Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-22 / 142. (1769.) szám
1928 junius 22, péntek. T>RA:<aiA^GÍ!ARHTRI.Ar» Schneller Márton > elsodort életének kilenc kálvária-állomása ... v - * , * • • Tizenkétéves korától huszonegyeves koráig börtön, toloncház, határok között vergődött a hontalanság mártírja — Segítség! SOS! Prága, junius 21. Esztendők óta Írunk a ‘ hontalanok keserű sorsáról, köteteket tölte- nének meg azok a cikkek, amelyekben égbekiáltó eseteket soroltunk fel, amelyekben fappelláltunk humanizmusra, méltányosságra, irgalomra, mindez falra hányt borsó volt. A hontalanság átkával megverteknek kegyetlen sorsa csak nem enyhült semmiben sem, ma is éipen olyan vigasztalan és kilátástalan, ■mint évekkel ezelőtt. Közben nemzetközi szervezetek tanulmányozzák az európai békének és konszolidációnak kérdéseit, tekintélyes és komoly tudósok, meg publicisták járják végig Középeurópa államait, hogy .megismerjék az uj viszonyokat és tanácsokkal szolgáljanak az emberiség sorsának megjavítására, de a hontalanok érdekében még egyetlen komoly kezdeményező lépés nem történt. Közben az a halvány reménysugár is kialudt, ímely annak a hírnek nyomában áradt szét i hontalanok fekete éjszakájában, hogy a lépszövetség legközelebb érvényes utlevele- cet állittot ki a hontalanok részére, amelyek artózkodási engedélyt biztosítanak tulajdo- íosuknak. Nem történt semmi sem ebben az rányban, közben emberéletek roppannak össze, cin és keserűség halmozódik fel a lelkekben ;s a civilizáció meg a kultúra legnagyobb szégyenére értelmes emberek a kivert ku- yák sorsára kerülnek. A keserűség fojtogatja a lelkünket, ha inra gondolunk, hogy a modern ikultn rá liánokban a társadalom ellenségeinek, a gyilkosoknak, betörőknek, sikkasztőknak megvan t hajlékuk, hol fejüket nyugvóra hajtják, 1 rlelmezésüikről államköllségen gondoskodnak, vándoroigánvok részére igazolványokat állítanak ki, Amerikában érző szivü hölgyek a kóbor kutyák otthonára tesznek nagy alapítványokat, de a kóbor embereknek, a hontalanoknak a sorsa még nem rázta fel a világ lelki- ismeretét. jyengék vagyunk ahhoz, hogy segítsünk a szerencsétlenek ezrein és tízezrein. Mi csak .'Egyszerűen regisztrálunk, írjuk a szomorú krónikát, amelynek lapjai egykor a jövő iör- , énefirója számára rémesebb olvasmányt fog- ( •rak szolgáltatni,. mint Rogeriu? mesternek a } atárjárás utáni időkről írott Carmen mise- ( abile-je. A krónikás kötelességének teszünk ( nőst eleget, amikor minden hozzáadás nél- ;ül ismertetjük Schneller Márton hontalan luszonegyéves gyermekember kálváriáját. Kis gyermek volt akkor még Schneller 1 íárton, amikor szülei a jelenlegi Magyaron- 1 rág területéről Pozsony városába költöztek. I Vkkor még Pozsony Magyarországhoz tartó- ott, az átköltözködésnek és letelepülésnek 2 lem volt semmi akadálya. Tizenhat éven át | ilt Schneller Pozsonyban. Amikor édesanyja 1 neghalt és az anyagilag tönkremet apa a s iatal gyerek tartásáról nem tudott gondos- Sadni, akkor a fiú maga akarta megkeresni T [ kenyerét, belépett tanoncnak egy textilke- :eskedésbe, Szorgalmasan dolgozott, amig munkája volt. Elkövetkeztek azonban a munkanélküliség, a nyomor és a szenvedés kese- ■ü órái. Márton Trencsénbe vetődött el, de - tajtékhoz nem jutott. Egy este hol tifáradt an D 'Zenderedett el a városi park egyik padjában, r losza az éber rendőr {elköltötte és bevitte t( íz őrszobába. A trencséni rendőrség illetőségi n . aelyére, Pozsonyba akarta toloncolni, Pozsony város azonban kijelentette, hogy ® Schneller Márton nem pozsonyi ilíetősé- h gii, mert édesapja nem szerzett csehszlo- s vák állampolgárságot. Hónapokig tartott, amig ezt a tényt megállapították. Addig Schneller Márton betegen, gondozatlanul, csaknem teljesen kiéhezve feküdt. a rendőrségi fogház egy fapriccsén és ^ várta, amig szabadon engedik. Egy napon | azután, mint „alkalmatlan idegent" kiutasi- , tolták és a magyar határra