Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-15 / 136. (1763.) szám

6 in 1928 fnmms 15, péntek. A Prága belvárosát aláaknázó talajviz okozta a város szivében történt építkezési katasztrófát volt, hogy az alápincézett rész közelében két nappal ezelőtt megrepedt a vízveze­ték csöve és a kiáradó viz a talajvízzel együtt omlasztotta, lazította a földréteget. Hozzájárult ehhez, hogy a nagyforgalmu ut­cán nehéz teherkocsik döcögnek keresztül, sűrűn járnak a villamosok, ami a földet és a környező házakat állandó remegésben tartja. Pánikot és rémüldöző aggodalmat keltettek a sorozatos építkezési szerencsétlenségek — Lavinaszerűen zudult alá a leomló földfal — Idegtépő drámai jelenetek a szerencsétlenség színhelyén — Prága, junius 14. Prága szivében, a Re- volucni tridán tegnap délután borzalmas építkezési szerencsétlenség történt, amelyről lapunk tegnapi számában röviden hirt ad­tunk. A postahivatal palotájának tőszomszéd­ságában levő hatalmas telken, amely valaha alapítványi tulajdon volt, egyidejűleg három nagyarányú építkezés folyik. Közvetlenül a postahivatal épületének tőszomszédságában, az első telken a Rella bécsi vasbeton-cég építette a gaz­dasági szövetség és klub palotáját, mely­nek földalatti helyiségeit a csehszlovákiai gyapotfonóiparosok gazdasági szövetsé­gének bocsátottak volna rendelkezésére. Az építkezés gyors tempóban haladt, főkép­pen azért, hogy az uj palota tulajdonosai el ne essenek azoktól az előnyöktől, amelyeket az építkezési törvény az év végéig tetőaláho- zott házak tulajdonosai részére biztosit. Spielmann építészmérnök tervezte az im­pozáns kereskedelmi palotát, amelynek három emeletét a föld alá siilyesztve építették. Az alápincézés és a betonalapzat már elké­szült, a földfalakat kicövekelték, állványok emelkedtek a levegőbe és a magasbanyuló favázon, épp úgy, mint a mélységben, tizen­négy méterre az utca felszíne alatt a mér­nök és a pallérok vezetése alatt serényen dolgoztak a munkások. Megindult a föld... Tegnap délután öt óra tájban hirtelen megmozdult a földalatti építkezést körülvevő földtömeg. Repedések, hasadások keletkeztek a földfalon, amely egyszerre megindult és a fölépitményeket, állványokat magával rántva, beleroskadt a melységbe. Fülsi­ketítő recsegés, ropogás hallatszott, az­után porfelhő szállt fel és borította he az egész telket. Az utca nyüzsgött a délutáni forgalomtól s az emberek rémülten tolongták körül a sze­rencsétlenség színhelyét. A lassan oszladozó porfelhő feltisztulása után látta csak a több száz főre menő embertömeg a pusztulás el­riasztó képét. A szakadék peremén kétségbeesetten kiáltozó, kezeiket tördelő emberek álltak s lenéztek a mélységbe, ahonnan a se­besültek jajkiálíása hallatszott. A szemközti kaszárnya udvarára éppen be- vonulóban volt egy katonai osztag, amely tüstént a szerencsétlenség színhelyén termett és a rövid percek alatt odaérkező rendőrség­gel és mentőkkel együtt hozzákezdett a men­tési munkálatokhoz. A két halott Katonák és rendőrök vontak kordont a szerencsétlenség színhelye körül s az utca forgalmát teljesen elzárták. Mentők eresz­kedtek le a mélységbe, óvatosan szedték szét a gerendákat, oszlopokat, ásókkal hányták szét a beomlott földet és hozták felszínre a szerencsétlenség halottait és sebesültjeit. Először az építkezést vezető Kirschner Oszkár mérnök agyonroncsolt holttestét emelték ki, azután előkerült a másik ha­lott: Prevratil János huszonkétéves ács­munkás. Utánuk két súlyosan sebesült munkást: Lanz Antalt és Pavlik Jánost tették hordágyra és szállították a mentőautóval kórházba. A men­tési munkálatok a legnagyobb körültekintést igényelték, mert attól kellett tartani, hogy a meglazult, széimáló földrétegek újból megindulnak és rászakadnak a mentőkre. Mialatt a mentők a romok szétbontásán dol­goztak, kőmüvesmunkások cövekekkel, oszlo­pokkal erősítették meg és támasztották föl a földfalat. A felelősség kényes kérdésének megállapítá­sával a rendőri és a bírói hatóságok foglal­koznak majd és a szakértők állapítják meg, hogy az építkezés vezetői, akiknek tisztában kellett lenniök a talajviszonyok okozta nehéz­ségekkel és veszedelemmel, megtették-e az összes szakszerű intézkedéseket. Az eddigi megállapítások szerint a szerencsétlenség egyik elöidézőoka az A katonai utászcsapatok és a munkások a kora reggeli órákig dolgoztak a romok kö­zött és cölöpökkel, oszlopokkal támasztották meg a szomszédos ház falát, amelyben a földomlás nagy kárt tett. A ' munkálatok közben, reggel négy óra tájban, egy lezuhanó'cölöp súlyosan megsebe­sítette Kotous János kőmüvesmunkást, akit szétroncsolt lapockával szállítottak be a kórházba. Reggeli öt órakor a katonaság elvonult és a romoknál dolgozó munkások segítségére egy újabb csapat érkezett, amely óvatosan látott hozzá a beomlott földrétegek eltakarí­tásához. A kőtörmelék közül egy munkás­zubbony és egy ács székérce került elő. A Újabb földomlás veszélye A katasztrófa színhelyén egész éjszaka és ma délelőtt katonai utászcsapatok és mun­kások dolgoztak, mert félős volt, hogy a meglazult földrétegek újból megindulnak. A földomlás üreget vájt a szomszédos postás épület alá, úgy hogy az épület balszárnya a beomlás veszélyé­nek van kitéve. A rendőrhatóságok ezért a balszárny lakásait kiürítették és a postahivatalt lezárták. Amíg a biztonság teljes mértékben helyre nem áll, az utcát elzárva tartják a villamos- és a kocsi­forgalomtól. munkások tovább ástak és az egyik sarok­ban legnagyobb meglepetésükre egy csomó emberi csontot, kezeket, lábakat és koponyát találtak. Mint később kiderült, a munkások a régi prágai hóhér házi- temetőjét kaparták ki a földből g éppen azt a helyet bontották ki, ahová a hóhér a delinkvensek levágott kezeit, lábait és fejét temette. A Revolucni-tridát a rendőrség továbbra is elzárta a forgalomtól és a munkások még napokig dolgoznak a szerencsétlenség szín­helyén. hogy a szomszédos házat megment­sék a leomlás veszélyétől. A itassa! katonai lovardában tartsák mm a siepsi emberevő cigányok fűtáráyatását A romok eltakarítása közben rábukkantak a régi prágai hóhér házitemetőjére Drámai jelenetek a mélység peremén Az utcán összeverődött tömeget katonák és rendőrök zavarták szét, de percenkint újabb és újabb emberáradat­tal kellett a katonai kordonnak megküz­deni. A környéken rendkívüli izgalmat keltett a szerencsétlenség, amelynek villámgyorsan terjedő hire eljutott a telken dolgozó munká­sok hozzátartozóihoz. Negyedóra múlva kétségbeesett emberek, asszonyok rohan­tak és törték át magukat a szerencsétlen­ség színhelyét körülvevő embergyürün s a sorfalat álló rendőrökön. A mélység peremén megindító drámai jele­netek játszódtak le. Egy fiatalember a báty­ját kereste. A rendőrök útját állták, de az extázisbán remegő férfi erőszakkal tört magának utat és téboíyodott hangon kiáltotta: Hol a bátyám? Adják vissza a bátyámat! A rendőrök kevés kíméletet tanúsítottak a. fiatalemberrel szemben. Közrefogták és elráncigálták a színhelyről, de alig tettek vele pár lépést, a fiatalember ki akarta magát szakítani kezeik közül, ho^ visszarohanjon. A rendőrök utánavetették magukat és