Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-26 / 145. (1772.) szám

jUju.itó -O, ÍUjuu, Kiteles-e a kereskedelmi itüsiöM forgalmi adói fizetői? — A legfelsőbb k&zigazgatás! bíróság elül döntése — Prága, junius 25. A legfelsőbb közigazga­tási bíróság elvi jelentőségű döntést hozott a kereskedelmi ügynökök forgalmi adójának tárgyában. A döntést, amely 1928 február 24-én 4369-28 szám alatt kelt, főbb vonatko­zásaiban itt közöljük: „A panaszos cégre, amely jutalékra dol­gozó ügynökség, az 1924. évre a prágai adó­hivatal kétezer koronás forgalmi adót és 100 koronát kitevő 5 százalékos forgalmiadó­emelést vetett ki. A panaszos felebbezését, amely felhozza, hogy a panaszos nem önálló vállalkozó, a megfellebbezett határozat elveti, mert a megejtett vizsgálat ugyan megállapí­totta, hogy a panaszos az általa képviselt cé­gek számlájára, ezen cégek által megállapí­tott árak mellett köti üzleteit és hogy jutal­mazása tisztán a bizonyos egység szerint ki­mért jutalékból áll, mivel azonban a panaszos kiadásait a jutalékokból fedezi s igy módjában áll kiadási megtakarítások révén vállalko­zói nyereségre törekedni, továbbá, mert nem kapja meg jutalékát, tehát kiadása­inak teljes megtérítését sem az esetben, ha az üzlet nem jött létre, vagy pedig, ha az általa kötött üzletekből eredő követelé­seket nem fizették meg, következőleg vi­seli a vcsztességek rizikóját, amelyek abból származtak, hogy ez esetben nem kapja meg kiadásainak (útiköltség, távi­rati, telefonilletékek stb.) teljes megtéritését 8 a panaszost jövedelmi adóval is illették, a panaszost a forgalmi adóról szóló tör­vény 6-ik §-a alapján vállalkozónak kell tekinteni. A fellebbezés jelhozza, hogy a megfelleb­bezett határozatban képviselt nézet ellentét­ben áll az önnálló vállalkozó fogalmával, amint az ezen bíróság (legf. közig, bír.) 1923 szeptember 10-én kelt 10.890 számú döntősé­ben fogalmazást nyert, mivel a panaszolt hi­vatal annak megítélésénél, hogy önnálló vál­lalkozásról van-e szó, nem volt tekintettel arra, hogy a fél viseli-e a rizikót az általa kö­tött üzleteknél és hogy a jövedelem magas­sága főképpen működésétől függ-e. Továbbá — a panasz szerint — a végzés ellentétben áll a pénzügyminisztérium 1926. február 19-iki 935. számú határozatával. A bíróság nem találta ezen ellenvetése­ket indokoltaknak. Amennyiben a fellebbezés a pénzügymi­nisztérium idézett határozatára hivatkozik, meg kell jegyezni, hogy ezt a határozatot nem nyilvánították megfelelően, tehát nem nyomatékos norma, úgyhogy a fellebbezés nem idézheti a maga álláspontjának a védel­mére. Annak a kérdésnek a megítéléséül, hogy valamely személyt önálló vállalkozónak kell-e tekinteni, különböző körülmények lehetnek irányadók. Abból, hogy ezen bíróság némely esetben elismerte, hogy annak a megítélé­sénél, vájjon egy hivatal vállalkozónak te­kinthet-e valakit, elegendők bizonyos jellem­ző jelek, még nem következik, hogy csupán ezek a je­lek tesznek valakit vállálkozóvá, s ezért ez nem zárja ki, hogy más esetben más ténykörülményekből is ne lehessen a vállalkozó ezen tulajdonságára következtetni. Az adott esetben a hivatal azon végzését, hogy a panaszos vállalkozó, arra alapította, hogy kiadásait részben maga fedezi a jutalé­kaiból, tehát módjában áll ezen kiadások csökkentésével vállalkozói nyereségre szert tenni s végül, hogy a panaszos a vesztesség rizikóját viseli. Az első indok, hogy tudniillik a nyere-1 séget megtakarítások révén emelni lehet, nem indokolhatná még egyedül azon hivatali végzést, hogy önnálló vállalkozásról van szó, de a hivatal főleg arra alapította végzését, hogy a panaszos vállalkozói rizikót visel. Az a körülmény, hogy valaki vállalkozói rizikót visel, jele annak, hogy tevékenysége önnálló vállalkozó tevékenysége. Az ilyen ri­zikót a hivatal abban ismerheti föl ,hogy a panaszos nem kapja meg jutalékát, sem ki­adásai megtéritését, ha az üzlet megvalósítá­sára nem kerül a sor vagy ha az általa kö­tött üzletekből eredő követeléseket nem fizet­ték meg, úgyhogy ilyen esetben kiadásait (útiköltség, telefon, távirati illetékek stb.) a sajátjából kell fedeznie. Hogy egy ügynök a kötelezettségek telje­sítéséért szavatoljon, amelyek az általa kötött üzletekből erednek (delcredere), nem szükséges föltétlenül a vállalkozói ri­zikó fennforgásához.** A legfelsőbb- bírósági döntés ezután ki­tér a tényáiiadékra, majd befejezésül ezeket mondja: „Amennyiben a fellebbezés fölhozza, hogy a kereskedelmi ügynök nem tartozik forgalmi adót fizetni, mert az adót nem tudja felszámítani másnak is, miután az1 általa kötött üzleteknél az általa képviselt cé­gek áraihoz kell magát tartania, valószínű­leg abból indul ki a panaszos, hogy az ügy­nöknek előirt adó tárgyát a kötött áruszál­lítások képezik. Azonban a fellebbezés ebben téved, mert a forgalmi adót az ügynöknek nem ezen áruszállítások után írják elő, hanem az általa eszközölt teljesítmények után, amelyek után jutalékot kap. Ezen teljesítményeknél módjában áll maga­sabb jutalék kikötésével az általa fizetett adót is másra áthárítani. Ezen okokból a felllebbezést el kellett utasitani mint indokolatlant.** A nemzetközi mueikaíigyi konferencia határozatai Gmf, junius 25. (A P. M. H. genfi leve­leződétől.) A múlt héten befejeződött nem­zetközi munkaügyi konfrencia naipirendjáai Albert Tihomas igazgató jelentésén kiviül egy csomó érdekes ős nagyi ontosságu. kérdés szerepelt. így nagy vita folyt a minimális munikaJbérek meg állapításáról. A Nemzetkö­zi Munkaügyi Hivatal előzőleg az összes kor­mányoknak kédőiveket Jriilgőtt és 22 kor­mány visszaérkezett válasza alapján Albert Thomas tervezetet dolgozott ki az egyes or­szágok kedvezőtlen helyzetben levő munkás- kategóriáinak minimális munkabéreire vo­natkozólag. A tervezet elsősorban a házi mun­kásokra vonatkozik. A német kormány a hoz­záintézett kérdésre azt válaszolta, hogy a há­zi munikások munka- és bérviszonyai kollek­tív szerződésiben nyertek rendezést és ezért Németországban a minimális munkabérek meghat ár ozás a felesleges. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal terve­zetéhez az összes delegátusok hozzászóltak, majd szótöbbséggel elfogadták. A javaslat mellett szavaztak a munkásszenvezetek kép­viselői és a legtöbb kormánydelegátus. Elle­ne szavaztak az összes munkaadó szerveze­tek kiküldöttjei, valamint Magyarország és Jugoszlávia kormányainak delegátusai, i Az elfogadott^ tervezet alapján a Nép- szövetség tagállamai kénytelenek lesznek a minimális béiek ügyét törvényhozósilag ren­dezni. A napirend további pontjait a munkás- biztositásra vonatkozó különböző technikai részletkérdések alkották, amelyekkel egy újabb ankét lefolytatása után a jövő éivi nem­zetközi munkaügyi konferencia ismét beha­tóan fog foglalkozni. A kongresszus napirendjének letárgyalá- sa után a német delegáció azt indítványozta, hogy a francia, angol, spanyol és olasz tár­gyalási nyelvek mellett a német nyelvet is ismerje el a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal hivatalos tárgyalási nyelvként. A német de­legáció indítványát a többség azonban ért­hetetlen módon leszavazta. Elutaztak a csehszlovák delegátusok a stockholmi foszfát-kongresszusra. Junius 28-án, 29-én és 30-án Stockholmban nemzet­közi foszfát-kongresszus lesz, amely a világ foszfát-fogyasztásának az emelését célzó pro- pagandainiézkedések felől fog tárgyalni. A csehszlovák ipar kiküldöttjei már vasárnap elutaztak a kongresszusra. (DND). Megegyezés a szlovenszkói és csehországi gazdasági szeszfőzdék között. A SÍ. D. szerint több hónapos tárgyalások után az elmúlt na­pokban megegyezés létesült a szlovenszkói és a történelmi országbeli szeszfőzdék között. A megegyezés a kontingens-elosztás, szervez­kedés és képviselet kérdéseire vonatkozik. A két csoport harca több éven át folyt. Visszavonják a szeszesitalok szlovenszkói szabad kimérését tiltó rendeletet. Novák ke­reskedelemügyi miniszter a napokban kije­lentette a szlovenszkói vendéglősök deputá- ciójának, hogy a legközelebbi napokban ren­deletileg visszavonják a szeszesitaloknak szabad kimérését Szlovenszkói) és Ruszin- szkón eltiltó rendeletet. Azonkívül uj rendele­tet adnak ki, amely szerint a sört palackokba csapolni ezentúl csak a vendéglősöknek sza­bad. Végül kijelentette a miniszter, hogy a szeszes italoknak zárt palackokban való áru­sítását koncessziónak iparágnak fogják nyil­vánítani. ( A pozsonyi Miheco-cég részvénytársaság­gá alakul át. A pozsonyi Miheco. Herz Milán és társa fa cég, amely Németországba, Ma­gyarországba és Svájcba exportál jelentős mennyiségű faárut, részvénytársasággá ala­kul át Miheco, íatermelő r. t. néven. . Novak kereskedelmi miniszter az egységes ke* 1 reskedő-saci-veaei kérdéseiről tárgyak Novak ke­reskedelmi mámieafor e hiét elejéin Erűimbe uta­zik, hogy az állami ipartanács és a kereskedelmi 8 iparkamaráik központjának ülései alkalmával az Iparosság és kereekedő társadalom hivatott kép­viselőivel megtárgyalja azokat az aktuáhe kérdé­seket, amelyek egy egységes kereslted önszervezet alakításával függnek össze. Azonkívül fontos tár­gyalásokat fog folytatni a aaaíbadságon Lévő Bnglds dr. pénzügymánáezteatnel a pénzügyi resszort sok nogyfontosságu kérdésér®, miután Engiis dr.-i ő helyettesíti hivatalában. A szloven&zkó-erdélyi tüzifakereskedelem irányai. A szlovenszkó-erdélyi tüzifakereske- uők között létrejött áregyezmény a magyar piacra vonatkozólag a következő irányárakat állapította meg: Erdélyi áru ab Nyirábrány 230 pengő, Lökösháza 242, Biharkeresztes 237, Kőtegyán 237—240, Battonya 250 pengő 10.000 kg.-ként. Szlovenszkói tűzifa ab Bánréve 1364, Hidasnémeti 1328, Komárom 1552, Sátoraljaújhely 1293, Szob 1641, Záhony 1222, Drégelypalánka 1541, Somoskőújfalu 1528 csehszlovák korona. Détlszlovonszkó rtlbvmioáitiáisa. A Dtélteüoveai- szkói Vtililanyositási Társaság hozzálát Csallóköz vádltanyosíftáfiához. Számos községgel szerződést kötött ezeknek érámmal való ellátásiára. A mun­kálatok már a Legközelebbi napokban vesztik kez­detüket. Tovább stagnál a prágai értéktőzsde Prága, junius 25. Nagyfokú üzJettelenség jegyében állott a mai prágai tőzsde. Még a hivatásos spekuláció is teljesen visszahúzó­dott úgyhogy csak a legtszórványosabb ese­tekben került sor árfolyamjegyzésekre. A legtöbb értékben csak egy-két kötés történt. Ennek hatása alatt az árfolyamok ismét le­morzsolódtak. Egyes speciális értékek jelen­téktelen árjavulást értek el. Az üzlettelenség végig tartott. A bankpiacon nem veit válto­zás. A beruházási piacon az alacsonyabb ka­matozású kategóriák valamennyire javultak. Az exó fapiacon a Caisse-Cormmune-ártékek valamennyire lemorzsolódtak, ónig a többi papír ellenállóképesnek bizonyult. Az ipari részvények piacán esett: Cseh- Morva 25, Első Pilseni 20, Kolini Szesz és Északi Vasút 15, Berg és Hütten 13, Kótnig’S- hófi és Podoli Cement 10, Cseh Cukor 9, Prágai V 8, Krizik 6, Pozsonyi Kábel, Nes- tomitzi és Autssigi Vegyi 5, Apolló és Skoda 4, Dux-Bodenbaohi 3, Réz, Poldi és Siag 2 K-val. Javult: Schoeller 25, Tejipar 20, Solo 15, Zettlitzi és Kxágal Malmok 5, Nyugat- cseh Szén 8, Oilesckaui 4, Kolini Műtrágya 2 K val. — A bankpiacon Nemzeti 85 K-t nyert, mig Cseh Eskompt 1 K-t vesztett. A többi érték változatlan maradt. A beruházási piacon javult a 4.5%-os £s a 3.5%-os negye­dik 20, az 5.5% -os pedig 5 fillérrel. A többi érték változatlan maradt. + A prágai devizapiacon csak jelentéklbelein változások voltak. Belgrádi 0.01, Zürich 0.125, Lon­don 0.05, Varsó 0.085 pontot veszített, miig Berlin 0.01, Brüsszel 0.05, Bukarest 0.025, Milánó 0.02, Pária 0.1 és Bécs 0.15 egységet nyiert. 4- Nem egységes a budapesti értéktőzsde. A mai tőzsde legnagyobbrészt egyenetlen irányzatot mutatott. A hangúdat nyitáskor barátságos vodt, miivel' a spekuláció több értékben vásárlásokat eszközölt. lAz érdeklődés középpontjában ismét Szikra-értékek állottak, továbbá Salgő, Rima, Ganz, Fegyver, Cukor, Nemzett Bank, amelyek szintién nagyobb árnyereségre tettek szert. (A tőzsde további folyamán az üzlet nyugodtabb lett s mivel a külföldről nem érkeztek kedvező jelen­tések, üzlettelenség állott be. A spekuláció azon­kívül realizációkat eszközölt, aminek következté­ben a kezdeti nyereségek a legtöbb értékben el­vesztek. Csak a felsorolt részvények tartották meg nyereségüket. A zárőirányzat egyenetlen volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktór 95, Pest­szentlőrinci. 34, Rész-vénysör 149.5 pengő árfolya­mot értek ed. + Nyugodt a bécsi értéktőzsde. A spekuláció kulisszban és koriéiban je tartózkodó volt. Az üz­let a legtöbb értékben csak néhány kötésre szó- j ritkozott, . Budapesti értékek legnagyobbrészt i nyerek budapesti vásárlásokra s később is meg j tudtak szilárdulni. Az üzlet később sem élénkült j fel. Járadékok valamivel javultak. A magán disz- j kont 5.75 volt. 4- Gyenge a berlini értéktőzsde. A mai tőzsde gyengén nyitott, az árfolyamok az összes piacon | gyöngültek. A frank stabilizációja nem hatott ki a tőzsdére. A montánpiacon nagyobb leadások következtében 3 százalékos áresések mutatkoztak. A többi piacon az áresések 2 százalékot tettek ki. Csak specialitásban voltak jelentékenyebbek az esések. Igv Göanzsto-fi 13 és Bemberg 19 százalé­kot vesztett. A vilianj'osságá piacon 4 százalékos volt az árveszteség, A tőzsde további .folyamán az árfolyamlemorzsolódások folytatódtak. Az uiótözs- de gyönge volt,. + A prágai cukorpiac nyugodj vöd. -Nyers- áru októberbe Arisáig loko 159.60—160,50, Auseig i kikötő 159.50 1 4- A pnigaá übaévártrra ma 780 darabot hají­tottak fel és pedig 150 -orjiécuekiid országbelit é* 576 Mdovenszikódl. A következő árakat jegyezték: Történelmi országbeli ökör 5—7.49, bika 5—7J25, fiehéd 3.50—7 jÖO, üsző 5.40—6.26. Szloven*daSt ökör 590—7.50, boka 5.90—7.50, tehén 5.70—7, üsző 5.50—7.55. A vásár lefolyása átlagos volt.-f A prágai sertés vásárra ma 4203 sertést hajtottak fel és pedig 310 börtónelmforeTágbeláit, 31 szlovenszkói sertést és 19 hízót, 213 jugoszlá­viai hizóit, 238 magyarországi hozói, 190 romániai sertést és 3252 lengyelországi sertést. A következő árakat jegyezték: történélzndorstzágbeli sertés 9.60 10.25, szlovenszkói 9.50—0.75, romániai 8.80— 9.80, kriivéteTesen 9.90—10.35, lengyelországi 9— 9.80, kivételesen 9.90—10.40 K-ás áron kelt eh Sclovensekói bízó 10.90—11, magyarországi 10.50 —11.40, jugoszláviai 10—11.40 K-ób áron kett «L A vásár lefolyása élénk volt. 4- A mai budapesti galxmapiaoon, amint ért ottani szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat jól tartott volt. A következő árfolyamokat jegyez­ték: Tiszavádékií bnaa 35—35.25, felEŐiísz&J 3400 —35.10, rozs 30.60—30.60, takarmányárpa 29.50— 30, zab 34—34.50, tengert 30.10—80.40 pengő. 4- Nyugodt a berlini tenmémytőaisdo. A követ­kező árakat jegyezték: búza 251—268, rozs 270— 272, árpa 245—264, zab 254—264, tengert ab Ber­lin 241—243, búza listát 81.25—85 £0, rozs kürt 85.28 —88.25, buzfikorpa 15J&—10, rozskorpa 18—1&25, vikJtorinbOTSÓ 50- 62, ethetőbonső 35—40, arkor- mánytborsó 24—26.50, poluska 25—28J50, lóbab 28—24, bükköny 25—28, repcepogácRa 18.8—10. lenpogácBá 28—28.7, száraz szellet 16.0—16.1, bür- gooyareszeJlék 25.6— 26 msáJrka. POZSONYI TERMÉNYTŐZSDE Pozsony, junius 25. K-Wl K-lt Bura 70—80 k?, ........... »s — »0 Rom........................................................................... 228 - *26 rpa export ..»•««•••••... — — — „ pnraa ........................................................ 190—195 „ merkantil ............ 180 — 185 ösxi árva ....•*.•••••«.. — — — Zab................................. 190—198 Te ngeri szemes ............ 19*' — 192 „ ex uszály Pozsony ....... US — 176 Viktória borsó ••••...«••..» JÍ5 — 880 Fehér bab 250 — 260 Tavaszi bükköny. ........... 170— 175 szí bükköny .•••••••••••. — — — Repce ................................................................... 880 — 290 Má k............................................................... £40—560 Vöröshere natúr 8(0 — 950 „ plombázva . ......... 1250 —1 10 Lucerna natúr ............. 1100 —1800 , . . plombáivá ........... *— — tmm Étkezési rózsa burgonya •■•■.... — — — „ sárga burgonya ........ — 88 Ipari burgonya ......••••••« 88 — 8$ Búzadara 810 — 856 OGG búzaliszt ••■••••...... 840 — S4S Rozsliszt ............... 820 — 825 Korpa......................................... .k 340 — Ut Ta karmányliszt. .... ........ 18u — 185 Szárított répaszelet ........... 105 — 108 Amerikai disznózsír ab Pozsony ..... - — — Magyar » ab határ ...... — *— — Amerikai szalonna ab Pozsony ....... — —• — Magyar , ab határ ... ... • -» Széna félédes, laza . .......... "■* » w préselt « a. e, e... a • • — "™ Zstip szalma . .... —1 * Takarmány szalma, laza ..*••••• —• “ — . . préselt ....... “ Alom szalma, laza ........... — — m . „ préselt ......... — — — Irányzat: őrlőgabona . promptszállitásra to­pábbá is keresve, tengeri olcsóbban kínálva. A budapesti értéktőzsde árfolyamai s V1/J6 VP28 Ang.-Magyar................: . . ' Ha zai bank................................ S*5£ S'So SÉSfZr.::::::: r « Magyar-Olasz ........ 1”-^. Osztrák Hitel............................ *7-76 i7 M Merkúr........................................ »•« Kereskedelmi bank................ lo- ^2*52 Eg yesült takarékpt................. TI**­Ma gy. ált. tkpt.......................... El so hazai tkpt.......................... Bp rsod-Miskolci......................... 89~ Co neordia......................................... »'•*< Budapesti malom......................... 39.70 Gi zella malom........................ 12,00 Hu ngária malom.................... £3.20 28.— Be ocsini........................................ — Északi szét....................... . » Es ztergom-Szászvár .... ~m~ Felsőm, szén........................... 85.80 86.90 Dr ascbe....................................... Ma gnezit................................. 192.— 198.50 Ma gy. ált. kőszén........................ 623.­Salgó .................................... 68.40 ■ 67.10 Ur ikányi .................................... 158— 161.— Kó burg........................................ 22.50 Csáky................................................. 30.- 81.­Magyar fegyvergyár. . . . 321.— giv.50 Ganz Daniibius ............................ 164.- 16 .— Ga nz villamos . ........................ 185.50 185.50 Ho fherr............................................. I2.7j 12.70 Láng....................................... iS7.— 186.50 Li pták........................................... —.— — Gy őri vagongyár......................... 47.— 47.— Ri ma.................................................... [07.70 U3.90 Schlick ....................................... —— .— Te udloff Ditrich.................... 11.50 “ n.70 Eg yes, fa........................... • • — Gu tmann......................................... 20.50 2( .30 Orsz. fa....................................... — Li gnum-tröszt............................ — Ma lomsoky............................... — Xe usehloss................................ — Rézbányái ....................... . . jn,— 10.40 Sz lavónia.................................... j. 10 1.14 Naschitzi.................................... i83.— i83.— Zabolai....................... Ad ria........................................... —— .— At lantika......................................... i.g.? Lé ván te........................................ 22.8 v zg.4o Kö zúti........................................... Dé livasut......................................... u.8< Ai lamvasut ............................ 21.— 2L40 Tr öszt ................................................ 41.9c 4gáo Ma gyar cukor........................ I7J.— gö.— Oe eán........................'................. ...__ Ma gyar szalámi.................... —.— —__ Iz zó .- • .................................... —l<9!­Gyon olaj.................................... 350 Baróti........................................... _ _ _ _ í; g}^.......................•. . . . fi3._ n-5_ Goldberger.........................- . _ _ ____ Sp ódium ■ • • . í6;_ 25-_ Hungária műtrágya .... 5:, _ 51 50 Klotild............................................ 14.5c ,4.­Gu roim ............................ 1-3 - — í’elé.fon....................................... Í531 L6.3U Í£,yllí.................................................... M.5i 9 50 ös teruieíó . i i i 1 i i . I ' SU-sOtA - *•

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom