Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-23 / 143. (1770.) szám
1928 }rmltt9 23, szóm hal A kormány felelőssége A paraszt—demokrata koalíció tegnap a késő délutáni órákban Pribicsevics elnöklete alatt újabb értekezletet tartott, amelyen úgy döntöttek, hogy a szkupstinában, ahol képviselőtársaik vérét ontották, nem tudják tovább képviselői kötelességüket teljesíteni mindaddig, amig a kormány a legmesszebbmenő elégtételt és jóvátételt nem nyújtja és nem biztosítja az ellenzéket arról, hogy az egyenjogúság elvét a gyakorlatban is keresztülvezeti. A pártkoalició a meggyilkoltak családjának kártalanítására vonatkozó kötelezettséget és a vérengzés által okozott anyagi kár megtérítését teljes egészében a kormányra hárítja. Egyebekben felszólítják a horvát népet, őrizze meg nyugalmát. A pártkoalició vezetősége a legközelebbi értekezletét Zágrábban tartja. A mostani megbeszélésen a képviselők csodálkozásukat fejezték ki afelett, hogy a kormány nem adta be tüstént lemondását, amely egyedüli módja volt jószándéka és belátása dokumentálásának. Belgrád, junius 22. A paraszt—demokrata koalíció 53 képviselője Pribicsevics Szve- tozárral az élén nyilatkozatot tett közzé, amelyben ismerteti a szkupstinai vérengzés részleteit és hátterét. Ezekre, a kormánykörökre nézve kompromittáló adatokra támaszkodva emel vádat a paraszt—demokrata koalíció a kormány ellen, amelyet lemondásra szólít fel. A kormány lemond? j| Belgrád, június 22. Pribicsevics Szveto- zárt, az ellenzék vezérét, ma délelőtt a király audienciára hívta meg. A királyi kihallgatásnak politikai körökben nagy figyelmet szentelnek, mert most már Pribicsevics tekinthető a demokrata—horvát parasztpárt szövetsége egyedüli aktiv vezérének. Számolnak azzal, hogy a belpolitikai helyzetben lényeges változások történnek és belgrádi politikai körökben most már kétségtelennek tartják, hogy a kormány lemond. Radics állapota Belgrád, junius 22. Mialatt Radics István halálhíre Zágrábban véres összetűzéseket provokált, azalatt a horvát parasztpárt vezérének kórházi ágyát orvosok állták körül és óránkint tautották újabb és újabb vizsgálataikat. Az esti órákban kiadott orvosi jelentés tényleg aggodalmatkeltő volt. A beteg állapotát ez a jelentés még mindig életveszélyesnek mondja. A hőmérséklet 38 fok, érverés 116— 120. A beteg cukorbajban szenved, ami a gyógyulás folyamatát lassúvá és kétségessé teszi. Komplikációk léptek fel, melyek tüdőgyulladás veszélyével fenyegetnek. A beteg táplálékot nem kap és innia is csak pezsgőt szabad. Radics az éjszakát nyugtalanul töltötte. Sándor király tegnap délután ismét meglátogatta a sebesült képviselőket. Radics állapotáról ma reggel a következő orvosi bulletint adták ki: Hőmérséklet 37.9, érverés 116. A seb szépen gyógyul. Az érverés normális. A jobb tüdőlebbenyen rendellenes tüneteket észleltek, de különösebb komplikáció nem várható. Kosztics kórházigazgató az újságírók előtt ma délelőtt kijelentette, hogy Radics állapota lényegesen javult és Pernar képviselő is félig már túl van a veszélyen. Hagy lelkesedéssel fogadták Rómában a világrekorder Kaszala Károlyt Róma, junius 22. Kaszala Károly, a kiváló magyar repülő, aki miniatűr repülőgépével, mint ismeretes, megszakítás nélkül Budapesttől Póláig repült és ezzel uj világrekordot állított fel, tegnap megérkezett Rómába. Az olasz fővárosban a magyar repülőt