Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-15 / 112. (1739.) szám

1928 május 15, kedd. rpI^GAlA^AG^ARHJlíLAR )( A prágai. LTC jubiláns neiruetköii ten­nisaversenyói tegnap befejezték. A férfi-egyes döntőjében Kozseluh 7:5, 4:6, 8:1, 3:6, 6:4 arány­ban győzte le a bécsi Mátéikét. Harmadikok MenzeJ és Zerlendi lettek. —- A nőiegyesben a hamburgi Hoffmann győzött a Kozseluh kis­asszony ellen. — A férfipárost az angol Greig— Hughes pár nyerte a Kozseluh—Macenauer kettős ellen kétszer 6:4, 7:5 score-ral. —• 3. Zsemla— Stejskal és Zerlendi. — Serleggyőztes: Macenauer győz Zerlendi ellen 10:8, 4:2 seor. — Női győz­tes: Hoffmann a görög Lenes ellen 6:3, 4:6, 6:4. — Vegyespáros: Hoffmann-Kozseluh—Kozseluh­Matejka sorsolás utján. )( Cochet Budapesten. Budapesti szerkesztő­ségünk jelenti: Cochet, a tennisz amatőr-világ­bajnoka tegnap Dánét társaságában a Margit­szigeten vendégszerepeit a Kehrling-Pétery pár ellen. A franciák 2:6, 6:4, 6:2. 6:2 arányban nyer­tek a magyarok ellen. Hétfőn délután Cochet Kehrling ellen játszik. )( Wills Helén a hollandiai Srhoweniugenben Couquerquet kétszer 6:2 arányban legyőzte, míg partnernője: Anderson 6:0, 6:2 arányban veresé­get szenvedett Boumantó1 lóSPOHT Horymir nyerte a Háromévesek nagy hendikepjét — A kétéveseik effiső bémutaíkoaíáisA A tegnapi versenynap az esős időjárás követ­keztében csak gyér liáitogatotlság mellett, fblyt le. Aikiiik azonban a versmybérre kirándultak soé'p és élvezetes szportbam gyönyörködhettek. A startok gyorsan ée jól sikerülteik. Nagyobb érdeklődést v&ltotfjt ki a kétévesek első nyiáwáaHM szereplése, melyet a fogadásokban, mellőzött Sweetbread nyert meg a fogadott Aüardidh ée a harmadik helyre holt­versenyt fúró Ctirad ellen. A Háromévesek nagy hendikepjét a reás favorit Horymir nyerte igen könnyen Amairantihe és MSediard előtt A gát űr­séta yben Ervin újból' bebizonyította nagy klasszi­sát, melyet az ötéves a zászlók közti versenyekben reprezentál. Részletes eredmény a következő: I. 1. Sweetbread (Pyrisd. 8). 2. Alaridh (Ho- lonbek 214). 3. boltív. Otirad (MiLdonf 1^4) és Márka (Anderle 6). F. m.: Deanijohn, Tta, Moorsiedler, Oliim, Sárfia. Tót.: 20:252, (GO), 25, 22, 21, 22. II. f.: 1. Sans pa rdon (Tidhota 2). 2. hol tv. CeMibataire XII. (jPiálffify 3) és Caaca (Mauv© 8). F. m.: PrimcesB, Jarko, Vazul; Coreo Venne. Tót.: 20:60, (40,36), 27, 26, 25. III. f.: 1. PonrwT.glii (Rliohfcer 114). 2. Merész (Zagler 4). 3. Figaro <MiMörlf 12). F. m.: Josnosti, Sievphus, Padomra, B onni © Lawie. Tol.: 20:60, (76), 32/ 34, 30. IV. 1.: 1. Horymir ((Sfcedker 8/10). 2. Amaram- the (Zagtter 3). 3. Medard KjAndeTle 5). F. m.: Pre- eidemt, Heáanlich, Ndon, Rehos, Bűvös. Tör.: 20:30, (78), 27, 29, 33. V. f.: 1. Erős fLomax 214). 2- öiMár (Ricbter 4). 3. Tábor (Tichota pari). F. m.: Ráad' le, Cbervi Rn’imieanber, Bagolyvár, Indián, Loretta. Tót.: 20:02, (70), 32, 29, 26. VI. f.: 1. Ervin (Broéek 3). 2. Brutuö (Hoileu- bek 4). 8. Gyi lovam! (Mikes 114). F. m.: Oaruso II., Wliltoetlmine, Radicnil elb. Töt.: 20:92, (61), 56 40. m f.: 1. Gáláin (Oeler). 2. Magét? (Nagy). 3. Remouumé (A. Ridhter). F. m.: Isa, Prímát or. xx DKW motorkerékpár Prága II-, Jungma- novo nára. 22. KéZCÍATiDAiSa^P . Falusi fijfermeSi szövetkezeteket sirstf iái üaziafá a Tátra ellátására 1,785.830 telis a Tátra ím silfesiiSEti — Vfii iáaziafá előadása a zlpszer Banerairand közgyűlésén — A Hajas Tátra ásómra Késmárk, május 14. (Saját munkatársunk te­lefon jelentése.) A Zipser Bauernbund ma délelőtt tartotta meg évi közgyűlését késmárki székházá­ban nagyszámú kiküldött jelenlétében. A köz­gyűlésen, amelyen Bogsch Sándor elnökölt, Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő mondott megnyi­tó beszédet. Nitsoh beszédében nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy a Bauembundnak sikerült megnyerni Vág Lajost, az ujtótrafüredi Palaoe- szálloda igazgatóját a közgyűlésen való megjele­nésre és előadás tartására, mert a Szepesség termelői között ezúttal jelenik meg először a nagyfogyasztó piac egyik kép­viselője. A szepességi gazdák termelő munkájának fontos tényezője, hogy a termelő gazda és a aagyfogyasztó kösött szorosabb kapcsolatot létesítsenek, amely természetesen csak abban az esetben válik lehetségessé, ha a szepességi gazdaságok minőség és mennyiség szempontjából kielégítő termékeket fognak produkálni. Nitsch Andor ezután igy foly­tatja beszédét: Ha a térképet nézzük, megállapít­hatjuk. hogy igen távol esünk a fogyasztó közpon­toktól, aminek az a következménye, hogy a szál­lítási díjtételek felemésztik a termékek árát. A koalíciós politikai pártok állandóan han­goztatják az agrárdcmokrácía jelszavát, azon­ban a valóságban a helyzet egészen másként alakult. illusztrálja ezt a német és a csehszlovák szállítási tarifa közötti párhuzammal. Amíg Németországban 500 kilométer után a szállítási díjtétel csökken, aduig bálunk 500 kilométeres ut után a tarifa emelkedik, úgy­hogy szepességi árut nem sikerül nagyobb távolságokra elhelyezni. Ilyen körülmények között itthon kell keresnünk terményeink piacát, magunknak kell megoldanunk a terület elszi- geltségénél fogra a fogyasztópiac kérdését, amelynek képviseletében ma megjelent közöttünk Vág igazgató. Ennek az elvnek folyományaképpen állítottuk fel a késmárki tejtermelő központot és sor kerül majd a többi termékek központi értékesítő szövetkezetének felállítására is. Ezután Nitsch felkérte Vág igazgatót előadása megtartására. Vág Lajos nagy érdeklődés közepette kezdte meg értékes ée- állandóan tetszéssel kisért elő­adását. Előadásának „Idegenforgalom és a szepes- ségi mezőgazdaság" címet választotta s keretében áttekintő képet nyujtatt a Tátra évi élelmiszer- forgalmáról, kritizálta a szepességi gazdák élel­mezési-gazdálkodását, végül szakszerű útbaigazí­tásokat nyújtott a gazdáknak, hogy miiként kap­csolódhatnak be intenziven a tátrai idegenforga­lom élelmezési blokkjába, úgy, hogy a külföldiek rengeteg itthagyott pénze ne vándoroljon el ide­genbe s az intenzív gazdálkodás eredményével növeljék a Zipser-föld pénzhozamát. Az előadás, mely mindvégig élvezetes volt, nagy érdeklődést váltott ki a nagyszámú hallga­tóságban, mely élénk diskusszió tárgyává tette a hallott s pontosan egybeállitott statisztika kon­klúzióit. Vág igazgató az évrol-évre emelkedő idegen- forgalomról beszélt előadása elején, meljr szerin­te még nem jutott el fokozatos fejlődésének 'de­lelő] éré. Példának állítja fel Ujtátrafüred 1026. és 1927. évi forgalmát. Mig 1926-ban a napi vengéglétszám átlag 287-re volt tehető, 1927-ben már 323-ra emel­kedett az átlagszám. Az emelkedés okai: a nagyarányú propaganda, a szezónvendéglátás áttérése az egész évi vendég-fogadásra, ami a szanatóriumnak ée a téli sport bevezetésé­nek volt az eredménye. Á Tátra klimatikus áldásai nem csupán a gyógyhelyek virágzását jelenti, de jelenti a Tát­rát környező völgyek lakóinak gazdasági haladá­sát is. Véleménye az, hogy a szepesi gazdák be­kapcsolódása a tátrai élelmezés gépezetébe azt fogja eredményezni, hogy nem kell messze pia­cokon gondoskodni a fontosabb élelmiszerek szál­lításáról. A Magas Tátra felvevőképessége % évente: 5000 idegen, ami átlag 600.000 élelmezési napot jelent egy évre. Napi 25 koronás nyersanyag át­lag mellett ez 15 millió koronára rúg, melynek 70 százaléka kerül az élelmiszer-termelők kezei­be, ami 10,000.000 koronát tesz ki. Oly összeg ez, — mondja az előadó —, hogy érdemes foglalkozni a gondolattal, miként lehetne a teljes összeget a Tátra környékének gazdasága részére biztosítani. Az élelmiszer-kellékek adatai ezek: Hus-szükséglet évente 4840 q; ebből: marha­hús 975 q, borjúhús 1510 q, sertéshús 925 q, liba 265 q, szárnyas 355 q, fiistőlthus 545 q, hal 230 q, vad 35 q, főzelék 2850 q, liszt 4060 q, zsir 515 q, vaj 305 q, cukor 860 q, tej 8035 hl., tojás 1,738.000 darab. A hus-szükséglet, ami a legdrágább a fo­gyasztási cikkek között, évente átlagos 12 kor. 50 Ilii. ár mellett 6,009.000 koronát jelent as élelmiszer-forgalomban. Évi 250 darab négy mé- termázsa húst adó marha szükséges a marhahús ellátáshoz, s nagy hiba — úgymond, — az, hogy a Tátra-környéki gazdák silány, alig 3 métermá­zsás marhák szállítására vállalkozhatnak, mert az állattenyésztés módjai nem megfelelők. Ezzel nagy összegeket kénytelen elengedni a Szepesség gazdálkodása, mert a megfelelő hnst vagy Szlovenszké déli része vagy Csehország szolgáltatja. Emellett 150.000 kg. borjúhús szállítását sem bír­ja produkálni a környék, mert mig a jó, 40 kg. átlagsuly feleik t meg a szükséglet jó minőségé­nek, a szepesi gazdasági udvarok alig 30 kg-os átlagsukban hozzák piacra borjúikat. A jó húst kívánó vendégtartó kénytelen szük­ségletének 70 százalékát. Ruszinszkóról és Gö- mör vidékéről fedezni, ami ismét sok százezer korona elvándorlását eredményezi. Egyedül a sertésellátás kielégítő, mert az egyes tátrai intézmények az ételhulladé­kok értékesítésére sertéshizlalókat rendeztek be. A füstölthusáru ellátása a Zipszer-föld termékei­ből is fedezhető, mert e területen sok kedvelt árut és speeiálisokat bírnak produkálni a son­kán kívül. A legdrágább élelmezési cikk a szárnyasok szükséglete, a legmostohább elbánásban részesül a szepesi gazdaságokban. A libatenyésztés, ha számbelileg jelentékeny is, minőségben és súlyban a közepesen alul marad. ­A ódüu darabra tehető libaszükséglet alig 20 —80 százaiéira ledőlhető a Szepességről, mivel a libatenyésztés rendszertelen, nem szak­szerű s kevés gondot fordítanak a faj-ludak te­nyésztésére. Ugyanez a helyzet a többi szárnyasok szállításánál, aminek évi statisztikája a 35.000 da- dabszámot jelzi. Mig annakelőtte nem volt feladat a Tátra szárnyas-ellátása, mert a budapesti piac teljesen kielégítette a Tát­rát, addig most 10 év óta a szárnyasok be szerzése a legnagyobb nehézségeket jelenti. Pedig ez az a terület, ahol a gazdák a legkeve­sebb fáradság mellett a legtöbb jövedelmet bizto­síthatnának maguknak. Vág igazgató szerint a Szepesség tojásterme­lése is átlagosan aluli. Mert mig a közepes tojás- súly az átlagos 53 grammot nyomja, addig a kör­nyék alig produkál 43 grammnál súlyosabb toj- sokat. Bár a tojástermelés nagy körültekintést kiván, könnyen elérhető a kedvező eredmény, ha szakszerű központosítás mellett a jóltáplált s s télin át is termelő tyuktenycsziést maga­sabb nivóia emelik. A vad, hal és pisztráng szállítása sem kielégítő a Tátra-környék számára, mert habár kifizetődő volna a gondoskodás e cikkekről, az érdekeltek teljesen elhanyagolják. Előadásom legfontosabb tárgya: a tej és vaj- ellátás több gondos megfigyelést igényel. 8000 hl. tejszükséglet mellett a vajfogyasztás 30.500 kg. Mig a. tűjét a vidék szállítja, addig a vajfo- gyaszfás 80 százalékát Dánia, Tcschen stb. idegen vidékek fedezik. Súlyos hiba, hogy eddig nem történtek komoly lépések tejtermelő szövetkezetek alakítására s Késmárkon ugyan készülőben van egy ily intézmény létrehozási, ez azonban nem lehet olyan hatalmas méretű, hogy a Tátra-ellátásra döntő hatást gyakorolhasson. Szükséges volna, hogy a falvak felesleges termelése kárba ne vesszen kellőképpen felsze­relt tejszövetkezetek s tejfeldolgozók alapítása, mely a legkisebb környéki falu tejhozamát is ér­tékesei vaj, sajt s egyéb tejtermékek alakjában. A késmárki központi tejszövetkezet távol esik a falvaktól 8 a szállítás megdrágítja a tejfeldol­gozást. Kellő megértés és akaraterővel könnyen meg­valósítható a felvetett idea s megvalósítása esetén a tejtermelés jelentős anyagi forrása volna minden kis magángazdaságnak. Példának hozza fel az ausztriai propagandát, mely postabélyegeken hirdeti:' „Trinket Milch! Esset österreicbiscke Butter! und österreiohische Küse“. Szeretné, ha a közeljövőben a Szepesség propa­gálhassa: „Igyatok tátrai tejet! Egyetek tátrai vajat ée sajtot!" : -- Általánosságban szükséges volna a Magas Tátra környékét mintagazdáságök berendezésével gazdagítani, talán központi útmutatás alapján, mely útbaigazítások a gazdákat a helynek megfe­lelő ée legalkalmasabb cikk termelésével buzdí­tanák. Vág igazgató előadása után vita fejlődött ki, amelyben a gazdasági érdekeltségek tekintélye­sebb képviselői vettek részt és mindannyian egyetértettek abban, hogy Nitsch képviselő vezetésével intenzivebben fognak a központi értékesítő szövetkezetek kialakulásán munkálkodni. A szdovenszkói faipar helyzete. Á belföldi piac, külüaö&em pedig a tűnténelimá országokban lefoly­tatott üzlet? a múlt béléin igen élénk volt. A szlo­vén szkói forgalom is kielégítő. V'ágottfában a saLo- ■vemszkói kínálat egy kissé gyarapodott, ami azon­ban az árirányzatra nem volt hatással. A gömbi a- piiiacom nem nagy kínálat mellett az eddigi árak továbbra is mértékadók maradtak, de csak a bel­földön, mert Németországban ilyen árak mellett nem lehet üzflieteköt kötni. Az uszáíyíapiae kielé­gítő, ellenben az árak még elég kedvezőtlenek. (Bányafa iránt elég szép kereslet mutatkozik ée a miég mindig nyomott árak ellenére, a készleteket eladják. A vág ott fapiac forgalma szintién élénk. Elsősorban a belföld érdeklődik vágott£a iránt úgy Szloveoszkón, mint a tör bén elírni országokban. Az árakat a német árak csökkenése nem tudta befo­lyásolni, úgy, hogy körülbelül ugyanazon a nívón mozognak, mint a múlt héten. A magyar üzlet e héten nem élénkült meg. Holland cégek csak ki­sebb megrendelésefkícit eszik özeinek. Az árak álta­lában stabilak. A lombfapiac forgalma egy kissé vis'szafejlődöfct. A talpfaüzlet nem nagyon kielé­gítő. Magyar malountriiszt téltesiitöéee előtt. A PesH Tőzsde jiedentés© szerint Magyarországon nagy ma­il óta trőpztiöt akarnak alapítani. Az uj részvénytár­saságba az Első Budapesti Gőzmalom, A Rorsod- Miskoloi Malom, a Gazella-Gőzmalom és a Viktória- Malom tartoznak. Pozsony városa megveszi a Din amit Nobel központját Pozsonyból jelentik: Néhány nappal ezelőtt olyan hírek kerültek forgalomba, hogy a Nyugatszlovenszkói Villamosmüvefc rt. megveszi a Diinaimit Nobel-gyár erőközpontját A két társaság loözt már évek óiba szerződéses viszony áll fenn. Most arról értesülünk, hogy Pozsony város erre az erőközpontra igényt tart és hivatkozik egy szer­ződésre, amely a gyár és a város közt fennáll. E szerződés értelmében a városnak opciós joga van a központra és Pozsony most élni akar jogával és a központot ugyanolyan áron meg akarja vásárol­ni, mint a Nyugatszlovenszkói Villaimosmüvek rt. Ákxlátnyositájájk a forralttá adót a szlovénjaik ói suezőgazőák részére. Éríesiiléftünk szerint a ezlo venszkói mezőgazdák és a piénziigyminisztériium tárgyalásai, amelyek a forgalmi adó átalányositá- sét célozzák,, befejezésükhöz közelednek. (Valósai- miileg a pénzügyminisztérium legutolsó szövege­zését fogják elfogadni és az átalányt már a jövő bét folyamán hivatalosan közzé fogják tenni. ______________ 11---­A Dimabamk és egy szloveaiszlkói kisbank fu­zionálása. Pozsonyból jelentik: E napokban at Dimabamk és a losonci. Nógrádmegyei Népbank1 (Novohrndska Lúd óvá Banka) fuzionáltak. Az Utóbbi bank, amely hosszabb idő óta fizetési ne­hézségekkel küzdött, 40%-os kvóta arányában ki­egyezett hitelezőivel. A fuzionálásra való tékán-’ tettel a betevők 45%-óit kapnak. A bank nem fog tovább, mint önálló intézet működni, hanem ai Dunabauk fiókja lesz. A Ganz-viHanyaniivek Szlovénetekén társválla­latéi létesítenek. Budapestről jelentik: A Ganz- uilaiiyaiűvek r.-t. Pozsonyiban önálló részvénytár­saságot akar alapítani. A csehszlovák kormány megengedte a gyár alapítását. Az előkészítő mun­kálatok most kezdődtek meg. A gyárat lehetőleg rövid időn belül üzembe akarják helyezni. Az uj gyár elektrotechnikai berendezíések gyártásává! fog foglalkozni. ............. ÉR TÉKTdXSDE Szilárd kezdet után gyöngült a prágai értéktőzsde Prága, május 14. A tőzsde barátságosan nyi­tott és a spekuláció vásárlóként lépett föl. Ez ked­vezően halott, azonban realizációk folytán az irányzat gyengült és az árfolyamok letöredezlek. A bankpiac nem változott, a beruházási piac irány­zata gyengülő volt. Az exctuptacon a Caisee Com- mune-órtékek szántén gyengültek. A* ipari rész­vények piacán javultak: Cseh—Morva 50, Bud- weiei Sör 40, Krizáik 26, Nordbehn-boimok 20, Nordbahn 10, Ausaigii Vegyi 7, Skoda 4, Egyesült Villany 3, Poldi 2 koronával1. Gyengülitek: Első Piilseni és Cseh Kereskedelmi 30, Prágai Malmok 25, Königshofer 20, Cseh Cukor és Tejipar 15, Prá­gai Vas, Au&sigi Finomító, RimghodSer 10, Nyu- gatcseh Szén, Berg és Hűtlen 5 koronával. — A bankpiacom Országos 6, Prágai Hitel 1 koronává! javult, Cseh Bezkompts ée Sporo 1 koronával gyen­gült. — A beruházási piacom a 4%-oe pót ée H- járadéfc, valamint Kassa-részvények 40, a 4%-o« pót 35, a 4.5 és a 6%-os negyedik 5, a lieztkötösöm -ér a népszövetségi 2.5 Miéire! gyengült. Steg-prio­rit ások 8 koronát vesztetlek. Az L-járadék 1 % -kai javult.-f A prágai devizapiacon Berlin 0.35, Brüsszel 0.05, Madrid 3.25, Paris 0.04, Bolgrád 0.025 K-val javult, Zürich 0.025, London 0.005, Budapest 0ű, Bécs 0.1 K-val gyengüli. + Lanyha a budapesti értéktőzsde. A speku­láció realizációira az árfolyamok 1—2%-kai le­morzsolódtak. Bauxiit, Gatnz-Villany, Ganz—Danu­bius, Nemzeti Bank és Déli Vasút elteniálíóerőt tanúsátottak és árfolyamnyereségre íb tettek szeri. Egyébként a kedvetlen hangulat végig tartott- A forgalom eleinte élénk, majd nyugodt volt. + Nem egységes a bécsi tőzsde. Az üzlet nem volt nagy és röviddel nyitás után üzfletfeleinség állott be. A javulások és a lemorzsolódások szak keretek közt mozogtak. Osztrák ipari papírok, ma­gyar mentám- és cukoorészvények, valamint egyes csehszlovák mondán- és vasértékek iránt érdeklő­dés mutatkozott. Az ingadozó irányzatot a napi spekuláció nyereségrealizácáói okozták. Járadé­kokban nem volt üzlet és a beruházási értékek sem változtak. + Ingadozó a berlini értéktőzsde. Arra a hirrei, hogy a newyorki Federtal Reserve Bank a diezkornttiételit rnéigis fel fogja emelni, a berlini tőzsde irányzata ingadozó volt. A moniánérfékek 5%-kai gyengültek, müselyemrészvények 8%-hat javultak. A bankpiac gyengült. Később a tőzsde újra barátságosabb volt és az utótőasdén a biza­kodó irányzat győzött. A. pénz- é» a devizapiac nem változott­ARUrOZSBI + Tartóid a prágai cukorpiac. Nyersedkor- jegyzés októberre Auesig toko 175—176, ki­kötő 175. + A prágai szarmsimarkavásámra 921 darab szarvasmarhát hajtottak föl, ebből 906 belföldi és 15 jugoszláv eredetű. A cseh ökör 5.50—7.75, bika 6—7.25, tehén 4.50—6.50, borjú 5.75—8. A saloven- szkói cíkőr 6.15—8.80, bika 5.60—7.30, t-ebém 4.10— 7.20, borjú 6.20—8. A jugoszláv bika 6.50—7.10. A vásár közepes volt. + A berlini terménytőzsdén tartott Irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Búza 264—■ 267, rozs 285—287, árpa 252--290, zab 265—271, tengeri 232—205, búzaliszt 32.75—36.50, rozsliszt 36.50—39.50, buzn (korpa 17.50—17.75, roBskorpa 19, Vikt ória-borsó 50—62, kis ehető boTSó 36 -09, takairmányboTEő 25—27, peüiuska 24 - 24.50, lóbab 23—24, bükköny 24—26. repcepogácsa 18.80 -19, len pogácsa 23.50—23.80, szilrá zszelet II.20—15.46, burgocyareszelék 26—06.60. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom