Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-20 / 116. (1743.) szám

16 1928 májfas 20, raeíraap. m KóZtfAZDA^T1 . Törvényes védelem a tisztességtelen verseny ellen Irta: IVÁÍÍFY GÉZA ipartársulati titkár IL Aa 1927. julius 28-án kihirdetett és 1928. ja­nuár 28-án a tisztességtelen verseny ellen életbe­léptetett törvény hosszú, évekig tartott alapos tár­gyalások eredménye és a csehszlovák állam csatla­kozását jelenti ahhoz a párisi egyezményhez, amely az ipari tulajdon nemzetközileg szabályo­zandó védelmét célozza. Aj idevonatkozó rendelkezések valósággal fokmérői az állam jogi kultúrájának, mert a védelmi rendelkezések hiánya a tisztes mun­kának és jogbiztonságos forgalomnak az ál­lam részéről elvárt szükséges oltalmát tenné hatálytalanná. A tisztességes verseny szabályozására évtizedek­kel előbb már gondoskodtak törvényes rendelke­zésekről és ha e védelmi törvények nem is merí­tették ki a tisztességtelen versenyek valósággal napról-napra változó és a különböző üzleti rafi­nériáknak az emberi fantázia szinte mérhetetlen területét felhasználó lehetőségeit, mégis eddig is hozzájárultak a kereskedelmi élet etikai nivójának emeléséhez. Az ipari minták és védjegyek, a szer­zői jogok védelme, a kényazeregyezségekre, a mértékhitelesitésre vonatkozó rendelkezések, a végeladásokra, az úgynevezett hólapda-(lavlna)- Tendszerü, részletfizetéses üzletekre, az áruk származási helyének megjelölésére, a korrekt cég- elnevezésekre, újabban az eladásra kerülő és az üzleti kirakatokban elhelyezett áruk eladási árá­nak megjelölésére vonatkozó hatósági intézkedé­sek, illetve törvényes szabályozások mutatják az útját a most hatályba lépett uj törvény fejlődé­sének. A tisztességtelen versenyről szóló törvény szerkesztői a már 1896 óta érvényben volt német- országi törvényt és a most már több mint harminc éve kialakult joggyakorlatot vehették alapul és iránym értékül. Bármennyire gondos lehetett és volt is a törvény megszerkesztése, mégis — szá-. tnolva aa üzleti világban szinte kimeríthetetlen — vásárlási és eladási fogásokkal, — a tisztes­séges verseny védelmének, a törvényt alkalmazó végrehajtó szerveknek s Így maguknak a keres­kedőknek és iparosoknak is nem könyü feladattal kell megküzdeniük. A tisztességes verseny határain túllépő és a törvény paragrafusai körül állandó tojás tán­cot járó kereskedő, iparos már is felfedezte, hogy mi nincsen benn a törvényben, s mert a tisztességtelen verseny ezer és ezerféle típusát a törvény fel nem sorolja, de nem is so­rolhatja fel, a gondosan megszerkesztett törvény­nek, — hogy úgy mondjuk, — formális-jogi ren­delkezései mindig hagynak egy-egy kis hátsó aj­tót, amelyen átjutva a kereskedelmi tisztességre nem sokat adó üzletes vagy iparos a termelés­fogyasztásnak mérhetetlen kiterjedésű mezején mesterkedéseit űzheti. Éppen, mert a törvény tulajdonképpen csak : nagyvonalú keretét adja meg a tisztességtelen verseny fogalmi és tárgyi körének, nemcsak az érintett kereskedőknek és iparosoknak a törvény ' rendelkezéséhez való alkalmazkodása, hanem '< elsősorban a törvényt alkalmazó bíróságok­nak a törvény rendelkezéseit alkalmazó gya­korlata lehet csak a jó törvény próbaköre. A pusztán a tisztességtelen versenyről szóló tör­vény paragrafusaiba való merev kapaszkodás : még nem szünteti meg a versengések túlontúl ki­tenyésztett tisztességtelen elfajulásait. Mivel min- ij den törvény az egyénnek a közével arányosan • egybekapcsolt, egymásra utalt javát védi és az egyén számára biztositott s a közével összhangba , hozott jogát oltalmazza az egyéni és közjót veszé­lyeztető kilengések, törvénytelenségek ellen, a tisztességtelen versenyről szóló törvény 1 csak akkor lehet hatályos s egyben a tisz- 4 tességes forgalom biztosítására, uj kereske- j delmi etika kialakulására alkalmas, ha a M törvény alkalmazásánál a most felhozott ál- , j talános, nagyvonalú, jogelv szerint hallgatóla- j gosan minden jó törvény rendelkezései is ki- fejezésre és érvényre jutnak. Éppen mert a tisztességtelen versenyről szóló ] törvény az állam egész gazdasági életét érinti, s amellett — a jő törvény kritériumát fedően — a J gazdasági egyén védelmét célozza, a törvényt al- \ kalmazó birónak nemcsak bírói kvalitásokkal kell c rendelkeznie, hanem alaposan tájékozottnak kell j lennie a kereskedelmi és ipari gazdasági élet la- í birintusában is. A kereskedelmi és versenysza­GRAKD HOTEL SKUBIf A szemben az állomással SLIAC-KUPELE (Szliács-fürdó) Hatvan komforttal berendezett szoba. Minden szobában meleg és hideg víz. Villanyvilágítás. Főszezonon kívül penzió szobával napi 40 ko­ronától feljebb. Elsőrangú konyha. Pilseni ős­forrás. Gazdag választék bel- és külföldi borokban. Autó és autóbusz csekély díjazás ellenében. A Grand Hotel Skubna vendégei az állomásról ingyen vehetik a szálló autóját igénybe badság nagy elve alapján egymással szemben 41­. ló magángazdnsági érdekek összhangbantartása . mellett figyelemmel kell lennie a magángazdasá- . goknak az állam egész gazdaság-forgalmi életévei . kölcsönösen kiegészítő érdekű kiegyensulyozottsá- , gára. Ha a gazdasági érdekek iránti finom é'-zék . a törvényben eljáró bíró iránymutatója a tör­vény paragrafusainak Írott, magukban száraz tö­mörségű rendelkezései mellett, a tisztességtelen versenyről szóló törvény végre fogja tudni hajta­ni azt a tisztitő folyamatot, amelyre a tisztes ke­reskedelem és ipar valódi érdekvédelmére na­gyon is szükség volt s amely egyedül biztosíthat­ja a kereskedelem belső konszolidációját. A törvénytervezet bizottsági tárgyalásai alkal­mával az iparospárti törvényhozók a mai formájában csak keret-jellegü törvény­ben védelmet kívántak biztosítani különösen a legtöbb veszélyt jelentő, s minden kereske- . delmi etikát megcsufoló úgynevezett árrontási (Schleuderei)-eliárásck ellen. Erre a megalkotott törvény nem tartalmaz rendel­kezést, bár az előbb említettek figyelembevéte­le s különösen az iparosság érdekvédelmére ala­kult ipartársulatok ezirányu munkája biztosítékot szolgálhat. Bizonyos, hogy a köznapi kereskedel­mi élet eseményeiből leginkább ez az árrontás, árucikkeknek midenáron való elárusitása, meg­egyezések semmibevétele, olcsó munkaerők alkal­mazása s hasonlók tűnnek ki, mint a tisztességte­len verseny tipikus példái. A törvény szövegében említett s felsorolt esetek tisztességtelen reklá­mozás, az áru eredetének hamis megjelölése, a kereskedő, iparos társak lekicsinylése, .becsmér­lése, az üzleti cégekkel, üzemi megjelölésekkel való visszaélés, vesztegetés, üzleti és üzemi titkok megsértése és jogosulatlan kihasználása, s végül egy generális rendelkezés mindarról, amely bár­mi módon a tisztes versenyt veszélyezteti, nagy keretben felöleli a kérdést. Mert a tisztességtelen utakon járó kereskedő és iparos fantáziája kime­ríthetetlen, a törvény közelebbi taxációs felsoro­lását a tisztességtelen verseny eseteinek mellőzni kénytelen. A törvénynek e taxáéiős nélkülözöttségét a gyakorlati életadta konkrét panaszok fogják ki­tölteni s e panaszok, az elintézésre vonatkozólag kereset kapván a törvény rendelkezései által, or­voslást is nyernek a jogrend megsértésére alkal­mazott büntető ítéletekkel. A külföldi ezirányn jogfejlődés is igy alakult ki, s mert ai ítéletet hozó bíróság a kereske­delem érdekképviseletei: az ipartársulatok maguk is panaszemelő joggal bírnak, e jo­guk révén a gyakorlati élet fogja megadni a szükséges és ezerféleképpen moduláló tisztes­ségtelen verseny-esetekből a később is irányi­adé, s a törvény írott szavait kiegészítőén pótló jogszabályok anyagát és alapját. S hogy az ipartársulatok a tisztességes verseny védelmét illető s az ipartörvény szerint is köte­lességükké tett feladatukat miként teljesitik, ez tagjaikat szorosan összetartó szervezeti erejükön, a belső társulati élet egészséges, nagyvonalú ki­építettségén fog múlni. A római konferencia esak részleges kö­zeledést hezott. A háborúéi ötti adósságok rendezését tárgyaló londoni konferencia be­fejeződött, a csehszlovák delegátusok tegnap visszatértek Prágába. Az összes eddigi hí­rekkel ellentétben most arról értesülünk, hogy a római konferencián sem a paipir-, sem az aranyjáradék ügyében nem tudtak megegyezést teremteni. Igaz ugyan, hogy egyes kérdéseikben közeledés történt, de de- finitiv szabályozásról sző sem lehet A kon­ferencia kézzelfogható eredményt nem tud i felmutatni. A tárgyalások uj terminusát még nem határozták meg, de nem tartják kizárt­nak, hogy az uj konferenciát ősszel fogják megtartani. — A cukortanácskozások. A miniszter- közi cukortanácskozásokat tegnap is folytat­ták és ez alkalommal statisztikai anyagot dolgoztak fel. A bizottság azt reméli, hogy a jövő év végén befejezi a munkát és abban a helyzetben lesz, hogy a gazdasági miniszte­reknek írásbeli jelentést tegyen. Ennek megtörténte után fognak megkezdődd! az ipar képviselőivel folytatandó közös tár­gyalások. A magyar behozatal 22 százaléka cseh­szlovák export. Budapestről jelentik: Az év első három hónapjáról most adták ki a be­hozatali statisztikát, amely szerint a kül­kereskedelemben 101 millió pengő a passzí­va a tavalyi 73 millióval szemben. A behoza­talban első helyen Csehszlovákia áll 63.6 millió pengő értékkel, ami az egész magyar behozatal 22 százalékát teszi ki. Csehszlová­kia után Németország és Ausztria követ­kezik^. A közép európai vaskort el uj konferen­ciája. A középeairőpai vasművek a jövő hét folyamára uj konferenciát hívtak egybe Bécsbe, amelyen kartellkérdésekke 1 fognak foglalkozni. Egyben a nemzetközi nyers acél- kar te 11 júniusi ülésének programját is meg fogják állapítani. A munkácsi építőipari sztrájk lassanként le­morzsolódik. Munkácsi tudósítónk jelenti: Mint pár nappal ezelőtt jelentettük, a munkácsi építő­ipari sztrájk ügyében újabb egyezkedési tárgyalá­sok folytak a munkások és a munkaadók között, azonban a kommunista vezetők merev magatar- j. tása miatt nem vezettek eredményre. Most újabb a helyzet állott elő, amennyiben a sztrájkoló mim- kások nagy része hajlandó dolgozni az eddigi ,1 kollektív szerződés alapján is, csak a nagyhangú [. kommunista vezetők s az azok köré csoportosult k kisebb tábor hangoztatja a végtelenségig kitartó ._ sztrájkot. Tegnapra már a sztrájkoló munkások- nak több mint 60 százaléka felvette a munkát, n úgy, hogy a legtöbb munkácsi építkezésnél már [. dolgoznak. A munka természetesen rendőri asz- szisztencia mellett folyik mindenütt, mivel a . sztrájkolók nem hagynak fel a munka megzavará­sára irányuló kísérleteikkel. A sztrájk tehát elő­reláthatólag ily módon lassankint egészen lemor­zsolódik, anélkül, hogy a munkásoknak legalább 10 százaléknyi bérjavitást eredményezett volna, amit a munkaadók utóbb már hajlandók lettek volna megadni, de amit a kommunista vezetők elutasítottak. A newyorki diszkontemelés. Berlinből jelen­tik: A newyorki diszkontemelés okozta hullámok még nem simultak el a pénzpiacon. A Wallstreet pénzügyi körei mind megegyeznek abban, hogy a jövőben a Federal Reserve Bank a bankrátát ujó- t lag emelni fegja, mert az amerikai ipar a leg­közelebbi időben nagyon igénybe fogja venni a pénzpiacot. Az utóbbi héten újabb negyvenmillió ’ dollárt könyveltek el idegen számlára, a new­yorki Federal Reserve Bankban, úgyhogy az aranyszállitmányokat még nem lehet lezártaknak l tekinteni. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank részvé­nyeinek kicserélése. Budapestről jelentik: A Pes- ’ ti Magyar Kereskedelmi Bank bevonja a forga- L lomban lévő részvényeket és uj, pengőre szóló . részvényeket fog kibocsátani. A régi részvényeket [ május 15-től, november 15-ig díjmentesen becse­rélik. November 15-e után a kicserélés költséggel r jár. Érsekújvár város* nem ad adókedvezményt az utazó kereskedőknek. Érsekújvárt tudósítónk jelenti: A szlovenszkói kereskedelmi utazók szö­vetsége kérvényt intézett Érsekújvár városához, hogy tagjait mentesítse a szállodai adó alól. A községi képviselőtestület legutóbbi ülésén Tóth Antal főszámvevő azzal az indokolással ellenezte . az adó elengedését, mert ez a költségvetésben 25—20.000 korona hiányt teremtene, amit pótadő- val kellene fedezni. Nemes dr. állást foglalva az adó elengedése mellett, főleg az idegenforgalmi érdekre hivatkozik, mig Bláha szállodás még arra is hivatkozott, hogy ha a ezállodások adhatnak engedményt, a város is meghozhatja az áldozatot azokért, akik egyébként is költenek itt tartózko­dásuk alatt, tehát közvetve amugyis hajtanak hasznot. A megejtett szavazáson 19 szavazattal 8 ellenébene visszautasították az utazók kérvényét. A szloTleaiBiZkói villamiotsiniiüvcik koncmtrációja. Jetleimteittük miáír, hogy hiír szerint a Nyugiat&zl oven- ■ gzfkói Yiililiamosmtivek meg akarja vásárolni a Di­nárait—Nobel-gyár erőközpontját. A Dinárait—No­bel-gyár tegnap közgyűlést tartott, melyen ugyan foglalkoztak az erőiközpont eladásának terviéivel, de j erőközpontra'Pozsony városa is opciót jelentett be. a dologiban semmi döntés nem történt, mert az . É&TÉKCT^lS&i : Nem egységes irányzatú ! a prágai értéktőzsde ] Prága, május 19. Az üzlet nem volt nagy és minden piacon ibarftózíkodás nyilrvámuM meg. A 1 Nemzeti Bank kimutatását a tőzsde nem ítélte ’ meg kedvezően, de ennek ellenére a tőzsde vége 1 felió nJémi sziilárdulás állt be. Általában a papírok f nem veszítettek, de viszont a barátságosan tendáló í1 papitok nyeresége igen csekély volt, ® + A prágai derrizapiaoom Belgrad 0.025, Bnüsz- szel 0.40, Budapest 0.02Ö, Varsó 0.025 koronával K gyengült, Berlin 0.025, Zürich 0.025, London 0.085 S koronával javult. B + Barátságos a budapesti órttéktőfflsdie. A szít- D tárd külföldi jelentések következtében a spekiuM- — ciö vásárlásokat esziközlölt lés a barátságos irányzat u1 végig tartott. Salgó, Rima, Magyar ‘Hitel és Szikra fő nagyobb nyereségekre tettek szert. A forgalom ~ élénk volf. Egyes, a csehszlovák távirati iroda I jelentésében nem szerepelt értékek közül a Moktár I 95, Pestszentlőrinci 38, RJészványsiör 155 pengő ár- ! folyamot értek el. j + Szilárd irányzatú a, bécsi értéktőzsde. A ” budapesti és a prágai spekuláció fedezeteket eaz- I közölt. Egyes osztrák ipari értékek iránt érdeklő- I dés mutatkozott-. Villanyértékek és Landesbank- I részvényele realizációk következtében némileg le­morzsolódtak. A hangulat Végig barátságos volt. A járadékok szilárdultak. + Barátságos a berlini ériéktőjsde. Már nytt- .. iáékor nagyobb vásárlásokat eszközöltek, amely- J ben úgy a bdlföldii, spekuláció, miint a költföld s résztvetit. Montán- és villanyértékek 1—3% -kai ja- I é vulliíak. Specialitások szilárdak voltaik, de később l c egyesek lemorzsolódtak. A többi piacon reatizá- I< eiós törekvések nyilvánultak meg és az árlMya- ]( mok gyengülitek, de igen szűk keretek közt. (Egyes bankpapírok némileg; javultak. A pozsonyi tőzsde értékpap irforgalma. Közli Feldmann A. Bankháza Bratíslava, Bástya-u. 2 Telefon 27—39 Pénz Áru Pozsony, 1928. májút 19. Ki Kö fatra Banka . ........................... . , « 108.— 108.— Nemze ti bank Banaka-Byttriea , , , 190.— — Americko Slovenska Banka. . . . . —.— —<■— Pozsonyi Általános Bank ...... 350,— 870.— . [. Takarékbank ..... 2800.— 2900.— Eskompte és Közgazdasági Bank . . 240.— 266,— Dunabank................... 210.— 220,— Tr navai I. Takarékpénztár ..... 660.— 600.— Liptói hitelbank *••..••••• 6ÖÜ.— 700.— Gőzfürdő.......................... 560,— 010.— Roth r.-t. ............. 1000.— — Raktárházak ............ áOOO.— 4300.— Szlovák biztosító 610.— 650.— Uránia .............. —.— —•— Trencsén-Tcpiici fürdő rt. ..... . 155.— 176.— Zilinai műtrágya .......... 136.— 155.— /tllinai Ccllulose .......... 880.— 950,— Medica .............. 150.— 170.— Handlovai szén .......... 880,— —.— Szlovák szeszipar Malacky . .... 5C0.— 520,— Nyujjatszlovenszkói villamosmü ... 190.— 210.— KÖzépszlovcnszkói villamosmü .... 400.— 500.— Pozsonyi Jéggyár ....••••• 400.— 500.— Wigand rt. 80.— 45,— Vágvőlgyí cukorgyár ..••••.. 1500;— —.— Stark spiritusz rt. 800.— 9C0.— Rózsahegyi faipar 660.— 600.— 4 százalékos pozsonyi kölcsön , , , 77.— 79.— 6 „ „ „ ... 99.— 101.— Csehszlovák építő sorsjegy ..... 650.— 670.— „ „ (ötöd)................ 123.— 126.-# Pr ága, május 19. Valuták: Holland 1367 jiugo# szláv 59.22.50 német 803.12.50 belga 468.25 magyar 587.50 román 20.,% svájci 647.75 dán 901 angol 163.90 spanyol) 562.50 olasz 178.42.50 amerikai 33.51 norvég 900 francia 133.02.50 bolgár 23.10 svéd 901.25 lengyel 376 osztrák 472.50. > üfiyT#SSDB , + Az olimif®i terménytőzsdéül nagy üzletfte­! fenség mellett a következő árakat jegyezték: Mor­va búza 240—241, rozs 243—245, merkantil- és príma árpa jegyzése elmaradt, zab 200—203, rozs­liszt 343—344, el vámolt magyar zsír 1510—1520, elivámott amerikai zsír 1325—1335, a többi fajiba nem változott. + A maii budapesti gabonapiacon — amint azt oltani szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat tartott volt. A következő árfolyamokat jegyezték: Tisza vidéki búza 34.40—34.%, felsötiszai 34.25— 34.40, dunántúli 33.90—34.10, rozs 30.25—30J50, ta­karmányárpa 30—30.76, sörárpa 31.50—34, zab 32.60—33, tengeri 2850—28.75 pengő. + A berlini terménytőzsdén nyugodt irány­zat mellett a következő árakat jegyezték: Búza1 262—265, rozs 2S5—287, árpa 252—290, zab 264— 270, tengeri 234—237, búzaliszt 32.75—36.50, rozs­liszt 36.50—39.50, buzakoxpa 17.40—17.50, rozs- korpa 18.80—19, Viktória-borsó 48—60, apró ehető borsó 35—38, tbakarmányíborsó 25—27, peiiuska 24 —24.50, lóbab 23—24, repcepogácsa' 18.80—19, len­pogácsa 23.50—23.80, szárazszeliet 15.20—15.40, búr# gomyareezelék 25.40—26. i + A londoni gyapjuaukcióu 7904 bál került piacra és ebből 6500 bált vásároltak meg. A kils választék jó keletnek örvendett Az árak tartottak. — A bradíordi piacon élénk volt a forgalom. A következő árakalt jegyezték: Merinó 70 közép 56.25, merinó 64 közép 54.25, merinó 60 közönséges 51, orossbred fésült gyarmatgyapju 58 közép 46, 56 közép 41.50, 50 közép 32.25, kamgarn 2—16, 32 fe­hér 29, 2—15, 40 fehér 30, 2—32, 46 fehér 37, 2—04* 60 fehér 62, 2—24, 70 fehér 68. — A havred piacon a május—júniusi árut lS.80-mal, a július—novem­berit 18.60-nal jegyezték. + A tengerentúli gabonapiacokéin lanyha irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Osákágó: Májusi búza 147.62, juMiüisá 149.62, szep­temberi 149.87, májusi tengeri 102.62, júliusi 105.62, szeptemberi 106.62, májusi zab 63.50, jú­liusi 55.37, májusi rozs 132.50, júliusi 129.50 — Newyork; Búza hand winter II. 169.62, red winter H. 212.62, nortbem manitoba II. 174.12, rozs II. 143.50, kanadai malátaárpa 105, tengeri mised wleötem II. 116.12. — Winnipeg: Májusi búza 147.63, júliusi 150.12, októberi! 143.87, májusi zab 78. — Kansas City: Búza red winter II. prompt 106.50. — Minueaipoilie: Búza I. norihem spring prompt 145. — Buenos Aires: Júniusi búza 11.90, júliusi 12.10, júniusi tengeri 8, júliusi 7.95. — Rcsario: Júniusi búza 11.85, júniusi tengeri 7.90. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk vissza. Szlovenszkói szerkesztő: Telléry Gyula. — Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal: Zólyomi Dezső, I., Döbrentei-tér 9. Telefon: Teréz 263—22. — Ruszinszkői szerkeszlőség: Ungvár, Bercsényi­utca 15. szám. Szerkesztő Rácz Pál. — Irodalmi főmunkatárs: Sziklay Ferenc dr., Kassa. Éder-u. 9. Qíirnncpn PhrlnSf1 elsőrangú festme’nyek, egy uuiyUuuil ClOlsUtt ■ gyönyörű velencei tükör, szálóngarnitúra. Budapest V, Csáky-utca 18/b. I. 3. Bérbeadó 140 hold, amelyből 19 hold rét és a többi szántóföld a hozzátartozó lakó és mellék­épületekkel, állatállománnyal és teljes gaz­dasági felszereléssel, f. év október 1-től. Kívánatra azonnal is átvehető. Tárgyalni lehet a tulajdonossal Antal János Százdice. (Százd) Vasútállomás Szakállos. V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom