Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-04 / 103. (1730.) szám

10 1928 május 4, péntek. ^íö^-MAGísn-fnia^R jr Állatok harca az ember ellen a ceyloni őserdőben MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A cseh-morva hegyekből nagyobb zivatarokat je­lentettek, egyébként a köztársaságban az időjárás derült és meleg maradt. — A hőmérséklet maxi­mama Kassán 25 fok volt. — Időprognózis: Félig derült, helyenként kevés csapadékkal, Szlovén- szkón kissé hűvösebb, friss északkeleti széllel. xx A szentföldi zarándoklat programja. In­dulás Bratislaváből 1928. junius 18. Az eddig hir­detett útirány helyett: Bratislava—Budapest—Bel- grád—Nis—Szaloniki—Athén. Indulás Pyrüusból (Athén kikötője) junius 21. Tengeri utónkon a következő kikötőket érjük: Rhodos—Alexandria— Port Said -Limassol—Larnaca (Cyprus)—Merslna —Tripolis—Beyruth—Haifa. Ezen kikötőkben ha­jónk nappal több óráig tartózkodik, úgy, hogy az utasoknak módjukb-n. lesz az illető kikötővároso­kat megtekinteni. Érkezés Jaffába junius 28. — A Szentföldön a következő helyeket látogatjuk meg: Jeruzsálem—Betlehem—Kér. sz. János—Je- richo—Jordán — Holttenger— Názáret- -Tábor—Ká- na—Tibériás—Kafarnaum—Kármel. — Visszauta­zás: indulás Jaffáből julius 12, érkezés Pyráusban (Athén) julius 21. Bratislavába érkezünk julius 24. Részvételi dij 5.000 korona. Utazunk gyorsvo­nat III. oszt. és hajón szintén III. oszt. Ha valaki a hajón II. oszt akar utazni, nagyobb kényelmet és II. oszt ellátást óhajt, az Özet: 5.800 koronát — Jelentkezési határidő junius 1. Érdeklődők forduljanak ezen címre: Komisariát Svütozemsky, Presov, 2upa XX. Frantiskánsky kláütor. — P. Böhm Brúnó, szentföldi kommiszárius, a zarán­doklat vezetője. XX KARP, UZSHOROD, HARISNYA, CSIPKE, NŐI DIVAT, BABYKELENGYE és NŐISZABÓKELLÉKEK SPECIÁLIS ÁRU­HÁZA. VIDÉRE MINTAKÜLDEMENY. xx Forradalom a háztartásban. A Schichtal valóságos forradalmat okozott a háztartásban. Egy csapásra szétoszlott a megcsontosodott elő­ítélet, hogy minél több munkával mosnak, annál tisztább a ruha és annál jobban kímélték. A Schichtal bebizonyította az ellenkezőjét, mert a vele való egyszeri főzéstől hófehér a ruha. Ez a leggyorsabb és legkimélőbb mosás, ?' időt, pénzt és munkát takarít meg. Használat élőit — használat után A napsugarak s a tavaszi szellő kiszívják a bőr­ben lévő festőanyagokat, a szeplőket és a májfol­tokat. Ezen arcot csúfító foltocskák sokszor elle­pik az egész arcot. A foltosarcuak eddig hiába kerestek arctisztítót, a legújabb a világhírű MARY CRÉM eltávolít minden foltot, pattanást, kiütést, gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc tiszta alabástrom fehér és sima lesz, az arcbőr visszanyeri üdeségét, frisseségót. Kapható gyógy­szertárban, drogériában és parfümériában. Készí­ti: Dr. Pollik gyógyszertára, Piestany. Naponta postai szétküldés. Garnitúra 22.50 Kő., nappali krém 10 Kö., éjjeli (szeplőir'tó) 10 Ke. Vigyázat! Csak valódit fogadjo:. el! RÁDIÓMŰSOR SZOMBAT PRÁGA: 11.00 Gramofon. — 12.05, 17.00 és 22.30 Hangverseny. — 18.00 Német előadás. — 19.15 A fekete vizirózsa, Marsik operája Pozsony­ból. — POZSONY: 18.00 Gramofon. — 19.30 A fekete vizirózsa, operaelőadás. — 22.10 Zene Prágából. — KASSA: 18.00 A velencei kalmár, gyermekelőadás. —• 18.55 Szólista hangverseny. — 20.05 Sajtóhírek. — BRÜNN: 12.15 és 22.10 Hangverseny. — 18.10 Német előadás. — 19.20 Operaelőadás Pozsonyból. — BUDAPEST: 9.30, 13.00, 16.45 és 22.20 Hírek. — 12.00 Harangszó, művész- és tánclemezek. — 16.00 A szociális misszió előadása. — 17.00 Angyal Pál dr. elő­adása a tulajdonról. — 17.30 Szórakoztató zene, zenekari hangverseny. — 18.35 Ispanovits Sándor felolvasása Finnországról. — 19.00 Kabaré-est. Közreműködnek: Nagy Endre, Salamon Béla, Herceg .Jenő, Rajna Alice, Posner Magda, Vár- nay László, Berki József, Komlós Vilmos és Sárossy Mihály. 20.30 A magyar-norvég Davis Cup mérkőzés eredménye. — 21.00 Hangverseny. Nagy Margit operaénekesnő és Szentgyörgyi László hegedűművész közreműködésével. Zongo­rán kisér Polgár Tibor. — 22.10 Pertis Jenő cigányzenekara. — BÉCS: 11.00, 16.00 Hangver­seny. — 18.30 A német dalegylet ünnepi hang­versenye. — 20.05 Max Halbe: Dér Strom dmü drámájának közvetítése, utána tánczene. — BER­LIN: 17.00 Szórakoztató zene. — 20.00 Énekkari hangverseny a nagy sportarénából. — 22.30 Könnyű zene. — STUTTGART: 20.15 Kedélye* és tánczene. — BRESLAU: 22.30 Hangverseny és tánczene. — MÜNCHEN: 16.00 és 20.30 Hangver­senyek. _ LANGENBERG: 20.15 Vidám est: El­jegyzés lámpafény mellett, operett. — LEIPZIG: 20.15 Énekhangverseny. — 22.15 Mandolin-hang­verseny. — ZÜRICH: 16.10 és 20.15 Hangverseny. — 22.10 Gramofonzene. — RÓMA: 17.30 Szóra­koztató zene. — 21.00 Puccini: „Le Vilii" opera. — NÁPOLY: 17.00 Olga di Napoii énekhangver- nenye. - 20.50 Dalest. — ZÁGRÁB: 17.30 Tánc­zene, — 19.80 A laibachi ^zinhái operaelőadása. Ceylon, április végén. Az indiai félsziget legdélibb csúcsán túl emel­kedik ki az óceán habjaiból a földkerekség egyik legszebb és legnagyobb szigete. Az utazó, aki elő­ször jut el a trópusok gyöngyének ttindérszép ligetekkel, tavakkal, őserdőkkel, hegyláncokkal és viruló völgyekkel ékes vidékére, azt hiszi, hogy a mesék országába tévedt, amikor elérkezett Ceylon szigetére. De az illúzió nem tart sokáig. A Ceylonba tévedt európainak csakhamar be kell látnia, hogy ez a földi paradicsom alapjában véve csak az állatok számára nyújt gyönyörű otthont. Az embernek Itt nincs nyugalma, mert állandóan rettegnie kell a legkülönbözőbb négylábúak, ször­nyek és fenevadak támadásától. Mindenhol másutt a világon a vadász űzi a vadat! Felkutatja azt legtitkosabb rejtekhelyein és órákig tartó hajsza után ejtheti csak el. Ceylon­ban máskép van mindez. A ceyloni bennszülöttnek a nap minden órá­jában felkészülten kell várnia az állatok támadását. Az őserdőben epyedül Velem megtörtént, hogy egy alkalommal nem tudtam ellentállni az őserdő varázsának. Az ezer szinben tündöklő természet hatása lenyűgözött és amikor egy délután sétára indultam Kandy kör­nyékén, szintén öntudatlanul vettem üldözőbe egy gyönyörű pávát, amely rikoltozva menekült elő­lem a dzsungel mélyébe. Közben esteledett és én egyszerre rémülten vettem észre, hogy eltéved­tem! Nem tudtam, mitévő legyek, de bizonyos voltam felőle, hogy az éjszakát nem tölthetem egyedül az ősvadonban, mert élve nem érem meg a reggelt. Óriási erőfeszítéssel fetkusztam tehát egy magas legyezőpálmára és onnan kíséreltem meg eligazodni a leáldozó nap állásából. Végül találomra nekivágtam a sűrűségnek és abban reménykedtem, hogy az éj beállta előtt sikerült elérnem Trikonomalait, a Kandytól nem messze fekvő bennszülött falut. A borzalmak éjszakája Időközben teljesen besötétedett. Indiában oly sötétek a* éjszakák, hogy holdfény nélkül teljesen lehetetlen a tájékozódás. Elkeseredetten folytat­tam vóndorutamat, amikor egyszerre közvetlen közelemben egy elefánt lomha lépteit hallottam. Félelmemben futásnak eredtem és addig szalad­tam árkon-bokron át, amig össze nem rogytam a kimerüléstől. A vaksötét éjszakát azonban még sem mertem a földön eltölteni s ezért újból fel­másztam egy fára, ahol leirhatatlan halálfélelmek között töltöttem el életem első borzalmas éjszaká­ját a dzungelben. Egész éjjel hallottam az őserdő­ben tanyázó vadállatok neszét, amint vadul tör­tettek keresztül a sűrűségen, — szürkületkor pedig megelevenedett körülöttem az egész erdő. Amerre csak elláttam a falomb koronájából, mindenütt nyüzsögtek a vadállatok. Az volt az ér­zésem, mintha egy óriási arénába kerültem volna és ki lennék szolgáltatva a vérszomjas fenevadak­nak. Elefántcsordák vonultak el alattam. Hatalmas majmok üldözték egymást rikácsolva a lombok között, a távolból felharsant a fekete párduc vérfagyasztó üvöltése és ragadozó madarak keringtek fölöttem. Elefántkaland Nagynehezen végre mégis megvirradt és én újból útnak indultam Kurungalla sziklái felé, amelyeket magas őrhelyemről sikerült felfedez­nem. Sokat szenvedtem a majmok állandó táma­dásaitól. Éhes voltam, szomjas és fáradt. Néhány kókuszdióval üdítettem fel magamat és folytattam — Felkérem azon vált osztálytársaimat, akik a nyitjái k. r. főgimnáziumban az 1902-1903. tanévben tettek érettségi vizsgát, hogy a Nyitrára junius végére tervezett 25. éves találkozón való részvételi szándékukat folyó hó 20-dg velem közölni szíveskedjenek, — Neumann Lajos dr. ügyvéd, Nyitra. — Egy szepesváraljai kocsis halálos bosszúja. Lőcsei tudósítónk írja: 1927 júliusában Andrej- csák János szepesváraljai kocsis mulatozás közben megbicskázta haragosát, Slezák György kocsist. Slezált akkor megfogadta, hogy bosszút áll bán- talmazóján. Három hónapig várt a bosszúra, amig ütött az alkalmas óra. Egy vendéglői mulatságon Andrejcsák alaposan felhörpintett és kiment a vendéglő kertjébe aludni. Slezák György fivéré­vel, Pállal utánalopózott és az alkoholmáromában öntudatlanul heverő embert késével ötször oldal­ba szúrta, azután testvérével együtt dorongokkal agyba-főve verték. Andrejcsák halálos sebeket szenvedett és két nap múlva meghalt. A lőcsei esklidtbiróság tegnap vonta felelősségre a tette­seket és Slezák Györgyöt hatévi, Slezák Pált pe­dig háromévi fegyházbüntetésre Ítélte. — A villám Budapestéin boílrtütöfct egy TtüIW nnotsbta,. Budapest ii «zerl< eisizitősiéigtűjnlk telefonálja: Tegnap éjijei nlagy vihar volt Buidiapetíten. A vil­láim az AJttilia-körulion beieütött egy 51-<es villa­mosba. Ajz utasok köziül FabrtWius Róla mlörulölk karja megégett éfi tl0Wbeke.it földhöz vágott a lég­nyomás. A villamos ablakai betörtek és Boiasisza Mlilkílős épditíéwi, váMatkozJó félszerwét az üivegBziifláu- kolki kiütötték. utamat, amikor nagynehezen elértem egy folyó partjára. Leirhatatlanul megörültem az őserdőn át kanyargó víznek és elhatároztam, hogy annak partján haladok tovább, amikor egy fordulónál váratlanul belébotlottam egy gondtalanul fürdöző elefántcsaládba. Két óriási elefánt — egy bika és egy tehén — lubickolt a hullámokban. Velük volt egy kis elefántborju is. Első rémületemben gyorsan elbújtam a sürü bokrok között, nehogy az elfántok észrevegyenek. Vesztemre a kis ele­fánt azonban mégis meglátott és látható örmmel, hatalmas bakugrásokkal közeledett felém. Bi­zonyára játszani akart velem! Könnyen érthető, hogy engem a legkevésbbé sem kecsegtetett a fiatal elefánt jóindulatú érdeklődése s ész nélkül futásnak eredtem. A kis elefánt utánam iramodott. Most kétségbeesett versenyfutás kezdődött, mi­közben én segédesdő pillantásokat vetettem magam köré, nem mintha a dzsungel egyéb fenevadaitól reméltem volna segítséget, hanem mert egy fa lehajló ága után kntattam, amelyre fel­kapaszkodhattam volna. Hiába volt minden! Az őserdőnek ezen a vidékén egyetlen egy faág sem borult le a földre. Futás közben megbotlottam a kiálló gyökerekben és el­terültem a fűben. Az utánam vágtató kis elefánt egy szempillantás alatt utolért és bár eleinte meg­riadt tőlem, idestova forgatott az orrmányával és nagyokat fújt reám. Reszkettem a félelemtől, mert attól tartottam, hogy a fiatal elefánt egy­szerre csak megunja a velem v.ló játékot, meg­ragad és feldob a levegőbe. Nem tudtam, mit tegyek s rövid töprengés után hirtelen elhatáro­zással felugrottam és torkomszakadtából kiabálva, újból futásnak eredtem. A váratlan fordulat meg­lepő eredménnyel járt. A fiatal elefántot annyira megrémítettem a kiáltozásommal, hogy sarkon fordult és hangosan trombitálva, vágtatott az öreg elefántok felé. Ravaszságom, sajnos, nem so­kat segített rajtam, mert az addig nyugodtan fürdő öreg elefántokat felbőszítette a lárma és a két kolosszus most már szintén utánam vetette magát. Mint az elszabadult mozdonyok, robogtak utánam, mindent letaposva, ami utjukba került. Nem tudom, mennyi ideig tartott az üldözés, csak arra emlékszem, hogy a halálfélelemtől szinte szárnyaim nőttek. Nem rohantam, úgyszólván re­pültem, hogy a tisztásról minél előbb eljussak a rejtekhelyét adó sűrűségbe s közben eszembe sem jutott, hogy ott esetleg _~y zsákmányra váró leopárd karmai közé kerülhetek. Szerencsémre az elefántok megelégedtek azzal, hogy elkergesse­nek körükből és a dzungelben nem folytatták tovább az üldözést. Teljesen kimerülve leroskad­tam egy hatalmas mango-fa alatt. Rövid pihenés után újra útnak indított az aggodalom. Nem mer­tem sokáig egy helyen tartózkodni, mert gyanús lábnyomokat vettem észre a fűben, amelyek azt mutatták, hogy olyan helyre érkeztem, ahol a fenevadak sétálnak esténkint a viz felé. Újból visszavándoroltam tebát a folyó partjára, óvatosan kémlelve a krokodilusok után és a parti cserjék között töltöttem az éjszákét. Másnap reggel valóságos megváltás volt számomra egy csapat bennszülött, akik nyilván vadászkirándulásról tértek haza a közeli falvak egyikébe. Tőlük tudtam meg, hogy Trikonomalai alig néhány mérföldnyi távolságra volt a folyó­parttól s igy bizonyosnak látszott, hogy én két napon át kőröskörül bolyongtam az őserdőben anélkül, hogy kitaláltam volna belőle. Különös tény, hogy vándorutamon mindig az állatok vol­tak azok, amelyek eltérítettek a helyes iránytól és ha megmentőim nem vezetnek emberlakta vidékre, menthetetlenül elpusztultam volna a ceyloni őserdőben. N. C. Johnes kapitány. — Száv«nilőtlte magáit egy Erdélyből mtaivelküjH tdazttviseflö, nwfctt meto metheiöott haza apja tanvetóé- sétre. Budapesti szerkesztőségünk: telefonálja: Egy Dohány-utdaí bérhÁzban koloasuai Reiredky Tibor 32 éves tiiSBtvieeiő, egy erdélyi előkelő család gyermeke, az éjszaka öngyilkosságot követett el és meghalt. Beredkv barátjával, Pap László egye­temi hallgatóval, lakott együtt egy hónapos szo­báiban. Tegnap est® tíz óra után tiért haza barátijá­val együtt és éjféltájban lefeküdtek. Pap László el szundikált, -amikor egyezerre a mellette lérvö ágyból1 revolvieríövétt hallott. Rémültem ugrott ba­rátjához és megdöbbenve látta, hogy barátja a paplan alatt miellbetőtte magát. A golyó a szivet sebezte meg és azonnali halált okozott. Beretíky Tibor Bndapeisiten . sokait ménkűi özöltit és anyagi gondokkal küzdött. Tegnapelőtt sürgönyt kapott Erdélyben élő édesanyjától, hogy apjta meghalt. Ee a hh'r nagyon megrendítette. Barátjának aizit mondotta, hogy édesapja temetésére sem tud ha­zautazni, mert a románok nem engedik be. Ezek a® okok késztethették a fiatal embert az öngyil­kosságra. xx IV. boridéra* bikakiállitá* Técsőn. A föld­művelésügyi minisztérium expoziturája május 11-én Técsön, mint minden évben, most is a bar- nafaju borzderes bikák kiállítását rendezi vásár­ral kapcsolatosan. A legszebb példányokat juta­lomban részesítik. A kiállításra elővezetnek ötven- nél több fiatal bikát, nagyobbrészt Svájcból im­portált borzderesekből és ellenőrzött tehenekből származókat, úgyhogy az érdeklődő egyének vagy községek beszerezhetik elsőrendű, tisztafaju te­nyészbikáit szarvasmarha állományuk részére. — Egy temesvári részvénytársasági igau^aitó különös „öngyilkossági rohama". Temesváriról Je­lentik: Két nappal ezelőtt eltűnt irodájából Rian*- bergor Adolf, a Mundus Armenlai Faipari r,-t, igazgatója. Családja a rendőrséget kiérte fel az eá- tümit részvénytársasági igazgató felkutatására és annak a gyanújának adott kifejezésit, hogy Rai»- berger, aki az utóbbi időben feltűnően idegesen.' viselkedett, öngyilkosságot követett el. Féld Kál­mán dr., az igazgató legbensőbb barátja, éjjel-nap­pal kereste az eltűnt embert, akiitől végre vasár­nap délben levelet kapott. Ransberger néhány sorban arra kérte barátját, hogy keresse fel a Park-szállóban, mert fontos közölnivalói vannak. Az ügyvéd autóm rohant a száll ódába, {elsietett a szobáiba, ahol az igazgatót rendkívül dúlt lelkiál­lapotban találta. A beszélgetés egész ideje alatt Ransberger Adolf revolvere csövét homlokához il­lesztette s azzal fenyegetőzött, hogy ha az ügyvéd csak egy lépést is tesz feléje, azonnal főbe lövi magát. Az ügyvéd hosszas rábeszélésére megnyu­godott és beleegyezett abba, hogy értesítsék csa­ládját tartózkodási helyiéről. Érte jöttek és haza­szállítottak. Otthon azután elmondta, hogiy pilla­natnyi idegfeszültségében öngyilkosságot akart el­követni. Mo&t már örült annak, hogy terve meg­hiúsult, mert egyébként semmi oka sem volt arra, hogy az életet eldobja magától. SzmHÁz-Kbn^KabTüRA: A POZSONYI MOZIK MŰSORA REDOUTE: Cirkusz Royal. TÁTRA: A fejnélküli ember. ELITE: A sarlachpiros betű. A Nemzeti Szalon tavaszi kiállítása Budapest, május 2. A Tavaszi Szalon, melyet a Szinnyei- Merse Társaság zsűrije bírált el, meglepően szép kollekcióját mutatja a fiatal művészek idei termésének. Az összbenyomás, melyet a szalon tavaszi tárlatán kap az ember, egy ki­egyensúlyozott, öntudatosan, meggondoltan progresszív művészet magas nívóján helyet foglaló müvészgeneráció. Nyugodt lendület­ben való távolodás az akadémiától, amellett azonban kerülése mindannak, ami szertelen és megokolatlan. Valahány művész, mint ko­moly stúdium, technikai tudás alapján áll. Színben, formában meggyőző erejű fiatalok állottak sorompóba s hitet tettek a magas mű­vészet jövendője mellett. Mindegyik kiállító művész komoly elmélyedéssel fog tárgyához, az uj utat keresés kitűnő dokumentálása i en­nélfogva a Tavaszi Szalon. A Szinnyei Társa­ság zűrijéé az az érdem, hogy művészi érték­ben körülbelül egyforma jó tárgyak díszítik a májusban már oly hangulatos Erzsébet-téri kioszk falait. A kiegyensúlyozottság hozza azután magával azt is, hogy sem különösen kiemelkedő, se merősen aláértákelhető mű nincs a falakon. Basüides Sándor „Vakok" cí­mű festménye a művész egyre fokozódó tudá­sát bizonyítja. Biai Föglein István szinességét élvezzük szívesen. Dabis Rózsinak portréd jók, Frlml Géza „Angyali üdvözletbe kiváló munka, Hanák József pompás portrékat, skicceket kül­dött párisi hírességekről, Kelemen Emil, Maghy Zoltán élénken mozgó alakjai, Miháltz Pál, Rónay Ernő, Schalk László, az igen te­hetséges Udvary Pál, Vadász Endre friss szí­nei kapnak meg. A számos kiállító művész mindegyike hozott azonban friss szint, hangu­latot, eredeti meglátást a Tavaszi Szalonba. _______ (M- r ) (• ) Kari Kraus az előadói asztalnál. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: A pozsonyi Vigadó kis­terme zsúfolásig megtelt. Pedig arrébb pár mé­ternyire a szinház is zsúfolt: az Olympia megy másodszor telt nézőtér előtt. A Vigadó kistermé­ben Kari Kraus, a bécsi „Fackel" szerkesztője ül az előadói asztalnál. Amikor bejön ez az igényte­len külsejű, szemüveges, beretvált arcú emberke, hatalmas taps fogadja. Először egy saját versét, olvasta fel. Majd szellemesen elcseveg, sziporká­zik. Aforizmákat olvas fel, háboruellenes vicce­ket, gondolatokat röpit széjjel. Egészen ráhajól fél testével az asztalra, amikor beszél. Kezével folyton gesztikulál. Egy mondatot sem ejt ki szenvedelmes gesztus nélkül. Előadása végén nagy müvéből, az „Emberiség utolsó napjai" cimii drá­mai költeményéből olvasott fel néhány megkapó részletet. Voltak sokan, akik nem értették meg, de azért, tapsoltak. Este barátai társasvacsorát rendeztek tiszteletére. (r.) (•) A budapesti színházak e heti müisoona: Ope­raház: Pénteken: Bofflmamn meséi, szombaton: Ün­nepi előadási, vasárnap: A cigánybáró. — Nemzeti Szinház: Pénteken: Me-dea, szombat: Kéz kéziét mos, vasárnap délután: A vén gazember, este: Szibéria. — Vígszínház: Péntek és vasárnap: Hó­kuszpókusz, szombat: Ha mi halottak feltámadunk. — Városi Színház: Égés® hétlen,: Gyuirkovils-fiuk. — Magyar Szinház: Egész héten: Olympia. — Ká­rát ysziinház : Eglész héten: Rose (Marié. — Kamrttna.- sztuház: Pénteken: Hedda Gabler, szombaton: Ba­kony, Eleevir, vasárnap: Krétakör. A szlovenszkói magyar színház műsora KASSÁN: Péntek: Olympia. Szombat délután: A pántlika. Yigjáték-ujdouság. este: Zenebona. Operett-újdonság, r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom