Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-02 / 126. (1753.) szám
1928 innia* 2, szombat lotía, amikor Klein gálszécsi tanú azt mondotta németül Braunné gálszécsi tanúnak, hogy azért vallott, mert úgy sem kell rá megesküdni. Az elnök behivatja Kovácsnál, megkérdezi tőle, hogy tud-e németül és kiderül, hogy kukkot sem ért németül és nem igaz az egész dologból egy szó sem. Utána Schlies Istvánt hallgatják ki, aki valamikor udvarolt Hamar Veronikának, de később otthagyta őt. A lényegtelen vallomás után a teremben zaj támad. Egy Hornyákné nevű gálszécsi asszony rászól Handlovics Máriára, mire az elnök Hornyáknét teremőrökkel vezetteti ki. Kászonyi védő bejelenti, hogy Handlovics Máriát tegnap rajtacsipte, amint szobájában Nagy Béla ügyvédi írnok kabátja zsebében turkált. Handlovics Mária nagy felháborodással jelenti ki, hogy csak a monogramot nézte. Ezután könnyezve mondja, hogy rettenetes hajsza folyik ellene és már az élete sincsen biztonságban. A délutáni tárgyaláson iratokat olvasnak fel. Majd felolvasták Hamar János, Hamar .Veronika fivérének vallomását. Kászonyi védő megállapítja, hogy Handlovics Mária vallomása a vizsgálóbíró előtt és a főtárgyaláson tét vallomása között lényeges eltérés van és pedig abban az értelemben, hogy a vizsgálóbíró előtt azt mondotta, hogy a gyilkosság után tejet hozott egy Weiss- né nevű gálszécsi kereskedőtől s akkor látta volna, amint Havrilla a szobában a fehérnemű között turkál. A főtárgyaláson tett vallomásában pedig azt mondotta, hogy csak akart tejet hozni, de ez nem sikerült neki. A védő kéri ennek megállapítását a szavahihetőség szempontjából. A védő ezután különböző indítványokat tesz bizonyítás kiegészítésére. Ezután kihallgatták Dévai Ármin dr. gál- szécsí ügyvédeket, aki Handlovics Máriáról, a koronatanúról tett vallomást. A cselédlány ugyanis ez időben nála szolgált s vallomása szerint megbízható lány volt. Lapunk zártakor a tárgyalás tart. A bizonyítási eljárás csak késő "este fejeződik be s ítélet a késő esti órákban várható. Megszüntetik a beregszászi törvényszéket Beregszász és vidéke demonstrációs népgyüiésen tfifakozik a megszüntetés ellen Beregszász, juniius 1. (Saját tudóedtentotóil.) A kassai tábláiéi szivárgott ki a húr, hogy a beregszászi törvényszékeit megszüntetik s áitheiyezíi'k Ungvárira. A kataiazitiro- fái'is hír Mötüzkiéaii terjedt el a váróéban és a lakosság körében nagy elkeseredést váltott ki, mert ha a törvényszéket tényleg megszüntetnék, úgy az amaigyis sanyarú helyzetban tevő város, amelyet faluvá degradáltak, a tönk széfléine jut. A törvényszék épületében — hdr szerint — az adóhivatalt és esetleg a rendőrséget helyezik el. A tegnapi nap folyamán méréseket eszközöltek már a törvényszék épületében enr evon atkozó! ag. A beregszászi törvényszék megszüntetését kapcsolatiba hozzák az igazságügyi körletek átszervezésével. Ugyanis a köziigazgatási reformmal egyidejűleg átszervezik az igazságügyi körleteiket is. Az átszervezést úgy fogják megcsinálná, hogy Szlovénézkón csak egy Ítélőtábla és pedig a pozsonyi fog működni. A járátöbinósáig hatáskörét pedig a most készülő polgári perrendtartás tervezete abból a ©álból, hogy az egyes bíráskodásnak nagyobb teret nyújtson, kiszélesíti. * * A járásbíróság hatáskörének növelésével Beregszász nagyobb vidéket kap és ezzel akarják kártalanítani a törvényszék megszüntetéséért. Beregszász kereskedő- és iparostársadalma nagy megmozdulásra határozta el maigát a törvényszék megtartása érdekében. Demonstrációs mép- gyütésen fog tiltakozni Beregszász és vidéke a törvényszék megszüntetése ellen. A tiltakozó nép- gyülésen rá fognak mutatni arra, hogy a szerencsés helyen fekvő és kitűnő vasúti összeköttetéssel rendelkező Beregszász á legalkalmasabb törvényszéki székhelyül. Rá fognak ' mutatni .arra, hogy a törvényszék megszüntetése nemcsak az ügyvédeket, hanem Beregszász iparát és kereskedelmét is tönkreteszi. A beregszászi lakosság az állammal szemben mindig tekjesitette kötelességét és ezért nem érdemli meg ezt a bánásmódot, 'amelyben részesítik. A zsupárnáinst elvitték, faluvá degradálták és most egyetlen számottevő hivatalát akarják megszüntetni, amely némileg segített a súlyos gazdasági válsággal küzdő lakosságán. A népgyüiiés rá fog mutatni arra, hogy a járásbíróság hatáskörének emelése által Beregszászhoz csatolt vidék, amivel kártalanítani vélik a 'törvényszék megszűntet'óséért, nem sokat használ Beregszász forgalmának, iparának és kereskedelmének. Zendülés a Fokvárosban a délafrikai zászló miatt Fokváros, junius 1. A városkában tegnap véres lefolyású tüntetések folytak le a Délafrikai Unió nemzeti zászlói miatt. A benszülött lakosság és az angolok között számtalan összetűzés támadt, amelyek során sok néger és tizenhárom rendőr megsebesült, Kilencven tüntetőt letartóztattak. Besztercebánya magyar közln- séis bojkoltálla a városi mozgóképszínházat Besztercebánya, junius 1. Egy belügymiinlszíteri rendelkezés szerint Besztercebányán a magyar mozilátogató közönség a lakoisság számaránya alapján joggal igényelheti a mozivásznon a magyarnyelvű föliratok alkalmazását. A mioizgósziribáz bérlője azonban megtagadta a közönség eme óhia/jámjalk teljesítését, mire a magyar közönség azzal válaszolt, hogy nap-nap után távtoötairttja magáit az előadásoktól. Értesülésünk szerint a bojkott mindaddig eltart, amiig a szlováknyolvü fölirfaitotk mellé a •magyar fölinaitok is föl nem kerülnek. Talán az üres ülőhelyek megértetik a mózituilaijdobiössiali, hogy a mozgóképszinlháznak éppúgy szüksége van a közönségre, mint megfordítva. Legújabb közgazdasági A Magyar ÁiIíaílátnoB Takarékpénztár VészVétny- tőkefelemeíése. Budapestről jeliewtlik: A Magyar 'Általános Takarékpénztár rendkívüli közgyűlése Horváth Lápét dr. vezérigazgató elnöklete alatt elhatározta, hogy a társaság alaptőkéjét 160 ezeir darab ülj, ötven pengő névértékű részvény kilbocsá- #ása utján feleméM. Az uj részvényekből 80 ezer darabot a régi részvényen; ekuek ajánlanak fel oly- képp, hogy minden darab régi, ötvempengős névértékű részvény egy darab uj 50 pengős névértékű részvény átvételére jogosít. Az nj részvények kibocsátási ára 88 pengő 50 Műér. Az elővételi jog 1928 junius 2-tól juniuB 11 dg gyakorolható Budapesten a Magyar Általános Takarékpénztár főpénztárában délután 3—5 óra között, Bécsiben az Allgemeiue östeoveiohiisohe Bodenoredit anstaílít pénztárámól és Triesztben a Trieszti Általános Biztosító Társulat és a Banca Comtmeroiaöa pénztáránál. A további nyo'kvanezer darab részvényt, úgyszintén mindazokat a részvényeket, amelyeket a régi részvényesek nem veszniek át, a J. F. W. Seligmann & Oo. new- yorki cég veszi meg ugyanolyan áron. és feltételek mellett, minit ahogy az utj részvényeket a régi részvényesek kapják, mégis azzal a különbséggé], hogy a Seliigmann-óéggel létesített megállapodás bizto- eiibja, hogy a megvett magyar részvények öt évig forgalomba nem kerülhetnek. A közgyűlés Végül beválasztotta az igazgatóságba Hoheníöhe Filling- fürs't Alfréd herceget, a J. F. W. Seligmann & Co. európai képviselőjéül. A tőkeemelés keresztülvitele után a tateanékipénettár alaptőkéje több, mint 33 millió pengőre fog nigpi. Repülőgépen Egon Erwin Kisek, a száguldó riporter, darabjai öngyilkos hősnőjének temetésére A legnagyobb riporter Prágából indult el sikerei útjára — Kisek pattantotta ki annakidején a Redl-afiért is — Talpraesett anekdották Kisek újságírói működéséről Prága, junius 1. Egy tragikus esemény alkalmával az elmúlt napokban ismét feltűnt Prágában egy réglátott, világhírre emelkedett férfi jellegzetes alakja. Egon Erwin Kischt, a „Rasender Reporter“ ez az ember, aki valamikor Prágából indult el s befutott a legnagyobb riporterek sorába. Nincs még egy olyan újságíró Európában, sem Amerikában, — az egy Hollitscheren kívül, aki azonban magasabb, irodalmibb szempontok alapján írja meg úti- és életélményeit, — mint Egon Erwin Kisch. Már évek óta csak repülőgépen utazik, hivatásához ezt az egy közlekedési eszközt találja méltónak s igy esik meg, hogy egyik nap még Moszkva urait interjúvolja, másnap már Berlinben ül, a Romanisches Cafeé-ban, ahol szájtátva hallgatják pompás zamattal előadott kalandjait. Prágában Xena Longenovának, a néhány nappal ezelőtt tragikus véget ért kiváló színésznőnek a temetése hozta el. Berlinből érkezett repülőgépen s egyenesen a temetésre sietett. Longenovához, aki a legmarkánsabb prágai színésznő volt, régi barátság szálai fűzték. Kisch prágai tárgyú színdarabjai, amelyek szüzséjét hol a prágai fertőből, hol pedig a legszomorubb proletáréletből merítette, cseh fordításban is óriási sikert arattak. A siker oroszlánrésze azonban Longenovát, ezt a tüneményes tehetségű színésznőt illette. Szegény Longenová, állás, szerződés, sőt kilátás nélkül bolyongott az utóbbi hónapokban Prágában, senki sem tudta megérteni, hogy ekkora tehetséget Prága parlagon hevertet, de senki sem tett kísérletet arra, hogy Longenovát álláshoz juttassa. A szerencsétlen asszony néhány nappal ezelőtt, amikor feladta az utat a csillagok felé, még egyszer engedelmességre parancsolta morfium és ko- kain-ette testét és levetette magát két emeletnyi magasságból a mélységbe, ahol összezúzott tagokkal, véresen terült el a cseh színjátszás egyik kihunyt csillaga. Kisch ennek az asszonynak a temetésére jött el Prágába és őszinte, nagy könnyeket sirt a derékban kettétörött élet' elmúlása felett, mert ő tudta leginkább, hogy mennyi talentum rejtőzött ebben az összezúzott, asszonyi porhüvelyben. Alig néhány óráig maradt csak Prágában a száguldó riporter s azután mintha menekült volna egykori elindulása, első sikerei színhelyéről. Itt Prágában aratta első riporteri sikereit ez a nagyszerű újságíró s mindjárt a kezdet nem volt kisméretű teljesítmény. Kisch volt az első, aki annakidején tudomást szerzett Red! ezredes árulásáról s valóságos ördögi ügyességgel hozla nyilvánosságra a hatóságok által kínosan titkolt figyet. Kisch ugyanis, aki az első prágai futballisták közé tartozott s mint diák egy kültelki utcai csapatnak volt játékosa, később is szenvedélyes szeretettel tartott ki klubcsapata mellett s mint újságíró is javában futballozott. Egy nap az egyik játékos, egy lakatossegéd, későn érkezett meg a pályára és Kisch felelősségre vonta a késés miatt. A lakatossegéd elmondta, hogy hivatalos felszólításra el kellett mennie Red], ezredes hivatali szobájába és alkulocsal fel kellett nyitnia az ezre- • des főparancsnoksági irodájának minden asztalfiókját, hogy azután a hivatalos bizottság megkezdhesse kutató munkáját. Akkor már néhányan tudtak Redl ezredes árulásáról, de nem volt szabad a dologról Írni. De • a Kisch-kvalitásu újságírónak semmi sem lehetetlen. Oly módon pattantotta ki a titkot, hogy azt mindenki megtudhatta és a hivatalok sem léphettek közbe. Megirt egy áldemintit csürt-csavart hi-atalos stílusban s ebben megcáfolta a Redl ezredes „állítólagos öngyilkosságáról elterjedt híreket, amelyek minden alapot nélkülöznek s csak annyi felel meg a valóságnak, hogy az ezredes lakását hivatalos bizottság vizsgálta felül, de hazaárulásról és kémkedésről szó sem lehet". Ez éppen elegendő volt ahhoz, hogy az esetről a legszélesebb nyilvánosság tudomást szerezzen. Hivatalos körökben óriási meglepetést keltett a hir, de Kisch jól számított, a hatóságok meg sem mertek mukkanni. A közigazgatósági hatóságok ugyanis azt hitték, hogy a dementi a katonai hivataloktól származik, ezek pedig azért nem mertek közbelépni, mert abban a hiedelemben voltak, hogy a dementit a polgári hatóságok adták ki. Kisch trükkje bombaként hatott. A látszat megőrzése kedvéért ünnepi rekviemet akartak rendezni Redl ezredesért, de ezt most hirtelenében lemondták. Ferenc Ferdinánd is csak ekkor értesült Redl árulásáról. A bécsi parlamentben pedig már benyújtották az első sürgős interpellációkat. Mindez Kisch futballszenvedélyének volt a következménye. Kischről számos anekdota kering. Egy alka? lommal lapja kiküldte a csehországi Brüxbe, ahol valami bányaszerencsétlenség történt. Kisch több oldal hosszúságban irta meg, cikkét s táviratilag akarta feladni Prágába. A szolgálatot teljesítő távirdahivatalnok azonban nem akarta elfogadni a táviratot azzal az indokolással, hogy tiz perc múlva vége van a hivatalos időnek s legfeljebb husszavas táviratot vehet át. Kisch szó nélkül vett elő egy másik távirati blankettát s a következő táviratot szövegezte meg: „Kereskedelmi miniszter, Becs. Brüx távirda- hivatala lustaságból nem akar továbbítani egy fontos gazdaságpolitikai hirt. Kérek intézkedést. Kisch riporteri" A hivatalnok átolvasta* ezt a másik táviratot, azután sietve nyúlt az első után. „Tudja mit, inkább a hosszabb táviratot küldjük el." Egy másik anekdóta Thun herceg miniszter- elnökkel kapcsolatos. Kisch prágai barátjai többnyire bohémek voltak, földönfutók, forradalmárok, sőt külvárosi, gyanús alakok. Állandóan Kisch lakásában találkoztak, Kisch anyjának örök bosz- szuságára. Egy nap Prágába érkezett Thun herceg akkori miniszterelnök. Kisch meginterjúvolta s mikor már elment, a miniszterelnöknek eszébe jutott valami, amit. az interjúban helyre szeretett volna igazítani. Ezért telefonon fölhívta Kisch lakását: „Itt Thun herceg miniszterelnök." „Nagyon jó" — felelte Kisch anyja — „maga épp oly miniszterelnök s épp oly herceg, mint azok a többiek, akik Egonnal érintkezni szoktak." Nem érdektelen az sem, hogy miért fejeződött bő oly gyorsan s minden átmenet nélkül Kisch haditudósítói pályafutása. A világháború kitörésekor Kisch elkerült a sajtófőhadiszállásra, onnan tudósította lapját. Egy nap szabadságra ment egy van Royen nevű holland újságíró s megkérte Kischt, hogy távollétében helyettesítse. Abban az időben érkezett meg a sajtófőhadiszállásra Frigyes főherceg hadseregfőparancsnok is és ismerkedési estélyt rendezett az újságírók számára. Midőn Kisch bemutatkozására került a sor, ez a következő szavakkal hajolt meg a főherceg előtt.: „Egon Erwin Kisch a Nicuwc Rotterdammsche Courant-fó!“ Mire a fűherceg udvariasan válaszolta: ..Ah, ismerem az ön hazáját!" „Én nem!" — válaszolta Kisch és másnap már el kellett hagyni a sajtófőhadiszállást. Egy másik alkalommal pedig, még a háború előtt saját lapját is megtréfálta a jóhumoru újságíró egy elmaradt előleg miatt. Kischt ugyanis kiküldték Trautenauba, hogy egy fontos pótválasztásról a helyszínéről számoljon be. Kisch az elutazás előtt száz korona előleget kért, de minden ékesszólás ellenére is csak tizenötöt kapott. Sunyi képpel távozott el a tizenöt koronával a zsebében Trautenauba. Másnap a következő távirati tudósítás érkezett Kischről: „A traute-.aui kerület mai pótválasztása óriási meglepetést keltett, mert huszonkilenc szavazattal... itt végződik az előleg. — Kisch." Legközelebb már leszűrve a tanulságot, annyi előleggel küldték ki Kischt riportázsra, amennyit kért. fl tengerbe süllyesztik a megmaradt foszgéngáz- tartályohat Hamburg, junius 1. A rendőrség a Ster- zenberg gyártelepen történt robbanási szerencsétlenség után, amely tudvalevőleg fosz- géngázat szabadított Hamburg vidékére, a gyártelepen szigorú vizsgálatot indított és a napokban eltávolította az utolsó foszgéngáz- tartalmu tankokat. A veszedelmes tartályokat egy hajó fedélzetére rakták és kiviszik a tengerre, ahei elsülyesztik. Letartóztatták a rozsnyói Szegfű-malom tulajdonosát, akit a maima felgyujtásával vádolnak Kassa, junius 1. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tegnapelőtt a rozsnyói §zegfü-malom porrá égett. A malom teljes berendezése az épülettel együtt elpusztult és csak a szomszédos házakat sikerült megmenteni. A tűz több mint 150 ezer koronás kárt okozott. A tűzesetből kifolyólag több letartóztatás történt s igy letartóztatták magát a malomtulajdonost, Szegfű Gézát is. A letartóztatottakat már, Szegfű Géza kivételével, aki továbbra is fogva marad, szabadlábra helyezték. A malom felgyujtásának különös háttere a következő: Szegfű malomtulajdonos húga megismerkedett Burián rozsnyói polgári ruhás állami rendőrrel és az ismeretségből szerelem lett. A házasságot rövidesen meg is kötötték, Burián maga is jómódú ember volt s ezért az esküvő után otthagyta állását és betársult a malomba, A' malom üzemét megnagyobbították és a munkálatoknál egy kassai szerelő is dolgozott. Ez a kassai szerelő megszöktette a csinos fiatal Buriánnét. Ez az eset mintegy két hónappal ezelőtt történt, amely után néhány nappal' Szegfű kijelentette, hogy Buriánnak semmi köze a malomhoz és fölhívta, hogy azonnal távozzék. Burián a bírósághoz fordult, amely; lefoglalta a malom összes jövedelmét és zárgondnokot nevezett ki. A zárgondnok a jövedelmet naponta megosztotta Burián és Szegfű között. A nyomozó hatóságok valószínűnek tartják, hogy Szegfű amiatti elkeseredésében, hogy a jövedelmen osztoznia kell, bosszúból felgyújtotta a malmot. Ennek alapján történt a letartóztatas. Nem baj! — Aztán jegyezze meg magának, hogy nálam a konyhaajtó éjszaka zárva van! — Nem baj, nagysága kérem, a vőlegényem tűzoltó; az ablakon is be tud jönnil ^ A próba — Azt mondod, nem rúgtál be. — Azt én anyjuk! — Hiszen állami sem tudsz a lábadon? — Már hogy én, myjukom. — Majd próbára teszlek. Ide húzok egy krétavonalai a szoba közepén, menj rajta egyenesen végig. A férj megáll, az asszony meghúzza, a vonalat, amikor egyszerre csak megszólal az ura: — Csak előbb azt mond meg, fiam, melyik vonalon menjek végig a kettő közül, ám# látok? 6
