Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-01 / 125. (1752.) szám
'PPAGAIV V XAOYARHl MiAÍ> 1928 j tmiue 1, péntek. wmmsmtmmmmmmmmmmmmmm lenzóki képviselők lármásan követelték, hogy a kormány tagjai jelenjenek meg a ház előtt és terjesszék elő jelentéseiket az elmúlt napok véres eseményeiről. Midőn Perics dr. házelnök mellőzte az ellenzék indítványát es bejelentette hogy a szkupstina áttér a napirend tár^valására, az ellenzék: vagyis a horvát parasztpárt, az Snmílló demokraták és a szerb agrárok éktelen lármában törtek ki, amely megszakítás nélkül egy órát tartott és minden tárgyalást lehetetlenné tett. A házelnök a zajos obstrukció ideje alatt állandóan kísérleteket tett a kedélyek lecsillapítására, de az elnöki csengőt az ellenzék nem respektálta. Teljes erejükből verték a padokat és válogatás nélkül szidalmakat szórtak a kormánypárti padsorok felé. Végül is az elnök, még mindig • tomboló lárma közepette bejelentette, hogy az ülést bezárja és a törvényhozókat írásban hívja me~ a legközelebbi ülésre. Az ellenzéki képviselők, miután elérték céljukat, csendben és rendben hagyták el a termet. A banda lapok mérsékletet tanácsolnak Páris, május 31. A francia lapok folytatólagosan is nagy figyelmet szentelnek a jugoszláviai és olaszországi eseményeknek. A Matin utal arra, hogy mindkét államnak megfontoltságra és erélyre van szüksége, hogy a további komplikációkat elkerülje. A két kormány helyzete nem könnyű, ha tekintetbe veszik, hogy országuk közvéleménye és a nép hangulata szembefordult velük .A Gaulois azt írja, hogy a nettunoi egyezmény ratifikálása jelentős lépés az Adria-feletti békéhez vezető utón és ezért kívánatos lenne, ha a jugoszláv közvéleményt a ratifikálás ügyének megnyernék. A neiíunói egyezmény háttere Európaszerte nagy feltűnést keltett Marink ovics délszláv külügyminiszter bejelentése, hogy a minisztertanács felhatalmazására legközelebb a szkupstina elé terjeszti a nettu- nói egyezményeket ratifikálás végett. A parlamentben és a partementen kívül lesznek ugyan nehézségei a ratifikálásnak, de az adott viszonyok közt nem igen képzelhető el az, hagy a javaslat végül is keresztül ne menjen. Ezzé) az olasz-délszláv viszonylatban uj periódus kezdődik: a közvetlen háborús veszedelem megszűnik. A nettun ói egyezményeket — számszerűit harmincegyet, — 1925 junius 20-ám kötötték meg. Tehát majdnem három évig tartott, amíg a délszláv kormány az egyezmények parlamenti elintézésére szánta magát. A késedelemnek két oka volt. Az egyik Rádiós be- hódolása és kormánybal épás e 1925-ben. A konvenciók túlnyomóiig horvát érdekeket érintettek és a h orv ódok az egyezmények egy részét magukra nézve sérelmesnek tartották. Radicsék beilleszkedése a vidovdáni Jugoszláviába államarezon szempontjából oly nagy jelentőségű esemény volt, hogy ezt nem lehetett kétessé tenni a ratifikálás er próbájával. A másik ok az volt, hogy 1926 d emberében nyilvánosságra került a tiranai . itu'm, mely azonnal elsöpörte Nmcsics kiilügy* iszlert. Ez a paktum meghiúsultnak mütatta azt a szerb külügyi koncepciói, mely a horvát és a szlovén érdekek feláldozásával vélte az olaszokat rábírhatni a szert) érdekkör respektálására. Albánia szorosan a szert érdekkörhöz tartozik. Azzal az Olaszországgal, mely 'Albániában megvetette a lábát, Belgrád többé nem előzékenykedett. Ismeretesek az ezutámi események. Jugoszlávia a francia szövetség elmélyítésével, Itália balkáni és középeurópai pozíciójának megszilárdításával készülődött a nagy leszámolásra. Voltak pillanatok, mikor a háború kikerül hét étiennek látszott. Ily körülmények között lépett akcióba az angol politika, Angliának nagy érdekei fűződnek ahhoz, hogy míg az orosz kérdés nem rendeződött, addig Európában háború ne legyen. Megkezdődött az angol nyomás Rómában és Belgrádiban, Középeurópában és a Balkánon. A jelszó országok szerint változik. Bizonyos •kilengések is elnézetnek a cél érdekében. A cél azonban mindenütt ugyanaz: oly egyensúlyi helyzet teremtése, mely egyelőre kizárja a háborút s mely a jövőben fokozza az angol befolyást. A newyorki Foreign Affairs- ben már ez év* januárjában, mikor az olasz- délszláv barátsági szerződés felmondása fenyegetett, megírta Armstrong: nem lesz háború, mert Itália Anglia nélkül nem viselhet háborúi, Angliának pedig nem érdeke, hegy most háború legyen. A barátsági szerződés felmondásának határideje 1928 julius 27-ig kitolatott, amivel az angol diplomácia egyelőre diadalt aratott. A lassankint deferáló Itáliának a béke ellenértékeként két követelése maradt. Az egyik az Albániában szerzett pozíciójának respektálása, a másik a nett un ói egyezmények ratifikálása. Amíg a fascizmus uralmon van, az olasz-albán relációk megváltoztatása csak fegyveres beavatkozással képzelhető el.' Erre ma nincs Jugoszlávia felkészülve, tehát a helyzetet el kell ismernie. Az olasz háborús- párt viszont vigasztalódhatik azzal, hogy Albániával mindig kezébe van a Balkán kapuja. Nettunő ratifikálása biztosítja az olaszoknak Dalmácia békés gazdasági és politikai pe- netrálásának lehetőségét. Dalmáciában az alig pár ezernyi olaszságnak lélekszámát messze túlhaladó hatalmi pozíciója van. Mellőzve a kulturális momentumokat, a daimá- ciai olasz optánsok a földbirtok egyharmadáliák urai, nagy vállalataik vannak (Suíffid, Monté Promino), a ratifikálás további előretöréseket tesz ielietővé- A háborús párt meg- nyugodlhatik ebben,- hiszen e penetráiás egy későbbi hódítás esélyeit növeli. Most már csak az volt hátra, hogy Jugoszlávia is megnyeressék. A dolog nem volt nehéz. Jugoszlávia ma nem tudna Dáliával szemben győzelmes háborút viselni. Hogy a háborúra felkészüljön, arra idő és pénz kell. Pénzt pedig nem ad más, mint az angol Rotscihild-csoport. A kölcsönnek azonban súlyos feltételei vannak. Nemcsak pénzügyiek, hanem politikaiak is. Egyrészről az angol befolyás növekedése angol pénzintézetek, vállalatok létesítésével Jugoszláviában, különféle rímeken angol ellenőrök elhelyezése a gazdasági élet egyes ágaiban, másrészről Név tűnő ratifikálása, mint a béke garanciája Ezzel megszűnik a közvetlen háborús vészé delem, az angol befolyás növekedése biztos, tarli fogja azt, hogy Anglia érdekei ellenén később se viselhessen háborút Jugoszlávia-' Londonban már meg is alakult az angol-dói. szláv társaság a két nemzet kapcsolatainak szorosabbá tételére ós megindult Jugoszláviái.: bán is az angol professzorok és publicisták rajzása. Akit a dolgok közelebbről nem érintem nek, egyelőre napirendre térhet az olasz-dél' szláv konfliktus felett. De akik közvetlenebbül vannak érdekelve, azok tisztában lehetnek vele, hogy Belgrád meghátrálása csak:, ideiglenes; rendületlenül készül tovább a háborúra és csakis a jövő háború érdekében megy bele a ratifikálásba. A koalíció újból a Jövő hétre halasztotta el a döntést a választások kérdésében A szociális biztosítás novelláját juSius közepéiéi akarják a pár- Basaewtlsere letárgyalni — A koalíció állást foglal a cukoripar válsága ügyében Prága, május 31. A kormánytöbbség örökké határozatlan nyolcas bizottsága ismét két napon át tanácskozott minden eredmény nélkül. Ma először a koalíció szociális nyolcas bizottsága ülésezett. Itt Malik előadó referált a szociális biztosítási törvény novellájának pillanatnyi stádiumáról. A paritás elvének kérdésével nem foglalkozott, mert ezt, mint politikai problémát a koalíció parlamenti többsége tartotta fönn magának. A szociális bizottság ülése után azonnal ösz- szeült a parlamenti bizottság. Az ülésről a következő kommünikét adták ki: — A koalíciós pártok parlamenti bizottsága mai ülésén úgy a szociálpolitikai bizottság, mint az albizottságra vonatkozólag pontos instrukciókat szabott meg. Foglalkozott a szociális biztosítási központ szakbizottsága által beterjesztett módosító javaslatokkal, melyek közül néhányat elfogadott. E semmitmondó rövid kommünikével kapcsolatosan parlamenti tudósítónknak az ülés határozatairól az alábbi részleteket sikerült megtudnia. A koalíció eltökélt szándéka, hogy a szociális biztosítás módosítását julius közepéig elintéeteti a képviselőháziak Evégből a szociálpolitikai albizottságot a jövő hét keddjére egybehivatja, hogy az letárgyalja a novellát a paritásos elvre vonatkozó szakaszok kivételével. Magát a szociálpolitikai bizottságot, junius 8-ikára, péntekre hívják egybe, hogy legkésőbb junius végéig befejezze munkáját. A koalíció nyolcas bizottsága hétfőn véglegesen dönt a paritás kérdésében, azonkívül kedden és szerdán is ülést tart. Ekkor fog véglegesen (I??) dönteni a közigazgatási reform életbeléptetését illetően és az országos és járási képviselőtestületi választások kérdésében, továbbá megvitatja Hodzsa uj iskolareformjavaslatát és állást foglal a cukoripar válsága ügyében, melyet az angol cukorvám-intézkedés idézett elő. A koalíció nagy megnyugvással állapította meg ma, hogy a szlovák néppárt Labay képviselővel képviseltette magát a nyolcas ülésén, Buday, az oszmicska rendes tagja ugyanis más pártelfoglaltsága miatt távol van Prágától. Ebből természetesen azt a naiv következtetést vonták le, hogy ;jj a kormánytöbbség szilárd és megdönthetetlen, j A koalíció eltökélt szándéka, hogy már március óta teljesen munkaképtelen. A szlovenszkói országos elnök személyét illetően parlamenti körökben megerősítik a Prágai Magyar Hírlap azon értesülését, hogy Kovalik volt kassai táblai tanácselnök kinevezését a kormány a szlovák néppárt óhajára elejtette. Annyi bizonyos, hogy az országos elnök a szlovák néppárthoz közelálló ember lesz s személyét illetően az agrárok állítólag már meg is egyeztek a néppártiakkal. Még ma is az a har tartja magát, hogy az országos elnök minden valószínűség szerint — mint ezt a P. *M. H. elsőnek jelentette, — Ondrusek pozsonyi tábJabirő lesz. — IJjabb épitőmuiukásaztrájk fenyeget. A Ttí- tum jiefteirfése "TJesrant a korntnuniriák újabb ép'PŐ- munfkáissztrrájko't atomnak megindítani. A munkaadóik elhatározták, hogy- az esetleges sztrájkra műnkáeíkizáráseat válaszodnak. Borzalmak kastélya — BÖN0GY1 LEGÉNY — Irta: Edgár WaSlace (32) — Még szöges drótháló is van a barlang szája előtt — magyarázta a soffőr. — Es ez az egész darab föld, a kőbányával együtt, le egészen a tengerig, mind mr Daveré. Azelőtt körülbelül száz acre területen gazdálkodott is és akkoriban szekerek, ekék, boronák meg más ilyen gazdasági gépek és szerszámok voltak a barlangban. — És mikor hagyta abba a gazdálkodást? — kérdezte mr. 'Reeder. —- Lehet vagy hat éve — felelte a soffőr és mr. Reeder elégedetten bólintott: egyenesen ezt a feleletet várta. — Azelőtt gyakrabban láttam mr. Davert — folytatta a soffőr. — Akkoriban ugyanis bérkocsis voltam és majdnem mindig én hordoztam őt. Nagyon szorgalmas ember volt. ügy dolgozott, mint akármelyik béres, napkeltétől napszálltáig. Már kora hajnalban kint volt a farmon, délutánonként pedig b érán dúlt a városba és ott lótott-futott, végezte a dolgát. És minden vonat érkezését személyesen várta a pályaudvaron. Mert akkoriban sokkal több volt ám a vendég a penzióban, mint most. Csak úgy hemzsegtek itt: egyik a másiknak adta a kilincset. Sokszor maga mr. Daver ment értük Londonba és ilyenkor csoportosan hozta a vendégeket. Mies Crewet, aki akkor még iskolába járt, mindig ő maga hozta és vitte, valahányszor jött vagy ment. — Eszerint ön jól ismeri miss Crewet? — Oh, hogyne! — felelte a soffőr: — nagyon sokszor láttam, de beszélni nem igen beszélgettem vele, mert nagyon rátar- tós volt már kiskorában is. A detektív kiszállt az autóból és fölgyalogolt a bekerített barlanghoz a keskeny utón, mely kanyarogva vezetett odáig. Az ut meszes kövekből épült müut volt és meglátszott rajta, hogy még mindig gondozzák, mert csak nemrég tölthettek föl. Mr. Reeder meg is említette ezt a soffőrnek, aki szintén tudott erről, sőt elmondta azt is, hogy mr. Daver két öreg u-tkaparót tart, akiknek kötelességük, hogy állandóan jókarban tartsák az utat: — de hogy miért, azt senki se tudja — — És most hová megyünk innen, uram? — kérdezte a soffőr, mikor mr. Reeder ismét beült a taxiba. — Valami nyugodt helyre, ahonnan telefonálhatok — felelte a detektív. A soffőr fecsegéséből és abból, amit tulajdon szemeivel látott, sok fontos adatot szűrt le a .detektív. Mindenekelőtt kétségtelen volt, hogy mr. Daver sorsa jelentékenyen jobbra fordult az utolsó hat év alatt. A szorgalmas emberből, aki „versenyt dolgozott a béreseivel", független gentleman lett, úgy hogy még a gazdálkodást is abbahagyta. Ez a dátum: „hat évvel ezelőtt" megoldotta Larmes K,eep titkát és mr. Daver felkapaszkodását az uborkafára. Az őrült Flack akkor került be a broadmoori fegyenoek őrültekházába — Mr. Reeder hosszasan beszélgetett telefonon Simpson felügyelővel és részletesen közölt vele mindent. Mikor elvégezte a jelentést, Simpson mellékesen említette neki, hogy: — Az aranyat még mindig nem küldték el Ausztráliába. Valami zavargás, sztrájk volt a dockban és ezért nem indíthatták el. Reményiem, nem gondolja, hogy ezt a zavargást is Flack szította, mert még nem tudta megfelelően előkészíteni a tervezett arany rablást.? A detektív, akinek fejéből már ká isi ment az egész aranykombináció, óvatosan kitérő feleletet adott ée visszament Larmes Keepre, ahová időközben már a többi vendégek is megjöttek. A hall portása újságolta neki, hogy holnapra egy nagyobb kiránduló csoportot várnak, de — mivel ugyanezt már tegnap is jelentette — mr. Reeder nem igen vette komolyan a dolgot. Meg volt ugyan győződve, hogy a portás nem akarja félrevezetni, de semmi jelét nem látta az előkészül eteknek és a kastélyban különben se igen volt hely nagyobb társaság elszállásolására. v Szeretett volna még néhány szót váltani azzal a szobalánnyal, akitől megvette miss Crewe házasságának titkát,. — de sehol se látta, óvatos tapogatózására azt a feleletet kapta, hogy a leány még délután kilépett a szolgálatból és már el is utazott. Mr. Reeder fölment a szobájába és szorgalmasan tanulmányozta azt a két vaskos füzetet, amelyeket Londonból hozott magával. Hivatalos jelentések voltak ezek Flack bandájának viselt dolgairól. A „banda" sző talán nem is egészen helyénvaló a Flack esetében, mert ez a „vezér" mindig úgy válogatta össze a munkatársait, mint ahogy az impreszáriők szokták összetoborozni társulataikat: — külön-Mlőn a legalkalmasabbakat, minden egyes művészi turnéra vagy vállalkozásra. A rendőrség egész sereg olyan embert ismert, akik időről-időre segédkeztek John Flack n ek a különböző rablások elkövetésében. Néhányan börtönbe is kerültek — s a különös az volt, hogy amikor leülték büntetésüket, hiába igyekeztek ismét összeköttetésbe jutni a bőkezű és vakmerő vezérrel: a bandita hallani se akart < többé róluk. Mások nyomtalanul eltűntek s 1 ezekről az volt a hit, hogy álnéven élnek külföldön, még pedig kényelmes, gondtalan i jólétben. ( Reeder sorra vett minden egyes esetet i és pontosan kijegyzett minden összeget, ; amit ez a zseniális rabló összeharácsolt - huszesztendei garázdálkodása alatt. A vég- i összeg szédületes volt. Flack lázasan dolgo- ■ zott és bár bőkezűen fizette munkatársait, ő maga keveset költött. Valahol tehát rengeteg vagyona lehetett elrejtve. Rengeteg va- . gyona — még pedig aranyban, mert Flack csak aranyat rabolt. És ez a rejtekhely — legalább mr. Reeder úgy vélte — nem is lehet nagyon messze innen — De kiért dolgozott John Flack ily lázas erőfeszítéssel? — Milyen célból halmozta föl ezt a temérdek aranyat? —- Pusztán csak a fösvény kapzsisága dolgozott benne — vagy pedig az őrült beteges rögeszméje hajtotta uj és uj tolvajlásokra, fantasztikus víziók felé? — Flack mohósága közmondásos volt. Semmise volt neki elég. Alighogy kirabolta a Leadenhall-bankot, rá egy hétre már — még pedig egészen újonnan szervezett bandával — az utolsó fillérig kifosztotta a London Trust Syndicate pénztárát, oly simán és zökkenő nélkül, hogy még a rendőrség is elálmélkodott rajta: noha alig volt két napja a rablás kitervelésére és bandájának az összeállítására. Mr. Reeder elzárta a két füzetet és lement szobájából, hogy megkeresse Margaret Belmani. A döntő csapás rohamosan közeledett és lelki nyugalmának megőrzése szempontjából nagyon fontos volt, hogy a fiatal leány kívül legyen minden veszélyen és haladéktalanul utazzék el a kastélyból. A lépcsőn Jeteié menet találkozott mr. Daverrel, aki éppen fölfelé jött és mr. Ree- dernek pompás ötletet sugallt ez a véletlen találkozás. — Éppen önt kerestem, mr. Daver — mondta nyájasan: — szeretném megkérni egy nagy szívességre. (Folytatjuk.). I 2 ____