Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-02 / 126. (1753.) szám

1928 innia* 2, szombat lotía, amikor Klein gálszécsi tanú azt mon­dotta németül Braunné gálszécsi tanúnak, hogy azért vallott, mert úgy sem kell rá meg­esküdni. Az elnök behivatja Kovácsnál, megkér­dezi tőle, hogy tud-e németül és kiderül, hogy kukkot sem ért németül és nem igaz az egész dologból egy szó sem. Utána Schlies Istvánt hallgatják ki, aki valamikor udvarolt Hamar Veronikának, de később otthagyta őt. A lényegtelen vallomás után a teremben zaj támad. Egy Hornyákné nevű gálszécsi asszony rászól Handlovics Má­riára, mire az elnök Hornyáknét teremőrök­kel vezetteti ki. Kászonyi védő bejelenti, hogy Handlo­vics Máriát tegnap rajtacsipte, amint szobájá­ban Nagy Béla ügyvédi írnok kabátja zsebé­ben turkált. Handlovics Mária nagy felháborodással jelenti ki, hogy csak a monogramot nézte. Ezután könnyezve mondja, hogy rettenetes hajsza folyik ellene és már az élete sincsen biztonságban. A délutáni tárgyaláson iratokat olvasnak fel. Majd felolvasták Hamar János, Hamar .Veronika fivérének vallomását. Kászonyi védő megállapítja, hogy Hand­lovics Mária vallomása a vizsgálóbíró előtt és a főtárgyaláson tét vallomása között lényeges eltérés van és pedig abban az értelemben, hogy a vizsgálóbíró előtt azt mondotta, hogy a gyilkosság után tejet hozott egy Weiss- né nevű gálszécsi kereskedőtől s akkor látta volna, amint Havrilla a szobában a fehérnemű között turkál. A főtárgyalá­son tett vallomásában pedig azt mondotta, hogy csak akart tejet hozni, de ez nem sikerült neki. A védő kéri ennek megállapítását a szavahi­hetőség szempontjából. A védő ezután különböző indítványokat tesz bizonyítás kiegészítésére. Ezután kihallgatták Dévai Ármin dr. gál- szécsí ügyvédeket, aki Handlovics Máriáról, a koronatanúról tett vallomást. A cselédlány ugyanis ez időben nála szolgált s vallomása szerint megbízható lány volt. Lapunk zártakor a tárgyalás tart. A bi­zonyítási eljárás csak késő "este fejeződik be s ítélet a késő esti órákban várható. Megszüntetik a beregszászi törvényszéket Beregszász és vidéke demonstrációs népgyüiésen tfifakozik a megszüntetés ellen Beregszász, juniius 1. (Saját tudóedtentotóil.) A kassai tábláiéi szivár­gott ki a húr, hogy a beregszászi törvényszékeit megszüntetik s áitheiyezíi'k Ungvárira. A kataiazitiro- fái'is hír Mötüzkiéaii terjedt el a váróéban és a la­kosság körében nagy elkeseredést váltott ki, mert ha a törvényszéket tényleg megszüntetnék, úgy az amaigyis sanyarú helyzetban tevő város, amelyet faluvá degradáltak, a tönk széfléine jut. A törvényszék épületében — hdr szerint — az adóhivatalt és esetleg a rendőrséget helyezik el. A tegnapi nap folyamán méréseket eszközöltek már a törvényszék épületében enr evon atkozó! ag. A beregszászi törvényszék megszüntetését kapcsolatiba hozzák az igazságügyi körletek átszer­vezésével. Ugyanis a köziigazgatási reformmal egyidejűleg átszervezik az igazságügyi körleteiket is. Az átszervezést úgy fogják megcsinálná, hogy Szlovénézkón csak egy Ítélőtábla és pedig a pozsonyi fog működni. A járátöbinósáig hatás­körét pedig a most készülő polgári perrend­tartás tervezete abból a ©álból, hogy az egyes bíráskodásnak nagyobb teret nyújtson, ki­szélesíti. * * A járásbíróság hatáskörének növelésével Be­regszász nagyobb vidéket kap és ezzel akarják kártalanítani a törvényszék megszüntetéséért. Beregszász kereskedő- és iparostársadalma nagy megmozdulásra határozta el maigát a törvény­szék megtartása érdekében. Demonstrációs mép- gyütésen fog tiltakozni Beregszász és vidéke a törvényszék megszüntetése ellen. A tiltakozó nép- gyülésen rá fognak mutatni arra, hogy a szeren­csés helyen fekvő és kitűnő vasúti összeköttetés­sel rendelkező Beregszász á legalkalmasabb tör­vényszéki székhelyül. Rá fognak ' mutatni .arra, hogy a törvényszék megszüntetése nemcsak az ügy­védeket, hanem Beregszász iparát és kereske­delmét is tönkreteszi. A beregszászi lakosság az állammal szemben min­dig tekjesitette kötelességét és ezért nem érdemli meg ezt a bánásmódot, 'amelyben részesítik. A zsupárnáinst elvitték, faluvá degradálták és most egyetlen számottevő hivatalát akarják megszüntetni, amely némileg segített a súlyos gazdasági válsággal küzdő lakosságán. A népgyüiiés rá fog mutatni arra, hogy a járásbí­róság hatáskörének emelése által Beregszászhoz csatolt vidék, amivel kártalanítani vélik a 'törvény­szék megszűntet'óséért, nem sokat használ Bereg­szász forgalmának, iparának és kereskedelmének. Zendülés a Fokvárosban a délafrikai zászló miatt Fokváros, junius 1. A városkában teg­nap véres lefolyású tüntetések folytak le a Délafrikai Unió nemzeti zászlói miatt. A benszülött lakosság és az angolok között számtalan összetűzés támadt, amelyek során sok néger és tizenhárom rendőr megsebe­sült, Kilencven tüntetőt letartóztattak. Besztercebánya magyar közln- séis bojkoltálla a városi mozgóképszínházat Besztercebánya, junius 1. Egy belügymiinlszíteri rendelkezés szerint Besztercebányán a magyar mozilátogató közönség a lakoisság számaránya alap­ján joggal igényelheti a mozivásznon a magyar­nyelvű föliratok alkalmazását. A mioizgósziribáz bér­lője azonban megtagadta a közönség eme óhia/jámjalk teljesítését, mire a magyar közönség azzal vála­szolt, hogy nap-nap után távtoötairttja magáit az elő­adásoktól. Értesülésünk szerint a bojkott mindad­dig eltart, amiig a szlováknyolvü fölirfaitotk mellé a •magyar fölinaitok is föl nem kerülnek. Talán az üres ülőhelyek megértetik a mózituilaijdobiössiali, hogy a mozgóképszinlháznak éppúgy szüksége van a közönségre, mint megfordítva. Legújabb közgazdasági A Magyar ÁiIíaílátnoB Takarékpénztár VészVétny- tőkefelemeíése. Budapestről jeliewtlik: A Magyar 'Általános Takarékpénztár rendkívüli közgyűlése Horváth Lápét dr. vezérigazgató elnöklete alatt el­határozta, hogy a társaság alaptőkéjét 160 ezeir da­rab ülj, ötven pengő névértékű részvény kilbocsá- #ása utján feleméM. Az uj részvényekből 80 ezer darabot a régi részvényen; ekuek ajánlanak fel oly- képp, hogy minden darab régi, ötvempengős név­értékű részvény egy darab uj 50 pengős névértékű részvény átvételére jogosít. Az nj részvények kibo­csátási ára 88 pengő 50 Műér. Az elővételi jog 1928 junius 2-tól juniuB 11 dg gyakorolható Budapesten a Magyar Általános Takarékpénztár főpénztárában délután 3—5 óra között, Bécsiben az Allgemeiue östeoveiohiisohe Bodenoredit anstaílít pénztárámól és Triesztben a Trieszti Általános Biztosító Társulat és a Banca Comtmeroiaöa pénztáránál. A további nyo'kvanezer darab részvényt, úgyszintén mindazo­kat a részvényeket, amelyeket a régi részvényesek nem veszniek át, a J. F. W. Seligmann & Oo. new- yorki cég veszi meg ugyanolyan áron. és feltételek mellett, minit ahogy az utj részvényeket a régi rész­vényesek kapják, mégis azzal a különbséggé], hogy a Seliigmann-óéggel létesített megállapodás bizto- eiibja, hogy a megvett magyar részvények öt évig forgalomba nem kerülhetnek. A közgyűlés Végül beválasztotta az igazgatóságba Hoheníöhe Filling- fürs't Alfréd herceget, a J. F. W. Seligmann & Co. európai képviselőjéül. A tőkeemelés keresztülvi­tele után a tateanékipénettár alaptőkéje több, mint 33 millió pengőre fog nigpi. Repülőgépen Egon Erwin Kisek, a száguldó riporter, darabjai öngyilkos hősnőjének temetésére A legnagyobb riporter Prágából indult el sikerei útjára — Kisek pattantotta ki annakidején a Redl-afiért is — Talpraesett anekdották Kisek újságírói működéséről Prága, junius 1. Egy tragikus esemény alkal­mával az elmúlt napokban ismét feltűnt Prágában egy réglátott, világhírre emelkedett férfi jelleg­zetes alakja. Egon Erwin Kischt, a „Rasender Reporter“ ez az ember, aki valamikor Prágából indult el s befutott a legnagyobb riporterek so­rába. Nincs még egy olyan újságíró Európában, sem Amerikában, — az egy Hollitscheren kívül, aki azonban magasabb, irodalmibb szempontok alapján írja meg úti- és életélményeit, — mint Egon Erwin Kisch. Már évek óta csak repülőgépen utazik, hiva­tásához ezt az egy közlekedési eszközt ta­lálja méltónak s igy esik meg, hogy egyik nap még Moszkva urait interjúvolja, másnap már Berlinben ül, a Romanisches Cafeé-ban, ahol szájtátva hallgatják pompás zamattal előadott kalandjait. Prágában Xena Longenovának, a néhány nappal ezelőtt tragikus véget ért kiváló színész­nőnek a temetése hozta el. Berlinből érkezett repülőgépen s egyenesen a temetésre sietett. Longenovához, aki a legmarkánsabb prágai szí­nésznő volt, régi barátság szálai fűzték. Kisch prágai tárgyú színdarabjai, amelyek szüzséjét hol a prágai fertőből, hol pedig a legszomorubb pro­letáréletből merítette, cseh fordításban is óriási sikert arattak. A siker oroszlánrésze azonban Longenovát, ezt a tüneményes tehetségű színész­nőt illette. Szegény Longenová, állás, szerződés, sőt kilátás nélkül bolyongott az utóbbi hónapok­ban Prágában, senki sem tudta megérteni, hogy ekkora te­hetséget Prága parlagon hevertet, de senki sem tett kísérletet arra, hogy Longenovát álláshoz juttassa. A szerencsétlen asszony néhány nappal ezelőtt, amikor feladta az utat a csillagok felé, még egy­szer engedelmességre parancsolta morfium és ko- kain-ette testét és levetette magát két emeletnyi magasságból a mélységbe, ahol összezúzott tagok­kal, véresen terült el a cseh színjátszás egyik kihunyt csillaga. Kisch ennek az asszonynak a temetésére jött el Prágába és őszinte, nagy könnyeket sirt a derékban kettétörött élet' elmúlása felett, mert ő tudta leginkább, hogy mennyi talentum rejtő­zött ebben az összezúzott, asszonyi porhüvelyben. Alig néhány óráig maradt csak Prágában a szá­guldó riporter s azután mintha menekült volna egykori elindulása, első sikerei színhelyéről. Itt Prágában aratta első riporteri sikereit ez a nagyszerű újságíró s mindjárt a kezdet nem volt kisméretű teljesítmény. Kisch volt az első, aki annakidején tudomást szerzett Red! ezredes árulásáról s valóságos ördögi ügyességgel hozla nyilvánosságra a ha­tóságok által kínosan titkolt figyet. Kisch ugyanis, aki az első prágai futballisták kö­zé tartozott s mint diák egy kültelki utcai csa­patnak volt játékosa, később is szenvedélyes sze­retettel tartott ki klubcsapata mellett s mint új­ságíró is javában futballozott. Egy nap az egyik játékos, egy lakatossegéd, későn érkezett meg a pályára és Kisch felelősségre vonta a késés miatt. A lakatossegéd elmondta, hogy hivatalos felszólí­tásra el kellett mennie Red], ezredes hivatali szo­bájába és alkulocsal fel kellett nyitnia az ezre- • des főparancsnoksági irodájának minden asztal­fiókját, hogy azután a hivatalos bizottság meg­kezdhesse kutató munkáját. Akkor már néhányan tudtak Redl ezredes árulásáról, de nem volt szabad a dologról Írni. De • a Kisch-kvalitásu újságírónak semmi sem lehe­tetlen. Oly módon pattantotta ki a titkot, hogy azt mindenki megtudhatta és a hivatalok sem lép­hettek közbe. Megirt egy áldemintit csürt-csavart hi-atalos stílusban s ebben megcáfolta a Redl ezredes „állítólagos öngyilkosságáról elterjedt híreket, amelyek min­den alapot nélkülöznek s csak annyi felel meg a valóságnak, hogy az ezredes lakását hivatalos bi­zottság vizsgálta felül, de hazaárulásról és kém­kedésről szó sem lehet". Ez éppen elegendő volt ahhoz, hogy az eset­ről a legszélesebb nyilvánosság tudomást szerez­zen. Hivatalos körökben óriási meglepetést kel­tett a hir, de Kisch jól számított, a hatóságok meg sem mertek mukkanni. A közigazgatósági hatóságok ugyanis azt hit­ték, hogy a dementi a katonai hivataloktól származik, ezek pedig azért nem mertek köz­belépni, mert abban a hiedelemben voltak, hogy a dementit a polgári hatóságok adták ki. Kisch trükkje bombaként hatott. A látszat meg­őrzése kedvéért ünnepi rekviemet akartak ren­dezni Redl ezredesért, de ezt most hirtelenében lemondták. Ferenc Ferdinánd is csak ekkor érte­sült Redl árulásáról. A bécsi parlamentben pe­dig már benyújtották az első sürgős interpelláció­kat. Mindez Kisch futballszenvedélyének volt a következménye. Kischről számos anekdota kering. Egy alka? lommal lapja kiküldte a csehországi Brüxbe, ahol valami bányaszerencsétlenség történt. Kisch több oldal hosszúságban irta meg, cik­két s táviratilag akarta feladni Prágába. A szolgálatot teljesítő távirdahivatalnok azonban nem akarta elfogadni a táviratot azzal az indoko­lással, hogy tiz perc múlva vége van a hivatalos időnek s legfeljebb husszavas táviratot vehet át. Kisch szó nélkül vett elő egy másik távirati blankettát s a következő táviratot szövegezte meg: „Kereskedelmi miniszter, Becs. Brüx távirda- hivatala lustaságból nem akar továbbítani egy fontos gazdaságpolitikai hirt. Kérek intézke­dést. Kisch riporteri" A hivatalnok átolvasta* ezt a másik táviratot, az­után sietve nyúlt az első után. „Tudja mit, inkább a hosszabb táviratot küldjük el." Egy másik anekdóta Thun herceg miniszter- elnökkel kapcsolatos. Kisch prágai barátjai több­nyire bohémek voltak, földönfutók, forradalmá­rok, sőt külvárosi, gyanús alakok. Állandóan Kisch lakásában találkoztak, Kisch anyjának örök bosz- szuságára. Egy nap Prágába érkezett Thun her­ceg akkori miniszterelnök. Kisch meginterjúvolta s mikor már elment, a miniszterelnöknek eszébe jutott valami, amit. az interjúban helyre szeretett volna igazítani. Ezért telefonon fölhívta Kisch lakását: „Itt Thun herceg miniszterelnök." „Nagyon jó" — felelte Kisch anyja — „maga épp oly miniszterelnök s épp oly herceg, mint azok a többiek, akik Egonnal érintkezni szoktak." Nem érdektelen az sem, hogy miért fejeződött bő oly gyorsan s minden átmenet nélkül Kisch hadi­tudósítói pályafutása. A világháború kitörésekor Kisch elkerült a sajtófőhadiszállásra, onnan tudó­sította lapját. Egy nap szabadságra ment egy van Royen nevű holland újságíró s megkérte Kischt, hogy távollétében helyettesítse. Abban az időben érkezett meg a sajtófőhadiszállásra Frigyes fő­herceg hadseregfőparancsnok is és ismerkedési estélyt rendezett az újságírók számára. Midőn Kisch bemutatkozására került a sor, ez a követ­kező szavakkal hajolt meg a főherceg előtt.: „Egon Erwin Kisch a Nicuwc Rotterdammsche Courant-fó!“ Mire a fűherceg udvariasan vá­laszolta: ..Ah, ismerem az ön hazáját!" „Én nem!" — válaszolta Kisch és másnap már el kellett hagyni a sajtófőhadiszállást. Egy másik alkalommal pedig, még a háború előtt saját lapját is megtréfálta a jóhumoru újságíró egy elmaradt előleg miatt. Kischt ugyanis kiküldték Trautenauba, hogy egy fontos pótválasztásról a helyszínéről számoljon be. Kisch az elutazás előtt száz korona előleget kért, de minden ékesszólás ellenére is csak tizenötöt kapott. Sunyi képpel tá­vozott el a tizenöt koronával a zsebében Trau­tenauba. Másnap a következő távirati tudósítás érke­zett Kischről: „A traute-.aui kerület mai pótválasztása óriási meglepetést keltett, mert huszonkilenc szavazattal... itt végződik az előleg. — Kisch." Legközelebb már leszűrve a tanulságot, annyi elő­leggel küldték ki Kischt riportázsra, amennyit kért. fl tengerbe süllyesztik a megmaradt foszgéngáz- tartályohat Hamburg, junius 1. A rendőrség a Ster- zenberg gyártelepen történt robbanási sze­rencsétlenség után, amely tudvalevőleg fosz- géngázat szabadított Hamburg vidékére, a gyártelepen szigorú vizsgálatot indított és a napokban eltávolította az utolsó foszgéngáz- tartalmu tankokat. A veszedelmes tartályokat egy hajó fedélzetére rakták és kiviszik a ten­gerre, ahei elsülyesztik. Letartóztatták a rozsnyói Szegfű-malom tulajdonosát, akit a maima felgyujtásával vádolnak Kassa, junius 1. (Kassai szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Tegnapelőtt a rozs­nyói §zegfü-malom porrá égett. A malom tel­jes berendezése az épülettel együtt elpusz­tult és csak a szomszédos házakat sikerült megmenteni. A tűz több mint 150 ezer koro­nás kárt okozott. A tűzesetből kifolyólag több letartóztatás történt s igy letartóztatták magát a malomtulajdonost, Szegfű Gézát is. A letartóztatottakat már, Szegfű Géza ki­vételével, aki továbbra is fogva marad, sza­badlábra helyezték. A malom felgyujtásának különös háttere a következő: Szegfű malom­tulajdonos húga megismerkedett Burián rozsnyói polgári ruhás állami rendőrrel és az ismeretségből szerelem lett. A házasságot rö­videsen meg is kötötték, Burián maga is jó­módú ember volt s ezért az esküvő után ott­hagyta állását és betársult a malomba, A' malom üzemét megnagyobbították és a mun­kálatoknál egy kassai szerelő is dolgozott. Ez a kassai szerelő megszöktette a csinos fiatal Buriánnét. Ez az eset mintegy két hónappal ezelőtt történt, amely után néhány nappal' Szegfű kijelentette, hogy Buriánnak semmi köze a malomhoz és fölhívta, hogy azonnal távozzék. Burián a bírósághoz fordult, amely; lefoglalta a malom összes jövedelmét és zár­gondnokot nevezett ki. A zárgondnok a jöve­delmet naponta megosztotta Burián és Szeg­fű között. A nyomozó hatóságok valószínűnek tartják, hogy Szegfű amiatti elkeseredésében, hogy a jövedel­men osztoznia kell, bosszúból felgyújtotta a malmot. Ennek alapján történt a letartóztatas. Nem baj! — Aztán jegyezze meg magának, hogy nálam a konyhaajtó éjszaka zárva van! — Nem baj, nagysága kérem, a vőlegé­nyem tűzoltó; az ablakon is be tud jönnil ^ A próba — Azt mondod, nem rúgtál be. — Azt én anyjuk! — Hiszen állami sem tudsz a lábadon? — Már hogy én, myjukom. — Majd próbára teszlek. Ide húzok egy krétavonalai a szoba közepén, menj rajta egyenesen végig. A férj megáll, az asszony meghúzza, a vonalat, amikor egyszerre csak megszólal az ura: — Csak előbb azt mond meg, fiam, me­lyik vonalon menjek végig a kettő közül, ám# látok? 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom