Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-12 / 133. (1760.) szám
iOí>*VrM 1928 janist* 12, KMRL A szomszédos őrház baktere, aki elsőnek jelent meg a katasztrófa színhelyén, jelentésében többek között a következőket mondja: ügy látszott, hogy a vonat mozdonya hirtelen Jesiklik a sínről és pár méter utat tesz meg. A mozdony azután előrebukott és bukfencet vetve, fordult le a töltés melletti mélyedésbe. Azon a helyen hatalmas füstoszlop csapott fel. A podgyászkocsi pár pillanatig egyensúlyban maradt, de azután a negyedik és ötödik személykocsival együtt oldalra fordult, a hatodik kocsi pedig függve maradt a lezuhanó vonatrész és a hátsó vagonok között. A szerencsétlenséget előidéző okról a nürnbergi vasutigazgatóság, amely a hivatalos vizsgálatot folytatta, még nem adott bővebb magyarázatot és az igazgatóság kommünikéje egyelőre csak annyit hoz a közönség tudomására, hogy tizenkét órai munkával az egyik sínpárt annyira rendbehozták, hogy a forgalmat korlátozottan rmét felvehetik. Egyebekben az illetékes vasúti hatóságok elzárkóznak a tájékoztatás elől és csupán azt a negatívumot közük, hogy a katasztrófa nem (öltéscsuszamlás következtében történt. Merénylet történt? ‘Nürniberg, junius 11. A siegelsdortfi vasúti katasztrófa halálos áldozatainak száma ma reggel huszon'háromTa emelkedett!, minthogy a kórházban az egyik halálosan sérült vonatkísérő, Schlather Károly kiszenvedett. A nürnbergi és fürthi kórházakban ápolt sebesültek közül hat beteg állapota még mindig életveszélyes, tizenegy könnyen sérült, nagyobbára csak horzsolási sebekkel beszállított utast pedig az első segélynyújtás és sebeik átkötése után kibocsátottak. A katasztrófa okának hivatalos vizsgálatáról ugyan pozitív formában még mindig nem nyilatkoznak az illetékes tényezők, de a jelek szerint a helyszíni vizsgálatot megejtő szakértők a katasztrófa okát merényletre vezetik vissza. Közvetlen bizonyítéka ennek még nincsen, de lehet, hogy az a technikai bizottság, amelyet ma délben küldött ki a nürnbergi vasutigazgatóság, már a közeli órákban fényt dérit a tömeges emberáldozatot követelő sze- i renosétlenség okozásának és felelősségének eddig homálybaburkoit kérdésére. A bizottság még egyszer alaposan megvizsgálja a I pályatestet, a talpfkáat és a síneket és vizsgálatának eredményétől függ, milyen irányban avatkozik be az államügyészség. Brusno gyógyfürdő (a szlovák Karlsbad) Vasútállomás Brusno kupéié, a zvolen-eliaé-podbrezovai vonalon. Három természetes alkaükus, erősen radióaktiv glaubereó* forrással. Csodás gyógyhatású radióaktiv mórfürdővel. Modernül berendezett hidegvizgyógyintézet Gyógyjavalatok: Mindennemű női bajok, anyagcserebántalmak, a gyomor és vese megbetegedéseinél, rheumatikus bántalmaknál és mindazon betegségeknél, ahol Karlsbad, vagy Franzensbad javalva van. Évad május 15-től, szeptember 15-ig. Mérsékelt árak. Kérjen prospektust a fürdőigazgatóságtól. _______________________________________________________ Le gtsjabb közgsszéssságihírek Á textiláruk forgalmi adójának az átalányositás'a. A kereskedelmi minisztérium legutóbbi ankétjén, amely a textiláruk forgalmi adójának az átalánvositásáról s az érdekelt csoportok nézeteinek az összeegyeztetéséről tárgyalt, — mint jelentettük, — megválasztottak egy bizottságot, amelyet junius 23-ára hívtak össze első ülésére. Az ülés a kereskedelmi minisztériumban fog lefolyni s meghívták erre a szlovenszkói ipar és kereskedelem képviselőit is, akiknek kooperálását előre elfogadták. A tanácskozáson foglalkozni fognak az^ összes javaslatokkal, amelyeket eddig a forgalmi adó átalánvositására vonatkozólag tettek. Az összes javaslatok fölött általános vitát fognak lefolytatni, mely után megállapítják, hogy mely ajánlott módszer képezheti alapját a további tárgyalásoknak. Ebből a szempontból igen fontos lesz a pénzügyminisztérium képviselőjének az álláspontja. (MP) A szlovenszkói és morvaországi naftamc- zök eladásánk kérdése. A kincstár tárgyalásokat folytat Holzmann dr.-ral, aki a délmor- vaországi és nyugatsziovenszkói naftamezők megvételére vonatkozólag tett ajánlatot. A gödingi és turzófalvi kisebb állami naftaterrénumról van szó Holzmann dr. ajánlatában. A tárgyalások ezirányban még nem fejeződlek be. Holzmann dr.-on kívül az osztrák Opteg-társaság is koncessziót kér az állam tulajdonában lévő naftaterületre. (MP) A legújabb őrület Ezt a történetei Amerikából hozták Urna a Kossuth-zarándok ok. Megtekintettek Kewyork meílelt egy elmegyógyintézetet. Legwággobb csodálkozásukra azt látták, hogy a betegek valamennyien hanyatt fekszem nőik a vaságyak alatt. Megkérdezték: — Mi ez kérem? Talán valami uj gyógymód? — óh nemi Ezek itt az automobil-fírill- lek. Az ágy alatt fekszenek és azt hiszik, hogy az autójukat reparáljők^ • ■ Az elcsapott pórias áshátódása miatt kellett távoznia az ungvári közkórház igazgatójának A meghurcolt orvosi kar elégtétel helyett visszakapta az elbocsátott portást Ungvár, junius 11. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A Prágai' Magyar Hírlap még a múlt héten megemlékezett arról a tipikusan ruszinszkói esetről, ami Ungváron, a városi közkórházban történt a kórházi portás és az orvosi, illetve az ápolói kar között. A titkos politikai missziót teljesítő portás, bizonyos Kotrcs nevű obskúrus egyén, valóságos hajszát indított az orvosi kar és őzzel közvetve a kórházi állapotokért felelős Novák Endre dr. igazgató-főorvos ellen. Mikor a megejtett vizsgálat az orvosokat tisztázta a rágalmak alól, az igazgató-főorvos felmondott a magáról megfeledkezett portásnak és azonnal elmozdította a szolgálatból. Az egyébként jelentéktelen ügy ekkor a prágai és ruszinszkói kormányokban uralkodó közszellemet rikítóan jellemző fordulatot vett. Egy szép napon a munkácsi zsupanátus visszahelyezte a portást állásába. Az igazgató-főorvos, aki egyébként 55 évi szolgálat után nyugalomba készült, tiltakozását jelentette be a zsupáni rendelkezés ellen és a portást nem vette vissza szolgálatba. Á portás ezúttal sokkal fontosabb személyiségnek bizonyult a kormányzat szemében, mint az érdemekben gazdag Novák dr. igazgató-főorvos. Ha tehát nem ment az ügy zsupáni illetéktelen beavatkozással, tehát törvénytelenül, majd megcsinálják „törvényéé" keretek között. Ennek tulajdonítható, hogy egy szép napon megjelent a kórházban a városi magisztrátus Pinta dr. kormányzósági egészség- ügyi referenssel és felszólította Novák dr. igazgató-főorvost, hogy igazgatói tisztségét azonnal adja át az „ideiglenesen** kinevezett uj igazgatónak, magának Pinta dr. referensnek, aki ezzel a lehetetlen intézkedéssel önmagának az ellenőrzése alá került. Alig foglalta el az uj igazgató állását, első dolga volt a portást visszahelyezni szolgálatába, nem törődve azzal, hogy ezzel a legsértőbben provokálják a portás által meghurcolt orvosi kart. Áz egészségügyi referens ezzel az igazgatói ténykedésével elárulta, hogy miért lett egyszerre oly sürgőssé az igazgatói 6zék átvétele ... ván beszélt ezután és hevesen támadta Bel** grád kormányzási módszerét. Szintén a szabad választásokat követelte. Szerbiában i« nagy ellenzés nyilvánul meg a lakosság részéről a mostani kormánnyal szemben és ha a kormány a nép követeléseit nem teljesíti, akkor vele szemben életbe keli léptetni a nemzet ellenőrzését. Az eszéki gyűlés teljes nyugalomban folyt le. Az óriási ember tömeg viharosan ünnepelte a szónokokat és hevesen tüntetett a korrfiány ellen. A vasárnapi tömegmegnyi- Tatkozás újabb tanúbizonyság amelett, hogy Horvátországnak és a Vajdaságnak népe csaknem teljes egészében a mai kormányzási rendszer ellen foglal állást. Belgrád sokkal rosszak ránk iiésve, mmt Budapest volt** A ftovát paraszt-demokrata koalíció monstre-gyű lése Eszéken — Príbksevics és Radics élesen támadták a kormányt Belgrád, junius 11. Á paraszt-demokrata koalícióhoz tartozó ellenzéki pártok vasárnap nagygyűlést tartottak Eszéken, amelyen mintegy tízezernyi tömeg vett részt. A független demokraták parlamenti vezére, Pri- bicsevios Szvetozár éles beszédben támadta a kormányt, amelyet azzal vádolt, hogy a háború előtti Szerbiának kormányzási princípiumát lábbal tiporja. Ez a princípium igy hangzott: A nép csak a szabadságban fejlődhetik. — Azután beszédében még a következő érdekes kijelentéseket tette: — Amikor 1918 október 29-éu a horvát parlamentben azt az indítványt tettem, hogy az osztrák-magyar monarchiával szakítsunk és a szerbekkel meg a montenegróiakkal egyesüljünk, nem gondoltam arra, hogy az uj államban több harcot kell folytatnunk a szabadságért, mint a régi monarchiában. Belgrád a jelenlegi viszonyok közepette sokkal rosszabb ránk nézve, mint amilyen rossz Budapest volt, mert most a horvátoknak a polgári szabadság princípiumaiért kell harcol- niok. Tisza István gróf kidobatta a budapesti parlamentből a horvát képviselőket és ezzel * megadta a kegyelemdöfést a magyar parla- ' mentarizmusnak. Azonban tegnap a belgrádi kormány is rendőrökkel távolíttatta el a parlamentből az ellenzéki képviselőket és ezzel megadta a kegyelemdöfést a jugoszláv parlamentarizmusnak. A paraszt-demokrata koalíció most már késhegyre menő harcot hirdet a kormány ellen és ezt a harcot a parlamenten kívül folytatja le. A kormány nem fog a jövőben csendőrség nélkül munkát folytatni a parlamentben. Á paraszt-demokrata koalíció szabad választásokat követel és csak azt a többséget ismeri eí, amely szabad választásból születik meg. Követeli az alkotmány revízióját és az emberi szabadságot akarja biztosítani, mert Belgrádban Istennel egyenrangúnak képzelik a csendőrt. A paraszt-demokrata koalíció együtt akar működni ószerbiával, de mint mellérendelt s nem mint alárendelt tényező. Bulgáriát is be akarjuk vonni a jugoszláv államba, hogy még nagyobb hatalmat jelentsünk, mint amekkorát Olaszország most reprezentál. A létről vagy a nemlétről van most szó. Ezért a harcot lankadatlan erővel kell tovább folytatnunk. A horvát parasztpárt vezére, Radics IstElső szlovák ékszer-, arany- a ezfistgy ár THlaltfonosokl FROSTIG TESTVÉREK Gyár: Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely': Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50°/0 megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk. Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5°/0 engedményt kapnak Javításokat azonnal eszközlünk 1, A délutáni ruha a mai asszony öltözködés é- ^ nek egyik főtényezője. Elnevezése voltaképpen gyűjtőnév. Sok mindent, ami igazán nem délután viselendő holmi, von egy kalap alá. igaz, hogy ez • a kalap — ezó zerínt értelmezve — Páris }ó- 7 voltából jótékonyan borit árnyékot mindarra, t ami délutáni ruha név alatt szerepel, de alkalomszerűen délelőtt, sőt este ie viselhető. A délutáni ruha kizárólag mai és kizárólag francia produktum. Stílusát az anyaggazdag ten- dendencia adja meg, nem kíván a jövőbe mutatni, mint a délelőtti ruha és nem régi stílus reminiszcenciákat feleleveníteni, mint a klasszikus stilus• ra törekvő esti ruha. A délutáni ruha talán leginkább a kicsit komor bidermeier-idők vizitruhájának jogutódja. Igaz, hogy idén sok fantáziát igényel, ellentétben az utóbbi idők csak anyagban különböző, de formában mindent jumperkaptafára huzó tendenciájával. ■ A délutáni ruha mindig bosszuujju. ami raffí- nált eleganciájából semmiképpen sem von le. Az ujjatlanság ma a sporté vagy a komoly estélyé, 5 ami közte van, az minden csuklóig érő öltözött- séget kiván. Nemrég egy nagy külföldi Music-Hall a görlöket előbb ujjatlan, obiigát színpadi fantáziakosztümben vonultatta fel, aztán egészen mai divatu, hosszuujju ruhákban mutatta be. A közönséget pedig szavazásra szólította fel, hogy melyik öltözetet találja tetszetősebbnek, dekorativebbnek. . A nézők nagyrésze — még a férfiak is — a mai, 1 hosázuujju ruhákra szavazott. Ergó: mivel szin- ' padi próbája bevált, a délutáni ruha idei formá- ■ jának minden reménye megvan, hogy jól kihasználható középlénye lesz a mai, maximális luxus és az abszolút puritánság közt erősen ingó divatnak. A délutáni divat nagy meglepetése, az idei párisi lóversenyek egyik eredménye: a sötét ' selyemkosztümök feltűnése volt. A sötétkék és fekete selyemkosztümök anyaga többnyire crépe de chine és tiflis. Páris- ban a moiret is nagy divat. Fazónja igen gyakran berakottszoknyáju. Kabátja csípőig érő és egyenes- szabású. Finom fehér és néha pettyezett zsorzsett- blúzokat viselnek hozzá, de divatos a sötétkék kosztümhöz sárga felsőrész is. Gomblyukvirágként ezidőszerint a blúz színében tartott szegfű aktuális. Különben a délutáni ruhák, sőt az este hordható abszolút elegáns ruhák is az idén mindig mintásak, de legalább mintás anyaggal kombináltak. Kedves divatujdonság a ruha anyagából készült virágos vagy pettyes retikül. A délutáni ruhák fazónja oly változatos, hogy ezt lerögzíteni nehéz. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a fodor dominál. Anyaguk is nagyon soféle és mindinkább a lengeség felé halad, körülbelül abban a mértékben, ahogy a meleg évszak felé haladunk. A sima kelyemkosztümök ellenpólusai a min tás selyemkabátok. Viselik a harmonizáló anyagból készült ruhákhoz is, de néha csak a kabát, anyagával díszítik a sima selyemruhát. Viszont divatosak a mintás ruhákhoz a sima selyemkabá* tok is. Ezeket majdnem mindig szőrmével diszi- tik. Szabályként állíthatnék fel, hogy minél könnyebb anyagból készül a selyemkabát, annál fontosabb, hogy szőrmével legyen gazdagon díszítve. Párisban a divatsziliekben tartott mintás és főleg pettyes komplék mellett sok és elegáns a fekete-fehéT örök változata. Fekete crépe satint gyakran kevernek fehér georgetteval. Ezekhez nagy fekete filckalapokat viselnek, mig a mintás ruhákhoz, mint már említettem, majdnem mindig beige- vagy spárgaszinü, nagy, szalaggal és virággal díszített szalmakalapokat. A délutáni ruhákat kisérő cipőkérdés is elég komplikált. Párisban a színes lakkcipőknek van nagy divatjuk. Nálunk a glasszé és kigyóbőr keveréke a legelterjedtebb. * A bőrapplikájás nagyon divatos és alig találkozunk délutáni cipővel, mely egyféle anyagból készül. Ezekhez a franciás ruhákhoz természetesen a magassarku cipő a stílusos. Az idei délutáni ruha kérdése, mint már az eddig felsoroltakból is látjuk, nem könnyen áttekinthető és egyre komplikáltabb lesz, mire eljön a nyár: az ezernyi újfajta anyag, a bejósolt toll-boa és a szines napernyők már oly nagyon várt ideje. (W. R. M.) j Barátnők — Szeretnék a vőlegényemnek születés* napjára, -miami igazi meglepetést csinálni.-- Mutasd meg neki a szüklésn^pi bi- zonvtoványodpLl' —— ' - * Mit követel a délután? 6
