Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-24 / 144. (1771.) szám
1998 fmnfns 94, vasárnap. iprmaJ^tíí^tftssxp 9 Hét folyón keresztül a Duna fésűjében — Gyalog, kocsin, autón, vasúton az Ipolytól a Vágig — DéDszlovenszslöói szerkesztőségünktől — Dfumfl- bá j bús vn'illámiháfri'tKÍ .. Bevezet éjfélét kellene írnám a riportra« sorozat elé. De Hálám imíkáibb hagyjuk. Hisz a cimbem mán- benne is van minden. * Szlovén szkót kiét természetesen elkülönített részre osztja a főid rajz. Egyik része a = "'Tisza, másik a Duna vízrendszeréhez tartozik. A Rima, Sajó, Hennád, Tapoly, Ondava, Laci bőre és a Bodrog völgyei délkeletnek futnak, ; mig az Ipoly, Korpona, Szikince, Garam, Zsitva, Nyitra és a Vág délnyugati irányban sietnek a Duna karjaiba. Most ennek a ‘hét folyónak vidékét s városait jiártam be a fogom elmondani röviden, hol mii láttam. ★ ' Magam előtt látom á képet, mintha repülőn keringenék a völgyeik alsó folyása fölött A Pozsonytól letérd Duna Komárom és Szolb között a gyűjtő szenvedélyével szedi föl baloldali vizeit Mintha egy nagy körfésíi volna, szintié teljesen szabályosan fut ki ívelve hét féeüfoga: a hét balparti folyó. A fogak vége eltűnik a Kárpátok fenyőíhajas rengetegeiben, vagy dombosabb nyúlványainak lomb- erdős tincsei között. Arany és ezüst van a fésűiogak közt: a bányavárosok. A Dunáról itt igazán el lehet mondani, hogy aranyhajat fésül. Nemrég még tényleg mostak is aranyat Komárom partjain. A. fenyöerdők sötétkékje a vas edzett kék szín ét mutatja, « sárgászölden csillogó friss lomb tán a rózkinoseket jelenti. « Az óriási fésű rámáját, amit vetéseket ringató puha síkság formáz, pompás ékszerek diszilik: hogy csak az alsókat említsük: az Ipolyinál Losonc, a Korpona be omlósén ói Ipolyság, a Garaminál Léva, a torkolatánál Párkányba Nyitra mentén Nyitra és Érsekújvár, a Vágd urna tövében Komárom. A föld haja köabtil pazar fodrokat vet: széliül a Börzsönyi hegyék, fölöttük az Osztrovszki hegység, a Garam pár tón a Magyar Érchegység és a Nagy-Fáira egész a Zoborig, tulnan a Kis- Fátra elszelidüllő lejtői. * Mentem, mentein a drága vidékeken és egyszerre egy nagyon furcsa érzésem támadt. Először átmentem az egyik folyón, aztán a másikon. A nyelvihatártól délre élő magyar vidékeket kerestem. És mindig-mindig úgy mentem, hogy először jött egy hegylánc, amire megint föl kellett kapaszkodnunk, ha a másik völgybe igyekeztünk. Mi ez? A természet tréfál velünk és ujjat akar húzni az emberrel? Mindig át és át? Neon a természet húz itt ujjat az emberrel, az ember húzott ujjat a természettel, valami isentelen messze fekvő, furcsanevü helyen, aminek a hírét azelőtt sohasem hallottuk. Itt mondották ki, hogy ezentúl a modern élet vérerei, vasút, forgalom, kereskedelem keresztbe kell, hogy szelj.ék a természetadta utakat sorsa ért, ezzel is. Évszázados magyar álom volt, hogy kiszabaduljunk Bécs szorító saskörmei közül. S mikor kiszabadultunk, olyan kiszabadulásunk volt, hogy még örülni se lehetett igazán felette. Oh, végzetes Duma-táj, miért van az, hogy minden háborút megnyert ez a nép és mégis mindből vesztesen került ki? Itt vannak a várak vagy omladékai. A törökök itt torpantak meg. Érsekújvár Bécs kapuja volt. Török után jött a miég rosszabb német. Rákóczi hadai hányszor győztek ezen a földön? Jött a győzelmekre egy kor, mikor nemzeti életünk a sir peremén ájuldozött s Isten csodája, hogy valahogy túlélte. Itt van Nagysatló mezeje. Győztes kokárdák fiai fölött Baah-huszárok dirigáltak. Nem hiálha sósábbak itt a köony- nyek. A viliámháritó-sors nem enged szabadulni. Ma már leírva olvashatta mindenki, hogy miért került Csallóköz a mai határok közé. Sztratégiai okokból kellett. Vitiámhárttó-sons! S ezért a fátmnos sorsért kell most például az ipolyraenti magyar parasztnak kétfelé fizetni az adót — ugyanazért a darab földért: a földje künn van: a folyón túl. Az adót beszedik odaát De a kivetési alap a régi, itt is beszedik érte az adót. S. a parasztnak senki se tudja megmagyarázni, hogy írni köze neki az egészhez, ő csak annyit é^t, hogy ő csak izzad, küzd és vérez és fizet. Igaz-e, való-e az az uj öntudat az uj fiatalságban, amelyik meglátja a történelem nagy tanulságait és magyar óletértékké, cselekvő magyar energiává transzformálja a múlt .minden keserűségét, hogy megcáfolja majdan életével a költő fanyar, véres gazságát, hogy: ,A Duna-fáján sohsem éltek boldog, erős kacagó népek?...“ * Oh nagy, csodálatos szépségekkel ékesiMárványlapok bútorokhoz, kávéházi asztaloknak, pultoknak, kapcsolótábláknak, különféle márványfajból gyári áron szállít: HORN kfiipar - gyártelepe, Baftská-Bysfrica. tett Duna-fésü, engedd, hogy természeti szép* ségeid pazarsága elfeledtesse velem sorsod rejtett fátumát s kitörülje homályos szemo- mef a mégis élő szép nép életkivánsága. Hogy egy percre ne lássalak a költő szemével, ne érezzeiek a költő szivével, ne kutassam sorsod a múlt és jövő távolából, de le száll jak hozzád, a verejtékes földre, sáros, poros, keserves falvaidba, gondütötte, nyomott városaidba, mai embereidhez, mai pillanatnyi sorsuk és jelen bánataik közé és az újságíró szürkébb, közelebb hozó szemüvegén át megláthassam őket: mai valóságukban. Hogy meglássam és. megláttassam őket* Induljunk. Györy Dezső. Ismét szenzációja van a bécsi sajió-dzsungetneh — A Dér Tag a csehszlovák kormány szolgálatában — ,,A Duna-táj bús villámhárító", — mondotta a költő. Nem erre a kis Duna-tájra gondolt, de az egész magyar Duna-tájra. Ám ahogy egy csepp vízben benne van a tenger, úgy ebben a kis Duna-tájiban is benne van az egész Duna-táj sorsa, minden keserűségével, minden fátumával. Csodálatos, hagy milyen hiánytalanul milyen pontosan és milyen végzetesen meg tudja mondani a Vátesz ezt a tragédiáit: a mi tragédiánkat. Villámhárítók vagyunk. Azok voltunk már régen. Kunok, bessenyők, tatárok elten, Kelet ellen védtük ezt a nyomorult Európát. Aztán délről, Allah népének vihara elől, saját romlásunkkal. Megint csak a Du-. na-táj körül csapott össze a pángerm'ánizmus és a pánszlávizmus roppant két álkapcsa és bár mimdákettő összetört, talán az örökidőkkel felérő jókora időre,^.mi hasznunk abból, hogy a fehér cárok országát vörösre festették és mi hasznunk abból, hogy a fekete-fe- hér-vörös császárság étvágya egy fekete-w£- rös-arany köztársaság regenerációs munkásságába változott, mikor a nagy változásnál sokkal szomorúbb, sokkal kevésbé megérdemelt változás esett rajtunk, akik semminek se voltunk okai. Végeredményben mi közünk volt nekünk akihez, hogy Berlin Bagdadba akart menni és mi közünk volt ahhoz is, hogy Pétervár a Boszporusban akart kikötőt tartani? Nekünk legfeljebb ahhoz volt közünk, horry Bécs mit csinál vagy mit nem csinál telünk. De ezzel is a viUámháriló-nép rettentő felkerestem Koch urat (szakszervezeti titkárt). Megkérdeztem tőle, hogy milyenek a munkások minimális követelései és egyben közöltem, hogy a munkaadók mily magas béreket hajlandók fizetni. Ily irányban többször kérdezősködtem nála. A járási hivatal által vezetett hivatalos békéltetési tárgyalás napján közölték csak velem, hogy a sztrájk likvidálható lesz abban az esetben, ha a föld- birtokosok elfogadják azokat a feltételeket, amelyeket a munkások bizalmiférfiai előterjesztenek. Koch titkár ur nekem soha semmi biztosat nem Ígért. Sem a kommunista párt, sem pedig a nemzetközi szakszervzeti szövetség titkárainak soha semmi anyagi előnyt nem Ígértein, semmilyen összeget nem fizettem nekik és arra sem tettem Ígéretet, hogy a kikötött honoráriumból egy bizonyos összeget a párt céljaira fogok fordítani, azonban valóság az, hogy komoly szándékom volt, hogy amennyiben a kikötött honoráriumot megkapom, annak jelentős részét szociális célokra fogom adományozni." Az egész ügy még ebben a formájában sincs befejezve, mert sok függ attól, vájjon a kommunista párt központja elégségesnek találja-e ezt a kanosszajárást, vagy pedig >a nyilatkozat dacára a bírósághoz fordul. Bécs, junius 23. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) A bécsi sajtó kelevényei — ugylát- sziik — sorjában {kezdenék íelff akadni. Ma nyilvánosságra került az a szerződés, amelyet a Dér Tag című napilap tulajdonosai kötötték a cseth-szlovák kormánnyal1, illetőleg Jam Hajek volt prágai külügyminisztériumi sajtófőnökkel, Bones bizalmasával, mint az Orbis lapkiadó vállalat meghata lmazottjá val. E szerződés alapján az Orhis, Beaves sajtóvállalikozása 50 százalék erejéig tulajdonosává vált a Dér Tag-nak, amelynek politikáját azóta Benes irányítja. A leleplezés óriási feltűnést keltett, mivel a Dér Tag politikai szerkesztője Zappler Maróéi, az újságírók szervezetének elnöke. A leleplezésre a Dér Tag szerkesztősége nyomban hosszabb nyilatkozatban válaszolt, amelyben nem tagadja ugyan le a nyilvánosságra került szerződés létezését, azonban kijelenti, hogy a szerződés sohasem került perit eMuáíásira, ellenkezőleg, a Döt Tag és az Orbis között ma már semmiféle kapcsolat nincsen. A Dér Tag ezen válasza szészerint véve megfelel a tényállásnak. A Dér Tag-nak ma már a prágai Orbis helyet a bécsi Vemay-nyomda a gazdája. A Vernay-nyomda azonban nem egyéb az Orbis bécsi telepénél és igy ez a változás csupán arra volt jó, hogy a Dér Tag és a prágai külügyminisztérium kapcsolatai ne legyenek olyan szembeötlöek. A Dér Tag főszerkesztője két hetilapot is kiad és pedig a Dér Mór gén cimü hétfői újságot, valamint a Dér Gőtz cimü élclapot, amelyeknek szerkesztőségei azonos összetételnek, mint a Dér Tag szerkesztősége. A Dór Tag és testvérlapjain kívül azonban más bécsi lapok is a csehszlovák kormány szolgálatában államaik. Békessy Imre távozása után a Die Stun- de cimü déli lap, valamint a Die Börse és Die Bűhne cimü hetilapok szintén a Vernay- nyomda birtokába kerültek. Béfcessy Imre utódjául az uj tulajdonosok Wir-th C. József udvari tanácsost, az osztrák hivatalos távirati iroda nyugalmazott vezetőjét ültették a főszerkesztői székbe. rA volt Békesisy-1 apóik tényleges irányítója azonban Oplatka Emil volt prágai újságíró, aki szintén Bemos bizalmasai közé tartozik és néhány év ©lőtt Rádió-Centrale címen a .külföldi lapok számára távirati irodát létesített. Az a vállalkozás azonban nem tudott prosperálni, a külföldi lapok csakhamar rájöttek, hogy a Rádié-Cemtrale nem egyéb Re- nes propaganda^szervérnél és túlnyomó részük minden összeköttetést megszakított vele. Oplatka most a prágai Orbis megbizásá- ból tényleges főszerkesztője a Die Stunde-nak és testvérlapjainak. Botrányok helyett visszavonó nyilatkozat a nyltramüvei fóUtmOvessztrálk honorárlum-afférláben Hatvar Győző dr. elésféielt adott a tőrrel fenyegetőző kommunista pártnak Nyitra, junius 23. (Saját tudósítónktól.) A P. M. H. hasábjain részletesen beszámoltunk arról a botrányos fejleményeket ígérő perről, amelyet Magyar Győző dr. ügyvéd indított a földmtivessztrájkból kifolyólag hét nyitrai földbirtokos ellen. Az ügyvéd a sztrájk leszerelése körüli tevékenységéért 50.000 korona honoráriumot kötött ki magának azzal, hogy az összeg egy részét a kommunista párt pénztárába fizeti be. A földbirtokosok nem fizettek s az ügyvéd beadta keresetét a törvényszékhez. Mikor a kényes hátterű kereset hire kiszivárgott, a kommunista párt és a vörös szakszervezetek vezetői rácáfoltak az ügyvéd állításaira és kijelentették, hogy Magyar Győző dr. nem tagja a kommunista pártnak, hogy semmi befolyása sincs erre és a sztrájk leszerelése érdekében érdemleges tárgyalásokat nem folytatott. A kereset gyanúsító kitételei miatt a kommunista párt és a szakszervzetek vezetői elhatározták, hogy bűnvádi feljelentést tesznek az ügyvéd ellen. Magyar Győző dr., midőn a kommunisták szándékáról tudomást szerzett, nyilatkozatot adott közzé, melyben elismerte, hogy a bírósághoz beadott keresetében alaptalanul keverte gyanúba a sztrájkot irányitó munkásvezetőket és a valóságnak meg nem felölő tényekkel támasztotta alá a földbirtokosokkal szembeni követelését. A várt botrány és a földmunkássztrájk kulisszatitkainak leleplezése tehát elmaradt s ehelyett az ügyvéd került az egérfogóba, aki a kommunistapártnak egy visszavonó nyilatkozatot volt kénytelen kiállítani s ebben többek között a következőket jelenti ki: „Alólirolt kijelenteni, hogy a kommunista párt titkáraival semmiféle tárgyalást nem folytattam a földmunkássztrájk likvidálására vonatkozólag. A kommunista párt titkárságában nem is voltam s igy nem is tárgyalhattam. A kommunista párt titkárai nekem nem tettek Ígéretet arra nézve, hogy újabb és mérsékeltebb követelésekkel fognak előállni és nem Ígérték azt, hogy május 3-án a hivatalos tárgyaláson minden körülmények kö-j zött likvidálni fogják a sztrájkot." ..Mindössze' az felel meg a valóságnak, hogy amikor aj sztrájk hivatalos likvidálása késett, a föld- j birtokosok, mint ügyvédet, megbíztak azzal, hogy megtudjam, milyen követeléseket. tá-: masztanak a munkásszövetségek. Többször Háromszáz ház pusztult el a damaszkuszi tűzvészben London, junius 23. A Times njabb jelene léseket közöl a damaszkuszi tűzvészről, amely a város nagy részét, múzeumával és szállóival együtt tönkretette. A francia csapatok minden erőmogfeszitésükkel dolgoztak a város megmentésn, de fáradozásuk nem volt eredményes. A most összeállított tüz- statisztika szerint 300 ház és 70 üzlet égett le s a tüzek ózta kár meghaladja, hz, 500,000 font sterlinget. Thea Rasche megszöktette az áceánutra készülő gépét New-York, junius 23. Thea Rasóhe repülőgépe, az „Észak csillaga" eltűnt a curtis- fieldi repülőtérről. Mint ismeretes, a pilótanő allanti-irepülésre készül s útját az ellene bevezetett polgári pör miatt kellett elhalasztania. Mint New-Yerseyből jelentik, az Észak csillaga a nadleyíieldi nepütőállomáson ért földet. A repülőgépszöktetősnek az a magyarázata, hogy New-York államban a pilótanő gépét a lefoglalás veszélye fenyegette. A gép jelenleg New-Jersey államban van s egyelőre kisiklott a lefoglalás veszedelme alól. Maga Thea Rasche is eltűnt, de általában kételkednek abban, hogy a bírói eljárás befejezése előtt vágna neki az európai útnak. A' newyorki bíróság hétfőn dönt, hogy a pilóta- nőre kirótt tilalmat föloldja-e, vagy meg- hosezabbi tja. 143 évi börtön a római kommunista vezéreknek hóma, junius 23. A különleges állami bíróság tegnap fejezte be a római kommunista párt vezető tagjai ellen indított bűn per főtárgyalását. A biróság a per vádlottai között 143 évi börtönbüntetést osztott ki. öt vádlottat egyelik int 21 évi börtönbüntetéssel sújtottak.
