Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-23 / 118. (1745.) szám
%JWGM-MAfiÍ!ARHnaiaB 1928 májas 28, saerfla. Közjogi intézmény lesz Szlovenszkó gazdasági tanácsa 1 csehszlovák-orosz kereskedelmi viszony kiépítése — Parlamenti deiegácié Szerbiában — á kassal mhetyetem és börze ügye — Szlovenszkói szerkesztőségünk interjúsorozata — Kassa, május 20. Nitsch Andor, a Zipser Deutsche Partéi parlamenti képviselője két éve egy parlamenti beszéde alkalmával találóan rámutatott a szlovenszkói gazdasági együttműködés szükségességére. A gondolat kapcsán Hvozdik János Hlinka-párti képviselő még 1926-ban a gazdasági tanácsra vonatkozó konkrét javaslatával lépett a nyilvánosság elé, mely nemcsak méltó feltűnést keltett mindenfelé, de gazdasági szakkörökben azóta állandóan vita és megfontolás tágya volt. Most meg már megraló- sitása előtt áll, úgy, hogy a legaktuálisabb időben szólaltatjuk meg Hvozdik János képviselőt, aki több hétre a csehszlovákiai jugoszláv delegációval a gazdasági kapcsolatok kiépítése végett Jugoszláviába utazott. A képviselő a szlovenszkói gazdasági tanácsra vonatkozólag az alábbi részletes információkkal szolgált: A gazdasági duaBísraus, amely évek óta nyomja Szlovenszkó gazdasági életét, sokakban azt a gondolatot érlelte meg, hogy össze kell fogni az összes gazdasági és politikai tényezőknek Szlovenszkó érdekeinek védelmére és gazdasági életünk fejlesztésére. Én ennek a gondolatnak gyakorlati ős konkrét formát akartam adni, amikor még 1926. őszén a sajtóban a közvélemény elé terjsztettem azt a javaslatot, hogy meg kellene alakítani azt a szervet, mely Szlovenszkó összes számottevő gazdasági organizációit és intézményeit, valamint gazdaságpolitikai szakíér- fiait nemzetiségi különbség nélkül egy szervezetben egyesítené. Ezt a szervezetet szoros összefüggésbe kellene hozni Szlovenszkó parlamenti képviseletével úgy, hogy azokat a gyakorlati célokat, amiket ez az elgondolt szerv megvalósítani akar, közvetlenül Szlovenszkó parlamenti képviselete által, illetve annak politikai súlyával segítse elő. Feltételezve azt, hogy Szlovenszkó minden parlamenti képviselőjének, valamint minden közgazdásznak őszinte törekvése Szlovenszkót az ország egészséges gazdaság? szervévé fejleszteni, ! azt gondoltam, hogy ezt a feladatot tisztán egy ! magánjellegű egyesülés is képes lesz elvégezni, • elgondolásom nem közjogi intézményre célzott — A lapok legutóbbi híradásai szerint a gaa- 1 dasági tanács ügye a komoly megvalósulás stádiumába jutott. Igaz ez? < Az idők folyamán a legtöbb gazdasági ténye- ző figyelmét sikerült erre a fontos kérdésre ráta- ' relnem. így magukévá tették a gondolatot a szlovenszkói kamarák, a szlovenszkói gyáriparosok ! szövetsége, több politikus és közgazdász. Tartót- 1 tünk több megbeszélést és konkrét javaslatokat 1 dolgoztunk ki. így szemünk előtt lebegett mint 1 minta a németbirodalmi Reichwirtscahftsrat, mely I valóságos gazdasági parlamentje Németorsz\gnak. 1 Ma tényleg közel állunk az intézmény megva- ‘ iósiilásához, mert tervét a kormánykörök is magukévá tették ^ A kormány elgondolása az, hogy megalakítandó Szlovenszkón az úgynevezett Porndny Sbor keretein belül egy — Miután a napisajtóban gyakran szerepel a csehszlovák és orosz kereskedelmi viszony kiépítésének ügye, legyen szives képviselő ur erről az ügyről is nyilatkozni. Meglehetős nehéz kérdésünk, — mint az köztudomású is, — a Szovjetoroszorssághos való Jogi és gazdasági viszonyunk rendezése. Tudtommal jelenleg a jogi elismerés kérdése nem aktuális, de gazdasági viszonyunk rendezésére a hivatalos tényezők egy kereskedelmi szerződés megalkotásán dolgoznak. Lényeges és Szlovenszkóra nézve sx oclális érdek ebben a kérdésben az Oroszországgal való kereskedelmi cserénknek a Dunán át való irányítása. Körülbelül másfél milliárd értékű az az áruforgalom, speciális szlevenskói mely szlovenszkói kérdésekben önállóan tanácskozna és működne. Tagjait a kormány nevezné ki a különböző gazdasági szervezetek és politikai pártok előterjesztésére. Az intézmény tehát ilyenformán közjogi volna. — Ez az intézmény képes lesz-c illetékes helyeken Szlovenszkó gazdasági érdekeit energikusan megvédeni? Nézetem szerint minden intézmény annyit ér, amennyit azok az egyedek, akik alkotják. Meg vagyok róla győződve, hogy minden testület, legyen az gazdasági vagy politikai, olyan embereket fog delegálni, kiknek Szlovenszkó egészséges fejlődése és ezzel az állam érdeke őszintén a szivén fekszik. Ilyen módon — hiszem és remélem, hogy ez a szervezet Szlovenszkónak egészségesen és hasznosan működő parlamentjévé fejlődhetik. — Milyen feladatok várnak erre a gazdasági tanácsra? Egészséges, az állam területi elosztásának megfelelő vasúti tarifa-politika bevezetése, iparunk szanálása, vasúti hálózatunk kiépítése, vízszabályozás és meliorációk, a munkanélküliség enyhítése, a kereskedelmi szerződéseknél Szlo- venszkő érdekeinek hathatós képviselete, ugyancsak ennek képviselete az állami szállításoknál, erdőink és általában faiparunk, valamint többi természeti kincseinknek racionális és ökonomikus kihasználása stb., stb. Ezekben a kérdésekben a létesítendő tanácsnak iniciativával és anyaggal kei! maid szolgálnia. A tanácsban helyet foglaló politikai pártok kép viselőinek pedig kötelességünk lesz a határozatokat úgy a törvényhozásban, mint a törvény végrehajtásában energikusan támogatni, illotő’.eg ellenőrizni. ami eddig közöttünk és Oroszország között volt és amit eddig Hamburgon keresztül bonyolítottak le. Már körülbelül egy év óta folynak megbeszélések, melyekben én is részt vettem, hogy ezt az áruforgalmat a pozsonyi és komáromi kikötőkbe irányítsuk. Éppen ezelőtt egynéhány hónappal volt a szovjetdelegáció Szlovenszkón, hogy ebben az értelemben konkrét formában megállapodásra jussanak. Ennek az akciónak eredményeképp már legközelebb körülbelül 100.000 tonnányi áru szlovenszkói kikötőkből indul Oroszország felé. Azt hiszem, igen nagy előnye lesz gazdasági életünknek, mert hiszen ily módon a mi hajózási társaságaink, a mi vasutaink, a mi kikötőink és a mi munkásaink találnak keresetet idegenek helyett. Emellett a szállítás is sokkal rentabilisabb, ami viszont annyit jelent, hogy a szovjet inkább nálunk rendeli meg a szükséges árucikkeket, ha a Dunán való szállítás által jobban megtalálják számításukat. És csak természetes megint, hogy a kikötőinkhez közeleső ipari üzemek inkább találnak megrendelőkre az oroszokban, mintha Hamburgon keresztül bonyolítanák le a gazdasági cserét. — ügy tudjuk, hogy a parlament jugoszláv delegációja ismét meglátogatja Szerbiát. Képvisel ur, mint ennek a delegációnak tagja, szíveskedjék a delegáció céljairól nyilatkozni. Célunk Csehszlovákia és Jugoszlávia között a gazdasági életet intenzivebbé tenni. Ez a mostani látogatásunk nem reprezentatív jellegű, hanem munkaprogrammal van teli. Elmegyünk Belgrád- ba, Szerajevóba, Dubrovnyikra, Kattaroba, Splitbe (Sp alatő) és Zágrábba. A delegációnak 18 tagja van, ebben a néppárt két taggal van képviselve, Maohácsekkel és velem. A Bund dér Landwirtát Windirseh képviseli. Vezetőnk Uhlir képviselő. £1 Dunán való közvetlen hajózási érintkezés megteremtés® kiküldetésünk célja. Ez szintén nagy érdeke kikötőinknek. Megállapodásra akarunk jutni a kereskedők utlevélügyében és az elvámolási formaságokban. Ezeken kívül feladatunk egyéb gazdasági és jogi természetű kérdések megvitatása. — Mit hoz a jövő évi költségvetés Szlovenszkónak? Mit remélhet Keletszlovenszkó? így nagyobb tételt akarunk biztosítani vasútvonalaink felépítésére, folyóink szabályozására, úthálózatunk kiépítésére és rendbe hozására és több egészségügyi intézméy létesítésére. Keletszlo- venszkónak legnehezebb kérdése az, hogy ez az országrész tulnyomőlag földműves, akik fogyasztó piacuktól átlag 6—700 kilométernyire esnek. Ezért nagyon fontos egy nemzetgazdasági szempontból kiadott vasúti tarifa, mert a mostani tarifális viszonyok mellett a kelet3zlovenszkói gazda 15—20 százalékos hátrányban van a köztársaság többi földműveseivel szemben. Az uj gazdasági tanácsnak lesz feladata keresztülvinni, hogy a vasúti tarifapolitikában ne a kommerciális elv érvényesüljön a nemzetgazdaság kárára. Keletszlovenszkó tönkrement iparát újra kell szervezni, illetve uj iparágakkal kell a munka- nélküliség segítségére sietni. Itt elsősorban a ^megmunkáló Iparra kell gondolnunk. Tudomásom szerint a legköze- : lebbi jövő e tekintetben örvendetes eredménye- 1 két igér, amennyiben sikerült előállítani bükkfá- ^ bél is cellulózét. Ez a fa Keletszlovenszkó erdeiben értéktelenül hevert, vagy legjobb esetben ] mint kevésbé értékes tűzifát használták fel. j Ugyancsak itt szándékozik egy nagy ipari vállalat gyárakat létesíteni, melyekben a bükkfát 1 és minden fahulladékot hasznosan felhasználnak ( oly módon, hogy bizonyos eljárással építő masszát '<■ ás izoláló falakát kóéíítejiek belőle. A gróbagyáí- ‘ 1 tás ebben a cikkben eddig fényes eredménnyel járt. — Mit tud képviselő ur a kassai műegyetemről? Sivák néppárti képviselő még 1926 bán beadott erre vonatkozólag egy javaslatot. Ezt a néppárt minden igyekezettel törvénnyé akarja emeltetni, hogy a tervbe vett műegyetem, ha rögtön nem is valamennyi fakultással, de néhány fakultással mielőbb megkezdhesse működését. —1 Van-e kilátás egy közigazgatási expozitura felállításáról Kassán? Ez nemcsak Kassának, hanem egész Eelet- szlovenszkónak nagyon életbe vágó kérdése. A’ mostani helyzetben egyelőre egy nagyobb hatáskörű Inspektorátus létesítéséről van sző, de meggyőződésem szerint ennek rendes expoziturává kell majd fejlődnie. — Mi lesz a kassai börzével? Azt beszélik, hogy működése elé akadályokat gördítenek? Már körülbelül egy éve, hogy a börze ügyében az akciót megindították és az működését megkezdte. Keletszlovenszkó különleges geográfiái helyzete kívánja, hogy legalább termény- és fatőzsdéje legyen. A terménytőzsdévél például megvédenék a keletszlovenszkői gazdákat attól, hogy terményspekulánsok szeszélyes árakat szabjanak kisgazdáink termékeire. Telléry Gyula. Ezer diák Ady-ünnepe Budapesten Szabó Dezső, Tóth Aladár és Győry Dezső előadása a magyar Ifjúság feladatairól ság arca nélkül szürkébb Európa. Keleti világérzés népe vagyunk ugyan, de uj termékeny-ülésre várók s ak: termékenyit: az a Nyugat. Az ifjúság van hivatva a magyar lelki reneszánsz intézményes biztosita ára. Megértést és cselekvő szereletet hirdet. — Mindkét beszédet hatalmas tetszéssel fogadta a közönség. Az est többi műsor pontját előkelő előadóművészek töltötték ki: Ras ifidéi Mária dalai, Kosa György zongoraszámai, Juhász Gyula szavalata, SzokoJayné Tompa Málta és Baló Elemér Ady-interpretálásai. Az est zenei része Bartók és Kodály sajátságos magyar népdal-kultuszát mutatta be. Az ünnepség alkalmából a Hid folyóirat Kessler-Balogh Edgár szerkesztésében röp- iratot adott ki. A röpirat, mely többek között Móricz Zsigmioind, Szabó Dezső, Győry Dezső, KodotLányi János, Simon Andor, Fája Géza, Kodály Zoltán, Fábián Dániel és Si- mándy Pál Írásait tartalmazza, rövidesen, Gsebszlovákiába is elkerül és a kisebbségi területekre viszi szét a budapesti Ady-űinne- pély nemes fiatal szellemét. A magyar ifjúság Ady Edre géniuszához méltó, nagy ünnepet rendezett, melynek visszhangja a lelkekben el nem hiaf többé. Szoonbothy Viktor. — A P. M. H. munkatársától — Budapest, május 221 Ady Endre géniuszának áldozott a magyar főiskolások lelkes tömege. Méreteiben, jelentőségében egyaránt impozáns ünnepély volt, két napig tartó lelkes demonstrációja s ünnepe az uj magyar nemzedéknek. A védnökségben Bartók Bála, Kodály Zoltán, Rud- nay Gyula (Bdapest), Ady Lajos, Oláh Gábor (Debrecen) és Zotóai Béla (Szeged) miellett ott találtuk a kisebbségi magyarság képviselőit is. Erdély magyarsága Benedek Elek és Kemény János báró személyével kapcsolódott be az ünnepélybe. Csehszlo^áHai rmg^grsé^a részéröl Törköly József dr. szenátor vállalta el a védnökséget. A budapesti, szegedi, debreceni és pécsi magyar egyetemi és főiskolai hallgatók mellett ott láttuk a csehszlovákiai Ós romániai magyar ifjúság [képviselőit is. Az ünnepély lefolyásáról a következőkben számolunk be: A régi országház gyüiésteranében Szabó Dezső, az iró, nyitotta meg az ünnepségeket, tisztelettel hajtva meg az ifjúság zászlaját Ady emléke előtt A magyar ifjúság feladatiról beszólt a a nemzeti élet egyetlen szilárd pontjául é& ősforrásául: a magyar parasztot jelölte meg. A különböző kultúrákról szólt: az átlag amerikairól s a dekadens európairól, amelyet a paraszt ereje ujit meg. A magyar fiatalságnak az a hivatása, hogy a paraszt kulturális és politikai, szociális jólétét mozdítsa elő minden erejével. Tóth Aladár, a kiváló zenekritikus volt a következő előadó, aki a magyarság művészetéről, a népi szellem művészi erejéről beszélt. Miniden magyar művészetnek a magyar kultúra egységét heh hirdetnie. A zenét hasonlította össze a magyar paraszt szellemével, Kodályról és Bartókról szólott, mint a magyar zenei géniusz kifejezőiről. Szokolay- né-Tompa Márta Ady-vereefcet szavalt, Győry Dezső, a szlovenszkói poéta saját költeményeit adta elő, hatalmas sikerrel. Megható záróakkorddal végződött az ünnepség: Szabó Dezső előtt tizenkét lelkes fiatalember tett foga dalimat az uj magyar nemzeti ideológia szolgálatára Házasság — Kártyázik az urad? — 'Nem. — Iszik? — Azt sem. — Nem ad pénzt? — Ad. — Akkor rémes dolog lehet a te házas- óságod, Esztikém, mert miről is tudsz te aktion, panaszkodni? A jó fiú Ady sírjánál Vasárnap délelőtt Ady Endre sírjához zarándokoljak a diákkikuJidöttek, hol Juhász Gyula, a neVes szegedi költő tartott nagyhatású: beszédet, ma jd az egyetemi városok küldötte helyezték el kegyeletkoszoruikat. A prágai, brumm és pozsonyi magyar főiskolás cserkészek Szent György Körének hatalmas koszorúját külön küldöttség helyezte el a BzékelyiEaragásu fejfa tövéibe. A Zeneakadémia szorongásig megtöltött dísztermében zajlott le az ünnepeiéig utolsó pontja.; az Ady-esfcóly, előkelő s lelkes közönség) előtt. Szabó Dezső elementáris hatású beszédjében ismét a magyar parasztot állította a magyar ideológia Valériái tójaként. Történ elírni és politikai reflexiókkal gazdag előadásában szervezett demokráciát, szabad fejlődést kíván a magyar fajnak. Az est második kiemelkedő pontja Győry Dezsőnek nem kevésbbé nagy tetszéssel kisért előadása volt a magyar ifjúság fel a dalról. A magyar fiatalság Adyt csak úgy ünnepelheti, mondotta —- ha ragaszkodik a magyar múlt hagyományaihoz, de uj arccal és uj akarattal liládt előre. A magyar lélek palotáján Ady Endre az ajtó. A magywr— Hallom, Cservenkáné, hogy a fiát javítóintézetbe vitték?! — Bizony szegényt. Pedig nagyon jó fiú volt. Mindig hazaadta a lopott holmit. Tanácsok — Csak arra vigyázz, öcsém, hogy ne igyál sokat. Ha az ember sokat iszik, akkor köny- nyen megzovarodflk, A részeg ember most is négynek látná azt a két üveget, amelyik az asztalon van. — Be, bdcsikám, az asztalon csak egy üveg van. — A NYUGAT május 16-iki száma megjelent. Gazdag tartalmából kiemeljük Kosztolányi Dezső elbeszélését („Ghmell Arisztid"), amelyben egy rossz iró tragikomikus sorsát írja meg mély humorral, — Elek Artúr szép novelláját („Az ablakfűlke"), amely önvallomás is az iró gyermekkoráról, — Gellórt Oszkár két uj versét, — Füst Milán „Catullus" c. szomorujátékának harmadik felvonását, — Szergéj Szergéjev-Ccnszkij „Színváltozás" c. regényének két remek fejezetét, — Friss Endre és József Attila verseit, — Schöpf- lin Aladár cikkét az Ady kerüli újabb vitákról, — Gyergyai Albert tanulmányát Lemaitre-ről. A kritikai rovatokban Szilágyi Géza méltatását olvashatjuk Földi Mihály uj regényéről, Schöpflin Aladár bírálatát Molnár Ferenc könyvéről, Ter- sánszky J. Jenő cikkét Josephine Bakerről, Elek Artur megemlékezését Alpár Ignácról. — Színházi és képzőművészeti figyelők élénkítik még a NYUGAT uj számát, amelynek Kő 12.50 az ára. Negyedévi előfizetés Kő 65.—. A szám hirt ad a NYUGAT ADY-pIakcttjénck elkészültéről és bejelenti, hogy a Kő 200-as Ady-plakettet, Beck ö. Fülöp gyönyörű müvét, a NYUGAT minden előfizetője ajándékként kapja. — Főbizományos: Lipa könyvkiadóvállalat, Bratislava, Sládkovicová-<
