Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-12 / 110. (1737.) szám

Julin® ©igeién érvéÁyjbélép a ifüiigasgatáfi referm

Prága, május 11. A Lidové Novíny jelenti, hogy a morvaországi országos közigazgatási hivatal elnöke több vezető tisztviselővel tegnap megjelent Srámek míniszterelnöíkhe- lyettesnél, Cserny belügyminiszternél és EngMs péiizügyminiszternél, akiknél a közigazgatási reform végrehajtásának módozatai felől kértek instrukciókat. Annak dacára, hogy a reform végrehajtásával kapcsolatos kérdéseknek nem mindegyikében kaptak pontos információkat, annyi bizonyos, hogy a reform a 'törvényben előirt időpontban, vagyis julius elsején okvetlenül érvénybe l$p. A tartományok élére íaríoimányi elnököket fognak kinevezni, akiknek föladatául tűzik ki hogy az uj közigazgatási rend 1929 január elsejére teljes és végleges mértékben üzemben legyen. A tartományi.és járási képvislöíestüleii választásokat vagy késő ősszel, vagy tavasszal tartják meg, A morvaországi közigazgatás vezetőivel közölték, hogy ebben az utóbbi kérdésben a koalíció még uem hozott döntést.

A lap a továbbiakban Szloveuszkó közigazgatásával foglalkozik s a reform végrehajtását agy képzeli el, hogy a mostani zsupai székhelyek ügykörét részben a pozsonyi központnak, részben a járási főnökségeknek adják át. Költségvetési tekintetben a reform végrehajtása állítólag nem fog zökkenővel járni, sokkal súlyosabb probléma a személyi kérdések rendezése. A szlovenszkói országos elnöki tisztim továbbra is Bella a legkomolyabb jelölt, de mellette Halla agrárpárti képviseő nevét is emlegetik. Hallanak az az előnye, hogy római katolikus vallásu s igy a Hlinka-párt felé, melynek jelöltjeit nem akceptálták, pqisszibilisebb.

Ifit Iliit la szántó Zoltán kommunista iiiürfilii a iirfÉifsiÉlf ililiiei

Szántó feütáia 8 ás félévi* Hűli István 4 is félévi feévbáz*

büntetést kapott

Amerika tiltakozását jelentette be a terv ellen, mig a többi nagyhatalom képviselői hajlandók Japán kívánságát teljesíteni.

Egy ilyen érdekterületnek megalkotása az északi és déli kínai seregek katonai operációs területe között azért volna nagyjelentőségű, mert teljesen elszigetelné északot déltől.

London, május 11. Tokiói jelentés szerint

a japán csapatok Csinanfuban tegnap felrobbantották a város Salának déli és nyugati részét,

hogy a városban maradt kínai csapatokat megadásra kényszerítsék és lefegyverezzék. A japánok továbbá megszállották a Sárga-fo- lyón átvezető Tiencsin—Pukau vasútvonal hidját is, amely kilenc mérföldnyáre van Csi- naüfutól északra.

Esglilb SSlOVállSk,

ma£9arok

Prága., május 11. A Národny Dennik mai i száma reflektál a ruszinszkói magyar pártok állásfoglalására a jubiláns ünnepségek kérdésében. A lap egészen félreérti és félremagyarázza azt a deklarációt, mely Korláté Endre dr. aláírásával a Prágai Magyar Hírlapban is megjelent s oly értelmet ad neki, mintha a nyilatkozat tisztára a cseh nemzetet ismerné el és a szlovák nemzetet lekicsinyelné. Csodálatos, hogy a csehszlovákizmus leginíranzigensebb hitvallója, mely eddig nem akart ismerni külön cseh és külön szlovák nemzetet, a nyilatkozatban elejétől végig nem veszi észre a „csehszlovák" szót, sőt ezzel szemben azt követeli, hogy ne csehszlovák nemzetről, hanem külön cseh és szlovák ! nemzetről beszéljünk. Ezt a dualisztikus föl- | fogást melegen üdvözöljük, mert a csehszlo- vákizmus túlhajtott álláspontjától való élté- j rés jelét látjuk benne. Ami azonban a cse- i bekhez és szlovákokhoz való megkülönböztethető viszonyunkat illeti, ki kell jelentünk, a helyzet az, hogy a szlovenszkói magyarság a cseh nemzet történelmi munkája és energiája iránt — mint a ruszinszkói magyarság szóban forgó deklarációjának egyik passzusa is említi — tisztelettel viseltetik, de a szlo- ' vák nemzethez a történelmi együttélésnek ezer éves szálai, az őslakos sorsközösség millió gazdasági, kulturális, lelki, sőt • vérségi kö- • félékéi is fűzik. Ez több a tisztelet n'él: ez az a testvériség, mely az egységes ős- ! lakostáhoT eszméjének szükséges érzelmi ; alapja. .

— Uj magyar katonai attasé Prágában ! <

Horthy Miklós, Magyarország kormányzója ] csikszentmiklósi vitéz Lakatos Géza magyar kir. vezérkari őrnagyot a prágai magyar kö-j vétség katonai attaséjává nevezte ki. <

Budapest, május 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Szántó Zoltán és társai kommunista bünperének táblai mai tárgyalásán a zárószó jogán Szántó Zoltán szólalt fel. Hevesen támadta a fennálló társadalmi rendet s hangsúlyozta, hogy az elsőfokú ítélet nem egy bűncselekmény megtorlása, ha- .nem poiitikaí, esíánék üldözésének fénye. Az elnök' erre Szántó Zoltánt fenöréntásiiotta. Szántó továbbra is kirohanást intézett a kapitalista társadalmi rend ellen, majd éltette a tanácsköztársaságot, amiért ismételt rendreutasításban részesült. Szántó elmondja, hogy hazajőve tele előtt állandóan figyelte a magyarországi fehér terrort.

Elnök: Itt. nincs fehér terror, nem is volt, csak a maguk fantáziájában létezik.

Szántó azonos hangnemben tovább folytatja felszólalását, mire

az elnök megvonja tőle a szót.

Vági István a következő vádlott, aki a zárószó jogával él. Az elnök figyelmezteti Vágit, hogy csak a saját védelmére beszéljen és ne használja fel propagandára az alkalmat. Vági kijelenti, hegy nincsen 'íSajtóorgánum amely beszédét reprodukálná, felszólalása tehát nem lehet prepagandaizü.

Vági emtán másfél órás marxista előadást tartott,

majd elmondja, hogy miikor Szántó, hazatért,

vele mindössze csak barátságos eszmecserét folytatott és semmi más viszony’ nem fűzte Szántához. Beszél az általa alakított Vági- pártról, de

Gsizí Jöd-Bróm Gyógyfürdő

Ajánlva; Érelmeszesedés, ideg, csont, bőr, mirigy és izületi bajoknál, golyva, izzadmányok, hüdések, angolkór és vérszegénységnél stb.

Jódos fürdők, hidegvizkurák, fénykezelés Otthoni ivő-fürdokurák

Prospektust küld a „Fürdőigazgatóság Csizfiirdő, Cízkúpele.

a mikor a vádhoz nem tartozó dolgokra tér rá, a,z elnök tőle is megvonta a szót. Hasonlóan viselkedik Kocsis István is. Már felszólalása elején erősen kommunista izü kijelentéseket tett, de

mikor az elnök többszöri figyelmezetetőse dacára a magyar viszonyokat összehasonlítja a bolsevizmussal, az elnök megvonja tőle a szót.

Mivel a többi vádlott közül egy sem élt a szólás jogával, az elnök a. tárgyalást bezárta C és az ítélet kihirdetését délután 3 ÓTára tűzte ki.

Három pécsi emigráns büntetéséti feBemelték

Pécsről jelentik: Ismeretes, hogy a pécsi törvényszék Magyar Józsefet, aki a Munkás cimii lap szerkesztője volt és Pécs Józsefet tizenkét-tizenkét évi fegyházbüntetésre Ítélte, mig Kovács Józsefet két évi fegyházra. Mind- ahárom hazatért emigránst az úgynevezett „baranyai köztársaság" idején kifejtett államellenes tevékenységükért felségsértés, lázadás, hűtlenség, az állami ős társadalmi rend felforgatása címén pörbefogták. A pécsi ítélőtábla ma tárgyalta az elitéltek felebbezési ügyét és mind a három vádlott büntetését felemelte. Magyar Józsefet és Pécs Józsefet egyenként tizenöt évi fegyházbüntetésre, Kovács Józsefet pedig tiz évi fegyházbüntetésre ítélte. A védők az ítélet ellen semmiségi panaszt nyújtottak be a kúriához.

Délután négy órakor hirdette ki Gadó István táblai elnök az ítéletet, amely szerint a tábla jóváhagyta a törvényszék Ítéletét, vagyis Szántó Zoltán nyolc és fél évi, Vági István 4 és fél évi, Gosztoli István és Grabel János 4—4 évi fegyházbüntetését. A táblai ítélet csupán annyiban változtatta meg a törvényszék ítéletét, hogy egyes kisebb vádlottak büntetését a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette. Az ítélet felolvasása háromnegyed óráig tartott.

— Sopron ünnepélyéé fogadtatásban részes itt Rothermere lord fiát. Sopronból jelentik: RoÜherxnere lord' fia, Harmsworth

lord, magyarországi útjában május 16-án érkezik Sopronba. A város polgársága, Tlhur- ner polgármesterrel az élén, nagyszabású előkészületeket tesz a nagynevű lord fiáinak j ünnepélyes fogadtatására.

.Borzalmak kastélya

— SÖNDQY5 REGÉNY —

Sr*a: Edgá? Wallaee

(17)

minden éjjel tizenegy óra tájban - a Whitehali Avenuen. Reeder középmagas termetű, öreges kinézésű, homokszőke hajú, poíaszakállas férfi, kissé bizásra hajlik és mindig esernyővel jár. Ajánlom, hagy gumimicipőt húzzon és mindig legalább kartávolságra maradjon tőle. Köny- nyen ráismerhet és meglesheti. De ne siesse el a dolgot — öt ven elől — tán, ha ■ végzett —“

Ez volt az első jel, amelyből mr. Reeder megértette, hogy a rejtélyes John Fia ok nagyon-nagyon — nem kedveli őt.

Az a nap tehát, amikor az őrült Jacket internálták a broadmoori fegyházba, örvendetes elégtétel és megkönnyebbülés napja volt mr. Reedernek. Valamiképpen úgy erezte magát, mint a bankár, aki jó mérleggel zárja az üzletével, vagy mint az építész, mikor a teljesen kész házat átadja megbízójának. És nyugodtan fogott hozzá a még reá váró mérlegek és fölépítendő házak elkészítéséihez, — amelyek legföljebb csak fontosságukban és méreteikben különböztek attól, amit éppen most fejezett be.

Most azonban, hogy az örült 'fegye,ne megszökött, akármin törte is a fejét, az az egy bizonyos volt, hogy gondolatainak főrésze mr. Reeder körül járt — akár azért, hogy megfizessen a múltért, akár azért, hogy meghiúsítsa jövőbeli tevékenységét, — amit a detektív maga is sejtett és valóban helyesen, ahogy az események csakhamar igazolták —

A telefon élesen csendült meg és mr. Reeder szenvedő arccal vette- föl a kagylót

A telefonkezelő jelentette, hogy a. horshaiiui állomás keresi, mire mr. Reeder a keze- ügyébe húzta iróblokkját és ceruzával föl- fegyverkezve várakozott. Aztán megszólalt a hivő hangja — s alig ejtette ki az első szót, mr. Reeder azonnal ráismert, mert a csak egyszer hallott hangot már soha többé nem feledte el.

— Maga van ott, Reeder? — Tudja, ki

beszél1? —

Ugyanaz a vékony, idegesen rezgő hang, amely rémes fenyegetésekkel árasztotta el az Old Bailey börtönben: — ugyanaz az eicsukló vigyorgás, mely minduntalan megakasztotta a szavait.

Mr. Reeder megnyomta asztalán a csengő gombját és lázas gyorsasággal irt a. blokkiján.

— Persze, hogy tudja, ki vagyok! — beszélt a telefon: — fogadok, hogy tudja! Azt hitte, hogy megszabadult tőlem, mi? De nean szabadult meg, hallja! — Figyeljen ide, Reeder: megmondhatja a Scotland Yardban, hogy máris dolgozom — és olyasvalamivel lepem meg őket, hogy szemük-szájuk eláll tőle! — Hát őrült vagyok, mi? Majd megmutatom, hogy vallóban az vagyok-e! — És magával is elbánok, Reeder! —

Az altiszt bejött. Reeder letépte a beirt blokk-lapot és sürgető mozdulattal adta át az altisztnek. Ez rápillantott és valósággal röpült ki a szobából.

— Mr. Fkok beszél? — kérdezte a delek hív lágyan.

— Az, mr. Flack, maga vén képmutató — vigyorgott a telefon: — mint hogyha neon tudná! — Mondja, megkapta már a csomagot? Alig hiszem, hogy már megkapta. Mit gondol, mi van benne?

— Csomagot? — kérdezte Reeder, még sokkal nyájasabban, mint az előbb; és mielőtt a másik szólhatott volna, szemrehányó hangon folytatta; — Nézze kérem, ön komoly

bajba juthat, ha ilyen Ízetlen tréfákkal bosz- . szántja a főügyészséget. Ön neon az őrült John Flack, barátom — Az ő hangját nagyon jól ismerem. Mr. Flack egészen furcsa kappanhangon beszél, amit nagyon nehéz utánozni, Aztán meg ön azért se lehet mr. I Flack, inért ez a gentleman már a rendőrség kezében van.

Számított ennek a kihívó hazugságnak a hatására — hogy meghosszabbítsa a beszélgetést — és nem is csalódott.

— Hazudik! — rikácsolt a telefon. — Maga nagyon jól tudja, hogy én vagyok Flack — Az őrült Jack; mi? — A vén bolond John Flack — Hát őrült vagyok? — Nos, majd meglátja! — Bedugott engem abba a földi pokolba, de keservesebben megfizet érte, mini az a bitaiig olasz! —

A teleifon hirtelen elhallgatott és éles csettenés jelezte, hogy a hivó letette a kagylót. Reeder várakozva hallgatózott, de most már nem hallott semmit. Ismét megnyomta asztalán a csengő gombját és az altiszt rögtön bejött:

— Igen, uram — jelentette: — rögtön átszaladtam a horshami rendőrállomásra. A felügyelő azonnal három embert küldött oda autón.

Mr. Reeding tűnődve nézegette a rnenynyezetot: *

— Félek, hogy már elkésett vele — mondta: — addigra megugrik az a tiszteletreméltó bandita.

Negyed órával később már meg is főtt a bizonyság, hogy jól jövendölt. Mire a rendőrség a telefonállomásra ért, a jómadár már elröpült. A telefonkezelő nem is emlékezett, hogy a nyilvános állomáson beszélői; közt lett volna valami elvadult arcú öreg ember, mivel az állomás kapcsoló-állomás is volt •egyúttal, valószínű, hogy kívülről kérte a főügyészséget valamelyik előfizető.

Mr. Reeder jelenteni akarta-az-esetet a

főügyésznek, de se ez, se a helyettese nem volt a hivatalban. Félcsöngette tehát a Scot- land Yardot és referált a beszélgetésről Sím p somnak.

— Ajánlanám, hogy sürgősen szíveskedjék megkeresni a francia rendőrséget, hogy állapítsák meg: ott van-e Ravini — mondta. — Mert lehet, hogy nincs és nem is volt Párásban.

— És mit gondol: hol lehet? — kérdezte Simpson.

— Ez olyan kérdés — felelte mr. Reeder csaknem suttogva —, amelyet még nem tudtam véglegesen eldönteni. Nem igen merném azt mondani, hogy a mennyországban, mert alig hiszem, hogy a szerencse- gyűrűi besegitjk signor Giorgio Ravinit —

— Szóval azt hiszi, hogy meghalt? — vágott közbe Simpson hirtelen.

— Nagyon valószínű — felelte mr. Reeder: — sőt mondhatnám, hogy egészen bizonyos.

Csönd lett. Simipson sokáig hallgatott a telefondrót túlsó végén. Nagysokára azt kérdezte:

— Megkapta már a csomagot?

— Még egyre várom, lázas érdeklődéssel ■— felelte mr. Reeder és letéve a kagylót, visszament az irodájába, ahol tovább Dialmozott az ujjaival és nézte ir óm appiájának folt tálán itatóspapirosát.

A csomag délután három órakor érkezett meg, kevéssel azután, hogy mr. Reeder visszajött irodájába a lunchről, melyet naponta a Whitehali egyik legnépesebb teacsarnokában tálaltak neki. Nagyon kis csomag volt: ajánlott levélként küldött kis skatulya, melyei Londonban adtak töt.

A detektív gondosan latolgatta kezében, megrázta, a füléhez tartotta és Rángatózott, bár föl se lehetett tételezni, hogy ebbe a kis csomagba pokolgépet rejthetett volna a föladó.

■ 2 ____________________ 1928 május 12, wombi&i.

Le

mondott az albán kormány

Tirana, május 11. Hivatalosan jelentik: A minisztertanács a tegnapi ülésén kezdte tárgyalni a költségvetést, azonban a tárgyalás folyamán a kormány körében súlyos né- Eeteitérések támadtak, amire a miniszterelnök benyújtotta lemondását. Acjhmed Zogiu, a köztársaság elnöke, a visszalépett minisztereket megbízta tárcájuk ügykörének betöltőjével, mig az uj kormány átveszi hivatalát.