Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-23 / 143. (1770.) szám

UÁ1*2 * l/AVi t^AK-Tl 1 KJUlMVI A A tí»S IÖX 9ií (23 §?[ 3IÍ /rr sí [O ÍS B rn sí ih 1928 június 29, szombat. —■B——M——P» . KdZCÍAZDMÁCP ÉrlásI fakarfeH alakult a koziuaurápai puhafapíacon & román is iufisszláu puftsfafermISk kartsühe tömörültek A csehszlovákiai puhafaieriusiSk nem léplek he az alakulatba Prága, junius 22. A köaép európai fa­piacon nagyjelentőségű alakulat jött létre az elmúlt napokban. Hosszas tárgyalások után megalakult a jugoszláviai és rámán puhafa- terme'ccégek kartellszervezete, amely Adria-Dwna'km-tell cég alatt fog működni s amelynek székhelye Bécs less. Ez az uj alakulat a román és jugoszláv puha- fateraielés tengerentúli exportját fogja bizo­nyos egységes szabályelvek szerint szabá­lyozni. Mindenekelőtt irányárakat állapítanak meg, azután pedig egyforma méreteket és minőségeket fognak megállapítani és igy egységes minőségű árut fognak ezentúl a puJidfoiexportőrk a tengerentúlra kivinni. Ilyen módon a fogyasztókat nem éri majd meglepetés, de jél járnak a termelők is, akik között ugyan továbbra is fennáll a szabad­verseny, de akik most már mégis csökkentett rizikóval és termelési költséggel fognak dol­gozni és igy üzemük a jövőben sokkal rentábilisabb lesz. A faiparban évtizedek óta nem volt ilyen nagy kar teliszervezet. Ehhez csupán az egy- l kori Acordo-kartell hasonlítható!, ez az ób­ban megszűnt két-bárom óv utáni működés után. Román részről a tizennégy legnagyobb puhafatermelő cég csatlakozott a kar- telihez, köztük az Ofa, a Foresta, a Lomási, a Buco- vina, a Moldova, a Carpathia, a Grassel és Schenk, a Nasici, a Grödl-oég stb. A jugo­szláv vállalatok közül a következő puihafa- termeJők tagjai az uj szervezetnek: Boszniai latermelő és Gőzfürésztelep Rt., Nasici Ta- ningyár, Faüzemá Részvénytársaság, a Kri- vaja, az Eisler és Ortlieb, az Ugar, Jela, a Varda és mások. A harmadik nagy középeurópai fater­melő állam, Csehszlovákia nem lépett be a kartellbe. Ez teljességgel érthető is, mert hiszen a csehszlovák fatermelő vállalatok egészen másfelé exportálnak és igy nincsen okuk a jugoszláv-román tengerentúli exportüzlet le­bonyolítására alakult kartellhez lec’satla- kezni. Még hosszabb időig tartanak el- a rseszloiíák-némef seíluloze- Ipar karteiltárgyalásal Prága, junius 22. Csehszlovákia és Né­metország cellulóz-egyárai máir hosszabb idő óta tárgyalásokat folytatnak nemzetközi kar­tell alakítása oéljábóL A tárgyalásoknak mindkét országban igen nagy jelentőségeit tu­lajdonítanak, ami abból is kiderül, hogy a német celMózéipar repre-zontativ értéke, a Glarmstotí a berlini és frankfurti tőzsdéken igen élénk keresletnek örvend. A kartelil- ’ tárgyalások még nem fejeződtek be, sőt meg­lehetős' hosszú szünetekkel' megszakítva foly­nak, úgyhogy még huzamosabb idő szükséges ahhoz, hogy a meg gyezés létrejöjjön. A csehszlovák—orosz kereskedelmi inté­zet a csehszlovák—orosz kereskedelmi szer­ződés megkötéséért. A csehszlovák—orosz kereskedelmi intézet tegnapi teljes ülése a csehszlovák—orosz kereskedelmi szerződés kérdésével foglalkozott. Az intézet kezdemé­nyezésére, mint jelentettük, sikerült elérni, hogy az Oroszországba irányuló árut Pozso­nyon keresztül a Dunán szállítsák a Fekete- tengeri kikötőkbe s most arra törekszik, hogy Oroszország nagyobb kiállítási anyaggal ve­gyen részt az őszi prágai mintavásáron. Ami a kereskedelmi szerződést illeti, az intézet megállapítja, hogy a tárgyalásokat eddig nem folytatták oly tempóban, ahogy azt a két ál­lam közötti kereskedelmi kapcsolatok kér­déseinek a kedvező elintézése megköveteli. Ezért az intézet szükségesnek találja újból leszögezni régebbi álláspontját, amellyel a szerződésnek minél előbbi megkötését köve­teli a legmesszebbmenő elvek alapján. Hang­súlyozza azt is, hogy csupán a szerződés meg­kötése után válik értékessé a Perzsiával nem­régiben megkötött kereskedelmi szerződés. Az United Steel és a Bethlehem Steel kö­zös eladási irodát létesített. A bét legna­gyobb amerikai acélkcnszern, az United Steel Corporation és a Bethlehem Steel Cor­poration egyesítette eladás.! osztályát, hogy a világpiacén eredményesebben müködihesse­nek, Külön szervezetet létesítettek Steel Ex­port Organisation címen, amely mindkét tár­saság külkereskedelmi üzleteit fogja lebonyo­lítani. A tőszónk ereskedelmi részvőnytábaatsáig köz­gyűlése. A prágai Kőiszénlkereskedelmi rt. ma •tartotta rendes évi1 közgyűlését, amely elhatároz­ta, hogy az 1927-tk évire 20 százalékos osztalékot, azaz részvényenként 100 koronát fizet. 1926-ra az 1,510.424 korona tiszta nyereségből 50 koronát fi­zettek részvén yen kint osztalékképpen. A Pozsonyi Ipari és Kereskedelmi r. t. mérlege. A Pozsonyi Ipari és Kereskedel­mi r. t. junius 26.-ta hívta össze rendes évi közgyűlését A társaság 600.000 korona alap­tőke melllett 24.120 korona tiszta nyereséget mutat ki asz elmúlt évre, amely összegben már benne foglaltatik az előző évi nvereség- áthozat. Az Érsekujvári Bőrgyár mérlege. Az Ér­sekit j vári Bőrgyár, azelőtt Süss A. H. és fiai junius 30-ra hívta össze közgyűlését. A válla­lat 6 millió korona alaptőke mellett 485 koro­na tiszta nyereséget mutat fel.- \ Tá rgyalások a szeszgazdálkodás provizó­riumáról. Az előrehaladott időre való tekin­tettel a szesztermelési körök egy provizórium kérdésével foglalkoznak, amelyet az 1928— 29-es kampányra való tekintettel szeptember 1-ig valamely módon el kell intézni, mivel az állam és a szeszértékesitő társaság között fennálló szerződés augusztus 31-ével lejár. Jelenleg az egyes csoportok az újonnan felve­tett kontingensfelosztási tervezettel foglalkoz­nak, amely a kontingenst 34:66-os arányban akarja felosztani. Az errevonatkozó álláspon­tokat holnapig kell nyilvánosságra hozni. A szeszgazdálkodást intéző szervben a jövőben a szeszfeldolgozóipar s a szeszkereskedelem is helyet akar foglalni s követelésüket azzal indokolják, hogy a szeszgazdálkodást intéző szerv közintézmény s nem magántársaság, mivel az összes érdekcsoportok érdekeiről kell gondoskodnia. Fzzel a feladattal minden jel szerint az eddigi szeszértékesitő társasá­got bízzák meg, amelyet a provizórium élet­belépésekor ki fognak egészíteni egyes ér­dekcsoportok képviselőivel. A tegnapi szesz- albizottsági ülésen letárgyalták a szeszadót és a termelési adót is. A főeladő azt javasol­ja, hogy a szeszadó 21 K-t tegyen ki, a terme­lési adó pedig a kétezer hektoliterig terjedő kapacitással dolgozó ipari szeszfőzdéknél hek- tóliterenkint 150 korona, a 2000 hektolitertől 6000 hektoliterig terjedő kapacitással dolgozó ipari szeszfőzdéknél 250 korona hektóliteren- kint, a 6000 hektoliteren felüli kapacitással bíró szeszfőzdéknél pedig hektőliterenkint 300 korona legyen. Azonkívül a finomítóval összekötött ipari szeszfőzdékre ratifikációs adót vetnek ki: hektőliterenkint 50 koronát. Az élesztőgyárak termelési illetéke 100 koro­nát tesz ki 1 hektoliternél s végül a főképpen cukorrépát feldolgozó mezőgazdasági szesz­főzdéknél 1 hektoliterre 100 korona illetéket terveznek. Csehszlovákiai textilgyárak kivándorlása Ma­gyar országba. Nemrégiben jelente Műik, hogv a Maulhner-lvoni3.ze.rni Magyarországon fonodát léte­sített. Most a Perütz testvérek-cég prágai fonódá- [ját átviszi Magyarországra, miután a magyar- csehszlovák hatóságok már megadták az engedélyt a gépek átszállítására. A seamli Maíous-aég tár­gyalásokat folytat fonodájának Jugoszláviába való átszállítására. Jelentős a leni pari cégvánd óriás is. Több cég tárgyalásokat folytat a balti állá'omkkal s Otoezországgai az oda való kivándorlás tár­gyában. Uj kormányrendelet készül a tisztességtelen verseny törvényéhez. A tisztességtelen versenyről szóló törvény kibocsátása után a kereskedelem- ügyi minisztérium hozzálátott a megfelelő kor­mányrendeletek kidolgozásához, amelyek közül három és pedig a döntőbírósági eljárásból, a dön­tőbírósági eljárás költségeinek a magasságáról és a származási megjelölések jegyzékéről már meg is jelent. Jelenleg további rendeleteken dolgozik a minisztérium, amelyek közül egynéhány már elkészülés előtt áll, úgyhogy a legközelebbi idő­ben már kezdetüket vehetik a tárgyalások az ér­dekeltekkel a pontos szövegre vonatkozólag. Ide tartozik elsősorban az a tervezet, amellyel a gya­pot, gyapotfonál, len és gyapjufonál-kereskedel- met szabályozzák. A rendelet főképpen ezen cik­keknek bizonyos irásmegjelölésekkel való ellátá­sát írja elő, amelyeknek tartalmazniok kell az áru mennyiségét és hosszúságát. A znaima ubor­ka védelmének a kérdését a legközelebbi napok­ban Brünnben tárgyalják meg az érdekeltekkel. Ugyancsak rövidesen szabályozzák az úgynevezett magyar szalámival való kereskedelmet s a sza­bályozás szerint az árut a jövőben cégjelzéssel kell ellátni. v i A textiláruk forgal műdé jánaJk átalány ősi ti sa. A kereskedelmi minisztéiumban tegnap tanácsko­zásra ült össze a textiláruk forgalmladójának az átalányositási kérdésével foglalkozó bizottság. Előbb a csehszlovák textiliparosok szövetségének egy javaslatát tárgyalták meg, amely a forgalmi adó átalányositását a textil-nyersanyagok beho­zatala számára követeli s azt ajánlja, hogy az Im­portált gyapotnál 1 kg. nettósuly után 1.60 koro­nás átalányt szedjenek, ‘z ajánlat szerint a for­galmiátalányból 1 kg. gyapotnak gyapotáru for­májában való exportálása esetén 1 koronát kelle­ne ismét megtéríteni. A pénzügyminisztérium kép­viselője erre kijelentette, hogy ez a pénzügyi hi­vatalok rendkívüli megterhelését jelentené s azonkívül nem vennék eléggé igénybe a belföldi nyersanyagokat sem. (MP). Ütemkor Utazások a gvapoti párban. Április óta a gv^poliparban állandó kiviteli csökkenés mutatkozik. Különc ven, az utóbbi időiben, olyamy- nyira rosszabbodtak az utódállamokba irányuló kivitel jelentőségei, hogy számos fonodának üzem- korlátozásokat kellett eszközölnie. Az üzemek legnagyobb része jelenleg heti két-négy munka­napot dolgozik. A legnagyobb exportcsökkenés a Magyarországba irányuló kivitelnél mutatkozik, de állandóan esik a Jugoszláviáiba, Lengyelország­ba, Ausztriába és Romániába irányuló kivitel .is. Ezzel szemben, az Amerikába, Angliába és Német­országba szóló kivitel emelkedik. A belföldi fog­lalkoztatás kielégítő. A gépek és műszerek javítás céljából valói vámmentes kiszállításának a kérdése. A keres­kedelmi minisztérium felhívására a prágai keres­kedelmi kamara részletes vizsgálódást folytatott le arra vonatkozólag, hogy mely gép- és műszer- fajták s alkatrészeik javítását kell a külföldön elvégeztetni s mely esetben volna ajánlatos, hogy a kiszállítás alkalmával a vámbejegyzés javításra szóljon. A kamara most arról értesíti a kereske­delmi minisztériumot, hogy ezen gépeknek és műszereknek, valamint alkatrészeiknek a pontos jegyzékét az anyag hatalmas terjedelme miatt nem lehet egységes jegyzékbe foglalni s nem is lehet a javításoknak oly pontos leírását megadni, hogy a vámhivatal részére megbízható forrásul szolgálhatna ez a jegyzék. A kamara azt javasol­ja. hogy általában olyan gépeknek és műszerek­nek javítás céljából való vámmentes kiszállítását engedélyezzék, amelyek bebizonyithatóan külföldi eredetűek s amiket annak a cégnek küldjenek javítás céljából, amely cég a gépet eredetileg szál­lította. A gép külföldi eredetét számlával, vám­nyugtával s hasonló írásokkal szükséges igazolni. Továbbá kéri a kamara a kedvezmény megadását olyan üzemek részére, amelyek a határmenti vidékeken állanak fenn. Ezek számára a kedvez­ményt általánosan kell megadni. ÉEtTÉKTHl§&g Stagnál a prágai értéktőzsde Prága, junius 22. A mai tőzsde ugyanazt a kedvtelenséget mutatta, mint az előző napokon. Kötésekre ismét csak szórványosan került a sor, mivel úgy a kereslet, mint a kínálat igen csekély volt. A kontermin csekély kiegyenlítő vásárlásai következtében könnyed árfolyam'emelkedést idéz­tek elő, de általános irányzat nem tudott kiala­kulni az uralkodó üzleti stagnáció következtében, mivel a másik oldalon a realizációk jelentékteien árfolyamesést okoztak. Kulisszban Skoda és Kri- zsik szilárdabb volt, míg Poldi az amerikai acél­ipari szövetkezés hírére legyengült. A bankpiac csendes és változatlan volt, a beruházási piacon az alacsonyabb kamatozású kategóriák némileg estek. Az exótapiac általában megtartotta tegnapi nívóját. Az ipari részvények piacán javult: Pozsonyi Kábel 3ö, Nestomitzi 23, Moravia Í5, Réz 12, Észa­ki Vasút és Sellier 10, Zettlitzi és Prágai Vas 5. Skoda 4, Krizsik 3, Nyugatcseh Szén és Aussigi Vegyi 2 koronával. Gyengült: Königshofi 25, Po- doli Cement 10, Kolini Szesz, Cseh-Morva és Schoel- ler 5, Prága-Duxi, Poldi 4, Inwald és Horvát Cu­kor 2 koronával. — A bankpiacon javult a Zsiv- nó 1, mig a Cseh Eszkompt 1 koronával esett. — A beruházási piacon a 4.5 és a 3.5 százalékos IV-ik 50, a 4 százalékos pót 30, a 4.2 százalékos pót és az 5.5 százalékos IV-ik 25 fillérrel esett. + A prágai devizapiac nyugodt volt. Csak Madrid tett szert 7.125-ös árfolyamnyereségre, míg a többi árfolyam vált czás minimális volt. Belgrád 0.015, Berlin 0.015, Budapest 0.10, Bukarest 0.025, London 0.06, Pórus 0.55, Bécs 0.45 egységet vesz­tett, mig Brüsszel 0.30, Milánó 0.105 és Varsó 0.025 pontot nyert. + Kedvtelen a budapesti értéktőzsde. A mai tőzsde lanyha irányzattal nyitott s árfolyamle­morzsolódásokra hajlott. Később a spekuláció le­adásai következtében a forgalombakerült értékek 1—2 százalékkal estek. A forgalom általában cse­kély volt. Egynéhány érték jelentéktelen felja- vulása hatás nélkül maradt az alaphangulatra. A zárlat kedvtelen volt. Egyes, a csehszlovák táv­irati iroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 94.5, Törökszentmiklósi 15, Pest­szentlőrinci 34.5 és Részvénysör 149.3 pengős ár­folyamokat értek el. + Kedvtelen a bécsi értéktőzsde. Korlátban és kulisszban üzlettelenség uralkodott, a speku­láció tartózkodó volt. Csak egyes valutaértékek | tartottak az elején. A magyar papírok közül né- j hány, amelyek eleinte vesztettek árfolyamukból. ! megjavultak különböző fedezésekre, anélkül, hogy j ezzel kihatottak volna az üzlettelen és kedvtelen i •hangulatra, A járadékok nyugodtak voltak. j Traha II., ^Jindrisská 16. szállítja Önnek az igazi kézzel- varrott budapesti cipót. + Gyenge a berlini értéktőzsde. A tegnapi árfolyamemelkedések nem folytatódtak, mivel az üzlet igen csekély volt 6 a kormányahkitá* te­kintetében nagy bizonytalanság uralkodik. A tőzsdét lehangolta az amerikai acélipari egyesü­lésről érkezett hir, amely egyesülés az európai acélipar ellen irányul. Az árfolyamesések a lany­ha forgalom következtében nem voltak túlságo­san nagyok. A montánpiacon Rajnai kőszén 7 szá­zalékkal esett. A többi montánpapir csak 1 szá­zalékot vesztett. Káliértékek 4—6 százalékkal ol­csóbbodtak, Farbenindustrie 3 százalékkal. A ha­józási értékek piacán üzlettelenség következt ben csak csekély változások történtek. A bankpiacon a Birodalmi bank 6 százalékkal esett. Glanzstoff előbb 10 százalékot nyert, azután 8 százalékkal esett. Az utótőzsde árfolyamemelkedéseket ered­ményezett, Glanzstoff 15 százalékos nyereségre tett szert. A tőzsdezárlat barátságos volt. A de­viza] iacon dollár szilárd volt. Prága, junius 22. Valuták. Holland 1856, ju­goszláv 59.10, német 802.12J4, belga 468.50, ma­gyar 586.25, román 20.20, svájci 648.25, dán 901.25, angol 163.80, spanyol 552.50, olasz 178, amerikai 33.49, norvég 900, francia 133.40, bolgár 24.22Vi, svéd 901.50,'lerigyel 376, osztrák 472. JÍ1IOT©£$EE + A prágai lóvásárra ma 113 lovat hajtottak fel.-f A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyereáru októberre Amséig loko 159.50—160.50. Auasig ki­kötő 150.50. + A mai budapesti gabonapiacon, amint azt ottani szerkesztőségünk; telefonálja, az irányzat változatlan volt. A kővetkező árfolyamokat je­gyezték: Tisza vidéki , búza 35.10—35.25, felsőti­szai 34.95—35.10, dunántúli 34.60—84.80, rozs 30.70—30.90, takarmányárpa 29—30, zab 38.70— 34.20, tengeri 29.85—30.10 pengő. + A berlini terménytőzsdén aziléírd irányzat mellett a következő hivatalos árakat jegyezték: búza 251—235, rozs 270—272, árpa 245—266, zab 253—003, tengeri ab Berlin 240—242, búzaliszt 31.25—35.25, rozsliszt 35.25—38.25, buzakorpa 16. rozskorpa 18—18.25, vikforiabonpó 50—62, ehető borsó 35—40, takarmány borsó 24—25, pehisku 25—26.50, lóbab 23—24, bükköny 25—28, repce- pogácsa 18.°—>19, szárjni szelet 15.8—16, burgonya- reszelék 2o.8—26. + A tengerentúli gabonapiacokon a következő árakat jegyezték: Csikágó: búza bánd vinter II. —.—, III. —.—, búza juliusra 137.50, szeptember­re 139.50, decemberre 142.87, tengeri mixed II. prompt 100.25, júliusra 98, szeptemberre 95.37, decemberre 83.12, zab .júliusra 53.37, szeptember­re 45.32, rozs II. prompt' —.—, júliusra 121, szep­temberre 118.25. — Newyork: búza hard winter II. 155.62, red winter II. 180.62, mixed duirum —.—, norlhern manitoba I.. 161, rozs II. 131, ka- j nadai malátaárpa 103; tengeri mixed western íí. i 112.50, liszt la spring. clear 6.35—6.75. — Winni­peg: búza júliusra 138, októberre 187.87, decem­berre 136.37, zab júliusra 63.25. — Kansas City: búza red vinter II. prompt 162.50. — Minneapote: búza I. northera springt prompt 137.12. — Bu­enos Aires: búza júliusra 11.25. augusztusra 11.45, tengeri júliusra 8.05, augusztusra 7.80. RÁDIÓMŰSOR VASÁRNAP; PRÁGA: 8.00 Templomi zene. — 10.00 Nagy hangverseny Brünnből. — 18.00 Német előadás. Franczi Tichy énekel Kálix Jenő zongorakisérete mellen. — 20.00 Vig est. — POZSONY: 8.00 Templomi zene. — 10.00 Nagy hangverseny Brünn­ből. — 19.15-től Prágai műsor. — KASSA: 9.00 Istentisztelet a dómból. — 10.05 Matinéé. — 11.30 Térzene. — BRÜNN: 8.00 Templomi zene. — 10.00 Nagy hangverseny. — 16.00 és 19.00 Zene. — 18.00 Német előadás. — 20.00 Dvorák-est. — BU­DAPEST: 17.00 Híres cigányok, bires nóták. — 18.30 Gyermek a családban. — 19.10 Sporthírek — 19.30 A kis gróf, Martos-Rényi operettje. — 22.50 Tánczene a Ritzből. — BERLIN: 22.30 Tánc­zene. — STUTTGART: 20.00 Kamarazene. — LEIPZIG: 22.30 Népszerű -hangverseny. — KÖ- NIGSBERG: 20.30 Dalest. — FRANKFURT: 19.00 Orgonahangverseny. — BÉCS: 19.10 Áriák és dalok. — 20.05 Casanova Becsben, Auernheimer háromfelvonásos komédiája, utána tánczene. — ZÜRICH: 19.30 Protestáns prédikáció. — RÓMA: 18.00 Tánczene. — MILÁNÓ: 17.15 Jazzband. — 21.00 EP amore dei pre re Montemezzi operája. ­NÁPOLY: 20.50 Operazene. — ZÁGRÁB: 20.00 Operaelőadás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom