Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-16 / 113. (1740.) szám

^ Mai számunk 12 oldal ^ szám * Szerda * 1928 május 1( Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6 Egye* szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó* hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —- Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Kuliurpoiifikai egységet! Irta Sriklay Ferenc A kínai nemzeti seregek Peking kapui eWtt állanak A Meebhslégi sóimra iitlélit magyarság kiét párt­ban belyezikectétttt. ©1 s ezek kérőiében küzd nem­zeti létéért. Ha a ceehszlováíkiiai magyarság ezen pár tkecretekbeai wtó ©Iih.ie>lyezJk,edjéisét s aaolk célk.i- tüzféerét közetebbről vizsgáljuk, úgy — etovétótíbeu — egészen tisatázotitinuk s száinltie ideálianiaík lárt szik a helyzet. lA nemzeti párt feladata lehet az ésaszerü ki­sebbségi politika számára megszervezaid a magyar­ságot vtallásifelekeaertre, világuézetre, távsadaiimd osztélyokira való tekintet nélküli. A kareszlbémyszocü alista párt hivatása viszont megteremteni a kapcsolatot a magyarság és a töb-1 bi, helyzetiével meg nem elégedett nemzet között, i melyekhez bevallottam is nemzetközi programija alapján jobban hozzáférhet, mint a tisztán magyar nemzeti alaipon álló testvérpárt, megszervezni ezek együttes ellenállását az elnyomó kormánypo- liitdkia ellen. Ez a program kiegészül egy másik nagyfoUtoeságu oéltoiitüzéissel: keresztény erkölcsi alapon, a kölcsönös méltányosság, megértés és sze­retet alapjó nmegteremteni a munkaadó és mun­kás érdekellentéted közt az összhangot s így egész­ségesebb alapokra fektetni a szociális problémá­kat, miaut egyrészről' a® önző kapitalizmus, más­részről a rideg ás egyoldalú oertáflyharc affiappa éilió kommunizmus teszi. 'A két párt ezen rövidem összefoglalt öéHMtíü- zése annyiam kimerirtii a magyarság foüadatiai't, hogy más pártra szükség nincs, viszont erre a két pártra föltétlen szükség van, mert egyik etem fog­hatja át a máisik nélkül az élet diktálta követel­mények egészét. Ha ideálisan fogjuk föl a helyze­tet — és sehol sincs talán annyira szükség a tisz­tult abb szellemű idealizmusra, mint éjypen a poli­tikában —, a két párt között éppen a célkitűzések biztos kcirülhatóroltsága következtében sieanUndifléle érdekellentét, elvi harcom való otk nem lehet1. A két párt szoros együttműködésiének alapja azok feladatainak porntos megszövegezésével ipse fartő adva van. Csak a® eljárásmódban, a! párttaktikáiban le­het különbözőség. Nemcsak lehet, de szükséges isi, hiszen a politikai Sikernek éppen az a titka, hogy minden politikai egység a saját eljárásmódját kö­vesse, a maga szemüvegén való helyzet felismeré­sére alkalmazva aZt. A végső oél összetevődik a pártok különirányu munkájából, ha a'pártok nem egyéni, pillanatnyi hasznot tartva 6zem előirt, nem egymás ellem, de közös megegyezés alapján, egy­mással párhuzamosan, a közös veszedelem ellen fordítják erejüket. Ez a pártok taktikai célszerűségének mérlege­lésétől függ s nem tartozik szorosan ide, de ha még olyan nagy lenne is a különbség az egyes el­járásmódok közt, akkor is szükség volna, sőt ak­kor volna igazán szükség emeflkedettebb szempon­tokból való megértéskeresésre, egységes irányí­tásra. A párt ugyanis nem magáért való valami, nem cél, csak eszköz, a Vég­ső cél a kisebbségi sorsra ítéli egyetemes magyar- j sáig létének biztosítása, szabad fejlődésének kivé-[- rekedése. A munka a aél érdeklében kétirányú. Ki-1 felé delenziv, védekezői, alkalomadtán ellenoDfen- j zivába forduló, befelé erősítő, építő, hogy a küz­delem táplálására szükséges erőtartaloan és tarta-! lék ne fogyjon el a küzdelemben. Ez az utóbbi ta-! Ián az elsőnél is fontosabb. Ez a belső aktivitás a j lényeges, az alkotó, a másik sokszor csak démon-: j etrativ jellegű lehet. A célok és eszközök össze- tévesztése esetén éppen a lényegest ejltienők el 9 minden energiánkat a demonstrálásban élnők fel. Ebben a belső aktivitásban, melynek két leg­fontosabb fázisa a szervező gazdasági és kulturális j munka, a legteljesebb egyöntetűségre van szük­ség, még az eljárásmódokban, a taktikai lépések­ben Í6. Innen ki kellene zárni minden pártpoliti­kai szempontot, mert az csak zavarhatja a föl tét­len szükséges összhangot és egyöntetűséget. A kérdés gazdasági részével nem akarok itt! foglalkozni, de hivatásomnál fogva szinte lelki • kényszert érzek, hogy a kulturális épitőmulnfca j ügyét újra és újra fölvessem. j Szorosan véve a kulturális munka nem tlanto-: *i(k a politikai pártok hatáskörébe, de kéuysze- j itiitve vagyunk ezt is odaubalná, mert a mai kor-j Csangsxoün sürgősen kiüríti £sia9c«Klna fővárosát — Mz északiak a nasvfal közelében készülnek ui ellenállásra Paris, május 15. Az Ékuho de Paris jelentése szerint a Pekingben székelő külföldi diplomáciai testületek és általában a nagyszámú külföldiek előkészültek arra, hogy Pe- kinget elhagyják, amelyik pillanatban a déli csapatuk megjelennek a főváros körzeté­ben. A külföldi katonaság parancsnokai még nem egyeztek meg Peking közös védelmé­ben. Az amerikaiak magatartása nagyon kétszínű, mert Feng keresztény tábornok, aki közvetlenül Peking kapuja előtt áll, mindenben kedvez az amerikai érdekeknek. Peking, május 15. A Reuter jelentése szerint minden jel arra mutat, hogy Csang- szolin a lehető legrövidebb időn belül elhagyja a fővárost. Az északi csapatok már kiürí­tették a Pekingtől délnyugatra fekvő Pautingfu városát. Az ágyukat és a muníciót a Hankau-Peking közti vasútvonalén szállítják el Mandzsúriába. Kínai nemzeti körökből származó jelentések szerint Csangszolin egy zárt kocsiban máris elhagyta Pekinget és május 13-án Tienesinbe érkezett. Az északi csapatok San­ghaj kwan mellett, a nagy fal közelében készülnek ellenállásra, nagyhatalmait Tiencsinben deiavuáliák az agresszív Japánt nacionalisták Pekinget beveszik és kor­mányukat megalakítják, ismerje el a kínai nemzeti kormányt. Wang dr.-nak az a benyomása, hogy a nem­zeti Kina és Anglia között ion forgó függő kérdések rendezésének nincs semmiféle ko­molyabb akadálya és a belső béke létrejötte után Anglia hamarosan elismeri a nemzeti kormányt. Kellőst nyeri a békedllat Pária, május 15. A Petit Párisién szerint a Nobel-dij bizottsága elhatározta, hogy az idei békedijat Kellogg amerikai külügyi ál­lamtitkárnak adja ki. Washington, május 15. A Tiencsinben lakó 900 amerikai állampolgárt az amerikai hatóságok nem hívták fel arra, hogy a város­nak a déli csapatok által bekövetkező meg­szállása esetén elhagyják Tiencsint. Az Egyesült Államok kormánya szilárdtul el van határozva arra, hogy polgárait megvédelme­zi és ugyanúgy jár el, mint amikor a déli csapatok bevették Sbanghait. A Tiencsinben állomásozó amerikai tengerészosztagok szi­gorú parancsot kaptak, hogy minden erejük­kel igyekezzenek megvédeni az ott élő ame­rikaiak életét és vagyonát és a többi külföl­di hatalom katonai operációitól függetlenül járjanak el. London, május 15. Ismeretes, hogy a ja­pán kormány ajánlatot tett a Ernában érde­kelt (nagyhatalmaknak, amely szerint Tien­m'ánypólitiika más módún vi veméit nieim enged szá­mára. Ezt a tényt igen sokszor módomban volt le­szögezni. A kuhuráilÓB munkához szervezeteikre van szükség s amíg a kormány mindent agyon­politizálva, más szervezetek megalkotására módot nem nyújt, az egyedüli lehetséges pártszervezet ék­nek muszáj vállalmiok ezt a munkaitö bibiéiért is. Az egyes pártok meg is tették ezt, a mágia hatás­köréiben mindkettő dicsér etreméltó munkáit vég­zett eddig is, de pártpolitikai beállított­ságuk folytán azt nem ömfnagáért, nem annyira a nemzet szellemi erejének erősítéséért folytatták, de inkább a párt szolgálatába állították. Plédig nincs kütön k©resztényszodialista és nincs nemzeti párti kultúra, csak egy kultúra le­hetséges: közös, egyetemes, egységes magyar kul­túra. A külön-külön, pártpolitika álltái irányított, kétféle kultunrumka óriási veszedelmeket rejt magában. A legnagyobb az, hegy a pértszeimpontok sse- rinit való megoszlásában a csehszlovákiai magyar­ság nem képvisel efliég nagy tömeget ahhoz, hogy arra egészséges kuilturfejiődést lehessen építeni. A körülbelül 50%-o's megoszlásban az egyes pár­tok igaz, hogy több százezres tömeget képviselnek külörvküllím is, de a kulturális munka nem az egész országrész egységes nemzet tömegébe®, de az egyes községek kisebb csoportjaiban folyik le s itt a páifok szerint való megoszlásban a kuiltur- munfcáuak — hogy úgy mondjam — a sejtjei nem bírhatnak azzal az erővel, melyre szükség volna. A két párt kiilön-küilön munkájából Így nem fej­lődhetik egészséges vers/eny, csak rtivalizátcdó. Nem lehet egy rövid oÜkik célúja enuek a befly­csin körül 12 kilométer szélességben semle­ges zónát létesítsenek. A japán kormány javaslatát az érdekelt hatalmak visszautasították. Ennek következtében a nemzeti csapatok Tiencsin kínai részébe szabadon bevonul­hatnak, Caingtau, május 15. Azt a három japán gyalogezredet, amelyet április 20-án Tien- csinből Csinanfuba hozták át, most újból visszaküldték Tienesinbe, hogy ott a japán érdekeket a déliek bevonulása esetén meg- védelimezzék. London, május 15. Wang dr., a kínai nemzeti kormány képviselője, tegnap hosz- szabb tárgyalást folytatott Chamberlainnel. Wang dr. azt kívánja, hogy Anglia abban a pillanatban, amikor a zetoek a bizonyítékait felsorolni, cöak annyit, hogy ez a megállapítás nem elméiletti, nem deduktív alapiétól, de a konkrét esetekből levont induktív erednuény. A máisik nagy veszedelem, hogy a pártok által kiülöm-toülön irányba terelt kuli urmunlka éppen az ellenkezőjét ért el annak, ami a hivatása lenne. A kulturális egység lehetne a végső cél, a nagy magyar egység mustáinmagjia. A kultúra szegleté­ben összehangolt lelkek s ami fő: emelkedetlebb gondolkodásúvá. érteit lelkek — éppen kul­turáltságuk folytán — más szempontból, szélesebb látókörből nézhetnék a napi politika szükségességeit is s ez az emelkedett ebb szem­pont nem engedné, hogy a pártpolitikai szenvedély legyen úrrá a telkeken. Illa azonban a pártpolitikai szempont sikkad be a kulturális célkitűzésbe is, elfajul a nemesség, a hált a kultaurmunka maigáért- Valceágáiban. Kétesztendeá töprengés és szenvedés inatija velem ezeket a sorokat. A politikai atmoszféra enyhült. Az egység saülkségórzete a levegőben lóg, miért mint forró óhaj száll ki a lelkiekből mindkét részről. Lehet, hogy még sok időbe telik, amíg a pártok egészséges politikai kompromisszuma lét­rehozza a fent és lent oly sóváran várt közös fron­tot, de úgy érzem, vallom, mert hiszem, hogy a kulturális együttműködés megvalósítása nem post hoc! Neon következmény, nem a kiegyezési tár­gyalások egyik mellékága — legalább is neon az kellene, hogy legyen —, de az első, az alap, ame­lyen a többi fölépüOhet. iyrovy vezérkari főnök Franciaországban Paris, május 15. Syrovy vezérkari főnök északafrikai tanulmányutjából visszatérőben megérkezett Bordeauxba, ahol Mittelhauser tábornok, a csehszlovák hadsereg volt vezér­kari főnöke látja vendégül. Eredménytelenül véáződítl az utódállamok római konferenciája Róma, május 15. Az utódállamok közt megtartott konferencia, amelynek hivatása az lett volna, hogy a volt monarchia papír-, arany- és koronajáradékainak ügyeit rendez­ze, eredménytelenül végződött. Ez az esemény Magyarországot érdekli legközelebbről. A konferenciáról ugyan nem adtak ki eddig hi­vatalos jelentést, azonban pénzügyi körök né­zete szerint semmi eredményt nem értek el és az utódállamok még egymás között sem tudtak megegyezni. Berlinben a járadékok ár­folyama, amely az utóbbi betekben a konfe­rencia hírére 30 százalékka,! emelkedett, most egyik napról a másikra nyolc százalékkal esett vissza. A magyar képvtseEóház megkezdte a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalását Budapest, május 15. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A képviselőiház ma megkezdte a pénzügyi tárca költségveté­sének tárgyalását. A pénzügyi tárca előadója Temesvári Imre volt, aki előadóbeszédét na­gyon csekély érdeklődés mellett tartotta. Az ülésteremben mindössze tizenöt képviselő volt. Magyar—olasz képzómüvészsii CilálESiás Rómában Róma, május 15. San Martino herceg, Ró­ma kormányzójának kezdeményezésére Róma városa holnap nyitja meg a magyar-olasz képzőmüvészjeti kiállítást, amelyen az olasz külügyminiszter is meg fog jelenni. Rónia kormányzója ma fogadóestélyt rendez a részt­vevő művészek tiszteletére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom