munkásság, Boross Béla alsószeli, a magyar falusi egye­sületek nevében üdvözölte a kongresszust és a magyar kulturmunkát. Kessler-Balogh Ed­gár főiskolai hallgató, a diákszövetség kultur­referense és a Szentgyörgy kör vezetője az ifjúság nevében beszélt s kijelentette, hogy a magyar kulturegység megteremtőinek mun­káját a kisebbségi magyar fiatalság szeretet­tel fogja követni s kérte az ifjúsági magyar kulturmunkának, folyóiratának, a Mi Lapunk­nak támogatását. Véesey Zoltán dr. a Prágai Magyar Hírlap munkásainak üdvözletét tol­mácsolta. Végül Mihalik Dezső dr. a polgári olvasókör zenekarának elnöke mondott szel­lemes adomákkal fűszerezett dikciót óriási hatással. A banketten a zenét Friczi Lajos, a Kelin-csárdás szerzőjének zenekara szolgál­tatta. Kedves meglepetésül szolgált a kon­gresszusnak, hogy a banketten Hrecska Piri, Lévai Piri, Csontos Julcsii, Rövid Manya, Sö- vényházy Margit, Dániel Böske, Szabó Nyun- ci, Bittner Manci, Tankó Aranka, Zádor Ica és László Eta, a rimaszombati leánygárda bá­jos tagjai magyar ruhában szolgáltak föl s tették kedvessé a felszolgálást. Újságírók, cserkészek gyűlése Délután a Gömör-nógrádi újságírók tar­tottak ülésüket Tömöri János dr.-nak, a szin­dikátus ügyvezető-elnökének vezetésével, amelyen megalakították a szindikátus délszlo- venszkói szervezetét. Az alakuló gyűlésről lapunk holnapi számában Írunk. Fél hat órakor a Rimaszombati öregcser­készek tartottak gyűlést. Többnyire egyetemi hallgatók gyűltek össze, azonban számos ven­dég is megjelent. A cserkészinduló elhangzása után Dyöry Dezső tartott buzditó beszédet az öreg cserkészek szervezkedése érdekében. — Majd Kessler-Balogh Edgár tolmácsolta az egyetemi városok Szent György-Köreinek üd­vözletét iós arra kérte az egybegyűlteket, hogy vegynek részt a magyar ifjúság mozgalmai­ban. A gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely szerint a Rimaszombati öreg Cserké­szek a prágai magyar főiskolás cserkészkör mintájára Gömöri Sarló néven tömörülnek és felszólítják a szlovenszkói és ruszinszkói ma­gyar ifjúságot hasonló oéilu öreg oserkészkörök megval ósiitá sár a a magyar agrárélet sarló szimbólumának jegyében. A gyűlés a Gömöri Sarló vezetőjévé Szombathy Viktort, titkárára Wallcntinyi Ist­vánt, pénztárosává ifj. Báthory Andort vá­lasztotta meg. Az uj vezető felhívására a kör tagjai ünnepélyesen megújították cserkészfo- gadalmuikat. Ezután Czvengros Béla dr. cseh­szlovák cserkészvezető üdvözölte az uj cser­készalakulatot és gyakorlati tanácsokat adott a csehszlovákiai oserkészmozgalómmal való kapcsolat kiméiyitésére. A Gömöri Sorló leg­közelebbi teendőiről Wallentinyi István jog­hallgató tartott rövid felolvasást. Az uj cser- készgyülés a belső baráti és művelődési mun­ka mellett megszervezi a rimaszombati ma­gyar iparosifjak és ifjúmunkások cserkészetét és Rozsonyón is megalapozza a magyar cser­készetet. A gömöri regős munka, az uj ma­gyar kultúra intenzív terjesztése és a társada­lom-tudományi érdeklődés kiépítése alkotja ■a program további lényeges részét. Szomthy Viktor lelkesült szavai után Ku- binvi László a helybeli fiucserkészcsapat, Ba- ráth László pedig a nyolcadikos diákság ve­zetője lelkes szavakkal üdvözölte a cserkész­csapat raegala!kutlás&'

Next

/
Oldalképek
Tartalom