Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-15 / 136. (1763.) szám
6 in 1928 fnmms 15, péntek. A Prága belvárosát aláaknázó talajviz okozta a város szivében történt építkezési katasztrófát volt, hogy az alápincézett rész közelében két nappal ezelőtt megrepedt a vízvezeték csöve és a kiáradó viz a talajvízzel együtt omlasztotta, lazította a földréteget. Hozzájárult ehhez, hogy a nagyforgalmu utcán nehéz teherkocsik döcögnek keresztül, sűrűn járnak a villamosok, ami a földet és a környező házakat állandó remegésben tartja. Pánikot és rémüldöző aggodalmat keltettek a sorozatos építkezési szerencsétlenségek — Lavinaszerűen zudult alá a leomló földfal — Idegtépő drámai jelenetek a szerencsétlenség színhelyén — Prága, junius 14. Prága szivében, a Re- volucni tridán tegnap délután borzalmas építkezési szerencsétlenség történt, amelyről lapunk tegnapi számában röviden hirt adtunk. A postahivatal palotájának tőszomszédságában levő hatalmas telken, amely valaha alapítványi tulajdon volt, egyidejűleg három nagyarányú építkezés folyik. Közvetlenül a postahivatal épületének tőszomszédságában, az első telken a Rella bécsi vasbeton-cég építette a gazdasági szövetség és klub palotáját, melynek földalatti helyiségeit a csehszlovákiai gyapotfonóiparosok gazdasági szövetségének bocsátottak volna rendelkezésére. Az építkezés gyors tempóban haladt, főképpen azért, hogy az uj palota tulajdonosai el ne essenek azoktól az előnyöktől, amelyeket az építkezési törvény az év végéig tetőaláho- zott házak tulajdonosai részére biztosit. Spielmann építészmérnök tervezte az impozáns kereskedelmi palotát, amelynek három emeletét a föld alá siilyesztve építették. Az alápincézés és a betonalapzat már elkészült, a földfalakat kicövekelték, állványok emelkedtek a levegőbe és a magasbanyuló favázon, épp úgy, mint a mélységben, tizennégy méterre az utca felszíne alatt a mérnök és a pallérok vezetése alatt serényen dolgoztak a munkások. Megindult a föld... Tegnap délután öt óra tájban hirtelen megmozdult a földalatti építkezést körülvevő földtömeg. Repedések, hasadások keletkeztek a földfalon, amely egyszerre megindult és a fölépitményeket, állványokat magával rántva, beleroskadt a melységbe. Fülsiketítő recsegés, ropogás hallatszott, azután porfelhő szállt fel és borította he az egész telket. Az utca nyüzsgött a délutáni forgalomtól s az emberek rémülten tolongták körül a szerencsétlenség színhelyét. A lassan oszladozó porfelhő feltisztulása után látta csak a több száz főre menő embertömeg a pusztulás elriasztó képét. A szakadék peremén kétségbeesetten kiáltozó, kezeiket tördelő emberek álltak s lenéztek a mélységbe, ahonnan a sebesültek jajkiálíása hallatszott. A szemközti kaszárnya udvarára éppen be- vonulóban volt egy katonai osztag, amely tüstént a szerencsétlenség színhelyén termett és a rövid percek alatt odaérkező rendőrséggel és mentőkkel együtt hozzákezdett a mentési munkálatokhoz. A két halott Katonák és rendőrök vontak kordont a szerencsétlenség színhelye körül s az utca forgalmát teljesen elzárták. Mentők ereszkedtek le a mélységbe, óvatosan szedték szét a gerendákat, oszlopokat, ásókkal hányták szét a beomlott földet és hozták felszínre a szerencsétlenség halottait és sebesültjeit. Először az építkezést vezető Kirschner Oszkár mérnök agyonroncsolt holttestét emelték ki, azután előkerült a másik halott: Prevratil János huszonkétéves ácsmunkás. Utánuk két súlyosan sebesült munkást: Lanz Antalt és Pavlik Jánost tették hordágyra és szállították a mentőautóval kórházba. A mentési munkálatok a legnagyobb körültekintést igényelték, mert attól kellett tartani, hogy a meglazult, széimáló földrétegek újból megindulnak és rászakadnak a mentőkre. Mialatt a mentők a romok szétbontásán dolgoztak, kőmüvesmunkások cövekekkel, oszlopokkal erősítették meg és támasztották föl a földfalat. A felelősség kényes kérdésének megállapításával a rendőri és a bírói hatóságok foglalkoznak majd és a szakértők állapítják meg, hogy az építkezés vezetői, akiknek tisztában kellett lenniök a talajviszonyok okozta nehézségekkel és veszedelemmel, megtették-e az összes szakszerű intézkedéseket. Az eddigi megállapítások szerint a szerencsétlenség egyik elöidézőoka az A katonai utászcsapatok és a munkások a kora reggeli órákig dolgoztak a romok között és cölöpökkel, oszlopokkal támasztották meg a szomszédos ház falát, amelyben a földomlás nagy kárt tett. A ' munkálatok közben, reggel négy óra tájban, egy lezuhanó'cölöp súlyosan megsebesítette Kotous János kőmüvesmunkást, akit szétroncsolt lapockával szállítottak be a kórházba. Reggeli öt órakor a katonaság elvonult és a romoknál dolgozó munkások segítségére egy újabb csapat érkezett, amely óvatosan látott hozzá a beomlott földrétegek eltakarításához. A kőtörmelék közül egy munkászubbony és egy ács székérce került elő. A Újabb földomlás veszélye A katasztrófa színhelyén egész éjszaka és ma délelőtt katonai utászcsapatok és munkások dolgoztak, mert félős volt, hogy a meglazult földrétegek újból megindulnak. A földomlás üreget vájt a szomszédos postás épület alá, úgy hogy az épület balszárnya a beomlás veszélyének van kitéve. A rendőrhatóságok ezért a balszárny lakásait kiürítették és a postahivatalt lezárták. Amíg a biztonság teljes mértékben helyre nem áll, az utcát elzárva tartják a villamos- és a kocsiforgalomtól. munkások tovább ástak és az egyik sarokban legnagyobb meglepetésükre egy csomó emberi csontot, kezeket, lábakat és koponyát találtak. Mint később kiderült, a munkások a régi prágai hóhér házi- temetőjét kaparták ki a földből g éppen azt a helyet bontották ki, ahová a hóhér a delinkvensek levágott kezeit, lábait és fejét temette. A Revolucni-tridát a rendőrség továbbra is elzárta a forgalomtól és a munkások még napokig dolgoznak a szerencsétlenség színhelyén. hogy a szomszédos házat megmentsék a leomlás veszélyétől. A itassa! katonai lovardában tartsák mm a siepsi emberevő cigányok fűtáráyatását A romok eltakarítása közben rábukkantak a régi prágai hóhér házitemetőjére Drámai jelenetek a mélység peremén Az utcán összeverődött tömeget katonák és rendőrök zavarták szét, de percenkint újabb és újabb emberáradattal kellett a katonai kordonnak megküzdeni. A környéken rendkívüli izgalmat keltett a szerencsétlenség, amelynek villámgyorsan terjedő hire eljutott a telken dolgozó munkások hozzátartozóihoz. Negyedóra múlva kétségbeesett emberek, asszonyok rohantak és törték át magukat a szerencsétlenség színhelyét körülvevő embergyürün s a sorfalat álló rendőrökön. A mélység peremén megindító drámai jelenetek játszódtak le. Egy fiatalember a bátyját kereste. A rendőrök útját állták, de az extázisbán remegő férfi erőszakkal tört magának utat és téboíyodott hangon kiáltotta: Hol a bátyám? Adják vissza a bátyámat! A rendőrök kevés kíméletet tanúsítottak a. fiatalemberrel szemben. Közrefogták és elráncigálták a színhelyről, de alig tettek vele pár lépést, a fiatalember ki akarta magát szakítani kezeik közül, ho^ visszarohanjon. A rendőrök utánavetették magukat és elkeseredett dulakodás után földreteperték. A brutális eljárás szemtanúi fujjozták, szidalmazták a rendőröket, de ezek nem hagyták magukat zavartatni és a fiatalembert magukkal vonszolták. Ugyanekkor halálraijedt asszonyok követeltek bebocsáttatást és férjüket keresték a romok között. Az építkezéseket vezető főmérnök, Hot József a munkások listájából megállapította, hogy a szerencsétlenségnek két halottja és két súlyosan sebesült munkáson kívül több áldozata nincsen. Ez a hir valamennyire megnyugtatta a hozzátartozóikért aggódó embereket, akiket a rendőrök ugyancsak kevés tapintatta] taszigáltak a kordonon kivülre. Pánik a prágai utcákon A lapok egy óra múltán már különkiadásokban számoltak be a prágai belvárosban történt építkezési katasztrófáról, amely rövid időn belül az ötödik, halálos következményekkel járó építkezési szerencsétlenség. Prága lakossága, amely az esti órákban elönti az utcákat, ideges izgalommal és aggodalommal tárgyalta a szerencsétlenséget és a szakértők, geológusok véleményét, amely tényleg alkalmas arra. hogy az ország fővárosának lakosságát komqjy aggodalomban Ezek a vélemények ugyanis n .~e-,-c„uek abban, hogy a prágai belváros, az Ó-Prága talaja, földjének rétegződése állandó veszedelmeket rejt magában és jóformán minden a belvárosban történő uj építkezés szerencsétlenségek kockázatát idézi fel. A prágai belváros alapzatául szolgáló homokos földrétegeket a geológusok szerint a Moldva beszivárgó vize a szó szoros értelmében aláaknázza, ugv, hogy sokhelyütt már egy-két méternyire a föld felszínétől előbuggyan a talajviz. Igyekeznek ugyan betonozással elszigetelni a talajvizet, de számos esetben még ez az óvatosság sem bizonyult elegendőnek és a prágaiak között sok félénk ember akad, aki egypár újonnan épült palotába be sem merészkedik, mert meggyőződésük, hogy az építmény, amelyet homokos, talajvízzel alámosott földrétegre emeltek, elöbb-utóbb összedől. Érthető tehát az aggodalom és pánik, amelyet a Revolucni tridán történt szerencsétlenség keltett és nem kevésbé érthető az az érdeklődés is, amellyel a megriadt prágaiak a katasztrófa részletei felé fordulnak. Hogy történt a katasztrófa? Hof mérnök közvetlen szemtanúja volt a földomlásnak, amely az ő előadása szerint a következőképpen történt: „A munkások már a kora délelőtti órákban figyelmeztettek, hogy az építkezést körülvevő földfalban repedések támadnak. Kirschner mérnökkel együtt megtekintettük a veszélyeztetett helyet és nyomban megtettük a szükséges óvintézkedéseket. A mérnökkel és egy elömunkással éppen azon a földfalon álltam, amely pár pillant múlva leomlott. Kirschner mérnök közvetlen egy fa mellett állt s beszélgettünk. Egyszerre rémülten vettem észre, hogy a talaj megindul lábaink alatt. Hátra- ugrottam és magammal rántottam a munkást is, Kirschner mérnök pedig megkapaszkodott a fa ágába és torkaszakadtából kiáltozott: Vigyázat! Vigyázat!! A következő pillanatban a fa ága kicsúszott a kezéből és a mérnök lezuhant a mélységbe.“ A felelősség kérdése Az építkezést vezető mérnök előadásából is kitűnik, hogy a munkások már idejében észrevették a veszedelmet s a szerencsétlen véletlen hozta magával, hogy még mielőtt a legsürgősebb óvintézkedéseket megtették volna, már megtörtént a katasztrófa. Egész cscitstüfszázait iiiziTOilfefe fel a wiloffak őrzésire Kassa, junius 14. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A szepsii emberevő cigányok bűnügyének főtárgyalását szeptember folyamán a kassai katonai lovardában fogják megtartani. Azért van szükség erre a nagy helyiségre, mert 108 vádlottja \ van a bünpernek és a tanuk száma is meghaladja a százat. A vádlottak őrzésére egy egész cscndörszázadot vezényelnek ki. A tárgyalást egy hónapra tervezik. Már eddig is több mint száz külföldi újságíró jelentette be részvételét. Békés megegyezéssel végződött a két német iparvállalat bűnügyi birkózása — A R!elbe-gyár visszsuonía vádjait — Stuttgart, junius 14. Németország üzleti és pénzügyi köreinek figyelmét heteken át lekötve tartotta a stuttgarti bíróság előtt folyó bünper, amelyben az államügyészségen kívül a Riebe golyóscsapágy-müvek jogi képviselője mint sértett képviselte a vádat. A Riebe gyár tulajdonosai ugyanis azzal vádolták meg a berlini Normagyár igazgatóit és több főtisztviselőjét, hogy üzemi titkaikat ellopták és a saját gyárukban hasznosították. A lopást a vád szerint a Riebe gyár egyik volt mérnöke követte el, aki később a Norma müveknél kapott tekintélyes javadalma- zásu alkalmazást. Az ügyészség a főm agán- vádló előterjesztései alapján nemcsak a mérnök és a megvesztegetett munkások, hanem a Norma-gyár két igazgatója Kanhn és Rosentahl ellen is vádat-t emelt tisztességtelen verseny címén. A bíróság a hetek óta tartó tárgyaláson a tanuk és szakértők hosszú sorát hallgatta ki, míg végül monstre-bűnper ítélet nélkül békés kiegyezéssel nyert befejezést. A két nagy ipari vállalat közötti békét a német gyáriparosok országos szövetségének intervenciója hozta létre és a megegyezés értelmében a Kahn-csoport csatlakozik a német golyócsapágy-konvencióhoz. Később sor kerül egy konzorcium megállapítására, amely a már régebben felkínált öt millió márkás vételár többszörösét fizeti a Riebe müvek tulajdonáért. A mai tárgyaláson a károsult Riebe-gyár jogi képviselője bejelentette a bíróságnak, hogy a tárgyalás eddigi anyagából meggyőződött arról, hogy a Norma-müvek igazgatói j nem jártak el rosszhiszeműen és miután , időközben egyezség jött közöttük létre, a béke érdekében a tnajánvádat vissza- | romja* i Több hasonló nyilatkozat hangzott el, mire az ügyész a vád egy részét elejtette, fen tar tóttá azonban az alárendelt tisztviselők és munkások ellen a lopás vád- ját. A gyárak képviselői arra kérték a bíróságot és az államügyészt, hogy a békés megegyezés érdekében és a méltányosság szempontjából szüntessék meg az eljárást a lopással vádolt tisztviselők és munkások ügyében is. A bíróság hosszabb tanácskozás után hirdette ki határozatát, amely szerint a magánvádló visszalépése következtében a tiszteségtelen verseny miatti eljárást befejezettnek nyilvánítja és megszünteti, a lopási deliktumok ügyében az igazságügyminisztérium döntését kéri ki, mert eavedül a minisztériumnak van joga az eljárást beszüntettetni. A határozat kihirdetése után a bíróság az iratokat nyomban megküldte az igazságügyminisztériumnak, ahol még a mai nap folyamán megtörténik a döntés. Uenlzelos nem hisz a balkáni LocarncJtan Rónia, junius 14. Az Agcnzia Stefani athéni munkatársa beszélgetést folytatott Venizelosszal Görögország külpolitikai problémáiról. A görög államférfi kijelentette, hogy teljesen helyesli Michalokopulos külpolitikáját. Nincs ellene az olasz—török és a görög—török szerződésnek, azonban ezeknek nem szabad harmadik hatalom ellen irányul- niolc. A RalUá......ttum megvalósítása kívánatos lenne. ■ mi Vonizolos erre nem látja elérkezettv a/ időt. \ nettuuói szerződés ratifityílását a béke érdekében Görögország is szívesen fogadná. «