nagy lelkesedéssel fogadták. Kaszala ezután kis repülőgépével Nápoly felé repült, kört irt le a iüstölgő Vezúv fölött, majd visszatért Rómába. Fodor Miklós intervenciója a baktipusztai hontalanok érdekében Prága, junius 22. Fedor Miklós keresztényszocialista képviselő megsürgette a baktipusztaiak állampolgársági ügyét a belügyminisztériumban. Fedor képviselő, mint ismeretes, annak idején személyesen vezette a baktipusztaiakat a miniszter elé és mivel azóta már hosszú idő telt el és az ügy elintézést nem nyert, a képviselő személyesen kereste fel a minisztériumot. A miniszter megbízásából Sobotika dr. elnökségi osztályfőnök közölte a képviselővel, hogy Kiss János, a hősi halált halt Kiss Ferenc apja megkapta az állam- polgárságot, mert az ő kérvénye külön névre szólóan volt beadva a minisztériumba. A többiek kérvényét azért nem intézték még el eddig, mert azok közös kérvényt adtak be, de felszólították őket, hogy kérvényüket külön-külön adják be és mivel már előzőén is megígérte, hogy azokat kedvezően intézi el, erről most is biztosítja őket. Fedor képviselő ez alkalomból több lőcsei, iglói és kassai lakos állampolgársági ügyében is .interveniált és ezek érdekében holnap a belügyminisztert is személyesen felkeresi. „A közigazgatási reform életbeléptetésével Szlovenszkön el akarják törölni a múltnak mMm emlékét11 Grosschmid Géza szenátusi beszédében tiltakozott az uj közigazgatási rend Külen szía**9»?r*:ói életbeléptetése ellen — A kétféle mérték antidemokratikus rendszerért kriüsája Prága, jumius 22. Grosschmid Géza 9r.‘ országos keresztén yszo- oialdsta párti szenátor a szenátus tegnapi ülésén a kövertikező közérdekű, Szlovenszíkó ée Rnszinszlkó egész magyarságának álláspontját kifejező beszédet mondotta: Tisztelt Szenátus! A kömga^atáei reformról szóló törvény tavalyi tárgyalása alkalmával nemcsak az ellenzéki politikai pántok, de a sajtó és szakemlberek is kifejtetitek és bizonyították, hogy ez a reform, nemcsak, hogy nem' sürgő®, hogy erre nemcsak, hogy nincs szükség, hanem, hogy ez beleütközik az alkobmánytönvétnyibe, a béke- szerződésbe és hogy a gyakorlatban nem is fog beválni. Az engedelmes kormánytöbbségnek azonban nem az az érdeke, hogy 4meg legyen győzve, hanem, hogy a kormány, amelyhez ezer szállal van fűzve, meg legyen vele elégedve. Sürgősen megszavazták hát a javaslatot, amelyből eredt törvény szövege szerint annak az egész ország területién, folyó évi juliius hó 1-én életibe kelleme lépnie. Most mégis előttünk fekszik egy a kormány- támogató pártok szenátorai részéről előterjesztett javaslat, amely az úgynevezett történelmi országokban a törvény életbeléptetésének elhalasztását célozza. Isme, bébizonyosodott tehát, hogy a reform nem sürgős. Mi van hát ez indítvány mögött? Nyilván az, hogy e „történelmi országokban"' rendszerváltozásról úgy sincs szó, a tartományi közigazgatás némi módosítása ez csak őnálluk, és a személyi kérdésekkel nem tudtak batáridőre elkészülni. Csak a legutóbbi napokban bukkant fel ugyanis a sajtóban a németség azon különben egészen jogos kívánsága, hogy az elnöki állások betöltésénél az ő igényeik is figyelembe vétessenek. Ez az elhallgatott argumentum valamennyire érthetővé teszi ezt az egyoldalú indítványt, amely csak az ország egyik részében tartja azükségeanek a törvény hatálybalépésének elodázásét. A kétféle mérték Az az indok ugyanis, amit a javaslat, előterjesztői hoznak fel, hogy tudniillik nem kívánatos a tartományi választások izgalmaival az állam tiz éves fennállásának ünnepségeit megzavarni, politikailag már magában vérre lesújtó ítélet a reform értékét illetően. Ha az közszükséglet, ha az a népiélekből fakadó óhaj, ha a teljes közjogi autonómia lenne, akkor e választás és e reform az ünnepségek csúcspontja lehetne, ha azonban, — amint látjuk — a beterjesztett indítvány csak az elégedettcaiség megnyilvánulásának elhalasztását célozza, akkor ez a legrosszabbul megválasztott érv, amit egyéb politikai célok eltakarására, egyáltalán felhozhattak. A szűkszavú indítványból logice az következük, hogy Szlorenszkóhan pedig a törvény életbe lép. Miiért ez a kétféle mérték? Vájjon miért sürgősebb, mennyivel el ők eszi tettebb ott a törvény zökkenés nélküli életreiMvása? Nem igaz-e az, hogy ott a magyarság a lakosságnak közel egy- harmadát képezi, nem éppen olyan indoikolt-e tehát, hogy ha már életbelép e törvény, akkor a közigazgatás legfőbb irányításában, az elnökségiben, a magyarság képviselői is részt vegyenek, ha pedig e részvétel módja tisztázva nincs, nem még sokkal nagyobb niártéikbem indokolt-e, hogy a törvény életbeléptetése ennek elintézésiéig egyáltalán elkalasztassék. 'Az úgynevezett történelmi országokban ugyanis nem idéz előő oly gyökeres változást az uj rend, mint Szlovenszkóban, ahol megszünteti a régi megyerendszert, megszünteti az egész állam- területre kiterjedő hatállyal készült, sok gönög- itüzzel és nagy költséggel bevezetett nagyasupa- írendszert, amellyel azonban szintén csak bennünket boldogítottak és mi jön helyébe? Egyelőre semmi. Illetve a teljes zűrzavar az ügv©k jogerős elintézte testének beláthatatlan időkig való fennakadása. Mert a törvény kifejezetten akként intézkedik, hogy a legfőbb közigazgatási hatalom átszáll a tartománygyülésre. Addig tehát, amiig a bextománygyülés megválasztva nincs, a törvény nem is léptethető életbe. Sem a jubileumi ünnepségek előtt, sem azok után. Miiért, hát. ez a kétféle mérték? Bizonyára nem tartanak még bennünket sem annyira naivaknak, vagy korlátoltaknak, hogy el- Ihisszük, hogy a csehek- ée németeMiakfa vidékek mellőzésével csak bennünket1, szlovénszkóiiakai, akar a kormány az uj rendszer áldásaival elsősorban megörvendeztetni. A közigazgatási reform igazi arca 'A 'Mlűgyminiszter ur pár nap előtt tartott expozéjából csendült ki az a politikai hitvallása, hogy a külpolitikában az igazság másodrendű tényező. — Fő a hatalom és annak érvényesítése. Nos, hát ugyanaz a politikai bitvallás irányítja a mi részünkre és mifelénk a belpolitikát is. A törvényjavaslat tárgyalása alkalmával kimutattuk, hogy az életre hívni szándékolt uj rend ellentmond a lakosság szükségleteinek. — A régi vármegyék ugyanis földrajzi adottságok voltak, a gazdasági és kulturális szükségletek szerint alakultak ki és hogy azok megszüntetése természetszerűen fogja maga után vonná városaink lehanyatlását ezek gazdasági életének elsorvadását es kulturális színvonalának sülyedését. Ezt az igazságot az állam belpolitikájának irányítói bizonyára épp úgy tudják, mint én. De az igazság másodrendű tényező. Fő a csehszlovák szupremácia bálványa és ez a bálványimádás az, amelynek oltárán a nemzetiségi jogokat feláldozzák. Feláldozzák olykép, hogy nyoma se maradjon. A birtokreform elvitte a magyar birtokosok földjét, — a bírósági területek uj beosztása elvitte a magyarlakta vidékek nyelv- használati jogát stb., stb. A közigazgatási reform életbeléptetése el akarja vinni a múltnak minden emlékét. Ezért olyan sürgős e reformnak Szlovenszkóban való életbeléptetése, — ezért kétféle a mérték. Tiz év óta folyton hangzó demagóg jelszavak: hogy a „fekete grófok" földjét a népnek kell juttatni, — hogy a kulturális elnyomástól felszabadult szlovák nép nyelvi jogait a legmesszebbmenően kell érvényre juttatni, hogy a szoJgabiróuralom alól a demokratikus szabadságba kell a népet emelni. Demokrácia helyett demagógia Kérdezzék meg azonban a Szlovenszkön lakó magyar földmivelőt, hol az a sok föld, amit neki juttattak, — kérdezzék meg az itteni magyar értelmiséget, hogy gyermekei részére hol állnak nyitva megfelelő magyar iskolák és főiskola, — hogy a magyar irodalmi és tudományos müvek és lapok szabadon jöhetnek-e a magyar család asztalára és kérdezzék meg e magyarság széles rétegeit, hogy honpolgársági, nyugdíj és egyébb, számtalanszor, de sohasem elégszer, felsorolt keservei végre orvoslást nyertek-e? Nem tudom, hogy a most itt járt Scotus Viator mennyire tanulmányozta a képnek ezt az oldalát és milyen feleletet tud és fog e kérdésekre adni, — de az igazság az, hogy a valódi demokrácia jótékony, uj életet fakasztó harmata helyett bennünket folyton a demagógia jégesője ver és ez zúdul a közigazgatási reform „csak azért is“ való életbeléptetésekor újból a fejünkre! Ne kívánjuk tehát, hogy bizalommal és reménykedéssel nézzünk elébe. Hlinkáék siralmas „eredménye" A reform életbeléptetésének valójában nem is nagyon titkolt célja ugyanis a Meló Fnanco-f^e recept gyakorlati megvaiósitáva, abszolutisztikus és centralisztikus eszközökkel a beolvasztás gőzerővel való keresztülvitele. Ennek igazolására elég utalni például arra, hogy az a sóikat felhánytorgatott „szol- gabirói" közigazgatás mégis csak mindig a törvényt alkalmazta, — ez az uj közigazgatási rend ellenben, a jogfejlődés nagyobb dicsőségére, uj életre hívja a régi osztrák abszolutizmus egyik szégyenletes eszközét, a „deres paragrafust", a „PrügeJpatentet", — amelynek alapján a vétséget a közigazgatási tisztviselő nézete teremti meg és a büntetés mérvét az ő személye szabályozza. A javaslat indokolásából kitetszik továbbá az is, hogy a Szlovenszkóban és Ruszin- szkóban — a jó Isten tudja, mikor? — megtartandó választásokig a járási választmányok mandátumának hatályát, amely már a múlt év őszén járt le, rendeleti utón meg akarják hosszabbítaná és a kétharmad részében választott. tartománygyülés helyett kinevezett bizottságot akarnak Szlovenszkóban alaki tani, ha ugyan nem fogják elegendő alkotmányos szervnek tartani a kinevezendő tartományi elnököt egymagában is. Hol van azonban az „életbeléptetésnek** ezen módjára a törvényes fölhatalmazás? Valóban a szlovák néppárt büszke lehet az elért eredményre, erre a széleskörű „önkormányzatra!!“. A „másodrendű*1 igazság ereje Akármennyi rossz és nehéz órák fognak azonban e „reforméból még mireánk szakadni, nemzeti múlttal és öntudattal bíró és legalább is azonos kulturális fokon álló népeket erőszakkal felszívni nem lehet és a lenézett és Iemosolygott „igazságába vetett hitünket az ily kísérletek, az ilyen súlyos megpróbáltatások sem veszik el. A magyar legfelső bíróságnak, a Kúriának régi épülete homlokzatán díszlett ez a felírás:: „Justitia regnorum fundamentum". Az igazság az államok alapja. Nemzetiségi államokban ez az igazságossági alap: a nemzeti élet szabad érvényesülése. Igaz, hogy addig, amíg a népek sorsát oly államférfiak intézik, akik a háború felidézésében és az annak zsákmányát biztosítani akaró békék létrehozásában részesek, ennek az ideje még nem jött el, de a népeik egymásratalálásának és megértésének útját ez végleg elzárni nem fogja Nemcsak arra utalóik, hogy a magyar szenvedés fakasztotta részvét a volt ellenségek érzéseit is részben már barátivá tudta változtatni- hanem arra, hogy habár még csak apró kis jelek, de máris napról-napra mutatják, hogy ez az igazság igenis útban van. Losoncon ugyan egy asztaltársaságnak a „magyar" jelző helyett a „régi"-t kellett felvenni, — városainkban a magyar utcaneveket nem egy helyt most szereplő cseh és szlovák közéleti funkcionárusok nevével kell felcserélni, — de pl. Berlinben a fájó háborús emlékeket, a königgrátzi, nachodi, gorlitzei utcamegjelöléseket már félreteszik — külföldiek érzéseinek enyhítésére, — a hivatalos francia politika ugyan még a kolmári ítéletet szüli, de az emberi jogok ligájának francia tagjai az elszászi autonómiát diskutábilis politikai ideának ismerik fel és a nemzetiségi kérdés legmegfelelőbb orvosságának a decentralizált közigazgatást jelölik meg. .Tiltakozunk a közéletben való elhallgattatásunk kísérletei ellen" Mi magyarok nem irigyeljük a csehektől azt, hogy nemzeti életük szabadságához eljutottak, nem irigyeljük, hogy sok szenvedés után az élet örömeihez is elértek, csak nem ismerjük el, hogy a szerencse e kedvezése jogot adna nekik ahhoz, hogy velünk, mint letiport ellenséggel bánjanak. Kisebbségi politikánk alapelve, hogy népünkben fenntartsuk azt a faji öntudatot, hogy mi ez államnak egyenlő elbánásra és egyenlő szabadságra jogosult polgárai vagyunk és ezért tiltakozunk a közéletben való teljes elhallgattatásunk ilyen kísérletei ellen. A megy egy üléseken eddig szerepelt magyar bizottsági tagok nem egyszer tanujelét adták annak, hogy a helyi közigazgatásban a nemzetiségi gyűlölködést ki tudták küszöbölni, a közszükségletek felismerésével a közösség érdekeit igenis tudták szolgálni. A magyarságnak a szlovenszkói közigazgatásban való résrvétefa teb£? megrendszabályozásra. A szlovákságnak pedig az „életbeléptetésből" nem lesz sok öröme! Hisz ime a sok vajúdás: a régi megyék eltörlése, a nagy-megyék megszüntetése, a „teljhatalmú" minisztérium liquidálása után a szlovákok kormánytámogató politikájának egyetlen és éretlen gyümölcse a bizonytalan ideig tartó tiszta bürokratizmus és az ezzel karöltve jaró teljes centralizáció. A javaslat azonban mindezt figyelembe nem veszi, Szlovenszkót és Ruszinszkót leki- csinyli, közömbösen mellőzi, tényleg csak a „kísérleti nyúl" szánalmas és komikus szerepére kárhoztatja, természetes tehát, hogy az országos keresztényszocialista párt nevében, amely párt kezdettől fogva, mindenütt és mindenkor Szlovenszkó és Ruszinszkó igazi, teljes autonómiáját vallotta és vallja programjának, ez elbánás ellen tiltakozom és a javs-siate* %zér* nem* fogadom e1 3 Üzemünk legnagyobb bÜSZkClés sokéves munkásságunk tíÍCSÖSfi{J8Í a világhirü motorüzemre berendezett üszfifő ciiplofépsínlf. tora—- —Magveszteség nélkül dolgoznak, tisztítanak "08 szor*'“ WICHTERLE & KOVÁREK R.-T. PROSSNITZ