elke­seredett dulakodás után földreteperték. A brutális eljárás szemtanúi fujjozták, szidal­mazták a rendőröket, de ezek nem hagyták magukat zavartatni és a fiatalembert magukkal vonszolták. Ugyanekkor halálraijedt asszonyok követel­tek bebocsáttatást és férjüket keresték a ro­mok között. Az építkezéseket vezető főmér­nök, Hot József a munkások listájából meg­állapította, hogy a szerencsétlenségnek két halottja és két súlyosan sebesült munkáson kívül több áldozata nincsen. Ez a hir vala­mennyire megnyugtatta a hozzátartozóikért aggódó embereket, akiket a rendőrök ugyan­csak kevés tapintatta] taszigáltak a kordonon kivülre. Pánik a prágai utcákon A lapok egy óra múltán már különkiadá­sokban számoltak be a prágai belvárosban történt építkezési katasztrófáról, amely rövid időn belül az ötödik, halálos kö­vetkezményekkel járó építkezési szeren­csétlenség. Prága lakossága, amely az esti órákban el­önti az utcákat, ideges izgalommal és aggoda­lommal tárgyalta a szerencsétlenséget és a szakértők, geológusok véleményét, amely tényleg alkalmas arra. hogy az ország fővárosá­nak lakosságát komqjy aggodalomban Ezek a vélemények ugyanis n .~e-,-c„uek abban, hogy a prágai belváros, az Ó-Prága talaja, föld­jének rétegződése állandó veszedelmeket rejt magában és jóformán minden a bel­városban történő uj építkezés szeren­csétlenségek kockázatát idézi fel. A prágai belváros alapzatául szolgáló homo­kos földrétegeket a geológusok szerint a Moldva beszivárgó vize a szó szoros értelmében aláaknázza, ugv, hogy sokhelyütt már egy-két méternyire a föld felszínétől előbuggyan a talajviz. Igye­keznek ugyan betonozással elszigetelni a ta­lajvizet, de számos esetben még ez az óvatos­ság sem bizonyult elegendőnek és a prágaiak között sok félénk ember akad, aki egypár újonnan épült palotába be sem merészkedik, mert meggyőződésük, hogy az építmény, amelyet homokos, ta­lajvízzel alámosott földrétegre emeltek, elöbb-utóbb összedől. Érthető tehát az aggodalom és pánik, amelyet a Revolucni tridán történt szeren­csétlenség keltett és nem kevésbé érthető az az érdeklődés is, amellyel a megriadt prá­gaiak a katasztrófa részletei felé fordulnak. Hogy történt a katasztrófa? Hof mérnök közvetlen szemtanúja volt a földomlásnak, amely az ő előadása szerint a következőképpen történt: „A munkások már a kora délelőtti órákban figyelmeztettek, hogy az építke­zést körülvevő földfalban repedések támad­nak. Kirschner mérnökkel együtt megte­kintettük a veszélyeztetett helyet és nyom­ban megtettük a szükséges óvintézkedése­ket. A mérnökkel és egy elömunkással ép­pen azon a földfalon álltam, amely pár pil­lant múlva leomlott. Kirschner mérnök közvetlen egy fa mellett állt s beszélget­tünk. Egyszerre rémülten vettem észre, hogy a talaj megindul lábaink alatt. Hátra- ugrottam és magammal rántottam a mun­kást is, Kirschner mérnök pedig megka­paszkodott a fa ágába és torkaszakadtából kiáltozott: Vigyázat! Vigyázat!! A követ­kező pillanatban a fa ága kicsúszott a ke­zéből és a mérnök lezuhant a mélységbe.“ A felelősség kérdése Az építkezést vezető mérnök előadásából is kitűnik, hogy a munkások már idejében észrevették a veszedelmet s a szerencsétlen véletlen hozta magával, hogy még mielőtt a legsürgősebb óvintézkedé­seket megtették volna, már megtörtént a katasztrófa. Egész cscitstüfszázait iiiziTOilfefe fel a wiloffak őrzésire Kassa, junius 14. (Kassai szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A szepsii emberevő cigányok bűnügyének főtárgyalását szep­tember folyamán a kassai katonai lovardá­ban fogják megtartani. Azért van szükség erre a nagy helyiségre, mert 108 vádlottja \ van a bünpernek és a tanuk száma is meg­haladja a százat. A vádlottak őrzésére egy egész cscndörszázadot vezényelnek ki. A tárgyalást egy hónapra tervezik. Már eddig is több mint száz külföldi újságíró jelentette be részvételét. Békés megegyezéssel végződött a két német iparvállalat bűnügyi birkózása — A R!elbe-gyár visszsuonía vádjait — Stuttgart, junius 14. Németország üzleti és pénzügyi köreinek figyelmét heteken át lekötve tartotta a stuttgarti bíróság előtt folyó bünper, amelyben az államügyészségen kívül a Riebe golyóscsapágy-müvek jogi képviselő­je mint sértett képviselte a vádat. A Riebe gyár tulajdonosai ugyanis azzal vádolták meg a berlini Norma­gyár igazgatóit és több főtisztviselőjét, hogy üzemi titkaikat ellopták és a saját gyárukban hasznosították. A lopást a vád szerint a Riebe gyár egyik volt mérnöke követte el, aki később a Nor­ma müveknél kapott tekintélyes javadalma- zásu alkalmazást. Az ügyészség a főm agán- vádló előterjesztései alapján nemcsak a mérnök és a megvesztegetett munkások, hanem a Norma-gyár két igazgatója Kanhn és Rosentahl ellen is vádat-t emelt tisztességtelen verseny címén. A bíróság a hetek óta tartó tárgyaláson a tanuk és szakértők hosszú sorát hallgatta ki, míg végül monstre-bűnper ítélet nélkül békés ki­egyezéssel nyert befejezést. A két nagy ipari vállalat közötti békét a német gyáriparosok országos szövetségének intervenciója hozta létre és a megegyezés értelmében a Kahn-csoport csatlakozik a né­met golyócsapágy-konvencióhoz. Később sor kerül egy konzorcium megállapítására, amely a már régebben felkínált öt millió márkás vételár többszörösét fizeti a Riebe müvek tu­lajdonáért. A mai tárgyaláson a károsult Riebe-gyár jogi képviselője bejelentette a bíróságnak, hogy a tárgyalás eddigi anyagából meggyő­ződött arról, hogy a Norma-müvek igazgatói j nem jártak el rosszhiszeműen és miután , időközben egyezség jött közöttük létre, a béke érdekében a tnajánvádat vissza- | romja* i Több hasonló nyilatkozat hangzott el, mire az ügyész a vád egy részét elejtette, fen tar tóttá azonban az alárendelt tiszt­viselők és munkások ellen a lopás vád- ját. A gyárak képviselői arra kérték a bíróságot és az államügyészt, hogy a békés megegyezés érdekében és a méltányosság szempontjából szüntessék meg az eljárást a lopással vádolt tisztviselők és munkások ügyében is. A bíróság hosszabb tanácskozás után hirdette ki határozatát, amely szerint a magánvádló visszalépése következtében a tiszteségtelen verseny miatti eljárást befejezettnek nyilvá­nítja és megszünteti, a lopási deliktumok ügyében az igazság­ügyminisztérium döntését kéri ki, mert eavedül a minisztériumnak van joga az eljárást beszüntettetni. A határozat kihirdeté­se után a bíróság az iratokat nyomban meg­küldte az igazságügyminisztériumnak, ahol még a mai nap folyamán megtörténik a döntés. Uenlzelos nem hisz a balkáni LocarncJtan Rónia, junius 14. Az Agcnzia Stefani athéni munkatársa beszélgetést folytatott Venizelosszal Görögország külpolitikai pro­blémáiról. A görög államférfi kijelentette, hogy teljesen helyesli Michalokopulos külpo­litikáját. Nincs ellene az olasz—török és a görög—török szerződésnek, azonban ezeknek nem szabad harmadik hatalom ellen irányul- niolc. A RalUá......ttum megvalósítása kívá­natos lenne. ■ mi Vonizolos erre nem látja elérkezettv a/ időt. \ nettuuói szer­ződés ratifityílását a béke érdekében Görög­ország is szívesen fogadná. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom