Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-25 / 120. (1747.) szám

6 ^RyGM7v\Afi^aitHTiaja? 1928 május 25, sem. Kérem az elnök urat, vegye ezt tekin­tetbe s csak azután kritizáljon engem. Elnök: Tudomásul veszem ezt a nyilatko­zatot, de kitartok amellett, amit mondottam, hogy nem tartom helyesnek, ha kiutaznak a tanuk után. Az ügyvédi rend sem engedi meg az ilyet. Exner és Ploszkal elhagyják a termet és az elnök megállapítja, hogy táviratilag kapott vallomást néhány tanútól. Ezeket a vallomá­sokat még fel fogják olvasni. Azután felolvas­sák az utolsó birósági periratokat, amelyek már a bizonyítási eljárás befejezését jelentik. Muttnyánszkydr. Smrz kassai polgármesterek vallomása Sikorskyról Felolvassák Smrz kassai alpolgármester írásbeli vallomását, aki Sikorskyról azt állít­ja, hogy amikor Sikorsky Kassa város szolgá­latában állott, különböző nyomtatványokkal üzelmeket követett el, amiből a városnak 1350 f> koronás kára támadt. A gyanú először egy hi­vatalnoknőre terelődött, de ezt a nyomozás folytán szabadon kellett bocsátani és Sikor- skyt vádolták meg az üzelmekkel, aki be­ismerő vallomást tett. Sikorskyról a tanúnak az a benyomása, hogy megbízhatatlan és nem szavahihető ember. Intim viszonyokat kötött táncosnőkkel, akik sok pénzébe kerültek. Muttnyánszky dr., Kassa város polgár- mestere, írásbeli vallomásában azt adja elő, amit régebbi polgármestersége idején Sikor­skyról kinyomoztak és csatlakozik Smrz állí­tásaihoz. Zibrin dr. nagymihályi ügyvédjelölt Si­korskyról, ugyan nem a saját tapasztalatai alapján, azt állítja, hogy a legrosszabb hírek keringtek felőle, különösen pedig pénzüpvi machinációi felől. Ügyész (Sikorskyhoz): Mondja, Sikorsky, mi volt az oka ennek a lezüllésnek? Sikorsky: A szélhámosságot beismerem, ide amit itt felolvastak rólam, inkább találga­tás. Igaz az, hogy munkanélküliségem és há­zasságom volt az oka annak, hogy sikkasztás­ra vetemedtem. Azután felolvassák, hogy mi mindent ta­láltak Klepetár dr. kofferjében, amelyre Sie- mann szobrász annak idején 500 frank köl­csönt. adott Klepetárnak. érdekes, hogy Kle­petár abban az időben magyarul tanult, mert a bőröndben vagy ötféle magyar nyelvtant és szótárt találtak. De proiundis,. Kosztecska bemutat néhány levelet, amelyeket Klepetár dr. a fogházból irt apjának és húgának. Az egyik levél igy szól: „Kedves apám! Fogadd gratulációmat név­napod alkalmával. Nem hittem volna, hogy er­ről a helyről fogom Írni, ahol a mai ünnepna­pon még inkább szenvedek. A körülmények ta­lálkozása folytán az élet megpróbáltatása, amely engemet ért, méginkább sújt Téged. De ennek ellenére hiszek a magasabb emberi igazságban. Isten, aki igy megpróbált engem és Téged, megengedi érnünk, hogy fölmentenek. Az igaz­ság el van rejtve, de napvilágra kell kerülnie. Eszem és lelkiismeretem az Istené“. A levélhez költemény van mellékelve, ame­lyet Klepetár az apjához ir. A vers egy sora igy szól: „Minden gondolatom nálad van, apám és nálad húgom és édesanyám mosolygásánál." Húga születésnapjára a következő levelet irta: „Gondolok Rád és gratulálok születésnapod­hoz. Ennél a levélnél nem tudok nem gondolni az én drága holt anyámra, akiről legszebb és legforróbb emlékeim vannak, mert ő volt az egyetlen asszony, akit az életben szerettem. Nem ismerek nagyobb szeretetet egy asszony­hoz, mint az anya iránti szeretetet és azután az irántad való szeretetet, aki pótoltad anyá­mat. Köszönöm szeretetedet, különösen ma és erről a helyről. Erősen hiszem, hogy beigazoló­dik ártatlanságom és tisztán kerülök ki az ügy­ből". Verset is irt húgához születésnapja alkalmá­ból és ebben többek között a következőket mond­ja: „Én, aki most minden szegények között a leg­szegényebb vagyok, mit kívánhatok Neked, hu- gőm, születésnapodra... Az élet olyan szomorú, mint a sreptember, amely a messzibe^inő nyár után tekint... Mi ketten nem szülefljfík a nap sugárzása alá, sem végtelen nehéz küzdelmek­re ...“ Az édesapjának születésnapjára küldött ver­sében igy ir: „A tömlőéből fogadd apám levelemet. Szüle­tésnapodra küldöm kamélia helyett." Néhány jegyzetet is felolvasnak: Az egyikben meghalt édesanyjáról beszél a vádlott és azt irja, hogy végtelen a vágya találkozni vele, látni meg­halt édesanyját, érezni a jelenlétét. Csak ezen vágya miatt akar már erősen hinni a lélek halha­tatlanságában. Csak azért, hogy a közegében le­hessen, hogy közölhesse vele minden érzését, amely naponta megszólal benne: „Óh anyám, mim voltál te nekem!" Egy másik jegyzetben azt ir­ja: „A férfinak a nőhöz való szerelme nem kell, hogy erotikus alapú legyen ahhoz, hogy nagy le­gyen. Ebben az értelemben nem vagyok egy vé­leményen Freuddal. Az az asszony, akit az élet­ben a leginkább szerettem, az anyám és a halála után a hugóm lett az. Nem tudom elképzelni, hogy valaha is jobban szerethettem egy asszonyt". Majd azokról a hírekről beszél, amiket az újsá­gok Írnak. Azt a tanácsot adja apjának, hogy ne higyjen ezeknek a híreknek, mert érthetően a j szenzáció kedvéért íródtak. Az első könnyek Klepetár az Írások felolvasása alatt sírásban j tör ki. A hallgatóságban nagy mozgolódás tá- i mad. Ezután különböző periratokat olvasnak fel, majd az elnök kijelenti, hogy sor kerül a Sikor­skyról és Michalkoról szóló jelentések felolva­sására. A nagy por legdrámaibb jelenete vádlott újból Muigirik, apjához szalad, arca kréta- fehér. Elnök (izgatottam): Mondja meg, hogy tanú- vallomást akar-e temmi. Klepetár mérnök: Elnök uir, azért jöttem, hogy .■ Klepetár dr.: Kérem, ne hallgassák ki az apá­mat, mondjon le tanuzájsi jogéról. Az öreg Klepetár om ismét remegés fut végig, az dregtur újból a vádlottak padja felé fordul és Sikorskyra mutat: — Ember, miit követett el a családosnoüi, a lányomon, a fiamon. E* a mágia élettérnek a leg­nagyobb bűne. Maga az oka ratíndearaök, amá törtónt. A maga bűne ez a gyilkosság! Klepetár cLr. halottsápadt, teljesen elveszti ön­uralmát, apjához siet, átöleli e tört hangon mondja: — Kérlek, apám, térj magadhoz! Légy nyu­godt, apóim! Azután a bíróság felé fordul: — Kérem, ne hallgassák ki az apámat. Fel­ügyelő ur, kiérem, vezesse ki az apáimat. Mindenki azt hiszi, hogy az öregur a követ­kező pillanatban összetörve omlik össze a terem­ben. KnobWh dr. orvosszakértő, aki hiába kér szót, odakiált az elnökinek: — Klepetár urat ilyieu állapotban nem lehet íktüballgaiui. Elnök (Klepetár mérnökhöz): Mi valamennyien együttiórzünk önnel, de ilyen jeleneteket nem en­gedhetek. Klepetár dr. átölelve tartja az apját, sírva si­mogatja az arcát, folyton könyörög neki: — Apám, apám, nyugodj meg! Khobtoch dr. az önegurboz Siet, akit a terem- őr s néhány lépésnyire a fia ás, lassan kivezet a teremből. Klepetár mérnök hol a vádlottak pad­jára, hol a bírói emelvénybe fogózva, sárga, ki­merült arccal, tüzelő szemekkel megy ki a terem­ből, amelyben számos asszony hangosan zokog. Mikor a nyugalom valamennyire helyreáll, Papik dr. államügyész felemeikeddk: — Ez egy rég megbeszélt játék volt, — mondja. Kosztecska dr. (izgatottan felugrik s kiabálva mondja): Ha az államügyész urnák nincs olyan hatalma, hogy bizonyos hírlapi tudósításokkal szemben eljárjon, nem szabad csodálkozni, hogy Klepetár vádlott hatvan­kilencéves apja itt megjelenik, hogy meg­mondja, miért nem jöhetett el tanúnak. Ügyész: Határozottan tiltakozom a védő ur szavai ellen. Nekem abszolúte nincsen in- gerenciám a sajtóra. Már előbb informáltak engem s a tanúnak csupán azt a kérdést tet­tem volna föl, hogy már régebben nem be­szélték-e meg, hogy itt ilyen jelenetet rögtö­nöznek. Kosztecska dr.: Nöhát ez inár... — az izgalomtól nem tud tovább beszélni a védő. Ebben a feszült helyzetben Sikorsky szó­lásra jelentkezik, de nem tud szóhoz jutni. A hallgatóság hangosan tárgyal az izgalmas ese­ményről, úgyhogy az elnöknek energikusan kell csendet kérnie. Ezután lassankint nyu­galom áll be. Most Michalkora vonatkozó Írá­sokat, információkat olvasnak fel, iskolai bi­zonyítványokat, katonai iratokat. Az elnök felolvas egy levelezőlapot, amelyet Michal- koék 1926 julius 16-án Csorbáról Klepetár­nak küldtek. A levelezőlap tartalma a követ­kező: „Szerencsésen megérkeztünk, szívé­lyesen üdvözlünk János és Miklós." Kosztecska dr.: Elnök ur, a folyosón van Kle­petár dr. apja, aki azért jött, hogy tanúvallomást tegyen. Lemondott ugyan a tanuzás jogáról, de midőn tegnap az ablaka alatt és az összes utca­sarkokon rikkancsok kiabálták, hogy Klepetár apja lemondott a tanuzás jogáról, eljött, hogy megmondja a bíróságnak, miért nem akart vallani. Ebben a pillanatban Klepetár dr., aki a tárgya­lás alatt mindvégig megőrizte nyugalmát és hi­degvérét, izgatottan valamit mond ügyvédjének. Nyilvánvaló, hogy meglepte a védő közlése. Azután felngrik, a bírói emelvény felé kö­zeledik és könyörögve összetett kezekkel mondja: „Nagyon kérem, ne hallgassák ki az apámat". teremben. A szerencsétlen apa nehezen lélegzik. Valósággal zihál. Az elnök csöndes, megindult hangon magya­rázza Klepetár mérnöknek, hogy lemondhat tanu­lási jogáról e az öregur némán, tekint az elnökre, de minden jel arra mutat, hogy nem képes fel­érteni az elnök szavainak értelmiét. Klepetár dr. vádlott (felugrik): Apám, kérdek, mondj le a taimizásnól, egész­ségieddel fizeted ezt meg. Elnök: Koszbecieka dr. védő kijelentette, hogy ön tanuzni akar. A fia azonlban nem káván ja eZt. Klepetár mérnök (reszkető hangon): Elnök ur, azért jöttem', hogy ... Klepetár dr. (felugrik, apjához etet, az elnök- ]iöz fordul és kiáltva mondja): A végső indítványok Paüik dr. indítványozza, hogy a „Wilson pályaudvar kis esze" című kézikönyvből ál­lapítsák meg, mely perronról indult el a vo­nat 1926-ban Szlovenszkóra. Kosztecska dr. vitatkozik az ügyésszel, aki egy pályaudvari tisztviselő kihallgatását in­dítványozza. Hrabal dr. ismételten indítványozza, hogy Exnert szembesítsék Zitával. A bíróság tanácskozásra vonul vissza és néhány perc múlva azzal tér vissza a terem­be, hogy az indítványokat elveti. Rögtön utána az elnök a következőket mondja: — A bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítom. A bíróság visszavonul az esküd­teknek felteendő kérdések összeállítására. Ezután félórai szünet következik, amely­nek letelte után az elnök bejelenti, hogy 114 kérdést tesz fel a bíróság az esküdteknek. Rögtön utána fel is olvassák ezeket. A felól- vasás fél óra hosszat tart. A három fökérdcst a bíróság a Szlovén­okon érvényes magyar büntetőtörvény 278. paragrafusa alapján teszi fel, amely az előre megfontolt szándékos ember­ölésre vonatkozik. Első "ikérdés: Bünös-e Michalko János abban, hogy 192® julius 16-án Vázsecen a Kriván-hegy alján, a Fehér Vágnál, egy vagy több tettessel megölt egy embert, azaz Vörösmarty Margitot előre megfontolt szándékkal? Második fökérdés: Bünös-e Klepetár János dr. abban, hogy 1926 julius 16-án Vázsecen stb. megölt egy embert* azaz Vörösmarty Margitot előre meg­fontolt szándékkal? Harmadik főkérdés: Bünös-e Sikorsky Miklós abban, hogy 1926 julius 16-án Vázsecen stb. megölt egy embert, azaz Vörösmarty Margitot előre meg­fontolt szándékkal? Negyedik fő- ős első pótkérdés (arra az esetre, ha az első, második és harmadik főkérdésre az esküdtek nemmel felelnék, azaz kevesebb, mint nyolc szóval igennel): Bünös-e 'Si­korsky Miklós abban, hogy 1926 julius 16-án Vázsecen a Kriván-hegy alján a Fehér Vágnál megölt egy embert, azaz Vörösmarty Margitot szándékosan anélkül, hogy tettét előre megfon­tolta volna? ötödik fő-, első kiegészitő-kérdés (arra az esetre, ha az első pótkérdésre az esküd­tek igennel felelnek, azaz legalább nyolc szóval igennel) : Sikorsky Miklós szándékossága erős felindulásban keletkezett-e, a szándékát azonnal végrehajtotta-e. Hatodik fő-, második kiegészitökérdés (arra az esetre, ha az első pótkérdésre az esküd­tek igennel felelnek, azaz legkevesebb nyolc szó­val igennel s az első kiegészitőkérdésre ugyan- csali igennel, azaz legkevesebb nyolc szóval igen­nel) : Sikorsky Miklós erős felindulását az okoz­ta-e, hogy a megölt személy, azaz Vörösmarty Margit jogtalanul súlyosan megsértette s az em­berölést ebben az erős felindulásban Sikorsky azonnal végrehajtotta-e? Hetedik fő-, második pótkérdés (arra az esetre, ha az esküdtek az első második és harmadik főkérdésre, valamint az első pőtkér- désre nemmel felelnék, azaz kevesebb, mint nyolc szóval igennel): Bünös-e Sikorsky Miklós abban, hogy 1926 julius 16-án Vázsecen Vörösmarty Mar­gitot szándc’-osan, de előzetes megfontolás nélkül testén megsértette 9 a testi sértés azután Vörös­marty Margit halálát okozta? Nyolcadik fő-, harmadik kiegészitő-kérdés (arra az esetre, ^a az esküdtek a második pót- kérdésre igennel felelnek, azaz legalább nyolc szóval igennel): A Vörösmarty Margit halálát okozott súlyos testi sértést a tettes (Sikorsky Mik­lós) erős felindulásban követte-e el? Kilencedik fő-, negyedik kiegészitökérdés (arra az esetre, ha az esküdtek a második pót- s harmadik kiegészitőkérdésre igennel felelnek, azaz legkevesebb nyolc szóval igennel): A tettes (Sikorsky Miklós) erős felindulását az okozta-e, hogy a megsebesités után meghalt személy (Vö­rösmarty M-T'-'t) a tettest jogtalanul súlyosan megsértette s a tettes őt azonnal ezen erős felin­dulásában sértette-e meg testén? Tizedik fő, harmadik pótkéndés) (arra az esetre, hia a második főkérdésre nem-mél feleinek, áraz kevesebb, mint nyolc szóval Igen­nel) : Bünös-e Klepetár János dr. abban, hogy az első főkérdéeben megjelölt bűntett elkövetésiét megfontoltan elősegítette, vagy megkönnyítette? A többi kérdések az áldozaton mindhárom vádlott által elkövetett lopásra, továbbá a Vörös­marty Margiton és Safconsiky Joláeoe az esketési komédia révén elkövetett csalásokra, valamint a kisebb csalások ée szélhámosságok hosszai soro­zatára vonatkoznak. MIinden kérdésnél azután to­vábbi kérdések vannak az okozott kárra, vala­mint az alja6 és becstelen indokokra vonatkozólag. A kérdések ugv vannak megfogalmazva, hogy az esküdtek az összes deliktumok- ra felelhetnek s a gyilkosság esetén a bűntett valamennyi nüanszára. A 114 kér­dés közül negyvenhárom fő, hatvanhat kiegészítő és öt pótkérdés van. Ügyész: Nem kívánom, hogy Klepetár mér­nök ur vallomást tegyen, nekem elég, ha a bíró­ság előtt kijelenti, hogy nem kíván vallomást tenni. Klepetár dr. (a legnagyobb izgalomban): El­nök ur, kérem, ne engedje az apáimat tanuzníi. ftssze fog torrá. Az elnök és az ügyész összemérnek, azután az ■rfmöfc kijelenti: — Hívják be Klepetár János mérnököt. .Ekkor áll be a tárgyalás együk legizgalma­sabb pillanata. Óriási feszültség vesz erőt az es­küdteken, amely átterjed a hallgatóság padsoraira is és csöndes suttogásban hal öl a karratii közön­ség között. Kinyílik az ajtó, belép a terembe csön­des, kiesé tétova léptekkel egy idősebb, elegánsan öltözött ur. Arca sápadt, barázdás, fekete szemed mély tűzben égnek. Mellette halad a teremőr és mintha támogatná d» az öregurat. A® esküdtek a szerencsétlen apára függesztik tekintetüket. Kle­petár mérnök nem néz a vádlottak padjára, ami­kor elhalad mellette, hanem megáll az elnök előtt s azután az esküdtek félé is meghajtja fejét. A bíróság is láthatóan meg van indulva s az öregur alá azonnal széket/ adatnak. Klepetár mérnök va­lósággal leroskad a karosszékibe. Klepetár vádlott­nak könny szökik a szemébe. Három esküdt sze­me is homályos, nedves. A hallgatóság közül sZá- fOPfeán felállnak, de különben éki csend van fi Nagyon kérefm, hogyha, engem itt tönkre is fognak tenni, úgy legalább apadna* és húgo­mat kiimléljék. Elnök (Klepetár mérnökhöz): Szíveskedjék előbb megmondaná nekünk, hogy vallani akar-e? Klepetár mérnök 'kísérletiét tesz arra, hogy felemelkedjék a esékről. Izgalma a tetőfokát érte el. Rekedtes hangon kiált föl: ' — Meg vagyok győződve ... Ebben a pillanatban felemelkedik helyiéről Knobloch dr. orvosszakérfő és hangosan kiáltja: — Tekintettel arra... Az orvos ezavafi autotaban tó!bteKakadnak. mfdrtt a következő pillanatban miegrtáajó jele® éta© kér,üli a sor. Klepetár miétitnök féleirtélkediik « székről s megkínzott tekintettél fordul a vád­lottnak padija felé. Néhány lépést Sikojflsky felé tesz s azután kinyújtja a karját Sikotröky félé, de keze annyira remeg, hogy bel Micbalkórtü hol Sikorskyna, hol saját, fiáría is múltait, csak azután állapodik meg valósággal mogmefc- vedre Sikotrskymál. Mindé® pillámat miivé s a mlélysiégies, feszült csöndben egyszéitne fél- hatlatszik a lélklileg megtört apa kemény, kiáltó hangija: —. Meg vagyok győződve róla, hogy e« itt, ez követte el a gyilkosságé. E* küldte fiwmtett j a vádlottak padjára. A teremben, nőtton-nó az izgalom. Etepstórj Ab elnök a kérdések felolvasása utón megkér­dezi az állam ügyészt és a Védőket, van-:e valami indítványuk a kérdésekre vonatkozólag. Az ügyész félóra, Kosztecska dr. pedig egyórai szünetet leért. Az elnök a szünetet elrendelte s ennek le­telte utón, félegy órakor nyitja meg ismét a tár­gyalást. Ab állaniügyész elsősorban azt a kiegészítést kéri, hogy a tizedik fő^ harmadik pótkérd'éebe még belevegyék: „Bünös-e Klepetár János dr. ab­ban, hogy az első főkérdésben megjelölt bünteti bűn tett elkövetését Prágában, avagy máshol meg­fontoltan elősegítette ée megkönnyítette?“ Hrabal dr., Michalko védője, ellenőrző kérdé­sek föltételéit indítványozta azoknál a kérdések­nél, amelyek védencére vonatkoznak. Kéri, hogy az első főkiéadóet oly értelemben egészítsék ki, hogy: „Bűnös-e Michalko János abban, hogy 1926 julius 16-án Vózseoen egy, vaigy több tettessel mérgezés, vagy főj tagadás utján megöl egy em­bert, azaz Vörösmarty Margitot. előre megfontolt szándékkal ?“ Elnök: Azt elvégre nem lehet a kérdésbe be­tevőmül, hogy Ktepeiárnak vagy Sikorskyval-e. Hrabal dr. még több indítványt tesz, azután I pedig Kosztecska őr. is indítványozza a Klepeüánra vonatkozó s az álesküvő miátt föltett kérdésnek kiegészítését. Az indítványok fölött csaknem egy óra bosz- saait tartó vita indul meg a védő és az ügyész kö­zött, aki kijelenti, hogy az ellenőrző kérdéseket csupán azért kell feltenni, hogy megállapítást nyerjen, nem tévedett-© az esküdtszék Valamelyik jogi kérdésben s éppen ezért az ellenőrző kérdés sohasem vonatkozhaták a ténykérdésekre. Külö­nösen áriról folyik a vita, hogy az államot milyen károsodás érte a Vörösmarty Margittal eljátszott álesküvő miatt. Az államügyész és a szavazóbirók azon a nézeten vannak, hogy csak eszmei kórról van szó. A® ügyész tiltakozik Hrabal azon indít­ványa ellen is, hogy az első főkérdésbe belefoglal­ják : „mérgezés, vagy fojltogntós utján" ölték-© meg Margitot, mert a magyar törvény értelmében az esküdt csak arra köteles felelni, hogy valaki' ölit-e, vagy sem, azaz igen-nei és nem-mel, de nem köteles feleletében megadni, hogy nézete szerint hogyan ölték meg. Hrabal ennek az ellenkezőjét vitatja, mire a® elnök lezárja a vitát s kijelen'td, hogy a® indítványok felőli határozatét a bár óság holnap reggel kilenc órákor fogja kMrdetgi, 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom