Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-11 / 109. (1736.) szám

1098 má)qs 11, péntek. MichaSko a vádlott öccsét hamis tanúvallomás miatt a mai tárgyaláson letartóztatták Egy ismeretlen nő berohant a tárgyalási terembe és Miclmlkoval akart beszélni — Klepeiár a Sogházömhhel akarja ártatlanságát faizonyitani Heves szópárbaj Klepetár alibije körül — Michatkoék párisi villavásárlásai ^Hhii,ilHlii»ilHIHill.l))Hl<W!U'itlMU'J'lite"1ltlHuUllliialUHi.Hllli.nl|Hli'il nm.illllii.illlln.illllii báítfa-GséBSÍW#! I '>|l||||||llllllllllllllllllllllllllllllll1lllll!llllllll!l!llllllllllll!IIHilllll!l!llllllllllllllll!lllll|!' ii i ...» >'H klimatikus gyógyhely a 15 é város házi kezelésében |4. 1 • W | 382 méternyre a tenger a I színe felett, 6000 holdas fenyveserdö közepette, = í Vérszegényeknek, női íjok ellen, idegeseknek, rh*umásoknak I és a légzőszerv"1' hurutjainál a | | legkiválóbb orvosok által javalva. | Í « I r E: I Csehszlovákia legolcsóbb fiirdötelepe. | Teljes penzió naponként 37 korona. I Kaszinó, sportpályák autó, fogat és a szórako- I i zások különféle nemei. Vasúti kedvezmény ^ Prospektust küld a fürdöigazgatóság. 1 Bardiovské Kupéié. J Szezon kezdődik május végén és tart szép- tember végéig. Prága, május 10. A Vörösmarty-gyilkosság bünperének mai tárgyalása izgalmas incidenssel kezdő­dött. Egy harminc év körüli szép szőke nő, amikor Hladik elnök megnyitotta a tárgya­lást, az elnöki emelvényen termett, félretolta utjáből Papik ügyészt, s hisztérikus taglejtés­sel, fölindult arckifejezéssel Michalko felé kiáltott: — Ugy-e maga ismer engem? Hát per­sze, hogy ismer! Hiszen az én barátom! A birák és az ügyész meglepetten néztek az idegen hölgyre. Michalko föláll és bizony­talan tekintettel figyelt föl, de a közönség is feszülten várja a kínos jelenet folytatását. — Ki ez a hölgy? Mit akar itt — kérdi az elnök. — Hol van a teremőr? Vezesse ki! Papik ügyész (a teremőrhöz): Adja át a rendőrnek, vezesse a rendőrigazgatóságra és hallgassák ki. Egy esküdt közbeszól: Egy házban lakom ezzel a nővel. Vallani akar Michalkoról. A nőt, aki kezében levelet lobogtatott, ki­tuszkolták a teremből. A folyosón egy rendőr vette gondiajba ás martával vitte a rendőr­ségre. Nincs szükség pszichiáterekre! Az elnök csendre inti az incidens izgal­mában zajongő közönséget és fölolvassa a bí­róság határozatát a vád és védelem által elő­zőleg indítványozott újabb tanúkihallgatások kérdésében. A bíróság elhatározta, hogy Zib- rin dr., Csernok Máté és Scholc kassai tanu­kat az ottani törvényszék utján hallgattatja ki. Elutasította Hrusovsky Igor, Wünsch Ede, Koza Matejov, Cselánszky János, Matin Já­nos, Balázs Ede, Masek Ferenc tanuk kihall­gatását, mivel ezek csak lényegtelen dolgok­ról adhatnának felvilágosítást. Nem adott helyt a védelem azon indítvá­nyának, hogy a bíróság két pszichiáter véleményét is kikérje a vádlottak beszá- mithatóságá^a vonatkozólag, mivel a vád­lottak nem is védekeznek azzal, hogy ön­kívületi, beszámíthatatlan állapotban kö­vették volna el a terhűkre rótt bűncse­lekményeket. Nem tartja végül szükségesnek, hogy Csapek, Machar, Herben és más cseh Írókat és publi­cistákat, továbbá Klepetár volt tanárait és osztálytársait a vádlott Klepetár irodalmi mű­ködésére és diákköri előéletére vonatkozó­lag kihallgassák. Megidézik az alibi-üg döntő tanúét Ezzel szemben a bíróság elhatározta, hogy kihallgatja Bartosek prágai ügyvédet, Hojsák Józsefet, Schaffer prágai irót, Fiala Ferencet, Michalko Matejt, a vádlott öccsét, id. Michalko Matejt, a vádlott unokabátyját, Bruna Károlyt, a Slavia-kávéház pikkolóját, Scholz Lujza társalkodónőt, Paszternák János vázseci tanítót, továbbá Michalko szüleit, No- vák Anna színésznőt, Freund Lajost és Vil- csek budapesti biztosítóintézeti igazgatót. Vilcsek ugyanis azt közölte Freund utján az ügyésszel, hogy i 1926 julius 16-áról vagy 17-éről keltezett \ levelezőlapot kapott Csorbáról, melyen \ Michalkon és Sikorskyn kívül Klepetár neve is alá van Írva. Sikorsky apjának kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek. Kosztecska dr. védő kéri a bíróság intéz­kedését ara vonatkozólag, hogy Vilcsek tanú a kérdéses levelezőlapot terjessze a bíróság elé és ho'^v Bustyová Máriát, aki Klepetár alibijének bizonyítására döntőfontossípu ta­núvallomást tehet, idézzék meg. Elnök: Bustyovát már szombatra beidéz­tettem. Vilcsek a levelezőlapot nem tudja elő- mutatní, mert Prágából Budapestre való át- kőltözködése közben elvesztette. Akik látták Klepetárt az állomáson Papik ügyész formai okból semmiségi pa­naszt emel amiatt, hogy Sikorsky atyjának kihallgatására vonatkozó inditványát a biró- ság elutasította. Inditványát megismétli. In­dítványozza továbbá Vécsey Zoltán dr, hír­lapírónak telefon utján való beddézéséi. Az ügyész tudomása szerint ugyanis Vécsey dr. 1926 juiliu® 15-én a kassai esti gyorsvonat indulása előtt a prágai Wilson-pályaud- varon együtt látta Michalkót, Sikorskyt és Klepetárt, sőt üdvözölte is őket. Michalko Matej, Michalko János öccse. (Reichenthal rajza.) Végül kéri Szilveszter Ferenc beidéztetését, akinek állítólag Kővárévá kijelentette, hogy a kritikus napon a vasúti állomásra ki­sérte Klepetárt és nagyon méltatlanko­dott amiatt, hogy barátja, Klepetár nem vitte magával Szlovenszkóra. Ohmeük dr., Sikorsky ügyvédje csatlako­zik az ügyész indítványához s kéri, hogy Zib- rint ne Kasán, hanem Prágában hallgassák ki. Hrabal dr., Michalko védője bejelenti, hogy védencének anyja nem jelenhetik meg betegsége miatt, ahelyett inditványozza Mi­chalko nővérének, Zsuzsannának beidézését, aki borogatást adott Sikorskynak megsérült áliára, ellentétben Sikorsky vallomásával, aki sem­miféle sérüléséről nem akar tudni. Végül kéri Konfy Lajos vázseci aljegyző kihallgatá­sát. Kosztecska védő: Igazolja, Sikorsky azt, hogy tényleg elvégezte a gimnáziumot. Sikorsky: Miskolcon érettségiztem s az iratok ott vannak. Be tudom szerezni őket. Papik ügyész: Szerezze be az ügyvéd, ur az iratokat. Klepetár: "Tanukkal hogy nem vagyok Az elnök behívatja a mára beidézett 13 tanút, akiknek sorában fölvonul Michalko öccse, Redohentbal Ferenc festőművész, Fe­renc Futurista, a neves prágai kémikus, de a legnagyobb érdeklődést a tizenötéves kis Brabec Szaniszló, a Slavia-kávéház pikkolója keltette, aki szolgálati díszben: szmokingban jelent meg. Miközben az elnök a tanukat ki­oktatja, Michalko beszélni akar öccsével, az őrök azonban közbelépnek és megaka­dályozzák, hogy a két testvér kezet szo­ríthasson és szót válthasson vgymással. A tanúkihallgatás megkezdése előtt Kosztecska védő leéri Klepetár kihallgatását a házassági komédiára és az alibire vonatko­zólag, mert védencének ezádeig még nem ad­tak alkalmat a kimerítő védekezésre. Az el­nök a kérésnek azonnal eleget tesz, mire Klepetár az esküdtek felé fordulva, patetiku­san a következőket mondja: — Elnök ur, szíveskedjék megengedni, hogy részletesen elmondhassam a dolgokat és föl világosíthassam az esküdtéket... Elnök: Várjon. Előbb mondja el, mi volt Reichenthallal.., Klepetár: Az eset a következő volt. Mi­chalko Párisban elvesztette a pénztárcáját. November 30-án levélben pénzt kért az apjá­tól. Mi pénz nélkül álltunk. Találkoztunk Reichenthallal, kit már régebbről ismertem. Pénzt kértem tőle kölcsön és kaptam is ezer koronát, de nem igaz az, hogy az összeget el­sikkasztottam volna s nem felel meg a való­ságnak az sem, hogy ezenfelül ezer frankot is kaptam volna. Ezt a leghatározottabban ta­gadom. Elnök: Most beszéljen az alibijéről. Klepetár: Nem akarom az esküdtek tü­relmét sokáig igénybe venni, kijelentem rö­viden és a leghatározottabban, hogy a gyilkosságban semmi részem sincsen. Bébizonyitón tanukkal és tényekkel, hogy amikor Sikorsky Michalkóval julius 15-én el­utazott, én elkísértem Kovarovát a lakására. Tény az, hegy atyám és köztem nézeteltéré­sek voltak járisi utam költségei miatt. Mint­hogy nekem különböző követeléseim voltak, meghatalmazást írtam atyám nevére, mely szerint Ő követeléseimét az útiköltségemre adott előleg) fedezetéül nevemben felvehesse és egyúttal felkértem, hogy ügyvédemnél in­fom áltassa magát a Ternyei-ügy állásáról. Aznap déle őt t még a Pritomnost kiadóhiva­talában volim, ahol előleget akartam föl­venni. Elnök: Melyik napon volt az? Klepetár: JuSiíis 16-án, Délután Kovarová lakásán voltam. Onnét ket­tesben elmentünk a Pálacky-hidőn át Kitti könyvkiadóhoz, majd a Slavia-kávéházba és este az Adria-mozgőszinházba. Erre határo­zottan emlékszem, mert az összes mozgóikban régi filmdarabokat adtak, csupán az Adriá­ban volt egy uj Vatentino-film műsoron. Er­ről egyelőre többet nem akarok szólni, mert védőm által felkutatott idegen személyek fog­ják alibimet igazolni. Sikorsky állításával szemben kérem a fogházőrök kihallgatását. Proscsuk, FigI és Langr őröknek Sikorsky ki­jelentette, hogy én nem vagyok bűnös, sőt a vizsgálati fogságban Farkastól, akit már ré­gebbről ismert, megkérdezte, jól teszi-e, ha a gyilkosságot Michalkóra és Klepetárra hárítja. Azt is kijelentette Farkas előtt, hogy a tör­vény megengedi, hogy a vádlott önmaga men­tése érdekében hazudhasson s ezért hazudni is fog. Ismételten hangsúlyozom, ártatlan va­gyok s a kritikus időben nem voltam Szlo- venszkón. Az első tanú Ferenc Futurista, aki elmondja, hogy 1926 márciusában együtt volt Párásban Kle- p,elánnal. Szerényen éltek, csakis színházakat láto­gattak. Nincs tudomása arról, hogy Klepetár akár Parisban, akár Prágában a bánokban botrányokat rögtönzött volna. Brtadiheim dr. orvos fölvilágositáet ad arról, mi­képpen válogatták össze Klepetár könyviének fe­dőlapjához a képeket. Különböző lapokból kivá­gott képeket állítottak egymás mellé á fotómon- táasixoz. Elnök: Honnét vették azt a képet, mélyem egy fiatal férfi egy nőt fojtogat? Klepetár: Ezt a képet a bécsi Die Bülhne-ből vágtuk ki és Müller Die Fiamim e cimü közismert drámájának egyik jelenetét ábrázolja. Méreg vagy Yc-Hőihm? A legérdekesebb tanú Brabec SaantunLó, a samokingos kis pikkoló. A lányánál, 15 éves fiú nagy bátorsággal felel a föltett kérdésekre. Min­den Szavát jegyzőkönyvbe foglaltatja az elnök. A Éis pikkoló elmondja, hogy Klepetár 1926 jnniius első napjaiban elküldte egy közeli gyógy­szertárba két gyógyszerért. A gyógyszerész azon­ban recepit hiányában elutasitotta, mire Klepetár te névjegyére idegem nyelven néhánysoros orvosi rendelvényt írt s erre a gyógyszerész szó nélkül | kiadta neki a gyógyszereiket. Klepetár ezért szép borravalót adott niekl * ...........................................................................„i..m,ii«inpiliin< Kl epetár: A tannnak igaza van. Egy barátom részére szivességből a Knoll-féle Yobimbimt akar­tam beszerezni. Minthogy a gyógyszertárban tab­lettákban nem volt raktáron, por alakijában Írtam' elő a névjegyemen. Stícgiel szavtazóbiró: Az orvo66Ztakériő nneg tudja mondani, hogy a gyógyszerész fölijegyzi-e, ha mérget ad ki. Ktmoíblocih dr.: A gyógyszert árak minden ki­adott méregről pontos jegyzéket kötelesek vezet­ni s azt is följegyzik, hogy a méregből kinek, miemnyiit adtak e'l. A közönség szenzációt várt a pikkoló vállon másából, de a tárgyalás nagy eseméinyer nem kö­vetkezett be. A következő tanú: WoH Jozefán tiplikbe ház­mestere ő-f igáira. Nem emlékszik arra, hogy Kle­petár több éjszakát a házon kívül töltött volnla. A főeeküdt azon kérdésére, ismeri-e a másik két vádlottat, anélkül, hogy Miiohiatkora nézne, kije­lenti, hogy nem ismeri őket. Sdhaffer cseh iró lényegtelen vallomása után Bradonva. Anasztázia^ Sikorsky egyik volt házi­asszonya, siránkozva panaszolja, hogy Sikorsky 870 torolna ezobábérrel maradit neki adós. Sikor­sky azzal áltatta, hogy majd Koza Matejov fizet helyette. Még Koza óimét is megadta neki. Az asszony kétszer irt Kozának, de még csak választ sem kapott. Sikorsky kérdésbe beismeri, hogy Sikorsky a párisi ut előtt nagyon rendes életmó­dot folytatott, csak Michalko Párásból .váló vissza­térte után máradozott ki éjszakánk int. SfoiTtaa József tanusiiltjn, hogy a Svehladéle dlákintemáituisban 400 koronát adott Sikorskynak. Kártérítésre nem tart számot, mert az ugytis cél­talan volna. Bruna Károly, a Slaiviila-kiávióház ruhatárosa, a következő tanú. Elmondja, hogy júniusban, vagy júliusiban véletlenül' fültanuja volt Klepetár egyik telefonbeszélgetésének. Klepetár vaMdveil közölte, hogy „egy szer­kesztő podjgyász-áit a vasúton nőim viz3fg|íí!lhlalt- ják fölül”. A lanti előtt ez gyianus volt, érdeklődőit! a telefon- központban, hogy kivel beszelt Klepetár, fölvii'lá- goeitátet azonban nem kapott. Klepetár: Lehetséges, hogy telefonáltam, de lehetetlenség, hogy ilyet mondhattam volna. Tü­dőm, hogy a határon mindenkinek a csomagját fölülvizsgálják, kivéve azokét, akik diplomáciai útlevéllel utaznak. Chmelik védő (a tanúhoz): Miért találta gya- ajOsnfak a beszélgetésit? Tanú: Azt gondoltam, hogy valami kémkedési1 ügy lappang a dolog mögött, mert K lopoíár ur gyanús ení: crokkrtl értinttkeMí#. és nagyon gyakran felei ottiálgaitoitt. Hindiik Jaroszlávot, a Gentleman szerkeszt5- jiéf, hallgatják ki ezután. Elnök: Mit tud előadni az álesküvőről'? Taarn: Én? Semmit. (Derültség.) A bátyám az, aki tud vátóhiit. Elnök: Hogy hívják a( bátyját? Tanú: Malomiak. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom