Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-05 / 128. (1755.) szám
W28 janins 5, kedd. ^JWUŰ-MAfi^ARHIRIíAB ii KftZCtAZDMÁGT1 A szlovenszkói vilSanyositás kérdése Kritikai megfettzések a Közhasznú willamosvállalatok kérdéséhez, a Keletszlovenszkdi villamossági rt. metalakitásávai kapcsolatban Szlovensekói szerkesztőségünk interjúsorozata — Második közlemény — A törvény intenciója tehát az, hogy ott, ahol még nincs ilyen természetes erőforrásokra támaszkodó villamos üzem, annak felállítását elősegítse. Másodszor a törvény ebben az évben már lejár, j a jövőben állami támogatásra már nem lehet számítani. Mit fog tehát a város csinálni, ha az első üzleti év nem sikerül és a 2 millió elúszik? Az állam csak kibirja valahogy ezt a 2 milliót, amit csaléteknek beledobott a közhasznú r. t. kasszájába, azonban Kassa város polgáraira nem közömbös, hogy az a 2,000.000.— felesleg, amelyet a városi közmüvek a magas villanyegység árak folytán megspóroltak, — elpárolog a tröszt bürokratikus ügykezelésének labirintusában. Mert, szerény nézetem szerint, a város azt a 2 milliót ha a lakásépítő szövetkezetek kamatmentes támogatására fordítaná, sokkal inkább cselekedne altruisztikusan és sokkal nagyobb közhasznú tevékenységet fejtene ki, mint hogyha beledobja ezt a 2 milliót első kezdetnek „a közhasznú vállalat" torkába. Azt mondották nekem illetékes helyeken, hogy ők nagyon jól tudják, hegy ez a 2 millió elveszett; hogy annak kamatja sohase fog befolyni, az alaptőke is csak az újabb létesítményekben lesz, úgy ahogyan biztosítva és fedezve; azonban ezt a 2 milliós áldozatot meg kellett hozni. mert ez az egyetlen mód, hogy a város meg tudja kezeiben tartani az egyedül jövedelmező közmüveket. Nézzünk ezen állításnak komolyan a szemébe! Tény és való, hogy a 438/1919. sz. törvény 5. §-ában a villamos vállalatoknak saját tetszésére bízza, hogy a vállalat közhasznúságának elismerését. kérelmezhessék, amelynek ellenében a tör- • iy 6. §-ában bizonyos adókedvezményeket és j, lék mentességeket helyez kilátásba. Tény azonban az is, hogy ugyanezen törvény 28. §-ában módot ad a kormánynak arra, hogy hivatalból is közhasznúvá nyilvánítsa a város villanyos vállalatát Amidőn a 28. §-ában a kővetkezőket mondja: „Olyan villamos vállalatok, amelyek a fejlesztett áram nagyobb részét az általános szükséglet számára szállítják és amely rendszeres villanyos mü berendezésre alkalmasak, — ha a köz érdekében múlhatatlanul szükséges, — a közmunkaügyi minisztérium rendelete által az igazság-, pénz-, kereskedelmügyi és földmivelésügyi minisztériumokkal egyetértésben a villamossági tanács (31. §) meghallgatása után a 4. § szerint közhasznú vállalatokká változtathatók át.“ így tehát tényleg meg van adva a mód a hivatalos beavatkozásra és elrekvirálásra, ha az a köz érdekében múlhatatlanul szükséges; azonban ugyanezen paragrafus némi jogokat is biztosit a városnak a hivatalos rekvirálással szemben. Az első az, hogy a város a 2. §. értelmében fentartbat a magá részére 60%-os részesedést; a második fontos jog pedig az, hogyha tényleg a kisajátítás éles jogához nyúl a kormányzat, a törvény 13. §-a és a 28. §-ának 3. bekezdése értelmében a városnak a teljes forgalmi értékét köteles megfizetni a kisajátító állam, illetve közhasznú r. t. a kisajátítandó üzemért. Belekapcsolódva a törvény ezen pontján a város pénzügyi politikájába: az én nézetem szerint a város vezetőségének mindent el kellett volna követni, hogy a kormányzat a kisajátítás jogával éljen. A legfelsőbb bíróság hasonló analóg esetekben több ízben kimondotta, hogy a kisajátítandó vállalatnak teljes forgalmi értékét kell megfizetni. Tehát a város kapott volna a közmüvekért 30—35 millió koronát; ha ezen összeg 51%-át a részesítendő uj közhasznú r. t részvényeibe fektette volna. — hogy tisztviselőinek egzisztenciáját is biztosítsa — és a más felét a város adósságainak törlesztésére fordította volna, — akkor két legyet ütött volna egy csapásra. Biztosítva lett volna, hogy a villamos áramnak túl magas ára leszállittassék és a pótadók kulosa is 50—60%-al leszállóit volna. Azonban a kisajátítástól és uj közhasznú villamos t. alakításától nem kell félnie a közmüvek igazgatóságának. U. i. a 438/1919. sz. törvény 28. §-ának 4 bekezdése a közmunkaügyi minisztériumnak kötelességévé teszi, hogy ha kisajátítás jogával élni akar, a törvény hatályba lépte napjától, tehát 1919. évi augusztus hő 4-től számított'egy éven belül kijelölni tartozott volna azon vállalatokat, amelyeket kisajátítani akar. A minisztériumnak biztosított ezen diszkrecionális jogot az 1920. évi 444 sz. törvény 1924 év végéig meghosszabbította. —• További meghosszabbításról nincs tudomásunk, de ha volna is, — miután a városi közmüvekkel szemben a miniszter a mai napig sem élt a kisajátítás joga- j nak bejelentésével és a törvény ebben az évben | fflfc lejárt* ^ nyilvánvaló, hogy a közmüvek igazgatóságának nem kellett tartania a kisajátítás fegyverének igénybe vételétől. Rendkívüli felelősség terheli tehát úgy a közmüvek igazgatóságát, mint annak igazgató tanácsát, hogy minden komolyabb indító ok nélkül, egyszerűen felsőbb helyről érkezett felszólításokra — belement a közhasznú r. t. alapításába és pedig 2 millióval, ami az alább kifejtendőkhőz képest teljesen feleslegesen kidobott pénz. De nem kellett a közmüvek igazgatóságának félni attól sem, hogy a 438/1919. sz. törvény alapján, annak minimális kedvezményeit kifasználandó, Kassán uj konkurrens villamos társaság alakulhatott volna. A mai kor igényeinek megfelelő közmüvek felállilása, — eltekintve attól, hogy annak felállítása 40—50 mill. kerülne a mai tul- magas árak figyelembe vételével —, Kassán nem lehetséges a város beleegyezése nélkül, mert ha a villamos áramot legalább fele részben nem vizierővel állítják elő, Kassán rentábilis és a városi vállalattal szemben konkurensképes sohasem lehet. Hiszen a vizierő a város kizárólagos joga, azt a törvény nem engedi kisajátítani, ha pedig tisztán kőszén energiát használna fel., az uj társulat a villamos áram előállítására, az neki olyan enormis üzemi költségeket okozna, hogy eleve lehetetlenné válnék egy uj társaságnak a felállítása és üzemben tartása. Egyszóval, ha az uj társaság meglakitására szükséges számtalan milliókat elő is tudnák az érdekeltek teremteni, a régi társaságtól ingyen semmit sem vehetnének el, — a vizjogboz pedig nem nyúlhatnának, mert az csorbítatlanul a városé. — Különben sem lehet a meglévő malomárókban újabb viza centrálét építeni, mert ehez a malomároknak Széplakig való meghosszabbítása kellene, amelyhez pedig ismét 16—20 millió szükségelteinek, ami pedig rendelkezésre egyáltalán nem áll. De mindezektől eltekintve várospolitikai és auto- nomisztikus szempontokból sem lett volna szabad a városnak belemenni a konzorcium alakításába, mert ha mélyebben belenézünk a kulisszák mögé, — meg kell állapítani, hogy a városi közmüvek a városnak egyetlen haszonhajtó vállalata, amely felett subádon rendelkezhetett eddig. A konzorciumba való belépéssel azonban a város rendelkezési joga korlátozást szenved, hiszen az 5kí milliós r. t.-han csak 2 millió erejéig van érdekelve a város, tehát mindég kisebbségben marad a r. t. üléseken. Különben' a napilapokból tudott dolog, hogy mindazon városokban, amelyekbe már be- . vonultak az u. n. „közhasznú társaságok" — valóságos villanydiktatura van; a villanyárakat a közhasznú társaságok diktálják; osztalékot egyáltalában nem fizetnek, úgy hogy a városok befeketett tőkéi vagy egyáltalán semmit, vagy pedig minimálisan kamatoznak. (Folytatjuk.) Jnnius 7-én kezdődik Bécsben a Nemzetközi Dunabizottság kongresszusa. Bécsi szerkesztőségünk jelenti: A jelenleg Bécsben székelő Nemzetközi Dunabizottság junius 7-ére konferenciára hívta össze az összes dunai tagállamokat. A küszöbön álló kongresszuson a dunai hajózás fejlesztésének, illetőleg megjavításának számos fontos problémája szerepel. így a Dunabizottság műszaki osztálya uj uszály-szolgálat bevezetésére tesz javaslatot a Vaskapunál. A kongresszus határozni fog az idei és jövő évi parti munkálatok megállapításáról, valamint meg fogja határozni a Vaskapunál szedendő díjtételeket. A Nemzetközi Dunabizottság uj közlekedési szabályzatot dolgozott ki a Moldova—Turnszeverin-i szakaszra. A tervezet elfogadása előtt a kongresszus meg fogja hallgatni a román delegátus megjegyzéseit. Külön programpontot képez a jugoszláviai belhajó- zási forgalom tarifája. A Vaskapu számára uj parancsnokot fog kinevezni a kongresszus, amely ezeken a kérdéseken kívül egy csomó egyéb, adminisztrációs problémáról is fog dönteni, igy egy háromszázalékos kölcsön esetleges felvételéről: Petróleumkikötőt építenek Pozsonyban. Az utóbbi időben szükségessé vált a pozsonyi kikötő és Pozsony városának biztonsága érdekében egy külön pefrőleumkikötőnek a felállítása. Az erre vonatkozó terveket most dolgozzák ki. A Kisduná- nál kiilönkikötőt építenek égő és robbanó anyagok számára. Az Apollo-kőolajfinomitóból a petróleumot és petróleumtermékeket egy 1600 méter hosz- szu földalatti vezetékben vezetik át ebbe a kikötőbe, ahol a hajókra szivattyúzzák. Ezt a kiköíő- ró;;:t azonkívül kettős vágánnyal kötik össze a többi kikötőrésszel, a főpályaudvarral és az uj pályaudvarral, hogy a petrőleumvagónokat be- ' szállíthassák a petróleumkikötőbe. Elterjedt hi- | rek szerint az építkezési munkálatokat még ez év tolrastóa m&flsk&Kük. . \ A* angol cukorfinomitók állandóan jelentős nyersanyagot szeresnek be. Az angol cukorfinomitók már nagy nyerscukormennyiséget szereztek be a gyarmatokról, különösen pedig Kubából. Már előbb nagyobb mennyiséget vásároltak Csehszlovákiában a újabb hir szerint Lengyelországban is háromszázezer métermázsa nyersanyagot bizto- sitottak november—decemberi szállításra 12/9 sh áron cif. London. Ebből illetékes körök arra következtetnek, hogy az angol finomítók hosszú és nagy finomitókampányra rendezkednek be. Mennyi szeszt állítottak elő 192G—27-ben? Az állami statisztikai hivatal közlése szerint Cseh- ; Szlovákiában az 1926—27.4 termelési időszakban 875 szeszfőzde volt, amely a fogyasztási adó alá tartozik. Ezekből 838 mezőgazdasági, 37 pedig ipari szeszfőzde volt. A szeszfőzdék az emlitett időszakban 515.857 hl. abszolút szeszt állítottak elő. A nyersanyagokból a szeszfőzdék leginkább burgonyát, azután melaszt és cukorrépát használtak fel. A papírgyártás kedvező stádiumban van. A papíripar gazdasági egyesülése minapi közgyűlése alkalmával titkári jelentést adott ki, amelyből kitűnik, hogy a papíripar mai helyzete kedvező. Az utóbbi időben a papirkivitel emelkedését s a bevitel sülyedését lehetett észrevenni. Csehszlovákia átlagos papírfogyasztása ugyan emelkedőben van, de még mindig alacsonyabb, mint más ipari államokban. A papíráru behozatala állandóan még mindig túlságosan nagy. A papirkivitelt súlyosan érintette a lengyel vám valorizálás. A fapiac mostani helyzete nem kedvező a papíriparra nézve és a faárak emelkedése aggályokra ad alkalmat. A kartell tagjainak száma az elmúlt évben 23-ról 28-ra emelkedett s azokkal a cégekkel is, amelyek még kívül állanak a kartellen, tárgyalásokat folytat, úgyhogy i kilátások szerint belátható időn beiül valamennyi papírgyárat egyesíteni fogja magában. A nagykereskedelemhez való kapcsolatai javultak és a papir értékesítéséhez a nagykereskedelem várakozáson felül járult hozzá. A papírgyárak foglalkoztatása a kartell megalakítása óta javult, a termelés az utóbbi hónapokban 4 -5 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt év ugyanezen hónapjában. A papírgyárak két-három hónapra előre vannak ellátva megrendelésekkel. A kartell a szilárd árak politikáját követi, ezért .nem szándékszik az árakat a legközelebbi időben fölemelni. Alsóhámorba feszi át székhelyét a Sandrik ezüst és fémárugyár. A Sandrik ezüst és fémáru- gyár r.-t. a napokban tartotta közgyűlését. Az 1927. évi mérleg 43.961 korona veszteséget mutat fel, az előző évi 66.884 korona áthozattal azonban 23.193 korona fölösleget, amelyet uj számlára Írnak. A közgyűlés elfogadta az igazgatótanács azon indítványát, hogy a gyár székhelyét a szlovenszkói Alsóhámorra helyezzek át. ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd a prágai értéktőzsde Prága, junius 4. A héfeleji tőzsde szilárd irányzattal, azonban gyönge üzletmenettel nyitott. Az árnyereségek csak szűk méretben érvényesültek, egyedül az Első Pil- seni szilárdult 160 é* a Walter javult 60 koronával. A többi ipari részvények közül a Berg és Hütten, valamint az Északi Vasút 30, Podoli Cement 25, Pozsonyi Kábel 20, Cba- motte 10, Sellire 8, Cseb Cukor, Hernyók, Ringhoffer és Centrokomise 5, Krizik, Nyu- gatcseh Szén, Horvát Cukor, Egyesült Elektromossági és Svetovar 3, Aussigi Vegyi és Alpine 2 koronával emelkedtek, mig az Aussigi Finomító 15, Scihoeller 10, Apollo 7, Kő- nigs/ho?i és Nestomitzi 5, Poldi, Rotihau és Rézmüvek 2 koronával estek. A bankpiacon a Nemzeti Bank 5, az Eszkompt 1 koronával drágult, mig a Zsivno 1 koronát vesztett. A beruházási piacon a 4.2%-os pótkölosön *30, a 4%-os pót 20, az 1923. beruházási 10, a be- .rUházási-forgalmi 5 fillérrel javult, mig az 5.5%-os negyedik államkölcsön 5 fillérrel esett. Exótákban a magyar Caisse Comunune részvények njiből emelkedtek. + A prágai devizapiacon nem volt egységes az irányzat. Berlin 30, Brüsszel 10, Milánó 0.15, Páris 18.5 fillérrel esett, mig Zürich 5, Bécs 7.5 fillérrel drágult. + Üzletfelem a budapesti értéktőzsde. Az irányzat barátságos volt, később azonban az árfolyamok lemorzsolódtak, az üzlettel enség végig tartott. A MioktáT 93, Tötrökeaenltmifelóisd 36, Részvénysör 139 pengős árfolyamot ért el. + Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Kezdetben kedv leien hangulat ■ uralkodott, később azonban néhány értékben javult az irányzat. Főleg vta&-, moatán- és petróleumértékek iránt mutatkozott nagyobb érdeklődés. A csehszlovák és magyar 'értékek piaca nem volt egységes. + Tartózkodó a berlini értéktőzsde. A Birodalmi Bank kedvezőtlen jelentése folytán a hételejt tőzsde tartózkodóan indult, később azonban az üzlet megélénkült s egyes speciális értékek nyereségre teltek szert. Prága, junius 4. Valuták. Holland 1357.50, jugoszláv 59.16, német 803.15, béig* 468.25, magyar 587.25, román 20.30. svájci 648, dán 902, angol 163.95, spanyol 560.50, olasz 178.30, amerikai 3351%, norvég 900, francia 133.40. bolgár I&S8J4. wéi asia, is#sjei sjn, oeztgk mm ÁRUTŐZSDE 4- A prágai cukorpiac irányzata gyönge volt. Nyerscukor jegyzés leko per október 171.25—* 172.50, Aussig kikötő 171.25. t-f A budapesti gabonapiacon, amint azt ot-* tani szerkesztőségünk telefonon jelenti, az irányzat barátságosabb volt. A következő árakat jegyezték: Tiszavidéki búza 34.85—35, felsötiszai 34.70— 34.80, egyéb 34.30—34.50, rozs 29 90— 30.10, takarmányárpa 29—3Ö, tengeri felsötiszai 28.70— 29, egyéb 28.25—28.50, zab la 31.4031.70. közepes 30.90—31.20. pengő. + A berlini terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett az árfolyamok tartottak. Birodalmi búza, 262—265, rozs 278—280, árpa 250—280, zab 262— 268, tengeri 237—240, búzaliszt 32.25—36, rozsliszt 36.25—39, buza'korpa 16.75—17, rozskorpa 18.25—1S.65, Viktoría-borsó 50—60, ehető borsó 31—40, takarmányborsó 24.50—26, peluska 24— 24.5, lóbab 23—24, bükköny 21—27, repcepogácsa 1S.80—19 lenpogácsa 23—23.60, szárazszelet 15.20 —15.40, burgonyareszelék 26—26.60, márka A prágai tőzsde devizajegyzései: Amsterdam . . , 1359,75 1365.75 1360.12’j 1366.12*/, Berlin • • • • • 805.60 809.60 805.90 800.90 Zürich ............. 64 9.15 652.15 649.10 652.10 Oslo (Christiania) 902— 906.902.12*/, 906.12% Kopenhagen « « 8C8J50 907.50 903.75 807.76 Stockholm ... 9C8.25 907.25 903.50 907.50 Maüand .... 177.16 17836 177.17*/, 178.57% Paris »••••• 132.12 '/a 133,82 V, 132.31 133.51 London ..... 164.32'1, 165.32 V, 164.32*/, 165.32% New York Cable. 33.65 33.85 S8.65 33.85 Erőssel ..... 46P.80 472.30 469.40 472.40 Madrid ..... 562.■565.562— 665— Belgrad „ . . . . 59,16 </, 59.66 </, 59.16 59.66 Sofia ...... 24.23 24.53 24.23 24.531 Konstantinopel . 17.20 17.60 17.20 17.601 Wien ...... 473.87 ■/, 476.87 V, 478.80 476.S0 Warscbau .... 376.89 379.89 376.89 879.89 Budapest .... 587.90 590.90 587.90 650.90 Buenos Aires . . 1443.1449.1441 — 1447—1 Helsingfors ... 84.65 85.15 84.65 85.151 Riga ...... 650.— 653.— 65P.— 663—* Rio de Janeiro . . 407.50 410.60 407.50 410.60 Montevirleo ... 33.60 34— 38.60 84—* Alexandria ... 168.80 170.20 168.80 170.2C Athén.............. 44.70 45.30 44.70 45.80* Bukarest .... 20.61 21.01 20.61 21.01 Kowno ............. 33 1 333.— 331 — 333—* Lissabon .... 144.30 146.20 144.30 145.70* Révai ...... 9C6.— 310— 906.910.—1 Montreal .... 33.54 •33.84 ■ 83.50 38.80* A prágai értéktőzsde évfolyamai: VI/4 Vb* 1923. évi kincstári utalvány 1924. évi kincstári utaiváuy — Nyereménykölcsön .............. lOt.— ICO.— 6° /o-o8 beruházási kölcsön . ICO.— 100,-— 6°/c-os lisztkölcsön.............. 100,— iCO.— 6VO S Államköcsön.............. 100.— 10C.— Mo rva orsz.-köles. 1911. áVi0/# 80.— Morva orsz.-köles 1917. 5% . M*— 84.— Prága város 191S. köles. 5% 88J5 96.— Prága város 1919. köles. 4 % ,9-60 88.— Brilnn város 1921. köles. 6% 100.86 Pozsony város 1910. köles. 4% ,8-~ 78.— Prága városi takrpt 4% . . Ösl. vörös kereszt sorsjegy . 85.— 87.— Magy. 5 frtos vörös kereszt. — •— Hagy. jelzálog sorsjegy. . — Budapesti Bazilika sorsjegy — Agrárbank................................ <67.— <67.— Cs eh Union Bank ..«••• 888.60 884.50 Leszámítoló ......... <i8.60 419.50 Cseh Iparbank ....... 424.— 419.— Prágai Hitelbank................. 567,- 660— Sz lovák Bank........................ 179.— 179.50 2i vnostenska........................ 538.50 624.— An gol.-Cslov. Bank ..... — •— — Osztrák hitel........................ E«6.~ £87.Bé esi Union Bank.............. Wi ener Bankv........................ 129.— 128.50 Ju goslovenska-bank .... 48.75 49.25 Nordbahn .......... 5025,— 6675.— Cseh cukor ......... 80t.— 826,— Horvát cukor. . ................. 298.— 297.— Ko lini műtrágya................. 667.— 668.— Kot i ni kávé. —.— Ko iini petróleum................. —— •— Ko lini szesz............................ 1956,— 1965.— Te jipar r.-t................. 169?.60 169..50 El ső pilseni sörgyár .... 3i80.— 2925.— Breitxeld-DanSk ...... — Laurin és Klement.............. Ri nghoffer............................ 1C10.— 1Q2.— Cs eh északi szén................. —.— — Cs eh nyugati szón.............. 665.— 584.— Al pine................................. 2C8.— 202 50 Po ldi......................................... 702.- 7e4.— Pr ágai vasipar ....... 159í'. — 1590.— Skoda...................................... 1214.- 1181.Pozsonyi kábel..................... 2110.— — .— In wald................................. 865.— 868.— PO ZSONYI TERMÉNYTŐZSDE Pozsony, junius 4 K-lól K-ij, Búza 70—80 kg ................................................ 233 — 235 Ro zs .................................................................... 227 - 230 rP a “P0*......................................................... 185 II 2^ » merkantil — 185 őszi árpa ............... ------------Za b.......................................................... 2C0 — 2C3 Tengeri szemes ............ — 185 „ ex uszály Pozsony ....... — 171 Viktória borsó ............. 2'? — ®S0 Fehér bab ............... ^o0 — 260 Tavaszi bükköny, ........... 170— IíO ^ . szí bükköny ------Mit-5. — 550 Vöröshere natúr .•••...••••• „ plombázva ........a. 1^5® — Lucerna natúr................................................. llCO-1800 „ plombáivá ~*~ Ltkezási rózsa burgonya •••..»»• ~ — ~ „ sárga burgonya ............................ ~ :: ::::::::::: «»-«» OGG búzaliszt..................................................... 845 —650 Rozsliszt ............................................................. 325—330 Ko rpa................................................................. li? T a karmányliszt® Szántott répaszelet. .......... Amerikai disznózsír ab Pozsony ..... — Magyar „ ab határ ...... Amerikai szalonna ab Pozsony ..... — — — Magyar „ ab határ ...... — — Széna félédes, laza. ™“ — „ „ préselt ^ Zrup szalma ....»...««•••• — — —. Takarmány szalma, laza ........ — — . „ préselt ....... — — — Alom szalma, laza — ~ “* „ „ préselt ......... — — — Irányzat: Gyenge forgalom, uj búza tartóit, suionbea változatlan.