toloncolták. Schneller Márton elérkezett' k a kálvária második állomására. A magyar határőrség megtagadta átvételét azzal az indokolással, hogy édesatyja magyar állampolgárságát a törvények értelmében elvesztette, amennyiben harminc esztendeje nem tartózkodik a magyar állam jelenlegi területén. A ^ szerencsétlen gyerek 1924. egyik rideg téli éj- ^ szákáján ott áll a határon, Csehszlovákiából *, kiutasították, Magyarországon nem fogadják be. Mi tevő legyen? Visszafordul abba a városba. ahol gyermekkorát töltötte. A harmadik állomás ... h Pozsonyban egy rendőrnek feltűnik az n utcán • kóborgó, beteges kméSjésü, rosszul1- ö3r d tözött gyerek. Igazoltatja. írásai természetesen nincsenek rendben. Újból fogságra vetik tiltott határátlépés miatt, büntetésének kitöltése után pedig megint kiviszik a határra. Ez alkalommal Ausztria határára. Ehhez az államhoz aztán igazán semmi köze nem volt Schneller Mártonnak. Negyedik állomás ... A halálra kimerült, szerencsétlen gyerekember alig vonszolja fáradt testét Bécsig. Ott csak néhány napot van szabadon, letartóztatják és hónapokat tölt fogházban. Azután kiutasítják és az osztrák csendőrök visszahozzák a csehszlovák határra. Csehországban állás után néz. A jóindulatú, kegyetlen sorsú gyermek végzetén megesik egy jóindulatú ember szive. Otthont és alkalmazást talál. De szerencséje csak néhány hétig tart. ötödik állomás ... A rendőrségi jelentkezéssel baj van. követelik tőle az illetőségi bizonyítvány előmu- tatását, különben állásában nem maradhat meg. Ilyen igazolványa nincs. A rendőrség nem tűri tovább a városban, ismét kezébe veheti a vándorbotot. Hatodik állomás... Most a végső szükség hajtja. Nem eszik napokon át. Fiatal, beteges teste nem bírja már a nélkülözést. Lop, hogy kenyeret vehessen magának. Bíróság elé kerül. Elitélik. Hat hónapi börtönbüntetését kitölti és most újból az osztrák határra toloncolják. Amikor vissza akar fordulná, a szuronyos csendőrök ebben megakadályozzák. Hetedik állomás ... Kerülő utakon Magyarországra szökik. Nem bujkálhat sokáig, felfedezik, visszatolon- colják Szlovenszkóra. Racic — politikai kalandor (Eleje az í. és 2, oldalon) Re%rád. , unius 21. A horvát lapok a merénylő Racdc képviselő muftijával és egyéniségével hoez- szan foglalkoznak és a képviselőt politikai spekulánsnak nevezik, aki mandátumát és parlamenti szereplését vagyonszerzéarte használta tel. Koncessziókat. fakitermelési engedélyeket szerzett, amelyek vagyonhoz juttatták. Racic képviselő — írják a lapok — unintelligens és jcllcimteten ember. Belgrád, junius 21. A fővárosban élő montenegrói egyetemi hallgatók tegnapi értekezletükön hiatározaítoí hoztak, amelyben honfitársuk, Raeic képviselő tettét, a legmélyebben elítélik és kijelentik, hogy Racic nem veit a nép igazi képviselője, hanem csak egy montenegrói politikai párt ügynöke. Amit" tett, közönséges bűncselekmény, amelytől iszonyattal fordulnak el. Működik a cenzúra Horvátországban Belgrád, junius 21. A szkupstinai véres esemény politikai horderejének megfelelően az egész jugoszláv sajtó oldalszámra foglalkozik a merénylettel, de mig a kormány nem gördít akadályt az elé, hogy a szerb lapok bármüyen éles formában is véleményt nyilvánítsanak, addig a cenzúra vörös ceruzája ugyancsak dolgozik Horvátországban, ahol a kormány exponensei minden lehetőt elkövetnek, hogy a lakosság amugyis felfokozott izgalmát legális mederben tartsák. A kormány felhívta a sajtót, hogy a merényletet ne aknázza ki túlságosan és ne járuljon hozzá, hogy a külföldön a szkupstinában történt vérengzés rossz benyomást keltsen. Az egyéni bűncselekmény ki- szinezésével csak az állam és lakói összességének árthatna. A kormány még ezt a felhívást sem tartotta elegendőnek és a horvát lapokat tegnap erősen megcenzuráz- ták. Az Eszéken megjelenő Horvatski List például egyetlen szóval sem emlékezhetett meg a merényletről. A szerb lápok első helyen a kormány hivatalos nyilatkozatait hozzák, amelyekben a kormány reményének ad kifejezést, hogy a szkupstinában történt véres esemény, bármily tragikus és sajnálatos, nem von maga után politikai komplikációkat. Ezzel a nyilatkozattal a kormány rácáfol a lemndásáról terjesztett hírekre és hozzáteszi, hogy a történtekért sem a kormány, sem a szkup- stina elnökségét felelősség nem terheli. Arról sincs sző, hogy a kormány demokrata miniszterei beadják lemondásukat. • egyetlen megnyugtató mome>njtum*n>a!k azt tartják, hogy a kormány nwgőrSsflte hidegvérét A szíkup- sfiinaá tragédiáiban azonban olyan belső háborúság visszatükröződését látják, aimieiy koimkdy aggodalmát kelthet Jugoszlávia jövőjét illetően. Semlmi- (képp sem lehet előnyös, ha Jugoszlávia szomszédai belső lázaktól voaagló niagyibeteg országgal állanak szemben. Ilyen értelemben ir a Petit Párisién és az Ouvre is, amely emlékeztet a Ferenc Ferdinámd elleni merényletre, végül mégis úgy láltja, hogy Racic képviselő vérengzés ének nem lehetnek nemzetközi következményei. Visszhang Budapesten Budapest, junius 21. (’Budiapéefí szerkeezlKfeé- günk tele'fonj'elen'fcéee.) A budapesti reggeli lapok kivétel nélkül Vezércikkben foglalkoznak a szkup- stináiban történt véres gyilkossággal. Egyöntetűen megállapítják, hogy a revolver lövések aligha vannak összhangban Sándor királynak legutóbb a Maiimban megjelent nyilatkozatával, amelyben a Nyolcadik állomás ... Szlovenszkón újból letartóztatják, hónapok múlva szabadlábra helyezik, Prágába jut, ahol a hajléktalanok menedékén keres éjjeli szállást. Kilencedik állomás ... Már az első éjszaka razzia van, felfedezik. letartóztatják és hónapokat tölt el a Fis- pankán, a prágai toloncállomáson. Egészségi állapota azonban annyira rosszra fordul, hogy végül is szabadlábra helyezik. Azonban szigorú utasítást kap, hogy négy napon belül hagyja el a csehszlovák köztársaság területét. Hová? Hát újból elölről kezdődjék és megismétlődjék az aborzalmas játék, amelyet négy esztendeje űznek ezzel a szerencsétlen áldozattal? Azért, mert Schneller apja magyar állampolgárságát elvesztette és csehszlovák állampolgárságot nem tudott szerezni, a szerencsétlen gyermekembernek egész életét börtönben és toloncházakban kell töltenie? Hiszen ez a rettenetes sors hajszolta az intelligens, jóindulatú gyereket a lopásba is, nincs irgalom a számára? Csak egy mentsége lehet, az öngyilkosság, vagy tényleg csak az'az egy sors van számára előírva, hogy az ut árkában forduljon fel, mint a kóbor kutya? Egy fillére, de még csak tisztességes ruhadarabja sincs. A toloncházban ingét odaadta egy darab kenyéréért, kalapját egy zsemlyéért, Írásait elszedték a csendőrök. Mit tegyen? Európa sorsának intézői, konszolidációt, lelkek leszerelését hirdető államférfiak, diplomaták, nagyurak, mi történjék Schneller Mártonnal és tízezernyi osztálytársával? király kijelentette, hogy Jugoszláviában kisebbségek nem léteznek és csak egységes jugoszláv nemzet van. A Pesti Napló szerint Horvátország Jugoszlávia megalakulása óta forrong és a szakadék állandóan növekedett a horvát és a szerb nép között A horvátok nem igen fogják elfelejteni a szerbeknek a tegnapi napot. A Magyarság Belgrádi csendélet ciánén vezércikke zik és többek között ezeket Írja: A hatalmas, parádés tüntetésnek készült bukaresti konferenciát egy revol/verdörre- nés zavarta meg. Tiz év óta sem tudták a hordátokat balkanizálníi, akikkel most radikálisan bántak el. A Pesti Hírlap megjegyzi, hogy a gyilkosság a levegőben lógott, hiszen tegnapelőtt kiált attak a szkupstinában Radicsék felé: Itt Vérnek kell folyni! A szerb sajtóban nyíltan izgattak a merényietekre, Rádiós szerint maga Markovics miniszter Most ez bekövetkezett. A Budapesti Hírlap megállapítja, hogy a merénylet nem egyéni tett, hanem egy eszme ellen irányult. Furcsa, hogy a többség egyik tagija lőtt a kisebbségre, dl*. teára, hogy a hatalom a kezükben van.. Ez bázonyitja- a hatalom labilitását. Ott . nincs nemzeti egység, ahol fegyeveresen mennek egymásnak a testvér- népek képviselői. A Nemzeti Újság szerint az események fennen hirdetik Horvátország önálló életre való jogosultságát és magasabb kultúráját. Bankot akart alapítani, de csak a kauciósikkasztásig jutott e! az érsekujvári álbankár Sorsjegyesalások és kauciószédelgés terén fejtette ki közgazdasági tevékenységét Hubacsek Ferenc — Közgazdasági érdemeit kéthavi fogházzal honorálta a bíróság Egyéni akció Belgrád, junius 21. A belgrádi sajtó egyhangúlag a legélesebben elitéli Racsic tettét. A radikális párt lapja, a Samouprava azt írja, hogy a képviselő cselekedete borzalmas és megvetésre- méltó, de nem tekinthető másnak, mint egy fékevesztett, vad ember egyéni akciójának. A zágrábi lapok kiemelik, hogy Racsic merénylete nem a szerbek támadása a horvátok ellen, hanem egy gonosztevő egyéni elhatározásából ered. A lapok megállapítják azt is, hogy éppen, mert egyéni akció volt a merénylet, a zágrábbi tüntetések éle nem irányult a szerb nemzet ellen, hanem a kifakadások javarészt a kormánynak szóltak. Megdöbbenés Párlsban Párás, junius 21. A szkupstinában történt halálos vérengzés frameia politikai körökben őszánife megdöbbenést váltoltt ki. A lapok sswkfetlain aggo- datenmwl in**, fiad* J^próseÜo « Nyitr<0, junius 21. (Saját tudósi tónktól.) Több esetben ismertettük Hubacsek Ferenc érsekujvári banküzlettulajdonos viselt dolgait, melyek miatt, mikor már tarthatatlanná vált a helyzete a városban, megszökött és Csehországba tette át működésének székhelyét. Hubacsek különösen sorsjegyeladással foglal kőzett és körmönfont módon a csalások egész sorát követte el a hiszékeny falusiak kárára, akik végül is bűnvádi feljelentést tettek ellene. Mikor már halmazával feküdi ellene a feljelentés és letartóztatása küszöbön állott. Hubacsek megszökött, 'de biztonság okáért magával vitte a banküzlet bélyegzőjét, hogy kínálkozó alkalommal „üzletet“ bonyolíthasson le. Ugyancsak feljelentést tett ellene Rosenthal Miksa, aki kauciósikkasztással vádolta meg. A meglépett Hubacsek ellen időközben körözőlevelet adtak ki és annak alapján Csehországban letartóztatták. Az óvadéksikkasztás ügyét tegnap tárgyalta a nyitrai törvényszék. Hubacsek azzal védekezett, hogy egy morvaországi bank képviseletét vette át Érsekújváron. A bank egy áruraktárat akart ott berendezni és ehhez raktam okra volt szükségük. Újsághirdetésre jelentkezett Rosenthal, akitől 6000 korona kauciói kért. Rosenthal 4800 koronát készpénzben lefizetett és a többiről bankgaranciát adott. Alkalmazta őt, rövidesen azonban BoeetUiyal ki akart lépni és visszakövetelte a kauciót, amit ő csak a -,]felmondási idő“ lejárta után akart kifizetni. Rosenthal súlyosan terhelő vallomásában elmondotta, hogy a kaucó lefizetése után azonnal informálódott és mivel az információk kedvezőtlenek voltak, visszakérte a pénzt azzal, hogy neon reflektál az állásra. Hubacsek azonban azt mondotta neki, hogy a pénzt már beküldte a banknak. A postán ezzel szemben megtudta, hogy Hubacsek senki részére nem küldött pénzt. Hetek múltával végre Hubacsek visszafizette a kaució egy részét, a többivel azonban adós maradt. A biróság a tanúvallomás alapján megállapította Hubacsek bűnösségét és tekintve büntetlen előéletét, kéthavi fogházra ítélte feltételesen. Ennek dacára elrendelték további fogvatar- tását, meit az iratokból kitűnt, hogy számos más csalási ügye vár tárgyalásra. Hubacsek tehát a fogházban fogja bevárni ügyének elintézését. Az ítélet ellen Hubacsek fellebbezett T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! " Magyar, német, osztrák, olasz és jngoszláv vízumok megszerzése, illetve útlevelek meghosszabbítása végett mél- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- lava, G r ö s z 1 i u g-u. 86. I. finnre beküldeni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: “Praha, IL, Pánsbá 12. III. eszközli.____7
