Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-26 / 145. (1772.) szám
> 1928 június 26, kedd. —MM IIIIMMIHIIIIIMIpiHIMi I II l—lll <PM<^MagÍARHTRLM» Jugoszlávia belső háború és nemzetközi konfliktus küszöbén fii olasz Mrii-fíiSa fefvoRri a dalmít partok mentén A kcmny azonnali lemondását uj választást és önálló Horvátországot követel a demokrata-parasztnál?! koalíció — A király közvetít a szemlenáíiö pártok között Prága, június 25. A zágrábi gyászün- nopség komor csendje, a harangod szüntelen zúgása, melynek halál zenéje betöltötte egész Horvátországot, a búcsúzó és búcsúztató szavak, százezrek fogadkozása a tünetei annak a lázas betegségnek, amelynek krízisét most éli a horvát nép. Ami a véres tragédiákig csak lappangva bujkált és kimondhatatlanul feszi tette a búrokat, azt a két horvát képviselő holtteste mellett szavakba formálva kiáltották világgá: A horvát nép nem él szabadi nemzeti életet, szuverén jogait nemi adta meg az ország uralkodó nemzete, az Ígért jogoktól megrabolták őket, nemzeti önérzetükben megalázták, a közjavakból ki- semimizték és ma sokkal rosszabbul megy soruk, mint Magyarországon ment, ahol széleskörű, nemzeti autonómiájuk volt. Kimondta ezt az igazságot olyan súlyos egyéniségű politikus is, mint Trumbics volt külügyminiszter, aki az eltulajdonít ott horvát szuverénitás visszaszerzését irta a gyászoló horvát nép zászlajára. Még ennél is tovább ment Zágráb polgárimestere, aki uj harci jelszót adott ki: Ez így nem mehet tovább. Mától kezdve uj szellem tölt el bennünket. Magunk vesszük kezünkbe jövőnk irányítását és kivívjuk jogainkat minden poklokon keresztül. Ezek a harci szózatok a szerb kormánypárti törvényhozóik távollétében hangzottak el, mert a szerb képviselők nem lehettek jelen ■tragikus sorsú társaik temetésén. Nem jöhettek el Zágrábba, hogy kifejezést adjanak gyászuknak, mert a horvát parasztpárt vezetősége nem tudta garantálni személyi biztonságukat. De a jugoszláv állam rendőreinek egyenruháját sem lehetett ezen a temetésen látni, mert az a pár rendőr, akiket a temetésre kivezényeltek, őrizkedett attól, hogy jelenlétével provokálja a gyászolók háromszázezernyi tömegét. És ami a közhangulatra még jellemzőbb, a barriikádharcokat követő napon nyolcvan zágrábi rendőr kérte elbocsátását a szolgálati VI azzal az indokolással, hogy ők soha többé nem tudnának a nép közé lőni. Á zágrábi temetés egyes mozzanatai, a lehúzott üzletredőnyök, a gyárakban, üzemekben megálló munka, Rádiós Pál özvegyének a koporsó mellett eljajveszékelt eziv- szaggató bucsuzója s végül a horvát nép impozánsan megnyilvánuló, tettre kész egysége bő alkalmat nyújtanak a következtetések és tanulságok levonására. És a kormány mégis habozik, mintha a forrongó néphangu- lat még nem égett volna a körmére. A kormány, hiába hangzik fel egyre sürgetőbben a követelés és hiába éri száz oldalról is szemrehányás, még mindig nem nyújtotta be lemondását, amelyet — mint felelős tényezői őszintén megváltották — Radics István betegálliapotától tesznek függővé. Hogy ez a nvilt színvallás és kétes dgéret elegendő-e a horvát nép megnyugtatására és megfékezésére, az több mint kétséges, de hogy a kormánykörök és a belgrádi sajtó részéről megnyilvánuló Tészvét inkább provokálja, mint enyhíti a gyászoló Horvátország fájdalmát, ez annál is bizonyosabb, mert a temetés napján gyászkeretben megjelent belgrádi lapokat Zágrábban utcai szemétkosaraikba dobták és a sárba tiporták. így alakul a belpolitika pillanatnyi mérlege s a belpolitika egén tornyosuló viharfellegek mögül távolról külpolitikai komplikációk mennydörgése hallak. Az olasz adriai flotta felsőbb parancsra kifutott a tengerre és a dalmáciai partok körül foglalt állást. Olaszország attól tart, hogy Jugoszláviában belső zavargások törnek ki, amelyek olasz állampolgárok személyi és vagyonbiztonságát veszélyeztetik és az Adria-f'ctta mozgósítása az olasz vagyon- és életbiztonság megvédésére történt. A Balkán tehát ismét középpontjába került az európai politikának és a balkáni országból érkező nyugtalanító hírek a véletlen különös szeszélyeképpen éppen akkor öntenek ürmöt az európai politika örömkelyhébe, amikor Kellogg államtitkár a világbéke alapjait lerakó újabb jegyzékét küldte át az európai hatalmaknak. A jugo-szláviai helyzet alakulásáról az alábbi távirati jelentéseink számolnak be: Hivatalos jelentés a temetésről Belgrád, junius 25. A zágrábi rendőrfőnökség jelentést küldött arról, hogy a két horvát képviselő és a barrikádharcok áldozatainak temetése a legnagyobb rendben zajlott le s sehol rendőri beavatkozásra nem volt szükség. A temetés idejére tett rendkívüli intézkedéseket másnap reggel hatályon kivül helyezték s a hónát főváros élete visszatért a rendes kerékvágásba. Belgrádiban elégtétellel állapították meg, hogy a gyászszertartásra összegyűlt százezrek megőrizték önuralmukat és méltóságteljes nyugalommal viselték el a csapást. Zágráb, junius 25. A meggyilkol? horvát képviselők temetésén megrázó jelenet játszódott le. A meggyilkoltakkal együtt temették el a barrikádharcokban elesett három ismeretlen embert is. A koporsók leeresztése előtt egy Bjelos nevű fiatalember arra kérte a hatóság képviselőjét, hogy megtekinthesse a halottakat. Néhány nappal ezelőtt eltűnt a fivére és az a gyanúja, hogy ő is az áldozatok közt van. Az engedélyt erre megkapta és a koporsók egyikében kitörő zokogással ismerte fel a fivérét. A tragikus jelenet megrázó hatást váltott ki a közönség soraiban. A horvátok autonómiát követeinek Belgrád. junius 25. A temetés napjára Horvátország valamennyi városa és községe gyászba öltözött és amíg a temetési menet Zágráb utcáin fölvonult, az egész országban három órán át zúgtak a harangok. A lakosság idegeiben még mindig nagyfokú izgalom vibrál, de mindenütt meg tudta őrizni hidegvérét. A véres események reakciója abban jelentkezik, hogy a horvát nép vezérei és a tömegek rohamosan radikalizálódtak és most már teljes autonómiát követelnek. Belgrádiján a követelés szerint csakis a legfontosabb közös érdekű reszortokat látnák el, mig más téren Horvátország teljes önállóságot és egyenjogúságot követel. Belgrád, junius 25. Racic képviselő tettének bírósági vizsgálata folyamán nehéz büntetőjogi kérdések vetődtek fel. A vizsgálóbíró még nem tud dönteni afelett, hogy Racic egyes szerb képviselőtársait, akik a kormány- koalíció tagjai, terheltekként, vagy tanúként hallgassa-e ki. A kérdés eldöntése azért okoz különösebb nehézséget, mert a nyomozás több olyan momentumot vetett felszínre, melyek Racic egyes képviselőtársait az erkölcsi felbujtó és bűntárs szerepében tüntetik fellavult Radics állapota Belgrád, junius 15. Radics István állapotában javulás állott be. Tegnap már hosszabb időre elhagyhatta az ágyat. Sebe gyorsan gyógyul, de a. tüdőgyulladás veszélye még mindig nem múlt el. Radics közérzete igen jó. Kedélyesen beszélget el kezelő orvosaival, akiket humoros kiszólásaival és élceivel szórakoztat. Hogy a gyógyulási folyamatot semmi se zavarja, a látogatásokat csak a legszűkebb időre és a legszükségesebbre korlátozták. Belgrád, junius 25. Radics István állapota nem változott. A vasárnapra virradó éjszakát álmatlanul töltötte és vasárnap orvosai minden látogatást megtiltottak. Még hozzátartozói is csak pillanatokra láthatják a paraszt- párt vezérét. Radics láza ugyan csökkent és a tüdőn konstatált aggasztó tünetek is mutóban vannak, de a vérnyomás rendetlenné vált. Az orvosok a beteg állapotát kedvezőnek találják, miután a cukorbaj a gyógyulási folyamatot nem zavarja. A hőmérséklet 37.8, az érverés 104. A király vasárnap újból megjelent Radics István betegágyánál. Az ellenzék követelései Belgrád, junius 25. Radics István betegsége következtében a demokrata-parasztpárti koalíció vezetése Pribicsevics Szvetozár kezeibe jutott. Pribicsevics legutóbbi nyilatkozatában leszögezte, hogy 1. A demokrata-porosztpárba koalíció a jelenlegi szkupstinába nem tér vissza. 2. A Vu- kicsavics-kormányna<k vissza, kell lépnie. 3. Az uj kormánynak fel kell oszlatni a parlamentet, ki kell imia az uj választásokat és az álKamigtozgkít-ás decentrdizáe iója jegyében revízió alá kell venni az alkotmányt! Kijelentette Pribicsevics, hogy a követelések nemteljesitése esetén a kormánjmak számolnia kell a belpolitikai helyzet teljes elmérgesedésével. A d em. okrata-p ar ais z tp árt i koalíció a királytól várja, hogy az események fejlődésének helyes irányt adjon. Kormánykörökben ezzel szemben úgy nyilatkoznak, hogy a demokrata-parasztkoa- liciő elihirtelenkedte állásfoglalását. A szkup- síinában történt és rendkívül sajuálatos események még nem adnak jogot a kisebbségnek, hogy a többségre rákényszerítse akaratát. Pribicsevics ismét a királynál Belgrád, junius 25. Marinkovics dr. külügyminiszter, aki szombaton érkezett vissza Bukarestből Belgrádba, vasárnak kihallgatáson jelent meg a királynál, aki utána Vuki- csevics miniszterelnököt s Korosén belügyminisztert fogadta. Sándor király ma kihallgatásra kérette a temetésről visszatérő Pribicsevics képviselőt. A királyi megbeszélések a kormány küszöbön álló rekonstrukciójával, vannak összefüggésben. \ Ezzel kapcsolatban a paraszt-demokrata koalíció nyilatkozatban közölte, hogy Zágrábban és egész Horvátországban provokációnak tekintik, hogy a konnány nyomban a szkupstinAban történt vérengzés után nem adta be lemondását. Kormánykörökben viszont úgy vélekedneik, hogy amíg Radics István állapotában döntő változás nem áll be, addig a kormánynak nem kell demmisszióját bejelenteni. Belgrád, junius 25. Az itteni lapok az európai sajtó é$ közvélemény állásfoglalásáról írnak és cáfolni igyekeznek az eseményeknek azt a beállítását, mintha a szerbek és a horvátok közötti fajgyűlölet készítetie volna elő a szenvedélyek sajnálatos kirobbanását. A szerb lapok úgy tudják, hogy nem a nemzeti ellentét, hanem az egyes politikusok féktelen, eszközökbe® nem válogatós személyi harca feszitette végsőkig a húrokat. A testvérharc ebben az országban — írják — nincsen és bizonyíték erre, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezérei: Pribicsevics szerb és Radics István horvát. Olasz készételéi! Pár is, junius 25. A Petit. Párisién Belg- rádból keltezett jelentést közöl, amely szerint az Oilasz flotta, négy cirkálója és egy torpedója útnak indult a dalmát partok mellett fekvő Lapost a sziget felé. A flotWjyMriancS- noksúgnak közlése szerint, a hadihajók a hadvezetőség utasítására beavatkozásra, készen helyezkednek el a partok közelében. Parancsa, hogy amennyiben, Jugoszláviában zavargások ütik fel a fejüket, az olaszlak la partvidék lakosainak vagyonát és személyét megvédje. A belgrádi férés színjáték rendezői, szereplői és killssiitltkii Zágráb, junius 21. Belgrádban nincs titok. Meg kell nézni a szerb fővárosból érkezett lapokat, amelyekből kiderül, hogy a politikai kávéházakban éis különösen az ifjúság gyülekező helyein napok óta vitatkoztak a készülő drámáról. A lapokban cikkek és interjúk jelentek meg Radicsék meggyilkolásáról. Negyvennyolc órával a véres szkupstina-ülés előtt Radics István maga köré gyűjtötte az újságírókat és közölte velük, hogy a .,Jedin&tvo“ cirnü lapba Markovics Lázár irta a cikket, mely a horvát paraszt- párt vezéreinek meggyilkolására izgat. Mikor az újságírók megjegyezték, hogy a cikk alatt valami Ifkovdcs szerepel szerzőként, különben a stílus sem Markovicsé, azt a választ adta, hogy Iíkovics csak strohman, a stílust pedig szándékosan ferdítették el. Akárhogy is van, a megvádolt Markovics jellegzetes alakja a szerb politikának. Termetre legkisebb a szkupstinaképviselők közül, de a balkáni üzletszerzésben kimagasló Herkules. Évek óta feje fölött lóg az ellenzék vádirata, amely negyvenegynéhány százmilliós visszaélésére követeli a felelősségre vonását. Az ellenzék uralomrajutása számára a fegyházat jelenti. A veszéllyel szemben annak nagyságához mért energikus eszközöket alkalmazott eddig is a balkáni politikusok fegyvertárából. Markovics 'kiváló, nemzetközi összeköttetésekkel rendelkező pénzember. A .politikusok közül egyike a neveseknek, akiknek varázsszavára Belgrádba áramlanak azok a külföldi tőkék, amelyek rendszerint puccsok, véres felfordulások utján érik el céljukat. Sándor király nem birja elviselni még Markovics Lázár jelenlétét jelenlétét sem. A második sztár Radics István mint rendesen, most is bőrével fizette a politikai játszma kockázatát. A honét főparaszt zseniális, de nem eléggé elővigyázatos agent-1 provokátor. Még mielőtt emigrációba indult! volna, egy jegyzőkönyvet juttatott el Sándor királynak, aikát arról biztosított, hogy a horvát mozgalom köztársasága a habs- hurgizmus és a bolsevizmus kiirtására való, csak üriigy. Nemsokára Bécsben tárgyalásba bocsátkozott a legitimista körökkel, amelyeket megnyugtatott. arról, hogy a horvát köztársasági mozgalom csak Szerbia és a Karagyorgyeviesék ellen irányul. Még később Moszkvába ment, ahol kijelentette, hogy a horvát köztársasági mozgalom csak átmenet a bolsevizmushoz. Radicsnak most se lett volna kedve ellenére, ha a n eltűnői konvenciók parlamenti tárgyalása valami hallatlan botrányba fulladna. A politikai fegyverbarátság Radics 'és a harmadik sztár: Pribicsevics Szvetozár között ujabbkeletü. Nemrégiben még halálos ellenségek voltak. Évekkel ezelőtt Radics lapjában, a „Slobodni Dom“-ban megirta a zágrábi nemzeti tanács döntő ülésének történetét, amelyen kimondták a Szerbiához való csatlakozást és amely után Pribicsevics öt meg akarta öletni. Miközben az ülés folyt, a zágrábi rendőrfőnök suttogó hangon közölte Radics Istvánnal, hogy az épület előtt már gyülekeznek azok az egyének, akiket Pribicsevics az ő meggyilkolására bujtatott fel. Radics ekkor odament Pribicsevicshez: — Hallom, Szvetozár, — mondotta neki, hogy meg akarsz öletni. Figyelmeztetlek azonban, hogy Zágrábban negyvenezer paraszt áll készen. Ha engem megölnek, akkor a te fejed is leröpül, a testvéreidé is, az egész esaiádodc. Pribicsevics súgott valamit a titkárjának, az kiment és a gyülekezők szétszéledtek. Pribicsevics pályája kétségtelenül véres csillag alatt halad és még nem lehet tudni, hol áll meg ez a parabola, mert Pribicsevics Szvetozár hallatlanul nagyravágyó és ugyanilyen nagystílű öcs3
