Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-20 / 116. (1743.) szám
10 t>ra:gaiA\\g^arhirlai> 1928 május 20, raje&rnflp. külföldi levelek írja-. SZVATKÓ PÁL- A nép barátja — — - Párté, május 17. Ki a nép Barátja ? Kicsi a világ és minőén ismétlődik: megint Cotyról van smó. Mert a parfömgyáiros íejébe vette, 'hogy Franci a ország diktátora lesz és megdönti a szovjet uralmát. Mivel bőven rendelkezik Monteeu- culi legfő'bb győzelmi kritériumával: van péajze, pénze, pénze, nem is oly nehéz a hatalom első lépéseit megtennie s érdekes ex- .perimntumnál asszisztálhatunk Annak az ez amerikanizmusnak a legdurvább kivitelét já-tszák meg előttünk, amelynek alapelve: pénzért mindent. Nőket és világbirodalmakat, egészséget és transzcendentális boldogságot. Csak attól félek, Cotynak kevés lesz a pénze. Birkózik ez a pénz Franciaország eszével s tudom, hogy elvben a pénz megkaphatná az észt, ámde egylben hiszek még, (amennyiben szellemi lény vagyok), hogy az értelem végtelen és végtelen pénzre volna szükség, hogy döntőn és egyszersmindenkorra rábírhatnák; végtelen pénz pedig nincs, miég Cotynak sincs. Mi történik Coty fej,ében? Valami meg- igézte ezt az embert, azt hiszem, Mussolini igézte meg. Egyszer elmondtam, hogyan gazdagodott meg a habom utáni rosszagu időben eleső parfümjeivel, miként vetette magát a politikára és hogyan kényszeritette rá önmagát Paris újságolvasó közönségére. Szisztematikusan kezdte: a sajtónál, de ettől az első lépéstől nem jutott tovább, akárhogy terpeszkedett is s bármennyire ott volt mindenütt; mértékadó körök nem vették komolyan, sem a Palais Bourbon, sem a Quai d‘ Orsay, s egyelőre még senki sincs Francia- országban, aki reszketne tőle. Pedig határozott célja van: diktátor akar lenni. Eddig húszmillió frankot áldozott erre a célra s néhány nappal ezelőtt újabb húszmillió frank mozgósítását jelentette be. Két újság harcol 'érte Parisban, az illatos Figaró és a véres Gaulois, de sem illattal, sem vérrel nem lehet epiteni pozitivabbra, masszívabbra van szükség s ezért született meg az Ami du Peuple, a Nép Barátja, Coty legújabb orgánuma. Nagy coup volt. Hogy megértsük, előbb általában a francia sajtóról kell beszélnünk. A lapok átlagára itt huszonöt centi- mes; ezért az összegért kapja a paris,i kispolgár a Journalját, a vidéki a Petit Parisienjét, a délutáni boulevardozó az Intransigeantját, a 'Parisban élő külföldi a Mátráját, a kommunista a Humamibéját, a radikális az Oeuvrejét, a porácaréista az Echo de Parisját és a royalista az Action Franoaise-ét. Egyedül a Quai d‘Orsay lapja, a Temps, kerüli negyven centi- mesbe — s egészen külön áll Coty, aki Figaróját és Gauiois-ját harmincért árulja. Miért harmincért? Mert előkelő lapokat akart csinálni, s mert régóta gondolt arra, hogy mellettük egy olcsó néplapot is kiad. Most megtörtént, tiz centimesért adja az Ami du Peup- rát, amely ugyanakkora, mint a Matin, sőt ügyes tipográfiája révén még több is. Tiz centimes, két sou, tizenhárom cseh és két magyar fillér, nem sok pénz a hatalmas és elsőrendű világlapért, amely terjedelemben kürölbelüll akkora, mint a P- M. H. egy hétköznapi száma (sőt több is) — s ennek ellenére alig kerül többe, mint egy tizedró- szébe. Egyelőre nem lehet eldönteni, jó lap-e az Ami du Peuple. Az első, ami megkap benne, ügyes, takarékos tipográfiája, finom, karcsú betűi és drága híranyaga, összehasonlitot- tám a többi párisi lappal, minden benne van, ami a huszonötcenti mes lapokban. Ami hiányzik belőle, az a zamat, a francia lapok e csodálatos velejárója, amit minden újságnál rendszerint külön egy-egy ember csinál. A Journalnál Olement Vautel, a Mátránál Sau- erwein vagy Forest, az Oeuvre „Műsoron ;ki- vüljében“ Fouohacrdiére, az Action Francaise- nál Léon Daudet, Bainville és Mauras, az Kohónál Pentráax, a Journal des Debatsnál Gauvin, az Intrannál Bailby és így tovább. 'Ezek az emberek mindennap egy 80—100 soros cikket írnak a lapjukba, s e cikkben állást foglalnak az eseményekhez, ők az újság, ők 'a zamat, ők az élet, a többi, ami a lapokban van, csak információ, köriték, amelynek ott 'kell lennie, mint a vizái!árjelentésnek és a marbafölhajtás statisztikájának, de nem lényeges, csak szükséges. Ami lüktet, ami véleményt ad és ami miatt egy-egy lapnak tábora van, az ez a napi nyolcvan soros csevegés a dolgok hátamögöttiségéről, a sok ildomtalan távirat és cím között. (Ilyen zamatot jelentett például nálunk Rákosi Jenő, vagy Kóbor Tamás a „Rovásban", vagy Márai Sándor mrá- ’demnapi cikkeiben.) Az Almti du Peuplenak egyelőre nincs meg ez a zamatja és patinája, ami pedig Páriában szinte nélkülözhetietilen, mert különben hiányzik az a mágikus és péjast jelentő csatt, amely a kolportázs-lapot láthatatlanul mindennap és hűen az olvasójához kapcsolj?. Avagy Coty ezt a köteléket is pótolni véli a tiz centimes-szel ? Egy bizonyos, a tiz centimes szenzációt jelentett és a párisi sajtó sötét erdeje fölmoraj- lott. Most látszott, mennyi dzsungel és titkos tigris él egy olyan fővárosban, mint Pária. Mi van azok 'mögött a zsenge papjroafatok mögött, amit az árus reggel, délben, este rendjén összehajtogatva és megszáradva lekötelező mosollyal, huszonótcentimesért, a markomba csúsztat és amelyből szívom a nyam- daillatot és meggyőződéseim alátámasztó érveit? Mi van e békés gyilkosságok és fahan- gu politikai zavarok mögött? A színház s művészet rovatán túl, a távol ugrások krónikájának margóján s abban a vizben, amelynek állásáról megtévesztő konciliánssággal számol be a papiros? Mi van mindennapom, életeim, munkabeosztásom, véleményem, erőforrásom, adatgyűjteményem, lé'térvem mögött? Mi van? A kartell! Az Ami du Peuple esetéből megtudtuk, hogy nnég csak neon is az újságok tulajdonosai garázdálkodnak nézeteinkben, hanem a rlkkanesvállalat. Furcsa, az garázdálkodik, akinek s-ub spécié aeternitatis a legkevesebb J köze van az ujságcsináláshoz: a Nyomdater- ‘mékeket Elosztó Társulat, itt Párisban a Jíaohette-oóg. Amely lap nem tetszik neki, az nem kerülhet a közönség elé, mert egyetlen árus, égyetlenegy üzlet, egytlenegy pályaudvar sem fogadhatja el eladásra. Aki elfogadja, attól elveszik az összes többi napi és heti lapokat és éhenihalíhat. A Haebette-cég pedig szoros összeköttetést tart fenn a nagy párisi napilapok karteljével, amely huszonöt centi- mesbeu limitálta az ujságárak alsó határát. Kevesebbért nem szabad kiszolgálni a közönséget. Aki meri, azt megfojtják. Ilyen körülmények között nagyon nehéz uj lapot és uj véleményt kolpor tárái Franci a országban, mert az uj publikáció leghathatósabb fegyverét, az olcsóságot, eleve elveszik tőle. Nos, Coty hádat üzent a Hachette-cégnek. Ném bánja, ha különös kétértelműségbe keveredik, amennyiben bolseviamus elleni keresztes háborút hirdet és egyelőre kapitalista kollégáival hadakozik ádázul, nem bánja a többi lap dühét és marad tiz centimes-űTt a nép barátja. Hacbette ellenkezik? Ám jó, ellen Hachettet teremt. Máris megszervezte az ellen lapterjesztő válalatot, saját autóbuszaival száillitat'ja olcsó lapját a vidékre, saját kislányaival árusitatja Páris utcáin, saját rlkkanöscsapatait képezteti ki, mint az eljövendő francia leket ékig esek első effektiv kontingensét és — állítólag — máris napi 800.000 példányt ad el az Ami du Peupleből. Coty Ford-rendszer szerint kolpoTtálja a diktatúra eszméjét; s mit tagadjuk, nem riad Bártfa - GyóqyfUrdö '''IKIIIlllllllllllllHIIIIIIHIIIIIIIIIIIlllllllllllllllllllllllllllllllllUlllllllllllllllllllllllllllllH1' klimatikus gyógyhely a város házi kezelésében 382 méternyire a tenger szine felett, 6000 holdas fenyveserdö közepette. ] Vérszegényeknek, női bajok ellen, idegeseknek, rheumásoknak és a légzőszervek hurutjainál a i legkiválóbb orvosok által javalva. | Csehszlovákia legolcsóbb fürdötelepe. | Teljes penzió naponként 37 korona. 1 | Kaszinó, sportpályák autó, fogat és a szórako- J zások különféle nemei. Vasúti kedvezmény. Prospektust küld a fürdöigazgatóság Bardiovské Kupéié. 1 {Szezon kezdődik május végén és tart szep- 1 tember végéig. K •niiő".Tm^i,iHtl'ffuWi«^irin'Muii-'niii....uil.l|-.iiii.i,liili.i|riiill^.llll.w1|fTTliviri7V..^HinWii,i,n vissza az anyagi áldozatoktól. A parfömgyáros ruganyos léptekkel tart célja félé- Nem veszik komolyan? Lehet, de a jelek aggasztóak s az Ami du Peuple nyolc- százezer példánya jelent már valamit. Hóbortos és rögeszméi vannak? Lehet, de ki tudná megmondani, mikor válik egy hóbort realitássá ezen a világon, aihol gyakran oly csekély értelemmel lehet urak odúi? Mi van megírva rólunk a magas csillagokban? Hogyan készítik a horoszkópot? ~~ Az asztrológia nem exakt tudomány, de nem is babona — Az emberi sors és a mindenség egybefüggése — Az angol államférfiak a háború alatt állandóan jövendöítettek a csillagokból Beszélgetés a modern asztrológia egyik legkiválóbb képviselőjével A mai korunknak volt fentartva, hogy á materializmus nagy élanja után revízió alá vegye a középkor kicsufolt és megtagadott értékeit, azaz — hogy Mereskovszky kedvelt fogalmazásával éljünk — a thézis és antithézds után megalkossa a szinthéziSt. Ma már nemcsak tudjuk, t hogy az asztrológiának alapja volt, haném az napjainkban mint az okkultizmus egyik kiegészítő réS2e, a többivel teljés megegyezésben és harmóniában nagy tudománnyá vagy művészétté fejlődött, melynek egyre szaporodnak hívei. Hogy lehet ez? Hogy lehet tudomány az ilyesmi, komoly felnőtt emberek, akik a csillagokat nem a leányok szemében és nem a boros- vagy söröskancsók fenekén kerésik, hanem a felettünk domboruló firmamentumon, miképpen foglalkozhatnak a középkor e naiv játékaival? Megpróbálom minderre elmondani a választ úgy, amint nekem Friedricb Schwickert fregattkapitány, a német asztrológia legkiválóbb képviselője, hetvenéves korának leszűrt filozófiával, tudásával és nyugalmával ma délután elmagyarázta. Hogy lesz egy tengerésztisztből okkultista — Tengerészkoromban sokféle okkult élményem volt — mondottá, — melyek felébresztették bennem az érdeklődést az okkult problémák iránt. De hát egy tengerésztiszt élete tele van kötelességgel, fáradságos szolgálattal és bizony nem igen ád időt és alkalmat az okkultizmussal való foglalkozásra. Utolsó szolgálati működésem a bo- xerlázadás idején volt, amikor egy hajóhadegységet vezettem. MontecuceoliVal Való összekülön- bözésem folytán — kinai akciónk befejezése után — elhatároztam, hogy kérem nyugdíjazásomat. Arra gondoltam, hogy otthoni vagyonon! bőségesen elegendő lesz, hogy kellemesen és gondtalanul leéljem életem hátralévő részét. Mire azonban nyugdíjaztatásomat elintéztem, hirtelen elvesztettem a vagyonomat. Előbbi fényes jövedelmem után aránylag nagyon csekély nyugdijam maradt meg. Elbusulva visszavonultam a teljes magános- ságba. Két évig laktam, egy krajnai kis étdész- bázban és ezalatt senkivel se érintkeztem. Ragyogó karrierem hirtelen kettétörése mély fájdalommal töltött el, melyre az okkultizmusban kerestem vigasztalást. Eleinte a mágia körébe tartozó kísérletekkel foglalkoztam. Ezeknél mór szükségem volt bizonyos asztrológiai ismeretekre is. Ezek azután mindig tovább és tovább csábították az asztrológia területére, elmélyedtem benne s immár huszonnégy éve foglalkozom vele. Mi az asztrológia? — Kezdetben rajongó voltam. Azt hittem, hogy az asztrológia mindent megad az embernek, amit csak óhajt. Amikor pedig láttam, hogy sorá szór tévedek, elment a kedvem tőle. Lassan azután rájöttem, hogy sem a materialistáknak nincs igazuk, akik azt mondják, hogy az asztrológia babona, — sem a túlzó asztrológusóknák, akik szerint exakt tudomány. Egyik sem. Az asztrológia művészet.. Bizonyos tradíció kell hózzá és tehetség. Leginkább a belgyógyászat diagnosztikájához lehet hasonlítani. Sok százan tanulmányozzák a belgyógyászatot, mégis csak két-három kitűnő, jő diagnosztikus kerül ki belőlük. így vagyunk az asztrológiával, is. Nagyon sokan tanulmányozzák a Szabályait, de hogy a csillagok állásából helyes horoszkópot készítsenek, azaz egy ember, vagy ország, vagy bármély közösség sorsát helyesen megoldják belőle, árra csak nagyon kévésén képesek. — Mi tehát az asztrológia tudományos alapja? — kérdeztem- — Hogy magyarázza áz asztrológia a csillagok mozgása és az emberi lélek és sors közötti összefüggést, falán azokkal a titkos áramlatokkal, amelyek a hindu okkultizmus szerint a napból, a holdból s á csillagokból szüntelenül folynak a földre és lelkűnkbe? — A tudomány nem tud felelni rá, hogy miért van és hogy mi ez az összefüggés. A tudomány csak évezredes tapasztalatok alapján megállapítja, hogy ez az összefüggés határozottan megvan, épp úgy, mint ahogy más erőkkel, pl. a villamosságnak is csak a létét, törvényeit, de nem a lényegét ismerjük. Flambart harminc év óta állította ősszé az asztrológiái statisztikát. A svájci Krafft az egyetemek statisztikai hivatala segítségével hatvanezer horoszkópot készített. Ezekből tneg lehet állapítani, hogy a csillagok járása és az ember sorsa, karmája között — melyet mindenki magával hoz a túlvilágról — megvan az összefüggés: Mert az egész kozmosz egy és egybe tartozik és igy a csillagok nem okozói a sorsunknak, hanem csak á jelzői, a mutatói — mint Goethe mondja: „Alles Vergangliche iát nur ein Gleichöis". Nincs egyforma emberi sors, de hu- szónhatézér évén belül a csillagok sem álltak még sohasem egyformán. Hogyan készítünk tehát egy horoszkópot ? — Tudni kell, hogy hol született valaki. Ezen a helyen átfut egy délkör: északról délnek és egy szélességi kör: keletről nyugat felé. Ezt a két vonalat vízszintesen kinyújtjuk egész aZ égboltozatig. A két vonalra azután merőlegesen síkokat állítunk, persze csak a képzeletben. Ezzel ugyebár a fejünk felett domboruló mennybolyto- zatot négy részre osztottuk. Az egésznek alapja egy kör, melyet a két vonal négy részre, négy körcikkre osztott szét. ** — A kört azonban tovább osztjuk, összesen tizenkét egyenlő részre. így tehát összesen tizenkét köröikk van előttünk. Ezáltal — minden egyes vonalra (átmérőre) síkokat képzelve,. — a felettünk domboruló égboltozatot ugyancsak tizenkét egyenlő részre tagoltuk szét. Minden egyes részbe más-más csillagok kerülnek, minden időben és minden órában mások, mert a föld forog a tengelye körül és kering a nap körül és igy az illető helynek az előbb vázolt kör síkja mindig más és más helyzetben metszi az égboltozatot. Most már tudni kell, hogy annak az embernek, a születése órájában, akinek a horoszkópját el akarjuk készíteni, a csillagok hógyau voltak elhelyezkedve az égboltózatón, vagyis, hógy a tizenkét részbe milyen csilla" éSétt éS hogy a csillagok egymáshoz milyen viszonylatban voltak. Mindezt az efemeri- dákból, vagyis ezeknek az adatoknak kiszámitá- sára szolgáló könyvekből tudhatjuk meg. — Minden részbe „házba" (jgy nevezzük) beleesik az állatöv (zodiacus) egy-egy csillagképe' (skorpió, bak, ikrek stb.), melyeknek épp úgy, mint a többi csillagnak és a csillagok egymáshoz való helyzetének még van a jelentőségé. Egyik csillag rosszat, másik jót jelent s ez attól is függ, melyik házi., . mutatkozik. Az egyes házak pedig a következő életkörülményekre mondanak jövendőt, a születés pillanatában bennük felbukkanó csillagok által. Az első ház (a szélességi átmérő nyugati pontján kezdődő) a személyes viszonyokra, jellemre, egyéni tulajdonságokra adja meg a feleletet, aszerint, hogy jó vagy bal csillagok vannak-e benne. 'A második ház ingóságról, pénzről jövendői. A harmadik házban megmondják a csillagok, hogy levelezés, rövidebb utazás, rokonok, testvérek dolgában hogy fog állni az ember. A negyedik ház az embernek a szülőföldjével, a hazájával való viszonyát, ingó és ingatlan vagyonát vagy ennek hiányát és az öreg kor eseményeit mondja el. Az ötödik ház a tevékenységét, a szerencséjét, a szenvedélyét és a szerelmeit. A hatodik ház a betegségeiről és a családi dolgáról beszél. A hetedik ház az együttélés különböző állapotáról, a munkatársakkal, a feleséggel, a nyílt ellenségéi, a barátokkal való viszonyról. A nyolcadik házban megtaláljuk, hogy milyen lesz az ember halála s hogy folynak le előtte napjai. A kilencedik házban a csillagok feltárják, milyen az ember magasabb, szellemi és erkölcsi tehetsége, és beszámolnak hosszú utazásai lefolyásáról. (Ez a középkorban fontos volt.-) A tizedik ház: Állás, hivatás, méltóság és kitüntetés. A tizenegyedik ház a barátokat, a szerencsét, a reményekét jelenti. A tizenkettedik ház az élet legvégső szakaszát és a titkos ellenségeket. Az asztrológia fejlődése — ősrégi megállapításokon alapulnak ezek a tételek. A alexandriai Claudius Ptoloinaeus klasszikus könyvei továbbították őket a mi korunk Számára és lényegileg áz ő tétrabiblonja volt az alapja az asztrológia fejlődésének a XVII. századig, amikor a francia Morin, a matematika, az orvostudomány és a csillagászattan tanára, megtisztította fantasztikus elemeitől és következetesen keresztülvitte benne a dedukciós priueipiumot. Egy kitünően bevált jóslásával magára hivta Ri- chelieu figyelmét, aki magához vette s ettől kezdve minden fontos ügyben kikérte asztrológiai tanácsát. A Morin-féle asztrológiát használtam fel én is a könyvemben, amely igy Németországban piindinkább érvényre jut, (az efemeridák Németországban 300 ezer példányiamban keltek el), 'míg az angolok ma is a régi Ptolomaeus-féle o*í9j
