Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-08 / 106. (1733.) szám
pEgsaaaMMttiwi^Mi^1 ■^ ■mwflifTmw rjnkggs*mmuMsuimiBnitunimmBMmmtíssssi^ " -■- "ísüüul jl ■., . , -----------------•——— Hits ch: He bántsátok a Tátra idesenforsalmát mert az ideaenforáalom pénzt és életet jelent Hitsch képviselő késmárki beszédében súlyos kritikát gyakorolt szombaton a kormány sziovenszkói gazdaságpolitikája főiéit - A dezindnsztriálás bűnös Jelszava — Állami, politikai segítség, vagy önsegély? - Az idegenforgalom és a Tátra-törvényf réme 4 1928 május 8, kedd, b——D—WP9——SBWDMa——— Csilláréit, lámpák, márvány és alabástromből 250 K-tól feljebb. Irószergarniturák, órák, szoboráll ványók és különféle diszmütárgyak márványból. Kérjen árjegyzéket HORN kőipar • gyártelepe, Baftská-Bystrlca. Késmárk, május 7. (Saját tudósítónktól.) Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő, a szepesi németók pártjának törvényhozója, szombaton Késmárkon egy népgyül'és ©lőtt hatalmas beszédet mondott. A képviselő súlyos kritikát mondott Prága alapjában eltévesztett sziovenszkói gazdaságpolitikájáról iés élesen állást foglalt a készülő Tátra-tör- vény ellen. A nagy lelkesedéssel fogadott beszédet jelentőségére való tekintettel az alábbi bő kivonatban ismertetjük. Parlamenti tevékenységem edső pillanatától — mondta a képviselő — ismételten fölhívtam a közvélemény, a parlamenti körei és Szlovenszkó gazdasági tényezőinek figyelmét arra, hogy Szlovenszkó iparát a morvámtóli ipar kedvéért elfojtották. Ezt ma már számos szlovák politikus és gazdasz is állítja, akik erről mindezideig politikai okokból hallgattak. Csehszlovákia az egykori monarchia iparának 65 százalékát vette át, ebből 19 százalék Szlovenszkóra esett. Az újonnan alakult államok, melyek úgyszólván semmiféle vagy csak igen gyenge iparral rendelkeztek, az uj hatánbeoszíás következtében uj ipart teremtettek maguknak. Hogy iparukat főn tartsák és részére a hazai piacot biztosítsák, magas vámfalakkal vették körül magukat. E vámhatárok megakadályozták az egészséges árucserét az egyes államok között. így azokban az államokban, melyek erős iparral bírtak, túltermelés és ám fölösleg jel entkezett s a krízisben a gazdaságilag gyengébb országrész a centrummal szemben áldozatól esett. Hogy azonban ezt Szlovénszkón némileg maszkírozzák, kiadták a jelszót, amit különben Bella zsupán április 17-én tartott olmützi előadásában is leszögezett, hogy a sziovenszkói ipar rddó és magyar kezekben van, hogy ezt az ipart a magyar kormányok mesterségesen teremtették meg és tartották fönn, $ ezért kiadták a jelszót: Rá kell szorítani Szlovénjükét az őstermelésre! Ez a jelszó nagyon kellemes volt a nacionalista füleknek. Azonban mit takar a valóságban? Ha Husztnál fölülünk a vonatra és végigutazunk Szlovén szkón Pozsonyig, akkor látjuk, hogy Szlovén szkón a mezőgazdaságra alkalmas területek csak egészen kis hányadot képviselnek, ellenben a földnek éppen a kétharmada mezőgazdasági megmunkálásra alkalmatlan. Szlovenszkó lakossága a háború előtt főleg iparból és az iparral kapcsolatos vállalatokból élt s csak egy egészen kis hányad: a lakosság 18 százaléka foglalkozott tisztán iöldmiveléssel. Az a fölfogás tehát, mely Szlovenszkó t visz- sza akarja vezetni az őstermeléshez és az állítólag mesterségesen létrehozott ipartól mentesíteni szeretné, alapjában hamis és a helyzet nem-ismerésén alapszik. Beszédes példa erre a helyzetre a Sze- pesség, mely nem mezőgazdasági vidék. A talaj itt köves és aiaosonyabbrendü, Az időjárás hídig s csak Igló környékén, a Szepesség déli részén vannak mezőgazdasági tekintetben jobb földek és viszonyok, de az egész Szepességhez viszonyítva ez a terület szinte tekintetbe sem jöhet. A Szepesség mezőgazdasága mindenütt a nagy ipari vállalatokra támaszkodott és üzemét ehhez képest rendezte be. A legnagyobb ipartelepek a városokban voltak, ahol az iparral párhuzamosan a kereskedelem is kifejlődött. Hogy milyen volt az ipar a Szepességen, erre példa gyanánt elsősorban Koromipát idézem, ahol még 1913- ban is 12.000 vagon vasat termeltek, amihez 264.000 vagon vasércet, 14.000 vagon kokszot, 35.000 vagon szenet, 10.000 vagon me- szet használták föl. A vasmű 3000 munkást alkalmazott 35 tisztviselővel és 70 mester- előmunkással. A vasműhöz tartozó bányamunkásokkal együtt összesen 20.000 ember élt ebből az iparágból. Egész könnyen megmagyarázható, hogy a Korompa-környéki mezőgazdaság ennek a 20.000 embernek az élelmezésére rendezkedett be és hogy az egész kereskedelem és a kisipar a munkásság ellátásából élt. Alá. Koromba és környéke, az eggkon virágzó ipartelep, csak rom, de a gazdasági romokkal együtt az emberek élete is rombadőlt, mert elvesztették az éltető gazdasági vénát s a vasmű munkájának megszűnésével elestek kereseti lehetőségüktől. Természetesen az összeomlás nemcsak a munkásokat érte, hanem a kereskedelmet, a kisipart és a mezőgazdaságot is. Ugyanilyen szomorú állapotok vannak Kézs- márkon, ahol még a háború alatt is valamennyi textil- és szövőgyár és kötődé teljes üzemmel dolgozott, ma már csak egyetlen egy vállalat működik s az is az üzem kapacitásának nagyon kis kihasználásával. Poprádon és a többi szepesi városban ugyanezeket a viszonyokat találjuk. Egyes üzemek ugyan ez évben ismét munkába kezdtek, de még nagyon sokáig fog tartani, amig békekapacitásukat elérhetik. A szepesi bányák a háború után béketermelésük felével dolgoztak s csupán ez évben kezdtek intenzivebb munkát, de az ércbányák továbbra is vegetálnak. A Gölmic- és Boldvavölgyi vasipar nem tud magához térni. Különösen rossz a helyzet a bőriparban, ahol a bénulás teljes. Főleg vonatkozik ez Liptószentmiklósra, ahol tizenhat bőrgyár még a háború: alatt is teljes gőzzel dolgozott, ma pedig már alig négy van üzemben. Az ipar lebontása következtében a mezőgazdaság elveszítette fogyasztóit 6 ezr által a szepesi gazdák válságos helyzetbe kerültek. Olyan válságos helyzetbe, amilyen csak a hetvenes években volt, amikor Amerika először özönlötte el terményeivel az európai piacokat. Az intenzív gazdálkodásra berendezkedett üzemeknek extenziv gazdálkodásra kellett átorientálódniok. A mezőgazdasági többtermelóst hangsúlyozó háborús jelszó revízió alá került, mert a többtermelés költségei nem álltak arányban az értékesítési lehetőségekkei. A mezőgazdasági termékek kivitele a történelmi onszgok ipari városaiba a magas és Szlovenszkó hátrányára megállapított fuvardijtételek következtében még mindig meg van bénítva. A tarifaátszá- mitást a helyiérdekű vasutaknál még mindig nem hajtották végre. Sőt a fuvartételek terén a birodalmi német mintát sem vették át, mely szerint nagyobb távolságoknál a fuvartételek progresszive siilyednek. Ha összeha- sonltijuk a csehszlovák államvasutak fuvar- tételeit a német államvasutakéval, úgy láthatjuk, hogy a fuvartételek 500 kilométerig megegyeznek, 500 kilométertől kezdve azonban a németországiak sülyednek, mig a csehszlovákiaiak emelkednek. A mezőgazdaság válságával párhuzamosan halad a kereskedelem és a kisipar válsága, ami főleg a sok csőd esetben jut kifejezésre. Az óriási adók, a dézsma és az adóhátralékok^ a- (rendszertelen’ adókivetés és behajtás, a hadikölcsönveszteségek és a bankok veszteségei fölmorzsolták az úgynevezett háborús gazdagokat s ma a bankok grafikonjaiban azt láthatjuk, hogy a betevők görbéje egyre aiilyed s az adósoké pedig fölfelé tart. A pénzkereslet mindegyre nagyobb, a kínálat egyre kisebb. A hitel kérdése, nevezetesen a hosszúlejáratú olcsó hitelé, annyira fontossá vált, hogy föl tétlen megoldást igényel. Egyenesen érthetetlen, hogy a köztársaságban csak két bank nyújt hosszúlejáratú amortizációs kölcsönöket, de e kölcsönök is aímyi sok nehézséggel vannak összekötve, hogy az igénylők kénytelenek elállni tőlük és inkább rövidlejáratu, de igen drága váltó- kölcsönöket vesznek igénybe. A legnyomasztóbb közterhek a termelésben a szociális terhek, melyek a gazdasági életből kivonják a pénzt és a nagy centrumokba halmozzák föl s a centrális intézmények, ahová a pénz áramlik, nemsokára már az egész pénzpiacot, sőt az egész nemzetgazdasági életet uralni fogják. Ezeket az itt felsorolt súlyos tényeket különösen érzi a Szepesség. Feladatunk nemcsak az, hogy kritikát gyakoroljunk a viszonyok fölött, hanem arra is gondolnunk kell, miképpen szabaduljunk legalább részben ebből a válságból. Erre három ut lehetséges: 1. állami segély, 2. politikai segítség, 3. az Önsegély. Az első kettőtől nem sok remélnivalónk van. Az államsegély legtöbbször igen nehézkes. Vagy egyáltalában nem jön, vagy ha megjön, akkor oly súlyos kikötésekhez van fűzve, hogy egyáitalábau nem vehető igénybe. A politikai segítség hatékonyabb lenne, ha a sziovenszkói politikusok pártokra és nemzetiségekre való különbség nélkül ki mernék mondani nyíltan, hogy a sziovenszkói probléma, elsősorban és legfőképpen közgazdasági kérdés. És Szlovenszkó ezen legfontosabb kérdésében Prágával szemben egységesen kellene föllépnünk. De ehhez ezekben a politikusokban hiányzik a szükséges belátás. Nem maradt tehát más mód, mint az önsegély s a Szepességnek ott kell kiutat keresnie, ahol éppen talál s amire földrajzi helyzete s .művészeti, történeti és természeti szépségei predesztinálják: az idegenforlomban. A mi jövőnk: as idegenforgalom. Mezőgazdasági tényezőink ezt a körülményt már két évvel ezelőtt fölismerték s Szepesség mezőgazdasága, mely a magtermelésre rendezkedett be és mellékfolalkozásként a fuvarozást űzte, az idegenforgalomhoz ido- dult át, hogy azt a vendégáradatot, amely szükebb hazánkat fölkeresi, élelemmel láthassa el. A magtermelés helyett a takarmánytermelést s ezzel kapcsolatosan az állattenyésztést fokozta, hogy a tejtermelést emelhesse. Ha tekintetbe vesszük, hogy a köztársaság idegenforgalma a múlt évben egy és fél milliárd bevételt hozott, valamennyi állami tényező be kell, hogy ismerje az idegenforgalom óriási jelentőségét. A szepesi gazdaság átorientálódására szükséges előkészítő munkák már megtörténtek. A Karpathenverein idegenforgalmi osztálya hat hónap óta ernyedetlen munkában van, hogy a szükséges propagandát kifejtse a lakás- kérdét, a közlekedési viszonyokat ismertesse és a fölvilágositási igényeknek eleget tehessen s igy a Szepességre mennél nagyobb látogatótömeget vonjon. Szükéges, hogy a lakosság is átérezze az ügy fontosságát és saját maga is hozzáfogjon a munkához. Azonban alig kezdődhetett meg ez a nagy munka, alig hozta meg első gyümölcseit, amikor egy újabb veszély jött, amely a gazdagsági újjáépítésnek egész törekvőiét megsemmisítheti. Alig adtuk ki a jelszót: „Az idegenforgalomban a jövőnk", amikor Bérmáiásl ajándékok legnagyobb választékban, olcsó árak mellett cégünknél kaphatók. Első szlovák ékszer-, arany* és ezfistgyár Tulajdonosom FROSTI6 TESTVÉREK Gyár: Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely : Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50 °/o megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon O-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5°/0 engedményt kapnak Javításokat azonnal eszközlünk fölbukkant egy uj rém: a Tátra-törvény réme, amely egy tetszetős jelszó leple alatt jön: a Magastátra higiéniai és egészségügyi viszonyainak rendezése címén, azonban rendelkezéseivel le akarja törni a Tátrai idegen- forgalmat s ezzel a mi gazdasági reményeinket is. A Magastátra legkulliváltabb, legjobban látogatott központjainak zónákba való beosztása az évtizedes kulturmunka tönkretételét fogja jelenteni: a gazdasági ínség visz- szatérését. Iparunkat tönkretették, kisiparunk tönkrement, kereskedelmünk megbénult, mezőgazdaságunk alig vegetál a Táíravidék ellátásával s most utói-> reményünket, az idegenforgalom eme- lése utján való életkilátást vennék el tőlünk. Magától értetődik, hogy minden erőnkkel védekezni fogunk ez uj veszély e'íen, mely logikai folytatása a velünk szemben eddig Követett gazdaságpolitikának. Egy aránylag kis területre, a Magas Tátrára külön törvényt akarnak szabni, pedig az államnak Szloven- szkón sokkal fontosabb és sürgősebb föladatai vannak. A fennálló törvényekben elég rendelkezése van a Magas Tátra fürdőiben a bigiéna biztosítására. Ennek dacára paragrafusokba akarják szorítani a Tátra legértékesebb részét, mely egy nagy vidék lakosságának áldása. Olyan paragrafusokba, mik csak a valóságos helyzet nem-ismeréséből születhettek meg. Mi a törvényjavaslat tartalmának nyilván os- ságrajutása óta küzdöttünk az idegenforgalom lehengerelése és általa a gazdasági újjáépítés megakadályozása ellen. S harcunkat mindaddig rendületlenül folytatni fogjuk, in% valamennyi illetékes helyen nem győz a belátás : Ne bántsátok az idegenforgalmat, mert az idegenforgalom pénzt és életet jelent! Az idegenforgalom viszont a külfölddel szemben csak akkor lehet versenyképes, ha nem szorítják a paragrafusoik Prokrusztesz-ágyába, mely Csehszlovákia eme fontos jövedelmi ágának szabad és természetes fejlődését lehetetlenné teszi. Baden Pociéi. a wllágcserkészíjsozgalesn fővezére Budapesten Budapest, május 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Üilői-uti FTC sportpályán tegnap délután 15.000 cserkész vonult fel a Budapestre érkezett világfőcser- késznek, Baden Powelnek üdvözlésére. A tribünökön mintegy harmincezer ember foglalt helyet. Megjelentek az ünnepségen József, József Ferenc, Albrecht főhercegek, Izabella, Gabriella főhercegnők, Klebelsberg és Hermann miniszterek, valamint Ripka Ferenc főpolgármester. Baden Powel az üdvözlésekre válaszolva elismeréssel emlékezett meg a magyar cserkészek kiváló teljesítményeiről, majd a közönséghez intézett beszédében kijelentette, hogy ,ybarátságra, szere- tetre tanítjuk a cserkészeket, hogy terjesszék a világ jövendő polgárainak egymás iránti megértését, hogy megteremthessük a béke és igazság alapjait."-Tegnap este József Ferenc főherceg és felesége vacsorát adtak Baden Powel tiszteletére, aki ma délelőtt a kormányzónál, Bethlennél és Albrecht királyi hercegnél tisztelgett. Az osztrák pénzügyminiszter olaszországi útja Bécs, május 7. Kienböck dr. pénzügyminiszter a Morgen cimü lap értesülése szerint abból a célból utazott Itáliába, hogy ott Mussolinival tárgyalásokat folytasson. Az olasz kormány ugyanis Seipel dr. kancellár emlékezetes déltiroli beszéde óta nehézségeket támaszt Ausztria külföldi kölcsöne elé és a pénzügyminiszter most ezeket a nehézségeket akarja eloszlatni. xx 100 oldalon, csodás illusztrációkkal tarkítva, finom kiállításban, kötve jelent meg a Tapsifüles nyuszika és egyéb csodatörténetek, ára csak 12 korona. Megrendelhető la'1 púnk könyvosztályában.
