Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-28 / 147. (1774.) szám
Mai námunk 12 oldal MfiiaitH Mai uámunk 12 oldal junius 28 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ullce 12, DL emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IL, Panská ul 12/IIL — Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha A szlovák politika tragédiája A szlovák politikai pártok életében talán solha sem ütközött ki annyira a sekélyes, ki- osinyes harcok tragikuma, mint épp most, az ünnepi esztendőben, a jubiláns tizedik évben. Ezek a pártok s itt lényegében a szlovák néppártról, az agrárok szlovákjairól és i szociáldemokraták diszszlovákjairól lehet elsősorban szó, kölcsönösen egyunást marják, hazaámlási vádakat, irredenta gyanút jsapkodmaik egymás fejéhez, Prága előtt ál- andóan árulkodnak egymásra s amit az egyik talán kiharcolna Szlovenszkó számára, azt a másik visszaharcolja, amit a másik kimara- íod'iia magának, azt a líraniadik elmarja tő- e. És mindezt nem Prága rendezi igy, ha- íem saját maguk keresik és űzik ezt a ne- nes sportot, tiz esztendő alatt nagyon rászokik é*s már seihogysem tudnak leszokni róla. Lzt hiszik politikának. Prága persze mérhetetlenül örvend en- íék a csetepaténak és szívesen támogatja ci- édást szitó ügynökeit, akik meddő kerék- cötéselckel tiz év óta meg tudják akadályoz- íi egy önállóbb és magasabb horizontú pro- luktiv szlovák politika kialakulását. A tragikus szlovák visszavonás egyik legszánalmasabb fejezete fog lezajlani e hé- en, amikor a szociáldemokrata Dérer a szlovák politika mégiscsak legtiszteletreméltóbb dákját, Hlinkát fogja a parlamentben a ha- laáruiás gyanújával illetni azért, mert Hlin- ca Rotihermere egyik munkatársa előtt elég hűséges képet mert nyújtani a csehszlovák lentralizmus szomorú gazdálkodásáról Szlo- renszkó gazdasági és politikai életében. Élőül a szlovák tragédia legfurcsább paradoxo- ia: az internacionalista Dérer hazafiasságról ad leckét a nacionalista Hlinkának s eb- oen a nacionalista hőstettben az ultranacio- lalista Ivánka fog legmelegebben szekundál- ai a szocialista-proletár elvtársnak és a kom máinybau levő Hodzsa lesz a leghálásabb az ellenzéki padsorokból verekedő centralista baj társak iránt egy másik kormánypárti szlovák bajtárs meghurcolásáért. A szlovák kör- be-kőrbe csöndélet tehát ezúttal is teljes lesz a szlovák politika horizontjának nagyobb dicsőségére és a prágai divide et impera-elv követőinek legnagyobb örömére. A szlovák politikusok torzsalkodása minket tulajdonképpen nagyon távolról érdekel, azonban igy, a tízéves távlatból testvéri szánalommal kell konstatálnunk e Szlovenszkót kiszolgáltató rövidlátó, meddő, kicsinyes an- tagonivmus dezorganizáló hatását. A személyi harcot azonban el tudjuk vonatkoztatni a természetes fejlődés törvényeitől s ezért nem tartjuk fontosnak Hlinka és Dérer párbaját, csak mint tünetet, a szlovák politika egyik legjellemzőbb kórtünetét emlitjük. Dé- xer Hlinkát megvádolja, hogy Rothenmere részére kompromittáló adatokat szolgáltatott, Hlinka Dérért vádolja meg, hogy szocialista miniszter korában ő termelte a centralizmus révén ezeket a kompromittáló tényeket. Ebben a csatában kétségtelenül Hlinka áll egyedül erkölcsi színvonalon: ő hivja és hívhatja itt tetemre a szlovenszkói ipar romjaihoz a rombolókat, és a rombolók élén elsősorban Dérért. Hlinka, hia forró szívvel és forró fejjel is csinálja azt, amit tesz, ha százszor heves ellenségként fordult is a magyarsággal szemben: mindig férfi volt s ebben a furcsa összecsapásban is szókimondó férfi. Még a Rothenmere-eilenes akcióban is fénfibíb volt, mint valamennyi sehideg-semeleg szlovák vetélytársa. Mégsepi sajnáljuk sem Hlinkát, sem Dérért. Mindketten prototípusai egy kivénbedő Dérer szerint az u] szlovenszkói rezsim a csehszlovák eszme ellen irányul A kSzigazgatási reform novellája a kéDviseEőházban — Kurtyák képviselő a ruszinok nevében tiltakozott a közigazgatási reform ruszinszkói végrehajtása eiien Kurtyák János képviselő nagyszabású beszédében pártja, a ruszin autonóm földmüvesszövet- ség nevében mindenekelőtt konstatálja, hogy a kormány a Ruszin Nemzeti Tanács memorandumára még választ sem adott, ellenben a kormány- sajtó és a hivatalok részéről valóságos hajsza indult meg a Tanács ellen, államellenesnek tüntetve föl annak hazafias munkáját. Majd utal párt- I jának a közigazgatási reform tárgyalásakor felol- j vásott manifesztumára, mely leszögezte azt, hogy i a közigazgatás Ruszinszkó kizárólagos autonóm j ügye, s ennek szabályozására egyedül csakis a ruszinszkói szojm hivatott, ennélfogva sem a kormány, sem a prágai parlament az autonóm Ruszinszkóra nem oktrojálhat rá közigazgatási rendet. Megálapitotta a manifesztum azt is, hogy Ruszin- ' szkó autonómiáját nem azért biztosította nemzetközi szerződés, hogy a kárpát-orosz nép kilenc éven át ne élhessen életbevágó jogaival s hogy a cseh kormány és cseh pártok állandóan experi- mentáljanak a szabad ruszin néppel és hazájával, s hogy az abszolutisztikus kormányzás segélyével az autonóm ruszin tartományban elhelyezzenek ötvenezer csehet, akik kezükbe ragadták itt a hivatalokat, állásokat, vállalatokat, a termőföldet, egyszóval önmaguknak biztosították egész Ruszin- szkót mint valami kolóniát. — A kilencéves ruszinszkói cseh uralom — mondotta Kurtyák képviselő — a cseh tisztvise- ! lökkel, a cseh hivatalos nyelvvel, s a ruszin fal- {vakban cseh állami iskolák létesítésével j megsemmisítette a ruszin nép bizalmát a kormányzat iránt! j Ennek a cseh centralizációs és elnemzetlenitő I politikának további folytatását szolgálja és Ru- j szinszkó autonómiája életbeléptetésének egy újabb j évtizeddel való elhalasztását jelenti az a szándék, j hogy a közigazgatás átszervezéséről szóló 125. ; számú törvényt Ruszinszkóban is végrehajtják. Ismételten kijelentem, hogy az autonóm Ruszinszkó ezt a törvényt nem tekintheti önmagára nézve kötelezőnek, miután az nyilvánvalóan megsérti Ruszinszkó- nak nemzetközi szerződéssel és alaptörvénnyel biztosított tartományi autonómiáját E törvény- | hozási intézkedés ellen a Központi Ruszin Nempolitikus-geaaeráció<nak, egy korváltozás törtetőinek, akik a kisded harcok, politikai tyuk- pörök arasznyi távlatain túl neon látják népük és szülőföldjük egyetemes érdekeit, nem tudják a szlovák politikát közös nevezőre hozni és meddő vitáikban képtelenek a szlovák partikularizmuson túlmenő szlovenszkói koncepcióra. Egy uj szlovák generáció fejlődik sarkukban, amely szintetikus, átfogó és magasabb horizontú politikára érik. Az a generáció, mely az autonómia föltétien szolgálatában állva félre fogja állítani a civakodás istennőjének mostani nemzetrontó papjait és a tiz év óta szított nemzetiségi uszitá3 meddő zeti Tanács 1927. februárban tiltakozott úgy a kormánynál, mint a parlament pártjainál, s egyúttal követelte, hogy a kormány haladéktalanul gondoskodjék & ruszin-szlovák tartományi határ végleges megállapításáról s a közigazgatás reformja helyett késedelem nélkül valósítsa meg Ruszinszkó tartományi \uto- nómiáját. - Midőn a parlament jelentéktelen szótöbbséggel mégis elfogadta ezt a törvényt, a Központi Ruszin Nemzeti Tanács azzal a kéréssel fordult a köztársasági elnökhöz, hogy ne szentesítse ezt az alkotmányellenes törvényt. Ezt a kérelmet nem teljesítették s a ruszin nép tiltakozása és óvásai válasz nélkül maradtak. Hasonlóan válasz nélkül maradt a kormányhoz ez év május 16-áu intézett azon interpelláció is, amelyben azt kérdeztem a kormánytól, hogy hajlandó-e Kelet- szlovenszkó ruszinoklakta vitás területén népszavazást foganatosítani az ethnografikus ruszinszlovák határ megállapítása végett s hajlandó-e még 1928. julius 1-ig törvényjavaslatot terjeszteni a parlament elé Ruszinszkó nyugati határának végleges megállapitása iránt az alkotmánylevél 3. §. 9. pontja értelmében? Ehelyett beterjesztett most a kormány a parlamentnek egy novelláris javaslatot, amely szerint a közigazgatási reformot Csehországban, Morvában és Sziléziában csupán 1928 december elsején léptetik életbe, ellenben Ruszinszkóban és Szlovenszkóban már most julius elsején lép életbe a törvény. Élesen támadja ezután Kurtyák a kormányt, a novellajavaslat indokolása miatt, amely szerint „a közigazgatási törvény életbeléptetése Ruszinszkóban a járási és tartományi választások megelőző lefolytatása nélkül semmiben sem rövidíti meg a lakosság jogait, mert hiszen az autonóm Ruszinszkó polgársága eddigelé úgy sem vett még részt a beligazgatásban“. Érdekes dolog — mondotta Kurtyák — a kormány szájából hallani annak a beismerését, hogy Ruszinszkót, amely a legszélesebb körű tartományi autonómiát kapta, kilenc év óta egyenesen abszolutisztikus módon igazgatják, lakossága nem vesz részt saját autonóm hazájának beligazgatásában. Meglepő, hogy a kormány azt a következtetést vonja le a kilenc évi törvénytekicsapongásai helyett saját honának egyetemes érdekeiért nem forró szívvel és fejjel, hanem politikai józansággal széles őslakos alapon kezd majd építő munkát és tál lencsékért nem vállalkozik á la Dérer, Ivánka. Hodzsa, Srobár, Hrusotvszky, MAcsura prágai pártok fityegőikónt szlovák- és Szíovenszkő- ellenes korteshadijáratokra és■ a szlovák közélet dezorganizálására Prága nagy örömére, Prága érdekeiért. Ez az őslakosfront ideológiáját valló uj szlovák ifjúság föltétlenül emberibb, toleránsabb és frázisoktól mentesebb lesz, mint civakodó apái. S ez az ifjúság el fogja iáéi ni az apák vétkeit. len interregnumból, az autonómia ellenes „ex lesből", hogy az állami igazgatásnak járási és tartományi képviseleti választások nélküli életbeléptetésével Ruszinszkó jogai miben sem szenvednek megrövidítést. Egyszerűbb szavakkal: Ruszinszkót Prágából igazgatták kilenc éven át önkényes módon, autonómia nélkül, ennélfogva nem baj, ha tovább is igy fogják igazgatni. Itt már nem beszél a kormány a „törvény intenciójáról", mellőzi még a jubileumi évvel való argu- mentálását is, mert utdja, hogy a békeszerződés és alkotmánytörvény intenciója egyenesen azt követeli, hogy megvalósittassék Ruszinszkó széles körű tartományi önkormányzata, mely nélkül Ruszinszkó nem is lett volna a csehszlovák államhoz becsatolva. — Hogyan vebet részt Ruszinszkó a csehszlovák köztársaság első decenniurnának ünnepén, ha még ma sincs autonóm jogainak birtokában, ha ma is csak mint gyarmatot kezelik 1 A Rozsypál-rezsim „eredményei" — Tartományi autonómnánk bevezetése helyett még e«gy sokkal abszolutisztikusabb uralom vár reánk, minit az eddigi volt. Rozs ipát Antal vioe- korxnámyaő — nőmén est ómen, — aki már kd is van nevezve tartományi elnöknek, eddigi ötéves működésével bebizonyította, hogy az autonóm Ru- ezimszkó tartományi elnöki bisratségTe egyáíl tatában nem alkalmas. Először i6 cseh származású, soviniszta agrár politikus, aki öt évi itteni hivaíailns- kodása alatt sem szóban, sem pedig írásban meg nem tanult ruszinul. Rozsipái honosa tóttá meg Ruszinszkóban egy pohtikai páartniak, a cseh agrárpártnak, valóságos diktatúráját, amelyre felhasználja, az egész hivatali apparátust. Más politikai pártokkal Rozsipái egyáltalában nem tárgyal. Az ő rezedme alatt lett a cseh nyelv az összes hivatalok kötelező nyelvévé, alatta lettek elbocsátva a közszolgálatból őslakos ruszin tisztviselők, alatta nyíltak meg egyre nagyobb számban a cseh népiskolák a ruszin falvakban (jelenleg 90 van belőlük!), 1928 szeptember 1-től pedig már a ruszin állami iskolákhoz is cseh tanítók lesznek kinevezve. Rozsipái alatt mdmdőssae csak egy ruszin tisztviselőd léptettek elő közigazgatási tanácsossá (Besákid Sándor dr.-t), ellenben a cseh tisztviselők, akik csak 1919—1921-ben rázták le az egyetem porát, meglepőan gyorsam mentek előre a ranglétrán (pl. Sronyiek dr), sőt az emigráns ukránok közül is Turzsámezky fiatal kora dacára közigazgatási főtanácsos, Kőcser- bán dr. és Szirotyuk dr. pedig közigazgatási tanácsosok lettek. — A „poszipál“-uralom aüatt hihetetlen méreteket öltött a korrupció. A kormány nagyon jól tudja, hogy Ruszinszkóban igen gyakoriak a hivatali sikkasztások, magasabb és kisebb rangú tisztviselők, — akikért felelős főnökük, a vioekormányzó, — közpénzeket loptak s ezzel' milliós károkat okoztak az államnak. Közötök egyesek (pd'd. Kos'ster járási főnök) kül- fcfldre szöktek, másokat megbüntettek, azonban e gyakori hivatali büntettek miatt Rozsipái vicekormányzó ellen nem indítottak fegyelmi eljárást, jóllehet csakis olyan hivatalban lopnak, amelyekben nincs kellő ellenőrzés. (Pruzá dr. referens esete 1928 áprilisában). A Rózsinál-rezsim jellemzés éré még felhozza Kurtyák a cseh Hrbeknek kormánybiztosi tévé- leánycégét UngvároM, a ruszinság gazdasági és szociális helyzetének rohamos rosszabbodását. 'A vdeekcrmányzóraJc — úgymond — csak egy ér- df e van.: ő helyezte el itt. a cseh tisztviselők ezreit rr/Jó-s iuaass*nkftsokham, adott állást ér? alkalmazást minden csennek, aki Ruszinszkóba telepe-. A ruszin sieti tiltakozása házelnökség a bizonytalanságra való tekintettel időt akar nyerni s ezért a beszédidőt nem korlátozza klubok szerint, hanem szónokonként ötvenperces beszédidőt engedélyezett. A tegnap esti beszédek közül különösen kiemelendő Kurtyák Jánosnak, a ruszin autonóm földmüvesszövetség kéipviselőjének nagyszabású beszéde, amelyet a következőkben ismertetünk: Prága, junius 27. A közigazgatási reform novellájának vitáját a képviselőbáz tegnap este kezdte meg teljes bizonytalanság mellett. A folyosókon ma is bizonytalannak vélik, hogy a szlovák néppárt képviselői megszavazzák-e a javaslatot vagy sem. Ma azonban minisztertanács is lesz, mely dönteni fog az országos elnökök kinevezése kérdésében s valószínűleg kielégíti Hlinkáékat. A
