Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-13 / 111. (1738.) szám

'•*V 12 ^I«GAiAV\g4aRH1RIiAP 192S május IS, ▼aisüraaf. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: A dzsungel királynője. (Dolores dcl Rio.) | A Miebalko-pör. HVEZDA: A dzsungel királynője. — Részletek a Miclialko-pörről. FLÓRA: Bizalmas titkok. JIJL16: A rarázskeringő. (Strauss Oszkár operétí- je után.) LIDQ: A Continental-szálló titka. — Cirkusz DaüesíS. LUCERNA: A megifjitott Mari néni. (Burleszk.) METRÓ: Kelet lángokban. — Cári Oroszország. (2-ik hét.) OLYMP1C: Varieté. (Putly Lia és Emil Jaunings.) SVETOZOR: Egy éjszaka a kabaréban. (Gilda Gray.) — Az elveszett gyöngy története. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ADLON: Lujza királynő. TÁTRA: Az elveszett boldogság. REDOUTE: Mister. Wu. ELITE: Belfegor. (Detektívdrámá). SZÓLOK A TAVASZHOZ Miéig bundáikba, szwiuütajk testeik és gowdoáaáttk: Beli, máit! e« a exél és össaábilxre húzták a galléjjt, «üihu ilyen nem volt még táv asz: hideg söpör, táo újra, fagyjon? Eli' iszeim. De viaiaaná szólt. A folyó asine ma máskép csillogott, és oKogiíaim, egy szellőt, amely fulladva simulta reám: fatár vett valailtoouMBi a begyeik közül. IÁ nevetek: Ficánkolni volna ma kedvem, íja vas z, talá&oataan veled.- Morc zugod odóknak füleké ugaMil hiába: morogtak örökösein. Nem láttak téged. neon hisziaek benned, csak ha, itt vágy, nem íijjöngamink télutóján, lm eisé csókáiktól reszket az ég és föld köze s nem. ugrálnak föl: végre, végre! ha fár adt jóllakottak közé asztalira csali az ifjú kéz. —» Ej, fene bánja, ha senki se tudja, miért: cyore lavatz, csókoljuk meg egymást! Arad} Zsolt. — Dohai János dr. eltávozott Pozsonyból. A szlovenszkói magyarság, de különösen Pozsony társadalma búcsúzik. Búcsúzik egyik legáldozat­készebb, legértékesebb, legmunkásabb és legsze­rényebb tagjától, RDobai János dr. tanártól, aki­nek a körülmények kényszerítő hatása követkéz- i lében el kellett távoznia Pozsonyból, ahol éveken keresztül munkálkodott csöndben, kevés zajjal, dearmál több eredménnyel. Dobaí János neve egyebforrt a szlovenszkói magyar irodalmi élet­iek amelynek főleg fölélesztósén fáradozott szinte páratlannak mondható önzetlenséggel. Ő volt egyik megindítója az [Jj Aurőra-mozgalomnak, amely azóta pontosan évről évre megjelenik a magyar családok gyönyörűségére, azonkívül az első lendületet adta meg a Toldy-Kör működésé­nek, amelyet az államváttozás szervezetlenül és előkészületlenül ért, mint esztéta és újságíró dol­gozóit a Népakaratba, Híradóba, Ujszivbe és cikkei, előadásai mindenütt a legnagyobb elis­merést váltották ki. Emberi tulajdonságait nem kell külön méltatnunk. Akik ismerték őt, azok elölt felejthetetlen marad puritánsága és jólelkü- sége, amely nem ismerte a törtetését és a jelle­met csorbító megalkuvást. Magyarnak született, magyar irodalmat tanított és magyarságát őrizte és vallotta mindenki előtt. Talán ez is egyik oka volt távozásának. Az államfordulat után kétségbe vonták állampolgárságát s mint idegen állampol­gár. nem taníthatott nyilvános iskolákban, ha­nem szűkösen meghúzódva óraadásból kellett tengődnie. Bizony, ez a tengődés sokszor hason­lított a nélkülözéshez, melyet keresztény türelem­mel viselt. Más talán már régen keresett volna jobb megélhetést, de 5 a legvéksőkig kitartott a veretett Pozsony mellett. A napokban végre kénytelen volt engedni helyzete kényszerítő nyo­másának és tanári állást vállalt Budapesten. Uj állomására a szlovenszkói magyarság rokonszen- ve kiséri. — Négyezer márka három fogért. Frank­furtból írják: Frankfurtban fogorvoshoz járt egy fiatal leány, akinek egyik metszőfogát kezelte az orvos. A fogat kifúrta, majd betöm­te. de nemsokára kiesett a leány metszőfoga, majd mellette másik kél fog is. A leány kár­térítési port indított a fogorvos ellen, akit ar­ra kötelezett a bíróság, hogy 4000 márkát fi­zessen a leánynak. — A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának prágai kerülete tegnap sete tartotta meg tisztújító taggyűlését. A ínlut évről szóló titkári és pénztárosi jelentés el­fogadása és a felmentvény megadása után az 1028-29. ‘évre egyhangú lelkesedéssel a kö­vetkező tisztikart választották meg: Elnök: Fodor Antal dr.; alelnök: Forgádh Géza; titkár: Heh ári Mihály dr.; pénztáros: Jelű­nek Ferenc; ellenőrök: Darvas János és Dernner Pál. A választmány és a szociális bizottság tagjai: Flaóbibarth Ernő dr.. Erdélyi László és Flech István. I)r. Haáz-Teplainaky Stefánia tiirdőorvos működ 'vét I tanzdn^hadban \sjb61 inegköBdt'e, Brusno gyógyfürdő (a szlovák Karlsbad) Vasútállomás Brusno kupéié, a zvolen-sliac-podbrezovai vonalon. Három termésaetes alkalikns, erősen radioaktív glaubersós forrással. Csodás gyógyhatású radióaktiv mórfürdővel. Moder­nül berendezett hidegvizgyógyintézet. Gydgyjavalatok: Mindennemű női bajok, anyagcserebáutalmak, a gyomor és vese meg­betegedéseinél, rheumatikus bántalmaknál és mindazon betegségeknél, ahol Karlsbad, vagy. Franzensbád javalva van. Évad május 15-től, szeptember 15-ig. Mérsékelt árak. Kérjen prospektust a fürdőigazgatőaágtól. __________ ______ F arkmsvadászatoh Lengyelországban Irta : HVNGARICVS VIATOR Lengyelországnak van Európában jelen­leg a leggazdagabb vadászterülete. Az ország nyugati része őz, nvul, fogoly és fácánnal van tele. míg a keletén fekvő nagy-kiterjedésű er­dőikben hemzseg az ősidők óta elszaporodott, lajdikakás, nyírfajd, szarvas, vadkan, -farkas, sőt itt-ott hód is. Északon található a már rendkívül ritka óriás hegyi kaka® és a még a belga és amerikai nyúlnál is nagyobb fajta fehér nyúl. Délen, a lengyel Kárpátokban pe­dig sok a szarvas és medve. A háború folyamán és után persze Len­gyelországban is sokat szenvedett a vadállo­mány, azonban az utolsó óvók alatt a lengyel főldniivélésügyi minisztérium és több magán- vadásztársaság szakszerű beavatkozása sókat javítottak a helyzeten, úgy hogy mindén kilá­tás mégvan, hogy Lengyelország vadállomá­nya ismét a báboruelőtti idők bőségét nyerje vissza. Az összes lengyel vadászegyesület egy központi szövetségben tömörült, hivatalos lap­juk a Lowiec Polski (Lengyel Vadász) az egész ország vadászérdekéinek szószólója. Az államgondoskodás egyik feladatát a kiveszőiéiben levő vadfajták megóvása és ja­vítása képezi. Svédországból kódokat hozat­tak s lengyel keresztezéssel máris nagyon el- szaporították s feljavították a kódállományt. A hielówici erdőségekben, ahol barbár vadorzók csaknem utolsóig kipusztitották a bísont, nagy nehézséggel ismét megkezdték a tenyésztést. A kanadai vadpulykának tenyésztésére kitünően alkalmas területnek bizonyultak a zielonifci erdők. Ez a kényes állat teljésen ak- limatizálódott az ottani éghajlathoz s máris elszaporodott. Lengyelország éghajlata s észa­ki területe prémes vad tenyésztésére különö­sen alkalmas s valóságos eldorádója a legne­mesebb ebbeli fajtáknak, igy például a kék rókának is. A legizgatöbb és legérdekesebb, egyúttal azonban legveszedelmesebb az Európa többi részében alig ismert és űzött farkasvadászat. Ejsmond Julián, az állami vadvédelem egyik legfőbb intézőjének elbeszélése szerint a farkasokra való vadászat háromféle módja vezethet a legjobb eredményre. Különösen az ország északi részében rendkívül elszaporo­dott ez az emberre és állatra egyenlően vesze­delmes fene vad. Kemény telek idején iszonyú pusztítást visznek végbe a falvak juhállomá­nyában, de a tehenek és lovak, sőt még a ház­őrző kutyák között is. Január végén, február elején, amikor már nagyon kiéheztette őket a tél, rendszeres hajtó vadászatot rendeznek a falusi kutyák el­len. Á farkasok egyike a ház köré lopódzik s amikor a házőrző eb dühösen megugatja, ijedtséget színlel és elrohan. A kutya afölötti örömében és büszkeségében, hogy sikerült gyűlölt ellenségét megfutamítania, utána veti magát. A. farikas párja azonban, amely ott le­selkedett valahol a közelben, elvágja az útját s a két tűz közé került szegény állatot egy­ik ettőre e zé tnna re an golják. Az utóbbi években, amióta nagy mérték­ben terjedt a farkasok között a veszettség, az emberre is igen veszedelmes lett ez a vér­szomjas fenevad. S tekintve, hogy a farkas a legóvatosabb és legokosabb állatfajta is egy­úttal, megközelíteni igen nehéz. A fadlíasva­dászat egyik legeredményesebb módja a ve­res zászlócskákkal való vadászás, az úgyneve­zett „aag hunt“. Első feltétel éhhez azonban a hó s a fWss farkasnyom. Korán reggel, ami­kor a farkas nappali pihenőre odújába vonul, vissza, a helyzettel ismerős erdész gondosan körüljárja a megfelelő helyeket s megfigyeli a farkas tartózkodási helyét és onnan vissza- | vezető nyomokat. Ha több 'be-, mint kifelé ve­zető nyomot lát, tudja, hogy a farkas már vac­kába bujt. A szükséges távolban és helyen keskeny piros zászlócskákkal teletűzdelt korlátot állí­tanak fel a vadőrök, melynek azonban olyan magasnak kell lennie, hogy a farkas se át ne ugorhassa, de alatta sem hujhasson keresztül. A korlátot petróleummal szokták befecsken­dezni, szagától épp úgy irtózik, a farkas, mint 1 a libegő zászlócskák vörös színétől. > Ha több farkast akarunk beiecsalni a ke- i lepcébe, etetni kell őket. Ez esetben a kitett hús, legalkalmasabb a döglött ló a csalétek i közelébe húzza"a bestiát, hóesés után aztán könnyebb kinyomozni és körülkeríteni őket Miután a farkasok tartózkodási helyét a j piTuszászlőá korláttal körül kerítették, meg le- i hét kezdeni a hajtást. Különösen a fiatalabb farkas annyira fél! a piros zászlótól, hogy a. vezető ordasoknak ! nehézen sikerül a körülkerített. területről ve­lük 'kitörüiöik. A kétoldalt elzárt terület egyik i végén állnak fel a vadászok 4 a rendszerint lejjebb fekvő részről indulnak el a hajtok. A vadászat vezetője kürtszóval jelzi az indulást s a hajtők óriási lármával, faágak csapkodásá­val törtetnek előre. A farkasok a keskeny erdei ösvényeken egyenesen a vadászvonalaknak rohannak s biztos lövés elé kerülnék. Régi s igen érdekes és izgató módja a far­kas vadászatnak a holdvilágnál szánkóból való vadászás. Főleg erős tél idején s magas hóban, ami­kor a farkas teljesen ki van éhezve, vadász­nak igy az északi lengyel és orosz határon és Válna környékén is. A szánkó után hosszú, kötélre erősített, szalmával bélelt malacformáju zsákot vonszol­nak s a szánkó belsejében elhelyezett mala­cot visításra ingerük. A homályos erdei útra 'kísérteties árnya­kat vet a holdvilág, ezüstös fényében csillanva reszket a hó, minden sötétebb árnyban köze­ledő farkast vél a vadász, édes izgalomban tel­nek a percek. S felhorkan a lő, forró párája kavarog a tiszta, hideg levegőn, ijesztően borzolja söré­nyét a félelem, — a legedzettebb vadász szive is hevesebben kézd verni. A vágtában rohanó szánból igen könnyen célt téveszt, a golyó s ha igen nagy és éhes farkasfalkával kerül szembe a szán s a ló nem elég erős és gyors, könnyen bajba kerülhet a vadásztársaság. Váltott fegyverrel persze csakhamar rendet lehet teremteni a nagyobb csorda között is. Holdvilágos éjjelen lesbe állni i« igen ér­dekes, bár eredményre ritkán vezető harma­dik neme a farkasvadászatnak. Miután a far­kas a vadak egyik legővatosabbika, fa tetejé­re erősített, fenyőgallyal eltakart kosárfélébe helyezkedik a vadász, melyet szánkón közelit meg s nehogy a farkas embernyomot érezzeu, a szánból egyenesen az illető fára kell kapasz­kodnia s a nagy erdei csendben hallgatag mozdulatlan várni a kitelt dögre elősompoly- gő fenevadra. Biztos eredményre csak a korláttal körül­kerített módszer szerint lehet számítani s ahol nagyon elszaporodott a farkas s már igen sok kárt okozott, ezzel a móddal alaposan ki lehet pusztítani. A farkasvadászat másik két fajtája azonban sóikkal sportszerűbb s miután ve­széllyel is jár, jobban izgatja a vadázskedéíyt. Csapdával is fogják s méreggel is pusztít­ják a farkast, vadászember szemében azon­ban ez persze már nem soprt, hanem hóhért munka. S ugyancsak dühbe gurulna a szenve­délyes vadász, ha hírül venné, hogy valami új­fajta méreggel az összes kártékony fen évad a t sikerült erdőinkből kiirtani. A fényképésznél — Nem értem. Miért jöjjek vissza egy hét imúvá? Hiszen maga azt irta ki, hogy a képeket, meg leltet várni. — Igen, de otthon. Feminizmus — Még sohasem hall ottani olyan pénzt á- romöröl, aki megszökött, volna. a. kasszával. — tn sem. De olyanról már hajlottam, aki a főnökkel szökött meg, A kisérlet — Azt hiszem, Emil, az édesanyám vala. mi miatt mogharaguéoit, mert mái' egy hete nem volt itt nálunk. — Akkor, fiam, ha mégis eljön majd, hidd meg, mi miatt haragszik? ' _ ? — Hogy máskor is alkttimazsa-m! Az iskolában — Mi lenne Ábel, ha ma élne? — Első volna az osztályban az ABO-ben. A kínai bonyodalmak szintére I — Halálozások. Szente Kálmánná szül. Giller Ilona, Szenté Kálmán balassagyarmati törvényszéki elnök neje, május 10-én várat­lanul elhunyt. Az elhunytban Giilér János dr., a szlovenszkói magyarság egyik vezéralakja,' édestestvérét gyászolja. — Zacher János te­kintélyes losonci iparos 83 éves kovában Le-! soncön elhunyt. Pénteken délután temették pl nagy részvét mellett. — A Magyar Nemzeti Munkáspárt hivata­los lapja, a Magyar Közlöny, tegnap óta uj köntösben. Magyar Munkás címen jelenik! meg. — A gáz- és vízmüvek csehszlovák sző-., vétségének kongresszusa Pozsonyban. Májusi 17-től 20-ig tártják meg a csehszlovákiai gá» és vízmüvek szövetségének közgyűlését és IX. kongresszusát külföldi vendégek jelenlétében Tárg ysorozaion előadások és elsőrendű szak-i emberek vilája szerepel a modern gáz- és| vízmüvek problémáiról. A kongresszus részl-| vevői megtekintik Pozsony üzemeit. Az utolsó j kongreszusi napon kirándulnak Becsbe ésl megtekintik Pozsony műemlékeit. — A szlovenszkói városok kongresszusa Nyitrán. Nyitrai tudósítónk jelenti: A csehszlová­kiai városok és községek szlovenszkói osztályai szombaton és vasárnap tartja negyedik kongresz- szusát Nyitván. A delegátusok egy része már teg-1 nap megérkezett, a negyvenhat város és község : többi képviselőjét pedig mára várják, amikoris a város ünnepélyes fogadtatásban részesíti őket. A ■ kongresszus nagyvonalú programot fog letár- ; gyalni és megválasztja az uj vezetőséget. Az el­nökség indítványt készített elő arra, hogy a köz-9 munkaügyi minisztérium pozsonyi exnoziturájá- i bán külön osztályt állítsanak fel a szlovenszkói ] városok vízvezeték és csatornázási ügyeinek in­tézésére. Kívánni fogják azt is, hogy az életbelépő közigazgatási reformmal kapcsolatban az eddigi­nél szélesebb alapokra helyez ék a városok ön- kormányzatát. — Ki is az a Bemard Shaw? Bemard 1 Shaw néhány nappal ezelőtt nyílt levélben tiltakozott az ellen, hogy kivégezzenek két embert, akik meggyilkoltak egy rendőrt. A nyílt levél, amint Londonból írják, szobáké- . rült az angol alsóház ülésén. Vita közben Hopkiúson, az alsóház tagja, közbeszól*: „Tti- | lajdónképpen ki is ez a Bemard Shaw?*' Hangos derültség támadt erre a közbeszólás- rá és a külügyminiszter rögtön válaszolt is Hopkinsonnak: „ügy tudom, iró“ mondotta gúnyosan. Az angol lapok most kommentál­ják Hopkinson esetét és azt írják, hogy az angol életben egyedülálló ez a naivság és tá­jékozatlanság. — A csehszlovák állam törvényei és ren­deletéi gyűjteménye hivatalos magyar fordí­tásának 1927. évi 67. füzete most jelent meg a következő tartalommal: 147. Nemzetközi ópiumegyezmény. A füzetet, melynek ára 1.28 Kcs., a pénz előzetes beküldése esetén portómentesen megküldi az Államnyomda, Kosiee. A gyűjtemény egész évi előfizetési ára 120.— Kés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom