Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-01 / 101. (1728.) szám
1928 májas 1 trafó. Restaurant Savarm Kertsegoyitás május l'án Fedett veranda. Legszebb és legkellemesebb tartózkodási hely Prága központjában. Naponta 4 órakor d. u. koacert-kávé, este 8 órától uaary a hangverseny tánccal. 66 „Bella Hifii apánk" maeyar „politikusad Keletsxloveoiszkó, április 80. By cdm atatt © kp együk utóbbi számában szóvá tettem a buevtét második napján Nagybaniban lezajlott Beik Metőd-tféle gyüllM s bemutattam e gyűléssel kapcsolatba hozott 'kiét reformiáituis papot. E híradósra mind a kettőtől oátfoM jelent meg ugyané helyen. Már szinte örültem, hogy a hírek nem egészen igazaik, hiszen nagy önérzettel mindketten kijelentéfelék, hogy Ők az u[j „magyar" párttal nem azonosítják magúikat, annak nem tagjai, a szervezőbizottságba vialtó jelöléseket nem fogadták el, az együk a gyűlésen jelen sem volt, a másik ott volt- ugyan, de ezt1 csak tapasztalatgyűjtés végett tette, hogy a nlépet irányíthassa. Távol átül ő minden politikai színpadtól, igy a nevével csúnya játékot űztek sfeb. Es mi történt mégis?! Még tán meg sem száradt a nyomdafesték a nyilatkozatot hozó P. M. H- hasábjain: ime, máris arról adott hírt ugyancsak e lap, hogy Nagyfbári uitán Boraiban, II. Rákóczi Ferenc szüilőfalujátban tartott gyűlést a „Bella Metód apáink" pártja, amely gyűjtés alkalmával a szónoki trihiin'ön üilit az egyik nyilatkozó, Dobos Sándor l'adamdci lelkész, közvetlen a színen, mellette a legelső helyen Jáaimy Béla csarnahói pap, egy Horváth Győző nevű nagykövesdl ref. lelkésszel. A fényes társaság tiöbbi tagjai voltak a Hodasa— Bella Metód-párt többi ismert alakjai. A jeles párt három papi szemiélye a közlemény szerint a Kádasa-párti Kocsis Andrásnak, a református egyházból nemrég kitért egyénnek, voltak a gyűlés után szívesen látott vendégei, az éjszakát pedig Csömör és a liodzsa-párt főtitkára Járniy Bélánál töltötték, bizonyára azért, hogy ez a lelkész így is tapasztalatokat gyűjtsön s azt, mint jó lelkipásztor, népe javára kamatoztassa. A cikk egy minden tekintetben megbízható úriember, egy. ott véletlenül! jelén volt szemtanú fóliáiból származott, ágy valódiságában semmi okunk sínes kételkedni. így áldván a dolog: ezek után nékem somos szükségem arra, hogy e nyilatkozatok értékét mlegibecsüflijteon, miért ezek tények, tudniillik a nyilatkozatok é* az utánuk történt dolgok mindent bőven jeMiemeanek. A két református leffikósa valóezlizütóg elazámdibodka magát. „FÖLöe- sBSámu tanaikkal*' a boráéi szereplés ükét is le tudták vokna tagadni, ha nincs ott sokadmagával' a keresatényszocSaHsta párt körzeti titkára. Szomorú dolgok ezek nagyon. Mert akármeny- nyire nem vonhat le e bír, most már három református pap ílynemi kritikán alóli szereplése, a református lelkészt karnak, ennek az egészben nagy tiszteletreméltó teetüliefen'ek reputációjából semmit sem, mégis, sohasem hittük volna, hogy ebből a gyülekezettből csak egyetlen is akadjon, aki nemzetiség© oserbenhagyására vállalkozzék. Anélkül, hogy a többi felekezetek lelkészeinek történeti szereplését leszállítanám, nem a köztudatlban élbe s él-e most is ez a kifejezés, hiogy a kálvinis- ta vaillás magyar Vallás, a templomuk magyar templom, a papjaik magyar papok. A református pap sohasem volt hűtlen a nemzeti eszméhez, á ■magyarsághoz, hanem annak szóval, tollal, jnáiitlnsággal elővivőj© vaia. A reformációval az alvó nemzeti nyelvet költögeti; szónok, író, nyomdász, könyvárus egyszemélyiben. Maga, ron- gja kopott, de lelkiében ott ég a magyarság határtalan szeretet©. Emellett tud lemondani, kevéssel megelégedni, puritán becsületes családi életet élini( e hűéért, nemzetéért harcra is kelni. Mindig ott van, ahol a szabadságot hangoztatják. A BocSkay-, a Bethlen-, a Rákőicar-szahadsághaxook a tanúságai. A szenvedéseket el is viselni: a gályarabság a bizonyítéka. A református papság között soha egy e© akadit, aki anyagi haszonért, vagy bármiért megingott volna. Az elnémetesítést célzó pátens idejében fényes fizetést ígértek püspökieiuko'efc, esperese tiniknek, papjainknak s a kétezernél több református pap közölt egyetlenegy sem akadt, aki a pátenst kihirdette volna. Most tessék ezekkel a tényekkel egybevetni ennek a három református papnap s annak a tanítónak a szereplését. Éppen oly bajban vagyunk, mint a Habsburgok alatt igen sokszor. Nyelvünket, njemzet'ieé'giinket támadják, iskoláink — speriaüi- ter a református iskolák is — veszélyben vannak, az autonómiánkat meg akarják törni, és ezekhez segédkezet nyújtani akarnak református lelkipásztorok! Hiszen a Bella Metód-pártról mindenki tudja, hogy milyen politikai célokat szolgál! Emellett miféle intelligencia az lelkészektől, akik képesek elviselni olyan zagyva beszédeket, mint amnindket a Csömörök és a Hodzsta-párt főtitkára kivágtak, sőt ahhoz jelenlét (ükkel tüntetőleg asz- nzíiftZtállnak le. Még egyszer ismételjük, hogy ezek igen (szomorú dolgok és fájt a lelkünk, mig ezeket papírra vetettük, de egyet megjósolunk: ennek a bánom református lelkésznek a vállaiKkoZáwa osunya verő- *éget fog szenvedni s a nép józan értelműén te .nemzeti© szeretőién fog m'egbukni ewulfoi, nagyon csúfos szerepük. K elet' dón pm*»ké^ magyar refnirimátu*. xx Özehb éa olcsóbb ajándékot nem vehet gyermekén^ aftiat a T^j^ilülaa np&ziAw, v A kilenc év előtti véres méius elseje Komáromban Az 1919. május elsej! veres betörés hiteles története — A borzalmak éjszakája — A támadást Haver Lajos győri főmérnök vezette, aki szintén elesett az ellentámadás során — Mun Béla nem vállalta a támadásért a felelősséget — Komárom, április 30. Még nem száradtak fel az arookon a könnyek, még nem fakultak meg a gyásznak fekete kendőd Komáromban a togszörnyübb május elsejének emlékén és nem szűnt meg a jajszó és az elfojtott zokogás, ha erről a napról beszélnek a dunaiparti 'kisvárosban: május elseje örökre fekete marad az élők emlékezetében, akik lanui voltak a borzalmak éjszakájának. 1919 május elseje a város ért nagy katasztrófák mellé sorakozik: az 1763 junius 28-iki nagy földinduláshoz, amely a házak százait döntötte porba és az 1848 szeptember 17-iki tűzvészhez, mely elhamvasztotta a város összes templomait és házainak nagyobb részét. Támadás a város eHen Évek múltak el a véres május elseje óta és többen nyomoztak abban az irányban, hogy megoldják a rejtély kulcsát. Egy verzió ezt úgy ismeri, amit Komáromban is csak kevesen tudnak, hogy 1919 április 30-ának éjszakáján rakéta tüzes lángnyelve fúrta magát bele az éjszakába pár perccel éjfél előtt. Ebben a percben a mai Magyar-Komáromban, a monostori várerődben megdördültek az ágyuk és szórták lövedékeiket az alvó városra. A város helyőrsége felett Edigio Maccaluso olasz ezredes parancsnokolt. A városban elszállásolt katonaságot éppen úgy meglephette az ágyúzás, mint a polgári lakosságot, mely békésen szendergőit ágyában. Az ágvudör- gésbe azonban kis idő múlva más hangok is vegyültek, gépfegyver, puskaropogás hangjai, egyes lövésok zaja, amiről a harci dolgokban jártasabbak mindjárt tudták, hogy csatározás folyik « város területén. Az éjjeli harc A támadás a z összekötő vasúti hídon történt és a támadók, akik 4—500-nál nem voltak többen, csakhamar az egy kilométer távolságra tevő első számú várerőd előtt voltak. A kevésszámú őrségiben pánik támadt, a támadók a város területére behatoltak és a •legszélső utcákon elkezdődött az utcai harc. A támadó csapatok másik része az Erzsé- bet-szigeten a közúti hid őrsége ellen vonult fel, amelynek tagjai a kisdumai hídon visszavonultak a városba. Ez a csapat erre beásta magát a kisdunai töltés mentén és tűz alatt tartotta a Dunasort, főleg pedig a Kisduna hidját. A város két hídja a támadók kezében volt. A védő csapatok ezalatt futólépésben rohantak a veszélyeztetett pontokra. A pozsonvi kapu felől a támadók már a gázgyárat is elérték és a harc a vasúti állomás birtokáért folyt. A külvárosi utcákban: a Kovács- és a Hosszu-utcában, a temetők között élesen tombolt az utcai harc. Gépfegyverek kattogtak, puskák ropogtak és a város belső területére szaggatott hangfoszlányokat sodort a szellő: Proletártestvér előre! Muníciót bizalmi! Szardtéeet, meghatok... Reggeli három óráig tartott az elkeseredett harc. Érsekújvárról segítség érkezik A komáromi pályaudvar állomásfőnöke nem veszi tel te el a lélekjelenlétéit és az első harci neszre egy befütve készen álló mozdonyt menesztett Érsekújvárra segítségért. Három óra elmúlt, amikor a segítő csapatok különvonata befutott és egyenesen az összekötő hídfőig halolt, ahol kiszálltak a katonák és ellentámadásba mentek át a magyar vöröscsapatok ellen. Lé- pésről-lépésre hátrálniuk kellett a túlerő előtt és a város területére szorították őket, egy részük az Erzsébet-szigetre menekült a hajnali szürkületben, akik nem tudták az utat és soha többé nem érték el a sziget alsó részén levő közúti Dunahidat. A támadók ereje egyre jobban lankad és a harc most már a Kishíd birtokáért folyik, amely a szigetre vezet. Az Irtózatos erejű robbanás Kevéssel hajnali három óra után a lakosság egy irtózatos robbanást hallott, mely egy percig vakító fényességet árasztott a vár éra és környékére: egy magyar gyujtógránát a Vágduna mellett levő puskaporos és municiós raktárát érte é® az a szó szoros értelmében a a levegőbe röpült. Kő- és romhalmaz jelölte a helyét és az őr is el tűn! a robbanás után. Az ablakok tízezreit törte be az óriási erejű légnyomás a városban, de még tiz kilométeres körzetben is. A hatalmas lángoszlop, amely felcsapott az ekrazittal és puskaporral megtöltött raktárból, hatvan kilométerre is ellátszott, A városban mindenki azt hitte, hogy egy nagy lövedék robbant fel a szomszédjában, mert az óriási fényességről csak ezt gondolhatta. A lefüggönyözött szobákban egy percre nappali világosság támadt és sokan megnézték ennek fényénél órájukat. A bombázás nem szűnik A magyar-komáromi várerődökből az ágyutüz egyre fokozódik és srapnel lek vijjognak a levegőben, majd a nagyobb kaliberű ágyuk ugatóhangjai után egy perc múlva a lecsapó gránát robbanását hallgatta az izgalmában halálos félelmet kiálló lakosság, amely lakásába beszorítva semmiről sem tájékozódhatott. Három óra után fegyveres patrólo'k járják az utcákat. Szakadatlan tartott az ágyúzás és a középületekben óriási károkat okozott: a Szent Andrásdemplom hatalma'S tetőzete, sőt díszes üvegfestményü ablaka is teli találatot kapott egy srapnelltől, az evangélikus templom, a kultúrpalota, a vármegye- háza, a polgári leányiskola, a víztorony és sok magánépületet találat érte. Több sebesülés történt, de haláleset senkit sem ért az ágvulövések következtében. MaccaSuso rohamot rendel el a sziget ellen A közúti hídfőt még mindig megszállva tartotta a támadó sereg reggel öt órakor is, amikor már a vasúti hid a csehszlovák csapatok birtokában volt. Maccaluso ezredes erre elrendelte az Erzsébet-sziget megtisztitását. Két oldalról intéztek támadást a magyarok ellen: a 'kisdunai hídon át és a sziget nyugati végéről. A harc keményen folyt, de végre is a túlerő tüzelése a magukat beásott katonákat visszavonulásra kényszeritette reggel felé, akik a hat óra előtt leszállt áthatolhatatlanuí sűrű köd védelme alatt a közúti hidon átvonultak a magyar oldalra. Ui haitot indít a magyar egyhizmogyiltÉrt a Magyar Evangélikus Szdvetság A’ szövetség választmánya lévai ülésin elhatározta a noztataak gyakorlati Irányú kiszélesítését ' Léva, április 30. (Saját tudósítónktól.) Az egész magyar közvélemény a legteljesebb Tokonszenvvel kíséri a szlovenszkói magyar evangélikusoknak a magyar egyházmegyék létesítésére vonatkozó törekvését. A magyar evangélikussá® jogos és természetes kívánsága még aktuálisabbá vált a szlovák református egyházmegye megalakítása után's a mozgalom előrehaladásának további lökést adott Jánoska György dr. evangélikus püspök nyilatkozata, amelyet a Prágai Magyar Hírlap munkatársa előtt tett s amelyben azt jelentette ki, hogy a magyar egyházmegyék megalakításának semmi akadálya nincsen. A Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség választmánya tegnap Léván ülést tartott. A választmány ülését tekintettel Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselőnek, a szövetség világi elnökének betegségére, azt Bárndy Endre barsi tfóesperes, egyházi elnök vezette. Az ülés meleghangú táviratban üdvözölte a beteg elnököt. Az ülésnek legfontosabb tárgya Jánoska dr. püspöknek a szlovenszkói magyar evangélikus köröket nagyon élénken foglalkoztató, előzékeny nyilatkozatával való vonatkozásban a magyar ev. egyházmegye kérdése volt. Az ülés kimondotta, hogy a magyar espercsségek megalaJdJása ügyében fen tor íja eddigi álláspontját, melynek megvalósítására Jánoska György dr. püspök ismert és nagyhorderejű nyilatkozata is kilátást nyújt. Elhatározta a gyűlés, hogy a kérdés megoldását és most már annak a gyakorlati megvalósítását is teljes erejéből szeyrgálmazni fogja. Ennek érdekében az egyházközségeket megmozdulásra és megnyilatkozásra fogják föi- hivni. Hangsúlyozza azonban a választmány azt is, hogy a kérdést az egyházközségek autonóm jogainak tiszteletben tartása mellett kell megoldani. Az Evangélikus Szövetség választmánya ólánkebb belmissziós munka tervével is foglalkozott. A folyó évi közgyűlés alkalmából belmissziói nap rendezésének gondolatát vetették fel, melyen az ifjúságot is az egyházi munka mezejére akarják vezetni. Ezt a nagyjelentőségű közgyűlést a nyár folyamán Rimaszombatban tervezi a szövetség megtartani. Ds K. W. motorkerékpárok Adler-Royal Írógépek Használt alkalmi vételü írógépek Vezérképviselet és gyári lerakat: "RBCORD" Koilce, Srob&r-utca 32 — Telefon 389 írógépek szakszerű javítása és karbantartása Az Erzsébetearageteu rekedt vörös katonák sorsa ekkor meg volt pecsételve. Aki nem menekült és a szigeten akarta magát elrejteni, az többé nem menekült élve. Másnap, harmadnap 112 holttestet szedtek össze a szigeten, akiknek legtöbbje puskatus-ütésektől halt meg. — Halál a bolsevikökra! — így szólt a csehszlovák katonaság harci kiáltása és nem volt kegyelem a támadók részére. A katolikus temetőben hántolták el a támadásnak szerencsétlen véget ért áldozatait. Sokan a Dunán át úszva igyekeztek menekülni a rémségek hajnalán, de ezek legtöbbje is életével fizetett. Komáromi származású ember mindössze 22 volt a hatottak között, a többi ismeretlen katona. A győri Herkules A Dunahidon fejlövéstől esett el egy hatalmas termetű ember. Felismerték: Mayer Lajos, a győri vagongyár főmérnöke volt, aki a támadást megszervezte győri, tatai és főleg tatabányai munkásokból. A győri vas- és fémmunkások voltaik a támadó csapat legf egyel- mezettebb tagjai, mint később 'kitudódott. A tatabányai munkások nem voltak ilyen fegyelmezettek. Hivatásos katona alig volt köztük, a legtöbb úgy csatlakozott önként a támadókhoz, polgári öltözetben. A Kun Béla vezetése alatt álló budapesti vörös kormány mosakodott és a támadást felelőtlen egyének magánakciójának minősítette parlamenter utján. Kedden hatalmas babérkoszorút hoztak az elesettek hosszú sirhalmára, ahol 112 halott pihen. A sikeres ellentámadás után Május elsején, nappal, csehszlovák járőrök járták végig az utcákat, több helyen házkutatást tartottak, összeszedték az elbújt vörös katonákat s a város férfilakossága közül is többeket letartóztattak. A következő nap hajnalán pedig az Újvár udvarán a hadijog alapján tizennyolc komáromi magyar lakost kivégeztek. A történtek után természetesen szigorú katonai diktátum nehezedett Komáromra. Közben búd a resti lapok teljes elpusztulásáról írtak. A szlovenszkói lapok meg nem Írhattak semmit. Szlovenszkó közvéleménye nem is ismerte eddig ennek a napnak tragikus történetén. Egy orosz fogoly holtteste a Central-ká- véház sarkán feküdi egész nap május elsején. KI volt? Nem tudta senki. Hogyan sodródott ide, ki várta haza? Mi volt a neve? Nem tudjuk. f\ többi áldozatét sem. Meghaltak Komáromban, _ Egy szemtanú. , 4 _____
